blog.7digits-dev.eu

Category: Growth Hacking

Growth Hacking Konferencia 2018 – A Világ Vezető Növekedési Szakembereinek Tanácsai
[vc_row][vc_column][vc_column_text]

2018. február 6-án a 7 Digits csapata részt vett a GrowthHackers konferencián. Az eseményen a világ legmenőbb tech cégeinek online marketing vezetői meséltek a várható trendekről, újdonságokról és olyan technikákról, melyekről itthon még nem is lehet hallani. Az idei growth hacking konferencia nekem személy szerint már a harmadik volt, így kifejezetten érdekes volt látni, hogy amiről 2 éve még csak elvi szinten beszéltek, az mára aktualitás lett. Ezúton is köszönjük ismét az Innotrade programnak, hogy támogatták az utazásunkat.

Alább összeszedtem az idei konferencia legfontosabb tanulságait. Ezeket hamarosan külön-külön is ki fogjuk vesézni itt a 7Blogon, illetve más oldalakon, vendégcikkek formájában.

(Sean Ellis – a growth hacking fogalom megalkotója – és a 7 Digits csapata)

1. “Youth Marketing”

A konferencia előtt egy meetupon vettünk részt, ahol több résztvevővel is beszédbe elegyedtünk. Jesse Wu, az Autodesk 3D szoftvercég növekedésért felelős szakembere megosztotta velünk, hogy a nagy amerikai cégek körében egyre inkább kiemelt stratégia a fiatal csoportok célzása. Ez oly mértékben vált kiemelt fontosságú céllá, hogy például a Gatorade energiaital kizárólag a 10-14 éves gyerekeket veszi célba marketing kampányaival.

Az Autodesk hasonlóképpen cselekszik; iskolákba és egyetemekre próbálnak bejutni, hogy az ő szoftverükön tanuljanak meg a fiatalok tervezni – onnantól ugyanis nem kérdés, hogy mit fognak használni egész életük során. Jesse magyarázata szerint a youth marketing stratégia lényege, hogy az ügyfelek lifetime value-ja (egy ügyfél átlagos értéke a költése alapján) brutálisan megnő. Így a marketing forrásokat mindig újabb és újabb ügyfelekre lehet fordítani, miközben a meglévők akár évtizedekig is fizetnek a termékért. Ehhez persze rendkívül hosszú távú, stratégiai szemlélet és türelem szükséges.

Korábban amúgy volt egy ilyen húzása a Prezinek is: a ConnectED keretében Árvai Péter megegyezett Obama Elnökkel arról, hogy az amerikai iskolákban a Prezi lesz az alapértelmezett prezentációs eszköz.

2. A tartalommarketing új szintje

Aki magas szinten foglalkozik tartalommarketinggel, az tudja, hogy a tartalom megírása során egyaránt fontos a megfelelő kulcsszókutatás, az írás közbeni kulcsszóra optimalizálás és a tartalmak megfelelő disztribúciója.

Volt szerencsém interjút készíteni a Hubspot ügyfélszerzésért felelős vezetőjével – ez a cég alkotta meg az “inbound marketing” kifejezést. A cég 2006-ban lépett piacra és néhány éven belül egy rendkívül agresszív és nagyívű tartalommarketing-gépezetet kezdett el működtetni, melynek meg is lett az eredménye. Az organikus (ingyenes) forgalmuk mára egészen elképesztő szintre fejlődött.

(Scott Tousleyval – User Acqusition Team Lead, Hubspot)

Kèt nagyon érdekes pontja volt az interjúnak:
1. Az egyik, amikor Scott elmondta, hogy a mai tartalomdömpingben kritikus fontosságú, hogy magas minőségű tartalmak szülessenek (minőség > mennyiség). A mai keresők algoritmusai a minőséget érzékelik, vagyis a magas minőségű tartalmakat sorolják előre a találati listán.
2. A másik érdekes gondolat a célcsoportnak szánt, fókuszált tartalom volt. Scott azt javasolta, hogy pontosan tudjuk meg előre, kik fogják olvasni a tartalmainkat (People research vs. keyword (volume) research).
3. Termékbe kódolt növekedés

Egy terméket megépíteni önmagában is embert próbáló feladat. Pláne, ha még arra is figyelni kell, hogy a termék eladja önmagát… A Hubspot a 2018-as évet annak szenteli, hogy megoldja a termékük virális úton való terjedését. Ezzel párhuzamosan igyekeznek elérni, hogy az ingyenes verzió “saját magát tegye” fizetőssé, azaz ne kelljen újra költeni azokra, akik már egyszer elköteleződtek az ingyenes szoftver felé. (Megj.: Vagyis olyan elemei lesznek a terméknek, melyek rávezetik a felhasználót az előfizetésre.)

