[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ha van olyan szeglete a digitális marketingnek, ahol a legtöbb vállalatvezetőnek – és sokszor még a CMO-nak is – őskáosz van a fejében, akkor az a branding és a konverziós kampányok területe. Nem az elmélet; az még megvan. A gyakorlati megvalósítás az, ahol a gondok kezdődnek.
Egészen meglepő, hogy mindkét szélsőségnek vannak megrögzött zászlóvivői, miközben kiegyensúlyozott, startégiailag is megalapozott módon összerakott hirdetési portfóliót nagyon ritkán látni. De miért is jelent ez problémát? A PPC-s majd intézi a hirdetést, nem?
De nem ám!
Mielőtt rátérnénk a branding és a konverziós kampányok közötti egyensúly kérdéskörére, jöjjön egy kis ismétlés arról, hogy melyik mit is jelent. Amennyiben veterán digitális marketing pro vagy, ezt nyugodtan lapozd át, az igazi szakmai nyalánkságok utána következnek. Amennyiben nem tiszta a konverziós és a branding kampányok közötti különbség, akkor kattints és nyílik le az alapozás:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_tta_accordion active_section=”345″ collapsible_all=”true”][vc_tta_section title=”Konverzió vs Branding alapok” tab_id=”1751278225030-8f4fd82e-c778″][vc_column_text css=””]
Mi az a branding-célú marketingkampány?
A branding kampányokat arra tervezték, hogy növeljék a márkaismertséget és a márkaérték, illetve a termékek felismerhetőségét. Ahelyett, hogy izomból nyomnánk az eladást (amit valljuk be, nagyon nehezen áll meg a legtöbb webshop tulajdonos és CMO), a branding kampányok esetében inkább arra fókuszálunk, hogy edukálják a célközönséget a márkáról és a termékről.
Az ilyen típusú marketing kulcsa a márkaismeret és az edukáció, közelebbről pedig a márka azonosítása a USP-vel (Unique Selling Proposition, azaz egyedi versenyelőny). A vásárlási döntések bonyolult mechanizmusa rengeteg pszichológiai pro és kontra érvből áll. A termék megbízhatósága, a tartóssága, az ár-érték arány, az ügyfélszolgálat minősége mind-mind befolyásolják a vásárlási hajlandóságot. Amennyiben ismert és elismert márkával találkozol, az értékek egy bizonyos köre magától értetődő lesz számodra.
Egy Mercedes-től tudod, hogy mit várhatsz: német minőség, presztízs, kényelem. Nem minden modelltől várhatsz sportos vezetési élményt, ahogy szinte egyetlen Mergától sem fogsz olcsó fenntartást sem elvárni. Tudod, hogy drágább, mint a Renault-k és az Opelek, cserébe elvárod, hogy ne hagyjon az út szélén és ne legyen full műanyagból.
Ezzel szemben ha a BMW-d az út szélén hagy, hát Istenem, az is egyfajta kaland. Belátod, hogy sűrűbben kell a szervízt látogatnod, mint Anyádékat, de cserébe az a motor, az a hang, meg ahogy belefekszik a kanyarba… WOW.
Ez a két márka évtizedek óta építi ezt a márkaimidzset magáról branding hirdetések ezreivel. Ez a branding: egy imidzs, amit építesz, ápolsz, csiszolsz évtizedeken keresztül azért, hogy megkülönböztesd magad a többiektől. A USP-k, amiket a branding során meghatározol, a piacod számára fontosabbak lesznek, mint azok a hiányosságaid, amikben a konkurencia jobb nálad.
Mi az a konverziós kampány?
A konverziós kampányok konkrét célok elérésére irányulnak. Ahelyett, hogy általánosságban a márka értékeire és azok felismerhetőgére fókuszálnának, ezek a konkrét termékek, vagy szolgáltatások megvásárlásának ösztönzésére fókuszálnak. A konverziós kampányoknál az a fő cél, hogy a közönségedet egy adott cselekvésre ösztönözd. Ha ez vásárlás, azt hard konverziónak hívjuk. Ha bármi más, a vásárlást megelőző elköteleződés, akkor soft konverzióról beszélünk.
A konverzió így lehet például egy termék vagy szolgáltatás megvásárlása, egy e-book, vagy más tartalom letöltése, feliratkozás egy e-mail listára, egy kalkulátor használata, egy konfigurátor kitöltése, egy poszt, egy akciós ajánlat, vagy egy landing oldal megosztása, stb. Bármilyen hard, vagy soft konverzió, ami mérhető.
A konverziós kampányok mindig egyértelmű felhívást tartalmaznak, sikerességüket pedig a kitűzött cél elérésének függvényében határozzuk meg, ez a szám a konverziós arány.[/vc_column_text][/vc_tta_section][/vc_tta_accordion][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]
A hazai rögvalóság a két véglet
Sajnos itthon azt látni, hogy a két véglet a jellemző: vagy vallásos performance szemlélet és a brandinghez úgy áll a kolléga, mintha a cég tanúvédelmi programban venne részt. A másik véglet a dinoszaurusz mentalitás: ha kimondod, hogy “GA4”, akkor a teljes marketing team keresztet vet, évekig halogatják a legalapvetőbb digitális döntéseket is, de azért a PR cikkek, az óriásplakát, a semmitmondó social media szerencsétlenkedés meg a konkrét cselekvésbe véletlenül sem torkolló brainstorming azért mindig megy. Mindkettőre láttunk példát bőven az elmúlt évek során…
Márpedig a két véglet mindegyikével baj van, méghozzá ezért:
Konverziós kampányhívők
A pénzt ugye a konverziós kampányok hozzák a konyhára; ilyen, vagy olyan attribúciós modell alapján, de végső soron a forgalmat ezekkel tudod felpörgetni. A pénz szagától nekibuzdulva esnek sokan abba a hibába, hogy akkor nyomjuk csak ezt… Miért is ne lehetne csak ezeket futtatni?
Azért, mert túl drága lesz a buli, ráadásul nem skálázható! Ahogy fentebb említettem, a konverzió az egy rakás pro és kontra pszicho folyamat a vásárló fejében.
Ha passzolod a branding kampányokat, akkor a konverziós kampányaid alól nagyon gyorsan kimerül a piac.
Ezt onnan fogod látni, hogy esik be a ROAS és gyorsabban megnő a CAC, mint hogy a kampányod pozitív (és pláne skálázhatóan pozitív) hozamú lehetne. Ennek tipikus példája, amikor itthon jól teljesítő, több milliárdos webshopok kiteszik a lábukat a külföldi piacra és akkora bukógalambot tolnak, hogy a fal adja a másikat. (A következtetés pedig mindig szigorúan az, hogy az adott piac egy fos. Nyilván: ha nem tudsz úszni, akkor mindig a víz a hülye!)
És persze a dinoszauruszok
A másik végletet a digitális világról már lemaradt old school CMO-k szokták összehozni. Ők még abban szocialzálódtak, hogy csak branding kampány van. Mert ugye óriásplakáton, meg PR-cikkekben viszonylag nehéz (meg értelmetlen is) konverziós célokra lőni. (Ennek ellenére csinálják.) Analyticshez nem értenek, megoldás: leszarják – marad a branding. 🤷♂️
Na ezzel a mentalitással meg az a baj, hogy baromira nem csinál pénzt. Egyrészt nem lehet felpörgeti az értékesítést, mert a branding főleg hosszútávú eszköz, így az eredmény marginális lesz, a marketing büdzsé meg olyan, mint egy TikTok trend: tegnap még volt volt, ma meg már nincs… Harmadrészt az egész cég digitális kinézete ilyen 80-as évekbeli formát fog ölteni, amihez képest a Fabulon meg a Videoton TV űrtechnikának látszik.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]
Akkor hogyan kellene csinálni?
Úgy, ahogy a profik csinálják: meghatározod 12-18 hónapra előre a célokat és ahhoz rendeled hozzá az eszközöket. Lesz benne konverziós kampány és branding is; az arányt, a csatornákat és az üzeneteket pedig mérésekkel támasztod alá. Az eredményeket ugyancsak visszaméred és a következő ciklusban ezekhez igazítod a terveket, a célokat és a budgetinget is.
