blog.7digits-dev.eu

Author: Hermann Dorottya

  • Marketing trendbook: ez körvonalazódik 2026-ban

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A világ folyamatosan változik és ez különösen igaz a digitális marketingre. Már 2025 is számos olyan változást hozott, amellyel ha nem tartottál lépést, akkor bizony csúnyán lemaradhattál, 2026-ban pedig még fontosabb marketing trendek jöhetnek. Ha röviden kellene összefoglalni, hogy mi várható az évben: videók és AI. Ha bővebben érdekel, akkor pedig olvass tovább, és ismerd meg a 2026-os marketing trendbookot!

    Elő a kamerákkal!

    Marketing trendbookunk első fejezetében kezdjünk a videókkal, ezeknek ugyanis tovább növekszik a jelentősége 2026-ban. Ma már a legtöbben – főként a fiatalok – szívesebben néznek videókat, mint olvasnak, emiatt (is) felértékelődik a videók szerepe. A short form videóknak (pl. TikTok, Reels, YouTube shorts) eddig is jelentős szerepe volt a brandingben, idén ez pedig tovább nő, így érdemes nagy figyelmet fordítani ezekre a tartalmakra. 

    A videós forma a konverziót is növelheti, ennek érdekében fontos a magas minőségű, információkkal ellátott videós tartalmak készítése és publikálása. Ezeknél a tartalmaknál a minőség a kulcs, inkább legyen kevesebb, de kiemelkedő, mert ez az, ami megfoghatja a leendő fogyasztókat. Mutatunk egy példát: [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=G8zQ-1Meo1E”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ezek a gyakran egyben szórakoztató és informatív tartalmak tehát a brandingben és a konverziónövelésben is jelentős szerepet játszhatnak, úgyhogy ha eddig azt hitted, megúszhatod a TikTokon vagy YouTube-on való szereplést, akkor tévedtél. Neked is ott a helyed a kamera előtt, persze csak akkor, ha növekedni szeretnél. 

    A short form videók témája és platformja jelentősen függhet iparágtól és célcsoportról, de egy-egy informatív, igényes tartalom vagy szakmai podcast akár B2B-ben is kiválóan működhet.

    A videók a keresőmotoroknál is előkelő helyen lehetnek, ha megfelelően van feliratozva és/vagy informatív a videó leírása. Fontos a releváns, megfelelő kulcsszavak használata, valamint érdemes a hosszabb videókat, különösen a podcasteket fejezetekre bontani, ezeket a fejezeteket pedig a témára utaló címmel ellátni. 

    Közösségi média = keresőmotor? 

    Bizony-bizony. Elsősorban a fiatalok körében a különféle közösségi platformok ma már keresőmotorként is szolgálnak. A GenZ ugyanis ahelyett, hogy a Google vagy társai segítségét kérnék, gyakran inkább a TikTok vagy az Instagram keresőjét használva próbálnak új információt találni. (Vagy az AI asszisztensek segítségével, de erről majd később). 

    Ennek köszönhetően felértékelődnek a socialben található információk és kulcsszavak. Fontos tehát, hogy posztoláskor a videóban elhangzottak, a leírás és a hashtagek is konzisztensek legyenek a tartalommal, és olyan kulcsszavakat tartalmazzanak, amire az adott témában nagy eséllyel kereshetnek rá. 

    Ez elsősorban a helyek (úticélok, éttermek, kávézók, stb.) valamint a különféle tippek, how to jellegű tartalmak (receptek, sminkelési útmutató, DIY, stb.) esetében lehet kiemelkedően fontos, ezek azok, amelyekre nagyrészt a közösségi oldalakon keresnek. 

    Network effekt és kollaborációk 

    A marketing trendbook következő részében, nézzük a kollaborációkat. B2B-ben (is) jelentősen megnő az együttműködések szerepe két (vagy több) cég között. Ezek a kollaborációk kiváló lehetőséget jelentenek arra, hogy egyik cég belépjen a vele együttműködő vállalat célpiacára, ezáltal növelje vásárlóinak számát. Ez értelemszerűen két nem konkuráló cég esetén lehet jövedelmező. 

    Például két ügyfelünk, a REKAVAGO és a NoraBeauty együttműködése nagyon jól sült el, a beauty és a fashion kiválóan kiegészíti egymást, a prémium sminkek tökéletesen működtek együtt a dizájner cipőkkel és táskákkal. A két vállalat egy e-mail-kampány keretein belül egymás célközönségének adott kedvezményes kuponkódot, amellyel növelni tudták forgalmukat. 

    Ha pedig szigorúan a B2B-t nézzük, a Stripe és a Shopify kollaborációja is jó példa. A Stripe bejelentése értelmében a Shopify felhasználók hamarosan képesek lesznek arra, hogy digitális érmében (USDC) fogadjanak fizetést a Shopify felületén keresztül. 

    Bízunk benne, hogy a hasonló kollaborációkból sokat fogunk látni 2026-ban. 

    Mesterséges intelligencia…

    …avagy a 2026-os marketing trendbook legfontosabb fejezete! Nem, nem kell aggódni továbbra sem veszi el a munkánkat, csupán megváltoztatja azt. Nézzük, hogyan:

    1. Zéró klikk infláció

    Bizonyára hallottál már a Zéró-klikk inflációról, amely lényegében azt jelenti, hogy az organikus elérés szeptemberben drasztikusan lecsökkent “hála” annak a mesterséges intelligencia által készített összefoglalónak, amely a keresőoldalak legelején található, és szinte biztosan tartalmazza azt az információt, amit éppen keresel.  [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40491″ img_size=”medium” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ennek következményeként az organikus forgalom csökkenése mellett megemelkedtek a PPC költségek is, hiszen az AI összefoglaló alatt elsőként továbbra is a fizetett hirdetések jelennek meg, csak már nem az oldal tetején. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=”” padding_bottom_multiplier=””][vc_column][impeka_blog mode=”small” excerpt_length=”20″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Olvass tovább” order_by=”title” posts_per_page=”1″ display_style=”” link_type=”quick-view” show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40263″ el_id=”1770115241733-00446f16-8f42″][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=””][vc_column][vc_column_text css=””]A zéró klikk infláció jelenségét kivédeni nem igazán lehet, reagálni rá annál inkább, erre több módszer is van, de a legegyszerűbb talán, ha megpróbálunk bekerülni abba a kis összefoglalóba, a következő részben mutatjuk is, hogyan. 

    2. A 3 fontos EO: SEO, AEO, GEO

    Korábban mindig a SEO volt a fókuszban, minden blogcikket és cornerstone-t a keresőmotorokra optimalizáltunk, ez azonban most megváltozik. A SEO mellett már a GEO (Generative Engine Optimization) és az AEO, vagyis Answear Engine Optimization is nagy jelentőséggel bír. Mindkettőnek van köze a fent említett AI összefoglalókhoz, azonban míg az AEO-nak az a célja, hogy egy konkrét kérdésre a te válaszod jelenjen meg, a GEO esetében pedig az AI válasz forrásává válás a cél. 

    Ahhoz, hogy megfelelően meg tudd különböztetni a kettőt, íme egy-egy súgókérdés: 

    AEO: „Melyik oldal válaszolja meg legjobban ezt a konkrét kérdést?”