A téma már csak azért is izgalmas, mert amikor megkérdeztem Scottot, hogy mit javasolna a 10 évvel ezelőtti marketingvezetőnek a mostani tudásával, akkor azt mondta, hogy már a kezdetekben is figyelni kellett volna arra, hogy

…ne “csak” egy terméket építsenek, hanem egy virális elemekkel rendelkező szoftver készüljön.

Utólag beleépíteni ezeket ugyanis értelemszerűen sokkal bonyolultabb feladat.

4. A B2B marketing új szintjei

Egy roppant izgalmas előadást hallhattunk a Drift szoftvercég marketingvezetőjétől, Guillaume Cabanetól, aki a B2B lead generálást egy egészen új szintre emelte.

Alapvetően három dologra világított rá, amelyek a legtöbb cég esetében visszatérő hibákat képeznek:
1. Rossz a timing,
2. Túl sok adatot akarunk rögtön kicsikarni,
3. Vagy épp egy már felmelegített potenciális lead-et felejtünk el konvertálni.
Az alábbi videó jól érzékelteti, hogy a való életben mennyire nevetséges lenne az a hiba, melyet számos cég nap, mint nap elkövet online.

(Példa a rossz lead fázis felismerésre)

A szomorú az, hogy rengeteg cég vagy eltéveszti a szegmentációt, vagy egyáltalán nem is szegmentál. Emiatt teljesen rossz pillanatában próbálja megfogni a júzereket.

Az előadás másik rendkívül érdekes üzenete a következő volt:

Predicting value, not intent.

Guillaume azt elemezte, hogy 2018-ban már nem azt kell tudnia egy cégnek, hogy egy júzer milyen szándékkal érkezett az oldalra (megj.: sok cég még ezt sem méri), hanem azt, hogy milyen értékkel bír. Mindezt tehát az előtt, hogy az adott júzer konvertálna, beszélnénk vele és megtudnánk, hogy mekkora a büdzséje.

Elsőre lehetetlennek hangzik, pedig nem teljesen az. Felvázolt egy olyan szoftveregyüttesből álló rendszert, melyet még nekünk is emésztenünk és tesztelnünk kell. Miután ezzel megvagyunk, egy részletes cikket fogunk írni erről a B2B marketing szellemében.

5. AI praktikus felhasználási módjai

Az AI és a machine learning már több éve a köztudatban vannak és egyre több felhasználási módjuk van. Ahogy Elon Musk mondja:

De mielőtt mélyebben belemennénk a részletekbe, következzen egy kis gyorstalpaló:

1. A legtágabb fogalom az automatizáció (automation)

2. A mesterséges intelligencia (AI) az automatizáció része

3. A gépi tanulás (machine learning) pedig az AI része

Vagyis egy automata email szekvencia ugyan automatizmus, de nem AI. A Google home, Siri és Alexa már mesterséges intelligenciát használnak, de nem tanuló algoritmusok. A Facebook algoritmusa viszont már tanul, így erre már használhatjuk a machine learning kifejezést.

A Topbots marketing vezetője, Adelyn Zhou – az egyik legelismertebb AI-al foglalkozó szakember – egy roppant izgalmas előadást tartott. (A Topbots egyébként olyan cégeknek ad tanácsokat, mint a Paypal, az LVMH csoport, vagy épp a Linkedin).

De mit tud egy chatbot? Adelyn elmondta, hogy egy olyan méretű cégnél, mint a Telekom, egy ügyfélszolgálati kérdés megválaszolása élő munkaerő segítségével akár több ezer forintba is kerülhet. Ha ugyanezt a munkát egy chatbot végzi, akkor az egész sokkal olcsóbb. A sok kicsi pedig itt is sokra megy – nagyvállalati szinten vagyonokat lehet spórolni a chatbotok alkalmazásával.

Az AI technológiát használó rendszerek meg tudják például mondani, hogy egy kosárlabda meccsen egy adott szponzornak a logója a meccs ideje alatt hány százalékban látszott a TV közvetítés során. A TV-ben közvetített offline hirdetések tehát 100%-ban mérhetővé válhatnak – így leküzdve az offline marketing szektor egyik legnagyobb problémáját.

