blog.7digits-dev.eu

Tag: branding

  • Konverzió vs Branding

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ha van olyan szeglete a digitális marketingnek, ahol a legtöbb vállalatvezetőnek – és sokszor még a CMO-nak is – őskáosz van a fejében, akkor az a branding és a konverziós kampányok területe. Nem az elmélet; az még megvan. A gyakorlati megvalósítás az, ahol a gondok kezdődnek.

    Egészen meglepő, hogy mindkét szélsőségnek vannak megrögzött zászlóvivői, miközben kiegyensúlyozott, startégiailag is megalapozott módon összerakott hirdetési portfóliót nagyon ritkán látni. De miért is jelent ez problémát? A PPC-s majd intézi a hirdetést, nem?

    De nem ám!

    Mielőtt rátérnénk a branding és a konverziós kampányok közötti egyensúly kérdéskörére, jöjjön egy kis ismétlés arról, hogy melyik mit is jelent. Amennyiben veterán digitális marketing pro vagy, ezt nyugodtan lapozd át, az igazi szakmai nyalánkságok utána következnek. Amennyiben nem tiszta a konverziós és a branding kampányok közötti különbség, akkor kattints és nyílik le az alapozás:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_tta_accordion active_section=”345″ collapsible_all=”true”][vc_tta_section title=”Konverzió vs Branding alapok” tab_id=”1751278225030-8f4fd82e-c778″][vc_column_text css=””]

    Mi az a branding-célú marketingkampány?

    A branding kampányokat arra tervezték, hogy növeljék a márkaismertséget és a márkaérték, illetve a termékek felismerhetőségét. Ahelyett, hogy izomból nyomnánk az eladást (amit valljuk be, nagyon nehezen áll meg a legtöbb webshop tulajdonos és CMO), a branding kampányok esetében inkább arra fókuszálunk, hogy edukálják a célközönséget a márkáról és a termékről.

    Az ilyen típusú marketing kulcsa a márkaismeret és az edukáció, közelebbről pedig a márka azonosítása a USP-vel (Unique Selling Proposition, azaz egyedi versenyelőny). A vásárlási döntések bonyolult mechanizmusa rengeteg pszichológiai pro és kontra érvből áll. A termék megbízhatósága, a tartóssága, az ár-érték arány, az ügyfélszolgálat minősége mind-mind befolyásolják a vásárlási hajlandóságot. Amennyiben ismert és elismert márkával találkozol, az értékek egy bizonyos köre magától értetődő lesz számodra.

    Egy Mercedes-től tudod, hogy mit várhatsz: német minőség, presztízs, kényelem. Nem minden modelltől várhatsz sportos vezetési élményt, ahogy szinte egyetlen Mergától sem fogsz olcsó fenntartást sem elvárni. Tudod, hogy drágább, mint a Renault-k és az Opelek, cserébe elvárod, hogy ne hagyjon az út szélén és ne legyen full műanyagból.

    Ezzel szemben ha a BMW-d az út szélén hagy, hát Istenem, az is egyfajta kaland. Belátod, hogy sűrűbben kell a szervízt látogatnod, mint Anyádékat, de cserébe az a motor, az a hang, meg ahogy belefekszik a kanyarba… WOW.

    Ez a két márka évtizedek óta építi ezt a márkaimidzset magáról branding hirdetések ezreivel. Ez a branding: egy imidzs, amit építesz, ápolsz, csiszolsz évtizedeken keresztül azért, hogy megkülönböztesd magad a többiektől. A USP-k, amiket a branding során meghatározol, a piacod számára fontosabbak lesznek, mint azok a hiányosságaid, amikben a konkurencia jobb nálad.

    Mi az a konverziós kampány?

    A konverziós kampányok konkrét célok elérésére irányulnak. Ahelyett, hogy általánosságban a márka értékeire és azok felismerhetőgére fókuszálnának, ezek a konkrét termékek, vagy szolgáltatások megvásárlásának ösztönzésére fókuszálnak. A konverziós kampányoknál az a fő cél, hogy a közönségedet egy adott cselekvésre ösztönözd. Ha ez vásárlás, azt hard konverziónak hívjuk. Ha bármi más, a vásárlást megelőző elköteleződés, akkor soft konverzióról beszélünk.

    A konverzió így lehet például egy termék vagy szolgáltatás megvásárlása, egy e-book, vagy más tartalom letöltése, feliratkozás egy e-mail listára, egy kalkulátor használata, egy konfigurátor kitöltése, egy poszt, egy akciós ajánlat, vagy egy landing oldal megosztása, stb. Bármilyen hard, vagy soft konverzió, ami mérhető.

    A konverziós kampányok mindig egyértelmű felhívást tartalmaznak, sikerességüket pedig a kitűzött cél elérésének függvényében határozzuk meg, ez a szám a konverziós arány.[/vc_column_text][/vc_tta_section][/vc_tta_accordion][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    A hazai rögvalóság a két véglet

    Sajnos itthon azt látni, hogy a két véglet a jellemző: vagy vallásos performance szemlélet és a brandinghez úgy áll a kolléga, mintha a cég tanúvédelmi programban venne részt. A másik véglet a dinoszaurusz mentalitás: ha kimondod, hogy “GA4”, akkor a teljes marketing team keresztet vet, évekig halogatják a legalapvetőbb digitális döntéseket is, de azért a PR cikkek, az óriásplakát, a semmitmondó social media szerencsétlenkedés meg a konkrét cselekvésbe véletlenül sem torkolló brainstorming azért mindig megy. Mindkettőre láttunk példát bőven az elmúlt évek során…

    Márpedig a két véglet mindegyikével baj van, méghozzá ezért:

    Konverziós kampányhívők

    A pénzt ugye a konverziós kampányok hozzák a konyhára; ilyen, vagy olyan attribúciós modell alapján, de végső soron a forgalmat ezekkel tudod felpörgetni. A pénz szagától nekibuzdulva esnek sokan abba a hibába, hogy akkor nyomjuk csak ezt… Miért is ne lehetne csak ezeket futtatni?

