blog.7digits-dev.eu

Category: Stratégia

  • Tébolyfalva fő attrakciója, a ROAS

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Nagyon sok olyan vezetőhöz volt szerencsém, aki olyan csőlátással van rácuppanva a ROAS-ra, mint kényszeres NAV-ellenőr a furcsán kerekített számlákra. De csak a ROAS-ra – és semmi más performance marketing mutatóra! E-kereskedelemben talán még elterjedtebb ez a ROAS-téboly, nevezetesen az, hogy

    a ROAS-t profitmutatóként kezeli a vezető.

    Nagyjából tudja, hogy 30% az árrése, oszt-szoroz-hasra csap és elmegy az ügynökséghez, hogy neki 10-es ROAS-tól jó…

    Meglepetés: ez egy égig érő ostobaság!

    Ha érdekel annyi mikroökonómia, hogy ne hozz öngyilkos marketing döntéseket, akkor az alábbiakban részletesen elmagyarázom, hogyan értelmezd a ROAS-t és számos konkrét példán keresztül bemutatom a leggyakoribb melléfogásokat, hogy felismerd és el tudd kerülni őket.

    Mi a probléma a ROAS-fétissel?

    Az a probléma, hogy a ROAS valójában nem nyereséget mér,

    hanem kizárólag azt, hogy az adott reklámköltéshez mennyi azonnali árbevételt tudunk hozzárendelni.

    A Kedves Vezető gondolkodása első ránézésre logikusnak tűnik: Ha 1 millió forint hirdetési költésből mondjuk 7 millió forint bevétel keletkezik, akkor az 7-es ROAS, vagyis minden hirdetésre költött forintra jön 7 forint plusz árbevétel. 7 millióból a 30% elsődleges árréssel lesz 2,1 millió forint, ha leszámoljuk belőle a csomagolást, az overhead-et, a shop költségét, stb., még akkor is marad mondjuk 1,5 millió. Ez nagyjából a pénz másfélszerezése havonta (!) – mintha Google részvényt vettél volna 2004 októberében.

    Csakhogy…

    Ez legtöbbször totális önbecsapás

    A probléma ott kezdődik, hogy a Return on Ad Spending értéke nem tud semmit a bruttó árrésről. Sem a logisztikai költségekről, a visszaküldésekről, az utánvét költségéről, (speciális esetben) a marketplace fee-ről, a fulfillmentről, a CRM/CDP adatairól, az ügyfélszolgálat fenntartási költségéről, vagy akár a készletfinanszírozásról.

    Márpedig a profit – vagy a masszív veszteség – ezek után keletkezik. Ezért válik a ROAS nagyon könnyen vanity metrikává: jól mutat a riportban, könnyű vele fejben számolva megítélni az ügynökség, vagy a belső marketinges teljesítményét,

    csakhogy egyúttal elképesztően ostoba, rossz döntésekhez vezethet.

    Ilyen megtérülés, olyan megtérülés

    Szálazzuk szét kicsit profibban ezt a ROAS kérdést, mielőtt ezredszerre is meg kell hallgatnom a “nem mondom meg a unit economics számait, csak csináljatok nekem 10-es ROAS-t” agymenést. (Ha szeretnéd, hogy ajánlat nélkül lepasszoljunk egy kisebb ügynökségnek, ezt a mondatot kell felmondanod a Kollégáimnak…).

    Szóval vegyük át, hogy milyen ROAS-ok is léteznek marketing-műveltebb körökben, mert hogy nem csak egyféle van…

    Revenue ROAS

    Ha nem különböztetik meg sehogy, akkor a “ROAS” kifejezés mindig árbevételre vonatoztatott megtérülést jelent. Ez a klasszikus ROAS, amivel a klasszikus performance szemléletű marketingesek is számoltak még 10-12 éve és használatban van ma is. Nem a mutatóval van baj, hanem azzal, ha rosszul értelmezik.

    A “sima”, vagy szaknyelven revenue ROAS képlete a következő:

    ROAS = Árbevétel / Hirdetési költés

    Ez azt méri, hogy 1 forint hirdetési költés hány forint árbevételt generált. A Revenue-re vetített megtérülés a Meta hirdetési platformján, a Google Ads-ben, a marketplace dashboardokon és nagyjából szinte minden agency riportban is az alap KPI. Nagyon is fontos KPI, mert operatív kampányoptimalizálásra kiválóan használható – vállalatirányítási döntésekre azonban nem!

    Egy 80%-os bruttó árréssel hasító DTC beauty brand és egy 8%-os marginon túlélő elektronikai kereskedő ugyanazzal a 4-es megtérüléssel teljesen más pénzügyi helyzetben van. Az előbbi agresszíven skálázhat. Az utóbbi gyakorlatilag épp a vesztébe rohan.

    Margin ROAS

    Ez az, amit valójában nézni kellene egy vállalatvezetőnek. A senior (C-szintű) döntéshozatalban a valódi kérdés ugyanis nem az, hogy mennyi revenue jött vissza, hanem az, hogy mennyi contribution margin-t termel egy marketing tevékenység. Pont erre vezették be a Margin ROAS fogalmát:

    Margin ROAS = Elsődleges árrés / Hirdetési költés

    Ha még pontosabban szeretnéd, akkor íme:

    Margin ROAS = [Árbevétel − COGS − Fulfillment − Visszáru − Változó költségek] / Hirdetési költség

    A legtöbb modern e-commerce finance framework is pontosan ezt hangsúlyozza: a Return on Ad Spend önmagában nem profitabilitási mutató, ezért contribution margin nélkül félrevezető.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Első példa: A 4-es Return on Ad Spend, ami valójában veszteség

    Egy webshop havi 10 millió forintot költ Meta hirdetésekre, a riport szerint a revenue ROAS 4.0. Ez azt jelenti, hogy 40 millió forint árbevétel keletkezett. A vezetőség elégedett, a CMO további büdzsét kér, a CFO viszont számol:

    A termékek átlagos bruttó árrése egészséges 35%. Ez azt jelenti, hogy a 40 millióból a gross profit mindössze 14 millió forint. Ez a CM1 (Contribution Margin 1), vagy más néven “Fedezet 1” összege. Ebből még lejön fulfillment, csomagolás, utánvét, visszaküldések, ügyfélszolgálat, payment gateway költség és az operáció. Tegyük fel, hogy ezek összesen további 6 millió forintot visznek el, tehát marad 8 millió Forint. A marketing költés ugye 10 millió volt, vagyis a kampány contribution szinten mínusz 2 millió forint.

    A revenue ROAS 4-es, de a profit negatív. Ez az egyik leggyakoribb e-commerce illúzió, látjuk minden áldott héten többször is, csak sokszor a 7Digits az első, ahol valaki utána is számol ennek…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Break-even ROAS

    Ez az a mutató, amit minden CEO-nak tudnia kellene.

    A jó ROAS ugyanis nem iparági benchmark, hanem margin kérdése. NINCS elfogadható megtérülési benchmark. Azért nincs, mert a margintól (és még jó pár más dologtól függ)!

    Ezzel együtt (vagy inkább éppen ezért) az egyik legcélravezetőbb vezetői mutató a break-even ROAS.

    Break-even ROAS = Árbevétel / [Árbevétel − COGS − Fulfillment − Visszáru − Változó költségek]

    vagy egyszerűbben megfogalmazva

    Break-even ROAS = 1 / Margin %

    Ha egy cég valódi (CM2) contribution marginje 25%, akkor a break-even ROAS = 4.0. Vagyis a 400%-os megtérülés nem jó, hanem pont nullszaldó. Az EasyApps és több Shopify-alapú benchmark is ugyanezt a logikát használja: a break-even ROAS mindig a margin-struktúrától függ, nem pedig egy univerzális iparági számtól. Ha Shopify-t használsz, akkor ezen a linken találsz egy remek kalkulátort, érdemes eljátszani vele.

    Ezért veszélyes a „nekünk 3-as ROAS már jó” típusú gondolkodás. Amíg nincs meg – legalább termékcsoportokra lebontva – a contribution margin, a visszaküldési arány, az upsell arány, az LTV, stb., addig nem tudjuk, hogy a 3-as ROAS mire jó.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Második példa: A kampány, amit túl korán leállítanak

    Egy prémium DTC brand új ügyfélszerzésre futtat kampányt a Facebook-on. Az első rendelésen a revenue ROAS csak 1,8. A menedzsment bepánikol, jön a mikormenedzsment ösztön: azonnal leállítani! Ügynökség leszarja a contribution margint meg a többi unit economics mutatót és leállítják.

    Pedig az átlagos repeat purchase rate magas, az ügyfél 12 hónapon belül átlagosan még 3 alkalommal önként és dalolva újra vásárol; ami ugye a nulla ügyfélszerzési költség okán már sokkal magasabb margin-t termel. Az első rendelés valóban veszteséges ugyan, de mivel az LTV kiemelkedő, az egész performance vastagon pozitív hozamú lenne – ha nem állították volna le a közgazdaságtanilag félművelt döntéshozók.

    Itt a first-order ROAS a félrevezető. A helyes kérdés azonban nem az, hogy az első rendelés profitábilis-e, hanem az, hogy mennyi a payback period, és mennyi idő alatt térül meg a CAC. Ha nincs tőke a cégben, akkor megfontolandó a kampány leállítása, vagy visszavágása és más, alacsonyabb CAC-al bíró célcsoport felkutatása. Ha azonban a cég tőkerős, akkor olyan profitot hagy az asztalon, amit minimális taktikai nyugalommal és némi agymunkával automatán bekaszálhatott volna!

    Jegyezd meg egy életre, ha a hirdetések megtérüléséről van szó: a „jó Return on Ad Spend” mindig a teljes üzleti modell kontextusában értelmezhető, nem pedig önmagában.

    Sok-sok növekedési lehetőséget pedig nem a rossz kampány öl meg, hanem az alulképzett döntéshozók rossz értelmezése.

    Az emberi hülyeség kerül igazán sokba, nem pedig a profi marketingre költött pénz![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Blended vs Platform ROAS

    Nézzük a következő ROAS metrikát, mert ez is egy nagyon fontos pontja a megtérülés számításának. A blended ROAS az a pont, ahol a legtöbb CMO és agency vitatkozik és általában mindkettő – részben – téved. A platform ROAS azt mutatja, amit a Meta vagy a Google saját attribúciós logikája alapján magának tulajdonít. Ezzel szemben a blended megtérülés a teljes vállalati valóság.

    Blended ROAS = Total Revenue / Total Marketing Spend

    Az AMP benchmarkjai szerint például apparel kategóriában a blended ROAS gyakran 4,5 körül mozog, míg egyes kategóriákban ennél jóval magasabb lehet. A blended ROAS azért nagyon fontos mutató, mert nem engedi, hogy a platformok saját magukat túlértékeljék (ami valljuk be, sokszor előfordul). Ha a Meta szerint 6-os a ROAS, Google szerint 5-ös, TikTok szerint 4-es, de a teljes blended csak 2,8 — akkor valaki téved.

    Magyar CEO-k szokása ilyenkor lebűnözőzni a hirdetési platformokat, pedig nem tudatos hazudozásról van szó, hanem az attribúció helytelen beállításáról.

    A ló másik oldala

    A hirdetési megtérülés-fétis témáját nem engedhetjük el úgy, hogy nem ejtünk szót a ló másik felére esett döntéshozókról, vagyis arról a helyzetről, amikor a ROAS éppen brutálisan magas (tegyük most fel, hogy egészséges, 30% körüli CM2 mellett). Nézzünk egy példát erre:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Harmadik példa: A magas return, ami visszafogja a növekedést

    A ROAS-fétis nem más, mint a Return on Ad Spending mutató meg nem értéséből fakadó eszemeten költésges hiba, amikor egyre magasabb és magasabb megtérülésre törekszik a cégvezető – anélkül, hogy tisztában lenne a contribution margin és az opportunity cost fogalmaival. Nézzük meg ezt egy példán keresztül:

    Egy webshop kizárólag brand searchre és remarketingre költ. A Google Ads ROAS 11. CMO fellélegezhet, a tulajdonos boldog, PPC-s freelancer a mennybe megy: „Ez működik.”

    Valójában a cég nem növekszik, csak a már meglévő keresletet aratja le. Nincs új ügyfélszerzés, nincs új piac, nincs skálázódás. Opportunity cost formájában a cég több pénzt veszít havota, mint amennyit a tulajdonos életében egyben látott.

    A túl magas megtérülés ugyanis gyakran nem a siker, hanem az alul-invesztált marketing tünete. És opportunity cost formájában, szinte láthattalanul sarcolja  céget nap, mint nap.

    A kérdés nem az, hogy lehet-e 10-es ROAS-t csinálni, vagy nem, hanem az, hogy a 10-es megtérüléshez való ragaszkodás mennyibe kerül az asztalon hagyott margin formájában. Sok esetet láttam, ahol a 3,2-es blended ROAS sokszorosan több profitot termelt, mint a 9-es platform ROAS.

    Ugyanis a magasabb volumen + alacsonyabb Return on Ad Spend sokszor több nyereséget és magasabb árbevételt is csinál, mégpedig úgy, hogy behozza azt az ügyfelet is, aki bár drágább, mint a 11-es ROAS-al hozható vásárló, de magas LTV-je, vagy akár csak a magas CM2 révén még mindig bőven megéri, azaz profitot termel a cégnek.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Milyen mutatókkal együtt kell nézni a megtérülést?

    A fentieket figyelmesen végigolvasva talán már mindenkinek leesett, hogy a Return on Ad Spend önmagában nem döntési mutató. Amennyiben a contribution margin, a teljes CAC és az LTV is benne van a képletben, úgy már jobb a helyzet, de az igazán jó hirdetősdihez a PPc stratégiát irányító személynek ismernie kell a unit ecomics összes mutatóját.

    A ROAS csak egy input, egy szám. Gazdaságilag értelmezni a contribution margin-nel, a CAC-kal, az LTV-vel, a payback perioddal, a repeat purchase rate-tel, a refund rate-tel, a gross margin trenddel és a cash conversion cycle-lel együtt kell! Ha ezek közül bármelyik romlik, a jó ROAS is lehet rossz hír.

    Ezért a valódi kérdés nem az, hogy jó-e a ROAS, hanem az, hogy jobb lett-e tőle a vállalat profittermelő képessége és a hosszú távú növekedési potenciálja.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Negyedik példa: amikor a ROAS konkrétan félrevisz

    Magánklinika hirdet nagy értékű elektív műtétekre, amik értelemszerűen műtéti konzultációval indulnak. A ROAS borzasztó, mondjuk 1,0 körüli érték – mert az Analytics-ben a 35 000 forintos első vizit lett beállítva konverziós értéknek. Igen ám, de az első vizitek 25%-a egy 2,5 millió forintos műtéthez vezet, amivel nem hogy negatív a kampány, hanem kocsi-ló, minden mehetne rá – már amennyiben van szabad kapacitása a Doktor Úrnak…

    A ROAS azért borzasztó, mert valószínűleg hatalmas verseny van ezen a piacon; ahogy amúgy minden piacon, ahol komoly nyereséggel lehet pénzt csinálni. Egy ilyen helyzetben a konkrét költségstruktúra és a többi KPI ismerete kulcskérdés, mert akár 0,2-es ROAS-ig is lehet skálázni a kampányt, ha a határhasznon még pozitív.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    A valódi KPI

    …nem a ROAS, hanem a nyereséges, fenntartható és hosszú távon skálázható növekedés. A ROAS nem barát, nem ellenség, sőt, még csak nem is főszereplő. Kampány szinten hasznos mutató, amennyiben más mutatókkal együtt, kontextusában értelmezik. CMO, CEO, vagy board-szinten azonban nagyon veszélyes. A CMO feladata – értelmes vezetést feltételezve – nem az, hogy magas hirdetési megtérülést prezentáljon, hanem az, hogy nyereséges növekedési csatornákat építsen. És bizony nagyon sokszor előfordul, hogy ez a tevékenyésg alacsonyabb ROAS-sal, ugyanakkor sokkal jobb EBITDA-val jár együtt.

    Márpedig a ROAS és az EBITDA közül mindig az utóbbi nyer!