Harmadik példáként Adelyn a mesterséges intelligencia egy valóban sci-fi szerű alkalmazását említte. Tételezzük fel, hogy megálmodtál egy főképet a weboldaladra, de akárhogyan keresel, nem találsz ilyen stock fotót. Külön fotózásra se időd, se büdzséd nincsen, így marad a kompromisszum. Erre a mindennapos problémára adhat megoldást egy szoftver, mely az AI segítségével olyan képet készít neked, amilyet csak szeretnél. Senki nem fogja megmondani az adott képről, hogy azt nem élő személyek fotózták élő személyekről. Ez már-már ijesztő, de ez a jelen! Egy példával szeretném illusztrálni a dolgot:

[totalpoll id=”19664″]

Ha azt gondoltad, hogy az első az igazi, akkor tévedtél, mert a második.

Összefoglalás

Ahogyan azt mindig is képviseltük a 7Digits-nél, a growth hacking nem valami sötét tech-mágia, hanem sok-sok aprólékos munka a pszichológia, a technológia és az adatelemzés határvidékén. Az idei konferencián egyértelművé vált, hogy a technológiai olló egyre nagyobbra nyílik a fejlett és a méretük okán fejletlenebb marketinggel bíró kis piacok között. Azonban akár a külföldi piacra lépés szándéka, akár a versenytársad technológiai előnye kényszerít majd rá, hogy hatékonyabb marketinget rakj össze, egy biztos: az “Ítélet Napja” egyre közeledik.

Ha kérdésed merült fel a fentiek kapcsán, akkor írd meg kommentben, a megosztásokat pedig Mesterséges Intelligenciával mérjük és még az Ítélet Napja előtt megháláljuk! 🙂

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
February 16, 2018
Growth Hacking Kérdezz-felelek
[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Több, mint három éve, hogy először írtam a growth hacking fogalmáról – igaz, akkor még kifejezett startup fókusszal -, mainstream-be azonban most kezd beszivárogni a jelenség, jellemzően a miszticizmus szintjén. Mivel idén ősszel sor kerül az első hazai nagy Growth Hacking koGrowth konferenciára is, az jutott eszembe, hogy érdemes lenne összegyűjteni a tipikus kérdéseket a témában. Akinek a growth hacking jelentése még mindig nem tiszta, azt azzal vigasztalnám, hogy annak sem tiszta, aki kitalálta (de erről majd alább bővebben).

Ha még nem hallottál a growth hackingről, vagy hallottál, de bullshit szaga volt, vagy nem tudtál vele mit kezdeni a gyakorlat szintjén, akkor hasznos lehet az alábbi kérdezz-felelek, amivel egy csapásra képbe kerülhetsz a growth hacking fogalomkörében.

A kérdések

Ez is egy újabb startup divat-bullshit?

Volt ilyen veszély az elején, de most épp nem úgy néz ki: A growth hacking létező dolog, de mivel elég nehéz meghatározni, nyakamat rá, hogy öt éven belül a nagyvállalati bullshit-bingók állandó szereplője lesz. A kifejezés megalkotója, Sean Ellis saját bevallása szerint is adós maradt a pontos definícióval. Ebben a videóban magyarázza el a growth hacking stratégiai alapjait:

És mi is pontosan a growth hacking jelentése?

Leginkább azt lehetne mondani, hogy a growth hacking egy adat-központú online marketing szemlélet, mely – az offline display-alapú logikáját továbbvivő “régi” online marketing modellekkel ellentétben – sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a tesztelésre-optimalizálásra, a nem szokványos csatornákra és a komplex, nem ritkán több lépcsős, pszichológiailag és UX szempontból aprólékosan és gondosan megtervezett esemény-láncokra. (Hát, valljuk be, nekem sem ment jobban a definiálás, mint Sean-nak…)

Akkor hirdetés nélkül dől a lé?

Hogyne, feltétlenül – a mesében! Egy weboldalra, webshop-ba, vagy applikáció letöltési oldalára forgalom kell, márpedig az nem lesz csak úgy a semmiből. Ehhez a fizetett hirdetés a leggyorsabb – bár nem az egyetlen – út, csak az nem mindegy, hogy a hirdetésre kifizetett összegért mit kapsz cserébe?

A legrosszabb esetben egy csomó tétova látogatót, akik nem vesznek tőled semmit; a Google, a Facebook és a többiek pedig köszönik szépen a pénzedet. A szakmailag szerencsésebben összetákolt esetekben 100 forint hirdetési költség hozni fog neked 300, 500 vagy 1000 forint profitot – és ami talán még fontosabb, adatokhoz jutsz a fizetett forgalom által, amit további optimalizálásra használhatsz fel.

Ennyi a growth hacking jelentése? Hatékonyabb hirdetés?