Amennyiben nem ismert széles körben a márkád, vagy új terméket vezetsz be a piacra, esetleg lenyomtál egy akvizíciót, vagy új piacra lépsz, akkor ennek meg kell tervezned a branding hátterét. Ilyenkor hangsúlyosabb lesz a branding, mert a konverziós kampányokat még nem fogod tudni hatékonyan futtatni. Ha nem foglalkozol a brandinggel, akkor a konverziós kampányaid vagy eleve bukták lesznek, vagy nagyon gyorsan eléred a teljesítőképességük határait és onnan nincs tovább.
Amennyiben viszont a branding már halad, a USP-d működik, a közösségi felületeid aktívak, vannak jól menő tartalmaid, akkor rá lehet menni a konverziós célokra: konverziós-célú hirdetések, CRO, marketing automatizációs kampányok, új, szegmentált landing oldalak, akciók, flash sale-ek, rendezvények, promóciók, stb. A lehetőségek sora végtelen; de csak akkor, ha a hiányzó branding nem teszi lehetetlenné a pénzcsinálást!
És mi a helyzet B2B-ben?
Az onlne B2B marketingben a branding vs konverziós budget kérdés némileg eltér az e-kereskedelemben használt standardoktól. B2B-ben valamivel kevesebbet (ami soha, de soha nem nulla!) kell költeni brandingre. Induló cégeknél a 60-40 a márkaépítés javára jó kiindulási pont, régóta a piacon lévő ismert brand-ek lemehetnek akár 20-80-ig a konverzió javára.
Egy ismert márka egészen egyszerűen agresszívabb és profitábilisabb akvizíciót tesz lehetővé, amit simán kihasználhatnak a kisebb versenytársak kárára… de itthon a legtöbbször nem teszik. Míg a B2B digitális hirdetések piaca az USA-ban 18,34 Mrd dollár,évi 14,9 %-os éves növekedéssel, addig a Világ többi része összesen költ nagyjából ugyanennyit B2B-ben…
Ez a fajta B2B branding apátia óriási lehetőség (lenne) az európai B2B vállalatok számára, a valóság azonban az, hogy az eleve harmada-negyede marketing büdzsék mellett sokszor B2B-ben a márkaépítésre már egyáltalán nem költenek a vállalatok.
Amit még B2B-ben itthon nagyon gyakran lehet látni, hogy a márkaépítés jeligével meghirdetett kampányokra azért csak rákerül egy “Vedd meg azonnal, paraszt” CTA, mer’ ugye ha már hirdetünk, akkor legalább jöjjön vissza… A valóság azonban az, hogy a branding és a konverziós kampányok összekeverése, vagy egy lendülettel megkísérelt megvalósítása a legrosszabb ötlet: egyik célt sem fogja elérni, cserébe az elköteleződés mindkét szintjén hiteltelen lesz a célközönségnek! A tanácsom ezzel kapcsolatban az, hogy mindössze négy tisztességes út létezik: vagy branding kampányt csinálsz, vagy konverziós kampányt, vagy egyiket sem és várod a csodát, vagy irány a ChatGPT és “Kérlek fogalmazz nekem egy felmondólevelet…”. Ugyanis, ha lenne a marketingeseknek eskütétel, azt is azzal kezdeném, hogy Primum non nocere!
A megfelelő arányok
Azt, hogy mikor mennyi menjen el branding-re és konverziós kampányokra, elég komplex módon, sok paraméter alapján szokták meghatározni a profi CMO-k. FMCG-ben elterjedt a Binet és Field szabály, mint benchmark, ami 60%-ot branding-re, 40%-ot konverziós kampányokra javasol; csakhogy ez csak FMCG-re és kifejezetten érett cégekre igaz, ráaádásul a 90-es évek végétől 2010-ig tartó kutatáson alapult, amikor a TikTok marketing még nem is létezett…
A mai digitális környezetben – főleg kisebb, 20M USD alatti árbevételű cégeknek – jellemzően inkább a 70-30, vagy akár a 80-20 arány működik a performance javára (e-commerce-ben), mert egyszerűen nem jut több márkaépítésre. De ismétlem, ez nagyban függ a piactól, a márka érettségétől, a versenytársaktól, stb. Példának okáért a teljesség igénye nélkül íme pár mutató, ami alapján finomhangolhatod a branding és a konverziós kampányok büdzséjének arányát:
A branding és konverziós kampányok tehát együtt működnek a legjobban. A két típusú kampány eltérő célokat szolgál, eltérő üzenetekkel működik jól, eltérő csatornákon és más-más metrikákat szem előtt tartva kell csinálni őket, mégis egymásra épülnek. A branding építi a márkát, piacot teremt és edukál, a konverzió pedig mozgósít, árbevételt generál és CAC-ot optimalizál.
Tapasztalt CMO-knak ugyan mindezt nem kell külön mondani, de a maradék 99.9%-nak meg sajnos muszáj: nem választhatsz önkényesen, hogy branding, vagy konverziós kampányokat futtatsz! (Legalábbis ha fontos számodra a cég sikere, akkor nem!) Ahhoz, hogy hosszú távon profitábilis marketinget folytass, mind a kettőre egyszerre van szükséged. Az arányuk és az időzítésük nyilván nem mindegy, de mindkettőnek megvan a szerepe a marketing mixben.
Ha ismersz ebben a témában horrorsztorit, akkor oszd meg velünk kommentben. Ha nem, akkor beérjük a cikk megosztásával is! 😉[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
[vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Pörgeted az Instát és egyszer csak egy nagyon vagány tornacipő villog az egyik barátnőd lábán, olyan vonzó képaláírással, hogy rögtön vágyat érzel a vásárlásra. A tornacipő tetszőlegesen behelyettesíthető arckrémmel, láncfűrésszel, vagy bármilyen promózható termékkel.
Pontosan ez az úgynevezett user generated content (UGC), vagyis felhasználó által generált tartalom, a márka mindennapi szeretetének egy-egy hiteles pillanatképe, amely a közösségimédia-marketing szívügyévé vált. Nem véletlenül. A mögöttes pszichológia könnyen átlátható, hiszen mindannyian jobban bízunk egy jóbarát ajánlásában, mint egy agyoncsiszolt reklámban.
A felhasználók által generált tartalom olyan eredeti, a(z előrelátóbb) márkákra jellemző tartalom, amelyet az ügyfelek hoznak létre (a márka számára költségmentesen), és a közösségi médiában vagy más csatornákon tesznek közzé. Számos formában megjelenhet, beleértve a képeket, videókat, értékeléseket és ajánlásokat is. Cikkünkben megvizsgáljuk,milyen tartalmakkal érdemes operálni, és mik azok, amik kevésbé működnek.
Influenszer vagy UGC?
Vannak a klasszikus fizetett influenszer posztok, melyek az adott egyén nagyszámú követőjére és a trendbe simulékonyan illeszkedő imidzsére apellálva próbálnak minél vonzóbbá tenni egy-egy terméket, szolgáltatást.
Mellettük vannak az úgynevezett peer influenszerek, akik nem rendelkeznek a szokásos méretű követőbázissal, ugyanakkor az egykorúak csoportdinamikáját kihasználva véleményformáló, és ezen keresztül vásárlásösztönző hatással bírnak. Utóbbiak azok, akik a felhasználógenerált kontentek létrehozásában kulcsszerepet játszanak. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39462″ img_size=”full” alignment=”center” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A találóan “UGC-alkotóknak” nevezett embereket azért fizetik, hogy bemutassák egy márka termékeit anélkül, hogy szükségük lenne egy influenszer nagyszámú követőjére. Az influenszerek által létrehozott tartalom és a fizetett, felhasználók által generált tartalom közötti határvonal azonban időnként elmosódik.
A fő megkülönböztető tényezők általában a közönség mérete és a posztok közzétételi helye. A kizárólag a márkák közösségi platformjai számára tartalmat készítő alkotók hulláma is mutatja a felhasználók által generált tartalom értékét és fejlődését. Ez a fajta hihetőség és valódiság indíthatja el a posztokat a viralitás útján.