    Ha van egy hirdetési megtérülésre rákattant ismerősöd, főnököd, akkor kérlek küldd el neki ezt a cikket – Ő is jól jár vele és talán nekem sem kell annyit fognom a fejemet, mielőtt újra és újra elmagyarázom ezt webshop tulajdonosoknak! Köszönet a megosztásért előre is![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type="container-width" rc_heading_color="primary-1" equal_column_height="equal" bg_type="bg_color" fadeout_row="fadeout_row_value" rc_font_color="#FFFFFF" bg_color_value="#203042"][vc_column width="1/3"][vc_single_image image="40597" img_size="full" alignment="center" style="vc_box_rounded" onclick="custom_link" img_link_target="_blank" css_animation="fadeInDownBig" css="" link="https://blog.7digits-dev.eu/5-e-kereskedelmi-problema/%22][/vc_column][vc_column width="2/3" vertical_content_position="middle" rc_heading_color="primary-1" heading_color="primary-1" css=".vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}" font_color="#ffffff" rc_font_color="#ffffff" grve_css="{“desktop“:{“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1778489728215“}}"][impeka_slogan title="5 tipikus e-kereskedelmi probléma CMO-szintű kezelése" heading_tag="h4" title_color="primary-1" subtitle_color="white" text_color="white" btn_text="Elolvasom →" btn_link="url:https%3A%2F%2F7blog.hu%2F5-e-kereskedelmi-problema%2F|target:_blank" btn2_text="" animation="fade-in-down-big" animation_delay="100" animation_duration="fast"]Ha érdekelnek még hasonló unit economics összefüggések, akkor ebben a cikkünkben találsz 5 tipikus e-commerce helyzetet, amit CMO-szintű részletességgel elemzünk.[/impeka_slogan][/vc_column][/vc_row]

  • Marketing trendbook: ez körvonalazódik 2026-ban

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A világ folyamatosan változik és ez különösen igaz a digitális marketingre. Már 2025 is számos olyan változást hozott, amellyel ha nem tartottál lépést, akkor bizony csúnyán lemaradhattál, 2026-ban pedig még fontosabb marketing trendek jöhetnek. Ha röviden kellene összefoglalni, hogy mi várható az évben: videók és AI. Ha bővebben érdekel, akkor pedig olvass tovább, és ismerd meg a 2026-os marketing trendbookot!

    Elő a kamerákkal!

    Marketing trendbookunk első fejezetében kezdjünk a videókkal, ezeknek ugyanis tovább növekszik a jelentősége 2026-ban. Ma már a legtöbben – főként a fiatalok – szívesebben néznek videókat, mint olvasnak, emiatt (is) felértékelődik a videók szerepe. A short form videóknak (pl. TikTok, Reels, YouTube shorts) eddig is jelentős szerepe volt a brandingben, idén ez pedig tovább nő, így érdemes nagy figyelmet fordítani ezekre a tartalmakra. 

    A videós forma a konverziót is növelheti, ennek érdekében fontos a magas minőségű, információkkal ellátott videós tartalmak készítése és publikálása. Ezeknél a tartalmaknál a minőség a kulcs, inkább legyen kevesebb, de kiemelkedő, mert ez az, ami megfoghatja a leendő fogyasztókat. Mutatunk egy példát: [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=G8zQ-1Meo1E”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ezek a gyakran egyben szórakoztató és informatív tartalmak tehát a brandingben és a konverziónövelésben is jelentős szerepet játszhatnak, úgyhogy ha eddig azt hitted, megúszhatod a TikTokon vagy YouTube-on való szereplést, akkor tévedtél. Neked is ott a helyed a kamera előtt, persze csak akkor, ha növekedni szeretnél. 

    A short form videók témája és platformja jelentősen függhet iparágtól és célcsoportról, de egy-egy informatív, igényes tartalom vagy szakmai podcast akár B2B-ben is kiválóan működhet.

    A videók a keresőmotoroknál is előkelő helyen lehetnek, ha megfelelően van feliratozva és/vagy informatív a videó leírása. Fontos a releváns, megfelelő kulcsszavak használata, valamint érdemes a hosszabb videókat, különösen a podcasteket fejezetekre bontani, ezeket a fejezeteket pedig a témára utaló címmel ellátni. 

    Közösségi média = keresőmotor? 

    Bizony-bizony. Elsősorban a fiatalok körében a különféle közösségi platformok ma már keresőmotorként is szolgálnak. A GenZ ugyanis ahelyett, hogy a Google vagy társai segítségét kérnék, gyakran inkább a TikTok vagy az Instagram keresőjét használva próbálnak új információt találni. (Vagy az AI asszisztensek segítségével, de erről majd később). 

    Ennek köszönhetően felértékelődnek a socialben található információk és kulcsszavak. Fontos tehát, hogy posztoláskor a videóban elhangzottak, a leírás és a hashtagek is konzisztensek legyenek a tartalommal, és olyan kulcsszavakat tartalmazzanak, amire az adott témában nagy eséllyel kereshetnek rá. 

    Ez elsősorban a helyek (úticélok, éttermek, kávézók, stb.) valamint a különféle tippek, how to jellegű tartalmak (receptek, sminkelési útmutató, DIY, stb.) esetében lehet kiemelkedően fontos, ezek azok, amelyekre nagyrészt a közösségi oldalakon keresnek. 

    Network effekt és kollaborációk 

    A marketing trendbook következő részében, nézzük a kollaborációkat. B2B-ben (is) jelentősen megnő az együttműködések szerepe két (vagy több) cég között. Ezek a kollaborációk kiváló lehetőséget jelentenek arra, hogy egyik cég belépjen a vele együttműködő vállalat célpiacára, ezáltal növelje vásárlóinak számát. Ez értelemszerűen két nem konkuráló cég esetén lehet jövedelmező. 

    Például két ügyfelünk, a REKAVAGO és a NoraBeauty együttműködése nagyon jól sült el, a beauty és a fashion kiválóan kiegészíti egymást, a prémium sminkek tökéletesen működtek együtt a dizájner cipőkkel és táskákkal. A két vállalat egy e-mail-kampány keretein belül egymás célközönségének adott kedvezményes kuponkódot, amellyel növelni tudták forgalmukat. 

    Ha pedig szigorúan a B2B-t nézzük, a Stripe és a Shopify kollaborációja is jó példa. A Stripe bejelentése értelmében a Shopify felhasználók hamarosan képesek lesznek arra, hogy digitális érmében (USDC) fogadjanak fizetést a Shopify felületén keresztül. 

    Bízunk benne, hogy a hasonló kollaborációkból sokat fogunk látni 2026-ban. 

    Mesterséges intelligencia…

    …avagy a 2026-os marketing trendbook legfontosabb fejezete! Nem, nem kell aggódni továbbra sem veszi el a munkánkat, csupán megváltoztatja azt. Nézzük, hogyan:

    1. Zéró klikk infláció

    Bizonyára hallottál már a Zéró-klikk inflációról, amely lényegében azt jelenti, hogy az organikus elérés szeptemberben drasztikusan lecsökkent “hála” annak a mesterséges intelligencia által készített összefoglalónak, amely a keresőoldalak legelején található, és szinte biztosan tartalmazza azt az információt, amit éppen keresel.  [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40491″ img_size=”medium” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ennek következményeként az organikus forgalom csökkenése mellett megemelkedtek a PPC költségek is, hiszen az AI összefoglaló alatt elsőként továbbra is a fizetett hirdetések jelennek meg, csak már nem az oldal tetején. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=”” padding_bottom_multiplier=””][vc_column][impeka_blog mode=”small” excerpt_length=”20″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Olvass tovább” order_by=”title” posts_per_page=”1″ display_style=”” link_type=”quick-view” show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40263″ el_id=”1770115241733-00446f16-8f42″][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=””][vc_column][vc_column_text css=””]A zéró klikk infláció jelenségét kivédeni nem igazán lehet, reagálni rá annál inkább, erre több módszer is van, de a legegyszerűbb talán, ha megpróbálunk bekerülni abba a kis összefoglalóba, a következő részben mutatjuk is, hogyan. 

    2. A 3 fontos EO: SEO, AEO, GEO

    Korábban mindig a SEO volt a fókuszban, minden blogcikket és cornerstone-t a keresőmotorokra optimalizáltunk, ez azonban most megváltozik. A SEO mellett már a GEO (Generative Engine Optimization) és az AEO, vagyis Answear Engine Optimization is nagy jelentőséggel bír. Mindkettőnek van köze a fent említett AI összefoglalókhoz, azonban míg az AEO-nak az a célja, hogy egy konkrét kérdésre a te válaszod jelenjen meg, a GEO esetében pedig az AI válasz forrásává válás a cél. 

    Ahhoz, hogy megfelelően meg tudd különböztetni a kettőt, íme egy-egy súgókérdés: 

    AEO: „Melyik oldal válaszolja meg legjobban ezt a konkrét kérdést?”

    GEO: „Kinek a magyarázata a legalkalmasabb, hogy ebből összerakjak egy teljes választ?”

    Így már érted, ugye? 

    Mindkettőnek célja az AI válaszába való bekerülés, ennek érdekében pedig első lépésként érdemes nyomon követni az AI összefoglalókban megjelenteket, erre számos platform alkalmas, például a Google Search Console is. 

    A tartalmakban érdemes rövid fejezeteket alkalmazni, ezeket pedig a témát jelző címmel ellátni annak érdekében, hogy az AI megtalálja, amit keresnie kell. Segíthetnek továbbá a vizuális tartalmak is, például képek, grafikonok, videók vagy GIF-ek.   

    3. AI úttörés backenden és frontenden

    A mesterséges intelligencia a marketingmunka számos részében jelentős szerepet vállal, ez alól már nem jelent kivételt a fejlesztés sem. A frontend mellett idén már backenden is jelentős szerepe lesz az AI-nak, elsősorban az adatok elemzése és felhasználása tekintetében. 

    A mesterséges intelligencia emellett összeköti a rendszereket, valamint segíthet a hibák megtalálásában, sőt, gyakran a javításában is, ezáltal jelentősen megkönnyíti a munkát. 

    A backend oldalon az AI egyre inkább marketingoperációs kontrolltoronyként működik: figyeli az adatminőséget (eventek, UTM-ek, feedek), anomáliát jelez és okokat keres (pl. checkout hiba, készlethiány, 404-es oldal stb.), majd szabályok mentén be is avatkozhat (pl. kampányok szüneteltetése, budget visszafogása, out-of-stock termékek kizárása). Ennek hatása az, hogy kevesebb pénz folyik el, gyorsabb a reakcióidő, és stabilabb a mérés.

    4. AI generált tartalmak

    Fokozatos ellepik az internetet a mesterséges intelligencia által készített tartalmak, így ezek sem maradhatnak ki a marketing trendbookból. Ameddig ezekkel nem a megtévesztés a cél, hanem csupán a grafikusok által készített kreatívok helyett használjuk, és ami még fontosabb: igényesek (tehát például a képeken mindenkinek megfelelő számú ujja és karja van), addig teljesen rendben van. Azonban amikor már megtévesztő, félrevezeti a közönséget, az már semmiképp nem oké. 

    Különösen a képeknél és videóknál fontos, hogy tartalomfogyasztóként felismerjük, mikor látunk valódi és mikor AI generált tartalmat! A közösségi platformok ezeket sok esetben jelzik, de azért nem árt résen lenni, különben könnyedén átverhetnek. 

    Ahogy nő az AI generált tartalmak száma, úgy nő a felismerés és az ingerküszöb. Ma már szerencsére könnyebben felismerjük a nem valódi tartalmakat. Egy kutatás alapján az emberek 62%-ban képesek felismerni a mesterséges intelligencia által generált képeket; míg a szövegek esetében egy német felmérés során ez 57% volt. 

    Ez azt jelenti, hogy bár az ingerküszöb változik, még mindig megtévesztőek lehetnek a mesterséges intelligenciával generált tartalmak. Érdemes óvatosan, transzparensen használni az AI-t.

    Dos and Don’ts

    Nézzük meg, hogy mi az, amit magaddal vihetsz az eddigiekből. Ezeket csináld, illetve ne csináld 2026-ban:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#1c6f0a” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#1c6f0a“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441551202“}}”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    DO

     

    igényes, informatív a brandhez kapcsolódó short form videók vagy hosszabb, beszélőfejes videók, podcastek

    AEO és GEO megismerése, optimalizálás

    AI trendek követése

    branding

    óvatos, átlátható AI használat[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#d41e26″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#d41e26“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441149640“}}” rc_font_color=”#ffffff”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    DON’T

     

    nem brandazonos TikTok trendek erőltetése 

    gagyi minőségű videók orrba-szájba posztolása

    SEO teljes elhanyagolása

    PPC költés ész nélküli emelése

    AI AI hátán

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Útravaló a marketing trendbookhoz

    A marketing megint megváltozik egy kicsit 2026-ban, a mesterséges intelligencia hatása pedig továbbra is brutális, sok esetben átírja az eddigi gyakorlatokat, játékszabályokat. Ahogy a termékek commodity-vé válnak, úgy lesz egyre inkább a marketing a termék, hiszen már elengedhetetlen a szórakoztatás, a sztori és a szolgáltatások, amelyek mind jelentősen hozzájárulhatnak a vásárlási élmény növeléséhez.  [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Ügynökség-károsultak kézikönyve

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Rendszeresen jön hozzánk ügynökség-károsult ügyféljelölt azzal, hogy korábban megégette magát más ügynökséggel, csalódott, bizalmatlan, nem hisz az online-ban, stb. Kifejezetten ügynökség-károsultak részére készítettük ezt az összefoglalót, így ha korábban nem voltak negatív tapasztalataid, akkor azt javaslom, ugorj át egy reménykeltőbb cikkünkre. Ha azonban érzed még a keserű pirula utóízét, akkor íme néhány gondolat a “kókler marketingesekről”…

    Kedves Csalódott Döntéshozó!

    Mindenekelőtt nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk számtalan negatív élményedet az online marketinggel és az ügynökségekkel kapcsolatban – hálás vagyok az őszinte, egyenes beszédért! Engedd meg kérlek, hogy röviden reagáljak a negatív élményeidre, miszerint:

    Rossz tapasztalataid voltak ügynökségekkel, nálad minden ügynökség mínuszból indul, mindenki kókler, a marketing egy bullshit és te egymagad jobban csináltad, mint az utóbbi 1-2-5 ügynökséged együttvéve…

    Néhány szeretetteljes gondolat

    Vállald a felelősséget

    Újfent jelezve őszinte együttérzésemet, amiért nem voltak jó tapasztalataid, ha jól emlékszem, én nem voltam ott, amikor úgy döntöttél, hogy XY tegnap-szárba-szökkent-ügynökséggel fogsz dolgozni. Olcsók voltak és lelkesek – te meg balek módon belehittél. Ez a te döntésed volt, így a játék kedvéért fogadjuk el, hogy ez a te felelősséged is (nagyjából 100%-ban).

    Az én felelősségem pedig – mivel a szar döntésed pillanatában még csak nem is ismertelek -, legyen mondjuk… nulla.

    Igazából nem is nulla, hanem mínusz, mert én és a Kollégáim vettük a fáradtságot, hogy a 7Blogon publikált 200+ cikk, 3 e-mail kurzus, 10+ letölthető okatási anyag, e-book és közel 400 szótárbejegyzés keretében újra és újra és tök ingyen elmagyarázzuk neked, hogyan tudod profitábilisan csinálni a marketinget (spoiler: NEM a tegnap szárba szökkent lelkes próbálkozókkal, hanem surprise: profikkal, akik értik a dolgukat). Te azonban nem néztél utána, vagy ha igen, akkor majd az te tudtad.

    Úgyhogy szerintem a döntésedért és az ebből fakadó kudarcért 110%-ban Te vagy a felelős, én pedig még 0%-ban sem vagyok az!

    Pontosan mit vársz?