    Azért, mert túl drága lesz a buli, ráadásul nem skálázható! Ahogy fentebb említettem, a konverzió az egy rakás pro és kontra pszicho folyamat a vásárló fejében.

    Ha passzolod a branding kampányokat, akkor a konverziós kampányaid alól nagyon gyorsan kimerül a piac.

    Ezt onnan fogod látni, hogy esik be a ROAS és gyorsabban megnő a CAC, mint hogy a kampányod pozitív (és pláne skálázhatóan pozitív) hozamú lehetne. Ennek tipikus példája, amikor itthon jól teljesítő, több milliárdos webshopok kiteszik a lábukat a külföldi piacra és akkora bukógalambot tolnak, hogy a fal adja a másikat. (A következtetés pedig mindig szigorúan az, hogy az adott piac egy fos. Nyilván: ha nem tudsz úszni, akkor mindig a víz a hülye!)

    És persze a dinoszauruszok

    A másik végletet a digitális világról már lemaradt old school CMO-k szokták összehozni. Ők még abban szocialzálódtak, hogy csak branding kampány van. Mert ugye óriásplakáton, meg PR-cikkekben viszonylag nehéz (meg értelmetlen is) konverziós célokra lőni. (Ennek ellenére csinálják.) Analyticshez nem értenek, megoldás: leszarják – marad a branding. 🤷‍♂️

    Na ezzel a mentalitással meg az a baj, hogy baromira nem csinál pénzt. Egyrészt nem lehet felpörgeti az értékesítést, mert a branding főleg hosszútávú eszköz, így az eredmény marginális lesz, a marketing büdzsé meg olyan, mint egy TikTok trend: tegnap még volt volt, ma meg már nincs…  Harmadrészt az egész cég digitális kinézete ilyen 80-as évekbeli formát fog ölteni, amihez képest a Fabulon meg a Videoton TV űrtechnikának látszik.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Akkor hogyan kellene csinálni?

    Úgy, ahogy a profik csinálják: meghatározod 12-18 hónapra előre a célokat és ahhoz rendeled hozzá az eszközöket. Lesz benne konverziós kampány és branding is; az arányt, a csatornákat és az üzeneteket pedig mérésekkel támasztod alá. Az eredményeket ugyancsak visszaméred és a következő ciklusban ezekhez igazítod a terveket, a célokat és a budgetinget is.

    Amennyiben nem ismert széles körben a márkád, vagy új terméket vezetsz be a piacra, esetleg lenyomtál egy akvizíciót, vagy új piacra lépsz, akkor ennek meg kell tervezned a branding hátterét. Ilyenkor hangsúlyosabb lesz a branding, mert a konverziós kampányokat még nem fogod tudni hatékonyan futtatni. Ha nem foglalkozol a brandinggel, akkor a konverziós kampányaid vagy eleve bukták lesznek, vagy nagyon gyorsan eléred a teljesítőképességük határait és onnan nincs tovább.

    Amennyiben viszont a branding már halad, a USP-d működik, a közösségi felületeid aktívak, vannak jól menő tartalmaid, akkor rá lehet menni a konverziós célokra: konverziós-célú hirdetések, CRO, marketing automatizációs kampányok, új, szegmentált landing oldalak, akciók, flash sale-ek, rendezvények, promóciók, stb. A lehetőségek sora végtelen; de csak akkor, ha a hiányzó branding nem teszi lehetetlenné a pénzcsinálást!

    És mi a helyzet B2B-ben?

    Az onlne B2B marketingben a branding vs konverziós budget kérdés némileg eltér az e-kereskedelemben használt standardoktól. B2B-ben valamivel kevesebbet (ami soha, de soha nem nulla!) kell költeni brandingre. Induló cégeknél a 60-40 a márkaépítés javára jó kiindulási pont, régóta a piacon lévő ismert brand-ek lemehetnek akár 20-80-ig a konverzió javára.

    Egy ismert márka egészen egyszerűen agresszívabb és profitábilisabb akvizíciót tesz lehetővé, amit simán kihasználhatnak a kisebb versenytársak kárára… de itthon a legtöbbször nem teszik. Míg a B2B digitális hirdetések piaca az USA-ban 18,34 Mrd dollár,évi 14,9 %-os éves növekedéssel, addig a Világ többi része összesen költ nagyjából ugyanennyit B2B-ben…

    Ez a fajta B2B branding apátia óriási lehetőség (lenne) az európai B2B vállalatok számára, a valóság azonban az, hogy az eleve harmada-negyede marketing büdzsék mellett sokszor B2B-ben a márkaépítésre már egyáltalán nem költenek a vállalatok.

    Amit még B2B-ben itthon nagyon gyakran lehet látni, hogy a márkaépítés jeligével meghirdetett kampányokra azért csak rákerül egy “Vedd meg azonnal, paraszt” CTA, mer’ ugye ha már hirdetünk, akkor legalább jöjjön vissza… A valóság azonban az, hogy a branding és a konverziós kampányok összekeverése, vagy egy lendülettel megkísérelt megvalósítása a legrosszabb ötlet: egyik célt sem fogja elérni, cserébe az elköteleződés mindkét szintjén hiteltelen lesz a célközönségnek! A tanácsom ezzel kapcsolatban az, hogy mindössze négy tisztességes út létezik: vagy branding kampányt csinálsz, vagy konverziós kampányt, vagy egyiket sem és várod a csodát, vagy irány a ChatGPT és “Kérlek fogalmazz nekem egy felmondólevelet…”. Ugyanis, ha lenne a marketingeseknek eskütétel, azt is azzal kezdeném, hogy Primum non nocere!