Az unboxingtól kezdve a mindennapi videókig, a hétköznapi fogyasztók és a közösségi média influenszerek átformálják a márkák elköteleződésének és megítélésének módját.
A felhasználók által generált tartalom és a szponzorált posztok tehát nagyon különböző módszerek, más motivációval és működési mechanizmussal. A szponzoráció azt feltételezi, hogy valamilyen tranzakció történt, és általában egyértelműen közzé is kell tenni, hogy fizetett posztról van szó. Mindenki látott már olyan Instagram-posztokat, amelyeknek a tetején jelzik, hogy itt “Fizetett partnerség”-ről van szó.
Ezeket jellemzően pénzzel szponzorálják, vagy a megjelenített márkák küldenek az influenszernek termékeket, hogy mutogassák azokat a platformjukon. Ilyenkor azonban – mivel egyértelmű, hogy egy fizetett megrendelésről van szó – csorbát szenved a hitelesség. Főleg akkor, ha egyik héten még egyik terméket hirdetik, a következőn pedig annak konkurenciáját. A termékbemutatók dömpingjében néha valóban nehéz elhinni, hogy kedvenc influenszerünknek tényleg az adott sampontól ragyog ennyire a haja.
“Az emberek emberekben bíznak”
A felhasználók által generált tartalmak valódi értéke a hitelességükben rejlik. A fogyasztók jobban bíznak az ügyfelek által létrehozott tartalomban, mint a márkák által létrehozott tartalomban.
Mind a marketingesek, mind a fogyasztók egyetértenek abban, hogy a kortárs, peer influenszerek hatékonyabbak, mint bármely más marketingmódszer, hiszen itt tényleg arról van szó, hogy akár a legjobb barátunk ajánlását tesszük megfontolás tárgyává. Márkaként gondolkodva, ha fontos cél, hogy bizalmi kapcsolatot építsünk ki közönségünkkel és fogyasztói közösségünkkel, érdemes beépítenünk a marketingstratégiába a felhasználók által generált tartalmak reálisan működő módszerét.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=””][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]
Mitől működik a UGC?
Ügyfélközpontú – Mivel az ügyfelek hozzák létre, így sokkal személyesebb a többi potenciális felhasználónak, vásárlónak is. Sőt, sokszor véleményformáló kortársaik ajánlásairól van szó. 2024-ben a TOP 10 UGC alkotók listája csupa olyan tartalomgyártóból áll, akiknél a tartalom és a forma is szépen kidolgozott, összhangban van és teljes önazonosságot sugall.
Változatos – Különböző oldalakon, social media platformokon közzétett pozitív vásárlói véleményektől kezdve a termékekről és szolgáltatásokról szóló, mélyreható videókig terjedhet. Vannak kimondottan magukat már UGC creator-nak nevező tartalomgyártók is, akik megkülönböztetik magukat az influenszerektől. Ilyen például az ausztrál Angela, aki kozmetikai tippeket oszt meg ajánlott termékeken keresztül TikTok-on.
Hiteles – A közönség hitelesnek tartja a felhasználók véleményét, mivel azok nem tartalmazzák a szokásos kereskedelmi szövegeket, így megbízható, valós tapasztalatot jelentenek. A 2023 State of Social & User-Generated Content (SOSUGC) jelentés szerint a fogyasztók jobban bíznak a valódi vásárlóktól származó hiteles, nem fizetett véleményekben, mint bármely más típusú tartalomban.
Bizalom– A Nielsen felmérése szerint 50%-kal többen bíznak az ajánlásokban, mint más dolgokban, például a bannerhirdetésekben, szöveges üzenetekben vagy SEO-hirdetésekben. Éppen ezért egy olyan UGC-alkotó alkalmazása, aki szakértelemmel rendelkezik márkánk szakterületén, jócskán növelheti a bizalmi szintet.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A kortárs befolyás, amelyet gyakran kortárs nyomásnak (peer pressure) neveznek, arra utal, hogy a barátok, a család, a kollégák és az ismerősök milyen hatással vannak az egyén viselkedésére, attitűdjére és döntéseire.
A marketingben ez kiterjed arra is, hogy társaik hogyan befolyásolják a fogyasztókat vásárlási döntéseik meghozatalakor. Ez a jelenség abban az elképzelésben gyökerezik, hogy az emberek hajlamosak bízni a társadalmi köreikben élők véleményeiben és tapasztalataiban, és sokkal fogékonyabbak ezekre.
A korosztályi társakra hatás egyik leghatékonyabb módja a szájról-szájra terjedő marketing, amit leghatékonyabban a felhasználógenerált tartalommal oldhatunk meg. Ha valaki jó terméket vagy szolgáltatást ajánl, társai sokkal nagyobb valószínűséggel hisznek egy őszinte és tárgyilagos ajánlásnak. Mióta az UGC-ből gyakorlatilag digitális szájpropaganda lett, a márkák végre proaktívan léphetnek fel és vállalkozásukat a diskurzus részévé tehetik.
(A nagy hitelességnek persze kicsit ellentmond, hogy már ügynökségeken keresztül is bérelhetünk UGC videókat, ahol megrendelésre keresnek a “termékünkhöz illő” tartalomgyártót – ami így gyakorlatilag a korábban kritizált szintre viszi le a márkát.)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39466″ img_size=”full” alignment=”center” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]
A User Generated Content típusai
A felhasználógenerált tartalom mindenféle formában és méretben létezik. Az ügyfelek többféle módon is megjeleníthetik a márkát, többek között használhatnak vizuális formátumokat (fotók, videók), vagy írásban adott visszajelzéseket (vásárlói vélemények, ajánlások).
1. Vizuális és audio kontent
Sokat profitálhat egy márka a UGC-tartalmakból, ha a brandkompatibilis tartalomgyártókat vizuális vagy hanganyagok létrehozására kéri, ösztönzi.
A GoPro és a Lululemon például arra kérték felhasználóikat, hogy olyan fotókat és videókat küldjenek magukról, melyekben a cég kampányokban szereplő termékeit használják. Az ilyen kezdeményezés változatos, színes tartalmakat eredményez és közösségépítő ereje sem elhanyagolható. Függetlenül attól, hogy felhasználói videókat teszünk közzé oldalainkon, vagy megjelenítjük azokat márkánk YouTube-csatornáján, nem lehet túlbecsülni az erős vizuális kép erejét, amely felkelti és fenntartja a felhasználók figyelmét. Ugyanez igaz lehet egy jól összerakott audio tartalomra (pl. podcast beszélgetés) is. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39468″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”custom_link” img_link_target=”_blank” css=”” link=”https://www.instagram.com/p/C8ddcB4R6hW/?img_index=1″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]
2. Szöveges kontent
Azok az ügyfelek, akiknek jó tapasztalatuk volt a márkával kapcsolatban, szeretnék azt másokkal is megosztani. Ha megkérjük az elégedett felhasználókat, hogy mondják el benyomásaikat egy termékről vagy szolgáltatásról, vagy mondják el másoknak, miért szeretik azt – írásos vagy videós ajánlásokon keresztül – az igazán hatékony módja a fogyasztói bizalom növelésének. Lehet nagyobb volumenű, akár blogposzt is a visszajelzés.
Az ajánlások hasznosak lehetnek az adott termékoldalakon vagy a weboldalon kiemelve is. Akár új, elégedett ügyfelek véleményét kérjük, akár a már meglévőket keressük meg, ezek hagyományos szájról-szájra terjedő híradásként működhetnek, és új felhasználókat vonzhatnak a márkához.
Dióhéjban: a fogyasztók 92%-a vásárlás előtt elolvassa az online véleményeket és beszámolókat. Az ajánlások bizalmat építenek egy vállalkozás és potenciális vásárlói között, mivel a leendő vásárló látja, hogy mások már korábban is bíztak a vállalkozásban, és jó eredményeket értek el. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”39470″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”custom_link” img_link_target=”_blank” css=”” link=”https://drinkag1.com/en-eu/about-ag1/reviews/ctr#reviews”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]
UGC-kockázatok
Vannak alapvető szempontok, amelyekre tartalomformátumtól függetlenül mindenképpen fontos odafigyelni, ha felhasználói kontentet használunk.