    GEO: „Kinek a magyarázata a legalkalmasabb, hogy ebből összerakjak egy teljes választ?”

    Így már érted, ugye? 

    Mindkettőnek célja az AI válaszába való bekerülés, ennek érdekében pedig első lépésként érdemes nyomon követni az AI összefoglalókban megjelenteket, erre számos platform alkalmas, például a Google Search Console is. 

    A tartalmakban érdemes rövid fejezeteket alkalmazni, ezeket pedig a témát jelző címmel ellátni annak érdekében, hogy az AI megtalálja, amit keresnie kell. Segíthetnek továbbá a vizuális tartalmak is, például képek, grafikonok, videók vagy GIF-ek.   

    3. AI úttörés backenden és frontenden

    A mesterséges intelligencia a marketingmunka számos részében jelentős szerepet vállal, ez alól már nem jelent kivételt a fejlesztés sem. A frontend mellett idén már backenden is jelentős szerepe lesz az AI-nak, elsősorban az adatok elemzése és felhasználása tekintetében. 

    A mesterséges intelligencia emellett összeköti a rendszereket, valamint segíthet a hibák megtalálásában, sőt, gyakran a javításában is, ezáltal jelentősen megkönnyíti a munkát. 

    A backend oldalon az AI egyre inkább marketingoperációs kontrolltoronyként működik: figyeli az adatminőséget (eventek, UTM-ek, feedek), anomáliát jelez és okokat keres (pl. checkout hiba, készlethiány, 404-es oldal stb.), majd szabályok mentén be is avatkozhat (pl. kampányok szüneteltetése, budget visszafogása, out-of-stock termékek kizárása). Ennek hatása az, hogy kevesebb pénz folyik el, gyorsabb a reakcióidő, és stabilabb a mérés.

    4. AI generált tartalmak

    Fokozatos ellepik az internetet a mesterséges intelligencia által készített tartalmak, így ezek sem maradhatnak ki a marketing trendbookból. Ameddig ezekkel nem a megtévesztés a cél, hanem csupán a grafikusok által készített kreatívok helyett használjuk, és ami még fontosabb: igényesek (tehát például a képeken mindenkinek megfelelő számú ujja és karja van), addig teljesen rendben van. Azonban amikor már megtévesztő, félrevezeti a közönséget, az már semmiképp nem oké. 

    Különösen a képeknél és videóknál fontos, hogy tartalomfogyasztóként felismerjük, mikor látunk valódi és mikor AI generált tartalmat! A közösségi platformok ezeket sok esetben jelzik, de azért nem árt résen lenni, különben könnyedén átverhetnek. 

    Ahogy nő az AI generált tartalmak száma, úgy nő a felismerés és az ingerküszöb. Ma már szerencsére könnyebben felismerjük a nem valódi tartalmakat. Egy kutatás alapján az emberek 62%-ban képesek felismerni a mesterséges intelligencia által generált képeket; míg a szövegek esetében egy német felmérés során ez 57% volt. 

    Ez azt jelenti, hogy bár az ingerküszöb változik, még mindig megtévesztőek lehetnek a mesterséges intelligenciával generált tartalmak. Érdemes óvatosan, transzparensen használni az AI-t.

    Dos and Don’ts

    Nézzük meg, hogy mi az, amit magaddal vihetsz az eddigiekből. Ezeket csináld, illetve ne csináld 2026-ban:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#1c6f0a” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#1c6f0a“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441551202“}}”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    DO

     

    igényes, informatív a brandhez kapcsolódó short form videók vagy hosszabb, beszélőfejes videók, podcastek

    AEO és GEO megismerése, optimalizálás

    AI trendek követése

    branding

    óvatos, átlátható AI használat[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#d41e26″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#d41e26“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441149640“}}” rc_font_color=”#ffffff”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    DON’T

     

    nem brandazonos TikTok trendek erőltetése 

    gagyi minőségű videók orrba-szájba posztolása

    SEO teljes elhanyagolása

    PPC költés ész nélküli emelése

    AI AI hátán

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Útravaló a marketing trendbookhoz

    A marketing megint megváltozik egy kicsit 2026-ban, a mesterséges intelligencia hatása pedig továbbra is brutális, sok esetben átírja az eddigi gyakorlatokat, játékszabályokat. Ahogy a termékek commodity-vé válnak, úgy lesz egyre inkább a marketing a termék, hiszen már elengedhetetlen a szórakoztatás, a sztori és a szolgáltatások, amelyek mind jelentősen hozzájárulhatnak a vásárlási élmény növeléséhez.  [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Sportmarketing – A teljes útmutató

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Talán sokan nem is sejtik, de a sportmarketing már a 19. század óta jelen van. Persze, nem a mai formájában. A kezdeteket a cigarettacsomagoláson (!) megjelenő baseball-játékosok jelentették, majd ezt követően tűntek fel a gabonapelyhek csomagolásain is sportolók. De vajon hogyan jutottunk el innen a Szoboszlai-féle Telekom reklámig, vagy a Red Bull kontinenseken és sportágakon átnyúló sportbirodalmáig? Mik a legjobb és legrosszabb példák a sportolók reklámszerepléseire? Miért próbálnak mindent eladni ma Szoboszlai Dominikkel? És egyáltalán miért érdemes foglalkozni a sportmarketinggel? Olvass tovább és minden kérdésre választ kapsz![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Sporton keresztüli marketing és a sport marketingje

    Kezdjük egy gyors kis elméleti bevezetéssel, a sportmarketinget a szakirodalom ugyanis két részre bontja. A sporton keresztüli marketing jelenti azt, amire talán mindannyian gondolunk ilyenkor: ez jelenti azt, amikor a sportot mint marketingeszközt használjuk. A sport marketingje pedig értelemszerűen azokat a kampányokat fedi le, amelyek az adott sportág népszerűsítésére, hirdetésére irányulnak. Ha tovább olvasol (és miért ne tennéd?), a sporton keresztüli marketinggel fogsz jobban megismerkedni; az egyszerűség kedvéért a cikkben erre fogunk sportmarketingként hivatkozni. 

    Cigitől a gabonapelyhen át a Coca-Cola olimpia-szponzorációjáig

    Akármennyire is hihetetlen és ma már elképzelhetetlen is lenne, a sportmarketing a baseball-játékosok, pontosabban a baseball sportkártyák cigarettadobozon való megjelenésével kezdődött még az 1800-as évek végén. A 20. század elején a Wheaties gabonapehely-márka már rádiós sportközvetítéseket támogatott, és sportolókat tett emblémáivá. Az igazi áttörés azonban 1928-ban jött, amikor a Coca-Cola a nyári olimpiai játékok szponzorálásával utat nyitott a mai sportmarketing felé. Ez után a rádiós, és televíziós közvetítések miatt a sportmarketing egyre inkább elterjedt a nagyvilágban. 

    Magyarországon először az 1930-40-es években jelent meg a kezdetleges sportmarketing, majd a szocializmus idején inkább ideológiai eszközként alkalmazták, mintsem piaci alapon. Ennek fényében tehát a hazai sportmarketing igazán csak a rendszerváltás után kezdett kibontakozni: eleinte ezek inkább szponzorációs együttműködéseket vagy márkázott eseményeket jelentettek. 

