blog.7digits-dev.eu

Tag: CTA

  • Konverzió vs Branding

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ha van olyan szeglete a digitális marketingnek, ahol a legtöbb vállalatvezetőnek – és sokszor még a CMO-nak is – őskáosz van a fejében, akkor az a branding és a konverziós kampányok területe. Nem az elmélet; az még megvan. A gyakorlati megvalósítás az, ahol a gondok kezdődnek.

    Egészen meglepő, hogy mindkét szélsőségnek vannak megrögzött zászlóvivői, miközben kiegyensúlyozott, startégiailag is megalapozott módon összerakott hirdetési portfóliót nagyon ritkán látni. De miért is jelent ez problémát? A PPC-s majd intézi a hirdetést, nem?

    De nem ám!

    Mielőtt rátérnénk a branding és a konverziós kampányok közötti egyensúly kérdéskörére, jöjjön egy kis ismétlés arról, hogy melyik mit is jelent. Amennyiben veterán digitális marketing pro vagy, ezt nyugodtan lapozd át, az igazi szakmai nyalánkságok utána következnek. Amennyiben nem tiszta a konverziós és a branding kampányok közötti különbség, akkor kattints és nyílik le az alapozás:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_tta_accordion active_section=”345″ collapsible_all=”true”][vc_tta_section title=”Konverzió vs Branding alapok” tab_id=”1751278225030-8f4fd82e-c778″][vc_column_text css=””]

    Mi az a branding-célú marketingkampány?

    A branding kampányokat arra tervezték, hogy növeljék a márkaismertséget és a márkaérték, illetve a termékek felismerhetőségét. Ahelyett, hogy izomból nyomnánk az eladást (amit valljuk be, nagyon nehezen áll meg a legtöbb webshop tulajdonos és CMO), a branding kampányok esetében inkább arra fókuszálunk, hogy edukálják a célközönséget a márkáról és a termékről.

    Az ilyen típusú marketing kulcsa a márkaismeret és az edukáció, közelebbről pedig a márka azonosítása a USP-vel (Unique Selling Proposition, azaz egyedi versenyelőny). A vásárlási döntések bonyolult mechanizmusa rengeteg pszichológiai pro és kontra érvből áll. A termék megbízhatósága, a tartóssága, az ár-érték arány, az ügyfélszolgálat minősége mind-mind befolyásolják a vásárlási hajlandóságot. Amennyiben ismert és elismert márkával találkozol, az értékek egy bizonyos köre magától értetődő lesz számodra.

    Egy Mercedes-től tudod, hogy mit várhatsz: német minőség, presztízs, kényelem. Nem minden modelltől várhatsz sportos vezetési élményt, ahogy szinte egyetlen Mergától sem fogsz olcsó fenntartást sem elvárni. Tudod, hogy drágább, mint a Renault-k és az Opelek, cserébe elvárod, hogy ne hagyjon az út szélén és ne legyen full műanyagból.

    Ezzel szemben ha a BMW-d az út szélén hagy, hát Istenem, az is egyfajta kaland. Belátod, hogy sűrűbben kell a szervízt látogatnod, mint Anyádékat, de cserébe az a motor, az a hang, meg ahogy belefekszik a kanyarba… WOW.

    Ez a két márka évtizedek óta építi ezt a márkaimidzset magáról branding hirdetések ezreivel. Ez a branding: egy imidzs, amit építesz, ápolsz, csiszolsz évtizedeken keresztül azért, hogy megkülönböztesd magad a többiektől. A USP-k, amiket a branding során meghatározol, a piacod számára fontosabbak lesznek, mint azok a hiányosságaid, amikben a konkurencia jobb nálad.

    Mi az a konverziós kampány?

    A konverziós kampányok konkrét célok elérésére irányulnak. Ahelyett, hogy általánosságban a márka értékeire és azok felismerhetőgére fókuszálnának, ezek a konkrét termékek, vagy szolgáltatások megvásárlásának ösztönzésére fókuszálnak. A konverziós kampányoknál az a fő cél, hogy a közönségedet egy adott cselekvésre ösztönözd. Ha ez vásárlás, azt hard konverziónak hívjuk. Ha bármi más, a vásárlást megelőző elköteleződés, akkor soft konverzióról beszélünk.