    Amikor eljössz egy marketing ügynökséghez és közlöd, hogy az előző egy-kettő-sok ügynökséggel nem tudtál együtt dolgozni, vagy elmeséled, hogy mindenki kókler, vagy hogy te nem hiszel a marketingben, akkor pontosan miért mondod ezt? Alapvetően ugye két oka lehetett a kudarcodnak:

    1) Kiválasztottál egy olcsó, nevenincs, juniorokból álló marketing ügynökséget, amelyik nem volt elég felkészült a munka elvégzésre, mert nem ért a szakmához. A lúzer mérnök tervezte ház összedől, a szar orvos félrekezel, a kutyaütő szakács szarul főz, a dilettáns marketinges égeti a pénzedet és tönkreteszi a cégedet – axióma, nem újdonság, általános népi bölcsesség, ne húzzuk már az időt azzal, hogy erről merengünk, kérlek.

    2) Nem a szakmai felkészültségükkel volt baj, hanem rájuk erőltetted az irreális elvárásaidat, türelmetlen voltál, túl kicsi volt a marketing budget, hiába mondták, hogy mit kellene csinálni, nem azt választottad, vagy eleve rossz marketing szemlélet alapján nézed a mozit – magyarul azért lettél ügynökség-károsult, mert eleve alkalmatlan vagy az együttműködésre…

    Mit szűr le egy profi a sikertelen múltadból?

    Az első esetben

    …biztosan tudom, hogy ajánlatot sem érdemes adnunk neked, mert a 7Digits szorzókkal drágább, mint a wannabe junior freelancer-eket mellékállásban futtatgató láthatatlan kis “ügynökség”, aki a saját kis szűk területén próbál rád sózni valami szart; ahelyett, hogy beleállna abba, amit valóban csinálnod kell. Mi és a többi nagy ügynökség ezzel ellentétben közép- és nagyvállalatok teljes digitális jelenlétét visszük hosszú éveken keresztül – profitábilisan.

    Profikat alkalmazunk bejelentett főállásban, külföldön képezzük őket és drága szoftver-eszközöket teszünk alájuk (na, ezért nem kapsz nálunk kétfilléres ajánlatot, de legalább akikkel leszerződünk, azoknál a marketingre költött büdzsének többszöröse jön vissza.)

    Full-stack ügynökség vagyunk, ami azt jelenti, hogy az online marketing teljes palettáján nyújtunk szolgáltatásokat. Azért nem vagyunk rákényszerülve, hogy olyasmit adjunk el neked, amire nincs szükséged, mert el tudunk adni olyat is, amire szükséged van.

    A második esetben

    …kifejezetten rossz minőségű ügyfélnek számítasz, mert irreális vagy, nem partnerként kezeled az ügynökséget – ami a siker egyik legalapvetőbb záloga -, hanem olcsó pénzen vett feloldozást remélsz egy saját magad által megoldhatatlanná tett egyenlet megoldhatatlanságáért, ami lényegében az

    Örökzöld marketing blame game …

    Az egyik legjobb nevű és legkeresettebb ügynökségként szerinted akármennyi pénzért rá fogsz tudni venni minket arra, hogy velünk is eljátszd? Mivel pénzünk sok van, jó hírnevünk azonban csak egy – nyilván nem fog sikerülni és megint csak passzolunk és passzolni fognak más hasonló profi csapatok is.

    A marketing-tagadás derivatívái

    Nagyon kérlek, ha felkeresel minket, kímélj meg attól a mondattól is, hogy “Elköltöttem X millió forintot, semmi eredménye, így már nem nagyon van kedvem annyit költeni…” – ezt is hallottam már.

    A Google-t nem érdekli a kedved, vagy hogy mennyit költöttél hibásan, rossz kreatívval, pocsék célzással, vagy átgondolatlanul.

    NINCS olyan gomb a Google Ads hirdetéskezelőjében, hogy “ügynökség-károsult vagyok, kérek 50% kedvezményt”.

    Attól, hogy hülyeséget csináltál, egy jó ügynökség nem fog olcsóbb ajánlatot adni. Pontosan ugyanazt fogja javasolni, amit akkor javasolt volna, mielőtt kidobtad az ablakon azt az X milliót egy ócsón-okosba-társaságnál.

    Egy részvény sem lesz olcsóbb azért, mert egy másikon buktál. Házat sem építhetsz olcsóbban csak azért, mert az előző rád omlott. Nem kapsz olcsóbban autót sem, ha az előzővel átvert egy nepper. A Spar sem fizeti vissza a steak árát, ha otthon szénné égetted, mert a well-done az nálad 12 perc 280 fokon oldalanként – a világ nem így működik.

    A saját hibáid nem változtatják meg a piac összefüggéseit a marketingben sem, így nem nem lesz olcsóbb csak azért, mert az előző ügynökséggel benézted és most már fogyóban a zseton…

    Hogyan lesz valakiből ügynökség-károsult?

    Döntéshozói hiányosságok

    Az online marketing szakma itthon a legtöbb cégvezető számára fekete doboz. Úgy kell megvennie (kénytelen ezt tenni) egy szolgáltatást, hogy fogalma sincs arról, hogy ez a szolgáltatás mennyit hoz a konyhára, lesz-e megtérülése, mennyi plusz munkát igényel a belső csapat részéről, működik-e, stb. – mivel nem ért hozzá.

    Kénytelen azokra az ígéretekre – jobb esetben számításokra – hagyatkozni, amit az ügynökség ígér. Ha van felkészült CMO házon belül, akkor egy fokkal jobb a helyzet a stratégia-alkotásban, vagy az ajánlatok értelmezésében, de csak egy fokkal, ugyanis…

    A CMO helyzet

    A 10+ év online tapasztalattal bíró profi CMO-k vagy nagyvállalatoknak dolgoznak, vagy külföldre, mert azt az 50-60 hazai szakembert, aki nemzetközileg is jónak számít, itthon még középvállalati szinten sem tudják megfizetni – pláne nem egy ügynökség-károsult.

    A minap tettem említést egy Top10-be simán kvalifikáló CMO-nak egy hazai nagyvállalati álláslehetőségről. Megkérdezte a mennyit, mondom nettó 1.3 millió + ezmegaz. A válasza az volt, hogy ennek tanácsadással jelenleg a dupláját keresi. Van 2 diplomája, tucatnyi online marketing végzettsége, 20+ év tapasztalata, közel-anyanyelvi nyelvtudása – ezért egy külföldi cégnél remote-ban megkapja a 6-7000 Eurót.

    Aki elmegy havi 1,200 euróért hozzád, az jó eséllyel sokkal tapasztalatlanabb; ettől még nem feltétlenül fogalmatlan, sőt: vannak a fiatalok között is tehetséges szakemberek, de az érdekérvényesítő, meggyőző képességük és a harctéri tapasztalatuk akkor sem tart még ott, mint egy ismert, 10-15+ év tapasztalattal bíró CMO-nak. És ami a legrosszabb:

    Nem mernek neked ellent mondani!

    Szóval adott egy a szakmához nem értő döntéshozó, egy neki ellentmondani nem képes, jó esetben is alulfizetett CMO alapértelmezetten megnyirbált felelősségi körökkel és egy átlátszóra higított ügynökségi piac. Marginális tőketartalék és büdzsék mellett a jó magyar rövidlátó földesúri kapzsiság, hogy pénz, pénz, és még több pénz de holnaptól és azonnal és mind az enyém; mindenki más örüljön, hogy szóba állok vele.

    Őszintén, ebből a helyzetből hogyan sülhetne ki bármi jó dolog? Leginkább sehogy!

    Átfogalmazás

    Most, hogy tisztáztuk az ügynökség-károsult jelenséget és annak minden zsákutcáját, kanyarodjunk rá a megoldásra. Kezdjük mindjárt a te hozzáállásoddal…

    Először is, hadd segítsek átfogalmazni a “Rossz tapasztalataim vannak az ügynökségekkel” mondatot…

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]”A múltban sajnos elfordult, hogy hozzá nem értőként rossz döntést hoztam és sajnos mind magamnak, mind egy másik ügynökségnek ártottam, de vállalom a felelősséget a döntéseimért és szeretném jobban csinálni.

    Kész vagyok hallgatni a szakemberekre már a budgeting és a startégia megalkotása során is és szeretnék egy megbízható szakmai partnert az online marketingem folyamatos, fenntartható és profitot termelő menedzselésére és minden részletre kiterjedően. Azt is pontosan értem, hogy a marketing egy középtávú befektetés.”[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Na, így már sokkal jobb. Most akkor ugorjunk át arra a kérdésre, hogy sajnos egy ügynökség-károsult számára a sebek nyalogatása sem opció…

    Mert marketing nélkül nem megy…

    Nem bizony; ha máshogyan nem, hát opportunity cost formájában elképesztő bukásokat eredményez a halogatott, vagy rosszul kivitelezett marketing.

    A megoldás (szerintem)

    Miután a múlt keserű pirulájáról beláttad, hogy magadnak kotyvasztottad, szerintem a következő háromból kötelező érvénnyel válassz ki egyet:

    1) Legyél atom profi az online marketingben saját jogon: 10-15 év tapasztalattal, tartalomfejlesztési, performance és komoly martech gyakorlattal. Ismerd meg az iparágad marketing taktikáit, akár a B2B marketing, akár az e-commerce a te világod és sok-sok idő, próbálgatás, kudarc és siker árán válj te magad is full-stack marketingessé. Ha ez nem megy, akkor…

    2) Vegyél fel egy profi CMO-t, adj neki egy reális célt és egy reális budget-et és HAGYD BÉKÉN, hogy tudjon dolgozni azokkal az ügynökségi és belső erőforrásokkal, amikkel jónak látja. Ennél a megoldásnál mindössze három dologra lesz szükséged: pénzre, türelemre és arra, hogy minden körülmények között ellenálj a késztetésnek, hogy megszakértsd a marketinget (design-t, copy-t, martech eszközöket, hirdetési stratégiát, AI-t és úgy általában a teljes marketing stratégiát és a konkrét taktikákat is beleértve!)

    3) Csináld a marketinget egy neves ügynökséggel, akár kicsiben elkezdve, óvatosan, de kitartóan növekedve és HALLGASS a hozzáértőkre!

    Ha az utóbbit választod, akkor pedig véletlenül se add elő az ügynökség-károsultat, mert a rossz döntéseid az asztal másik oldalán árcsökkentő empátia, ijedtség, vagy mások hibái miatt történő sűrű bocsánatkérések helyett komoly red flag-eket fognak felvetni, amik akár az elérésedet is korlátozhatják az ügynökségi piac prémium szegmenséhez!

    Ha felelősségvállalás helyett mégis szeretnél róla beszélgetni valakivel, javaslok egy jó pszichológust.Ha lenyelted a békát és őszinte szándékod, hogy másodjára (vagy sokadjára) jobban csináld, akkor nyugodtan keress meg minket, vagy bármelyik másik profi ügynökséget. Ha pedig a korábbi sebek egyelőre harcképtelenné tettek, akkor javaslom, készítsd fel magadat a jövőre egy kis fejtágítással.

    Ha esetleg a fentieket annak ellenére is elolvastad, hogy nem tettek földönfutóvá a korábbi marketing kalandjaid, akkor pedig küldd el kérlek a cikket olyan ügynökség-károsult Kollégának, aki még mindig hátra tekintgetve nyalogatja a sebeit – amit vállalkozóként megértek, de marketing szakemberként teljesen értelmetlennek tartok.  Hadd nézzen végre előre és legalább az opportunity cost formájában ne bukjon többet, mint amennyi pénzt már eddig is elégetett![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Az egyedi webshop készítés és az apoptózis

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]Messziről fogom kezdeni ezt a cikket, cserébe ígérem, hogy aki valaha is gondolt egyedi fejlesztésű webshopra vagy weboldalra, annak sorsfordító lesz az itt leírtak mögött álló történet és annak 10+ éves marketing tapasztalat alapján történő adaptációja. Íme, ezt gondold át az egyedi webshop készítés előtt:

    Apoptózis

    Még orvosi egyetemi tanulmányaim első évében hozott össze a sors a Semmelweis Egyetem egy zseniális professzorával, a Széchenyi-díjas Dr. Kéri Györggyel, aki kutatói kiválósága mellett nagyszerű ember és tanár is volt.

    Kéri professzornak a tudomány szeretetétől fűtött, a biokémiát egy krimi kirakós játékává transzmutáló kiscsoportos szeánszai a daganatterápiát egy akkor még teljesen új megközelítésbe helyezték: pusztítás, vagdosás és a szervezet egészséges sejtjeinek is ártó mérgek helyett Kéri György a rákos sejtekkel történő kommunikációra (szakszóval a jelátviteli terápiára) koncentrált. Találmánya, a TT232 – programozott sejthalált (apoptózist) előidéző hatóanyaga – 90%-os hatékonysággal pusztította el az emlőrák és más tumorok sejtjeit – miközben az egészséges sejteknek nem ártott.

    Míg az egészséges sejtek adatokat fogadnak, küldenek és parancsokat teljesítenek egész életükben, addig a rákos sejtben mindez megszűnik. A rákos sejt ugyanis – ahogyan azt a professzor egy laikus számára is érthető módon magyarázta nekünk – “elfelejt” kommunikálni a szervezet többi sejtjével.

    Az egészséges sejtek olyan mértékben rendelik alá magukat a teljes szervezet egészségének, hogy amikor egy egészséges testi sejtünk elöregszik, vagy már nem tölti be a funkcióját, akkor egy úgynevezett citotoxikus T-sejt meglátogatja, és így szól hozzá a biokémia nyelvén:

    Köszönjük a szolgálatodat, de most a szervezet egészének érdekében arra kell kérjelek, hogy öld meg magad…

    És az egészséges, de már nem jól funkcionáló testi sejt így is tesz; ezt hívják apoptózisnak, vagyis programozott sejthalálnak, melynek során a sejt önszántából elenyészik a szervezet egészének további működése érdekében. Ezzel szemben a rákos sejt eldobja a sejtfelszíni receptorait (amin keresztül kommunikálni lehetne vele), befogja a fülét, becsukja a szemét, nem kommunikál, és nem hallgat senkire és semmire, ehelyett összesen két dologra fókuszál: zabál és szaporodik!

    Márpedig ugye mindenki tisztában van vele, hogy a rák “zabál-szaporodik-nem kommunikál”-jellegű viselkedésnek terápia nélkül mi a vége?

    A teljes szervezet pusztulása!

    De hogy jön ez az egyedi webshop készítés témájához?

    Úgy, hogy nekünk, digitális marketing szakembereknek is kulcskérdés a szoftver, de alapvetően azért az ügyfeleink pénzügyi értelemben vett növekedése, piacszerzése, profitabilitásuk erősítése, márkaértékük építése a feladatunk és a felelősségünk – azaz a szervezet egészének érdekképviselete. Igaz, a munkánkat csak a végletekig optimalizált és integrált, azaz tökéletesen együttműködő szoftverekkel tudjuk jól végezni – épp ezért rendelkezik a 7Digits is kiterjedt, az ügyfelek számára is elérhető 100+ elemű software stackkel, partnerségi megállapodásokkal, jól képzett front-end és back-end fejlesztőkkel, iPaaS megoldásokkal.

    A fejlesztésből élőkkel ellentétben azonban a szoftver nálunk csak az eszköze a munkának, nem pedig a célja.

    Amikor aztán egy ügyfélnél olyan egyedi fejlesztésű webshoppal vagy weboldalakkal (vagy bármilyen más, üzletileg lényeges szoftvereszközzel) találkozunk, ami nem integrálható a mindennapi munkánk során alkalmazott eszközökkel (analitikai megoldásokkal, CRM-rendszerekkel, marketing automatizációval, review applikációkkal, számlázási és fizetési rendszerekkel, logisztikai megoldásokkal, formokkal, foglalási megoldásokkal, CDP-vel, stb.), akkor mi, marketingesek nem tudjuk elvégezni a munkánkat, azaz nem tudjuk biztosítani a szervezet fennmaradását és fejlődését.

    Számos fejlesztőcégtől jön majd a hideg-meleg erre a cikkre, ezért nagyon pontosan szeretnék fogalmazni:

    NEM az egyedi fejlesztésű szoftverekkel van bajom, hanem a semmi mással nem integrálható, egyedi fejlesztésű vackokkal!