    Az 1990-es években aztán végre nálunk is megjelent a valódi sportmarketing. Két magyar sportlegenda, Görbicz Anita és Egerszegi Krisztina is szerepelt különböző reklámokban. Előbbi – válogatottbeli csapattársaival – a Persilt, utóbbi a Plussz Junior névre hallgató, gyermekeknek készült vitamint hirdetett. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=PHV3STcoQxM&list=PL926782AB55A963C2&index=6″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Digitális forradalom és a sportmarketing sikeres és kevésbé sikeres sztorijai

    A digitális és technológiai fejlődés, ahogy a teljes marketingben, természetesen a sportmarketingben is nagy áttörést hozott. A sporttal kapcsolatos reklámok és a szponzoráció már a mindennapjaink részei, a rendelkezésükre álló pálya (pun intended) pedig nagyobb, mint valaha: gondoljunk csak a közösségi médiára, vagy a streaming szolgáltatásokra, amelyeken keresztül a legnagyobb világesemények és az egészen niche sportágak egyaránt bármikor, bárki számára megtekinthetők. 

    Ennyit az elméleti és történeti bevezetésről, most pedig evezzünk izgalmasabb vizekre: ismerjünk meg néhányat a sportmarketing legjobb és kevésbé jó példáiból magyar és nemzetközi szinten!

    Michael Jordan x Nike: a legendás sikersztori

    Sportrajongóként bizonyára neked is van Jordan cipőd, esetleg pólód – ahogy természetesen nekem is. De te tudod, honnan származik? [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40089″ img_size=”medium” alignment=”center” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A Nike még 1984-ben ajánlott 2,5 millió dolláros (+ részesedés az eladásokból) szerződést az akkor még éppen csak karrierjét kezdő Michael Jordannek. A sportszergyártó részéről Sonny Vaccaro nevéhez fűződik az azóta is világhírű kollaboráció. Ő javasolta azt is, hogy Jordant ne egy már létező Nike cipőhöz társítsák, hanem saját, signature márkát kapjon. Az első Jordan-modell 1985-ben került piacra, az akkor fiatal kosaras pedig egy évvel korábban lépett benne pályára. A piacra dobott cipő az első évben remélt 3 millió dolláros helyett mintegy 126 millió dolláros bevételt hozott. 

    Volt azonban az NBA-nek egy a cipők színére irányuló szabályozása, amely szerint a cipőnek 51%-ban fehérnek kell lennie. Az Air Jordan 1-es modellje azonban mindössze 23%-ban volt fehér, ez a szabálysértés pedig meccsenként 5000 dolláros büntetést jelentett. A Nike már akkor is kiváló érzékkel kezelte a marketinget és inkább kifizette a bevételeikhez képest elenyésző büntit, ezzel is plusz hírverést csinálva a márkának. 

    Maga a Jordan márka az 1990-es évek végén született meg és népszerűsége a mai napig töretlen. Ma már nemcsak cipők jelentik a brandet, hanem streetwear kollekciói is jelentős részét képezik a 2024-es évbeni 7 milliárd dolláros bevételnek. Mindebből Michael Jordan a mai napig 5% részesedést kap, ami több, mint amennyit játékosként anno keresett. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” rc_font_color=”#FFFFFF” rc_bg_color=”#203042″][vc_column_text css=””]A 2023-ban megjelent Air című film pontosan ezt a történetet dolgozza fel. Nike és kosárlabda fanoknak kötelező, de mindenki másnak is ajánlom![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Sportmarketing bukták

    A Nike marketingeseinek kiváló szeme és bevállalós stratégiája a Jordan brand esetében igazi sikersztori, de persze nem minden próbálkozás sikerült ilyen jól – a kellemetlenebb buktákból viszont rengeteget tanulhatunk. 

    Amikor a sportoló keveredik botrányba…

    Hiába a jól felépített stratégia, az ütős üzenet vagy a ravaszul kiválasztott termékek, ha a központi figura, azaz maga a sportoló keveredik botrányba. Ilyenkor a legtöbb esetben nincs más lehetőség, csak a teljes elhatárolódás és a veszteségek lenyelése.

    Egy egészen friss és aktuális példa Conor McGregor: az ír MMA harcművész 2024-ben “keveredett” magánéleti botrányba, amikor Nikita Hand nemi erőszakkal vádolta meg, a bíróság pedig jogszerűnek ítélte; az ügy végére pedig éppen 2025 nyarán került pont, amikor a harcos fellebbezését is teljes egészében elutasították. A botrány hatására a McGregor Proper No. 12  elnevezésű Whiskey-jét forgalmazó Proximo Spirits bejelentette, hogy nem használja tovább a harcművész arcképét, emellett számos kiskereskedelmi lánc is levette a polcairól az érintett termékeket. 

    Szintén magánéleti botrány árnyékolta be Tiger Woods tündöklését is. A golfozó számos márkával dolgozott együtt egészen a 2009-es válásáig, aminek oka Woods rendszeres hűtlensége volt. Az ezt követően napvilágra kerülő szexuális botrányok hatására több szponzora, köztük a Gatorade és a General Motors is megszakította vele együttműködését. Azok a tőzsdei vállalatok, amelyek Tiger Woods nevéhez fűződtek, 2,3%-ot veszítettek részvényeiknek értékéből, ami mintegy 12 milliárd dollárnyi visszaesést jelentett akkor. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=LYdhopM3shE”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    …És amikor a márka rúg öngólt

    Nem csak a sportoló okozhat problémát egy márkának, az sem mindegy, hogy milyen sportesemény mellé áll egy-egy márka. Az Adidas – a többi nagy márkához hasonlóan – rendszeresen, nyíltan kiáll az elfogadás és a sokszínűség mellett, a Love Unites kampányával pont az LMBTQ közösséget támogatja. Éppen ezért volt visszás, amikor a sportszergyártó a katari foci világbajnokság egyik szponzoraként tűnt fel. Aki esetleg nem tudná, a 2022-es Katarban megrendezett világbajnokságot, és miatta a FIFA-t rengeteg bírálat érte a katari körülmények és a kisebbségek jogainak megsértése miatt. A torna – ahol egyébként a szivárványos csapatkapitányi karszalag viselését is tiltották – támogatása tehát szembemegy az LMBTQ jogok képviseletével.

    Ennek fordítottja a 2023-as női labdarúgó-világbajnokság és az azt támogatni kívánó Visit Saudi turisztikai vállalat, amely többek közt Cristiano Ronaldót és Lionel Messit is felkérte már a közel-keleti ország mint turisztikai célpont népszerűsítésére. Igen ám, csakhogy Szaúd-Arábiában a nők helyzete és jogai igencsak elmaradnak a nálunk vagy a nyugati országokban megszokottaktól. Ugyan az elmúlt években odáig már eljutottak, hogy a nők is vezethetnek autót, szabadon vállalhatnak munkát vagy járhatnak sporteseményekre; egy női világesemény szponzorálására még így sem reagált jól a közvélemény. A negatív visszhangot követően a FIFA végül visszalépett attól, hogy a Visit Saudi legyen az esemény szponzora. 

    Sportoló személymárkája, avagy miért kellenek sportolók a reklámokba? 