Egyáltalán nem! Hirdetéssel legfeljebb az ügyfél-akvizíció és néhány esetben az aktiváció intézhető el – van még három konverziós pont, amivel a GH-k ugyanúgy foglalkoznak. A hirdetés viszont arra kiváló, hogy gyorsan legyen adatunk, amivel tovább dolgozhatunk.

És az miért olyan fontos?

Azért, mert amit ugyanis nem tudsz mérni, azon nem vagy képes javítani sem! Ezért nem a vakvilágba durrogtatjuk el a hirdetési büdzsét, hanem először kisebb összegekkel tesztelünk, és amikor találtunk egy
- pozitív hozamú
- ismételhető, és lehetőleg
- automatizálható
ügyfélszerzési modellt, akkor azt optimalizáljuk fehér izzásig. Ezek sokszor elég komplex modellek, aminek főleg az automatizációja egyáltalán nem egy délután alatt összekattintgatható móka – ezekhez sokszor embertelen mennyiségű tesztelésre, egyedi fejlesztésre és több fizetős megoldás integrációjára van szükség.

És mit kell tesztelni?

Inkább mit nem? Főszabályként a growth hacker a növekedési ütem korrelációját keresi valamilyen másik metrikával, olyannal, amiről korábban nem lehetett tudni, hogy különösen lényeges. Amikor megvan ez az adat – ezt hívják North Star Metric-nek -, akkor ezt a növekedésre leginkább kiható mutatót próbálja meg minden eszközzel feljebb tornázni (követni, mint a vándor az esthajnal csillagot). Ha ez a mutató nő, akkor az árbevétel és a cég is növekszik.

OK, szóval ez online marketing folyamat-optimalizálás, ugye?

Közelít, de korántsem csak ezt takarja a growth hacking jelentése. Igaz, hogy egy growth hacker optimalizálja a marketing funnel-t, de az igazán kreatív arcok új csatornákat, vagy folyamatokat is találnak – szerencsés esetben olyanokat, amiket korábban senki nem használt még, vagy nem úgy. Optimalizálással minden growth hacker foglalkozik, de önmagában ettől még nem hívnak valakit growth hackernek.

Tényleg, mi köze van a hacker-ekhez?

Az égadta világon semmi – a growth hacking jelentése szempontból a kifejezés teljesen félrevisz. Sokan hiszik, hogy a growth hacking jelentése valami sötét, titkos, és súlyosan törvénytelen technika használatára utal. A valóságban a hack kifejezés a nem szokványos megoldások alkalmazását jelenti.

De a growth hackerek nem is marketingesek, igaz?

Sokszor nem, de egyáltalán nem kizáró ok a marketing háttér, sőt! Sok kis startup volt úgy még a Szilícium Völgyben is, hogy az induló team-ben csak 4-5 fejlesztő volt, és hiába álmodtak róla, hogy jön majd egy agyonfizetett sztár-marketinges fehér X6-oson – nem volt rá zseton. Ezért jobb híján kinevezték az egyik fejlesztőt a növekedésért felelős kollégának, Ő meg tette azt, amihez értett; online eszközökkel érte el a célját. Vannak growth hacker-ek, akik marketinges háttérrel bírnak. Mások a megfelelő kreativitással is rendelkező fejlesztőmérnökök, némelyikük meg szimplán csak egy magasan funkcionáló autista – egy biztos, mindkét agyfélteke kell hozzá, hogy egy GH igazán sikeres legyen.

És honnan lehet tudni, hogy ki a growth hacker és ki a “mezei” marketinges?

Itt nincs olyan éles határ, mint az orvos meg a nővér között. A growth hacking jelentése inkább a szemlélet és a képességek skálájának szélességének tekintetében mérvadó. Mindkét szemléletmóddal lehet nagyot alkotni, és ugyanúgy lehet kutyaütőnek is lenni – nem az elnevezése, hanem az eredményei tesznek hitelessé egy szakembert.

Az biztos, hogy growth hacking körökből – egyelőre – teljesen hiányzik a kizárólag megmondóemberi képességekkel rendelkező bullshit-huszárok magasztalása – ennek ugye a multikultiban nagy hagyománya van. A sikeres growth hacker-ek mind nagyon mélyen értik az online világ működését és képesek csinálni is valamit a saját kis kezeikkel. Amennyiben például az Ausztráliában Hubspot CRM-et használó cégek CFO-jainak email címeit akarod megszerezni, akkor ezt egy growth hacker simán megcsinálja három lépésben – nagyjából másnapra. Egy “mezei” online marketinges erre nem képes.

