blog.7digits-dev.eu

Tag: Marketing

  • Sportmarketing – A teljes útmutató

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Talán sokan nem is sejtik, de a sportmarketing már a 19. század óta jelen van. Persze, nem a mai formájában. A kezdeteket a cigarettacsomagoláson (!) megjelenő baseball-játékosok jelentették, majd ezt követően tűntek fel a gabonapelyhek csomagolásain is sportolók. De vajon hogyan jutottunk el innen a Szoboszlai-féle Telekom reklámig, vagy a Red Bull kontinenseken és sportágakon átnyúló sportbirodalmáig? Mik a legjobb és legrosszabb példák a sportolók reklámszerepléseire? Miért próbálnak mindent eladni ma Szoboszlai Dominikkel? És egyáltalán miért érdemes foglalkozni a sportmarketinggel? Olvass tovább és minden kérdésre választ kapsz![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Sporton keresztüli marketing és a sport marketingje

    Kezdjük egy gyors kis elméleti bevezetéssel, a sportmarketinget a szakirodalom ugyanis két részre bontja. A sporton keresztüli marketing jelenti azt, amire talán mindannyian gondolunk ilyenkor: ez jelenti azt, amikor a sportot mint marketingeszközt használjuk. A sport marketingje pedig értelemszerűen azokat a kampányokat fedi le, amelyek az adott sportág népszerűsítésére, hirdetésére irányulnak. Ha tovább olvasol (és miért ne tennéd?), a sporton keresztüli marketinggel fogsz jobban megismerkedni; az egyszerűség kedvéért a cikkben erre fogunk sportmarketingként hivatkozni. 

    Cigitől a gabonapelyhen át a Coca-Cola olimpia-szponzorációjáig

    Akármennyire is hihetetlen és ma már elképzelhetetlen is lenne, a sportmarketing a baseball-játékosok, pontosabban a baseball sportkártyák cigarettadobozon való megjelenésével kezdődött még az 1800-as évek végén. A 20. század elején a Wheaties gabonapehely-márka már rádiós sportközvetítéseket támogatott, és sportolókat tett emblémáivá. Az igazi áttörés azonban 1928-ban jött, amikor a Coca-Cola a nyári olimpiai játékok szponzorálásával utat nyitott a mai sportmarketing felé. Ez után a rádiós, és televíziós közvetítések miatt a sportmarketing egyre inkább elterjedt a nagyvilágban. 

    Magyarországon először az 1930-40-es években jelent meg a kezdetleges sportmarketing, majd a szocializmus idején inkább ideológiai eszközként alkalmazták, mintsem piaci alapon. Ennek fényében tehát a hazai sportmarketing igazán csak a rendszerváltás után kezdett kibontakozni: eleinte ezek inkább szponzorációs együttműködéseket vagy márkázott eseményeket jelentettek. 

    Az 1990-es években aztán végre nálunk is megjelent a valódi sportmarketing. Két magyar sportlegenda, Görbicz Anita és Egerszegi Krisztina is szerepelt különböző reklámokban. Előbbi – válogatottbeli csapattársaival – a Persilt, utóbbi a Plussz Junior névre hallgató, gyermekeknek készült vitamint hirdetett. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=PHV3STcoQxM&list=PL926782AB55A963C2&index=6″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Digitális forradalom és a sportmarketing sikeres és kevésbé sikeres sztorijai

    A digitális és technológiai fejlődés, ahogy a teljes marketingben, természetesen a sportmarketingben is nagy áttörést hozott. A sporttal kapcsolatos reklámok és a szponzoráció már a mindennapjaink részei, a rendelkezésükre álló pálya (pun intended) pedig nagyobb, mint valaha: gondoljunk csak a közösségi médiára, vagy a streaming szolgáltatásokra, amelyeken keresztül a legnagyobb világesemények és az egészen niche sportágak egyaránt bármikor, bárki számára megtekinthetők. 

    Ennyit az elméleti és történeti bevezetésről, most pedig evezzünk izgalmasabb vizekre: ismerjünk meg néhányat a sportmarketing legjobb és kevésbé jó példáiból magyar és nemzetközi szinten!

    Michael Jordan x Nike: a legendás sikersztori

    Sportrajongóként bizonyára neked is van Jordan cipőd, esetleg pólód – ahogy természetesen nekem is. De te tudod, honnan származik? [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40089″ img_size=”medium” alignment=”center” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A Nike még 1984-ben ajánlott 2,5 millió dolláros (+ részesedés az eladásokból) szerződést az akkor még éppen csak karrierjét kezdő Michael Jordannek. A sportszergyártó részéről Sonny Vaccaro nevéhez fűződik az azóta is világhírű kollaboráció. Ő javasolta azt is, hogy Jordant ne egy már létező Nike cipőhöz társítsák, hanem saját, signature márkát kapjon. Az első Jordan-modell 1985-ben került piacra, az akkor fiatal kosaras pedig egy évvel korábban lépett benne pályára. A piacra dobott cipő az első évben remélt 3 millió dolláros helyett mintegy 126 millió dolláros bevételt hozott. 

    Volt azonban az NBA-nek egy a cipők színére irányuló szabályozása, amely szerint a cipőnek 51%-ban fehérnek kell lennie. Az Air Jordan 1-es modellje azonban mindössze 23%-ban volt fehér, ez a szabálysértés pedig meccsenként 5000 dolláros büntetést jelentett. A Nike már akkor is kiváló érzékkel kezelte a marketinget és inkább kifizette a bevételeikhez képest elenyésző büntit, ezzel is plusz hírverést csinálva a márkának. 

    Maga a Jordan márka az 1990-es évek végén született meg és népszerűsége a mai napig töretlen. Ma már nemcsak cipők jelentik a brandet, hanem streetwear kollekciói is jelentős részét képezik a 2024-es évbeni 7 milliárd dolláros bevételnek. Mindebből Michael Jordan a mai napig 5% részesedést kap, ami több, mint amennyit játékosként anno keresett. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” rc_font_color=”#FFFFFF” rc_bg_color=”#203042″][vc_column_text css=””]A 2023-ban megjelent Air című film pontosan ezt a történetet dolgozza fel. Nike és kosárlabda fanoknak kötelező, de mindenki másnak is ajánlom![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Sportmarketing bukták

    A Nike marketingeseinek kiváló szeme és bevállalós stratégiája a Jordan brand esetében igazi sikersztori, de persze nem minden próbálkozás sikerült ilyen jól – a kellemetlenebb buktákból viszont rengeteget tanulhatunk. 

    Amikor a sportoló keveredik botrányba…

    Hiába a jól felépített stratégia, az ütős üzenet vagy a ravaszul kiválasztott termékek, ha a központi figura, azaz maga a sportoló keveredik botrányba. Ilyenkor a legtöbb esetben nincs más lehetőség, csak a teljes elhatárolódás és a veszteségek lenyelése.

    Egy egészen friss és aktuális példa Conor McGregor: az ír MMA harcművész 2024-ben “keveredett” magánéleti botrányba, amikor Nikita Hand nemi erőszakkal vádolta meg, a bíróság pedig jogszerűnek ítélte; az ügy végére pedig éppen 2025 nyarán került pont, amikor a harcos fellebbezését is teljes egészében elutasították. A botrány hatására a McGregor Proper No. 12  elnevezésű Whiskey-jét forgalmazó Proximo Spirits bejelentette, hogy nem használja tovább a harcművész arcképét, emellett számos kiskereskedelmi lánc is levette a polcairól az érintett termékeket. 

    Szintén magánéleti botrány árnyékolta be Tiger Woods tündöklését is. A golfozó számos márkával dolgozott együtt egészen a 2009-es válásáig, aminek oka Woods rendszeres hűtlensége volt. Az ezt követően napvilágra kerülő szexuális botrányok hatására több szponzora, köztük a Gatorade és a General Motors is megszakította vele együttműködését. Azok a tőzsdei vállalatok, amelyek Tiger Woods nevéhez fűződtek, 2,3%-ot veszítettek részvényeiknek értékéből, ami mintegy 12 milliárd dollárnyi visszaesést jelentett akkor. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=LYdhopM3shE”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    …És amikor a márka rúg öngólt

    Nem csak a sportoló okozhat problémát egy márkának, az sem mindegy, hogy milyen sportesemény mellé áll egy-egy márka. Az Adidas – a többi nagy márkához hasonlóan – rendszeresen, nyíltan kiáll az elfogadás és a sokszínűség mellett, a Love Unites kampányával pont az LMBTQ közösséget támogatja. Éppen ezért volt visszás, amikor a sportszergyártó a katari foci világbajnokság egyik szponzoraként tűnt fel. Aki esetleg nem tudná, a 2022-es Katarban megrendezett világbajnokságot, és miatta a FIFA-t rengeteg bírálat érte a katari körülmények és a kisebbségek jogainak megsértése miatt. A torna – ahol egyébként a szivárványos csapatkapitányi karszalag viselését is tiltották – támogatása tehát szembemegy az LMBTQ jogok képviseletével.

    Ennek fordítottja a 2023-as női labdarúgó-világbajnokság és az azt támogatni kívánó Visit Saudi turisztikai vállalat, amely többek közt Cristiano Ronaldót és Lionel Messit is felkérte már a közel-keleti ország mint turisztikai célpont népszerűsítésére. Igen ám, csakhogy Szaúd-Arábiában a nők helyzete és jogai igencsak elmaradnak a nálunk vagy a nyugati országokban megszokottaktól. Ugyan az elmúlt években odáig már eljutottak, hogy a nők is vezethetnek autót, szabadon vállalhatnak munkát vagy járhatnak sporteseményekre; egy női világesemény szponzorálására még így sem reagált jól a közvélemény. A negatív visszhangot követően a FIFA végül visszalépett attól, hogy a Visit Saudi legyen az esemény szponzora. 

    Sportoló személymárkája, avagy miért kellenek sportolók a reklámokba? 

    Eddig egyszerű a sportmarketing, igaz? Kell egy jó termék meg egy jó sportoló, és kész a tökéletes reklám. Persze, ez azért túl egyszerű lenne. Nem mindegy, hogy mi a termék és az sem mindegy, hogy ki a sportoló. Ahogy azt a fenti példák is mutatják, egy-egy sportoló reputációja komoly hatással lehet a teljes marketingtevékenységre és a márkára. 

    Bár a McGregorhoz vagy Woodshoz hasonló magánéleti botrányok kiszámíthatatlanok, nem árt, ha ismerjük a sportoló személyes márkáját. 