    Eddig egyszerű a sportmarketing, igaz? Kell egy jó termék meg egy jó sportoló, és kész a tökéletes reklám. Persze, ez azért túl egyszerű lenne. Nem mindegy, hogy mi a termék és az sem mindegy, hogy ki a sportoló. Ahogy azt a fenti példák is mutatják, egy-egy sportoló reputációja komoly hatással lehet a teljes marketingtevékenységre és a márkára. 

    Bár a McGregorhoz vagy Woodshoz hasonló magánéleti botrányok kiszámíthatatlanok, nem árt, ha ismerjük a sportoló személyes márkáját. 

    Egy sportoló – ideális esetben – példakép a gyerekek (és gyakran felnőttek) számára, felnézünk rá, elismerjük az eredményeit, ezek miatt pedig hitelesnek tartjuk. Ez azonban tényleg csak ideális esetben működik: ha a sportoló megítélése egy kicsit is negatív, már megvan az esélye annak, hogy rosszul süljön el egy-egy kampány.

    Egy sportoló alapvetően a sportteljesítmény révén válik ismertté. A personal brand azonban ennél sokkal több. Ebbe már beletartozik az is, hogy hogyan kommunikál a sajtóval vagy a rajongókkal, hogyan viselkedik amikor éppen nem sportol, milyen értékei vannak, milyen ügyek mellett áll ki. Ezekből tevődik össze az, ahogyan a közönség, a szurkolók vagy sportfogyasztók érzékelik őt, és ennek fényében valamilyen attitűddel vannak irányába. 

    Vannak megosztó és szimpatikus sportolók – az azonban elég ritka, hogy valaki nettó negatív karakterként legyen népszerű. Ahhoz, hogy a fogyasztók szemében ki válik szimpatikussá, több tényező is hozzájárulhat, ezt előre megjósolni azonban szinte lehetetlen. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha egy már ismert sportolóval szeretnénk együtt dolgozni, érdemes olyat választani, aki inkább pozitív érzést kelt a fogyasztók legalább egy részében. Egy szimpatikus sportolóval ugyanis sokkal könnyebb bármilyen módon hatni a fogyasztókra, vagy attitűdváltozást elérni. 

    Aztán vannak olyan sportolók, akikkel talán mindent el lehet adni…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=EM4WqZv8Pv0″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Szoboszlaival mindent el lehet adni?

    Az a szerencsénk, hogy van Magyarországon egy olyan sportoló, akivel mindent el lehet adni – legalábbis így gondolják sokan. És meg is próbálnak eladni mindent Szoboszlai Dominikkal. A Liverpool immár angol bajnok középpályásának népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, megítélése azonban megosztó. A futballszurkolók köreiben jelentős népszerűségnek és rajongásnak örvend, azonban még ebben a csoportban sem bírja mindenki. A focistákra jellemző szinte felfoghatatlan fizetés és az ebből adódó fényűző életforma érthető okokból sokakból ellenérzést vált ki. A helyzeten pedig nem segít, hogy az újságírók azonnal kiderítik egy-egy insta storyból, hogy Szoboszlai mikor, hol és legfőképp mennyi pénzért nyaral. 

    Igazából nehéz megállapítani, hogy mennyien szeretik és mennyien nem, az biztos, hogy a legtöbben felkapják a fejüket, ha meghallják a nevét vagy feltűnik valahol. Szoboszlai a futball rajongók körében már tiniként is népszerű volt tehetségének köszönhetően, az igazi áttörést azonban Liverpoolba igazolása hozta el 2023-ban. Az átigazolás után heteken belül megkétszereződött a követőinek száma, így hamar elérte Instagramon az egymillió követőt. Az azóta eltelt bő két évben pedig már 3 milliót is túllépte, ezzel ő a legnépszerűbb magyar sportoló a közösségi médiában. 

    És ezt használta ki többek közt a McDonalds és a Telekom is. Mindkét márka hosszú távon működik együtt Szoboszlaival és szinte folyamatos, nagyszabászú kampányokat készítenek ennek keretein belül. 

     A telekomos videóban kifejezetten természetellenesen beszél és sokan talán nem is értik az egész reklámot, és magát az együttműködést sem, merthogy mi köze Szoboszlainak a Telekomhoz vagy a Tuninghoz? Az együttműködés első reklámja tehát, úgy tűnik nem igazán nyerte el a fogyasztók és a szakma tetszését.

    A McDonaldses reklám már valamivel jobban siekrült, igaz a focista színészi képességei nem javultak, de talán picit jobban használták őt. Az elképzelés kiváló, Szoboszlai a reklámban a nevével ellátott menüjét kipróbáló embereknek passzolja a labdát, közben feltűnik a kisgyerektől kezdve a fodrászon át a testépítőig mindenki. A több célcsoportot megmozgató videóban Szoboszlai csak egy mondatot mond, de ezúttal sem sikerül teljesen természetesnek és önazonosnak tűnnie. 

    Emellett érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire önazonos egy élsportoló számára, ha egy gyorséttermet reklámoz. Nincsenek illúzióm azzal kapcsolatban, hogy Szoboszlai tényleg csak csirke-rizs kombón él, és biztos, hogy neki is belefér néha egy-egy csalónap, de akkor is. A sportolókat – egyébként nagy részt tévesen – az egészséggel azonosítjuk, úgyhogy kicsit visszás ez a párosítás. 

    A fogyasztói visszajelzések alapján “Szoboszlai furán beszél” mind a “mekis” (legalábbis a szakdolgozatomhoz a témában készített kutatás során rendre ilyen visszajelzéseket kaptam), mind a telekomos reklámban, ami a reklám és a márka, valamint Szoboszlai megítélése szempontjából is problémás lehet. A sportoló szereplése ugyanis része a reklám megvalósításának és az egész reklám, kampány hatásait ronthatja. Másik oldalról, a sportoló megítélésére is hatással lehet egy-egy reklámszereplés.  

    A “Domi menü” viszont – ha félretesszük azt, hogy tényleg ilyet eszik-e – alapvetően jó döntés, biztos, hogy rengeteg rajongó már csak emiatt elment a Mekibe.  A focista kedvenceinek megmutatása nem újkeletű dolog, a tengerentúlon már évek óta divat. A Meki többek közt Cardi B vagy Travis Scott kedvenceit is megkóstoltatta a fogyasztókkal, míg Mexikóban az F1-es pilóta, Sergio Perez vett részt hasonló kampányban. A stratégia tehát már egy ideje sikeresen fut a Mekinél, és mindenképpen örömteli, hogy végre egy magyar sportoló is eljutott arra a szintre, hogy a legnagyobb gyorsétteremláncnak megérje a nevével ellátott menüt készíteni. 

    A Telekomos együttműködés egy másik videója aztán már telitalálat lett. Miután az első videóval a legnagyobb probléma az volt, hogy Szoboszlai kifejezetten természetellenesen viselkedett és beszélt, a második videóban ezt sikerült kiküszöbölni az előre megírt scriptek elvetésével. Történt ugyanis, hogy meglepték Szoboszlait egy “őt ábrázoló” szoborral, amiről természetesen mindenki tudta, hogy borzalmasan néz ki. 