    A megfelelő arányok

    Azt, hogy mikor mennyi menjen el branding-re és konverziós kampányokra, elég komplex módon, sok paraméter alapján szokták meghatározni a profi CMO-k. FMCG-ben elterjedt a Binet és Field szabály, mint benchmark, ami 60%-ot branding-re, 40%-ot konverziós kampányokra javasol; csakhogy ez csak FMCG-re és kifejezetten érett cégekre igaz, ráaádásul a 90-es évek végétől 2010-ig tartó kutatáson alapult, amikor a TikTok marketing még nem is létezett…

    A mai digitális környezetben – főleg kisebb, 20M USD alatti árbevételű cégeknek – jellemzően inkább a 70-30, vagy akár a 80-20 arány működik a performance javára (e-commerce-ben), mert egyszerűen nem jut több márkaépítésre. De ismétlem, ez nagyban függ a piactól, a márka érettségétől, a versenytársaktól, stb. Példának okáért a teljesség igénye nélkül íme pár mutató, ami alapján finomhangolhatod a branding és a konverziós kampányok büdzséjének arányát:

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40011″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”img_link_large” img_link_target=”_blank” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Mindkettőt csinálni kell

    A branding és konverziós kampányok tehát együtt működnek a legjobban. A két típusú kampány eltérő célokat szolgál, eltérő üzenetekkel működik jól, eltérő csatornákon és más-más metrikákat szem előtt tartva kell csinálni őket, mégis egymásra épülnek. A branding építi a márkát, piacot teremt és edukál, a konverzió pedig mozgósít, árbevételt generál és CAC-ot optimalizál.

    Tapasztalt CMO-knak ugyan mindezt nem kell külön mondani, de a maradék 99.9%-nak meg sajnos muszáj: nem választhatsz önkényesen, hogy branding, vagy konverziós kampányokat futtatsz! (Legalábbis ha fontos számodra a cég sikere, akkor nem!) Ahhoz, hogy hosszú távon profitábilis marketinget folytass, mind a kettőre egyszerre van szükséged. Az arányuk és az időzítésük nyilván nem mindegy, de mindkettőnek megvan a szerepe a marketing mixben.

    Ha ismersz ebben a témában horrorsztorit, akkor oszd meg velünk kommentben. Ha nem, akkor beérjük a cikk megosztásával is! 😉[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Márkaépítés UGC tartalmakkal

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Pörgeted az Instát és egyszer csak egy nagyon vagány tornacipő villog az egyik barátnőd lábán, olyan vonzó képaláírással, hogy rögtön vágyat érzel a vásárlásra. A tornacipő tetszőlegesen behelyettesíthető arckrémmel, láncfűrésszel, vagy bármilyen promózható termékkel. 

    Pontosan ez az úgynevezett user generated content (UGC), vagyis felhasználó által generált tartalom, a márka mindennapi szeretetének egy-egy hiteles pillanatképe, amely a közösségimédia-marketing szívügyévé vált. Nem véletlenül. A mögöttes pszichológia könnyen átlátható, hiszen mindannyian jobban bízunk egy jóbarát ajánlásában, mint egy agyoncsiszolt reklámban.

    A felhasználók által generált tartalom olyan eredeti, a(z előrelátóbb) márkákra jellemző tartalom, amelyet az ügyfelek hoznak létre (a márka számára költségmentesen), és a közösségi médiában vagy más csatornákon tesznek közzé. Számos formában megjelenhet, beleértve a képeket, videókat, értékeléseket és ajánlásokat is. Cikkünkben megvizsgáljuk,milyen tartalmakkal érdemes operálni, és mik azok, amik kevésbé működnek.

    Influenszer vagy UGC?

    Vannak a klasszikus fizetett influenszer posztok, melyek az adott egyén nagyszámú követőjére és a trendbe simulékonyan illeszkedő imidzsére apellálva próbálnak minél vonzóbbá tenni egy-egy terméket, szolgáltatást. 

    Mellettük vannak az úgynevezett peer influenszerek, akik nem rendelkeznek a szokásos méretű követőbázissal, ugyanakkor az egykorúak csoportdinamikáját kihasználva véleményformáló, és ezen keresztül vásárlásösztönző hatással bírnak. Utóbbiak azok, akik a felhasználógenerált kontentek létrehozásában kulcsszerepet játszanak. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39462″ img_size=”full” alignment=”center” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A találóan “UGC-alkotóknak” nevezett embereket azért fizetik, hogy bemutassák egy márka termékeit anélkül, hogy szükségük lenne egy influenszer nagyszámú követőjére. Az influenszerek által létrehozott tartalom és a fizetett, felhasználók által generált tartalom közötti határvonal azonban időnként elmosódik. 

    A fő megkülönböztető tényezők általában a közönség mérete és a posztok közzétételi helye. A kizárólag a márkák közösségi platformjai számára tartalmat készítő alkotók hulláma is mutatja a felhasználók által generált tartalom értékét és fejlődését. Ez a fajta hihetőség és valódiság indíthatja el a posztokat a viralitás útján. 

    Az unboxingtól kezdve a mindennapi videókig, a hétköznapi fogyasztók és a közösségi média influenszerek átformálják a márkák elköteleződésének és megítélésének módját.

    A felhasználók által generált tartalom és a szponzorált posztok tehát nagyon különböző módszerek, más motivációval és működési mechanizmussal. A szponzoráció azt feltételezi, hogy valamilyen tranzakció történt, és általában egyértelműen közzé is kell tenni, hogy fizetett posztról van szó. Mindenki látott már olyan Instagram-posztokat, amelyeknek a tetején jelzik, hogy itt “Fizetett partnerség”-ről van szó. 

    Ezeket jellemzően pénzzel szponzorálják, vagy a megjelenített márkák küldenek az influenszernek termékeket, hogy mutogassák azokat a platformjukon. Ilyenkor azonban – mivel egyértelmű, hogy egy fizetett megrendelésről van szó – csorbát szenved a hitelesség. Főleg akkor, ha egyik héten még egyik terméket hirdetik, a következőn pedig annak konkurenciáját. A termékbemutatók dömpingjében néha valóban nehéz elhinni, hogy kedvenc influenszerünknek tényleg az adott sampontól ragyog ennyire a haja. 

    “Az emberek emberekben bíznak”

    A felhasználók által generált tartalmak valódi értéke a hitelességükben rejlik.  A fogyasztók jobban bíznak az ügyfelek által létrehozott tartalomban, mint a márkák által létrehozott tartalomban. 