Bár a kor- és/vagy szubkultúratársak befolyása hatékony eszköz lehet a marketingben, bizonyos kihívásokkal és etikai szempontok mérlegelésével jár.
Az egyik elsődleges kockázatot az jelenti, hogy időbe telhet a narratíva ellenőrzése. A negatív tapasztalatok vagy vélemények sajnos ugyanolyan gyorsan terjedhetnek, mint a pozitívak, és károsíthatják a márka hírnevét.
Az etikai aggályok gyakran a közönség, a kortársak jóváhagyásának kapcsán merülnek fel, ha valaki nem tudja hitelesen közvetíteni az adott márkamondanivalót. Egyes tartalomgyártókat, influenszereket bírálatok értek, hogy olyan termékeket reklámoztak, amelyeket nem is igazán használnak, vagy amelyekben nem hisznek, ami a követőik bizalmának elvesztéséhez vezetett.
Az ilyen típusú veszélyek kivédése érdekében a vállalkozásoknak és véleményvezéreknek fenn kell tartaniuk a transzparens működést, és biztosítaniuk kell, hogy az általuk adott ajánlások összhangban legyenek értékrendjükkel és érdekeikkel.
A “társak” befolyása a marketingben hihetetlenül erős, és a kommunikációs technológiák fejlődésének köszönhetően folyamatosan változik. A tartós bizalom kialakításához és a márka pozitív hírnevének megőrzéséhez meg kell küzdeni a társak befolyása által okozott nehézségekkel és morális dilemmákkal.
A világ afelé mozog, hogy a hitelesség és az őszinte kapcsolatok minden eddiginél fontosabbakká válnak, így ha meg tudjuk őrizni a következetességet és valódi értéket közvetítünk, akkor a felhasználógenerált tartalom egy sikeres útja lehet a népszerűsítésnek.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]
UGC TOP 10+1 benefit
1. Korlátlan tartalomáramlás
Az online világban nagy a verseny, a fogyasztók mindig az újat és a frisset keresik. Az állandó tartalomáramlás generálása sok munkát igényel. A felhasználók által generált bejegyzések, fotók, videók vagy vélemények azt jelentik, hogy tartalmunk mindig új, friss lesz.
2. Fokozott márkaismertség
Lehet, hogy először nem is kell a felhasználókat az oldalunkra vinnünk, hogy megismerjék vállalkozásunkat. Ha az Instagramon UGC-képekkel találkoznak, vagy egy hűséges ügyfél YouTube-csatornáján a legújabb projektjéről szóló értékeléssel, akkor másokra támaszkodva is növelhetjük a márkaismertséget.
3. Javuló konverziós arányok
A vásárlási döntésekben sok tényező játszik szerepet és a már egyszer elégedetté tett felhasználóktól érkező vélemény az egyik legjobb. A UGC növelheti a konverziók számát és bővítheti az ügyfélkört. Valakit, aki bizonytalan egy vásárlási döntést illetően, vagy abban, hogy melyik szolgáltató céget bízza meg, meggyőzhet egy őszinte és lelkes beszámoló egy hozzá hasonló (tehát nem ismert) személytől, akivel abszolút képes azonosulni. A statista.comfelmérése szerint 2022-ben 3.3%-os konverzióemelkedés volt köszönhető globálisan ezeknek a tartalmaknak.
4. Skálázható tartalom
Annyi digitális csatorna van, melyeken annyi új tartalomra van szükség, és minderre olyan kevés idő! A túlzsúfolt digitális környezetben előfordulhat, hogy több tartalomra van szükségünk, mint gondoltuk. Nagyszerű lehetőség, hogy növeljük elérésünket, ha beleássuk magunkat a naponta közzétett több millió fotóba, videóba és értékelésbe. Minden egyes új felhasználóval, akit bevonzunk, elérhetjük az ő baráti, családi és kollégahálózatát is.
5. Hitelesség
Egy UGC-vel kapcsolatos tanulmány szerint a fogyasztók közel 90%-a szerint a hitelesség fontos tényező, amikor arról döntenek, hogy mely márkákat részesítik előnyben és támogatják. A tudat, hogy közvetlenül más vásárlóktól hallják, bizalmat ad nekik abban, hogy vállalkozásunknak vagy termékünknek minden bemutatott nagyszerű tulajdonsága nem csak egy reklám.
6. Költséghatékony
Nyereményjátékkal, versenyekre ösztönzéssel kiválóan lehet aktivizálni a követőket. Sőt, sokszor elég egy fotófeltöltésre buzdító felhívás is, melyből aztán szuper színes és hiteles gyűjtemény alakul ki az oldalunkon gyakorlatilag költségigény nélkül. Jó példa erre a svéd Lagerhaus, akik folyamatosan használják a termékeiket kedvelő fogyasztók fotóit. A galéria rendezett, letisztult, és tartalmazza az Instagram felhasználónevet és hashtaget is a tartalom esetleges továbbosztásához.
A versenyek, vetélkedők és különböző online kihívások is szórakoztató és viszonylag egyszerű lehetőséget kínálnak minőségi UGC tartalmak megszerzésére. Egy ilyen szórakoztató UGC-kampány volt a Lidl élelmiszer-kiskereskedő fotópályázata. Nevet kerestek a vicces méretű banánok termékcsaládjának, és egy versenyt indítottak, melyben a felhasználók ötleteit és terveit kérték. A győztes a saját maga által kitalált nevet és designt láthatta a banán csomagolásán. Ez a kampány rengeteg embert megmozgatott és szintén minimális költségigénye volt.
7. Építi az ügyfelek bizalmát
A zsúfolt, marketingzajos piacon nehéz felismerni, hogy kiben bízhatunk meg. Ha más felhasználóktól mutatunk véleményt, az megnyugtatja fogyasztóinkat, hogy a mi termékünk, szolgáltatásunk magas minőségű és megbízható. Tanulmányok szerint a fogyasztók 92%-a elsősorban olyan forráshoz fordul megerősítésért, akit ismer.
8. Márkahűségre ösztönöz
Bár a UGC segíthet új felhasználók megnyerésében, ne hanyagoljuk el a meglévő ügyfeleket sem. Ha a termékünket, szolgáltatásunkat régóta használókat is megkeressük, hogy megosszák velünk, mi az, ami miatt mindig visszatérnek, akkor azokból, akik még csak most ismerkednek a márkával, maguk is hűséges vásárlókká válhatnak.
Mindenki szereti úgy érezni, hogy egy sikeres vállalkozás része, és a legjobb ügyfelek segíteni akarnak a sikerben. Ha lehetőséget adunk nekik arra, hogy felhasználók által generált tartalmat hozzanak létre, az egy remek módja ennek. Úgynevezett márkanagykövetekkel (brand ambassadorokkal) érik el a célközönséget és ezek a nagykövetek élvezetes tutorial videókban mutatják be az adott termékek használatát.
9. Emlékezetes
Mikor osztottunk meg utoljára egy vicces TikTok-videót, vagy küldtük el egy barátunknak egy Instagram-poszt linkjét? A legtöbb ember számára ez a fajta médiaterjesztés a mindennapi élet részévé vált. Akár érzelmes, humoros vagy őszinte volt egy poszt, az emberek emlékeznek az online látott tartalmakra.
A felhasználók lelkesedését és kreativitását kihasználva olyan tartalmakat hozhatunk létre, amelyeket az emberek lájkolnak, megosztanak és szívesen újra közzétesznek. És minél többet foglalkoznak a tartalommal, annál emlékezetesebb lesz.
10. Alkalmazkodó és rugalmas
Ha a UGC-t márkánk elérésének részeként szerepeltetjük, a fogyasztók azonnal reagálhatnak az új termékekre, szolgáltatásokra, és azonnal elkezdhetnek tartalmakat létrehozni, hogy megosszák tapasztalataikat. Amint felajánlunk egy szolgáltatást, vagy elkezdünk szállítani egy új terméket, az erre adott reakciók a közösségi médiában nyomban értékes eszközzé válnak.