    Egy sportoló – ideális esetben – példakép a gyerekek (és gyakran felnőttek) számára, felnézünk rá, elismerjük az eredményeit, ezek miatt pedig hitelesnek tartjuk. Ez azonban tényleg csak ideális esetben működik: ha a sportoló megítélése egy kicsit is negatív, már megvan az esélye annak, hogy rosszul süljön el egy-egy kampány.

    Egy sportoló alapvetően a sportteljesítmény révén válik ismertté. A personal brand azonban ennél sokkal több. Ebbe már beletartozik az is, hogy hogyan kommunikál a sajtóval vagy a rajongókkal, hogyan viselkedik amikor éppen nem sportol, milyen értékei vannak, milyen ügyek mellett áll ki. Ezekből tevődik össze az, ahogyan a közönség, a szurkolók vagy sportfogyasztók érzékelik őt, és ennek fényében valamilyen attitűddel vannak irányába. 

    Vannak megosztó és szimpatikus sportolók – az azonban elég ritka, hogy valaki nettó negatív karakterként legyen népszerű. Ahhoz, hogy a fogyasztók szemében ki válik szimpatikussá, több tényező is hozzájárulhat, ezt előre megjósolni azonban szinte lehetetlen. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha egy már ismert sportolóval szeretnénk együtt dolgozni, érdemes olyat választani, aki inkább pozitív érzést kelt a fogyasztók legalább egy részében. Egy szimpatikus sportolóval ugyanis sokkal könnyebb bármilyen módon hatni a fogyasztókra, vagy attitűdváltozást elérni. 

    Aztán vannak olyan sportolók, akikkel talán mindent el lehet adni…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=EM4WqZv8Pv0″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Szoboszlaival mindent el lehet adni?

    Az a szerencsénk, hogy van Magyarországon egy olyan sportoló, akivel mindent el lehet adni – legalábbis így gondolják sokan. És meg is próbálnak eladni mindent Szoboszlai Dominikkal. A Liverpool immár angol bajnok középpályásának népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, megítélése azonban megosztó. A futballszurkolók köreiben jelentős népszerűségnek és rajongásnak örvend, azonban még ebben a csoportban sem bírja mindenki. A focistákra jellemző szinte felfoghatatlan fizetés és az ebből adódó fényűző életforma érthető okokból sokakból ellenérzést vált ki. A helyzeten pedig nem segít, hogy az újságírók azonnal kiderítik egy-egy insta storyból, hogy Szoboszlai mikor, hol és legfőképp mennyi pénzért nyaral. 

    Igazából nehéz megállapítani, hogy mennyien szeretik és mennyien nem, az biztos, hogy a legtöbben felkapják a fejüket, ha meghallják a nevét vagy feltűnik valahol. Szoboszlai a futball rajongók körében már tiniként is népszerű volt tehetségének köszönhetően, az igazi áttörést azonban Liverpoolba igazolása hozta el 2023-ban. Az átigazolás után heteken belül megkétszereződött a követőinek száma, így hamar elérte Instagramon az egymillió követőt. Az azóta eltelt bő két évben pedig már 3 milliót is túllépte, ezzel ő a legnépszerűbb magyar sportoló a közösségi médiában. 

    És ezt használta ki többek közt a McDonalds és a Telekom is. Mindkét márka hosszú távon működik együtt Szoboszlaival és szinte folyamatos, nagyszabászú kampányokat készítenek ennek keretein belül. 

     A telekomos videóban kifejezetten természetellenesen beszél és sokan talán nem is értik az egész reklámot, és magát az együttműködést sem, merthogy mi köze Szoboszlainak a Telekomhoz vagy a Tuninghoz? Az együttműködés első reklámja tehát, úgy tűnik nem igazán nyerte el a fogyasztók és a szakma tetszését.

    A McDonaldses reklám már valamivel jobban siekrült, igaz a focista színészi képességei nem javultak, de talán picit jobban használták őt. Az elképzelés kiváló, Szoboszlai a reklámban a nevével ellátott menüjét kipróbáló embereknek passzolja a labdát, közben feltűnik a kisgyerektől kezdve a fodrászon át a testépítőig mindenki. A több célcsoportot megmozgató videóban Szoboszlai csak egy mondatot mond, de ezúttal sem sikerül teljesen természetesnek és önazonosnak tűnnie. 

    Emellett érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire önazonos egy élsportoló számára, ha egy gyorséttermet reklámoz. Nincsenek illúzióm azzal kapcsolatban, hogy Szoboszlai tényleg csak csirke-rizs kombón él, és biztos, hogy neki is belefér néha egy-egy csalónap, de akkor is. A sportolókat – egyébként nagy részt tévesen – az egészséggel azonosítjuk, úgyhogy kicsit visszás ez a párosítás. 

    A fogyasztói visszajelzések alapján “Szoboszlai furán beszél” mind a “mekis” (legalábbis a szakdolgozatomhoz a témában készített kutatás során rendre ilyen visszajelzéseket kaptam), mind a telekomos reklámban, ami a reklám és a márka, valamint Szoboszlai megítélése szempontjából is problémás lehet. A sportoló szereplése ugyanis része a reklám megvalósításának és az egész reklám, kampány hatásait ronthatja. Másik oldalról, a sportoló megítélésére is hatással lehet egy-egy reklámszereplés.  

    A “Domi menü” viszont – ha félretesszük azt, hogy tényleg ilyet eszik-e – alapvetően jó döntés, biztos, hogy rengeteg rajongó már csak emiatt elment a Mekibe.  A focista kedvenceinek megmutatása nem újkeletű dolog, a tengerentúlon már évek óta divat. A Meki többek közt Cardi B vagy Travis Scott kedvenceit is megkóstoltatta a fogyasztókkal, míg Mexikóban az F1-es pilóta, Sergio Perez vett részt hasonló kampányban. A stratégia tehát már egy ideje sikeresen fut a Mekinél, és mindenképpen örömteli, hogy végre egy magyar sportoló is eljutott arra a szintre, hogy a legnagyobb gyorsétteremláncnak megérje a nevével ellátott menüt készíteni. 

    A Telekomos együttműködés egy másik videója aztán már telitalálat lett. Miután az első videóval a legnagyobb probléma az volt, hogy Szoboszlai kifejezetten természetellenesen viselkedett és beszélt, a második videóban ezt sikerült kiküszöbölni az előre megírt scriptek elvetésével. Történt ugyanis, hogy meglepték Szoboszlait egy “őt ábrázoló” szoborral, amiről természetesen mindenki tudta, hogy borzalmasan néz ki. 

    A szobor leleplezésekor Szoboszlai őszinte reakcióját lehetett látni, majd kétségbeesetten hívta a természetesen beavatott menedzserét, aki arra kérte, hogy a béna szobor ellenére viselkedjen profin. A videó végén természetesen kiderül, hogy a szobor csak szívatás, így Szoboszlai is megnyugodhatott. Az első videóból hiányolt természetesség most végre megjelent, valószínűleg azért, mert tényleg őszinte reakciót láthattunk a sportolótól, hacsak nem tanult meg színészkedni az eltelt egy évben. Persze, ebben volt kockázat is, hiszen ha Szoboszlai kiakad a szobor miatt, akkor magát és a Telekomot is lejárathatta volna, de szerencsére higgadtan és profin kezelte a helyzetet. 

    A különbség a megtekintésben is meglátszik, a szobros videót 603 ezren, míg a gyengébbre sikerült Tuningosat 88 ezren nézték meg a Telekom YouTube csatornáján. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=Qz8ZUEINT6E”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Sportmarketing nemzetközi szinten és világeseményeken

    A sportmarketing természetesen nemzetközi szinten is jelentős, számos világmárka vállal jelentős szponzori vagy támogatói szerepet a sportban, míg a jelentős sporteseményeket is hatalmas marketingtevékenység övezi. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg ezekből néhányat. 

    Thank you, Mom

    A 2012-es és 2016-os nyári, valamint a 2014-es és 2018-as téli olimpiák előtt a Procter and Gamble megható “Thank you, Mom” kampányában olimpikon sportolók segítségével emelték ki az édesanyák áldozatos munkáját szerepét egy-egy sikeres sportolói karrier vagy olimpiai aranyérem mögött. A megható és érzelmes kampány a 2010-es években (főként az olimpiák előtt) az egész világot bejárta. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=rdQrwBVRzEg”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    A Red Bull sportbirodalma 

    A Red Bull meghatározó szereplője a világ sportéletének. Nemcsak sportolókat, hanem csapatokat is támogatnak, számos klubnál névadó szponzorként vannak jelen. A standard sportágak (labdarúgás, jégkorong) mellett extrém sportokban is érdekeltek, például több ejtőernyős csapatuk is van. A magyar sportolók közül Szoboszlai Dominik, a kerékpározó Vas Kata Blanka és a műrepülő pilóta Besenyei Péter is a redbullosok közé tartozik. Világszinten több száz sportolóval és több tucat sportcsapattal működnek együtt. Utóbbiak közül vannak a Red Bull által birtokolt klubok is, mint például a Gulácsi Pétert és Willi Orbánt foglalkoztató RB Leipzig focicsapat vagy a Red Bull F1-es csapata.

    Az energiaital márka gyakorlatilag teljes sportbirodalmat üzemeltet, kontinenseken és sportágakon átívelő rendszert épített ki. Hiába az alapvetően egészségtelen termék, a márka elképesztő sikereket ér el folyamatosan a sportban. 

    Hasonlóképp tett a Monster, bár ők inkább extrém és téli sportolókat támogatnak, úgy látszik, az energiaital gyártók az elsők között csaptak le a sportmarketingben rejlő lehetőségekre. 

    Super Bowl Half Time show és reklámok

    Ha már sportmarketing, természetesen megkerülhetetlen a rendszerint minden év február elején megrendezésre kerülő NFL döntője, ezen belül pedig a Half Time show. Az USA sportéletének talán legnagyszabásúbb eseményét az egész világon figyelemmel követik. 

    A Half Time show-ra, vagyis a félidei nagyszabású produkcióra legalább annyian kíváncsiak minden évben, mint magára a mérkőzésre. 2025-ben például átlagosan 127 millió ember nézte a döntőt, az összes elért ember a 190 milliót is meghaladta, míg a félidei show-t a statisztikák szerint több mint 130 millióan nézték. Jelentőségét az is mutatja, hogy 2023-ban Rihanna itt jelentette be, hogy gyermeket vár. Legutóbb Kendrick Lamar tüzelte fel a közönséget a meccs közben, de korábban Jennifer Lopez, Shakira és Eminem is felléptek a szünetben. 