    Mind a marketingesek, mind a fogyasztók egyetértenek abban, hogy a kortárs, peer influenszerek hatékonyabbak, mint bármely más marketingmódszer, hiszen itt tényleg arról van szó, hogy akár a legjobb barátunk ajánlását tesszük megfontolás tárgyává. Márkaként gondolkodva, ha fontos cél, hogy bizalmi kapcsolatot építsünk ki közönségünkkel és fogyasztói közösségünkkel, érdemes beépítenünk a marketingstratégiába a felhasználók által generált tartalmak reálisan működő módszerét.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=””][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Mitől működik a UGC?

    Ügyfélközpontú – Mivel az ügyfelek hozzák létre, így sokkal személyesebb a többi potenciális felhasználónak, vásárlónak is. Sőt, sokszor véleményformáló kortársaik ajánlásairól van szó. 2024-ben a TOP 10 UGC alkotók listája csupa olyan tartalomgyártóból áll, akiknél a tartalom és a forma is szépen kidolgozott, összhangban van és teljes önazonosságot sugall. 

    Változatos – Különböző oldalakon, social media platformokon közzétett pozitív vásárlói véleményektől kezdve a termékekről és szolgáltatásokról szóló, mélyreható videókig terjedhet. Vannak kimondottan magukat már UGC creator-nak nevező tartalomgyártók is, akik megkülönböztetik magukat az influenszerektől. Ilyen például az ausztrál Angela, aki kozmetikai tippeket oszt meg ajánlott termékeken keresztül TikTok-on. 

    Hiteles – A közönség hitelesnek tartja a felhasználók véleményét, mivel azok nem tartalmazzák a szokásos kereskedelmi szövegeket, így megbízható, valós tapasztalatot jelentenek. A 2023 State of Social & User-Generated Content (SOSUGC) jelentés szerint a fogyasztók jobban bíznak a valódi vásárlóktól származó hiteles, nem fizetett véleményekben, mint bármely más típusú tartalomban. 

    Bizalom – A Nielsen felmérése szerint 50%-kal többen bíznak az ajánlásokban, mint más dolgokban, például a bannerhirdetésekben, szöveges üzenetekben vagy SEO-hirdetésekben. Éppen ezért egy olyan UGC-alkotó alkalmazása, aki szakértelemmel rendelkezik márkánk szakterületén, jócskán növelheti a bizalmi szintet.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A kortárs befolyás, amelyet gyakran kortárs nyomásnak (peer pressure) neveznek, arra utal, hogy a barátok, a család, a kollégák és az ismerősök milyen hatással vannak az egyén viselkedésére, attitűdjére és döntéseire. 

    A marketingben ez kiterjed arra is, hogy társaik hogyan befolyásolják a fogyasztókat vásárlási döntéseik meghozatalakor. Ez a jelenség abban az elképzelésben gyökerezik, hogy az emberek hajlamosak bízni a társadalmi köreikben élők véleményeiben és tapasztalataiban, és sokkal fogékonyabbak ezekre. 

    A korosztályi társakra hatás egyik leghatékonyabb módja a szájról-szájra terjedő marketing, amit leghatékonyabban a felhasználógenerált tartalommal oldhatunk meg. Ha valaki jó terméket vagy szolgáltatást ajánl, társai sokkal nagyobb valószínűséggel hisznek egy őszinte és tárgyilagos ajánlásnak. Mióta az UGC-ből gyakorlatilag digitális szájpropaganda lett, a márkák végre proaktívan léphetnek fel és vállalkozásukat a diskurzus részévé tehetik.

    (A nagy hitelességnek persze kicsit ellentmond, hogy már ügynökségeken keresztül is bérelhetünk UGC videókat, ahol megrendelésre keresnek a “termékünkhöz illő” tartalomgyártót – ami így gyakorlatilag a korábban kritizált szintre viszi le a márkát.)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39466″ img_size=”full” alignment=”center” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    A User Generated Content típusai

    A felhasználógenerált tartalom mindenféle formában és méretben létezik. Az ügyfelek többféle módon is megjeleníthetik a márkát, többek között használhatnak vizuális formátumokat (fotók, videók), vagy írásban adott visszajelzéseket (vásárlói vélemények, ajánlások). 

    1. Vizuális és audio kontent

    Sokat profitálhat egy márka a UGC-tartalmakból, ha a brandkompatibilis tartalomgyártókat vizuális vagy hanganyagok létrehozására kéri, ösztönzi.  

    A GoPro és a Lululemon például arra kérték felhasználóikat, hogy olyan fotókat és videókat küldjenek magukról, melyekben a cég kampányokban szereplő termékeit használják. Az ilyen kezdeményezés változatos, színes tartalmakat eredményez és közösségépítő ereje sem elhanyagolható. Függetlenül attól, hogy felhasználói videókat teszünk közzé oldalainkon, vagy megjelenítjük azokat márkánk YouTube-csatornáján, nem lehet túlbecsülni az erős vizuális kép erejét, amely felkelti és fenntartja a felhasználók figyelmét. Ugyanez igaz lehet egy jól összerakott audio tartalomra (pl. podcast beszélgetés) is. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39468″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”custom_link” img_link_target=”_blank” css=”” link=”https://www.instagram.com/p/C8ddcB4R6hW/?img_index=1″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    2. Szöveges kontent

    Azok az ügyfelek, akiknek jó tapasztalatuk volt a márkával kapcsolatban, szeretnék azt másokkal is megosztani. Ha megkérjük az elégedett felhasználókat, hogy mondják el benyomásaikat egy termékről vagy szolgáltatásról, vagy mondják el másoknak, miért szeretik azt – írásos vagy videós ajánlásokon keresztül – az igazán hatékony módja a fogyasztói bizalom növelésének. Lehet nagyobb volumenű, akár blogposzt is a visszajelzés.

    Az ajánlások hasznosak lehetnek az adott termékoldalakon vagy a weboldalon kiemelve is. Akár új, elégedett ügyfelek véleményét kérjük, akár a már meglévőket keressük meg, ezek hagyományos szájról-szájra terjedő híradásként működhetnek, és új felhasználókat vonzhatnak a márkához.