Apropó multik: ha ez ennyire hasít, akkor miért nem használja minden multi?

Mert a growth hacking jelentése önmagában feltételezi azt a rugalmasságot, hogy a teszteléssel megszerzett adatokat a termékfejlesztésben, support-ban, logisztikában is felhasználjuk – magyarul a GH belemászik a termékbe. Ezt nagyon nehéz egy multis környezetben megtenni – ahol működik, ott rendszerint a profi, felvilágosult menedzsment miatt működik. Még ügynökségi környezetben sem mindig problémamentes a growth hacking technikák alkalmazása, egy kis cégnél (startupnál, kkv-nál, vagy kisebb e-commerce-nél) azonban a kis headcount és a rugalmas szervezet miatt jól működik.

De ha ez ennyire nyerő, miért nem nyomják le a stratupok a multikat?

Növekedési ütem szempontjából mindenképpen “lenyomják”, azonban például piaci részesedés tekintetében nem nagyon fogják – legalábbis egyik napról a másikra semmiképpen. A marketing hatékonyságában kell elsőségre szert tenni, a többi csak idő és pénz kérdése. Másrészről pedig egy multinak számos olyan egyéb hatékonysági előnye van, ami a méretgazdaságosságából ered – például gyártás, vagy logisztika területén – tőkeellátottságról, kapcsolati hálókról nem is beszélve. A játék majd akkor lesz érdekes, ha a multik is elkezdenek ezzel a szemlélettel dolgozni…

És ha growth hacker-t akarok, de azonnal, akkor honnan lehet egyet leakasztani?

Kérj a Télapótól! De inkább kérj egy Bentley-t, annak nagyobb a valószínűsége, hogy megkapod. Gondolj csak bele: a growth hacking ígérete az, hogy viszonylag kevés pénzből nagyon nagy növekedést érsz el. Ha jobban belegondolsz, valószínűleg rajtad kívül korábban senkinek nem jutott még eszébe, hogy kis zsetonból egy naaagy rakás zsetont csinálni jó ötlet…

Egy ember szoftver-fejlesztői és kreatív képességekkel egyszerre, aki emellett jól érti az online viselkedés pszichológiáját – fogalmazzunk úgy, hogy még Amerikában sem ez a tipikus munkanélküli portréja – nálunk meg ugye újabban szakácsot, nővért és tanárt sem lehet találni, nem hogy fejlesztőmérnököt meg growth hackert… Az ilyen képességű emberek gyors, agilis, agresszív és tőkeerős startupokhoz, középvállalatokhoz, vagy külföldre szerződnek – oda, ahol megfizetik őket.

Esetleg valami jó hír?

Véletlenül van: A growth hacking jelentése – ahogy fentebb elhangzott – sokkal inkább szemléletmód plusz tanulható képességek egyvelege, mintsem egy teljesen új tevékenység; így például te is simán meg tudod tanulni, vagy rászabadítasz egy fejlesztőt, aki elmélyed benne. Az első pár száz blogposzt elolvasása után még nem leszel egy Larry Kim, de a legfontosabb a szemléletmód elsajátítása; a technikák majd jönnek szép sorban.

Magyarországon is működne az ilyesmi?

Működni mindenhol működik, a kérdés az, hogy megéri-e? Magyarországon a legtöbb kkv nem engedheti meg magának a tesztelés 3-4 hónapját sem, mert egyszerűen nincs ekkora marketing büdzséje (ha jobban meggondolom, egyáltalán nincs marketing büdzséjük). Bár a tőkeerősebbek megtehetnék, sokszor elriasztja őket hogy akár többszáz százalékos növekedés sem termelné ki a költségeket. Akinek megéri, azok az exportra termelő középvállalatok, a nagyobb szolgáltató cégek és talán a top 50 kereskedelmi vállalat – és persze bármelyik multi, ha van ennyi mozgástere (rendszerint nincs).

B2B-ben is működik, vagy ez egy B2C játék?

B2B-ben működik csak igazán! Használják is a nagy piacokon, ahol nagyon drága az értékesítők fenntartása. A B2B marketing területén az automatizálás, a lead nurturing és a többlépcsős elköteleződés tervezése azok a területek, ahol bőven van tere a GH-szemlélettel dolgozó szakembereknek. A growth hacking jelentése tartalmazza az adatvezérelt hozzáállást, márpedig a lead gen tipusú online B2B marketingben ez elsőrendű követelmény.

Amúgy biztos jó ez az őrült növekedés?