    A probléma az, hogy az “egyedi fejlesztésű webshop” motorok 99%-ára igaz, hogy nincs kellően mély integrációjuk még a Top10 marketing automatizációs rendszerhez – és más szoftverekhez – sem. Volt szerencsénk olyan sok milliárdos forgalmú ügyfélhez, akinél a saját fejlesztőinek 90 napig (!) tartott bekötni az oldalába a GA4-et, mert…

    az egyedi fejlesztésű szarja nem volt felkészülve erre a Google Analytics nevű mocskos, nyugatoskodó, kapitalista szeszélyre…

    Magyarországon az elmúlt évtizedekben nagyon sok olyan “egyedi fejlesztésű”-nek cimkézett webáruház keretrendszer szökkent szárba, ami valójában ugyanolyan előre elkészített blokkokból építkezik, mint amilyennek üzleti értelemben a Shopify App store-ja, vagy a WooCommerce pluginjai tekinthetőek, csak épp nem egy sok százezres fejlesztői közösség, egy New York-i tőzsdén jegyzett multinacionális vállalat 30 ezer programozója, vagy maga a nemzetközi piac több százezer ügyfele ellenőrzi, hanem Geek Sanyi és barátai adják el azzal a szándékkal, hogy az alap funkcionalitás olcsó és “egyedi” kialakítása után minden egyes fejlesztési igénynél levegyék az ügyfelet, mint a riadt majmot újabb 20-50-150, vagy ki tudja hány újabb fejlesztési órára.

    De tegyük fel, hogy Sanyi egy Szent, aki sosem tenne ilyet – épp csak neki és a hat másik mesterlövésznek még nem volt ideje, tőkéje és szakmai ismerete lefejleszteni 500 integrációt.

    Az ügyfél szempontjából az eredmény ugyanaz: totális függés Sanyiéktól.

    Ezek a szoftverek a legtöbb esteben pontosan azért nem integrálódnak semmivel, mert ha integrálódnának, akkor Sanyiék – gondolják ők – elveszítenék a kontrollt és ezzel együtt az ügyfelet.

    Őket a fejlesztésért fizetik, ezért a fejlesztés érdekli őket, nem az ügyfeleik üzleti teljesítménye.

    A diagnózis

    Sanyiék mindent meg tudnak ugyan csinálni, csak azt felejtik el megemlíteni, hogy ami a Shopify App Store-ban egy havi 9 dolláros app, az náluk 150 óra fejlesztés lesz, amit minden évben után kell majd húzni 30 órában. Akkor számoljunk: havi 9 dollár TCO-ja 3 évre 127 510 forint, és 10 perc alatt működőképes, de ha van rajta 2 óra fejlesztői munka, még akkor is 200 rugó alatt maradsz.

    Sanyiék megoldása a látszólag olcsó, 12 000 Ft-os fejlesztői óradíjjal 3 év alatt 2 520 000 forintodba fog fájni + áfa… És a nyakamat rá, hogy amikor már bent vagy a csőben és ráköltöttél tízmilliókat, akkor a fejlesztési óradíj már rég nem 12 rugó lesz…

    A nagyobbik veszteséged azonban az opportunity cost: amíg Sanyiék hegesztenek, addig mi, marketingesek nem tudunk automatizációs rendszert integrálni. Áll a bolt, fizeted az opportunity costot. Aztán Sanyiék belengetik, hogy fejlesztenek egy pont ugyanolyan automatizációs rendszert is, mint amit a Klaviyo-nak sikerült az utóbbi 13 évben 1540 alkalmazottal, és benne lesz mindaz a tudás, biztonság és robusztus működési képesség, amit a Klaviyo 150 ezer fizető ügyfél kiszolgálása révén elért, de ezt az ökörséget azért talán már a legnagyobb majdazténtudom döntéshozók sem nyalják be.

    Szóval az lesz, hogy várod tőlünk, marketingesektől a csodát, miközben nincs automatizációnk, nincsenek CDP-ből kinyerhető dinamikus egyedi közönségeink, amivel a hirdetéseket tudnánk finomhangolni. Bármit matatnánk az oldalon – hogy jobb legyen a konverzió – ki vagyunk szolgáltatva Sanyiék jókedvének és időbeosztásának, és persze bármilyen SEO-jellegű észrevételünk lenne, azzal megint irány Sanyi.

    Bár elvileg van review rendszer, de nem tudjuk összekötni az automatizációkkal, így ostoba lesz, mint a parasztcsizma talpa. Bár elvben van közösségi média integráció, shoppable videó funkciót már nem lehet integrálni, hiába van rá eszközöm. A shopból nem mennek át a vásárlási adatok az automatizációba, az ERP-ből nem megy át a készlet változása a shopba, a wishlist funkcióra nem tudunk e-mail-szekvenciát építeni. AI-alapú kereső, automata tudásbázist építő chat, ügyfélérték-predikció, viselkedés-alapú upsell, kiszállítás tracking, stb. – ezeket is felejtsd el,

    szóval bármi, amivel pénzt tudnánk neked termelni, az vagy nincs, vagy elvben van, de valójában balkáni szar.

    Mi lesz a vége?

    A mással nem kommunikáló szoftvernek ugyanaz lesz a vége, ami a rákos szervezetnek; ellehetetleníti a marketinget, az üzletfejlesztést, majd a belső munkafolyamatokat, lehetetlenné teszi az összekötést mindennel, miközben egyre több területre terjed át, egyre többet zabál meg a pénzedből és az idődből is. A kódok sora egyre csak hízik, növekszik, és közben megállás nélkül zabálja fel az erőforrásaidat! Ha időben elkapják a dolgot – és már eléggé fáj neked is ahhoz, hogy változtass -, akkor talán még van esély kivágni, de az sem lesz vidámpark – ezt garantálom.

    Ha pedig túl sokáig hezitálsz – és hidd el, tucatnyi ilyen történetet tudnék mesélni – akkor szép lassan leskálázódsz; egészen addig a pontig, amikor már ha akarnád sem tudnád megfizetni az innovatívabb szoftvereket. Ha nem hiszel nekem, javaslom kérdezd meg a saját Sanyidat, hogy hol találod a teljes adatbázis export gombot az egyedi fejlesztésű store-odban, ami lehetővé teszi a gyors váltást valamilyen nagy, nemzetközi webshop motorra?… Nem lesz ilyen gomb!

    Van létjogosultsága az egyedi webshop készítésnek?

    Igen, van. Olyan, gigantikus árbevételű nemzetközi webshopoknál, ahol ha kitalálom, hogy a kosárba rakás gomb megnyomásakor a gomb felirata animáltan ússzon át egy “Excellent choice” feliratba a mobil appban, mert ez csökkenti a buyer’s remorse jelenségét, és ezáltal 0,02%-os konverzióemelést jelent, akkor a belső 100+ fős fejlesztői gárda két hetes határidővel ezt lehozza, és a 0,02% konverzióemelkedés révén az eddigi 2%-hoz képest az ügyfél nyeresége nem 100 millió dollár, hanem immár 101 millió lesz. Náluk ez megéri, nekik valóban egyedi fejlesztésű store kell!

    Mindenki másnak viszont

    A leggyakoribb érv, amiért a magyar döntéshozók az egyedi webshop készítés (vagy egyedi weboldal készítés) mellett döntenek, az az, hogy

    “A mi működésünk speciális, erre nem húzható rá egyetlen dobozos megoldás sem!”

    Hadd áruljak el egy titkot: minden cég működése egyedi és speciális!

    A “dobozos” megoldások nem azt jelentik, hogy ezeket nem lehet testre szabni, speciális workflow-val ellátni, tetszőleges pluginokkal és applikációkkal kiegészíteni, vagy akár egyedi appokat írni hozzájuk.

    A dobozos pont azt jelenti, hogy nem fizettetik ki veled az olyan standard funkciókat, mint például a számlázás, a készletkezelés, a checkout, a tömeges módosítás lehetősége, a meta fieldek, az import és az export, a riportok, a százával rendelkezésre álló integrációk, a chat, az AI-alapú LTV-mérés, stb. mert a gyártó tudja, hogy ezekre mindenkinek szüksége van – vagy lesz előbb-utóbb.

    A “dobozos”, vagy hosztolt megoldásoktól való félelem abból fakad, hogy az első freelancer, akihez elrohantál, az nem tudott nemet mondani a demo kérésedre, pedig pontosan azt kellett volna tennie mindaddig, amíg fel nem méri az üzleti folyamataidat, az igényeidet és a működésedet. Amikor ez megvan, akkor csinálhatott volna demót neked azokkal a kulcsfunkciókkal, amelyekre valóban szükséged van.

    Az előkészítetlen demójából azonban laikusként azt szűrted le, hogy ez, vagy az a funkció az adott motoron nem megvalósítható, és a végén kikötöttél az egyedi webshop készítés agyréme mellett…

    Epilógus

    Bár Kéri Professzor szenvedélye, innovációi és munkássága az egész daganatterápiás gondolkodásra hatással volt, a TT232-ről végül a klinikai vizsgálatok során kiderült, hogy a vérnyomásra gyakorolt súlyos mellékhatásai miatt nem alkalmas a forgalomba hozatalra, így kezdeti ígéretessége ellenére nem lett belőle gyógyszer.

    Hasonlóképpen, sajnos nekünk sincs olyan “gyógyszerünk”, amivel egy egyedi webshop készítés zászlaja alatt több éve tákolgatott, semmivel nem integrálódó egyedi rákos burjánzásnál elő tudjuk idézni az apoptózist, és egy csapásra modern, jól integrálható, profi marketingre kész webshoppá alakítjuk a teljes szoftverkörnyezetedet.

    Amennyiben belemész a komoly, sok százas integrációs portfólióval nem rendelkező, egyedileg petákolt szoftverek alkalmazásába a cégednél, úgy súlyos tízmilliókat és értékes éveket fogsz elveszíteni, mire felismered, hogy

    az ilyen szoftver valójában maga a rák az üzlet szervezetén:

    öncélú, nem együttműködő, szaporodni és az erőforrásaidat megzabálni hivatott kódsorok egyre burjánzó halmaza, ami nem veszi figyelembe a szervezet egészének legelemibb érdekét: a profit generálást. Nem azért, mert egyedi, hanem azért, mert integrációk hiányában nem illeszthető bele egy modern szoftverkörnyezetbe. Ha ekkor jössz el hozzánk, vagy bármely más komoly ügynökséghez, akkor legfeljebb kivágni lehet a rákot. A vállalkozásod meg vagy túléli a műtétet, vagy nem…

    Az integrációkat hírből sem ismerő, vagy – ami még rosszabb – azokat etikátlan módon behazudó szoftverek lecserélése, vagy megtartása egyformán rossz és fájdalmas döntés, tehát kimondhatjuk, hogy ez a ráknak egy olyan agresszív fajtája, amit szinte alig lehet kezelni.

    Megelőzni azonban mindössze egyetlen kérdésbe kerül…

    Amikor legközelebb olyan gondolatod támad, hogy neked sem a Woo, sem a Shopify, sem az AdobeCommerce, sem a Salesforce Commerce, sem a BigCommerce, sem a többi nagy player terméke nem elég jó, és 50 fős cégként is csak az egyedi webshop készítés a Te utad, akkor a szerződés előtt tedd fel kérlek a szállítónak a következő kérdést:

    Melyik az a 150 legfontosabb marketing szoftver, amivel ez a webshop motor natívan integrálódik?

    Ha pedig egy szoftvergyártó, vagy -forgalmazó integrációk hiányában bezárni készülne téged a saját világába, akkor jusson eszedbe Kéri professzor magyarázata arról, hogy mi is az a rák a jelátvitel szemszögéből nézve… Kommentek welcome – akkor is, ha tetszett, és akkor is, ha ellenvetésed lenne![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • KPI mutatók az e-kereskedelemben – Így olvasd a Top 10 adatforrást

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Az e-commerce méréstechnikája itthon finoman szólva is gyerekcipőben jár – már ahol egyáltalán be van kötve az analitika olyan szakmai miőségben, hogy a legfontosabb KPI mutatók olvashatóak legyenek… Ezzel együtt sokszor még a nagyobb webshop tulajdonosok sem tudják, hogy mire használhatóak marketing startégiailag azok a felbecsülhetetlen értékű adatok, amik ott lapulnak az analitikában és a profi webáruház motorokkal üzemelő online üzletek adatbázisaiban.

    Megannyi e-commerce sikerünk titka nem csupán a senior Kollégáknak és a drága szoftvereknek köszönhető – legalább ugyanilyen jelentősége van azoknak a stratégiáknak, amiket a KPI mutatók elemzése révén kitalálunk.

    Épp ezért szeretnék most egy kis ízelítőt adni abból, hogy melyek a legfontosabb e-kereskedelmi metrikák és azok hogyan használhatóak az online üzletek felvirágoztatására üzleti stratégia szempontjából. De kezdjük azzzal, hogy mi az a KPI…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#010d21″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#010d21“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1718449466020“}}”][vc_column_text css=””]

    A KPI jelentése

    A KPI jelentése Kulcsfontosságú teljesítmény mutató (angolul: Key performance Indicator). Egy adat nem azért lesz KPI, mert valaki kijelöli erre, hanem azért, mert a végső üzleti céllal – általában árbevétellel – szoros korrelációt mutat. Például, ha az üzleti cél egy webshopban az újravásárlók arányának növelése, és azt látjuk, hogy aki másodszor is vásárol, az 87% valószínűséggel még legalább 10-szer fog, akkor a másodszor vásárlók aránya egy KPI.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Íme, a 10 legfontosabb e-commerce mérőszám és a módszer, ahogyan használni tudod ezeket:

    E-commerce KPI mutatók

    1. Konverziós arány

    Az egyik legalapvetőbb fő teljesítménymutató az e-kereskedelemben, ezt azért ma már lényegében mindenki méri – bár nem feltétlenül úgy, ahogy kellene. Az összes vásárló osztva az összes látogatóval. Az átlagos konverziós arány 2.5 – 3 % között van, ami ugyanakkor már sokkal érdekesebb, hogy az valahogy nem képes átmenni a fejekben, hogy mondjuk a konverziós arány duplázása az pont ugyanannyi pénzt hoz a konyhára, mint a hirdetési büdzsé duplázása… Mer’ ugye megtanultuk általános iskola harmadik osztályában, hogy a szorzás egy kommutatív művelet.

    A konverziós arány tekintetében az már inkább az e-commerce krémjéhez tartozók kiváltsága, hogy annak részleteit is mérjék. A Shopify például automatikusan mutatja az egyes konverziós lépések arányát, így feketén-fehéren látszik, hogy van lehetőség optimalizálásra:

    Konverziós arány a Shopify felületén

    Ezek a KPI mutatók nem csak a Shopify rendszerében állnak rendelkezésre, normális méréstechnikai bekötés esetén legrosszabb esetben akár kizárólag az analitikából is ki lehet vonni ezeket az adatokat.

    2. AOV (Average Order Value, azaz Átlagos Kosárérték)

    Stratégiai szempontból a második legfontosabb metrika, a teljes vásárlási volumen osztva a vásárlók számával (egy adott időszakra). Az átlagos kosárérték azért nagyon lényeges mutató, mert ezzel lehet reális célokat kitűzni és megtervezni az üzlet növekedési pályáját. Ha például egy induló webshopnál az AOV 30 ezer forint, az év végi cél 100 milió forint és az egyetlen forgalmi forrás a hirdetés, akkor kerekítve 100 M / 30e = 3334 vásárlóra lesz szükség a cél eléréséhez.

    Az AOV további haszna, hogy ezzel lehet mérni a webshop által alkalmazott upsell és cross-sell megoldások hatékonyságát. Amennyiben például a fenti webshop AOV-ja 30-ról 40e forintra nő, akkor a 100 milliós cél eléréséhez már csak 2500 vásárlót kell behozni hirdetésből, vagy másképpen a 100 milliós cél ugyanolyan költés mellett 133,4 M forint lesz.

    3. LTV (Customer Lifetime Value, azaz Átlagos Hosszútávú Ügyfélérték)

    Szokták mg CLTV-nek is rövidíteni, és

    ez az, amit 100 webshop tulajdonosból 99 nem figyel – ami óriási hiba!