    Dióhéjban: a fogyasztók 92%-a vásárlás előtt elolvassa az online véleményeket és beszámolókat. Az ajánlások bizalmat építenek egy vállalkozás és potenciális vásárlói között, mivel a leendő vásárló látja, hogy mások már korábban is bíztak a vállalkozásban, és jó eredményeket értek el. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39470″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”custom_link” img_link_target=”_blank” css=”” link=”https://drinkag1.com/en-eu/about-ag1/reviews/ctr#reviews”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    UGC-kockázatok

    Vannak alapvető szempontok, amelyekre tartalomformátumtól függetlenül mindenképpen fontos odafigyelni, ha felhasználói kontentet használunk. 

    Bár a kor- és/vagy szubkultúratársak befolyása hatékony eszköz lehet a marketingben, bizonyos kihívásokkal és etikai szempontok mérlegelésével jár. 

    Az egyik elsődleges kockázatot az jelenti, hogy időbe telhet a narratíva ellenőrzése. A negatív tapasztalatok vagy vélemények sajnos ugyanolyan gyorsan terjedhetnek, mint a pozitívak, és károsíthatják a márka hírnevét. 

    Az etikai aggályok gyakran a közönség, a kortársak jóváhagyásának kapcsán merülnek fel, ha valaki nem tudja hitelesen közvetíteni az adott márkamondanivalót. Egyes tartalomgyártókat, influenszereket bírálatok értek, hogy olyan termékeket reklámoztak, amelyeket nem is igazán használnak, vagy amelyekben nem hisznek, ami a követőik bizalmának elvesztéséhez vezetett. 

    Az ilyen típusú veszélyek kivédése érdekében a vállalkozásoknak és véleményvezéreknek fenn kell tartaniuk a transzparens működést, és biztosítaniuk kell, hogy az általuk adott ajánlások összhangban legyenek értékrendjükkel és érdekeikkel.

    A “társak” befolyása a marketingben hihetetlenül erős, és a kommunikációs technológiák fejlődésének köszönhetően folyamatosan változik. A tartós bizalom kialakításához és a márka pozitív hírnevének megőrzéséhez meg kell küzdeni a társak befolyása által okozott nehézségekkel és morális dilemmákkal. 

    A világ afelé mozog, hogy a hitelesség és az őszinte kapcsolatok minden eddiginél fontosabbakká válnak, így ha meg tudjuk őrizni a következetességet és valódi értéket közvetítünk, akkor a felhasználógenerált tartalom egy sikeres útja lehet a népszerűsítésnek.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    UGC TOP 10+1 benefit

    1. Korlátlan tartalomáramlás

    Az online világban nagy a verseny, a fogyasztók mindig az újat és a frisset keresik. Az állandó tartalomáramlás generálása sok munkát igényel. A felhasználók által generált bejegyzések, fotók, videók vagy vélemények azt jelentik, hogy tartalmunk mindig új, friss lesz. 

    2. Fokozott márkaismertség

    Lehet, hogy először nem is kell a felhasználókat az oldalunkra vinnünk, hogy megismerjék vállalkozásunkat. Ha az Instagramon UGC-képekkel találkoznak, vagy egy hűséges ügyfél YouTube-csatornáján a legújabb projektjéről szóló értékeléssel, akkor másokra támaszkodva is növelhetjük a márkaismertséget.

    3. Javuló konverziós arányok

    A vásárlási döntésekben sok tényező játszik szerepet és a már egyszer elégedetté tett felhasználóktól érkező vélemény az egyik legjobb. A UGC növelheti a konverziók számát és bővítheti az ügyfélkört. Valakit, aki bizonytalan egy vásárlási döntést illetően, vagy abban, hogy melyik szolgáltató céget bízza meg, meggyőzhet egy őszinte és lelkes beszámoló egy hozzá hasonló (tehát nem ismert) személytől, akivel abszolút képes azonosulni. A statista.com felmérése szerint  2022-ben 3.3%-os konverzióemelkedés volt köszönhető globálisan ezeknek a tartalmaknak. 

    4. Skálázható tartalom

    Annyi digitális csatorna van, melyeken annyi új tartalomra van szükség, és minderre olyan kevés idő! A túlzsúfolt digitális környezetben előfordulhat, hogy több tartalomra van szükségünk, mint gondoltuk. Nagyszerű lehetőség, hogy növeljük elérésünket, ha beleássuk magunkat a naponta közzétett több millió fotóba, videóba és értékelésbe. Minden egyes új felhasználóval, akit bevonzunk, elérhetjük az ő baráti, családi és kollégahálózatát is.

    5. Hitelesség

    Egy UGC-vel kapcsolatos tanulmány szerint a fogyasztók közel 90%-a szerint a hitelesség fontos tényező, amikor arról döntenek, hogy mely márkákat részesítik előnyben és támogatják. A tudat, hogy közvetlenül más vásárlóktól hallják, bizalmat ad nekik abban, hogy vállalkozásunknak vagy termékünknek minden bemutatott nagyszerű tulajdonsága nem csak egy reklám.

    6. Költséghatékony 

    Nyereményjátékkal, versenyekre ösztönzéssel kiválóan lehet aktivizálni a követőket. Sőt, sokszor elég egy fotófeltöltésre buzdító felhívás is, melyből aztán szuper színes és hiteles gyűjtemény alakul ki az oldalunkon gyakorlatilag költségigény nélkül. Jó példa erre a svéd Lagerhaus, akik folyamatosan használják a termékeiket kedvelő fogyasztók fotóit. A galéria rendezett, letisztult, és tartalmazza az Instagram felhasználónevet és hashtaget is a tartalom esetleges továbbosztásához.

    A versenyek, vetélkedők és különböző online kihívások is szórakoztató és viszonylag egyszerű lehetőséget kínálnak minőségi UGC tartalmak megszerzésére. Egy ilyen szórakoztató UGC-kampány volt a Lidl élelmiszer-kiskereskedő fotópályázata. Nevet kerestek a vicces méretű banánok termékcsaládjának, és egy versenyt indítottak, melyben a felhasználók ötleteit és terveit kérték. A győztes a saját maga által kitalált nevet és designt láthatta a banán csomagolásán. Ez a kampány rengeteg embert megmozgatott és szintén minimális költségigénye volt. 