    A konverzió így lehet például egy termék vagy szolgáltatás megvásárlása, egy e-book, vagy más tartalom letöltése, feliratkozás egy e-mail listára, egy kalkulátor használata, egy konfigurátor kitöltése, egy poszt, egy akciós ajánlat, vagy egy landing oldal megosztása, stb. Bármilyen hard, vagy soft konverzió, ami mérhető.

    A konverziós kampányok mindig egyértelmű felhívást tartalmaznak, sikerességüket pedig a kitűzött cél elérésének függvényében határozzuk meg, ez a szám a konverziós arány.[/vc_column_text][/vc_tta_section][/vc_tta_accordion][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    A hazai rögvalóság a két véglet

    Sajnos itthon azt látni, hogy a két véglet a jellemző: vagy vallásos performance szemlélet és a brandinghez úgy áll a kolléga, mintha a cég tanúvédelmi programban venne részt. A másik véglet a dinoszaurusz mentalitás: ha kimondod, hogy “GA4”, akkor a teljes marketing team keresztet vet, évekig halogatják a legalapvetőbb digitális döntéseket is, de azért a PR cikkek, az óriásplakát, a semmitmondó social media szerencsétlenkedés meg a konkrét cselekvésbe véletlenül sem torkolló brainstorming azért mindig megy. Mindkettőre láttunk példát bőven az elmúlt évek során…

    Márpedig a két véglet mindegyikével baj van, méghozzá ezért:

    Konverziós kampányhívők

    A pénzt ugye a konverziós kampányok hozzák a konyhára; ilyen, vagy olyan attribúciós modell alapján, de végső soron a forgalmat ezekkel tudod felpörgetni. A pénz szagától nekibuzdulva esnek sokan abba a hibába, hogy akkor nyomjuk csak ezt… Miért is ne lehetne csak ezeket futtatni?

    Azért, mert túl drága lesz a buli, ráadásul nem skálázható! Ahogy fentebb említettem, a konverzió az egy rakás pro és kontra pszicho folyamat a vásárló fejében.

    Ha passzolod a branding kampányokat, akkor a konverziós kampányaid alól nagyon gyorsan kimerül a piac.

    Ezt onnan fogod látni, hogy esik be a ROAS és gyorsabban megnő a CAC, mint hogy a kampányod pozitív (és pláne skálázhatóan pozitív) hozamú lehetne. Ennek tipikus példája, amikor itthon jól teljesítő, több milliárdos webshopok kiteszik a lábukat a külföldi piacra és akkora bukógalambot tolnak, hogy a fal adja a másikat. (A következtetés pedig mindig szigorúan az, hogy az adott piac egy fos. Nyilván: ha nem tudsz úszni, akkor mindig a víz a hülye!)

    És persze a dinoszauruszok

    A másik végletet a digitális világról már lemaradt old school CMO-k szokták összehozni. Ők még abban szocialzálódtak, hogy csak branding kampány van. Mert ugye óriásplakáton, meg PR-cikkekben viszonylag nehéz (meg értelmetlen is) konverziós célokra lőni. (Ennek ellenére csinálják.) Analyticshez nem értenek, megoldás: leszarják – marad a branding. 🤷‍♂️

    Na ezzel a mentalitással meg az a baj, hogy baromira nem csinál pénzt. Egyrészt nem lehet felpörgeti az értékesítést, mert a branding főleg hosszútávú eszköz, így az eredmény marginális lesz, a marketing büdzsé meg olyan, mint egy TikTok trend: tegnap még volt volt, ma meg már nincs…  Harmadrészt az egész cég digitális kinézete ilyen 80-as évekbeli formát fog ölteni, amihez képest a Fabulon meg a Videoton TV űrtechnikának látszik.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Akkor hogyan kellene csinálni?

    Úgy, ahogy a profik csinálják: meghatározod 12-18 hónapra előre a célokat és ahhoz rendeled hozzá az eszközöket. Lesz benne konverziós kampány és branding is; az arányt, a csatornákat és az üzeneteket pedig mérésekkel támasztod alá. Az eredményeket ugyancsak visszaméred és a következő ciklusban ezekhez igazítod a terveket, a célokat és a budgetinget is.