    Az LTV és a CAC (Ügyfélszerzési költség, ld alább) együtt az e-kereskedelmi stratégiák tervezésének abszolút alfája és omegája, méghozzá ezért:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#010d21″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#010d21“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1716976619247“}}”][vc_column_text css=””]

    Az X webshop…

    …magas, 20e forintos ügyfélszerzési költséggel rendelkezik. Az LTV a versenytársak ötszöröse, egészen pontosan 500e forint, míg az AOV 30e, az átlagos árrés 25%, a piac mérete ebben a nagyságrendben tart a végtelenhez. Mit kell tennie a webshop tulajdonosának?

    Mivel az első vásárlás a magas CAC miatt negatív hozamú, ugyanakkor az LTV magas, két dolgot kell tennie: Először is rámenni az ingyenes, vagy alacsony változó költségű csatornákra, jelesül az organikus és az e-mail forgalomra, mert ezzel tudj csökkentebi az átalgos CAC-ot. Másodszor pedig tőkét kell bevonnia, hiszen ha ész nélkül hirdet, akkor rövid távon abból fog élni, hogy vasárnap zárva tart. Tőkebevonással és az átlagos CAC leszorításával azonban egy csodásan prosperáló bizniszt tud építeni.

    Az Y webshop…

    …metrikái teljesen mások: 5e forintos ügyfélszerzési költség, AOV 80e forint, LTV 120e forint, az átlagos árrés 40%, a piac mérete itt is tart a végtelenhez.

    A fenti KPI mutatók alapján világos, hogy az Y webshop tulajdonosának teljesen értelmetlen tőkét bevonnia, mert egy aranytojást tojó tyúkon ül! A hirdetések és a konverzió optimalizálásába kell fektetni az energiáját és leuralni a piacot!

    Az e-mail marketing stratégiájának sem a vásárlók visszaterelése kell, hogy legyen a célja, hanem mid-funnel tartalmakon keresztüli agresszív adatbázis építés és konverziós szekvenciák kiküldése; nem a CAC lenyomása végett, hanem a hirdetéssel el nem érhető piaci szegmensek learatása miatt![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Az LTV számítása azért trükkös, mert több évnyi működés, track record kell hozzá – ugyanis ez a metrika retrospektív módon mérhető. Akinek ennél fiatalabb a shopja, annak érdemes a rendelkezésre álló adatokat extrapolálni és mind 1 éves, mind 5 éves LTV-t kalkulálni hasraütés alapon. Kihagyni az LTV-vel való gondolkodást azonban tilos!

    4. CAC (Customer acquisition cost, azaz ügyfélszerzési költség

    A marketing nem licensz és nem beruházás jellegű költségeinek összege osztva az adott időszakra vonatkozó ügyfélszámmal. Szintén fehér holló, aki Magyarországon tisztában van vele. Ha azonban a CAC nem szerepel a precízen mért KPI mutatók között, akkor képtelen leszel eldönteni, hogy egy adott marketing taktika kifizetődő volt-e, vagy sem.

    Ha ugyanis például az e-mail automatizáció, mint csatorna CAC értéke fele az átlagos CAC-nak és az árrésed szűk, akkor napnál világosabb, hogy a hirdetéseket nem a konverzióra kellene erőltetni, hanem minél több e-mail cím megszerzésére, hiszen azzal olcsóbban szerzel ügyfelet.

    A CAC másik nagy haszna, hogy egy adott csatornán belüli növekedése előre jelzi a piacnak ezen a csatornán történő kimerülését. Ha például a hirdetésekre vonatkozó CAC elkezd meredeken emelkedni, az arra utal, hogy az adott hirdetési technikával nagyon sokkal több forgalom már nem érhető el és ideje más piaci szegmensek után nézni.

    Az akvizíciós jellegű KPI mutatók azonban másra is jók: Kizárólag fizetett forgalmat feltételezve (tehát például induló webshopnál) a teljes hirdetési büdzsé és a CAC hányadosa megadja a kiszolgálható piac vásárlók számában kifejezett méretét (Ez a SOM, azaz a Serviceable Obtainable Market). Ezt elosztva a teljes kiszolgálható piac vásárlók számában mért mértékével kijön a pillanatnyi piaci részesedés.

    5. LTV / CAC

    Az LTV / CAC arányt én külön is szoktam nézni: ennek 3 alatti értéke ugyanis egy olyan árazási, vagy működési hibára utal, amit ajánlott mélyebben is elemezni.

    Léteznek olyan iparágak, ahol az LTV szinte egyenlő az első vásárlás összegével. Ilyen például a széfek és trezorok piaca, a menyasszonyi ruhák piaca (már ha a felek hisznek a holtomiglan-holtodiglan mesében) és az összes olyan termék, amit egy vásárló egyszer vesz meg egész életében.

    Ezekben az iparágakban az olyan KPI mutatók, mint az alacsony LTV / CAC arány általában árazási hibát jelez; mivel nincs remény újabb vásárlásra, vagy abból az egyből kell több nyereséget termelni (áremeléssel), vagy keresni olyan csatornát, ahol alacsonyabb a CAC értéke.

    6. CAR (Cart abandonment rate, azaz kosárelhagyási arány)

    Cart Abandonment Rate =  1-(Befejezett vásárlások száma / Nem üres kosarak száma )) x 100. Speciifikusan a checkout felület konverziós arányát (ha úgy tetszik, akkor a minőségét, hatákonyságát) mérő szám, átlagos értéke 70-80% körüli érték – piactól, iparágtól és tanulmánytól függően). Amennyiben alacsony, egyérszt a checkout felület optimalizálása válik időszerűvé, másrészt úgynevezett cart recovery automatizmusokat illene csinálni.

    80% feletti abandonment rate-nél ajánlatos azonnal elkezdeni a konverzió optimalizálását.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#010d21″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#010d21“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1716976619247“}}”][vc_column_text css=””]

    Módszerek – Update András kérésére

    A cikkhez írt első kommentben András javasolta, hogy a CAR optimalizálására, azaz a kosárelhagyás csökkentésére álljon itt pár példa:

    Egyszerűbb UI

    Az első és legfontosabb módszer a CAR csökkentésére a checkout egyszerűsítése és – amennyiben szükséges – a UI javítása; főleg mobilon. A CAR mobilon még magasabb, átlag 85%, miközben a legtöbb webshopnál már 50% feletti mobil forgalmat látunk, így a mobil böngészési élmény javítása elsőrendű fontosságú.

    Rejtett költségek kigyomlálása

    Mivel a kosárelhagyás egyik leggyakoribb oka a nem várt költségek felmerülése, érdemes a költségeket nagyon transzparensen megadni. A termékoldalon például egy külön blokkban fel lehet tüntetni a szállítási költséget; akár vásárlási összegtől függően is. Amennyiben a látogató nem a checkout-nál szembesül a szállítási költséggel, akkor nagyobb valószínűséggel fog vásárlóvá konvertálódni.

    Bizalmi faktorok

    Nagyon fontos a bizalmi faktorok megléte is. Magas CAR értéknél érdemes a checkout oldal CTA-ja alá olyan microcopy-kat elhelyezni, melyek a bizalmat erősítik (például: biztonságos fizetés, 30 napos visszaküldés, 24 órás ügyfélszolgálat, stb.) A különböző logók (Ország Boltja, Trustindex, stb.) is alkalmazhatóak bizalmi faktorként.

    Még több fizetési opció

    Több fizetési opcióval magasabb a konverzió valószínűsége még akkor is, ha ezek látszólag értelmetlenül átfednek, például Barion, Simple Pay és Stripe együtt. Mindegyik alkalmas a bankkártyás fizetésre, mégis vannak vásárlók, akik egyiket, vagy másikat preferálják.

    Transzparens szabályzatok

    A refund, return és egyéb szabályzatok transzparens, jól látható elhelyezése csökkenti a vásárló agyában a döntés véglegességének szubjektív érzékelését, így könnyebben végrehajtják a vásárlást.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    7. RCR (Returning customer rate, azaz visszatérési, újravásárlási arány)

    A hosszútávú érvényesülésed szempontjából a KPI mutatók királya! Képlete a visszatérő vásárlók / Összes vásárló x 100. 20-30% körül számít jónak. Ez alatt érdemes marketing automatizációval, retargeting hirdetésekkel és vásárlói survey-kel operálni, mert a visszatérő vásárló az, akire nem kell elköltened az ügyfélszerzési költséget. Magas RCR gyors piaci akvizíciós potenciál mellett előrvetíti az idővel elérhető kirobbanthatatlan piacvezető szerepet! És ha növelni szeretnéd az RCR értékét, így tudod megtenni:

    Megnézed, hogy melyik termék esetén a legmagasabb az újravásárlási arány és azt külön is pormótálod azoknak a meglévő vásárlóknak, akik ezt a terméket korábban még nem vették meg (szofisztikált automatizációs rendszer esetén célozhatod azokat is, akik még nem is látták ezt a húzóterméket).

    Ha utálsz is kedvezményekkel operálni (és nagyon jól teszed, ha ódzkodsz ettől), az első és második vásárlás között érdemes egy szolídabb kedvezménnyel ösztönözni az újravásárlást, ugyanis a legnagyobb churn az első és a második vásárlás között van.

    Ha már másodszor is vásárolt valaki, akkor nagyobb valószínűséggel fog harmadszor is.

    Küldj az új termékekről értesítést a korábbi vásárolóknak. Ne várd meg, hogy odatévedjenek az oldaladra és rájöjjenek, hogy újdonságok is vannak.

    8. CTR (hirdetésekre vonatkozóan: átkattintási arány)

    A hirdetések minőségét és relevanciáját, valamint a célzás pontosságát mérő metrika, a hirdetési KPI mutatók császára. Magas CTR azt jelenti, hogy a hirdetéseid jól működnek, releváns közönséget céloznak. Keresőhirdetésből illik megcsinálni az 5-7%-ot, PMax-ból az 1.48%-ot.

    A CTR egyébként bármilyen csatornáról érkező látogatókra is számolható, az e-mail marketing automatizációnál például 4-6%-ot tekintünk átlagos eredménynek, de ugyanígy van jellemző CTR-ja az organikus, vagy a referral csatornáknak is. Ha arra adod a fejed, hogy az egyes forgalmi források CTR-ját hasonlítod össze, akkor figyelj a kiugrásokra (pozitívra és negatívra egyaránt), mert ezek a KPI mutatók fedhetik fel az elszalasztott, vagy ki nem használt lehetőségeket.

    9. NPS (Net Promoter Score)

    Kérdőívek révén, a vásárlóktól utólag beszerzett KPI mutató. Aki 1-10 között 10-et, vagy 9-et ad a shopnak, az Promóternek számít. 7-8 pontnál Semlegesnek tekinthető, ez alatti érték esetén a véleménye negatív a webáruházról és Demoter-nek, azaz Becsmérlőnek hívjuk. Az NPS érték úgy jön ki, hogy az összes promóterből kivonjuk az összes becsmérlő számát:

    KPI mutatók NPS score

    A legtöbb magyar webáruház egyáltalán nem foglalkozik az NPS pontszámmal, pedig kellene, mert közel 20 éve tudjuk, hogy közvetlen összefüggés van az NPS érték és az árbevétel között. Az E-kereskedelemben egyébként 52-es az átlagos NPS score – legalábbis 2023-ban ennyi volt.

    Az NPS-en számos eszközzel lehet javítani; jobb ügyfélszolgálat, egyszerű checkout, több fizetési és szállítási opció, gyorsabb kiszállítás, csomagkövető megoldások, profibb e-mail kommunikáció, stb.

    10. Return rate

    A return rate a fulfillment típusú KPI mutatók egyike. Azt mutatja meg, hogy hányan küldik vissza a megrendelt terméket. Bár nem tartozik szorosan a marketing KPI mutatók közé, kereskedelmileg nagyon is van jelentősége. Vannak iparágak, ahol a return rate természetszerűleg magas, mint például a fast fashion. Nagyon komoly gondot okoz néhány boltnak a túl magas return rate és a vele szinte mindig együtt járó rosszhiszemű vásárlói magatartás.

    Ha nagyon sokan püfölik a csalánt a te szerszámoddal, akkor okosba’ a visszaküldési feltételek lazításával (nem elírás!) tudsz ezen javítani. Adj 14 helyett 30 napot visszaküldésre és a visszaküldött termékek száma csökkenni fog. A másik megoldás, hogy kizárod azokat a piaci szegmenseket, ahol a legnagyobb a visszaküldési arány, vagy akár személyesen felveszed a kapcsolatot azzal a néhány vásárlóval, aki sportot űz a visszaküldésből.

    +1. Napi feliratkozók száma (ECR, azaz Email Capture Rate)

    A KPI mutatók közül a napi feliratkozók száma az, ami biztosan nem érinti a holnapi betevőt – épp ezért szintén elenyésző azoknak a webshopoknak a száma, amelyek aktívan tesznek e mutató emeléséért. KPI attól lesz belőle, hogy direkt korreláció mutatható ki a feliratkozók száma és a másodszor vásárlók aránya között. Márpedig aki másodszor is vásárol, abból nagy valószínűséggel magas LTV-vel bíró folyamatosan visszatérő vásárló lesz.

    Egy átlag webshopnál 1-5% között illik lennie az ECR-nek, azaz 5000-es napi látogatószám esetén minumum 50 új e-mail címet illik megfogni. Amennyiben ez alatt van az ECR mutatója, akkor specifikusabb, könnyebben érthető értékajánlatra, esetleg speciális opt-in fogásokra célszerű váltani, ugyanis az ECR minden webshop hosszú távú növekedésének abszolút első számú záloga.

    Összefoglalás

    Nem mindenkinek van lehetősége és erőforrása olyan webshopot építeni, mint a Nickis, a Nike, a Moschino, vagy épp az Apple webshopja. A méréstechnika rendbetétele és a KPI mutatók kiválasztása, illetve tudatos mérése azonban annyira alapvető dolgok egy e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnál, hogy ezek nélkül gyakorlatilag vakon repülnek a kereskedők.

    Ha eddig még nem tetted, akkor kezdd el mérni az az összes fenti mutatót és ha bármelyik lefelé tér el az átlagtól, akkor ne habozz beavatkozni! A hirdetek, megveszik, kaszálok című üzleti modell már 10 éve nem létezik – az e-kereskedelem egy kitartást és folyamatos fejlesztéseket igénylő kemény munka lett, de ha jól csinálod, egy nap a te webshopod is lehet Nickis.

    Sok sikert a KPI mutatók elemzgetéséhez, kommentek és megosztások színarany marketing karmával honorálva![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • A tökölődés ára – Opportunity cost a marketingben

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]A Covid-járvány lecsengése körül beszélgettem egy vállalkozó Kollégával, aki büszkén mesélte, hogy 10 éve marketing nélkül is minden évben megcsinálja a cége a 2 Milliárdos árbevételt és ezen a világjárvány sem tudott változtatni… Némileg értetlenül nézhettem rá – talán túlságosan is átengedtem a pókeracomon a “Most dicsekszel, vagy panaszkodsz?” kifejezést, mert visszakérdezett, hogy

    Ugye ez azért szép teljesítmény?

    Attól függ

    A Kolléga szempontjából valószínűleg az. Mivel a céget saját magával, a cég profitját pedig a saját zsebével azonosította, ha innen nézem, valóban jó teljesítmény: Minden évben marad 200 milka nyereség (adózás előtt), abból mondjuk lecsendesít 20 elégedetlen Kollégát egy ötvenesből, kifizeti a nyereségadót és még mindig marad 100 új kocsira, nyaralásra, családra, szeretőre; s mivel külön kiemelte, hogy a baráti társaságában Ő a leggazdagabb, ezzel az önigazolás kapzsi kis köre be is zárult.

    A valóság azonban az, hogy az a cég, amelyik nem növekszik, az éppen haldoklik.

    Egy nem korlátos piacon a szolgáltatóiparban illik megcsinálni évi 10% növekedést, gyártásban és kereskedelemben – iparágtól függően – pedig ennél jellemzően még többet is. Nézzük is a rideg valóságot:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]A pénzérték index alapján az a pénz, amit 10 éve 100 millió forint volt, az ma már csak 61 349 ezer forint. Ez sem kevés, de azért jóval kevesebb, mint a 100.