    A szobor leleplezésekor Szoboszlai őszinte reakcióját lehetett látni, majd kétségbeesetten hívta a természetesen beavatott menedzserét, aki arra kérte, hogy a béna szobor ellenére viselkedjen profin. A videó végén természetesen kiderül, hogy a szobor csak szívatás, így Szoboszlai is megnyugodhatott. Az első videóból hiányolt természetesség most végre megjelent, valószínűleg azért, mert tényleg őszinte reakciót láthattunk a sportolótól, hacsak nem tanult meg színészkedni az eltelt egy évben. Persze, ebben volt kockázat is, hiszen ha Szoboszlai kiakad a szobor miatt, akkor magát és a Telekomot is lejárathatta volna, de szerencsére higgadtan és profin kezelte a helyzetet. 

    A különbség a megtekintésben is meglátszik, a szobros videót 603 ezren, míg a gyengébbre sikerült Tuningosat 88 ezren nézték meg a Telekom YouTube csatornáján. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=Qz8ZUEINT6E”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Sportmarketing nemzetközi szinten és világeseményeken

    A sportmarketing természetesen nemzetközi szinten is jelentős, számos világmárka vállal jelentős szponzori vagy támogatói szerepet a sportban, míg a jelentős sporteseményeket is hatalmas marketingtevékenység övezi. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg ezekből néhányat. 

    Thank you, Mom

    A 2012-es és 2016-os nyári, valamint a 2014-es és 2018-as téli olimpiák előtt a Procter and Gamble megható “Thank you, Mom” kampányában olimpikon sportolók segítségével emelték ki az édesanyák áldozatos munkáját szerepét egy-egy sikeres sportolói karrier vagy olimpiai aranyérem mögött. A megható és érzelmes kampány a 2010-es években (főként az olimpiák előtt) az egész világot bejárta. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=rdQrwBVRzEg”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    A Red Bull sportbirodalma 

    A Red Bull meghatározó szereplője a világ sportéletének. Nemcsak sportolókat, hanem csapatokat is támogatnak, számos klubnál névadó szponzorként vannak jelen. A standard sportágak (labdarúgás, jégkorong) mellett extrém sportokban is érdekeltek, például több ejtőernyős csapatuk is van. A magyar sportolók közül Szoboszlai Dominik, a kerékpározó Vas Kata Blanka és a műrepülő pilóta Besenyei Péter is a redbullosok közé tartozik. Világszinten több száz sportolóval és több tucat sportcsapattal működnek együtt. Utóbbiak közül vannak a Red Bull által birtokolt klubok is, mint például a Gulácsi Pétert és Willi Orbánt foglalkoztató RB Leipzig focicsapat vagy a Red Bull F1-es csapata.

    Az energiaital márka gyakorlatilag teljes sportbirodalmat üzemeltet, kontinenseken és sportágakon átívelő rendszert épített ki. Hiába az alapvetően egészségtelen termék, a márka elképesztő sikereket ér el folyamatosan a sportban. 

    Hasonlóképp tett a Monster, bár ők inkább extrém és téli sportolókat támogatnak, úgy látszik, az energiaital gyártók az elsők között csaptak le a sportmarketingben rejlő lehetőségekre. 

    Super Bowl Half Time show és reklámok

    Ha már sportmarketing, természetesen megkerülhetetlen a rendszerint minden év február elején megrendezésre kerülő NFL döntője, ezen belül pedig a Half Time show. Az USA sportéletének talán legnagyszabásúbb eseményét az egész világon figyelemmel követik. 

    A Half Time show-ra, vagyis a félidei nagyszabású produkcióra legalább annyian kíváncsiak minden évben, mint magára a mérkőzésre. 2025-ben például átlagosan 127 millió ember nézte a döntőt, az összes elért ember a 190 milliót is meghaladta, míg a félidei show-t a statisztikák szerint több mint 130 millióan nézték. Jelentőségét az is mutatja, hogy 2023-ban Rihanna itt jelentette be, hogy gyermeket vár. Legutóbb Kendrick Lamar tüzelte fel a közönséget a meccs közben, de korábban Jennifer Lopez, Shakira és Eminem is felléptek a szünetben. 

    Mára már nemcsak az presztízskérdés, hogy melyik szupersztár nagyszabású show-ja lesz a félidőben, hanem hogy milyen reklámok mennek le a kivetítőkön és LED-falakon. Ha hiszünk a híreknek, egy 30 mp-es reklámspot megvásárlása nagyjából 8 millió dollárba került 2025-ben.

    Legutóbb a Stella Artois David Beckham és Ben Affleck szereplésével készített reklámot, de zseniális kampánnyal rukkolt elő a Hellman’s is. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=GAoeGC-eL4I&t=60s”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=RIXB-7RHjBY&t=30s”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A Google Pixel a humor helyett az érzelmekre próbált hatni. A 2 perces reklámban egy apukát hallhatunk felkészülni egy állásinterjúra, miközben az apasággal kapcsolatos tapasztalatait meséli el, mintha azokat egy munkahelyen szerezte volna. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=-7e6g11BJc0&t=123s”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Szintén a Super Bowlra készült a Nike újabb kiváló kampánya, amelyben a női sportolókat nap mint nap érő kritikára reflektálnak. A reklámban a világ legsikeresebb sportolónői tűnnek fel. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=b0Ezn5pZE7o&t=5s”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Sportmarketing Magyarországon – jó és elrettentő példák

    Szerencsére azért Magyarországon is akadnak jó példák a sportolók reklámszerepléseire. A MOL például kiválóan alkalmazta az olimpiai bajnok vívót, Siklósi Gergelyt több kampányában is. Korábban az M4 Sport egyik Formula 1-es szakértőjével, Nagy Dániellel együtt autóztak a MOL Evo+ üzemanyagát hirdetve, legutóbb pedig a siófoki MOL Fresh Cornert szerette volna bemutatni. 

    Iron Lady és a Kifli

    A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka a Kifli.hu-val működik együtt hosszú ideje, és bár ez akár influenszer marketing is lehetne, Hosszú mégiscsak úszóként vált világsztárrá. Az együttműködés célcsoportja az édesanyák közössége, hiszen az egykori úszó kislánya hamarosan kétéves lesz, az együttműködés keretein belül létrejött posztok pedig egyértelműen azt mutatják be, hogy Hosszú mint édesanya milyen termékeket használ. 

    Hosszú Katinka kapcsán nem lehet kihagyni az Iron Lady brandet sem, amelyet korábbi edző-férjével, Shane Tusuppal építettek fel. Az Iron Lady becenevet még 2013-ban egy kínai újságíró ragasztotta rá Hosszúra, ők pedig egy komplett brandet építettek eköré. Az Iron Lady merchandising termékeket és könyveket is értékesített, majd létrehozták a mai napig működő Iron Swimming úszóklubot. 

    Ugyan az Iron brand az úszó és exférje válásával háttérbe szorult és gyakorlatilag eltűnt, Hosszúék jelentős bevételt köszönhetnek a márkának. 

    A focisták már a spájzban vannak

    A Pick jelentősen kiveszi részét a sportmarketingből, szinte minden nagyobb esemény kapcsán megjelenik valamilyen együttműködéssel, a 2024-es labdarúgó Eb előtt a “Szurkoljunk együtt” kampányába például Schäfer Andrást vonta be. 

    A magyar labdarúgó-válogatott középpályása azért is volt kiváló választás, mert ezzel a fiatalabbakat célozták meg, akik közül sokaknak Schäfer lehet a példaképe. A Szoboszlaihoz képest kevésbé ismert focista azért volt jó választás, mert kevésbé megosztó és sokkal szimpatikusabb, ezáltal az egész kampány pozitívan csapódott le. 