    Mára már nemcsak az presztízskérdés, hogy melyik szupersztár nagyszabású show-ja lesz a félidőben, hanem hogy milyen reklámok mennek le a kivetítőkön és LED-falakon. Ha hiszünk a híreknek, egy 30 mp-es reklámspot megvásárlása nagyjából 8 millió dollárba került 2025-ben.

    Legutóbb a Stella Artois David Beckham és Ben Affleck szereplésével készített reklámot, de zseniális kampánnyal rukkolt elő a Hellman’s is. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=GAoeGC-eL4I&t=60s”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=RIXB-7RHjBY&t=30s”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A Google Pixel a humor helyett az érzelmekre próbált hatni. A 2 perces reklámban egy apukát hallhatunk felkészülni egy állásinterjúra, miközben az apasággal kapcsolatos tapasztalatait meséli el, mintha azokat egy munkahelyen szerezte volna. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=-7e6g11BJc0&t=123s”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Szintén a Super Bowlra készült a Nike újabb kiváló kampánya, amelyben a női sportolókat nap mint nap érő kritikára reflektálnak. A reklámban a világ legsikeresebb sportolónői tűnnek fel. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=b0Ezn5pZE7o&t=5s”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Sportmarketing Magyarországon – jó és elrettentő példák

    Szerencsére azért Magyarországon is akadnak jó példák a sportolók reklámszerepléseire. A MOL például kiválóan alkalmazta az olimpiai bajnok vívót, Siklósi Gergelyt több kampányában is. Korábban az M4 Sport egyik Formula 1-es szakértőjével, Nagy Dániellel együtt autóztak a MOL Evo+ üzemanyagát hirdetve, legutóbb pedig a siófoki MOL Fresh Cornert szerette volna bemutatni. 

    Iron Lady és a Kifli

    A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka a Kifli.hu-val működik együtt hosszú ideje, és bár ez akár influenszer marketing is lehetne, Hosszú mégiscsak úszóként vált világsztárrá. Az együttműködés célcsoportja az édesanyák közössége, hiszen az egykori úszó kislánya hamarosan kétéves lesz, az együttműködés keretein belül létrejött posztok pedig egyértelműen azt mutatják be, hogy Hosszú mint édesanya milyen termékeket használ. 

    Hosszú Katinka kapcsán nem lehet kihagyni az Iron Lady brandet sem, amelyet korábbi edző-férjével, Shane Tusuppal építettek fel. Az Iron Lady becenevet még 2013-ban egy kínai újságíró ragasztotta rá Hosszúra, ők pedig egy komplett brandet építettek eköré. Az Iron Lady merchandising termékeket és könyveket is értékesített, majd létrehozták a mai napig működő Iron Swimming úszóklubot. 

    Ugyan az Iron brand az úszó és exférje válásával háttérbe szorult és gyakorlatilag eltűnt, Hosszúék jelentős bevételt köszönhetnek a márkának. 

    A focisták már a spájzban vannak

    A Pick jelentősen kiveszi részét a sportmarketingből, szinte minden nagyobb esemény kapcsán megjelenik valamilyen együttműködéssel, a 2024-es labdarúgó Eb előtt a “Szurkoljunk együtt” kampányába például Schäfer Andrást vonta be. 

    A magyar labdarúgó-válogatott középpályása azért is volt kiváló választás, mert ezzel a fiatalabbakat célozták meg, akik közül sokaknak Schäfer lehet a példaképe. A Szoboszlaihoz képest kevésbé ismert focista azért volt jó választás, mert kevésbé megosztó és sokkal szimpatikusabb, ezáltal az egész kampány pozitívan csapódott le. 

    A “Szurkoljunk együtt” kampány emellett a közös szurkolás élményét és az összetartozást is hangsúlyozta, amely egy magyar termékeket forgalmazó magyar márkától kiváló lépés. 

    Nem állt meg itt a Pick, a tavaly nyári Eb ideje alatt focilabda mintájú virslit dobott piacra és különböző szalámik csomagolásán is megjelentek a válogatott játékosai. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40090″ img_size=”medium” alignment=”center” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A Pick emellett állandó támogatója a magyar sportnak, a MOL-Pick Szeged kézilabda csapatának egyik névadó szponzora, a csapat otthonául szolgáló arénát is Pick Arénának hívják.  

    Hazai szinten továbbá az OTP és a MOL játszik jelentős szerepet a sportmarketingben, mindkét nagyvállalat névadó szponzora egyes versenysorozatoknak. Mindkét vállalat leginkább csapatsportokban van jelen, a MOL azonban néhány egyéni sportolót is támogat. 

    Milák első nyilvános megszólalása a hallgatása után 

    Milák Kristóf érdekes helyzetbe került a párizsi olimpiát megelőzően, miután gyakorlatilag eltűnt és amellett, hogy igazából azóta sem nyilatkozott a magyar sportsajtónak, több mint egy évig nem is versenyzett. Na éppen ezt az időszakot választotta a VISA, hogy Milákot szerepeltesse a párizsi olimpiával kapcsolatos reklámjában. 

    Az időzítés is kérdéses, a reklámban azonban nagyon későn tűnik fel Milák, tehát inkább mellékszereplő benne, pedig vele is el lehetett volna adni az egészet. Ehelyett látunk egy kicsit össze-vissza reklámot, amiben a végén feltűnik az olimpiai bajnok úszó, de ezt csak az tudhatja, aki végignézte a reklámot. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=zN_Sb0BW7RY”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A kampány egyik csatornája a YouTube, ahol a videók előtt/közben jelenik meg a reklám amit általában 5 másodperc után át lehet lépni. Na aki átlépi, az biztosan nem látja Milákot, így felmerülhet, hogy vajon megérte-e a VISA-nak őt “használni” a reklámban. 

    Sportmarketing 101: erre az 5 dologra mindenképp figyelj, ha sportolóval akarsz együtt dolgozni

    1. A sportoló megítélése

    Fentebb már felmerült, hogy nem mindegy milyen a sportoló megítélése. Például ha valakinek erős negatív érzelmei vannak Szoboszlai Dominik irányába, akkor számára a Domi menü inkább taszító mintsem vonzó. Bár valószínűleg Szoboszlai esetében ez minimális arányban áll fenn, és jelentősen többen vannak azok, akik kifejezetten miatta választották a McDonaldsot. 

    Ha azonban egy olyan sportolóról beszélünk, aki valami miatt inkább negatív megítéléssel bír, például egy botrány vagy jelentős kudarcok miatt, akkor ő biztosan nem jó választás.  Kevésbé ismert sportolók esetében kicsi az esély a botrányokra, a legnépszerűbbek pedig szinte biztosan megosztóak, de egy Google-keresés már sokat kideríthet. Ha azonban biztosra akarsz menni, mindenképp érdemes lehet egy szakértő segítségét kérni a sportoló közösségi oldalainak ellenőrzésére. 

    A megítélés részét képezik az eredmények is, ez is mindenképpen megér egy gyors keresést, sőt, a sportoló szemében is profibbnak tűnsz, ha képben vagy azzal, hogy pontosan mit és hogyan csinál. 

    2. Sportoló-márka összhang 

    Az talán mindenki számára egyértelmű, hogy érdemes olyan sportolót választani, aki valamilyen szinten összhangba hozható az adott márkával. Például egy köztudottan vegán vagy vegetáriánus sportoló a Pick esetében nem igazán lenne jó választás. Ugyanilyen szempontból lehet problémás minden egészségtelen termék promotálása, mint a Szoboszlai – “Meki” párosítás is, de Lionel Messi és a Lays együttműködése is felvet kérdéseket. 

    Nem csak ételek és italok esetén merülhet fel az összhang hiánya. Kontraproduktív lehet például, ha egy sportoló egy olyan márkával működik együtt, aminek a fő profilja a jó árazás. Miért akarna egy több milliót kereső sportoló spórolni? 

    És persze fontos az is, hogy a sportoló illeszkedjen a mi márkánkhoz. Például ha én antikvár könyveket szeretnék értékesíteni, biztos, hogy a focisták nagy része  nem lesz megfelelő reklámarc… Tisztelet a kivételnek, Gulácsi Péter, vagy Nagy Ádám például simán promozhatna könyveket. Ezért nem mindegy, hogy mennyire ismerjük az adott sportolót és hogy a célcsoport mennyire ismeri őt.

    3. Célcsoport

    A márka mellett fontos az is, hogy a sportolónak ki a célcsoportja. Nyilván ezt nem mindig egyszerű megállapítani, de érdemes ismernünk a sportrajongókat. Nézzük a már sokszor emlegetett Szoboszlait: teljesen egyértelmű, hogy a célcsoportja fogyaszt energiaitalokat, így ebből a szempontból a Red Bullos együttműködés kiváló (más kérdés, hogy mennyire illeszkedik az energiaital a sportolói életbe…).  Persze érdekes és aktuális kérdés az is, hogy az új hazai szabályozások értelmében (18 éves kor alatt tilos az energiaital-vásárlás) mennyire éri meg a Red Bullnak olyannal hirdetni, akinek nagy eséllyel vannak kiskorú követői. Ebből adódik a következő tanulság: mindig érdemes bekérni a kiszemelt sportoló követőinek demográfiai adatait.

    A Telekomos együttműködés esetében azért volt jó választás Szoboszlai, mert általa, rajta keresztül a fiatalokhoz is eljutott a Telekom. Nagy eséllyel egy tinédzser nem mostanában fog telefonszámlát nyitni, de a márka ott lesz a fejében és az általa kedvelt Szoboszlaival fogja összekapcsolni. Ezáltal pedig szüleit is befolyásolhatja vagy legalábbis emlékeztetheti  a Szoboszlainak köszönhetően megismert szolgáltatóra. Jó kis kampány lehetne, kár, hogy a legelső videóval elrontották… Aki látta, biztosan tudja, hogy miről beszélek, és ezzel el is jutunk a 4. ponthoz. 

    4. A sportoló képességei

    Míg például Schäfer Pick reklámban való viselkedése teljesen természetes és kellemes, Szoboszlairól ugyanez nem mondható el. Ahogy egyre több reklám jön ki a szereplésével, egyre inkább nyilvánvaló, hogy ez bizony nem az ő műfaja, nem tud természetesen és megnyerően viselkedni a reklámokban. 

    Fontos tehát felismerni, hogy pontosan hogyan tudjuk “használni” a sportolót a reklámban, Képzeljük el a Szoboszlais Telekom reklámot úgy, hogy a focista nem beszél, hanem helyette dekázik párat majd belekacsint a kamerába. Ugye, hogy sokkal jobb lenne? 