Nézzük inkább úgy, hogy kinek nem jó: az exponenciális növekedés ugyanis valóban nem minden vállalkozásnál szerencsés. Először is, a terméknek viszonylag rugalmas mennyiségben kell rendelkezésre állnia. Egy szoftvernél, vagy SaaS vállalatnál ez természetes, de egy cipőgyár, amelyik napi 5000 pár cipőt gyárt, az nem tud jővő hét hétfőtől kezdve csak úgy napi százezer darabot lezavarni a gyártósorról, csak mert landolt a marketing osztályon egy befordult mókus, aki hosszú évek tanácstalan tökölődése után végre ránézett az adatokra és rendbevágta a marketinget…

Akkor a terméktől függ a növekedési pálya?

Ennél azért bonyolultabb a dolog: a második kritérium ugyanis a nagy piac. Ha a teljes piac felvevőképessége az adott termékre nézve korlátos, akkor soha nem lesz exponenciális a növekedés, ezért a growth hacking szemlélet exportőröknek, vagy eleve nagy piacon mozgó vállalkozásoknak jó, illetve azoknak, akik nagyot nyernek a növekedésen – mondjuk magas profittartalom plusz éles verseny miatt. Ilyen öldöklő versennyel bíró iparágak itthon is vannak már, a piac pénzben kifejezett méretétől függően lehet profitábilis számukra, ha growth hacking szemlélettel próbálnak új lehetőségeket kihasználni.

Van még több kritérium is?

Még három. A harmadik a szervezet: exponenciálisan skálázható termék és nagy piac esetén is készen kell állnia a szervezetnek arra, hogy rugalmasan lekövesse a növekvő terhelést: számlázás, logisztika, product, customer support – a nagyobb eladási szám mindegyik területre kihat. Arról nem beszélve, hogy maga a growth hacking jelentése magában foglalja a nem szokványos folyamatokat, amihez esetleg a fenti területeknek is rugalmasan alkalmazkodniuk kell.

A negyedik kritérium az eszközrendszer – egy az online csatornák mindegyikén mozgó growth hacker csapat rengeteg fizetős eszközt használ – ezek összeadva havi több ezer dollárt is kitehetnek. Ha ezeknek a költsége egyetlen vállalkozást terhel, akkor a growth hacking még drágábbnak fog tűnni – és megint az a kérdés merül fel, hogy megér-e ennyi befektetést?

Az utolsó kritérium a menedzsment. Growth hacking technikákat csak felvilágosult menedzsmenttel lehet csinálni, mert ha egy marketinget hírből sem ismerő átlag K-Európai áfazsonglőr földesúr a döntéshozó, akkor viszonylag szűk tere lesz bármilyen innovációnak. Ez elsősorban kulturális, nem pedig IQ kérdés – egy magasabb növekedési pályához értelmes, türelmes, a növekedés mellett elkötelezett vezető kell.

És akkor most growth hacking ügyben merre tovább?

Egyrészt regisztrálj a growthhackers.com-ra, ott nagyon sok hasznos forrást fogsz találni. Másrészt minden évben van Amerikában, a nyugati parton egy nagy growth hacking konferencia, ha komolyan érdekel a téma, arra érdemes elmenni (Jövőre San Diego-ban lesz február 8-án).

Ha pedig még idén belevágnál, akkor októberben szervezzük a HVG Online-nal közösen a fent említett GH konferenciát – ott is sokat lehet majd tanulni erről a témáról. További kérdések kommentben bátorítva!

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
September 11, 2017
5 Lecke a Legnagyobbaktól – Growth Hacking Konferencia 2017

[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Sok marketing konferencia van szerte a világon, de csak egy olyan, amelyiken a világ top tech cégeinél dolgozó digitális marketingvezetők sűrűsége a legnagyobb; ez pedig a Growth Hacking Konferencia, melyet idén Los Angelesben rendeztek május 24-én.

Mondanom sem kell, hogy a 7 Digits csapata kint volt az eseményen és minden bölcs jövőbelátást, minden piszkos kis trükköt feljegyeztünk, hogy ügyfeleinknek jobb szolgáltatást tudjunk nyújtani, a 7blog olvasóinak pedig újabb és újabb technikákról tudjunk beszámolni. (Az utat az Innotrade program támogatta, ezúton is köszönjük a segítségüket és rugalmasságukat! Öt csillagos szervezést mutattak be az Innotrade munkatársai!)

A growth hacking konferencia

A konferenciát már sokadik éve Sean Ellis szervezi, akivel jó barátságot ápolunk. Sean neve nem véletlenül szerepelt több cikkben, Ő ugyanis a growth hacking atyja, a fogalom megalkotója. Az eseményre számos világklasszis előadót hívott meg, akik a marketing bullshit helyett tényleg az általuk használt technikákról és a legújabb eszközökről meséltek a közönségnek.