    A “Szurkoljunk együtt” kampány emellett a közös szurkolás élményét és az összetartozást is hangsúlyozta, amely egy magyar termékeket forgalmazó magyar márkától kiváló lépés. 

    Nem állt meg itt a Pick, a tavaly nyári Eb ideje alatt focilabda mintájú virslit dobott piacra és különböző szalámik csomagolásán is megjelentek a válogatott játékosai. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40090″ img_size=”medium” alignment=”center” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A Pick emellett állandó támogatója a magyar sportnak, a MOL-Pick Szeged kézilabda csapatának egyik névadó szponzora, a csapat otthonául szolgáló arénát is Pick Arénának hívják.  

    Hazai szinten továbbá az OTP és a MOL játszik jelentős szerepet a sportmarketingben, mindkét nagyvállalat névadó szponzora egyes versenysorozatoknak. Mindkét vállalat leginkább csapatsportokban van jelen, a MOL azonban néhány egyéni sportolót is támogat. 

    Milák első nyilvános megszólalása a hallgatása után 

    Milák Kristóf érdekes helyzetbe került a párizsi olimpiát megelőzően, miután gyakorlatilag eltűnt és amellett, hogy igazából azóta sem nyilatkozott a magyar sportsajtónak, több mint egy évig nem is versenyzett. Na éppen ezt az időszakot választotta a VISA, hogy Milákot szerepeltesse a párizsi olimpiával kapcsolatos reklámjában. 

    Az időzítés is kérdéses, a reklámban azonban nagyon későn tűnik fel Milák, tehát inkább mellékszereplő benne, pedig vele is el lehetett volna adni az egészet. Ehelyett látunk egy kicsit össze-vissza reklámot, amiben a végén feltűnik az olimpiai bajnok úszó, de ezt csak az tudhatja, aki végignézte a reklámot. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=zN_Sb0BW7RY”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A kampány egyik csatornája a YouTube, ahol a videók előtt/közben jelenik meg a reklám amit általában 5 másodperc után át lehet lépni. Na aki átlépi, az biztosan nem látja Milákot, így felmerülhet, hogy vajon megérte-e a VISA-nak őt “használni” a reklámban. 

    Sportmarketing 101: erre az 5 dologra mindenképp figyelj, ha sportolóval akarsz együtt dolgozni

    1. A sportoló megítélése

    Fentebb már felmerült, hogy nem mindegy milyen a sportoló megítélése. Például ha valakinek erős negatív érzelmei vannak Szoboszlai Dominik irányába, akkor számára a Domi menü inkább taszító mintsem vonzó. Bár valószínűleg Szoboszlai esetében ez minimális arányban áll fenn, és jelentősen többen vannak azok, akik kifejezetten miatta választották a McDonaldsot. 

    Ha azonban egy olyan sportolóról beszélünk, aki valami miatt inkább negatív megítéléssel bír, például egy botrány vagy jelentős kudarcok miatt, akkor ő biztosan nem jó választás.  Kevésbé ismert sportolók esetében kicsi az esély a botrányokra, a legnépszerűbbek pedig szinte biztosan megosztóak, de egy Google-keresés már sokat kideríthet. Ha azonban biztosra akarsz menni, mindenképp érdemes lehet egy szakértő segítségét kérni a sportoló közösségi oldalainak ellenőrzésére. 

    A megítélés részét képezik az eredmények is, ez is mindenképpen megér egy gyors keresést, sőt, a sportoló szemében is profibbnak tűnsz, ha képben vagy azzal, hogy pontosan mit és hogyan csinál. 

    2. Sportoló-márka összhang 

    Az talán mindenki számára egyértelmű, hogy érdemes olyan sportolót választani, aki valamilyen szinten összhangba hozható az adott márkával. Például egy köztudottan vegán vagy vegetáriánus sportoló a Pick esetében nem igazán lenne jó választás. Ugyanilyen szempontból lehet problémás minden egészségtelen termék promotálása, mint a Szoboszlai – “Meki” párosítás is, de Lionel Messi és a Lays együttműködése is felvet kérdéseket. 

    Nem csak ételek és italok esetén merülhet fel az összhang hiánya. Kontraproduktív lehet például, ha egy sportoló egy olyan márkával működik együtt, aminek a fő profilja a jó árazás. Miért akarna egy több milliót kereső sportoló spórolni? 

    És persze fontos az is, hogy a sportoló illeszkedjen a mi márkánkhoz. Például ha én antikvár könyveket szeretnék értékesíteni, biztos, hogy a focisták nagy része  nem lesz megfelelő reklámarc… Tisztelet a kivételnek, Gulácsi Péter, vagy Nagy Ádám például simán promozhatna könyveket. Ezért nem mindegy, hogy mennyire ismerjük az adott sportolót és hogy a célcsoport mennyire ismeri őt.

    3. Célcsoport

    A márka mellett fontos az is, hogy a sportolónak ki a célcsoportja. Nyilván ezt nem mindig egyszerű megállapítani, de érdemes ismernünk a sportrajongókat. Nézzük a már sokszor emlegetett Szoboszlait: teljesen egyértelmű, hogy a célcsoportja fogyaszt energiaitalokat, így ebből a szempontból a Red Bullos együttműködés kiváló (más kérdés, hogy mennyire illeszkedik az energiaital a sportolói életbe…).  Persze érdekes és aktuális kérdés az is, hogy az új hazai szabályozások értelmében (18 éves kor alatt tilos az energiaital-vásárlás) mennyire éri meg a Red Bullnak olyannal hirdetni, akinek nagy eséllyel vannak kiskorú követői. Ebből adódik a következő tanulság: mindig érdemes bekérni a kiszemelt sportoló követőinek demográfiai adatait.

    A Telekomos együttműködés esetében azért volt jó választás Szoboszlai, mert általa, rajta keresztül a fiatalokhoz is eljutott a Telekom. Nagy eséllyel egy tinédzser nem mostanában fog telefonszámlát nyitni, de a márka ott lesz a fejében és az általa kedvelt Szoboszlaival fogja összekapcsolni. Ezáltal pedig szüleit is befolyásolhatja vagy legalábbis emlékeztetheti  a Szoboszlainak köszönhetően megismert szolgáltatóra. Jó kis kampány lehetne, kár, hogy a legelső videóval elrontották… Aki látta, biztosan tudja, hogy miről beszélek, és ezzel el is jutunk a 4. ponthoz. 

    4. A sportoló képességei

    Míg például Schäfer Pick reklámban való viselkedése teljesen természetes és kellemes, Szoboszlairól ugyanez nem mondható el. Ahogy egyre több reklám jön ki a szereplésével, egyre inkább nyilvánvaló, hogy ez bizony nem az ő műfaja, nem tud természetesen és megnyerően viselkedni a reklámokban. 

    Fontos tehát felismerni, hogy pontosan hogyan tudjuk “használni” a sportolót a reklámban, Képzeljük el a Szoboszlais Telekom reklámot úgy, hogy a focista nem beszél, hanem helyette dekázik párat majd belekacsint a kamerába. Ugye, hogy sokkal jobb lenne? 