    Teljesen természetes, ha egy sportoló nem boldogul a súgógéppel, hiszen nem véletlenül ment sportolónak tévés hírolvasó vagy épp színész helyett. De ha már milliókat költünk egy sportolóra, javasolt az ő erősségeihez igazítani a koncepciót – és mivel ez sok esetben csak a helyszínen derül ki, érdemes B és C tervvel is készülni a forgatás napjára. 

    5. Platform és megvalósítás

    Tehát már van egy sportolónk, akit többnyire szeretnek és valamennyire azért ismernek is az emberek, aki illeszkedik a márkánkhoz, célcsoportja hasonló a célcsoportunkhoz és megtaláltuk azt is, hogy mi az, amit magabiztosan tud hozni a felvételen. Már csak el kell készíteni a reklámot, értelemszerűen megfelelő minőségben. Na de hol jelenik majd ez meg? 

    A sportoló saját oldalain? A mi oldalunkon? Közösségi média? TV? Óriásplakát? 

    Egy összetett, jelentős kampánynál egyértelmű, hogy profi stáb készíti a reklámot és első sorban a márka oldalain jelennek meg azok. 

    De mi a helyzet akkor, ha a sportoló oldalán szeretnénk megjelenni? Ebben az esetben is érdemes részt vennünk a megvalósításban, az influenszerekéhez hasonló, otthon elkészített tartalmakon ugyanis sokszor látszik, hogy a sportolónk bizony nem influenszer, nem tartalomgyártó, éppen ezért nem is ért a tartalom gyártáshoz. Egy béna, amatőr reklám ugyanis a márkánk megítélésére is hatással lehet…

    Ha a sportoló viszont maga is aktív közösségi média-felhasználó, ismeri és tudja jól használni a platformokat, akkor egy-egy reklám vagy kampány is hitelesebb, autentikusabb lesz. Érdemes jól megnézni a sportolónk oldalait és tartalmait, valamint fontos tudnunk azt is, hogy ő vagy esetleg más kezeli a profilt. 

    A sportmarketing mindenkinek hasznos lehet

    A sportmarketing egy rendkívül izgalmas területe a marketingnek, a sporttal ugyanis olyan célcsoportok is elérhetőek, akik bármilyen más marketingeszközzel nehezen. Az influenszermarketinghez hasonló, mégis egy másik szint: a sportolókat sokan hősökként kezelik és felnéznek rájuk, emiatt pedig könnyen képesek befolyásolni a közönségüket. A sportesemények pedig nagyságtól függően hatalmas tömegeket érnek el, amelynek könnyen lehet, hogy a mi célcsoportunk is része. Láthatjuk, hogy a sportesemények vagy sportolók segítségével, rajtuk keresztül a legkülönfélébb márkák próbálnak előtérbe kerülni. Mielőtt azonban bármibe belekezdenénk, érdemes felmérni a célcsoportot, akár sportolóval szeretnénk együtt dolgozni, akár egy sporteseményen szeretnénk megjelenni.

    Mint mindig, a sporttal vagy sportolókkal kapcsolatos kampányok során is érdemes körültekintően eljárnunk annak érdekében, hogy a lehető legsikeresebb kampányt készítsük el. A fentieket tippeket figyelembe véve, és ha szükséges szakértő segítségének igénybevételével nehezen nyúlhatunk mellé és valószínű, hogy könnyen elérhetjük marketingcéljainkat a sport segítségével is.   [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Piacmeghatározás a realitás talaján – Az arany fogkrém meséje

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Létezik egy visszatérő tévedés – elsősorban a vállalkozói pályán kevésbé tapasztalt kollégák között – a piac meghatározása során, mely különösen a kisebb, innovatív vállalkozásokra jellemző, de néha azért látni a középvállalatoknál is. Kolléga mondjuk egy innovatív fogkrémet készül piacra dobni, benne aranydarabkákkal, mert az jót tesz a fogaknak. Más gyártók ezt még nem találták ki, Ő az első, aki ilyet csinálna, szabadalom van, engedélyek rendben, szakmailag kísérletekkel alá van támasztva a dolog – tehát az újdonságot most ne kérdőjelezzük meg; mondjuk, hogy minden szempontból valid a dolog.

    Akár saját előrelátóan prudens buzgósága, akár egy reménybeli befektető által támasztott üzleti tervezési kényszer miatt elkerülhetetlen a piac meghatározása, így Kolléga büszkén veti papírra (Excelbe) a majdani siker megkérdőjelezhetetlen bizonyítékát:

    Piac = mindenki, akinek foga van, tehát a Föld populációjának 80%-a…

    Innen már semmi akadálya annak, hogy öt év múlva a teljes fogkrémpiac 50%-át a sajátjának vizionálja, nem elmulasztva hozzátenni, hogy Ő konzervatívan tervez, így

    “ha csak a piac 1%-a lesz a miénk”

    5 éven belül, akkor is olajtankerekkel kell majd hordani az üzemanyagot a motoros kaszába…

    Csahogy nem lesz – nemhogy a piac 1%-a, hanem a 0,0000001%-a sem. Semennyi – annak ellenére, hogy az innováció amúgy életképes lenne, a piac meghatározása hibás lesz és az ebből levezethető marketingstratégiai hibák miatt eredménytelenül fog elégni az összes pénz.

    De miért?

    Például azért, mert az arany fogkrém 20%-kal drágább, mint a piacon lévő termékek, így nem mindenki tudja majd megfizetni. Azok közül, akik meg tudnák sem mindenki akarja majd megfizetni. Aztán azért sem, mert sokan hozzászoktak egyik-másik ismert gyártó fogkrémjéhez, és elégedettek a hófehér, hollywoodi mosolyukkal és kész. És azért sem, mert a nagy retail láncoknál nem lesz kapható (ilyenkor jön az ellenérv, hogy de akkor majd online fogjuk eladni – mintha az ingyen lenne…).

    Legfőképpen azonban azért nem lesz meghódítva az a bizonyos 1%, mert hallani sem fog az arany fogkrémről – ezt matematikailag fogom bebizonyítani alább…

    Egy szó mint száz, a piac meghatározása a fenti leegyszerűsítő módszerrel nem csak teljesen tévútra viszi a kezdő vállalkozókat, hanem egyenesen toxikusak az egész üzleti entitásra nézve, mert nem vesznek figyelembe olyan tényezőket, amik a mindennapokban igenis befolyásolják az üzleti eredményességet, és elviszik a fókuszt arról a niche-ről, ahonnan amúgy elindulhatna a dolog a siker irányába.

    Valóban olyan fontos a piac meghatározása?

    A piac mérete azért alapvető kérdés, mert gyakorlatilag minden más üzleti döntés ettől függ majd, bármely gazdasági társaságnál. Ha például elég nagy a magyar piac, akkor nem kell külföldi piacra lépésben gondolkodni. Ha azonban a növekedés itthon korlátos, akkor eleve úgy kell felépíteni a céget, a csapatot, a weboldalt, a marketinget, a számlázást, a logisztikát és minden mást, hogy régiós vagy éppen globális üzletmenetben tudjon gondolkodni a cég.

    Piac a valóságban

    Írtam már erről annak idején a Startupdate-en, de nézzük meg ezt mélyebben! A fenti példánál maradva a piacot érdemes több körben meghatározni. A piac meghatározása során először a teljes piac méretét nézzük meg, ezt hívjuk TAM-nak (Total Available Market). Ezek azok a vásárlók – egyelőre geolokációs korlátozás nélkül – akik számára a jelenleg fogyasztott termékkel szemben reális alternatívaként szóba jöhetne az arany fogkrémünk, mert szükségük van rá. Nem biztos, hogy meg tudja fizetni, nem biztos, hogy hall róla, eléri, stb., de szüksége van rá. Mint fentebb már említettem, e vásárlói kör legnagyobb része nem is fog hallani róla; pláne nem fogja tudni megvásárolni – sima logisztikai problémák miatt.

    A piac következő szintje a SAM (Servicable Available Market), akiket egyáltalán ki tudnánk szolgálni. Kezdetben képtelenek vagyunk 150 konténer arany fogkrémet gyártani, így egyszerűen nem tudjuk eladni annak, akinek nem jut… Ausztráliába szállítani pedig egyelőre drága lenne ilyen kis mennyiségben, úgyhogy nem csak mennyiségi, hanem területi korláttal is számolnunk kell.

    Ezt követi a valódi piac meghatározása, azaz a SOM (Servicable Obtainable Market). Ezek azok, akiket a jelenlegi üzleti modellünk alapján meg tudunk célozni. Például, ha az átlagos ügyfélszerzési költségünk 1 dollár (tök mindegy, hogy milyen csatornán), a marketingbüdzsé pedig 20.000 dollár, akkor ha a fene fenét eszik, sem lehet elsőkörös ügyfélből húszezernél több. Persze, az ügyfél visszatérhet, újra vásárolhat, de azt sokkal inkább a hosszútávú ügyfélértékben szoktuk mérni, nem pedig az akvizíciós költségre diszkontáljuk vissza.

    Bizony, a kőkemény realitás az, hogy a marketingre fordítható büdzsé és az ügyfélszerzési költség fogja meghatározni az elérhető piac, azaz a SOM méretét – nem pont így szokott történni a piac meghatározása, pedig ez a reális megközelítés. Ha mondjuk hirdeted a termékedet, páran rád találnak online, és megjelent egy cikk is rólad a Heti Fogkrémkörkép című elitmagazinban, akkor van három csatornád, amire meg lehet határozni az ügyfélszerzési költséget (ezt az angol Customer Acquisition Cost terminológia alapján szaknyelven csak CAC-nak hívjuk). Hirdetés, organikus csatorna és PR – működő méréstechnika birtokában mindegyik csatornára külön meg lehet mondani, hogy mennyi a CAC.

    Egyes iskolák szerint a TAM felett van még PAM is, akit mélyebben érdekel, itt találja meg, hogy mi is ez. Az egyes szegmensek viszonya így néz ki:

    piac meghatározása ábra

    Egy javaslat a piacmeghatározás módszerére

    Amit a piac meghatározása során elsőként érdemes meghatározni, az nem is a teljes piac, hanem az ügyfélszerzési költség, méghozzá azért, mert ennek segítségével sokkal pontosabban meg fogod tudni határozni a valódi piacodat is, csak nem felülről, hanem alulról. A teljes marketingbüdzsé ügyfél-akvizícióra fordítható részét elosztva az ügyfélszerzési költséggel fogja megadni, hogy mekkora az a bizonyos SOM (Serviceable Obtainable Market), vagyis a kiszolgálható piac.