(Jómagam, Sean Ellis és Kádas kolléga a konferenciát megelőző meetupon)

Többek között ott voltak az Uber, Google, Hubspot, Duolingo, Transferwise, Wordstream, Instagram és az Adobe Spark növekedési marketing szakemberei (growth hacker-ei).

Egyetlen napba annyi infót szuszakoltak bele, hogy utána nem győztük feldolgozni és szelektálni, hogy melyik ügyfélnél milyen technikákat fogunk kipróbálni. Azt gondoltuk, hogy azért sok újat nem fogunk hallani, de volt pár (kimondottan PPC-re és SEO-ra specializálódott) előadás, ahol csak kapkodtuk a fejünket, még végiggondolni és nehéz volt menetben, amit hallottunk!

Pontosan ezért éri meg belefektetni az időt és energiát ilyen eseményekbe, mivel ennél közelebb ritkán tud menni az ember a tűzhöz, hogy hallja, hogy például épp az Instagramnál mi a legújabb “truváj”. Következzen most öt olyan pont, melyek különösen megragadták a figyelmemet:

1. Tesztelés, tesztelés, tesztelés

Kulcsüzenet: Még a legnagyobbak is hónapokig (ha nem tovább) tesztelnek.

Az egyik legtanulságosabb beszélgetés pont Sean Ellis-el zajlott a growth hacking konferencia előtti estén egy koktéllal a kézben. Sean megosztotta velünk, hogy épp most publikálják újra az ún “Projects” szoftverüket, mely a growthhackers.com-ból nőtt ki és a growth team-eket hivatott segíteni. Ez egy fizetős szoftver, melyet tavaly nyáron piacra dobtak, de nem hozta a növekedési elvárásokat és az engagament számokat, ezért pár hónapra rá leállították a kampányt, újraterveztek és nemrég újra piacra dobták a terméket.

(Sean Ellis nyitóelőadása)

Igen, visszahívja a terméket az az ember, aki a growth hacking-et kitalálta… Hogy miért nem használt valami ravasz growth hacket? Mert ilyen csak a digitális marketing-mesekönyvekben létezik! Mit csinált helyette? Rengeteget tesztelt, és amikor nem volt elég, még többet tesztelt!

2. Snapchat vs Instagram

Kulcsüzenet: Az Instagram a Snapchat-től nyúlta a “Stories” funkciót, de nyúlni teljesen OK. A Snapchat szerint meg sok sikert hozzá, az erősebb user bázisukat ez nem ingatja meg…

Vicces módon 48 órán belül sikerült beszélnem az Instagram termék menedzserével (a konferencián) és egy Snapchates belső emberrel (Kádas Doktor kapcsolati hálója néha még engem is meglep. 🙂 ) Arra voltam kíváncsi, hogy mit gondolnak egymásról. Főleg az érdekelt, hogy hogyan kezelik azt, hogy mostanában az Instagram szépen lekoppintja a Snapchat funkcióit.

Az Instagram termékmenedzsere a következőképpen reagált. A Facebook anno kitalálta a “feed”-et, mostmár mindenki használ feed-et. A Twitter kitalálta a hashtag-et, mára mindenki használja. A Snapchat kitalálta a “Stories” funkciót, ők pedig jó ötletnek tartották alkalmazni az Instán belül – ennyi. Gyakorlatilag megoldotta nekik azt a problémájukat, hogy az emberek több tartalmat osszanak meg magukról.

Ugyanis amíg nem volt Stories, a felhasználók csak posztolni tudtak, de itt törekedtek a “tökéletes” képek publikálására, ezért kevesebb tartalmat gyártottak. ezzel szemben a Stories megjelenésével elkezdtek tartalomgyártás helyett dokumentálni, mely kevesebb energiát igényel, és itt nem törekednek a userek feltétlen a minőségre, mivel itt inkább a mennyiségen van a hangsúly – így alakul át egy milliárdokat érő platform…

(Bangaly Kaba előadása – Product Manager, Instagram)

A Snapchat-es kolléga arcán viszont látszott, hogy nem feltétlenül örülnek a tendenciának, ugyanakkor elárulta, hogy a Snapchat usereknek több mint 40%-a nincs jelen aktívan az Instagramon – szóval köszönik szépen, jól megvannak a saját user bázisukkal.

3. Forgalom “hőmérséklet”

Kulcsüzenet: Mindig igazítsd az üzeneteidet és az ajánlataidat a forgalmad “hőmérsékletéhez”.