+1. Sokszínű és kreatív tartalom
A UGC tartalmakat nem csak social media felületekre lehet és érdemes felhasználni, a márkáknak érdemes a saját határaikon belül minél merészebben gondolkodni. Egy nagyon vagány példa: a Starbucks híres White Cup kampányaarra kérte a felhasználókat, hogy küldjenek be egyedi grafikákat, amelyeket újrafelhasználható poharakra nyomtattak, és amelyek eredeti és vonzó vizuális tartalmat eredményeztek. Felhasználógenerált tartalmak kreativitásában tehát határ a csillagos ég. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]
Útravaló
Meggyőztünk a felhasználógenerált tartalom létjogosultságáról? Ha igen, jól döntöttél!
A felhasználók által generált tartalom a márkák jövőjét jelenti. A UGC régóta növekvő tendencia a fizetett hirdetési kreatívok terén, amikor a márkák hitelességre és a fogyasztókkal való kapcsolatra törekszenek. A UGC feltölti a közösségi média hírcsatornáit, irányítja a márkamutatókat, és befolyásolja a vásárlási döntéseket.
A rövid formátumú videók közösségi médiában való dominanciája és a Z generáció aktív részvétele a tartalomalkotásban most minden eddiginél erősebben teszi a UGC-t a márkákról és termékekről szóló vezető információforrássá, amelyet a hirdetők nem hagyhatnak figyelmen kívül. Csak egy lapozással a TikTokon vagy Instagram reelsben, a UGC ereje a fogyasztói bizalom kialakításában és a kultúra formálásában tagadhatatlan.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
[vc_row rc_bg_type=”color” header_feature=”yes” bg_color=”#f4f4f4″ rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/3″ css=”.vc_custom_1589384406220{padding-top: 3% !important;padding-right: 2% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 2% !important;}”][vc_single_image image=”35867″ alignment=”center” style=”vc_box_shadow_border_circle” onclick=”custom_link” link=”https://www.rsm.hu/szakertoink/kalocsai-zsolt”][/vc_column][vc_column width=”2/3″ vertical_content_position=”middle” css=”.vc_custom_1589384399414{padding-top: 3% !important;padding-right: 2% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 2% !important;}”][impeka_callout title=”Dr. Kocsomba Nelli” title_color=”black” heading_tag=”h2″ heading=”h4″ btn_text=””]Ügyvéd, Iparjogvédelmi szakértő[/impeka_callout][vc_column_text]Elérhetőség: KNIP.hu[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Amikor ügyfeleimben felmerül az igény, hogy akár egy vállalkozás nevére, akár egy termékre vagy egy jól kitalált szlogenre védjegyoltalmat szerezzenek, legtöbbször az a kép él bennük, hogy benyújtom az illetékes hivatalhoz a kérelmet és majd küldöm a védjegyokiratot. Aztán felteszem a következő kérdéseket:
Milyen típusú védjegyet szeretne? Szó, ábra, kombinált?
Mely országokban szeretne oltalmat szerezni?
Védjegykutatás végeztek-e?
Ezt követően általában csend van a vonal másik oldalán…
Rosszabb esetben úgy kerül hozzám egy védjegybejelentés, hogy ellene egy korábbi védjegy jogosultja felszólalást nyújtott be. Ne adj’ Isten, a védjegyjogosult egyszer bejelentett egy védjegyet, amit soha nem használt, most meg valaki törölni akarja.
A védjegybejelentés tulajdonképpen az utolsó lépés egy folyamatban, amelyet kreativitásnak, precíz tervezésnek és körültekintésnek kell megelőznie.
A valóság azonban gyakran nem így néz ki: az esetek nagyobb részében akkor kérjük a védjegybejelentést, amikor a termék már jó ideje piacon van, vagy a vállalat régóta tevékeny a szektorban. Ilyenkor már úgy keres meg az ügyfél, hogy a versenytárs hasonló névvel kezdett el forgalmazni terméket.
A következő összefoglalóban így két részre fogom bontani a védjegybejelentési stratégiát: az a) pont arra vonatkozik, ha a védjegybejelentés még a kezdeti lépés a b) pont pedig ha már jó ideje használatban van az adott megjelölés.
Mi legyen a tárgya védjegybejelentésnek?
Piacra lépés előtt
Ideális esetben (ez körülbelül az esetek 10%-a), akkor keres meg az ügyfél, amikor a terméket piacra kívánja dobni, vagy például a vállalkozást megalapította. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy a jól felépített brand esetében a cégnév, domain és a védjegy megegyezik. Mégis elmarad a védjegy regisztrációja, pedig sok jogvitát meg lehet előzni ezzel a lépéssel, amely ráadásul egy vállalkozás költségvetésében nem is túl jelentős kiadás.
Azt tapasztalom, hogy még mindig az ábra, név, esetleg név+ábra aranyháromszögben mozog a kreatívok fantáziája, ami a védjegybejelentés tárgyát illeti. Másik tipikus hiba, hogy valami nagyon egyszerű, általános kifejezést, szlogent szeretne a vállalkozás védjegyeztetni. Csakhogy…
…a kifejezések, nevek, jelek, amelyek túl általánosak, ki vannak zárva az oltalomból.
Ugyanakkor már léteznek rendkívül érdekes, egyedi védjegyek, például:
profession.hu – mozgásvédjegy (indítsd el az alábbi videóta megtekintéshez):
mintavédjegy (Gucci):[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”37323″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Praxisomban az elmúlt években egyre gyakrabban találkozom azzal a jelenséggel, hogy a kreatívok olyan logókat terveznek meg, amelyek kísértetiesen hasonlítanak valamely korábbi védjegyre. Ez sokszor egyáltalán nem tudatos ’másolás’, hanem annak az eredménye, hogy ennyire beleivódnak az emlékezetünkbe a gyakran látott védjegyek – mégis, a védjegybejelentés során ez okozhat problémákat…
Míg régebben az offline média volt a domináns, ennek megfelelően főleg ezen a felületen valamint magán a termékeken találkozhattunk védjegyekkel, manapság az online médiában mindenhol védjegyek jönnek szembe, amelyekről sokszor nem is tudjuk, hogy azok. A következő ábrát használta egy szervező karácsonyi programjával összefüggésben.
Talán szakmai ártalom lenne, hogy nekem a Disney ikonikus logója jutott eszembe?
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”37326″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center”][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”37327″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Biztos vagyok benne, hogy aki a karácsonyi program ábráját tervezte, nem tudatosan másolta a Disney logóját. Akárcsak az Instagram esetében – ahol ’visual sameness’-nek nevezik az ismétlődő, ugyanolyan motívumú fotókat – a védjegyek világában is eljött a kísértetiesen hasonlító megjelölések kora.
Ha a brand már ’befutott
…akkor a kezünk viszonylag meg van kötve. Ilyenkor azt fogjuk védjegyoltalom alá helyezni, amivel a fogyasztók már huzamosabb ideje találkoztak.
Mivel kapcsolatban használjuk a védjegyet?
A következő az ún. árujegyzék meghatározása, amely ténylegesen a legnehezebb része talán a védjegybejelentésnek. Az árujegyzék határozza meg, hogy az adott megjelölés mely termékekre vagy szolgáltatásokra nézve élvez oltalmat. Itt is óriási változás következett be az elmúlt tíz évben. 2011 előtt a bejelentők többsége az ún. fejezetcímeket használta, vagyis az adott áruosztály címét adta meg.
Ma ezt egyrészt már nem fogadják el a védjegyhivatalok, másrészt pedig egy túl tágan megfogalmazott árujegyzékkel nagy eséllyel ütköznénk korábbi hasonló védjeggyel.
A laikus által megfogalmazott árujegyzék esetében a védjegy nem tölti be a funkcióját: hiszen egy esetleges bitorlás esetén kevesebb eséllyel lépünk fel a bitorló ellen. Fontos hangsúlyozni, hogy az árujegyzék nem olyan, mint a TEÁOR számok, tehát nem bővíthető a későbbiek során. Nézzünk itt is néhány példát:
Első példa
A védjegyjogosult virágküldéssel foglalkozik. Képviselője rossz áruosztályt adott meg, amelybe az élő növények és állatok vannak sorolva. Ez az osztály nem megfelelő, a megoldás az lett, hogy be kellett nyújtanunk egy teljesen új védjegybejelentést.