    Példa: havi marketingbüdzsé working (azaz akvizícióra fordítható része) = 500.000 Ft. Ügyfélszerzési költség = 1000 Ft. Abszolút nyilvánvaló, hogy ezen az adott csatornán legfeljebb 500 ügyfelet lehet szerezni havonta és a valós piac meghatározása szempontjából ez az egyik leglényegesebb tényező!

    A teljes piac ennél persze sokkalta nagyobb szokott lenni, de ez téged nem kell, hogy érdekeljen – úgysem éred el azokat az embereket. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a jó piacmeghatározás kulcsa az, hogy nem cseszed el az idődet teoretikus jövendőmondásra az “Excel mindent elbír” alapon (előre öt évre), meg A Fogkrém Király HVG címlapról történő alaptalan álmodozásra, hanem alámerülsz a vérmocskos realitásba, és azzal foglalkozol, ami majd valódi pénzt is hoz a konyhára (holnaptól).

    A piac meghatározása során józan paraszti ésszel belátható, hogy ha 500 forintért tudok egy ügyfelet megszerezni, és van összesen 500 ezer forintom ügyfél-akvizícióra, akkor semmiképp nem lehet ezernél több vásárlóm. Ha Józsi meg Pisti rátukmálja egy-egy haverjára is, akkor esetleg kijöhet 1002, vagy akár 1062 is, de akkor sem jöhet ki hatvanezer, pláne nem száz-, ötszáz- vagy nyolcszázezer vásárló.

    Azoknak, akik a fentiek hallatán crowdfundingban, közösségi média marketingben, SEO-ban, vagy MLM-ben kezdenek gondolkodni, bátorkodom rávilágítani, hogy

    ezek is csak csatornák!

    Mint minden csatornának, ezeknek is van saját CAC-juk (ügyfélszerzési költségük). Az összes csatorna közül pedig azt az egyet érdemes használni, amelynek a legalacsonyabb a CAC-mutatója; legalábbis mindaddig, amíg az adott csatornán elérhető vásárlók köre ki nem merül. Egyszer ki fog merülni, amit abból lehet majd látni, hogy a CAC elkezd megnőni, mígnem egy szép napon olyan magas lesz, hogy egy másik csatornán már alacsonyabb ügyfélszerzési költséggel lehet majd növekedni – értelemszerűen akkor érdemes (legalább részben) átállni az új csatornára, vagy optimalizálni a régi csatorna ügyfélszerzési költségén.

    Csak hogy ne legyen ennyire egyszerű

    A helyzetet ma az online marketingben még az bonyolítja, hogy az egyes csatornák egymásra is hatnak, tehát például egy konverzióra megfelelően optimalizált oldal csökkentheti mind az organikus forgalom ügyfélszerzési költségét, mind a hirdetési csatornák akvizíciós költségét – ebben a cikkben ennél mélyebben nem megyek bele ebbe, akit érdekel, szívesen levezetem matematikailag, hogy miért van ez így.

    Nem véletlenül mondjuk el minden ügyfélnek a 7 Digits-nél, hogy az ügyfél-akvizíciós költség az az üzleti mutató, ami a piac meghatározása szempontjából kritikus és az egyik első feladat kell, hogy legyen minden vállalkozásnál minden marketingtevékenység esetében. Amíg ezt nem tudod, addig vakon repülsz, és képtelen leszel olyan egyszerű kérdésekre tényekkel alátámasztott választ adni, hogy például

    Megérné-e megduplázni a hirdetési költséget?

    Lehet persze a piac meghatározása címén excelekbe írogatni merész számokat, csakhogy azok a számok attól nem fognak valóra válni, hogy belevésted őket az egyik cellába. B2B-ben pedig a helyzetet még az is bonyolítja, hogy az ügyfélszerzés költségét az értékesítő csapat hatékonysága is jelentősen befolyásolja. Nem mindegy, például, hogy 2-3 farmer típusú értékesítő legenerálja neked azt az  2-3 milliárdos árbevételt, vagy ugyanzért 8-10 vadász sales rohangál…

    Amikor megvan a CAC

    Amikor a piac meghatározása során megvan az ügyfél-akvizíciós költség (tegyük fel most egy pillanatra, hogy a profitábilis tartományban van), akkor jön a marketing két nagy kérdése:

    1. Mennyire lehet az ügyfél-akvizíciós költséget leszorítani idővel?
    2. Mennyi pénzt tudsz összetarhálni majomszerű fürgeséggel, hogy az egészet ügyfél-akvizícióra költsd?

    Csak ezzel a két módszerrel lehet ugyanis növelni a vásárlók/ügyfelek számát egy adott csatornán: vagy változatlan büdzsével olcsóbban szerzed őket, vagy többet költesz, és akkor többen lesznek.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column css=”.vc_custom_1568816970162{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 24px !important;background-color: #ededed !important;border-left-color: #afafaf !important;border-left-style: solid !important;border-right-color: #afafaf !important;border-right-style: solid !important;border-top-color: #afafaf !important;border-top-style: solid !important;border-bottom-color: #afafaf !important;border-bottom-style: solid !important;}”][impeka_slogan title=”Bónusz kérdés Profiknak” btn_text=”” button2_text=””]Ha profitábilis az üzletmenet, vagyis minden újabb vásárlón pénzt keresel, akkor melyikkel érdemes foglalkozni? Az ügyfél-akvizíciós költség csökkentésével, vagy a büdzsé növelésével?[/impeka_slogan][vc_tta_accordion active_section=”5645234523534111100″ collapsible_all=”true”][vc_tta_section tab_id=”1568816666218-38127d4b-9534″ title=”A válaszhoz kattints ide”][vc_column_text]

    Mivel többet költeni akár holnaptól is lehet, a CAC-ot leszorítani viszont időbe telik, a jó megoldás az, ha mind a kettővel foglalkozol. A költés emelése rövidtávon eredményez több vevőt, a CAC módszeres leszorítása pedig középtávon.

    Ha csak a marketingest korbácsolod, hogy ugyan produkáljon már feleakkora CAC-ot, mert te nem vagy elég tökös/szerencsés/ravasz/szorgalmas ahhoz, hogy több pénzt szerezz, akkor is vásárlókat veszítesz. Ha jó földesúr módjára all-in-t tolsz a pénzeddel, és érdekelje a piac meghatározása meg a CAC azt, akinek nincsen pénze halastavat fűteni Szibériában, akkor is vásárlókat fogsz bukni – csak később derül majd ki.

    [/vc_column_text][/vc_tta_section][/vc_tta_accordion][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Piac meghatározása a valóságban

    Azzal eleve baj van, ha egy vállalkozó/CEO/marketinges/ügynökség a piacot egy pillanatképnek tekinti – ugyanis nem az. Mások is innoválnak, válságok, divatok, őrületek jönnek-mennek, csatornák merülnek le, míg más csatornák profitábilisba fordulnak, így a piac a valóságban egy naponta változó valami, amit naponta meg kell hódítani.

    Létezik ugyan ez a branding nevű nagyon nehéz dolog, amit ha egy vállalkozás jól csinál, akkor idővel könnyebben ad majd el, mint mások, mert a hitelessége magasabb lesz másokénál. A branding azonban az egyik leghosszabb távú, legdrágább és egyben a legnehezebben mérhető marketingterület, így ezzel jobb úgy számolni, hogy a teljes üzleti tevékenység (marketing, ügyfélszolgálat, PR, logisztika stb.) profi működésének eredőjeként úgyis elindul egy organikus, pozitív branding hatás – a többivel meg majd foglalkozunk évek múlva, amikor már nem lesz jobb dolgunk.

    Ha a piac meghatározása előtt állsz, javaslom, hogy se statisztikák elemezgetésével, se hasraütéses álmodozással ne foglalkozz! Helyette mérd ki pár csatorna ügyfél-akvizíciós költségét, majd oszd el ezt azzal a legnagyobb összeggel, amit még ha remegő térddel is, de rá mersz szánni ügyfélszerzésre. Ez a szám lesz a valódi piacod – a többi csak szemfényvesztés, vagy olyan, legfeljebb középtávon jelentőséggel bíró mutató, amivel később még lesz időd foglalkozni –, feltéve, hogy túléled a következő pár hónapot, amikor a marketing az ügyfélszerzés érdekében elkezdi máglyán égetni a pénzt – amennyiben a számok helyett a megérzéseidre támaszkodtál, akkor talán épp egy alapjaiban hibás stratégia alapján…

    Az vagy, amit megosztasz alapon nyomd meg, kérlek, az alábbi social gombok egyikét, hátha másnak is hasznos a piac meghatározása – amúgy is ránk férnek itthon a felvilágosult vezetők. Kérdések, dilemmák, kifelejtett részletek jöhetnek kommentben.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Mosógép Marketing

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Az online marketing egyik legnagyobb előnye a mérhetősége, ennek azonban van egy rejtett veszélye is, amit saját – ügynökségi – bőrömön is megtapasztaltam már. A stratégiai szemlélettel kevésbé megáldott, vagy túlzottan magyaros döntéshozók szemében a mérhetőség száraz számokká silányítja a marketinggel elérhető leendő ügyfeleket, diplomata-útlevelet adva az online marketing hibák egyik leglátványosabbikának, valahogy így:

    Amikor a marketing tevékenység eredményes – ügyféloldalról nézve túlzottan eredményes -, akkor egy vállalatvezető, vagy marketingvezető leküzdhetetlen mikromenedzselési kényszerében nekiáll buzgón ki-be kapcsolgatni az online marketinget, mint egy mosógépet. Túl sok a meló? Minden hirdetés leáll, három hónapig marketing téren mályvaszín méla kuss legyen, mondván, hogy

    “Úgysem tudunk több ügyfelet kiszolgálni…” 😳

    (Konkrét, a 7 Digits-nél többször megtörtént példáról beszélek.)

    Másik véglet: a nagy hajtás véget ért, növekedés belassult. Bár még szégyenlősen, de szabad szemmel látható mértékben folydogál a szar a palacsintából… Mosógép marketing reakció: főkapcsoló fel, (legolcsóbb) ügynökség megkeres, holnapra kell minden. Küldjük meg a hirdetéseket, és ész nélkül gyártsunk tartalmakat – az sem baj, ha középszerű… Csakhogy a marketing

    nem így működik.

    Az online marketing hibák hatása

    A valóságban a mosógép marketing attitűddel nemhogy nem spórolsz, hanem japános hatékonysággal szét is trollkodod az előző hónapok munkáját és nehezen elért eredményeit. Soha nem szabad elfelejteni, hogy az online marketing számai mögött emberek vannak. Mind B2C-ben, mind B2B-ben: problémákkal, napi kihívásokkal, termék-, vagy szolgáltatásigényükkel a piacodat alkotó vásárlók, ügyfelek, fogyasztók. Nem pedig lélek nélküli matematikai képletek eredményei.