    Amennyiben nem ismert széles körben a márkád, vagy új terméket vezetsz be a piacra, esetleg lenyomtál egy akvizíciót, vagy új piacra lépsz, akkor ennek meg kell tervezned a branding hátterét. Ilyenkor hangsúlyosabb lesz a branding, mert a konverziós kampányokat még nem fogod tudni hatékonyan futtatni. Ha nem foglalkozol a brandinggel, akkor a konverziós kampányaid vagy eleve bukták lesznek, vagy nagyon gyorsan eléred a teljesítőképességük határait és onnan nincs tovább.

    Amennyiben viszont a branding már halad, a USP-d működik, a közösségi felületeid aktívak, vannak jól menő tartalmaid, akkor rá lehet menni a konverziós célokra: konverziós-célú hirdetések, CRO, marketing automatizációs kampányok, új, szegmentált landing oldalak, akciók, flash sale-ek, rendezvények, promóciók, stb. A lehetőségek sora végtelen; de csak akkor, ha a hiányzó branding nem teszi lehetetlenné a pénzcsinálást!

    És mi a helyzet B2B-ben?

    Az onlne B2B marketingben a branding vs konverziós budget kérdés némileg eltér az e-kereskedelemben használt standardoktól. B2B-ben valamivel kevesebbet (ami soha, de soha nem nulla!) kell költeni brandingre. Induló cégeknél a 60-40 a márkaépítés javára jó kiindulási pont, régóta a piacon lévő ismert brand-ek lemehetnek akár 20-80-ig a konverzió javára.

    Egy ismert márka egészen egyszerűen agresszívabb és profitábilisabb akvizíciót tesz lehetővé, amit simán kihasználhatnak a kisebb versenytársak kárára… de itthon a legtöbbször nem teszik. Míg a B2B digitális hirdetések piaca az USA-ban 18,34 Mrd dollár,évi 14,9 %-os éves növekedéssel, addig a Világ többi része összesen költ nagyjából ugyanennyit B2B-ben…

    Ez a fajta B2B branding apátia óriási lehetőség (lenne) az európai B2B vállalatok számára, a valóság azonban az, hogy az eleve harmada-negyede marketing büdzsék mellett sokszor B2B-ben a márkaépítésre már egyáltalán nem költenek a vállalatok.

    Amit még B2B-ben itthon nagyon gyakran lehet látni, hogy a márkaépítés jeligével meghirdetett kampányokra azért csak rákerül egy “Vedd meg azonnal, paraszt” CTA, mer’ ugye ha már hirdetünk, akkor legalább jöjjön vissza… A valóság azonban az, hogy a branding és a konverziós kampányok összekeverése, vagy egy lendülettel megkísérelt megvalósítása a legrosszabb ötlet: egyik célt sem fogja elérni, cserébe az elköteleződés mindkét szintjén hiteltelen lesz a célközönségnek! A tanácsom ezzel kapcsolatban az, hogy mindössze négy tisztességes út létezik: vagy branding kampányt csinálsz, vagy konverziós kampányt, vagy egyiket sem és várod a csodát, vagy irány a ChatGPT és “Kérlek fogalmazz nekem egy felmondólevelet…”. Ugyanis, ha lenne a marketingeseknek eskütétel, azt is azzal kezdeném, hogy Primum non nocere!

    A megfelelő arányok

    Azt, hogy mikor mennyi menjen el branding-re és konverziós kampányokra, elég komplex módon, sok paraméter alapján szokták meghatározni a profi CMO-k. FMCG-ben elterjedt a Binet és Field szabály, mint benchmark, ami 60%-ot branding-re, 40%-ot konverziós kampányokra javasol; csakhogy ez csak FMCG-re és kifejezetten érett cégekre igaz, ráaádásul a 90-es évek végétől 2010-ig tartó kutatáson alapult, amikor a TikTok marketing még nem is létezett…

    A mai digitális környezetben – főleg kisebb, 20M USD alatti árbevételű cégeknek – jellemzően inkább a 70-30, vagy akár a 80-20 arány működik a performance javára (e-commerce-ben), mert egyszerűen nem jut több márkaépítésre. De ismétlem, ez nagyban függ a piactól, a márka érettségétől, a versenytársaktól, stb. Példának okáért a teljesség igénye nélkül íme pár mutató, ami alapján finomhangolhatod a branding és a konverziós kampányok büdzséjének arányát:

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40011″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”img_link_large” img_link_target=”_blank” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Mindkettőt csinálni kell

    A branding és konverziós kampányok tehát együtt működnek a legjobban. A két típusú kampány eltérő célokat szolgál, eltérő üzenetekkel működik jól, eltérő csatornákon és más-más metrikákat szem előtt tartva kell csinálni őket, mégis egymásra épülnek. A branding építi a márkát, piacot teremt és edukál, a konverzió pedig mozgósít, árbevételt generál és CAC-ot optimalizál.