Második példa
A védjegyjogosult antik bútorok kereskedelmével foglalkozik. A hibásan összeállított árujegyzékben mindent felsoroltak (asztalok, terítők, függönyök stb.), csak épp a kereskedelmet nem…
Az árujegyzék meghatározásánál nincsen lényeges különbség a már piacon lévő és a piacra lépő brand között. Ebben az esetben mindig megkérdezem az ügyfelet mivel foglalkozik most és milyen tervei vannak a következő öt évben. Ahogy korábban kifejtettem…
…az árujegyzék később nem bővíthető, tehát előre kell gondolkodni!
A már használt megjelölés esetében elsősorban az ügyféltől kapott információra hagyatkozom, átnézem a weboldalát és itt is elsősorban a távlati tervekről kérdezem.
Hol használjuk a védjegyet?
A védjegyek területi hatályúak, tehát azon a területen élveznek oltalmat, ahol a védjegybejelentés történik. Az ügyfelek által gyakran vágyott ’világvédjegy’ pedig nem létezik! A következő lehetőségek között lehet választani:
Magyar (nemzeti) védjegy: eljárási díj 60.000 Ft-tól,
Nemzetközi védjegy: a nemzetközi védjegy önmagában nem létezik. Mindig szükség van egy ún. alapvédjegyre, amelyből kiindulva tudunk a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél a szervezet tagországaiban oltalmat igényelni. Előnye, hogy piacra lépéstől függően mindig lehet később is további országokban igényelni az oltalmat. Hátránya, hogy itt már magasabb költségekkel kell számolni: ha például van egy magyar, egy osztályt lefedő alapvédjegyünk és elsőként az USA és az Európai Unió területére szeretnénk kiterjeszteni, az már kétezer svájci frank eljárási díjjal jár. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ilyenkor a magyar jogi képviselő mellett amerikai jogi képviselőt is igénybe kell venni!
A piacok meghatározásánál is csupán annyi különbség van a már piacon lévő termék vagy szolgáltatás és az ezt megelőző védjegybejelentés előtt, hogy közösen átgondoljuk az ügyféllel, hol van most jelen és milyen, körülbelül öt évet átfogó tervek vannak még az asztalfiókban.
Védjegykutatás
A tévhitekkel ellentétben a védjegykutatás nem azt jelenti, hogy a keresőmotorba beírom a szót, jelmondatot és ha nincs találat, akkor zöld az út. Védjegy adatbázisokban kutatunk hasonló kifejezések, ábrák után. Ez egy fáradtságos, kreatív és szakértelmet igénylő munka: különböző betűkombinációkat adunk meg, ellenőrizzük adott esetben a védjegy korábbi használatát, esetleg azt, hogy a korábbi hasonló védjegy jogosultja versenytársnak tekinthető-e. És ugye teljesen más stratégiát folytatunk az előbb említett két esetben is:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row columns_gap=”15″ equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1680862120561“}}”][vc_column_text]
Piacra lépés előtt
Ilyenkor mindig javaslom a védjegykutatást a későbbi jogviták megakadályozása érdekében. Európai uniós védjegy esetében kevés kivételtől eltekintve elengedhetetlen, hiszen nem csak a korábbi uniós védjegyekkel, hanem a tagállamok nemzeti védjegyeivel is ütközhet védjegybejelentésünk.
Az 1-3. pontban megadott válaszok alapján adjuk meg a védjegykutatás kritériumait: megjelölés, terület, árujegyzék. A védjegykutatás eredménye alapján tudunk további döntéseket meghozni: korábbi ötlet elvetése vagy kiegészítése, árujegyzék leszűkítése a lehető legjobban stb.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4“,“border-top-right-radius“:“4“,“border-bottom-right-radius“:“4“,“border-bottom-left-radius“:“4“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#203042“,“class“:“grve-wpb-1680862134993“}}”][vc_column_text]
Ha a vállalkozás már régóta
…használjaaz adott megjelölést, a lehetőségek sajnos sokkal jobban behatároltak. Elképzelhető, hogy a brandváltás nagy költséggel járna, ezért az ügyfél legtöbbször azt kéri, próbáljuk meg kutatás nélkül beadni a védjegybejelentést.
Ilyen esetekben szoktam javasolni, hogy először magyar védjegyet nyújtsunk be, ami egyfajta előszűrőként működik. Magyar védjegy esetében a piac sajátossága is indokolhatja a döntést: a magyar piac relatíve kicsit, a versenytársak általában tudomással bírnak a többi piaci szereplőről.
Bár azt sajnos nem tudjuk kizárni, hogy a korábbi EU-s védjegyek jogosultjai felszólalást nyújtsanak be, számos egyéb stratégia áll még így is rendelkezésünkre, hogy csökkentsük a felszólalás esélyét: rendkívül precíz árujegyzék meghatározása, ha esetleg felszólalás érkezik, akkor ún. co-existence agreement nyújthat megoldást.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Ahogy a fenti összefoglalóból kiderül, a védjegy megszerzése jóval több, mint egy kérelem. Az átgondolt, szakértő által előkészített védjegybejelentés egyszeri kiadás és számos előnnyel jár. Először is növeli a cég értékét, amely vonzó lehet a befektetők számára. Továbbá a védjegyjogosult felléphet a versenytársak ellen, amelyek a védjegyéhez hasonló megjelölést használnak.
Egy utolsó tanács
Végezetül pedig külön szeretnék kitérni arra, hogy sajnos a védjegyek világát sem kerülik el a csalók és a kóklerek. Mivel jelenleg a védjegyeljárásban nem kötelező a jogi képviselő, ezért több cég is úgy hirdeti magát, hogy ’védjegyeztetéssel’ foglalkoznak. Közös jellemzőjük, hogy intenzív online hirdetési kampányt folytatnak. Másik jellemző, hogy nem ők nyújtják be a védjegybejelentést, hanem az ügyfél.
Nem egy elrontott ügy került így hozzám, az ügyfelet konkrét anyagi kár is érte. Ellenőrizzük a hirdető, jogi képviselő oldalát és hozzá értő ügyvédi irodához vagy szabadalmi ügyvivőhöz forduljunk.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#7f0000″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#7f0000“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1680862574329“}}”][vc_column_text]A másik jelenség, az olyan cégek által küldött csekkek, amelyek lehalásszák a védjegybejelentők adatait és kérik, hogy fizessen be több ezer eurót annak érdekében, hogy bizonyos adatbázisokban feltüntessék a védjegyet.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Ilyenre nincsen szükség, hiszen a védjegyhivatalok közhiteles, nyilvános és megbízható nyilvántartással rendelkeznek!
Ha tetszett a cikk, kérlek, küldd el valakinek, akinek hasznára lehet a fenti összefoglaló, vagy bízd a szerencsére és nyomd meg az alábbi megosztás gombok valamelyikét! Kérdésekre és kommentekre örömmel válaszolok![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
A marketingben egyre növekszik az Instagram népszerűsége – elsősorban azért, mert az Instagram esetében még beszélhetünk organikus elérésről (a Facebook esetében már nem). Másodsorban pedig, a céges Instagram profil használatával közvetlenebb kapcsolatot alakíthatsz ki a márkád követőivel és branded hashtagekkel rengeteg potenciális vásárlóhoz eljut a híred. Ez egy olyan lehetőség, amit nem hagyhatsz ki. A számok különben is magukért beszélnek:
A következőkben megosztok veled 10 szabályt, amelyek követésével létrehozhatod a saját professzionális céges Instagram profilodat, amely újabb magaslatokba emeli a vevőkkel történő kommunikációt.
1. Egy jó céges Instagram profilkép
Amikor céges Instagram profilt hozol létre, mindenképpen a céges logódat használd profilképnek. Így akik Rád/cégedre keresnek, biztosan tudják, hogy a jó profilt találták meg.