    Az még nem tartozik az online marketing hibák közé, ha mondjuk egy webshop eltérő súllyal, eltérő kommunikációs fókusszal és eltérő büdzsékkel dolgozik mondjuk júliusban és a Black Friday előtt egy héttel. Amennyiben teszi ezt koherens kommunikációval és egyformán magas színvonalon. Az azonban már nagyon nem OK – és a biznisznek sem tesz jót -, ha egy éven keresztül csendben van, hogy aztán a Black Friday-en próbálja megcsinálni a rövid távú szerencséjét évről évre. És itt el is érkeztünk a lényeghez…

    A tévhit legmélyebb bugyrai

    Ahhoz, hogy a mosógép marketinget és a hozzá hasonló lúzer online marketing hibák sorát képes legyél elkerülni, sokkal mélyebb változásra van szükség annál, mint hogy megtanítják ezt neked egy valamirevaló üzleti képzésen, vagy végigolvasod ezt a cikket a 7blogon.

    Az egész mögött ugyanis az az ultrarövid távú gondolkodás rejlik, ami kompletten az egész magyar – és úgy általában az improduktív péniszméregetésen túllépni képtelen balkáni – üzleti szférát jellemzi. (Tisztelet a kivételnek.)

    Azt az üzleti világot, amiben azonnal kell minden, mert nem lehet tudni, hogy a következő hónapban pozícióban lesz-e még a haver, meglesz-e még a képzett és tapasztalt alkalmazott, lesznek-e még uniós pályázatok, vagy nem jön-e épp egy válság. Azonnal, mindent – ez a szabály! Ha ugyanis nincs meg azonnal a nagy kocsi, drága öltöny, stb., akkor – így érvelnek sokan – kiesel a jólétedet megalapozó kapcsolati körből, ahová végre felkapaszkodtál (legalábbis azt hiszed). Vagy egyszerűen csak nem tűnsz sikeresnek, és nem vesznek komolyan (ilyen és ehhez hasonló hátborzongató magyarázatokat szoktam hallani az online marketing hibák legordítóbb fajtáira)…

    Ha bármennyire is kételkedsz a balkáni attitűd kőkemény valóságában, nézd csak meg, hány luxusautó áll a legolcsóbb panelrengetegek parkolóiban! Mi ez, ha nem a rövid távú gondolkodás iskolapéldája? Vagy nézd meg, hány felső vezető húzza az igát dolgozói részvényopciók nélkül, inkább a magasabb fizetést választva. Ugyanaz: rövid távú gondolkodás. Sokmilliárdos forgalmú cégeket látok hónapról hónapra, melyeket még mindig kockás füzetben menedzselnek.

    A tulajdonos inkább kivette a pénzt családi házra, kocsira, nyaralásra, drága öltönyre, vagy épp panorámás irodára. A növekedést segítő operáció innovációjára, a munkavállalók képzésére, vagy épp egy vállalatirányítási rendszerre így már persze nem futotta. Rövid távú gondolkodás jön szembe minden sarkon, és – bár a balkánon ez az attitűd mindig is erősebb volt – ez sajnos még a legfejlettebb piacokon is jellemző.

    Online marketing hibák startupoknál

    A mosógép marketing mögött rejlő kvázi örökletes üzleti jellemhiba természetesen a legifjabb generációt és a startupokat sem kerüli el. Csak ott már egy-egy befektetést követően azonnal megkezdődhet a pénz elköltése az egó fizikai alkatrészeire. Meg sem kell várni, amíg sikeres lesz a cég. Öt éves befektetői kitérőm után biztosan állíthatom, hogy azok az emberek vitték/viszik sikerre a cégüket, akik sok millió dolláros befektetést követően is innovációra és marketingre költöttek. Nem drága céges autóparkra, túlárazott irodára, vagy bármi más ego-mankóra.

    De maradjunk a marketingnél

    Privát üzleti tárgyalásokon és nyilvános előadásaim során sem mulasztom el egyszer sem elmondani, hogy ameddig nem vagy kész rá, hogy hosszú éveken keresztül told a pénzt a vállalkozásod közép- és hosszú távú eredményeit megalapozó online marketingbe, addig

    neki se kezdj!

    A marketing – igen, az online marketing is – a piacoddal történő kapcsolatépítésről szól. Márpedig az emberi kapcsolatok legundorítóbbika, amikor csak akkor jut eszedbe a másik, amikor épp akarsz tőle valamit. Vagy üres a kassza, vagy unatkozol, vagy éppen aktuálisan a segítségére szorulsz. Ezt úgy hívják, hogy féktelen önzés, és van minősített formája is, ami már egyenesen személyiségzavar.

    A saját érdekeid szerint ki-be kapcsolgatott mosógép marketing csak a felszínen tűnik átgondolt taktikai lépésnek. Valójában nem más, mint a leplezetlen önzésed online marketing hibák formájában valósággá vált manifesztációja; fűszerezve némi majdazténtudom mikromenedzsmenttel. És nem, a mosógép marketing akkor sem logikus, ha tele vagy melóval, és akkor sem, ha nem tudnál több ügyfelet kezelni, mert amikor ilyen helyzetek állnak elő, azok épp a növekedés ritka lehetőségének félénk virágai, amit nem kellene széttrollkodnod.

    Mert miről is szól a marketing?

    Amikor mi, online marketingesek optimalizáljuk a hirdetéseket, finomhangoljuk a landing oldalakat a magasabb konverzió érdekében, vagy összerakunk egy e-mail-automatizmust, akkor nem az történik, hogy mocskos kis pszichológiai trükkök tucatjaival húzunk be boldog-boldogtalant neked, hogy vegyen tőled valami szart, hanem az történik, hogy

    nem költjük el a forrásaidat olyanokra, akik ezt egyelőre csak kénytelen-kelletlen (értsd: drágán) tennék meg!

    Ehelyett megpróbáljuk olcsón elnyerni a piac irántad érdeklődő – egyelőre kisebbik – részének a figyelmét, majd a szimpátiáját, majd az elköteleződését, és végül a vásárlásban mérhető bizalmát. Amit persze a személyre szabott, figyelmes kommunikáció, és az online közvetíthető empátia minden eszközével igyekszünk megtartani. Növelve ezzel egyrészt a branded értékét, másrészt közvetlenül is fölturbózva a monetárisan is értelmezhető hosszú távú ügyfélértéket a vállalatod számára; közben kínosan ügyelve arra, hogy ezt a törékeny egyensúlyt ne zavarja meg a szokásos online marketing hibák egyike sem.

    Ha ebben a folyamatban egyszer csak úgy döntesz, hogy nem tudsz több ügyfelet bevállalni, nincs több terméked, nem vagy képes felvenni több munkaerőt, stb., és ezért látszólag tök logikusan lecsapod a főkapcsolót a teljes marketingen, akkor pont a féktelen önzés tankönyvi esetét valósítod meg. 10 leadet akartál év végéig, de a marketing 25-öt hozott a második negyedév végére. Értem, hogy kínlódás az élet, és azokat az érveket is hallom, hogy a matek meg a HR-nyomorod, meg a könyvelés szintjén jelenleg nincs szükséged többre…

    Csakhogy az üzlet nem csak arról szól, hogy neked mire van szükséged. Legalábbis rövid távon semmiképp.

    A piacodnak a fenti helyzetben például igenis szüksége van rád. Ilyenkor szerény véleményem szerint majomszerű fürgeséggel keresd meg a Frigyládánál is titokzatosabb módon elveszített tökeidet, és oldd meg, hogy ki tudd szolgálni a piacodat! Ennek lesz a jutalma a gyorsan épülő márka, a növekvő ügyfélérték és ezáltal a növekedés. Elvileg azért ülsz abban a székben, ahonnan a parancsokat osztogatják, mert te vagy képes legjobban kezelni az ilyen nehéz helyzeteket.

    Online marketing hibák helyett

    Ha nincs elég embered, akkor állítsd át a marketinget hiringra és employer brandingre. Vagy emelj árat, csinálj várólistát, szigoríts a szerződéses feltételeiden. Extrém esetben az sem a világ vége, ha az új leadjeid 100%-a lelép a magas árak miatt. Mert jobb azt konstatálni, hogy nem tudnak megfizetni, mint azt, hogy az egész korábbi kommunikációd egyedül a saját érdekeidet szolgálta, vagy hogy nem ugyanazt a bánásmódot kapják, amikor sok melód van, mint akkor, amikor kevés.

    Nyilván ez az attitűd a számok szintjén rövid távon nem lehet kifizetődő, de ha közép- és hosszú távra tekintesz, akkor már igenis az! Mert legalább nem hagytad cserben a piacodat, nem fordultál el tőlük a pillanatnyi érdekeid szélkakasaként, nem hagytad abba az új tartalmak publikálását azon a céges blogon, amit annyira szerettek olvasni, és nem tűntél el a közösségi médiából csak azért, mert most épp elég munkád van.

    20 év múlva

    A mosógép marketing és a hasonló, kézi vezérelt online marketing hibák arra talán jók, hogy gyorsan felfuttass egy céget, és meglegyen neked is a nagy autó, a családi ház, és posztolhasd te is az évi két “fehérhomokos” szelfit Instára. De itt vége is van a megnyerhető dolgok listájának. A mosógép marketinggel és a mögötte álló önzéssel először megáll majd a növekedésed (mert a vásárlóid talán épp a versenytársadtól kapják meg a konzisztens kommunikációt).

    Aztán összeszűkül a profitrátád (mert amikor visszakapcsolod a marketinget, akkor csodák csodájára már csak drágábban tudsz ügyfeleket szerezni, miközben ráadásul a Lojalitás-hurok nálad nem lesz meg). Majd otthagynak a kulcsembereid (mert nem növekedtél, így nekik nincs karriermodelljük). Végül pedig tönkremész, és kezdhetsz mindent elölről a legprimitívebb online marketing hibák miatt, amit elkövettél…  Ez persze nyilvánvaló igazságtalanság, hiszen te olyan keményen hoztad nap mint nap a mikromenedzselt kis döntéseidet, méghozzá “adatvezérelten”. Épp csak az embereket felejtve ki a képletből…

    Útravaló

    Azoknak, akik – ha nehezen is – képesek hosszú távon gondolkodni:

    Invesztálj a vállalatodba folyamatosan: a marketingbe, a kollégák véget nem érő képzésébe, a hatékonyság akár drága eszközökkel történő növelésébe, sok-sok hónapnyi cash tartalékba, innovációba, brandingbe. Közben pedig messze kerüld el az olyan online marketing hibák körét, mint a Mosógép-marketing.