    Tapasztalt CMO-knak ugyan mindezt nem kell külön mondani, de a maradék 99.9%-nak meg sajnos muszáj: nem választhatsz önkényesen, hogy branding, vagy konverziós kampányokat futtatsz! (Legalábbis ha fontos számodra a cég sikere, akkor nem!) Ahhoz, hogy hosszú távon profitábilis marketinget folytass, mind a kettőre egyszerre van szükséged. Az arányuk és az időzítésük nyilván nem mindegy, de mindkettőnek megvan a szerepe a marketing mixben.

    Ha ismersz ebben a témában horrorsztorit, akkor oszd meg velünk kommentben. Ha nem, akkor beérjük a cikk megosztásával is! 😉[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • 11 Bizonyított CTA Trükk – Siker Gombnyomásra

    11 Bizonyított CTA Trükk – Siker Gombnyomásra

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Minden weboldalon, ahol akarnak valamit a látogatótól, előbb-utóbb lesz egy gomb (a CTA jelentése: Call-to-Action), amit meg kell nyomni. Talán meglepő, de menny és pokol között mozoghat az üzleti eredményed attól függően, hogy ez a gomb online marketing szempontból retek, átlagos, vagy épp tükörselyem módon van kitalálva – a CTA marketing szempontból ugyanis minden weboldal leglényegesebb eleme! Hogy jobban konvertáljon az oldalad, alább összeállítottunk egy 10 pontos pszichológiai alapú optimalizációs listát – íme ezeket csináld, hogy jobb legyen a konverziód:

    1. Törd meg a mintát

    Az emberi agy automatikusan rázoomolja a figyelmet a megszokottól eltérő jelenségekre. Ezt jelen esetben úgy lehet kihasználni, hogy az oldalad struktúrájába nem illeszkedő módon (off-the-grid) helyezed el a CTA-t. Mondjuk így:

    Vagy így:

     

    2. Legyen rajta hover effekt

    A krokodilagy (az agyunk tudatalatti, információ-szűrésért felelős része) a mozdulatlan vackokat lazán skip-peli, ha közben talál valamit, ami mozog, villog, vagy interakciót mutat. Legyen egy hangyányi rollover (hover) effektus azon a gombon és megint csak nőni fog a nyomkodások aránya.

    3. Szín

    Szeresd a zöld vagy kék színű gombokat – ezek a “megengedő” színek, de vannak mérések, amik a narancssárgát vagy épp a pirosat hozták ki nyerőnek (valószínűleg a magas kontraszt miatt). Én a piros CTA-t tesztelni szoktam, nehogy a tiltó szín miatt bukjam be a témát – bár a ConversionXL szerint a piros a nyerő a zölddel szemben. Amennyiben olyan színt használsz, amit az oldalon máshol nem, a kontraszt kellően nagy és a szín maga élénk, akkor nagyon nem futhatsz lukra. Arra figyelj még, hogy a választott szín azért kontextusban legyen a kulturális környezettel és a tartalommal – ha például a ketrecharcos edzőtábort egy rózsaszín “Belekuksizok” feliratú gombbal tennéd fel a hazai gazdasági csodák térképére, akkor elképzelető, hogy mintát rágsz a kilincsbe, mire befut az első klikk…

    4. Kontraszt

    Még a méhek is a kontrasztosabb virágot választják – az emberek figyelmét is a magasabb kontraszttal bíró dolgok vonzzák. Minél nagyobb kontraszt a gomb és a környezete között, annál több kattintásod lesz a gombon.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