    7. Építi az ügyfelek bizalmát

    A zsúfolt, marketingzajos piacon nehéz felismerni, hogy kiben bízhatunk meg. Ha más felhasználóktól mutatunk véleményt, az megnyugtatja fogyasztóinkat, hogy a mi termékünk, szolgáltatásunk magas minőségű és megbízható. Tanulmányok szerint a fogyasztók 92%-a elsősorban olyan forráshoz fordul megerősítésért, akit ismer. 

    8. Márkahűségre ösztönöz

    Bár a UGC segíthet új felhasználók megnyerésében, ne hanyagoljuk el a meglévő ügyfeleket sem. Ha a termékünket, szolgáltatásunkat régóta használókat is megkeressük, hogy megosszák velünk, mi az, ami miatt mindig visszatérnek, akkor azokból, akik még csak most ismerkednek a márkával, maguk is hűséges vásárlókká válhatnak.

    Mindenki szereti úgy érezni, hogy egy sikeres vállalkozás része, és a legjobb ügyfelek segíteni akarnak a sikerben. Ha lehetőséget adunk nekik arra, hogy felhasználók által generált tartalmat hozzanak létre, az egy remek módja ennek. Úgynevezett márkanagykövetekkel (brand ambassadorokkal) érik el a célközönséget és ezek a nagykövetek élvezetes tutorial videókban mutatják be az adott termékek használatát. 

    9. Emlékezetes

    Mikor osztottunk meg utoljára egy vicces TikTok-videót, vagy küldtük el egy barátunknak egy Instagram-poszt linkjét? A legtöbb ember számára ez a fajta médiaterjesztés a mindennapi élet részévé vált. Akár érzelmes, humoros vagy őszinte volt egy poszt, az emberek emlékeznek az online látott tartalmakra.

    A felhasználók lelkesedését és kreativitását kihasználva olyan tartalmakat hozhatunk létre, amelyeket az emberek lájkolnak, megosztanak és szívesen újra közzétesznek. És minél többet foglalkoznak a tartalommal, annál emlékezetesebb lesz.

    10. Alkalmazkodó és rugalmas

    Ha a UGC-t márkánk elérésének részeként szerepeltetjük, a fogyasztók azonnal reagálhatnak az új termékekre, szolgáltatásokra, és azonnal elkezdhetnek tartalmakat létrehozni, hogy megosszák tapasztalataikat. Amint felajánlunk egy szolgáltatást, vagy elkezdünk szállítani egy új terméket, az erre adott reakciók a közösségi médiában nyomban értékes eszközzé válnak.

    +1. Sokszínű és kreatív tartalom

    A UGC tartalmakat nem csak social media felületekre lehet és érdemes felhasználni, a márkáknak érdemes a saját határaikon belül minél merészebben gondolkodni. Egy nagyon vagány példa: a Starbucks híres White Cup kampánya arra kérte a felhasználókat, hogy küldjenek be egyedi grafikákat, amelyeket újrafelhasználható poharakra nyomtattak, és amelyek eredeti és vonzó vizuális tartalmat eredményeztek. Felhasználógenerált tartalmak kreativitásában tehát határ a csillagos ég. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Útravaló

    Meggyőztünk a felhasználógenerált tartalom létjogosultságáról? Ha igen, jól döntöttél!

    A felhasználók által generált tartalom a márkák jövőjét jelenti. A UGC régóta növekvő tendencia a fizetett hirdetési kreatívok terén, amikor a márkák hitelességre és a fogyasztókkal való kapcsolatra törekszenek. A UGC feltölti a közösségi média hírcsatornáit, irányítja a márkamutatókat, és befolyásolja a vásárlási döntéseket.

    A rövid formátumú videók közösségi médiában való dominanciája és a Z generáció aktív részvétele a tartalomalkotásban most minden eddiginél erősebben teszi a UGC-t a márkákról és termékekről szóló vezető információforrássá, amelyet a hirdetők nem hagyhatnak figyelmen kívül. Csak egy lapozással a TikTokon vagy Instagram reelsben, a UGC ereje a fogyasztói bizalom kialakításában és a kultúra formálásában tagadhatatlan.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Cégnév Választás Marketing Szemszögből

    [vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]Ez a cikk 7 éve jelent meg a Startupdate Blogon – ráfért a frissítés, ugyanakkor a témája ma is aktuális, mert a branding első lépését jelentő cégnév választás azóta csak még nehezebb lett. Íme egy átdolgozott és felfrissített cégnév választó útmutató olyan induló vállalkozások tulajdonosainak, akik épp a vállalkozás elnevezésén töprengenek:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Egy profi weboldalt összehozni nehéz. Egy landing oldalon meggyőzni az ügyfelet még nehezebb. Egy jó szlogen, vagy egy one-liner egyenesen kínszenvedés, hiszen annyi mindent kellene összefoglalni néhány szóban. Van még lejjebb? Persze: amit csinálsz, azt fogalmazd meg egyetlen szóban – és a domain legyen szabad…

    Hát: sok szerencsét, meg jó szórakozást!

    Sokadik vállalkozásomnál szembesültem a branding és úgy általában a cégnév választás jelentőségével és annak idején annyira nem voltunk képesek egy ütős nevet kitalálni a terméknek és a cégnek, hogy egy idő után az alapító társammal egymás között elkezdtük a projektet Sudár Jegenyefaként emlegetni, mert valahogy csak hívni kellett. 3 hónappal azután, hogy találtunk egy – szerintünk – zseniális nevet, első amerikai tanácsadónk rávilágított a tényre, hogy az általunk kreált szóösszetételről a „valakit átverni” kifejezés jut először az anyanyelvi amerikai eszébe…

    …és az egész névkitalálósdi kezdődött a legelejéről. Gyűlöltem az egész feladatot és csak túl akartam lenni rajta – ugyanakkor számos, az alábbiakban tárgyalt aspektus miatt a kapkodás egyáltalán nem tűnt jó ötletnek…

    Miért fontos a megfontolt cégnév választás?