    Igen, ha jövőre jön a válság, akkor még évekig nem tudod megvenni azt a mercit, és még évekig lesztek szűkösen a kisebbik irodában. Viszont nemcsak hogy túl fogod élni, hanem megerősödve jössz majd ki belőle. Akkor pedig vehetsz mergát magadnak, az asszonynak meg az öt kulcsemberednek is, és a vállalatod is felnő az eggyel komolyabb ligához.

    Azoknak, akik képtelenek elengedni a mosógép marketinget:

    1. Legalább annyi eszed legyen, hogy ne vegyél fel hitelt!

    2. Mentsd el ezt a cikket, folytasd nyugodtan a mosógép marketinget, és amikor tönkrementél, olvasd újra. Hátha kapsz az élettől még egy esélyt, hogy megértsd: a marketing nem más, mint egy párbeszéd a piacoddal. Ha ki-be kapcsolgatod a pillanatnyi érdekeid szerint, az ugyanolyan, mint ha faképnél hagynád a beszélgetőpartneredet azzal a felkiáltással, hogy “Bocs, de most érkezett egy nálad is tehetősebb arc, úgyhogy biztos megérted, hogy most át kell helyeznem a nyelvemet egy a tiédnél is fontosabb ánusznyílásba”…

    A Világ kicsi, az élet hosszú, a marketinged pedig nem (a pillanatnyi igényeid szerint ki-be kapcsolgatható) mosógép, hanem egy attitűd. Befektetés a piacoddal történő kommunikációba. Ha mikromenedzselt online marketing hibák sorozata révén feláldozod a hosszú távú érdekeidet a carpe diem elv mentén, akkor idővel végérvényesen és helyrehozhatatlanul el fog fogyni a hitelességed. És vele együtt a legjobb minőségű vevők megszerzésének és megtartásának esélye is. Komment plíz, ha tetszett, és komment akkor is, ha máshogy látod!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • 2×15 Érv Pro és Kontra Céges Blog Témában

    2×15 Érv Pro és Kontra Céges Blog Témában

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Csak februárban öt blog témájú megkeresést kaptunk a 7Digits-nél – ezek alapján a céges blog készítés lett az új Marketing Megváltó. Aki ismer, tudja, hogy utálom ismételni önmagamat, így összekapartam magamban az érveket és az ellenérveket, hogy bárki, aki céges tartalommarketingen lamentál, képben legyen – engem meg ne kínozzon a saját hangom. Spoiler: a cikk csak a mérlegelést segíti – a döntést neked kell meghozni. (Tetejébe’ rém hosszú is, mert öregszem!)

    Céges Blog Pro-k

    1. Forgalomnövekedés

    A céges bloggal nyomuló vállalkozások átlagosan 55%-kal több forgalomhoz jutnak az oldalaikon. Magasabb forgalomnál pedig nem meglepő módon többször csenget a kassza is.

    1. A vásárlóid már ott vannak

    Az emberek a neten töltött idő közel negyedét blogokon és közösségi site-okon töltik el. A vásárlók 90%-a pedig hasznosnak találja a márkák saját tartalmait – annak ellenére, hogy tudják: ezek nem épp érdektől mentes atom-független vélemények.

    1. Megmutathatod a cucc legjavát

    Egy tévés spot pár másodpercében, vagy egy print hirdetés néhány sorában elég terhelt próbálkozás elmagyarázni, hogy igazából mitől jobb, szebb, trendibb, egészségesebb, vagy hosszabb merevedést biztosító csodaszer a te vackod, mint a versenytársaké. Egy blogon cserébe ütközésig sztorizgathatsz ezekről…

    1. Céges blog lead generálásra

    A tartalommarketingre fókuszáló kollégák átlagosan 67%-kal több lead-et generálnak. Ahol blog van, ott a sales is megy, mint a lemming. Nem véletlen, hogy Amerikában a marketingvezetők zöme idén blog készítés útján tervez komolyabban rágyúrni a tartalommarketingre.

    1. Hitelesség

    Ha nem csak értesz valamihez, de képes vagy egy témát mélyebben is megbogarászni és a véleményedet nem félsz kitenni a nyilvánosság próbájának sem, az hitelességet eredményez. A nevedet (márkádat) összekötik az adott témával, és az arctalan termékek és szolgáltatások mögött megjelenik a szaktudás. Az AdEspresso vagy a Buffer blogja például nem hagy kétséget afelől, hogy a kollégák nagyon vágják a témát. A blog készítés a márkaépítés egyik legolcsóbb módja.

    1. Kétoldalú kommunikáció

    A hagyományos marketing a vásárlóknak beszél. A tartalom-marketing a vásárlókkal. Rád bízom, melyikből remélsz több információt és aranyat érő visszajelzéseket – az engagement-ről nem beszélve…

    1. Adatok

    Apropó matek: egy adatkényszeres marketingarc számára általában véve is brutál értékesek azok a számok, amiket egy céges blog látogatói szolgáltatnak az interakcióikkal, a szöveges kommentjeikkel – vagy épp a szemmozgásukkal. Ez a blog készítés egyik behozhatatlan előnye: ha nincs, ilyen matekra más módon rá nem teszed a kezedet!

    1. Közösség építés

    Feltétlenül várd meg fél lábon, hogy a vevőid rajongó áhítattal körbenyalják a logódat nap, mint nap, csak mert penge a termék – és pár kupontól meg egy elme-roggyant FB-játéktól se remélj örök szerelmet. A céges blogok ellenben frankó alkalmat teremtenek arra, hogy a vásárlók igazából be tudjanak sasolni a brand mögé – oda, ahol a brand mögött álló vízió van, ami mellé már szívesen odaállnak.

    1. Organikus forgalom

    Amikor egy ideje már tolod a szekeret, akkor egyszer csak azt fogod látni, hogy az organic forgalom beröffen, és a keresők (nem fizetett) találatai között egyre előkelőbb helyre mászol fel. Így az emberek egyre többször találnak rád – zsír ingyen. És ugye a legjobb marketing az ingyen marketing. Ez talán a blog készítés egyik legnagyobb előnye: abban a világban, ahol a vásárlói szempárok figyelmének minden másodpercéért egyre többet és többet vagy kénytelen fizetni, ott az ingyenes forgalom egyre fontosabb lesz.

    1. Kis ország, kis verseny

    Magyarországon az apró piac miatt korlátos egy céges blogba fektetett zsé megtérülése – épp ezért kisebb a verseny is: Itt egy cég sem fog évi több millió dollárt elszórni profi stáb által földönkívüli technológiával felvett videósorozatokra meg aranyáron dolgozó szupersztár szövegírókra. Ha rászánod magad egy komoly stratégia mentén írt blogra, vagy vlogra, akkor majdnem biztos, hogy nyerni fogsz vele – ha üres niche-ben jól tolod, akkor megkockáztatom, hogy piacvezető, de minimum a piacot meghatározó véleményvezér lehetsz.

    1. 24/7 elérhető

    Ellentétben a fizetett hirdetésekkel, a céges blog felületén megtalálható saját tartalom állandóan elérhető, akár évek múlva is. A TV-s spotjaidra és a print hirdetéseidre már a kutya sem fog emlékezni, amikor a halkan zümmögő szervereiden csendben meglapuló aduász tartalmad még mindig szorgosan generálja neked a forgalmat a nap 24 órájában.

    1. Lojalitást épít

    Az amerikai marketinges kollégák 57%-a akar többet költeni idén loyalty programokra – sokak szerint 2017-ben a vásárlói lojalitás megszerzése lesz a legfontosabb kérdés. A lojalitással ugyanis nő a vállalkozás termékeinek LTV-je (customer lifetime value), ami közvetlenül emelheti az árbevételt. Na és mi a legfrankóbb eszköz a lojalitás megszerzésére? Bizony, a csitti-fitti tartalom!

    1. Márkanagykövetek

    Valószínűleg senki nem fog bekocogni az irodádba, hogy “Helló, jöttem márkanagykövetnek” – ha valaki mégis, arra rögvest ráhívnád a diliházat. Egy blog azonban alkalmat teremt a kétoldalú kommunikációra a márkád és a vásárlóid között, és előbb-utóbb lesz pár lelkes márkanagyköveted, ami felbecsülhetetlen. Az amerikaiak átlagban évente 26-szor ajánlanak termékeket ismerőseiknek… Mit jelentene a cégednek akár csak pár tucat ilyen lelkes arc? Az ingyenes forgalom után talán ez a másik legerősebb érv a céges blog mellett: a márkaépítést ugyanis más eszközökkel csak évtizedes ávlatban lehet végrehajtani – jellemzően elképesztő mennyiségű pénzt elégetve.

    1. Az email lehetőség

    Ha korábban szorgosan összetarháltad a látogatók email címeit, akkor ezen a csatornán elérheted a vásárlóidat – teszed ezt ipari lézer precizitású célzással, villámgyorsan, akármikor és teljesen ingyen; gyűjtögetni pedig legjobban pro tartalommal lehet. (És nem, a közértben tolt múlt századi termékpornó keretében papíron megadott emailek azért nem pont ilyenek, mert én olyankor például mindig valamelyik Startupdate-es házitroll email címét adom meg…)

    1. Felhasználói tartalmak

    Egy patikamérlegen kiegyensúlyozott corporate weboldal nem az a hely, ahol a vásárlóid által készített amatőr tartalmakat meg tudod osztani. Egy céges blogba azonban simán belefér az ilyesmi. Az ilyen tartalmak végtelen lehetőségeket rejtenek magukban különleges, egyedi kampányok kiötlésére.

    1. Ha nem csinálod, valaki más fogja

    A tartalommarketing – főleg olyan telítetlen piacon, mint Magyarország – annak a lehetőségét rejti magában, hogy hosszú évekre betárazd magadnak a piacvezető szerepet. A játék arról szól, hogy aki elsőnek lép, nyer, de csak akkor, ha minőséget tud összekalapálni – különben ülj le, egyes! Egy jó időben létrehozott, sokak által kedvelt tartalommal éveken át ott tudsz maradni a google organikus találatainak első helyén – keress csak rá arra, hogy “growth hacking technikák”…

    Céges Blog Kontrák

    1. Fél szívvel nem lehet

    A középszerű rosszabb, mint a semmi – legalábbis blog készítés tekintetében; hogy miért, arról részletesen írtunk ebben a cikkünkben. Ha ugyanis nincs blogod, akkor elvileg akár minőségi is lehetne – ha lenne. Ha viszont van, de lehorgonyzott félúton a vérciki és az ultragáz között, akkor a gazdája önként kiállítja magáról az “ennyit tudok” bizonyítványt. Ha elkezdi, de nem folytatja, akkor a “nincs mit mondanom”, vagy a “nem vagyok kitartó” bizonyítványt – egyik sem jó karma. Ha egy cég a tartalommarketing mellett teszi le a garast, akkor arra kell készülnie, hogy tolni kell orrvérzésig, méghozzá tükörselyem minőségben és évekig.