    2022 Update

    Az elmúlt évek során CTA-k százainak teljesítményét mértük és elemeztük. A kontraszt bizonyult az egyik leglényegesebb tényezőnek mind közül, méghozzá kettős összefüggésben: a gomb és környezetének kontrasztja ugyanolyan fontos, mint a gomb szövegének és magának a gomb felületének a kontrasztja. Nagy kontraszt = magasabb átkattintás, ez az a szabály, ami alól nem találtunk kivételt!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    5. CTA a semmi közepén

    Vannak, akik patológiás kényszert éreznek rá, hogy minden üres felületet szanaszét trollkodjanak valami rettentően jelentéktelen, töltelék sóderrel az oldalukon – a marketing álmoskönyv szerint ez azonban elég szuicid ötlet. Inkább legyen a gomb körül elégséges mennyiségű white space, azaz “semmi” – nem csak azért, mert elegánsabb, hanem mert a nagy fehér semmivel lesz a legkontrasztosabb a gombod.

    6. Szöveg

    A gomb szövegét tekintve a legfontosabb, hogy egyértelmű, rövid és érthető legyen. Az unbounce szerint ha egyes szám első személyt használsz a feliraton, az akár 90%-kal is turbózhatja a konverziót. Próbálkozhatsz a benefit megjelenítésével is. Ahelyett, hogy “Iratkozz fel”, jobban konvertál a “Feliratkozom” – persze még mindig roggyant lesz az egész, mert a “feliratkozás” egy behányásig elhasznált, az ezredfordulón lejárt szavatosságú kifejezés. Ha mondjuk csoda-fogyi tablettát árulsz, akkor a “Megveszem” helyett a “Lefogyok 10 hét alatt” jobban fog konvertálni… A szövegírás pszichológiai technikáiról amúgy van egy egész kurzusunk is, amit ezen a linken megtalálsz.

    7. Click booster-ek

    Klikk booster-nek hívjuk a gombok környékén elhelyezett olyan vizuális elemeket, amik álomcsapda módjára űzik el a látogatók paráit és kétségeit – legtöbbször tudat alatt. Ha a gombodat körültrappolod pár klikk booster-el, sokkal többen nyomják majd a tutit. Ilyen például a termék review, az öt sárga csillag, a garanciák, a biztonságos fizetés ikonok, a média outlet ikonok, de attól sem borul rád a tinta, ha odavésed, hogy mi fog történni, ha megnyomom a gombot.

    8. Iker CTA

    Az amatőr vetítéseken az fog visszhangozni, hogy egyetlen CTA-d legyen az oldalon, mondván, hogy úgy nincs figyelemelvonókúra – egy gomb mind felett, bele az arcodba: “Apafej, ne agyalj, ne keresd a tegnapi napot, kattints szépen  libasorba’!”

    Ne higgy a háttérzajnak, van ennél kóserebb megközelítés: Az adott akció marketing funnel-ben betöltött szerepe szerint egy vizuálisan kevésbé attraktív, és a döntés pszichológiájának szempontjából kisebb elköteleződéssel járó alternatívát is célszerű ajánlani: “Vedd meg – tudj meg többet”, “Írj nekünk – nézd meg a portfóliónkat”. Valahogy így néz ki a dolog:

    vagy így:

    vagy így:

    A dolog háttere, hogy egyetlen gombnál a két kézenfekvő opció: megnyomni, vagy nem megnyomni – a tápos krokodilagy tudat alatt ebből a kettőből fog választani. A kettős CTA-nál a kézenfekvő opciók: megnyomni A-t, vagy megnyomni B-t – és hát mind a kettő az én gombom, úgyhogy egyik sem hozza rám a rontást… Ha most rázódsz bele a marketing mélységeibe, jobban jársz egyetlen CTA-val, de ha profi vagy, kísérletezz bátran kettővel – mérni amúgy is kötelező. Ha kíváncsi vagy az iker CTA-k Mariana-árok mélységeire, akkor ide haladj tovább.