    Ennél is nagyobb veszteség azonban az opportunity cost, vagyis az árbevétel növekedésének elmaradása, ami évi átlagos 10%-os növekedéssel kalkulálva 2.59-es szorzóra jön ki, tehát ha kollégánk cége csak 10%-ot növekszik évente az elmúlt 10 évben, akkor a 2 Milliárdos árbevétel helyett már 5,187 Milliárdnál kellene tartania.

    Változatlan profitráta mellett pedig 200 helyett 518 milliót kellene osztalékként kitermelnie – évről évre…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    De nem termeli ki…

    Nagyrabecsült Kollégánk cége így 10 éve stagnál, mert marketingből annyira futotta, hogy páros években 4 gurigával megszponzorálta a helyi Nb3-as fedettpályás kinézmagasabbra csapatot és éhbéren eltartott egy alsó-középszerű marketingest, aki közben kétszer elment szülni, de nem baj, mivel amúgy sem csinált semmit, nem hiányzott senkinek; addig sem járt a nyakára a középvezetőnek, hogy tartalmat kéne gyártani…

    Emberünk cégének opportunity cost-ja így a közbülső évek növekményének hozzáadásával az árbevétel tekintetében

    11, 875, azaz közel 12 Milliárd forint árbevétel.

    Kizárólag alapos retorikai céllal alátámasztott marketing szakkifejezéssel élve:

    Baszki! 🫣

    Ennyit bukott 10 év tökölődéssel a cég, emberünk pedig nominálisan ennek 10%-ával, vagyis 1,8 Milliárddal szegényebb. És hát azért 1,8 milliárd forint adózás előtti nyereség már nem az az összeg, amiért nem kelünk fel reggel, nem igaz?

    Opportunity cost a marketingben

    Az opportunity cost (magyarul: haszonáldozat költség) nem más, mint az üzleti döntések során a második (végül nem választott) alternatíva hozama a kiválasztott alternatíva hozamához képest.

    A tökölődés így nézett ki számszerűleg: a cégnél az egy szem marketinges Kolléga 650-es nettó fizetésével számolva a munkáltató összes költsége havi 1 104 512 (mínusz amikor otthon volt a gyerekkel, de ezt most hagyjuk). Ez évi 13,251 millió forint költség, a hozama nyilván nulla, vagyis a szaldó negatív hozam.

    A kinézmagasabbra csapat szponzorálása elvisz évente átlag 2 millát, hozama ugyancsak abszolút nulla (a meccsnézés közben megbugázott közbeszerzést végül ki sem írták), így az összes “hozam”  mínusz 15,250 Millió forint.

    Az alternatíva: egy normális marketing az árbevétel 3%-ával számolva lett volna 60 millió forint költség, ehhez jön pluszba a belsős ember 13,2 milliója. Csinál mondjuk szolíd 120 milliós hozamot (szándékosan nem a ROI szót használom, mert azt a marketingben technikai okok miatt árbevételre számolják, itt egyszerűsítünk és elfogadjuk, hogy minimum duplázni lehet a befektetést a normális marketinggel). A semmittevés egyenlege -15,25 M forint, a normális marketingé 120 – (60 + 13,2) = 46,8 M forint, a kettő különbsége kerekítve 62 millió forint.

    Ennyi az opportunity cost-ja a semmittevésnek. Ennél a cégnél évi 62 Millió forint a tökölődás ára!

    Mozizzuk ezt tovább

    Ez a tény persze retrospektív módon legfeljebb a keserű szájíz révén elcseszi az ember néhány percét, de van ez tovább is. Itthon ugyanis a tökölődés olyan általános, mint a nátha, miközben az opportunity cost nem csak a “marketing, vagy nem marketing” kérdéskörre korlátozódik, hanem a piacszerzés sebességére is. A fenti számokkal tovább számolva ugyanis az évi 62 millió az hetente átlag 1.19 millió forint;

    Na, ennyi a heti döntések időhúzúzásának a költsége.

    Ghosting-olni tetszik az ügynökség Account menedzserét egy hétig? Bumm; közel 1,2 milla elégett. Meg kell vitatni az új honlap összes (de tényleg az összes) pixelét a minimum két hét alatt levadászható teljes menedzsmenttel, akiknek egyébként már a Nokia 2110 Beállítások menüje is űrtechnika volt? Gratulálok, most tetszett elégetni 2,4 milliót reflexből. Meghosszabítottuk a tendert két héttel? 2,4 M a lefolyóba! Felterjesztjük a tulajdonosnak; elvonultunk elmélkedni, hogy kell-e ez nekünk; szeptember van, mindjárt itt a karácsony, majd utána; megvárjuk a pályázat eredményét, bekérünk még 27 ajánlatot, tendereztetünk egy 5 milliós feladatot, stb.

    Ára van minden tökölődésnek és ha ezt játszod, akkor opportunity cost formájában az utolsó fillérig ki fogod fizetni!

    Igen, de ott a kockázat

    Ez teljesen igaz, az opportunity cost számítása során jellemzően hasonló kockázatú alternatívákat hasonlítunk össze, hiszen ennyi erővel harmadik alternatívaként odatehetnénk az éves marketing költségvetés elköltését lottószelvényekre is, nem igaz?

    Nem, nem igaz, mégpedig ezért:

    Az “a marketing kockázatos” kijelentésnek ugyanannyi értelme van, mint perforált vakbélgyulladásnál túlzottan kockázatosnak ítélni az appendectomiát. Nyilván van kockázata (fertőzés, altatás, műhiba), de mivel anélkül 100% valószínűséggel meghal a beteg, így túl sok okoskodásnak nincs helye.

    Ami a perforált vakbélben atom király, hogy ideje sincs a delikvensnek majdazténtudom-ot tolni, vagy ha mégis úgy érezné, hogy nem hozzáértőként okoskodnia kell, akkor a megsemmisítő, görcsös hasi fájdalom és az állandó hányás emlékezteti rá, hogy akárhány akár nem hány Dr. House epizódot látott, most talán jobb, ha mélyen kussol és hagyja dolgozni a hozzáértőket.

    Mivel az opportunity cost láthatatlan költség és se hányás, se görcsök, így ezt a veszteséget csak a képzettebb vezetők képesek fájdalomként megélni,

    …az átlag magyar földesúr ahhoz is alulképzett, hogy a veszteség puszta tényét felfogja.

    A kockázat tekintetében a másik megfontolandó tény, hogy léteznek marketing benchmarkok, azaz iparági átlagok a marketing teljesítményére. Ezek azért átlagok, mert vannak vállalatok, akik ennél némileg magasabb hozamot érnek el a marketingen és vannak, amelyek némileg alacsonyabbat.

    Amennyiben az utóbbi helyzet következne be (változatlan piaci viszonyok között), akkor a CEO, CMO, a belső marketing csapat és az ügynökség vonalon valaki hibát követett el; ezt tök oké megvizsgálni. Az viszont már nem OK, ha a benchmark-ra fittyet hányva a Kedves Vezetőnek túlzottan kockázatos annak a vállalatnak a marketingje, amit amúgy pont Ő vezet. Mert ugye viszonylag egyszerű a megoldás: ha túl kockázatos, akkor ideje volna kevésbé kockázatossá tenni – ez csak felvilágosult vezetői döntések sorozatán  múlik…

    Addig viszont az opportunity cost naponta ketyeg!

    Ébresztő

    A marketing minden piaci entitás legalapvetőbb érdeke, a növekedés motorja, a termékeknek, vagy szolgáltatásoknak a lehetséges vevőkkel történő folyamatos összepárosítása (meg ugye újabban még egy csomó életbevágó piaci adat és információ forrása, de ebbe itt most ne is menjünk bele). Megkönnyíti az értékesítők munkáját, építi a márkaértéket, új piaci szegmenseket nyit meg, növeli a hosszútávú ügyfélértéket, upsell lehetőségeket teremt, elősegíti a digitális átállást.

    Marketing nélkül, vagy egy állóképpé lassított nulla hatékonyságú szerencsétlenkedés következtében az opportunity cost miatt azonban nem évek, hanem hetek dimenziójában mérhető az a pénzügyi veszteség, amit a vállalat kénytelen elkönyvelni – a többi fent említett előny elmaradása mellett.

    A tökölődés oka

    Fejlett piacokon a hazai szerencsétlenkedés teljesen ismeretlen. Vannak hibák, rosszul felépített kampányok, balul elsült marketing tevékenységek, de ez az itthoni nihil marketing-tagadás nem jellemző sehol. Itthon is csak abból a rettenetesen primitív vakhitből származik, hogy minél olcsóbban kell adni a terméket, lehetőleg úgy, hogy az árrés épp csak arra legyen elég, hogy holnap is szar legyen mindenkinek a cégnél (kivéve a tulajdonost).

    A szerencsétlen toporgás másik oka az a fajta marketing félműveltség, amiről ügynökségi sales-esek szoktak konferenciák sötét sarkaiban sztorizgatni:

    hogy tényleg a dinoszauruszoktól kezdve kell elmagyarázni mindent azoknak a felsővezetőknek,

    akiknek nem is kellene foglalkozniuk az egész marketing kérdéssel, csak meg kellene fizetniük egy profi CMO-t, egy jó ügynökséget és iparági átlagok alapján normális büdzsével hagyni őket dolgozni. Cserébe az opportunity cost formájában elégetett pénzből lehetne fejlődni, növekedni, prémiumot osztani, beruházni…

    Ehelyett megy az opportunity cost ipari mértékű égetése és a méregdrága tökölődés…

    És csak hogy megválaszoljuk hősünk kérdését, miszerint “De azért ugye ez szép teljesítmény?”… Nem, Barátom; nem az. És most már (elvileg) azt is tudod, hogy miért!

    Kommentek welcome, a megosztásokat pedig pozitív marketing karmával díjazzuk. (Már csak 24 óráig! 30 napos visszafizetési garanciával, kettőt fizetsz hármat kapsz + ajándék stresszlabda + ingyen parkolás!)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • 15 Ingatlan marketing fogás

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Bár az ingatlan piac örvendett már jobb egészségnek, mint manapság látni, azért a fejlesztések nem álltak meg. A 2022-23-as vágtató infláció okozta magas hitelkamatok sok olyan potenciális vevőjelöltnek kedvét szegték, akik mostanában fognak újra elkezdeni nézelődni – az ingatlanfejlesztőknek pedig nagyon nem mindegy, hogy kit találnak meg.

    Minél korábbi fázisban tudnak ugyanis lakásokat értékesítni és minél nagyobb részét tudják beszedni előre a lakások árának, annál biztosabb  lábakon áll a projektjük a befejezésig. Az ingatlanpiac elemzése helyett azonban szorítkozzunk most az átlag ingatlan marketing elemzésére:

    hááát, van hova javulni…

    Sok olyan adottság, mint amilyen az Egyesült Államokban például a Zillow, itthon eleve nem adott, azonban még ezzel együtt is bőven lehetne mit tenni, de valahogy az ingatlanfejlesztők többsége – talán a legnagyobb játékosokat leszámítva – egyszerűen csak nem építi fel azt a fajta ingatlan marketing gépezetet, ami tőlünk nyugatabbra sokszor magától értetődő – talán mert itthon…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Nem divat a matek

    Egy ingatlan ügynök jutaléka 4% körüli értékről indul. Amennyiben mondjuk egy 15 milliárdos beruházásról beszélünk és minden értékesítés ügynökön keresztül történik, akkor ez egy 600 milliós kiadás.

    Kell részleteznem, hogy ennek a pénznek az ötödéből weboldallal, videókkal, hirdetéssel, automatizációval, tokkal-vonóval el lehet adni az összes lakást az adott projektben inbound módon? Ennek ellenére az ingatlanfejlesztők többsége inkább kifizet 600 milliót közvetítőknek, miközben szentül hisz az olyan mesékben, mint hogy:

    • 500 ezerből lesz profi weboldala
    • napi 5 ezer forintos hirdetési büdzséből lesznek vevői
    • majd a szomszéd srác csinál neki professzionális videókat szívességből, stb.

    És bármennyire is újra és újra bizonyítja a piac, hogy simán működik az ingatlanos nélkül ingatlan marketing, az ingatlanfejlesztők többsége mégis inkább ügynökökre fizet ki sok száz milliót… 🤷‍♂️🙈 Bad habits die hard![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Na, most, hogy remélhetőleg a fent leírtak nyomán végre egyetlen ingatlanos sem keres meg minket a jövőben nyomokban sem kimutatható büdzsékkel, a matekkal jó kapcsolatokat ápoló Kollégáknak jöjjenek a legkézenfekvőbb ingatlan marketing fogások, hogy legyen honnan inspirálódniuk. Íme, így tudsz gyorsabban, hatékonyabban, kisebb költséggel, de magasabb áron ingatlant értékesíteni:

    Ingatlan marketing praktikák

    1. Weboldal

    Weboldalra márpedig szükséged lesz, nem elég az ingatlan.com és a többi ingatlanos portál felülete. Egyrészt csak a saját weboldaladon tudod megmutatni a portéka minden szegletét, másrészt mivel az ingatlan-impulzusvásárlás viszonylag kevesek hóbortja, ez egy ugyanolyan több lépcsős döntés lesz, mint a B2B marketing – csak saját felületen leszel képes a vevőidet lekövetni.

    Igen, egy jó weboldal drága, de ha előre gondolkodsz, akkor több projekt esetén költséghatékonnyá tudod tenni a fejlesztést klónozással, ráadásul az egyik projekted (még ha be is fejezted) a másikat fogja erősíteni.

    Ami még fontos – ennek ellenére sokan elrontják: ne csinálj minden projektedre külön domain-t, mert egy domain kora alapvető ranking faktor a Google találati listján, az organikus forgalom meg ugye ingyen van. Inkább építs egy központi brandet – mondjuk a céged nevére – és a projekteket tedd aldomainre, valahogy így:

    ingatlan marketing domain struktúra ábrája

    2. Automatizáció

    Az ingatlan marketing taktikákhoz azért van szükséged automatizációra, mert mint fentebb említettem,

    az elköteleződés egy nagy értékű vásárlás esetén többlépcsős.

    A lépcsők között csak ezzel az eszközzel tudod visszahozni a vevőidet az oldalra. Működhetne a retargeting is, de a valóságban a magyar látogatói számokkal nem igazán működik, ráadásul pénzbe kerül és csak egyszeri lehetőséged van visszacélozni. Automatizációs rendszerrel ezzel szemben…

    …korlátlan mennyiségben és ingyen hozhatod vissza a korábbi látogatókat email, sms, vagy egyedi hirdetési közönségek révén. Igaz, az automatizációt fel kell setup-olni, havidíja van, dolgozni kell vele, de ha vannak email címeid, vagy hajlandó vagy költeni rá, hogy legyenek, akkor nyerő vagy. És hogyan lesznek e-mail címeid? Hát onnan, hogy…

    3. Csinálsz lead mágneseket

    Költözés checklista, letölthető szolgáltatás-térkép (a környék szolgáltató egységeiről), banki finanszírozási kalkulátor, ingatlan jövőérték kalkulátor, letölthető szerződésminta, letölthető roadmap, katalógus, stb. – a lista szinte végtelen, amivel ki tudod csalogatni az érdeklődőkből az e-mail címeiket.

    Ezekkel az emberekkel e-mail útján már ingyen kommunikálsz,

    ráadásul minden rezdülésüket, érdeklődésüket, vágyukat és félelmüket rögzíti a rendszer – ha jól van beállítva.

    Ugyan nem mindegyikük fog ingatlant venni tőled, de aki igen, azt utána akár meg is kínálhatod a következő ingatlan marketing taktikával, amit úgy hívnak, hogy…

    4. Referral program

    Különböző apró előnyökért azok, akiket elbűvölt az ingatlan marketing szolgáltatásod és a profi értékesítés színvonala, simán behoznak másokat a képbe. Tedd lehetővé az oldaladon az ajánlást egy egyszerű, letisztult UI megoldással és ígérj valami apróságot mind az ajánlónak, mind az ajánlásból érkező személynek és máris megnyitottál egy új, ingyenes vevőcsalogató ingatlan marketing csatornát.