    1. Melós a dolog

    Négy dologra fog elmenni az idő(d), nagyjából egyenlő mértékben: a tartalom generálása, a szerkesztés, a technikai dolgok (SEO, beállítások, képek, hirdetések) és a kommentek kezelése. Az utóbbi megspórolható, ha középszürke alapon halványszürke betűkkel blogolsz 8-as betűméretben, serif font-tal, bekezdések nélkül, lehetőleg 1200-as szélességben (és bónuszként az oldalad alulról szagolja a reszponzív kialakítást)… Ekkor ugyanis a tartalmaidon töltött időt hatékonyan redukálod az alá a minimum alá, ahol az emberek még egyáltalán elérnek a komment mezőig…

    1. Céges Blog költségek

    Ha azt akarod, hogy olvassák a céges blogot, akkor nincs mese, hirdetni kell a tartalmat. FB-on, LinkedIn-en, YouTube-on, AdWords-ön keresztül, ez pedig – főleg hosszú távon – elég drága dolog. Én a Startupdate-en 30-60 dollár között tettem heti egy postra egy boost-ot, átlag 52 dollárra jött ki a heti költség. Ez 52 héttel számolva 2704 dollár évente – mondjuk három teljes éven át 8,000 dollár felett vagyunk.

    Témával, pluginokkal, hosting-gal, jogtisztán megvásárolt képekkel együtt olyan 12-13000 dollár lenne a számla – és akkor még nem számoltam a rengeteg technikai segítséget, amit Varga Attilától és a csapatától kaptam teljesen ingyen. Ha azt is ki kellett volna fizetnem, akkor inkább 6 millió forint körül lenne a vége – és az enyém jórészt egyszemélyes blog volt…

    1. Nincs gyors győzelem

    Egy használható méretű email listához több száz oldalnyi minőségi tartalmat kell elkövetni. A Google sem fogja hanyatt vágni magát az első cikkedtől, a céges blog organikus forgalma is fokozatosan épül fel. Az elején a látogatók ugyancsak nem fogják egymást halomra mészárolni az első komment jogáért – mint minden kapcsolatot, ezt is építeni kell, hogy erős legyen. Big win lehet, de a quick win fája nem pont a tartalommarketing éghajlatán honos.

    1. Hozzáértők kellenek

    A marketingesek 60%-ának saját bevallása szerint problémát jelent minőségi “engaging” tartalmakat kiizzadni magából, pláne hosszú távon. Csináltathatsz ugyan tartalmat erre szakosodott profikkal, de az ideális helyzet, ha a céges blog készítés mögött több olyan írástudó áll, aki profinak számít az adott márka termékeit illetően, messze átlagon felüli írásbeli kommunikációs képességekkel rendelkezik és időt tud szakítani az írásra – akár éveken keresztül. Ja, és az sem horror, ha kedve is van hozzá. Good luck and have fun, hogy ilyeneket találj…

    1. Optimalizáció

    A minőségi tartalom még messze nem minden – több százezer oldalnyi anyag van a neten csak arról, hogy a tartalmon túl milyen technikai fogásokkal lehet növelni az engagement-et, csökkenteni a bounce rate-et, stb. Címválasztási best practice, optimális font-készlet, sortávolság, oldalsávok felépítése, bekezdések, szín-választás, tördelés, grafikai elemek, CTA-k – sorolhatnám napestig. Persze legyinthetsz, hogy nem kell túzásba vinni, de ajánlanám figyelmedbe a mondást, hogy

    Az online marketing olyan mint a szex – mindenki meg van győződve róla, hogy jól csinálja

    1. Outbound linkek

    Van egy extra dilemma is a céges blogoknál: ha hitelességre gyúrsz, és kedveskedni akarsz a Google botjainak is, akkor kellenek outbound linkek az érintett témákkal releváns külső írásokra – ezzel viszont lehetőséget adsz a látogatónak, hogy elnavigáljon a céges oldalról. Pénzért hozod, ingyen küldöd – mindezt éveken keresztül; ez a fajta céges blog készítés pont olyan biznisz modellnek hangzik, amit könnyű lesz beadni a főnökeidnek…

    1. Kihat a szervezeti kultúrádra is

    A tartalmakat nem csak írni, hanem tervezni, szerkeszteni és ellenőrizni is kell. Egy átlagos cég nincs felkészülve arra, hogy szerkesztőséget csináljon a sokszor csak pár fős marketing osztályból. Blog készítés előtt érdemes ezen egy hangyányit molyolni…

    1. Management buy-in

    Sok cégnél a menedzsment a tartalom-marketingből csak az előnyöket hallja meg. Aztán amikor költeni kell, embert kell találni, szervezetet menedzselni, meg PR-ost újraéleszteni, akkor komoly esély van rá, hogy kihátrálnak a döntéshozók – sz@rban hagyva azokat, akik az arcukat tolták a front page-en. Remegő kezű menedzsmentnek a céges blog vadnyugat – bele sem szabad kezdenie.

    1. Technikai stáb kell mögé

    Méghozzá elég széles kompetencia-spektrummal. Ha például retek lassú a blog, az duplán fáj: egyrészt az emberek gyorsabban elunják, és csak magasabb hirdetési költséggel lehet rá forgalmat tarhálni, másrészt SEO szempontjából is rossz. Az optimalizálásnak is vannak olyan részei, amihez IT-s szakember kell, a lelkes amatőr abban a mélységben már életveszélyes – de sorolhatnám ezeket akármeddig. Lényeg, hogy kell egy telefonszám, aminek a végén egy nyugodt hang csípőből tolja a helyes választ…

    1. Policy-probléma

    Főleg többek által vezetett céges blognál muszáj lezsírozni, hogy mit lehet és mit nem. Ha a tartalom-policy túlságosan lájtos, akkor félő, hogy egy magamfajta egy amúgy szépen ívelt mondatot a “fos” kifejezéssel kerekít – saját megítélése szerint – tökéletesre, és ha ettől még népszerű is lesz a vásárlók között, akkor giga-dilemma van. Ellenben ha a policy keményebb, mint Tarzan sarka, akkor unalmas, szürke, bájologva szerencsétlenkedő írások születnek, mert a szerzők paráznak beletenni a tökösebbik énjüket.

    1. A blog készítés jogi problémái

    Céges blog csak saját domain-en frankó, már csak a szerzői jogi kérdések miatt is. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést (süti-policy, adatkezelési agyrém, stb.) mindenképpen saját jogásszal vagy tapasztalt ügyvéddel kell biztosítani, és ez szervezést, pénzt, időt igényel.

    1. Céges blog nemzetköziben

    18,7 Millió ember blogol a világon. 12 millió közösségi blogokon, a többiek saját felületen – a blog készítés nem új stratégia. Ha nagy piacra akarsz betörni ezzel a módszerrel, akkor komolyan fogsz izzadni, hogy kiverekedj magadnak némi ismertséget. Egyes szerzők már 2014-ben fenntarthatatlan stratégiának ítélték a tartalom-marketinget – más kérdés, hogy még ma is ez az egyik leghatékonyabb eszköz – de csak azoknak, akik jól csinálják.

    1. Ingyenes tartalmak

    A tartalommarketinghez az ingyenesen letölthető case study-k, elemzések, white paper-ek hozzátartoznak. Értsd: ezentúl gyárthatsz komoly tanulmányokat csak úgy, és ha email címeken túl mégis kérnél értük bármit, akkor rossz fej leszel és aznap éjjel lehullanak a troll-nevelde láncai… A blog készítés része az úgynevezett mid-funnel tartalmak elkészítése is. Amennyiben ezt kihagyod a képletből, akkor egy úgynevezett acquisition-heavy marketinged lesz, ami folyamatos tartalomkészítési nyomás mellett nagyon kevés árbevételt termel – ezt érdemes elkerülni, mert mindig vesztes stratégia.

    1. Pandora szelencéje

    Egy céges blogot lazán betalál majd néhány hollófejű sivatagi róka, vagy fentebb említett Hivatásos Boldogtalan Kretén – ettől pedig némely corporate PR-os hajlamos rögvest ledobni a szíjat. Pedig amikor az ügyfél veri a tüzet, az Nagy Lehetőség: ilyenkor a cég nyilvánosan bizonyíthatja, hogyan bánik a problémás ügyfelekkel – és ha sikerül udvariasan, kifogástalan precizitással levezetni a drámát, az nem egy ember, hanem az egész közösség előtt teszi hitelessé az adott márkát. Erre szokták mondani Amerikában, hogy a PR az a Public Relations rövidítése, nem pedig a Press Release-é… Ha azonban a te cégednél ennél rizsporosabb, K-Európa-pozitív vezérhangyát dobott a gép, akkor a trollos nap szerintem neked inkább home office legyen…

    Összefoglalás

    Nincs recept rá, hogy milyen iparágban és mekkora cégnek éri meg belevágni a céges blog készítés fájába – B2B-ben szinte kötelező, de B2C-ben is el tud sülni zseniálisan. Ez amolyan dupla vagy semmi: ha elég naftát tolsz bele, azzal a legtöbb elsőnek mozduló brand – főleg telítetlen niche-ben vagy olyan kis piacon, mint a hazai – állva hagyhatja a konkurenciát.

    Ha azonban a dolog idővel szétcsúszik, ha rossz a tartalom menedzsmentje, recseg a policy, megriad a góré, vagy egyszerűen csak középszerűre csúszik ki az egész, akkor nem az NB2-be mész vissza, hanem a kispályára (füvet locsolni). Ha úgy döntesz, hogy tolod, akkor nagy levegő, vissza kettő, padlógáz és ne sajnáld rá az erőforrásokat: csináld kitartóan és minőség tekintetében ne legyen pardon! Ha kíváncsi vagy a jó céges blog 100 titkára, olvasd el a nagy tartalommarketing cikkünket! A cikkek végén pedig mindig szögezd le, hogy: Kommentet bent tartani nem ér!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]