    Teljesen természetes, ha egy sportoló nem boldogul a súgógéppel, hiszen nem véletlenül ment sportolónak tévés hírolvasó vagy épp színész helyett. De ha már milliókat költünk egy sportolóra, javasolt az ő erősségeihez igazítani a koncepciót – és mivel ez sok esetben csak a helyszínen derül ki, érdemes B és C tervvel is készülni a forgatás napjára. 

    5. Platform és megvalósítás

    Tehát már van egy sportolónk, akit többnyire szeretnek és valamennyire azért ismernek is az emberek, aki illeszkedik a márkánkhoz, célcsoportja hasonló a célcsoportunkhoz és megtaláltuk azt is, hogy mi az, amit magabiztosan tud hozni a felvételen. Már csak el kell készíteni a reklámot, értelemszerűen megfelelő minőségben. Na de hol jelenik majd ez meg? 

    A sportoló saját oldalain? A mi oldalunkon? Közösségi média? TV? Óriásplakát? 

    Egy összetett, jelentős kampánynál egyértelmű, hogy profi stáb készíti a reklámot és első sorban a márka oldalain jelennek meg azok. 

    De mi a helyzet akkor, ha a sportoló oldalán szeretnénk megjelenni? Ebben az esetben is érdemes részt vennünk a megvalósításban, az influenszerekéhez hasonló, otthon elkészített tartalmakon ugyanis sokszor látszik, hogy a sportolónk bizony nem influenszer, nem tartalomgyártó, éppen ezért nem is ért a tartalom gyártáshoz. Egy béna, amatőr reklám ugyanis a márkánk megítélésére is hatással lehet…

    Ha a sportoló viszont maga is aktív közösségi média-felhasználó, ismeri és tudja jól használni a platformokat, akkor egy-egy reklám vagy kampány is hitelesebb, autentikusabb lesz. Érdemes jól megnézni a sportolónk oldalait és tartalmait, valamint fontos tudnunk azt is, hogy ő vagy esetleg más kezeli a profilt. 

    A sportmarketing mindenkinek hasznos lehet

    A sportmarketing egy rendkívül izgalmas területe a marketingnek, a sporttal ugyanis olyan célcsoportok is elérhetőek, akik bármilyen más marketingeszközzel nehezen. Az influenszermarketinghez hasonló, mégis egy másik szint: a sportolókat sokan hősökként kezelik és felnéznek rájuk, emiatt pedig könnyen képesek befolyásolni a közönségüket. A sportesemények pedig nagyságtól függően hatalmas tömegeket érnek el, amelynek könnyen lehet, hogy a mi célcsoportunk is része. Láthatjuk, hogy a sportesemények vagy sportolók segítségével, rajtuk keresztül a legkülönfélébb márkák próbálnak előtérbe kerülni. Mielőtt azonban bármibe belekezdenénk, érdemes felmérni a célcsoportot, akár sportolóval szeretnénk együtt dolgozni, akár egy sporteseményen szeretnénk megjelenni.

    Mint mindig, a sporttal vagy sportolókkal kapcsolatos kampányok során is érdemes körültekintően eljárnunk annak érdekében, hogy a lehető legsikeresebb kampányt készítsük el. A fentieket tippeket figyelembe véve, és ha szükséges szakértő segítségének igénybevételével nehezen nyúlhatunk mellé és valószínű, hogy könnyen elérhetjük marketingcéljainkat a sport segítségével is.   [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Z generáció és a digitális marketing: mire vágynak a fiatalok?

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a Z generációval nem érdemes foglalkozni, ők még fiatalok, és nincs jelentőségük a piacon. Ez azonban messze áll a valóságtól. A munkaerőpiac közel egynegyedét, 20-23%-át teszi ki a genZ, ami azt jelenti, hogy a generáció jelentős része már saját keresettel rendelkezik, és maga hoz döntést arról, hogy hogyan osztja be erőforrásait. Ez a cégvezetők számára is fontos, ugyanis az eddig gyerekként kezelt genZ a márkák és a digitális marketing célközönségévé vált.

    A Z generációsok, vagyis az 1995 és 2010 között születettek többsége tehát a legtöbb vállalat célcsoportjának egy részét jelentik, a Baby Boomerek, az X és az Y generáció tagjai mellett. Ezáltal a cégek marketingtevékenységének, így a digitális marketingnek is figyelembe kell vennie a “Z-seket”, akik jelentősen különböznek az idősebb generációk tagjaitól. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]A Z generáció tagjai szinte beleszülettek a digitalizációba, legtöbbüknek már gyermekkorban is volt okostelefonja, így a digitális tartalmak, beleértve az online reklámokat is, az életük és a mindennapjaik része.

    A 15-30 éves korosztály nem egyszerűen “felmegy” az internetre, hanem valósággal benne él, és próbál egyensúlyt teremteni az online és az offline élet között, de már nem különül el a kettő. A fiatalok tehát naponta számtalan reklámot látnak online és offline egyaránt, ez azonban nem befogadóbbá, hanem sokkal inkább kritikussá teszi őket a hirdetések kapcsán. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Változó értékrend és a tudatos vásárlás 

    A digitális marketing szakértőinek felelőssége tehát, hogy a Z generáció olyan tartalmakkal találkozzon, amik befogadhatóak és emészthetőek. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megtaláljuk, mire van szüksége az egyes generációk tagjainak, és milyen reklámok érik el a fiatalokat és az idősebbeket. 

    Azok a megoldások, amelyek működnek az idősebb generációknál, nem biztos, hogy a Z számára is befogadhatóak. Ha egy márka a “fiatalosságra” törekszik, az nagy eséllyel lesz cringe, vagyis kellemetlen a fiatalok számára. 

    A reklámoktól és márkáktól elvárt értékek teljesen megváltoztak, míg az idősebbek számára talán könnyebb reklámokat készíteni, és megtalálni őket, a Z generáció már rendkívül érzékeny a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság tekintetében. 

    Azok a tartalmak, amelyek bármilyen formában kirekesztőek, vagy sértenek egy bizonyos csoportot, semmiképp nem fognak átmenni a genZ-n, sőt ilyen esetekben csoportosan bojkottálhatják is az adott márkát vagy személyt. A 2020-as évektől kezdve van jelen a közösségi médiában a cancel culture, vagyis azon oldalak, cégek vagy személyek bojkottálása, amelyeknek online tartalmai nem felelnek meg a Z-sek érzékenységének.

    Bojkottok

    Nemzetközi szinten, főleg a tengerentúlon van nagyobb tere a híres személyek, vagy márkák bojkottálásának, de azért Magyarországon is találunk néhány példát. Gálik Bálint szórakoztató tartalmaival vált ismertté a TikTokon, majd ismertségének köszönhetően többek közt a Onesize szponzoráltja lett. 2022-ben aztán előkerült egy videó, amelyen feltehetőleg ő látható, miközben önkielégítést végez egy madár társaságában. A tartalomfogyasztók természetesen egyből kihátráltak, és rohamosan csökkenni kezdett a követőinek száma, majd a Onesize is felfüggesztette a Gálikkal való együttműködést. 