Aki PPC-zett már, az tudja, hogy ha direkt célzással forgalmat vezetsz egy oldalra, ahol rögtön valami nagy elköteleződést vársz, akkor a konverziós arányok finoman szólva a béka segge alatt maradnak. Korábban még mi is beleestünk ebbe a hibába, túl gyorsan akarunk eredményeket és nem terveztük meg kellő alapossággal a felhasználói utat és annak reális kimeneteleit.

A felhasználókat több csoportba érdemes osztani és ezekhez mérten kell nekik kommunikálni és kérni. Egy hideg forgalom esetében csupán ún. “mikro elköteleződéseket” érdemes beépíteni az első felhasználói élménybe, mert ezek az emberek még nem ismerik a céget, nem készek a konverzióra. Ilyen akár egy “Tovább” gombra való kattintás, egy email feliratkozás, vagy egy lájk.

Ha olyan forgalomról beszélünk, ami már járt az oldaladon, látta az értékajánlatodat és ezután tovább kattintott az újabb hirdetésedre, emailedben lévő CTA-ra, akkor itt már lehet magasabb elköteleződést remélni. Ilyen például egy kisebb csomag, olcsóbb termék, olyan dolog, amit ha kipróbál és tetszik neki, akkor valószínű, hogy megveszi majd azt, amit te igazából szeretnél neki eladni.

4. Ha hírverést szeretnél Amerikában

Kulcsüzenet: Sokkal könnyebb bejutni a legnagyobb médiumokhoz, mint ahogy azt gondolnád.

Larry Kim, a Wordstream alapítója a growth hacking konferencia talán leghumorosabb előadásának keretében mesélt arról, hogy hogyan került be a cikkeivel a Business Insider, majd nemsokkal rá a FOX csatorna híradójába.

Minden azzal kezdődött, hogy kimérte, melyik cikke teljesít a legjobban a blogján, melyet utána Facebookon rácélzott egy újságírói email címeket tartalmazó “custom audience”-re. Nem sokkal rá jött is a megkeresés a Business Insider-től, hogy tetszik nekik a cikk, szívesen lehoznák – ilyen egy igazi growth hack!

Ezután a Business Insider cikkét megfogta és rácélozta egy újabb sajtós email listára, melynek következtében a FOX csatornától (amerika egyik legnagyobb TV csatornája) keresték meg és nemsokkal rá, már a híradóban szerepelt, mint szakértő.

(Larry Kim több mint vicces előadása)

Ezt a két szereplést felhasználva pedig utána szinte bárhova be tudott kerülni. Elég kézenfekvőnek tűnik, de a poén, hogy az is. Ha az újságíró nem tudja, hogy jól írsz, akkor nem fog felkeresni, ilyen egyszerű. Tegyük hozzá, hogy Larry még a growth hacking konferencia illusztris résztvevői között is az egyik legtöbbre tartott szakember!

5. A North Star Metric

Kulcsüzenet: Általában egy cég építése során számos mérőszámot figyelünk egyszerre, melyek mind mást és mást mutatnak. Több mutatót kell mérni, de csak egyre kellene koncentrálni…

Ahogy Sean Ellis is hangsúlyozta a konferencia nyitóelőadásában, kell lennie egy ún. “North Star metric”-nek, mely egy mérőszám mindenek felett. Ez az a szám, vagy érték, mely a te üzleted szempontjából a legfontosabb, a legjobb korrelációt mutatja a növekedéssel.

[totalpoll id=”16602″]

Példának okáért a Duolingo esetében ez a DAU (daily active users), az Adobe Spark-nál a “retention”, a Facebook esetében a MAU (monthly active users), a Slack-nél pedig a a 2000 üzenet csapatonként.

Ahogy Ed Baker (Uber/Facebook) fogalmazott:

When you’re trying to prioritize what you’re working on it’s hard to know what to prioritize and the NSM can help with that.

A konferencián Péter mellett velünk volt Papp Gábor, a keresőoptimalizálás koronázatlan királya, valamint Tóth Szabolcs, a BioTech USA online marketing vezetője is. (Jelenleg a tothszabolcs.hu ecommerce blog szerzője)

Tavaly is volt growth hacking konferencia, de idén még erősebb volt az előadói gárda. A konferencián hallottakról még fogunk publikálni további cikkeket, melyek jobban belemennek egy-egy témába részleteiben. Ha kíváncsi vagy ezekre, akkor erre a linkre kattintva csatlakozhatsz az első magyar growth hacking csoportosuláshoz!

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

June 5, 2017