    A céged neve lesz az, ami minden egyes bemutatkozás, ügyfél meeting, befektetői találkozó, stb. alkalmával először kimondasz, amire a felhasználóid, vagy a vásárlóid rákeresnek, ami ott virít a honlapodon, az app-od tetején, a one-pager-eden, a PR cikkeken, amit rólad írnak, és csak idő kérdése, mikor jut eszedbe, hogy brand-elt pólokra is szükséged lenne…

    Egyszerűen nem teheted meg, hogy legyintesz egy jó név biztosította versenyelőnyre sem – induló vállalkozásként nem vagy abban a helyzetben. Nomen est omen, a jó névválasztáson csaták végkimenetele dőlhet el. Sokan esnek abba a csapdába, hogy keresnek valami betűszót meg egy kifogást mellé, ami valami ilyesmi szokott lenni:

    • minden jó név foglalt a domain brokerek által
    • az ügyfeleink úgysem foglalkoznak a névvel
    • naponta jön létre 10 új cég valami „eredeti” elnevezéssel
    • ha jó a szolgáltatás, majd bevezetjük a piacra, akármi is a neve
    • leragadtunk, kimerültünk, kiégtünk. A jól hangzó cégnevek mind foglaltak; nincs erre több időnk
    • most bevezetjük ezzel a névvel, aztán majd rebrand-elünk…

    Megéri a vesződést?

    A cégnév választás az a tevékenység, ahol nagyon rossz ötlet elhinni a saját kifogásaidat. A jó cégnév minden vállalkozásnak fontos, de azért árnyaljuk kicsit a helyzetet: általánosságban elmondható, hogy egy B2C vállalkozás esetében fontosabb a jó név kiválasztása, mert B2C-ben a márkanév megismertetésére rengeteg pénz fog elmenni branding kampányok formájában.

    Ugyanakkor egy B2B biznisz esetében az ügyfeleket sokkal inkább érdekli maga a termék, vagy szolgáltatás, és kevésbé törődnek a konkrét névvel. Ez nem azt jelenti, hogy B2B-ben megengedhetsz magadnak egy rossz nevet, de egy átlagosat talán már könnyebben.

    A név közérthetősége és a tevékenység, vagy a termék egyszerű azonosíthatósága a célpiactól is függ. A túlságosan szakmai, vagy „geeky” szavakat sokan nem értik, és az esetlen szóvicceket is csak az adott niche szereplői jegyzik meg, de ha biztos, hogy ez a közönséged, akkor nem feltétlenül rossz választás az ilyen jellegű név. Az egyik legrosszabb dolog azonban az, ha magyarázni kell a nevet – ez először vicces, ötvenedik alkalommal simán unalmas, de az ötszázadik esetnél egyszerűen legszívesebben visszautaznál az időben és agyba-főbe vernéd korábbi önmagadat…

    Branding előrelátóan

    Nem vagyok kreatív zseni, nem állítom, hogy tudom a tutit – ráadásul minden termék és piac kombinációja más megközelítést igényel. Csak azt fogom leírni, hogy én magam a múltban hol rontottam el a cégnév választás során, hogyan csinálnám ma, és mire figyelnék oda, mit tartanék a névválasztás tekintetében fontosnak és mit nem. Én három fázisra osztanám a névválasztás poklát: ötletelésre, tesztelésre és megszerzésre.

    Ötletelés fázisa

    Széles merítés

    Menj fel az angel.co-ra és írj ki magadnak kábé ötvenet az ötletes nevek közül – azokat, amik a hangzásuk alapján tetszenek neked. Vizsgáld meg, hogyan képezték az adott szót, mi benne a különleges, miért hangzik jól számodra. Ha ez megvan, akkor írd le a saját vállalkozásod összefoglalóját, a célpiacát, a versenyelőnyt biztosító mondást (USP-t), a termék, vagy szolgáltatás által elért eredményt, mindent, ami valahogy is kapcsolódik a kezdeményezésedhez. Végül menj fel a Thesaurus.com-ra és keresd meg a leírt szavak szinonímáit is, és azokat is írd le ugyanoda.

    A cégnév választás költsége

    Ha ezt kipipáltad, akkor határozd meg milyen forrásaid vannak a domain-re. Könnyen lehet, hogy olyan domain-t találsz, amiből a .com ugyan már foglalt, de megvehető. Vannak olyan iparágak, ahol a bizalom és a szavahihetőség olyannyira fontos, hogy nem elég a .net, vagy a .ly, vagy a .co végződés. Az indulástól számított néhány hónapon belül nagyon fontos lesz a keresőoptimalizálás által elérhető forgalom, és nem engedheted meg azt a luxust, hogy a .com-os végződést a konkurenciád szerezze meg.

    Ha találsz valamit elérhető áron, még akkor se vedd meg, legfeljebb ha olyan mázlista voltál, hogy a kiválasztott domain szabad .com-ostul és pár ezer forintért befoglalhatod. Készülj fel rá, hogy a cégnév választás során akár több domain-t is meg kell majd venned, úgyhogy lehetőleg ne üres zsebbel állj neki.

    B2B-ben esetenként lemondhatsz a .com végződésről, de azt tudd, hogy minél később próbálod megszerezni, minél ismertebb vagy, annál nehezebb lesz.

    Cégnév választás máshogyan

    Remek domain neveket találhatsz például a Namecore-on vagy a Sedo-n. Be lehet próbálkozni egy-egy aukcióval is és licitálni a kívánt névre, ha az nem több ezer dollár. Az is gyorsíthat a branding folyamatán, ha eleve a domain névből indulsz ki, és a fent említett oldalakat ötletszerzésre használod.