Ha nincs logód, és a céged egyfókuszú, így nem is érdemes készítettned egyet, akkor saját képedet érdemes feltölteni. Mindenképpen gondold át, milyen imázst akarsz közvetíteni. Komoly és megbízható? Ha coachként, tanácsadóként dolgozol, mindenképpen ez a követendő út.
Ha azonban festőként hozod létre a céges Instagram profilodat, vagy kézművesként, akkor akár egy bohókásabb képpel is mutatkozhatsz. Mindenképp kérj fel egy profi fotóst és készítess vele egy szuper profilképet! Hiszen te vagy a céged arca, és bizony, az online világban is az első benyomás alapján vagyunk megítélve.
Leta Sobierajski designer és művész – ezt tökéletesen tükrözi Instagram profilja
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#481f5b” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1643147569764“}}”][bsf-info-box icon=”Defaults-trophy” icon_size=”32″ icon_color=”#0b93a7″ title=”Pro tipp” heading_tag=”span” pos=”left” title_font_style=”font-weight:bold;” title_font_color=”#ffffff” desc_font_color=”#ffffff” title_font_size=”desktop:18px;”]Feltöltéskor figyelni kell arra, hogy a kép 200×200 pixel alatt legyen. És ne feledd, az Instagram automatikusan megvágja a képet, kör alakban, így kb a képed 70%-a az, ami valójában látható lesz. Ezekre az apróságokra érdemes figyelni, a maximalizmus jegyében.[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
2. Felhasználónév
Ez 30 karakter lehet és érdemes a márkaneved használni hozzá. Vagy ha profi blogger vagy, akkor a blogger neved, influencer-ként az influencer neved. Érted a logikát. Azt a nevet, amin ismernek, ami alapján megtalálnak.
Ha esetleg az foglalt, akkor arra figyelj, hogy a felhasználóneved legalább kezdődjön a márkaneveddel. Mindenképpen legyen könnyen megjegyezhető, és könnyen kereshető, de lehet játékos és kreatív, mint ahogy a fenti példák mutatják. Válassz jól, mert követőid ezt a nevet fogják használni, hogy megjelöljenek és tag-eljenek, a hozzászólásokban.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#481f5b” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1643147569764“}}”][bsf-info-box icon=”Defaults-trophy” icon_size=”32″ icon_color=”#0b93a7″ title=”Pro tipp” heading_tag=”span” pos=”left” title_font_style=”font-weight:bold;” title_font_color=”#ffffff” desc_font_color=”#ffffff” title_font_size=”desktop:18px;”]Nem szerencsés alulvonással, számmal, vagy egyéb különleges karakterrel kezdeni a felhasználóneved. (hacsak nincs benne a brand nevében) Mert ezek az extra karakterek nehezen megjegyezhetőek. És a kiélezett versenyhelyzetben nehezíti a profilod megtalálását. Amit, ugye, biztosan szeretnél elkerülni.[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
3. A céges Instagram neved
Ez a név, ami a profilnévként jelenik meg. Ez a céged valódi neve. Itt tudsz kategóriákat választani, hogy a céged milyen területen képviselteti magát. Például: ha szálláshelyet adsz ki, Hospitality lehet a számodra ideális kategória. Vagy ha bio növényeket termesztesz, akkor az “Organic farm” kategóriát érdemes becélozni. Ez céges instagram profil esetében azért nagyon fontos, mert így biztos lehetsz benne, hogy az a célközönség talál meg, aki számára a terméked vagy a szolgáltatásod valódi relevanciával bír.
Ha esetleg abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy Te magad vagy a brand, azt is jelölheted: a közéleti személyiség, színész vagy zenész kategóriák csak Rád várnak!
[cvm_video id=”28154″]
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#481f5b” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1643147569764“}}”][bsf-info-box icon=”Defaults-trophy” icon_size=”32″ icon_color=”#0b93a7″ title=”Pro tipp” heading_tag=”span” pos=”left” title_font_style=”font-weight:bold;” title_font_color=”#ffffff” desc_font_color=”#ffffff” title_font_size=”desktop:18px;”]A hírfolyam tartalmainak 70%-a úgynevezett branded tartalom. A legtöbb felhasználó ezeken a speciális tartalmakon keresztül találkozik új termékekkel – még akkor is, ha nem követi a céget, vagy a poszt nem közvetlenül a cégtől, hanem péládul egy influencer-től származik. Ezek a márkázott tartalmak a felhasználók 83%-át befolyásolják a vásárlási döntéseik során![/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
4. Egy lenyűgöző bio
Ez a legfontosabb 150 karakter a céges Instagram profilodon, ugyanis itt mutatkozol be. Ki vagy, mit csinálsz, milyen bejegyzéseket várhatnak tőled, akik követnek. És ami a legfontosabb: itt mondhatod el, hogy miért kövessenek…
És természetesen mindez elegánsan megfogalmazva, könnyen olvasható formátumban megszerkesztve. Használhatsz emojit is, ha a helyzet úgy kívánja. Ez egy olyan része a profilodnak, amire mindenképpen érdemes időt szánni.
Azok, akik az oldaladra tévednek, nagyrészt a bio alapján ítélnek meg – így ne sajnáld azt az időt, amit ennek a kifundálására, megtervezésére szánsz. A bionak egy céges Instagram esetén tömörnek kell lennie, de nem zsúfoltnak, egy kis humor, ha belefér az imázsodba, akkor mindenképpen jól jön.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#481f5b” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1643147569764“}}”][bsf-info-box icon=”Defaults-trophy” icon_size=”32″ icon_color=”#0b93a7″ title=”Pro tipp” heading_tag=”span” pos=”left” title_font_style=”font-weight:bold;” title_font_color=”#ffffff” desc_font_color=”#ffffff” title_font_size=”desktop:18px;”]1. Ha nem jut eszedbe semmi, érdemes megkérni egy barátodat (vagy többet) hogy válaszoljanak a következő kérdésekre:
Mit csinálok? Miben vagyok jó? Milyen szavak jutnak az eszedbe ha rám gondolsz? Aztán már csak ki kell válogatni a pozitív üzenetet hordozó jelzőket a baráti jellemzésből és voilá! 🙂
2. Ezt a részt arra is használhatod, hogy “branded hashtag”-ekkel különféle cselekvésekre buzdítsd a céges Instagram profilod követőit – jellemzően valamilyen kampány vagy akció, esemény keretében. Ezek a “branded hashtag”-ek növelik a márka ismertséget és egyben vásárlói értékelésként is szolgálnak, így a megbízhatóságot is növelik.
3. Ebben a részben tudsz úgynevezett “partnereket” megjelölni. Például te vagy az Influencer Apuka, és a párod is influencer-ként tevékenykedik, itt megjelölheted: @InfluencerAnyuka. Magyarán, a veled kapcsolatban álló vállalkozásokat így tudod feltüntetni – márpedig egy céges instagram profil esetében az együttműködés promózása általában jó ötlet, mivel pszichológiailag társadalmi bizonyítékként értékelik a látogatók.
Legtöbbünk nagy bánatára az Instagram csak egy linket engedélyez a profilon. Ezt értelemszerűen arra használod, hogy forgalmat irányíts az weboldaladra, vagy aktuális kampányodra, legújabb blog bejegyzésedre. Természetesen ezt a linket a céges Instagram profilodon rendszeresen cserélgetgetheted ahogy a helyzet megkívánja.
A ravasz felhasználók természetesen meghackelték a rendszert 🙂 Így lehetőséged van több linket is hozzádni a céges Instagram profilodhoz a következő két alkalmazás segítségével : Later és Linktree.
Ha ezeket használod, akkor a link helyén egy felugró ablak jelenik meg, amiben kategóriákra lebontva megjelennek az eddigi linkjeid. Ennek köszönhetően a követőid kedvükre mazsolázgathatnak a számukra érdekes történetek között.