    9. Triple CTA

    És van, amikor a kettő is kevés: Ha muszáj több gombot alkalmaznod (pl. egy három változatú szolgáltatás-csomagnál), akkor úgy operálj, hogy a háromból egy lógjon ki a sorból. A látogató agya ezt az Ariely-effektus (11.00-től) alapján azonnal kizárja – és marad kettő. Mondjuk a három csomag havi 29$, 59$ és 399$… hacsak nem a “Föld és a környező naprendszerekben élők” szélességű célzással hirdetsz (mondjuk Facebook-on), akkor úgyis kellően szegmentált csoportot – mondjuk kisvállalkozókat – viszel az oldalra, akiknek a krokodilagya élből dob egy fintort a havi 399 dodótól – ezért az első kettőből fognak választani. Ezt azzal is megerősítheted, ha a luxus csomag vizuálisan is kilóg a sorból…

    10. Támaszd alá képpel

    Próbáld ki, hogyan változik a kattintási arány, ha az oldalon található háttérkép vizuálisan a CTA irányába tereli a látogatót. Mondjuk a képen található mókusok a CTA irányába néznek, vagy a kezükkel abba az irányba mutatnak. Teszteld nyugodtan, de csípőből mondom: Mérhetően magasabb átkattintási arányt fog villantani az oldal.

    11. Finoman animáld meg az egész gombot

    Vannak olyan UI megoldások, amikkel az egész gombot meg tudod rázni egy kicsit. Van, ahol működik és van, ahol konverzió szempontjából kontraproduktív is lehet, ezért ki kell mérni, hogy a közönségednek mi fér bele. Ezen a linken megnézheted, hogy működik egy ilyen effektus.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

    2021 Update

    Megannyi landing oldal CTA-jét tesztelve az elmúlt három évben egy nagyon fontos dolgot sikerült megtanulnom a jól működő CTA-król, ez pedig a következő: Tedd teljesen nyilvánvalóvá a látogatóidnak, hogy mit kell tenniük, és miért – azaz milyen előny elérése végett – kellene ezt tenniük.

    Ezt úgy lehet a legegyszerűbben megtenni, ha a CTA akár szöveghűen arra a tartalomra reflektál, ami megelőzte a CTA-t az adott oldalon, azaz például a főcímmel azonos szavakat használva, a címmel és a tartalommal azonos előnyt ígér.

    Ha például a főcím a “Hogyan szerezz ezer követőt a Twitter-en”, akkor a CTA legjobban konvertáló szöveg-alternatívja valami olyasmi lesz, hogy “Szerezz Twitter követőket ingyenes útmutatónkkal ›”. Ez nagyobb valószínűséggel rezonál majd azoknak a törekvéseivel, akik épp most olvasták végig a cikket ugyanerről a témáról, ráadásul természetes folytatását is jelenti ugyanannak a témának.

    (Amúgy a fenti példa egy úgynevezett tartalom upgrade lead mágnes, ami 2021-ben már szinte alig működik. De a koncepció a CTA-ról azért remélem, átment a példával.)

    Megannyi weboldal optimalizálása és felépítését követően a másik gyakorlati tapasztalatunk az volt, hogy ha a CTA alá akár nagyon halványan is, de odateszel egy pár szavas szöveget, ami a gombnyomással járó apró feszültséget hivatott  csökkenteni a látogató agyában, az komolyan növelheti az átkattintási arányt. Valami ilyesmire kell gondolni:

    CTA példa Bóné László ügyvéd weboldaláról[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Summa

    A CTA-nak is sok ezer oldalas szakirodalma van. Mivel nincs két egyforma oldal, nincs automatikus recept a tökéletes gombra sem. A fentieket használhatod sorvezetőnek, próbálgathatod alkalmazni őket, de a legfontosabb, hogy tesztelj és mérd a különbségeket. Az online marketingben az a szép, hogy minden okoskodás addig igaz, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják a mérések… Ha még több optimalizálási lehetőségre vágysz gyorsan és kódolási tudás nélkül, akkor ezt az eszközt próbáld ki:

    Tisztelet a bevételnek! Folyt. köv.!

    Ha van kedvetek, addig sasoljátok meg, hogyan lehet feltolni a bevételt 340%-kal egy magyar e-commerce vállalkozásban – kizárólag az AdWords-ben matatva (angol nyelvű case study).

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Email Marketing Trilógia – A Levél Rejtelmei

    Email Marketing Trilógia – A Levél Rejtelmei

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    2021-ben az email volt a harmadik legmeghatározóbb faktor a Black Friday-en és a marketing vezetők 89%-a szerint ez a No 1 lead generálási eszköz. Akár B2B-ben, akár B2C-ben seftelsz, ha egy dolog van, amit elég lúzer húzás ellógni, az az email marketing. (more…)