    Másik, a digitális marketinghez talán még jobban kapcsolódó botrány volt a Nissan reklámja két magyar hírességgel, amelyben a nők kifigurázásával próbálta, maradi, szerencsétlen módon eladni legújabb autóit. A szexista felhang miatt a szpotok felháborodást váltottak ki, főleg a fiatalabbak körében. Végül a Nissan törölte a reklámokat, és nyilvánosan elnézést kért. 

    A tudatos vásárlás megjelenésében is szerepet játszik a Z generáció, ugyanis egy-egy vásárlási döntésben már nem csak a termék minősége és az ár játszik döntő szerepet. Sokak számára fontos a termék és gyártás fenntarthatósága, etikussága. Tudatos vásárlók nem csak a Z generáció tagjai között vannak, de ők azok, akik legnagyobb számban keresik azokat a márkákat, akik tudatosak és fenntarthatóak, mi több, jelentős részük hajlandó többet fizetni azért, hogy fenntartható márkától vásároljon. 

    Ha digitális marketingről beszélünk, kiemelten fontos a célcsoportunk ismerete. A Z generáció által elvárt értékek és a Z-sek érzékenysége mellett nem elhanyagolható az sem, hogy hol és hogyan érhetjük el őket. 

    Használ Facebookot, néz TV-t, de az Insta és a TikTok a sztár

    Míg az X generációnál egyértelmű, hogy a mai napig a TV-reklámokkal találkoznak leggyakrabban, már ők is jelen vannak a közösségimédia-felületeken, leginkább a Facebookot használják. Az Y generáció tagjai már nyitottabbak a közösségi oldalak és az online platformok felé, míg a Z generáció már egyszerre van jelen az online és az offline térben. 

    Amikor az idősek csúnyán néznek a fiatalokra, mert ők “állandóan csak a telefonjukat nyomkodják”, valójában dolgoznak, tanulnak, informálódnak és kapcsolatot tartanak másokkal. A Z-sek még az offline térben is ugyanúgy jelen vannak, számukra az internet és az offline világ együtt alkotja a való világot. (Nem azt…)  

    Ezzel szemben a 2010 után született Alfa generáció tagjai már sokkal több időt töltenek el az online térben, ezek a gyermekek már születésüktől fogva kapcsolatba kerülnek a különböző elektromos eszközökkel, sokan előbb tanulnak meg kezelni egy iPadet, minthogy kimondanák első szavaikat. Ezt látva már nem is olyan durva a Z-generáció “telefonnyomkodása”, igaz? 

    Talán sokak számára meglepő lehet, hogy a Z generációsok az idősebbekhez hasonlóan, ugyan már kisebb mértékben, de néznek TV-t. Nem, nemcsak a Netflixet hívják be az okostévén, hanem a lineáris, hagyományos televíziót is nézik. 

    Elsősorban filmeket, sorozatokat vagy kvízműsorokat néznek, bár jellemzően a TV már csak háttérzajként funkcionál. A CompactTV tanulmányából kiderül, hogy melyek azok a tartalmak, amiket a fiatalok hagyományos TV-adásként szívesen fogyasztanak:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39930″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”img_link_large” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ha egy márka TV-s hirdetésekben gondolkodik, érdemes ezekhez a műsorokhoz kapcsolódni, vagy szponzorként megjelenni. Meglepő azonban, hogy a tehetségkutatók mennyire háttérbe szorultak a fiataloknál annak ellenére, hogy ezek nyerteseivel mennyire tudnak azonosulni bizonyos esetekben. 

    Szintén megcáfolható az a tévhit, hogy a fiatalok nem használják a Facebookot. A Facebook továbbra is a három legnépszerűbb közösségi platform között van az Instagram és a TikTok mellett. Ez a három platform a legnépszerűbb a fiatalok körében, de nem csak ezeket használják. A genZ tagjai átlagosan öt közösségimédia-platformon vannak jelen, ez a legmagasabb szám a generációk versenyében. 

    A három legjelentősebb platformon kiemelt szerepe van a rövid videók fogyasztásának. A TikTok sikerén felbuzdulva ma már az Instagramon, a Facebookon és a YouTube-on is teret kaptak a gyakran csak néhány másodperces videók. 

    Digitális marketing = Van 3 másodperced

    A fiatalok ezekhez a rövid tartalmakhoz vannak hozzászokva, a TikTokot pörgetve rövid idő alatt akár több száz videót is megnéznek. Ami pedig nem ragadja meg a figyelmüket az első 1-3 másodpercben, azt pörgetik is tovább. 1-3 másodperc. Ennyi ideje van egy tartalomnak arra, hogy felkeltse egy Z-generációs figyelmét.

    A TikTokon egyre inkább figyelmet kap a hook, vagyis a videók elején lévő 1 másodperces figyelemfelkeltés, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy megragadja a genZ (és az idősebbek) figyelmét. Az idősebb generációk tagjai közül ezt sokan még nem értették meg, így jött létre a millennial pause, vagyis, hogy az Y generáció tagjai egy pár másodperces szünettel kezdik a videókat, és ezzel pont el is veszítik a figyelmet. 

    Figyelem-gazdaság

    A digitális marketing nagy kihívása, hogy ilyen rövid idő alatt felkeltse a figyelmet, legyen szó bármilyen tartalomról. Ha az első néhány másodperc nem elég jó, a fogyasztó gyorsan továbblép a következő tartalomra. Ha viszont megragadja a figyelmet, akár órákat is képes eltölteni azzal a témával, ami érdekli. 

    A közösségi média marketing szerves részét képezik az influenszerek, akiknek munkássága finoman szólva is megosztja a társadalmat. Az idősebbekkel összevetve, a Z generáció már elfogadóbb a véleményvezérekkel szemben, azonban a fiataloknak is vannak negatív érzelmeik irányukba. Sokan nem tartják őket hitelesnek, pedig ez lenne az influenszer-marketing kulcsa

    A magyar fiatalok leginkább magyar influenszereket követnek, de a követés ellenére nem bíznak meg bennük teljesen. A legnépszerűbb influenszertéma a szépségápolás, de sokan követnek véleményvezéreket az utazással, divattal, filmekkel, vagy gaminggel kapcsolatos tartalmaik miatt.

    Ami a legfontosabb a hirdetők számára: fiatalok leginkább a szórakoztató, humoros tartalmakat kedvelik. 

    Megoszlanak a vélemények azonban az influenszerek és a reklámok kapcsolatáról is – sokan ugyanis ezeket zavarónak és hiteltelennek érzik. 

    Útravaló a Z generáció-kompatibilis digitális marketinghez

    Összességében a digitális marketing kulcsa a célcsoport ismerete.

    Sokan beleesnek abba a hibába, hogy azt gondolják, ők saját maguk célcsoportja, és minden tartalmat úgy alakítanak, hogy az saját maguknak megfeleljen. Ezzel szemben a célcsoportot (márkától függően) különböző generációk és a generációkon belül is különböző egyének alkotják, akiknek ismerete és megértése elengedhetetlen. 

    Fontos, hogy tudd, ki a célcsoportod, és az, hogy hogyan és hol tudsz vele kommunikálni. E nélkül ugyanis teljesen felesleges pénzt, időt és energiát ölni a különböző tartalmakba, mert úgysem érnek célba. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=””][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]A cikk alapjául a CompactTV és az NRC “A genZ reklám- és tartalomfogyasztási szokásai” c. tanulmány szolgált, amely a CompactTV oldaláról bárki számára letölthető. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]