    A saját szememmel láttam a referral technika működését egy spanyol ingatlanfejlesztőnél: egy jó barátom, aki beledöntött egy ottani ingatlanba, szakmányban győzködte a baráti társaságát, hogy vegyék meg a mellette lévő ingatlant, mert akkor mindketten kapnak kedvezményt…

    Aprópó szolgáltatási színvonal: minden ingatlan értékesítőnek kötelezővé tenném a…

    5. CRM rendszer

    …bevezetését. Amikor valaki sok tízmillió forintot ad ki, elvárja, hogy az értékesítő hitelesen meggyőzze róla, hogy bölcs, előrelátó döntést hozott és jó üzletet kötött. Mivel az ügyfélkapcsolati rendszerek többségében benne van a sales automatizáció lehetősége, mind a vevőid, mind az értékesítőid boldogabbak lesznek, ha bevezetsz egy profi CRM rendszert.

    Megspórolhatod az információs káoszt, a folyamatosan égő telefonvonalakat és a méltatlankodó vevői attitűdöt is. Ráadásul aki egyszer vett tőled ingatlant, az tíz év múlva akár vehetne is még egyet, de ha annak idején a Post-It-CRM mellett döntöttél, akkor a nyakamat rá, hogy nem fog eszedbe jutni, hogy talán a Józsinak épp most lenne aktuális még egy kecó.

    6. Képzed a sales team-et

    Persze ha már van CRM-ed, akkor nem árt egy kis képzés a sales csapatnak sem; ez alól az az eset sem kivétel, ha a sales egyszemélyes. Minden szoftver annyit ér ugyanis, amennyire használni tudják, így a CRM rendszerből is annyit fog tudni kihozni az értékesítő csapat, amennyire ért hozzá. Egy ilyen képzés 4-5 órából megúszható, a hatása azonban azonnali és örökérvényű.

    7. Használj call tracking-et

    Amennyiben a profi weboldalad ellenére inkább telefonon keresnek a vevők, akkor kritikus fontosságú tudnod, hogy milyen forrásból jöttek, mert ezzel az információval a kezében az ügynökséged csökkenteni tudja a hirdetési költségeidet.

    A Callrail legegyszerűbb, 40 dolláros havi plan-je elég is erre, de bármilyen call tracking megoldás megfelel, amivel virtuális telefonszámokat tudsz bekötni az alkalmazott online marketing csatornákba. A telefonok mind ugyanott, a központi számodra csörögnek be, de a virtuális számok révén hirdetés szintjén meglesz az információd arról, hogy hol (melyik platform mely hirdetésére) találtak rád a vevők.

    8. Local SEO

    Amikor az alap rendszereid már működnek, elkezdhetsz fókuszálni az ingatlan marketing szokásos eszköztárára. Elsőként fektess lokális SEO-ba; ez egy olyan tevékenység, mely elsősorban a Google lokális találatai között igyekszik előkelő helyre feltornázni a megjelenés valószínűségét.

    A local SEO elemei a Google My Business profil felépítése és karbantartása, a lokális kulcsszavakra optimalizálás, vagy több más technika mellett a NAP citations (Name, Address, Phone number). A lokális említések közvetlen ranking faktorok a Google számára, így ezt a technikát biztosan nem akarod kihagyni. Persze a SEO nem lesz elég, mindenképpen kell a

    9. Hirdetés

    Hirdess folyamatosan, de ne ész nélkül. A modern online hirdetési rendszerek azért kikerülhetetlenek az ingatlan marketing területén, mert olyan információkkal rendelkeznek, mint a pillanatnyi érdeklődés előnye, a vásárlási szándék, vagy épp a fizetőképesség. Ha nem akarod a világ pénzét hirdetésre költeni, akkor kezdj Google Ads keresőhirdetésekkel és long-tail kulcsszavakkal.

    Ha belehúznál, akkor jöhet a short-tail, sőt a Performance Max, vagy akár a Demand Gen hirdetések, majd az egyéb plaformok is. Hirdess folyamatosan, amíg az összes lakást el nem adtad, de ne told túl, mert a hirdetési  költségek értelemszerűen csökkentik a profitodat.

    Könyörögve kérlek továbbá, hogy ne táncolj az account managered idegein a második hónap végén a nulla konverziót lobogtatva; ahogy fentebb is elmondtam, az ingatlan nagy értékű vásárlás, mely több touch point-os attribúciós modellben működik. Ha becsülettel megcsináltad a marketing házidat, akkor szépen elkezdenek majd jönni a konverziók, no para!

    Megpróbálkozhatsz a Facebook-kal, a TikTok-kal és más közösségi csatornákkal is. Azt azonban ne feledd, hogy egy ingatlan marketing poszt nem egyenlő a marketinggel, sőt; a marginális organikus elérés miatt a nem hirdetett posztoktól egyetlen dolgot remélhetsz csupán: remekül el lehet velük tölteni a drága időt! Ha úgy érzed, hogy ott a közönséged, akkor hirdetned kell!

    10. Webcam-ek

    Tőlünk nyugatabbra az ingatlan marketing nem merül ki abban, hogy rásóztuk a vevőre a lakást. Divat foglalkozni az ügyfelekkel akkor is, ha már fizettek. Anélkül, hogy a profin kiszolgált ügyfelek számtalan ingatlan marketing előnyét itt kiveséznénk, egyszerűen csak fogadd el, hogy megéri és pont. Épp ezért érdemes odafigyelni az olyan apróságokra, mint a már szerződött ügyfeleknek nyújtott építési webcam.

    Dobj fel 3 webkamerát az építési területen és hadd figyeljék az ügyfeleid az építkezést 24/7. Az ilyen figyelmességek a szerződött ügyfeleknél bizalmat építenek és lehetőséget biztosítanak rá, hogy fűnek-fának mutogassák új otthonukat, a még nem szerződött ügyfelek számára pedig a hiány elve révén természetes sürgetést teremtenek. Akárki nézi, Neked jobb lesz tőle és elhanyagolható költsége van. Később mehet belőle timelapse videó, ilyen volt-ilyen lett videó, stb. Ha már videó, akkor…

    11. Invesztálj videómarketingbe

    A videómarketing egyszerre több módon lehet a segítségedre:

    A.) olcsóbbak lesznek tőle a hirdetéseid

    B) olyan csatornákon is hirdethetsz, ahol videó nélkül nem igazán tudnál (TikTok marketing, Youtube, PMax magasiskolája, stb.)

    C) mivel az ingatlan marketing egy vizuális formátum, ezért közvetlen konverziót növelő hatása is van a jó minőségű videóknak.

    Mindenképpen érdemes virtuális túrát csinálni, bemutatkozó videót, köszönőoldali videót, magyarázó videókat készíteni – ha nagyon innovatívnak érzed magadat, akkor akár interaktív videókat is csinálhatsz, mint például ahogyan mi tettük ezen az oldalunkon. (Ha nem akarod végignézni, ugorj a videó utolsó pár másodpercére; ott a lényeg).

    12. Szponzorálj lokális szervezeteket

    Egy lakóingatlan projekt esetén magától értetődik, hogy a helyi közösségek új tagokkal fognak bővülni a beköltöző lakók révén. Nem mindegy, milyen az entrée, ahogyan az sem, hogy milyen a fogadtatás. A helyi közösségek – akár gesztusértékű, pár százezer forintos – szponzorációja azt az üzenetet közvetíti, hogy az ingatlanfejlesztőt nem csak a zsebe, hanem a helyi közösségek integritása is érdekli.

    Az ilyen gesztusokat a legtöbbször olyan kincset érő marketing lehetőségekkel hálálják meg a közösség tagjai, mint a videós testimonial-ok, review-k, ajánlások – hogy a szofisztikáltabb együttműködés lehetőségeiről ne is beszéljünk.

    13. Működj együtt a környék vállalkozóival

    Mit jelent egy új lakópark a szomszéd utca kisboltjának? Újabb vevőket. És a sarki étteremnek? Újabb evőket (bocs)! Számtalan lehetőség van a kereszt-marketingre a környék vállalkozóival az ingatlan marketing területén. Ezeket csak le kell járni, kérni egy apróságot, ajánlani egy apróságot, és mellé odacsúsztatni egy minőségi kártyát egy QR kóddal, amin a fentiek alapján már kifaszázott weboldaladat lehet elérni.

    Garantáltan nyitott fülekre fogsz találni minden vállalkozónál, akiknek a forgalmát növelni fogja az ingatlanberuházásod. Profiknak nem kötelező a környékre korlátozni ezt a tevékenységet, például bútorboltokkal, költöztető vállalkozásokkal, konyhafelszereléssel foglalkozó webshopokkal, kertészetekkel is kialakíthatnak partneri megállapodásokat; ez mind újabb és újabb potenciális vevőket jelent.

    14. Csinálj kalkulátorokat

    Az ingatlan marketing a számokról szól. A leendő vevőid olyan kérdések körül forgolódnak, hogy “Mennyi lesz a törlesztőm?”, vagy “Mennyit fog érni a lakásom 10 év múlva?”. Bár a jövőbe senki sem lát bele pontosan, azért számolgatni mindenki fog.

    Könnyítsd meg a dolgukat hitelkalkulátorral, jövőérték kalkulátorral, közösköltség kalkulátorral. Nem csak jobban informált vevőket nyersz ezzel a tehcnikával, de sokkal magasabb oldalon töltött időt is; az pedig egyenlő a jobb organikus helyezéssel a Google felületén.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

    Ingatlanmarketing tipp ügynököknek

    A kalkulátorok szinte minden ingatlan adásvételnél jól jönnek, így ügynököknek is nagyon hasznosak tudnak lenni. Ha egy ügynöknek van legalább egy saját landing oldala, vagy egy kisebb saját weboldala, akkor oda nyugidtan beszúrhatja ezeket az eszközöket Ő is.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    15. Készülj ajándékkal

    Amerikában olyannyira nagy divatja van az értékesítés utáni ajándékoknak, hogy egész iparág épült rá. Szemezgess az apró figyelmeségek között az Etsy oldalán, vagy találj ki valami eredetit. E marketing fogás pszichológiája Cialdini viszonossági elvén alapul, és nem csak a sikeres értékesítést követően érdemes beemelni a marketing mixbe, hanem akár egy személyes bejárást követően is.

    A költsége elhanyagolható és érdemben meg tudja olajozni a deal-ek zárási arányát.

    Pörgesd fel az értékesítést

    A fentiek tudatában talán már számodra is látszik, hogy az ingatlan marketing Magyarországon gyerekcipőben jár. Alkalmazd a fenti taktikák egyikét-másikát és garantáltan sikeresebben – és az ügynöki jutalékok kifizetésénél jó eséllyel olcsóbban – tudod majd eladni a lakásaidat.

    Kérdések, javaslatok, vélemények jöhetnek kommentben, de brit tudósok szerint a legrátermettebb olvasók a megosztás gombot is megnyomják…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • B2B online marketing – Hirdetési trendek 2024

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]Bár a B2B online marketing stratégiája szerint a hirdetés rendszerint kisebb összegekkel folyik, mint amilyen sebességgel egy sikeres e-commerce vállalkozás égeti a hirdetési büdzsét, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy mennyiből és milyen minőségű lead generálás folyik – a fizetett fogralometrelést ma már egyetlen valamire való B2B vállalat sem kerülheti ki.

    A módszer azonban, ahogyan B2B-ben hirdetni kell, teljesen eltér a B2C logikától, ráadásul a legütősebb taktikák elég gyakran változnak. Íme egy összefoglaló arról, hogy hogyan tudod sikeresen csinálni 2024-ben az online B2B hirdetősdit:

    B2B online marketing hirdetési trendek 2024-re

    1. Használj videókat márkaépítésre

    A PPC stratégák nagy többsége a B2B online marketing során a konverzióra fókuszál, mert hát a B2B vásárló ugye köztudottan egy droid, nem pedig normális ember… BREAKING NEWS: Ő is ember! Méghozzá napról napra egyre nagyobb valószínűséggel minimum millenial, de jó eséllyel akár Gen Z, aki vizuális tartalmakon nőtt fel.

    A PPC büdzsé egy kis részét nyugodtan el lehet különíteni awareness kampánycéllal futtatott videós hirdetésekre, ezen a linken van egy remek esettanulmány róla, hogy mennyit is hoz a konyhára az egyel innovatívabb videós hirdetés és az awareness kombó.

    Videót amúgy is megéri használni a B2B online marketing tölcsér teljes hosszában, mi is ugyanezt tapasztaltuk egy amerikai piacon indított SaaS kampányainál.

    2. „A Performance Max kampányok B2B-ben nem teljesítenek”

    Sokan hiszik azt, hogy a Google mesterséges intelligenciával átitatott kampánya, a Performance Max csak az e-kereskedelemi szereplőknek javasolt és a b2b online marketing területén nem használható.

    Ezt a tapasztalataink teljes mértékben cáfolják!

    Az igaz, hogy ez a kampány a korábbi Smart Shopping-ból jött létre, de a megújításának éppen az volt az oka, hogy egy jobban teljesítő kampánytípust hozzanak létre, ami nem kizárólag csak az e-kereskedelmi szereplőknek kedvez.

    A kampányról részletesebben ebben a cikkünkben írtunk, de röviden összefoglalva a B2B szereplők számára is abszolút sikeresen használható, ha kellő körültekintéssel setupoljuk azt fel. Fontos, hogy a konverziós célunk pontosan legyen mérve, és jó az is, ha érték is van mellé rendelve. Az Audience Signal-t használva pedig a célozni kívánt közönséget is meghatározhatjuk

    Megfelelő szövegekkel, képekkel és videókkal, a kampány helyes beállításával, roppant sikeres lehet a Performance Max az b2b online marketing területén is, sok-sok ilyen kampányt láttunk és kezeltünk már – így a legtöbb B2B szereplőnek javasoljuk hogy legalább egy pár hónapnyi próbát tegyenek vele.

    2024 februárjától amúgy már elérhető a search term insights a PMax kampányokra, ami rengeteg plusz információval szolgál arra vonatkozóan, hogy milyen kulcsszavakra keresve jelent meg a Pmax hirdetésed, azaz milyen keresési kontextusban találkoztak a hirdetéssel a vevőid:

    Google Search Term Insights képernyőkép - illusztráció a B2B online marketinghez

    Ez lehetőséget biztosít a szövegek és a kreatívok finomhangolására és ezáltal egy folyamatosan javuló teljesítmény elérésére.

    4. Landing helyett ToFu, vagy BoFu

    Főleg a kisebb B2B vállalatokra jellemző, hogy egyáltalán nem hirdetnek csak és kizárólag landing oldalakra hirdetnek. Csakhogy a B2B online marketing nem úgy műkődik, mint az e-kereskedelem; nem egylépcsős az elköteleződés (egyre inkább e-kereskedelemben sem az amúgy), így akik nem élvezhetik a márkaismertség luxusát, azoknál ezek a nagyon direkt “veddmegavackom” típusú attribúciós modellek egyáltalán nem működnek.

    Amennyiben csak nem jönnek a lead-ek még egy jól felépített, profi landing oldalról sem, úgy érdemes megpróbálni szétosztani a büdzsét és landing oldalak helyett aktívan hirdetni top-funnel és mid-funnel tartalmakra. Az b2b online marketing e speciális hirdetési stratégiája mögött az a logika, hogy az élérhető piac szereplői más és más elköteleződési fázisban vannak, így nem ugyanarra a tartalomra van szükségük.

    Aki csak tájékozódni akar, vagy épp egy tenderanyagot állít össze, az simán lefordul a legcsillivillibb landing oldalról is, de megjegyzi a márkát és később lead-dé válik egy jó cikk, vagy e-book révén. Ha le is tudsz töltetni valamit, akkor pedig onnantól e-mailben tudsz vele kommunikálni – ami (tranzakciós költségét tekintve) ingyen van.

    4. Ne felejtsd el a Consent Mode-ot

    Az idei változások egy sarkalatos pontja a B2B online marketing területén a Privacy erősödése. A Google a Consent Mode frissített változatánál megköveteli, hogy az egyes cimkék-re vonatkozó hozzájárulások típusát átlődd a Google-nek – ellenkező esetben, azaz explicit beleegyezés híján a Google nem fogja felhasználni a látogatói adatokat a hirdetéseid perszonalizációjára, vagyis úgy tesz, mintha az adat nem is létezne számára.