    Tesztelés fázisa

    Rögtön két tesztet is javasolnék a kiválasztott név életképességének ellenőrzéséhez:

    Bar-teszt

    A cégnév választás rostáján fennmarad nevekkel kapcsolatban a „bar test” az első, amit érdemes megcsinálni. A bar teszt lényege, hogy ha valaki a füledbe ordítja az adott nevet egy fülsüketítően hangos bárban, vagy szórakozóhelyen, akkor a taxiba ülve még emlékszel rá és be tudod írni helyesen az okostelefonodon a böngésző címsorába. Például a szörnyen innovatív és ultradesignos füldugónak szánt HearShield.com rögtön megbukik ezen a teszten: ahogy kimondják, lehet „hereshield”, „earshield”, „hirshyield”, meg még ki tudja hány dolog.

    Bármilyen név, ami hallás után nem írható le egyértelműen, az rossz. Ide tartoznak az egybetűs módosítások is, melyek kezdetben nagyon mentek (például tumblr.com), de elterjedtségük miatt egyre kevésbé hatásosak. A fentiekből következik, hogy minél rövidebb nevet sikerül találnod a cégnév választás idegőrlő tevékenysége közepette, annál jobb helyzetben vagy. Az orderhealthyfoodonlineandliveforever.com-ot a vásárlóid nem biztos, hogy szívesen gépelik majd be a böngésző címsorába…

    Trademark teszt

    Ha megvan a kívánt név és szabad, vagy olcsón megszerezhető hozzá egy értelmes domain, akkor a következő lépés írni egy levelet egy a célpiacodon működő ügyvédnek és megkérni, hogy nézzen utána, nincs-e már hasonló név márkavédjeggyel védve.

    A cégnév választás ezen lépése is bele fog kerülni némi pénzbe, de nem lesz vészes, egy-két óránál többet nem fog számlázni az ügyvédi iroda – azért lehetőleg ne valami nemzetközi nagyágyút találj meg erre a  feladatra…

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

    Cégnév generátor

    Rengeteg online cégnév generátor létezik, egyszerűtől az egészen komplexig. Amennyiben egy kis inspirációra lenne szükséged cégnév ötletek tekintetében, javaslom, ezeket sasold meg:

    Business name generator (BNG)

    Ha igazán ötletes cégnevek érdekelnek, itt érdemes kezdened. A BNG leveszi a válladról a kreatív munka nagy részét, ráadásul számos domain végződésre gombnyomásra ellenőrizheted a kiválasztott cégnevet. Hátránya, hogy kénytelen leszel elviselni némi hirdetést.

    Anadea Business name Guide

    Akár iparág specifikusan is választhatsz neveket és nem csak cégnevet, hanem applikáció, vagy weboldal elnevezéseket is generálhatsz vele. Nem túl szofisztikáltak az eredmények, de amennyiben ötperces megoldásra vágysz, ez lesz a Te oldalad!

    Namelix

    Cégnév választás mestreséges Intelligencia által. Véleményem szerint jelenleg ez a legjobb cégnév generátor a piacon. Márkához kapcsolódó kulcsszavak is megadhatóak, sok beállítási lehetőség van, de még éppen nem túl bonyolult. Azonnal logó formájában is mutatja a neveket és remek ötleteket nyújt.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Egyéb megfontolások

    Azon is hasznos elgondolkodni, hogy a választott név mennyire releváns a cég tevékenységét illetően: például a whatsthatbug.com tökéletes egy szoftver-tesztelő applikációnak, de már nem annyira jó név egy étteremnek… Kerüld az olyan neveket is, amik más vállalatok neveire hasonlítanak, különösen ha az adott létező brand ugyanabban a szegmensben aktív, amiben a te céged tervezi megváltani a világot. A „dontbuySAP.com” például viszonylag rövid életű domain lesz, de legalább az ügyvédeid nagyot kaszálnak majd rajta(d)…

    Megszerzés fázisa

    Ha a márkavédjegy elérhető, és a domain is szabad, akkor jön a cégnév választás költségintenzív része: foglald be a kiválasztott domaint a márkanév levédése mellett, ellenkező esetben minden egyes nappal a rebranding rettenetesen utálatos kötelezettségét kockáztatod. Védjegy előbb-utóbb muszáj lesz, ha nagyon pénz szűkében vagy, akkor is legalább az elsődleges célpiacodra szerezd meg a védjegyet, különben kezdődhet az egész cégnév választási procedúra előről.

    [totalpoll id=”27171″]

    Pár konkrét tanács

    A cégnév választás során a kreált szavak jók lehetnek – amennyiben kifejezik a tevékenységed jellegét – és esetleg egy hasonló hangzású, de teljesen eltérő összetett szóra hasonlítanak, mint például a ma már cégként nem működő cardpool.com. A carpool ugye Amerikában a belső sáv, amit azok használhatnak, akik többen utaznak egy autóban – mindenki ismeri a szót, benne van a köztudatban. A cardpool pedig egy olyan oldal volt, ahol ajándékkártyákkal lehetett kereskedni; a név pontosan leírja a tevékenységet, mindössze két szótag, és egy mindenki által érthető szójáték is egyben.

    Ha kreált, tehát korábban nem létező szót választasz márkanévnek, akkor a legfontosabb a rövidség, mert az ismeretlen szavak csak akkor jegyezhetőek meg könnyen, ha rövidek. Ilyen név például az Etsy.com vagy digg.com. Használhatsz olyan nevet is, mint például az Accounting101.com – azonnal lejön, hogy mit várhatsz a név mögött lévő vállalkozástól.

    A cégnév választás egy borzasztóan nehéz dolog, ráadásul meg kell találnod az egyensúlyt a véget nem érő ötletelés és a később önmagát megbosszuló hanyagság között. Én azt javaslom, ne nyugodj bele egy közepes névbe, mert később ez sokszorosan megbosszulja magát. Évekig, esetleg évtizedekig fogsz az adott név alatt élni, dolgozni, előadni, tárgyalni, így borítékolható, hogy sok tízezerszer fogod kimondani a nevet, ami mellett végül letetted a voksodat…

    Sok sikert a cégnév választás kreatív munkájához; nem irígylek senkit, aki épp ott tart, de hát business as usual. Ha úgy látod, hasznosak lehetnek valakinek a cikkben található tippek, ne habozz elküldeni neki a megosztás gombok valamelyikével! Kommentek is bátorítva, mint mindig![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]