E-mail, cím és telefonszám. Ezeket a beállításokat csak a business profilokon adhatod meg, de céges Instagram profil esetében amúgy is mindenképpen ajánlott a Business profil, mivel szükséged lesz az analitákra, hogy lásd, hogy teljesít a profil – és persze a fizetett hirdetések is hasznodra lehetnek a jövőben…
Még ha nincs is a cégednek telephelye, hanem otthonról dolgozol, akkor is érdemes legalább a várost és országot beállítani. Ugyanis az emberek imádják tudni, hol vagy. Ezzel pedig a céged iránti bizalmat is tudod növelni, ugyanis lehet, én sem szívesen dolgoznék egy bangladeshi szövegíróval, hanem egy olyan valakit részesítek előnyben, aki legalább magyar nyelvterületen lakik. Ráadásul ezzel motiválod azokat a vásárlókat, akik a helyi cégeket szeretik támogatni.
Bár az Instagram profiloknak egységes az arculata, azért az egyéniségedről nem kell lemondanod. Kis kreativitással és tervezéssel egyedivé válhatsz. A posztjaidra érdemes ugyanazt a filtert használni, a képeken lehetőleg jelenjen meg a logód.
Esetleg használj egy a céged arculatához illeszkedő keretet minden poszthoz. Így egységes és rendezett, letisztult céges Instagram profillal jelensz meg a követőid előtt. A posztok esetében is van mozgástered. Használd a Bumerángot, a Carouselt, készíts videókat. Posztolj változatos tartalmat, így követőid is kíváncsian lesik, ugyan mivel rukkolsz elő legközelebb.
Ugyanaz az Instagram profil, mégis áthallik az egyéniség
Grideket használhatsz, amivel az egész oldalad külalakját meghatározhatod. Itt szintén, egy egységes és letisztult kép kialakítására kell törekedned. Mindenképpen illeszkedjen az eddigi tartalommarketing stratégiába, egészítse ki azt, mind színvilágban, mind pedig a cég imázsába illő posztokkal. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy alaposan át kell gondolni és meg kell tervezni a céges Instagram profilodat.
A példa kedvéért képzeld csak el egy jól menő ügyvédi iroda letisztult, komoly, szürke weblapját, míg a céges Instagram profilt az asszisztensre hagyták, aminek következtében pink és csillámos-flitteres Barbie-förmedvény lett a vége tele cuki cicás videókkal – jellemzően bumerángban… OK, nyilván ez exrém példa a márkaarculat teljes káoszára, de talán érthető, mennyit árt a nem megfelelően menedzselt tartalom. Lehet lazább tartalmakat, after-hours tartalmakat megosztani az Instagramon, de a márka arculatának kiszínezése csak átgondoltan vihető keresztül.
8. Használd a Highlights-ot
Ez egy nagyon hasznos funkciója az Instagramnak. Az Instagram Story-k 24 óra után törlődnek. Az Instagram Highlights-ba azonban elmentheted őket, így továbbra is megtalálhatóak lesznek. Sőt, kategóriákat hozhatsz létre, például aktuális kampányokról, termékbemutatókról, oktató videókról, így a követők számára ezek a tartalmak könnyen kereshetővé válnak tematika szerint is.
Ezzel az egyszerű lépéssel felhasználóbaráttá is tetted a céges Instagram profilodat, mivel így a követőid minden fontos posztot nagyon egyszerűen elérnek és kedvükre mazsolázhatnak a nagyszerű tartalmaidból.
Az Instagramnál különösen igaz a következő szabály: ha nincs valami igazán szép képed, hogy megoszd, inkább ne is posztolj. Egy rossz minőségű fotó, valami, ami nem illik a profilodba igen rossz benyomást tud tenni. Míg a Twitteren bocsánatos egy gyengébb hozzászólás, az Instagramon ez nem igaz. Ha nincs jó képed, ne posztolj és slussz.
[/impeka_title][bsf-info-box icon=”Defaults-chevron-circle-right” icon_size=”32″ icon_color=”#0b93a7″ title=”Egy” heading_tag=”span” pos=”left” title_font_style=”font-weight:bold;” title_font_color=”#ffffff” desc_font_color=”#ffffff” title_font_size=”desktop:18px;”]A témája legyen érdekes és releváns. Ehhez persze az kell, hogy alaposan ismerd a vásárlói avatárt. Ki ő? Mi érdekli? Például a Coca-Cola célközönsége szórakozni szerető fiatalok. Ezért a márka általában olyan képeket posztol amiken fiatalok sportolnak, szórakoznak együtt, és általában egy üveg Coca-Cola is van náluk…[/bsf-info-box][bsf-info-box icon=”Defaults-chevron-circle-right” icon_size=”32″ icon_color=”#0b93a7″ title=”Kettő” heading_tag=”span” pos=”left” title_font_style=”font-weight:bold;” title_font_color=”#ffffff” desc_font_color=”#ffffff” title_font_size=”desktop:18px;”]Jól megtervezett és elkészített képek, a jó Insta képek második ismérvei. Ehhez arra van szükség, hogy utána olvass a fotózási technikáknak, tanulmányozd a perspektívákat, szögeket, használd ki a szimmetriát stb.
Ha a cégednek készítesz “a színfalak mögött” témában képeket, például a kollégákról, hogyan folyik a gyártás, vagy éppen a céges vetélkedő felejthetetlen pillanatairól- ezek a tippek akkor is mind a hasznodra válhatnak.[/bsf-info-box][bsf-info-box icon=”Defaults-chevron-circle-right” icon_size=”32″ icon_color=”#0b93a7″ title=”Három” heading_tag=”span” pos=”left” title_font_style=”font-weight:bold;” title_font_color=”#ffffff” desc_font_color=”#ffffff” title_font_size=”desktop:18px;”]A jó Instagram kép harmadik feltétele az utómunkák. Az Instagram saját filterén túl érdemes egy-két fotószerkesztő programot is letöltened és megtanulnod használni őket. Így biztosan mindig minőségi és szép tartalommal jelentkezel, a követőid legnagyobb örömére. Stock videóból is le lehet tölteni fantasztikus effekteket, így pár tíz dollárból meg tudod alapozni a céges Instagram jelenlétedet.[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
10. Következetes és rendszeres posztok
Egy megfelelően optimalizált céges Instagram profil mindenekelőtt aktív. Lényeges, hogy rendszeresen posztolj, és lehetőleg mindig ugyanabban az időben, amikor a célközönséged is a leginkább aktív az Instagramon. Erre különböző applikációk léteznek, hogy automatizáld a posztjaidat. A rendszerességen túl a minőségi tartalom a kulcs – ezt a legtöbb vállalkozás annyira elengedi a füle mellett, hogy tényleg nem lehet elégszer hangsúlyozni! Instagram = vizuális kreatívok olimpiája; eredeti és minőségi vizuális kreatívok nélkül hiába dolgozol!
Idézetek, videók, multiple images – engedd szabadjára a fantáziád 🙂
A vizualitásból fakadó érdekesség, hogy az Instagram közönsége vevő az idézetekre. Ezért a legegyszerűbb stratégia, ha minden harmadik-negyedik-ötödik posztod egy felemelő, pozitív vagy vicces idézet. Az is jól működő céges Instagram stratégia, hogy előre megszerkesztesz, vagy ügynökségtől megrendelsz 20-30 posztot, és időzítve jelenteted meg őket – a követőid kommentjeire azonban még akkor is reagálnod kell, tehát a “beállít-ottfelejt” hozzáállás a céges Instagram profilok esetében sem működik.
A Facebook létrehozott egy online, desktopról elérhető eszközt, a Creator Studio-t, ahová az Instagram oldaladat is be tudod kötni. Nem csak posztok, hanem IGTV tartalmak időzítésre is használhatod és a tartalom könyvtára révén sokkal gyorsabban és hatékonyabban látod az analitikai adatokat is.
A fenti tippeket követve egyszerűen hozhatsz létre egy profi céges Instagram profilt – ezt azonban előre kell tervezni, jól át kell gondolni és kiváló minőségben kell megvalósítani! Amennyiben megfordult a fejedben, hogy havi 10 fillérért rábízod valami lelkes amatőrre, aztán soha többé nem nézel rá, akkor ezt villámgyorsan felejtsd el, mert ezzel csak lehúzod a márkád értékét.
Te melyik tippeket találtad hasznosnak? Írd meg kommentben a véleményed 🙂 És ne feledd megosztani, hogy a vetélytársaid is lássák, kivel van dolguk!