    Amennyiben nem vagy még képben a consent mode változásairól, akkor a Google ezen oldalán tájékozódhatsz, vagy a 7Blog cikkéből is ihletet meríthetsz az egész Cookie mizéria és a hozzájárulások szövevényének pillanatnyi állásáról.

    5. Invesztálj Demand Gen kampányokba

    A Google új kampányformátuma pont arra való, hogy új piaci szegmenseknek mutassa be a termékeidet / szolgáltatásaidat. Mivel a B2B vásárlók 90%-a egy beszerzés esetén azokból a szállítókból választ, akiket már a beszerzés első napján is ismert, elég kézenfekvő következtetés, hogy megéri top-of-the-mind tartani a brandet náluk.

    Amennyiben erős a top-funnel tartalmi bázisod, bátran invesztálj a B2B online marketing keretében Demand Gen kampányokba, még úgy is, hogy ennek a hirdetési formátumnak az értelmes belépési küszöbe elég magas (napi target CTA 15-szöröse és minimum 75 dollár). Nem kell a végtelenségig futtatni őket, egy évben 3×2 hónap is elég lehet.

    A Demand Gen másik nagy előnye, hogy hasonmás közönséget is célozhatunk vele. Tehát ha van egy több ezer fős listánk a korábbi ügyfeleinkről, akkor ezt feltöltve a Google generál egy olyan célozható közönséget nekünk, akik a meglévő ügyfeleinkhez hasonlóak. Ezzel nagyban növelhetjük az esélyét, hogy új releváns ügyfeleket szerezzünk kampányunkkal.

    6. Több landing = több lead

    Régóta ismert tény B2B-ben, hogy a landing oldalak száma a jobban perszonalizálható kommunikáción keresztül növeli az átlagos konverziós arányt. Egészen pontosan azok a cégek, melyek 40+ landing oldallal dolgoznak, 12-szer több konverziót regisztrálnak, mint azok a cégek, akiknek csak 1-5 landing odlaluk van. A gyakorlatba öntés nem rocket science: legyen minél több landing oldalad!

    Magyarországon a 40 landing oldal (és azok frissen tartása, update-je) inkább a vágyálom kategóriába tartozik az itthoni b2b online marketing hozzáállással, de akár egy-egy szolgáltatáson, vagy termék landing oldalon is ki lehet próbálni, hogy ha 3-4 variációt csinálunk, és szegmentáltan tereljük rá a forgalmat, akkor mennyivel nő a konverzió. A 7Blog jelenleg 11 landing oldallal generál lead-eket és az átlag 2-3% konverziós aránnyal szemben a 11 landing nálunk 4.6 – 16,1 % között teljesít.

    7. Alkalmazz értékalapú licitet

    A Value-based bidding során a Google rendszerének meg tudod adni, hogy milyen típusú lead mennyit ér számodra. Ha ezt beállítod, akkor az Ads aszerint fogja súlyozni a hirdetésied megjelenítését, hogy melyik lead-től mekkora volumenű megrendelést várhatsz. Amennyiben SalesForce, vagy HubSpot CRM-et használsz, akkor ezek az informcáiók akár automatikusan is beküldhetőek a Google Ads-be és láss csodát; ugyanannyi büdzséből sokkal, de sokkal hatékonyabban fogsz hirdetni.

    Value bidding képernyőfotó

    8. Használd az email listádat a PPC célzására

    A legtöbb AI-alapú PPC hirdetési formátum lehetővé teszi, hogy feltöltsd az email marketing automatizációs rendszeredben lévő listát és az AI betanítására használd ezt a rendkívül értékes adatbázist. Ez a taktika természetesen dinamikussá automatizálható, azaz ha például valaki leiratkozik a leveleidről, akkor azt a marketing automatizáció kiveszi a listából is. Ugyanígy, ha valaki feliratkozik, már hozzá is adja a hirdetések célzását sokkal pontosabbá tevő listához.

    B2B hirdetések 2024-ben

    Az online B2B marketing és a lead generálás egyre komplexebb feladat, mivel nem csak a hirdetési formátumok és a hozzájuk kapcsolódó eszközök fejlődnek nagyon gyorsan, de a nyerő startégia is változik. Fogadd meg a fenti tanácsokat, hozd létre a hiányzó tartalmi asset-eket és csinálj több bevételt 2024-ben az b2b online marketing eszközeivel – anélkül, hogy többet költenél!

    Sok sikert, kérdezz nyugodtan a komment mezőben és  kérlek, az alábbi mogosztás gombok segítségével küldd el valakinek, akinek szüksége lehet egy ütősebb B2B hirdetési stratégiára!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Online marketing szemléletek

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]Mivel a modern marketingnek rengeteg eszköze, taktikája és stratégiája létezik, a piaci szereplők nagy része jól azonosíthatóan ilyen, vagy olyan marketing szemlélet alapján igyekszik ügyfeleket, vagy vásárlókat szerezni.

    Nagyon nem mindegy, hogy egy-egy felsővezető, vagy CMO melyik szemlélettel bír, ugyanis a gondolkodásmód maga érdemben befolyásolja a mindennapi piacszerzési (vagy nem-szerzési) döntéseiket. Sok Kolléga talán egyik-másik marketing szemléletet stratégiának nevezné, de míg a stratégia általában a marketing osztályok boszorkányhonyhájának vezérlőelve, addig a marketing szemlélet a teljes vállalati vezetésre jellemző gondolkodásmód. Egybevághat ugyan a stratégiával, de ez korántsem mindig van így…

    Ha ismerjük ezeket a marketing szemléleteket (tehát azt, hogy a menedzsment hogyan gondolkodik a piachoz való viszonyáról), akkor nagyjából borítékolható, hogy az adott vállalat jövője hogyan fog alakulni. Vágjunk is bele, mert nem lesz rövid – cserébe a végére érteni fogod, hogy hol ereszt a bili – akár a saját házad táján, akár a konkurenciánál.

    [lwptoc min=”2″ depth=”3″ hierarchical=”1″ numeration=”none” title=”TARTALOMJEGYZÉK” toggle=”0″ width=”full” titleFontSize=”26px” titleFontWeight=”semibold” itemsFontSize=”default” backgroundColor=”#f7f7f7″]

    Marketing szemléletek

    Dunning-Krueger

    …avagy majd azt én tudom. Kapkodó, szakmaiatlan, destruktív, marketing-tagadó, földesúri, együgyű és a marketing összefüggéseket hírből sem ismerő gondolkodásmód.

    Magyarországon ez a leggyakoribb marketing szemlélet

    A legtöbb kis és középvállalkozás (tisztelet a kivételnek) 20 éve is elavult ismeretekkel rendelkezik a marketingről. Akinek rossz tapasztalata volt, az arcát, nevét vállalva tagadja egy 740 milliárd dolláros iparág puszta létezését is, aki valamilyen oknál fogva mégis rászorul a marketingre, az minden kapkodó, mikromenedzselt szar döntésével a gyors megoldást keresi, miközben a saját sírját ássa.

    Sokszor komoly vezetők sincsenek tisztában olyan alapvető benchmarkokkal, hogy reálisan mekkora megtérülést várhatnak a marketing költésükre, hogy miért lényeges a working / non-working arány, vagy éppen hogy mennyit kellene költeniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen az eredményekre. A marketing szemléletek együgyűségét jellemzi, ogy sokan az eszement, teljességgel érdektelen blogolással, mások a közösségi média posztolgatással azonosítják a teljes marketinget.

    Ami jó benne: a versenytársaknak jó, senki másnak.

    Hátránya: az, hogy esetleg feleselegesen ég el valamennyi pénz “marketingre”, vagy hogy kikészíti a kollégákat / ügynökséget, az messze nem a legnagyobb hátránya a középkori felfogásnak. Az érdemi semmittevés az opportunity cost formájában szedi a maga vámját. Ezek a vállalat éves árbevételével összemérhető összegek, évtizedes távlatban sokszor milliárdos veszteségek.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#f7f7f7″ section_id=”topfunnel”][vc_column][vc_column_text]

    Top-funnel

    Bizonyos értelemben egy fokkal jobb az előzőnél, bizonyos értelemben pedig még rosszabb. Ugyanúgy Kedves Vezető-centrikus, csak itt a teljesen hozzá nem értő marketing-tagadó helyett egy nagyon alacsonyan képzett döntéshozó áll a központban, aki lényegében az inbound és a funnel szemlélet egy torz elegyét próbálja összehozni – az esetek száz százalékában kudarcosan.

    A top-funnel szemlélet mindig olcsó és rossz minőségű tartalomgyártásra épül – esetenként némi marginális hirdetgetéssel meg közösségi média szerencsétlenkedéssel.

    Ami jó benne: Bár primitív és hatástalan, a marketing szemléletek között ez az első olyan, ami már nem marketing-tagadó; bár ha sokáig megy eredménytelenül, könnyen az lehet belőle. Munkát és gyakorlási lehetőséget biztosít pár embernek – igaz, a sikerélmény leghalványabbb reménye nélkül.

    Hátránya: Az alacsony minőségű tartalom kifejezetten árt a márkaértéknek. Mivel nem nullába kerül, az előző szemlélettel szemben rontja a cashflow-t is. Mivel a fő szempont az olcsóság, mind az inbound oldalán, mind a hirdetési oldalán a legtapasztalatlanabb munkaerővel próbál operálni, így nagyobb szervezetnél az évekig tartó szerencsétlenkedés még a morált is rontja.

    A Dunning-Krueger-hez hasonlóan elégeti az opportunity cost-ot. Normális ügynökség élből lepattintja, de a kisebbeket ettől még az őrületbe kergetheti, ha foglalkoznak vele.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row section_id=”interruption”][vc_column][vc_column_text]

    Interruption

    Az interruption marketing a 90-es és kétezres évek marketing modellje. Vásárolt listák alapján hideghivogató sales-esek, porszívóügynökök, MLM, kéretlen postai levelek – a módszerek sok esetben inkább marketing nélküli direkt sales modellnek tekinthetőek – marketingnek csúfolva.

    Szegmentálatlan, erőszakos, a célközönségre elvétve releváns. Napjainkra transzmutálódott LinkedIn-es és email-en történő tömeges megkeresésekre. Ide tartozik még a nagyon erőszakos display hirdetés is (lásd Temu, vagy pár éve a Notino).

    Ami jó benne: angolszász piacokon (UK, USA, Canada) még mindig működik – ennek kulturális oka van: egyszerűen ezekben a kultúrákban van hagyománya az idegenekkel való üzletelésnek. De még itt is érdemes Guy Kawasaki mondását megszívlelnünk:

    Ha több pénzed van, mint eszed, akkor az interruption marketing való neked. Ha több eszed van, mint pénzed, akkor az inbound…

    A másik, ami jó benne, hogy legalább nem a nagy semmi, így a menedzsmentet némi adatvezéreltségre (számolgatásra) kényszeríti.

    Harmadik előnye, hogy elenyészően kevés cég ugyan, de van olyan, amelyik valóban képes mélyszegmentációval kombinálni, így esetenként (például niche B2B-ben) működő interruption marketinget csinálni. Egy ilyen kampány eleme lehet egy jól működő marketing mixnek, bár sosem önállóan, hiszen

    a piacnak ugyanúgy túl kicsi szeletét éri el, de azt legalább profitábilisan.

    Szemléletként azonban még mindig múltszázadi.

    Hátránya: Nyugattól egy lépés keletre és már nem működik, vagy ha igen, akkor annyival drágábban, mint a modernebb szemléletek, hogy nem éri meg. Túl azon, hogy nem éri meg, veszettül idegesít mindenkit, így már középtávon is komolyan árt a márkaértéknek.

    Az interruption marketing szemléletek további hátránya, hogy a piacnak csak egy nagyon kis szegmensét éri el sikeresen – pont ezért győzhető le könnyen például inbound marketing által. A negyedik óriási hátránya, hogy nem azokat szólítja meg, akik épp keresik a terméket, vagy szolgáltatást, így a nagy potenciállal bíró piaci szegmensek számára olyan láthatatlan, mintha nem is lenne.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#f7f7f7″ section_id=”funnelbased”][vc_column][vc_column_text]

    Funnel-based

    Ez a jó öreg marketing tölcsér, latinul marketing vulagris simplex; ezt tanítja majd’ minden felősfokú képzés és online marketing tanfolyam. Van 4-5-6 és 7 lépcsős variációja is, kábé, mint Kotler 4P-jének 5P, 6P, 18P változata… Mivel ezt tanítják a suliban, időnként előfordul, hogy egy-egy ifjú Kolléga azelőtt kerül ügyféloldalra, hogy szakmai gyakorlatot szerezne egy tapasztalt mentor kezei alatt.

    Ilyenkor a funnel – ami amúgy a vásárlók elköteleződésének mérésére való szemléltető eszköz – átavanzsál komplett marketing szemléletté… Magyarországon szintén gyakran lehet találkozni vele,

    nagyjából olyan, mint a parlagfű: becsületből harcolsz ellene, de lehetetlen véglegesen kiirtani.

    Ami jó benne: ez az első olyan marketing szemlélet, ami legalább struktúrában gondolkodik. Mérésre alkalmas, a valóság leképezésére más sokkal kevésbé. Azonosítja ugyan a churn pontjait (már ha Kolléga tud GA4-et olvasni), de az okait már nem; így legfeljebb a Dunning-Krueger és a túltolt interruption legyőzésére elég.

    Hátránya: Hol is kezdjem… Először is a marketing tölcsér szemléltető eszköznek, vagy a churn mérésére jó – de a valóságban a vásárlói elköteleződés sokkal összetettebb és sokrétűbb ennél. Aki (csak) funnel-ben gondolkodik, az rendszerint beszűkíti a saját lehetőségeinek körét, mert a tölcsérben (látszólag) minden egyirányú. B2B-re egyenesen alkalmatlan ez a marketing szemlélet.

    A másik probléma a funnel-szemlélettel, hogy mi van az alján? Kiesik egy csomó konverzió, ok. Utána mi van? A funnel-szemlélet egyáltalán nem kalkulál például az ügyfélértékkel, a visszatérő vásárlókkal, de arra sem ad választ, hogy egy-egy lépésben miért van churn és hogyan lehetne azon javítani.

    Sőt, a churn után egyáltalán nem kezeli a látogatókat, pedig attól, hogy nem konvertált valaki, még például kelthetné jó hírünket egy évtizeden át, vagy lehetne máshogy hasznunkra. Na, ezeket mind nem tudja értelmezni a marketing szemléletek tölcsér-alapú változata.

    Végül, a legnagyobb hátulütője, hogy bár leírja az elköteleződés folyamatát, azt már nem, hogy ezt az elköteleződést milyen taktikákkal lehet elérni. Magyarországon a túltolt stratégiázósdira fogékony, állandóan csak tervezgető, de sosem megvalósító álmodozóknál, vagy a nagyon alacsony képzettségű marketing “vezetőknél” lehet szemléletként látni. (Még egyszer, mert ez fontos: modellezésre használni a funnel-t nem hiba – általános marketing szemléletté tenni viszont már az!)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row section_id=”performance”][vc_column][vc_column_text css=””]

    Performance

    A funnel-szemlélet egy neo-reneszánsz változata. Nagyon népszerű volt 8-10 évvel ezelőtt, főleg erősen versenyző nyugati piacokon, jellemzően a fizetett forgalomnak erősen kitett iparágakban (retail, pénzügyi szolgáltatások, e-comm). Itthon is gyakran lehet vele találkozni – jellemzően ugyanezen területeken – még ma is. Ha például egy funnel-szemléletű Kolléga véletlenül pont pénteken reggel tölt le egy konverzióoptimalizálás útmutató című lead mágnest, garantált, hogy estére Performance szemlélete lesz…

    performance marketing szemlélet stilizált ábrája egy tipikus marketing tölcsérrel

    Ami jó benne: a performance-szemlélet lényegében az adatvezéreltség előszobája volt és mint ilyen, egy nagyon hasznos állomás a különböző marketing szemléletek fejlődésében. További előnye, hogy a performance szemlélet adatközpontúságának köszönheti a marketing, hogy vállalati adatforrásként elfogadott lett, azaz a marketing adatai alapján sok vállalat fejlesztett a terméken, a szolgáltatáson, vagy épp az operations egyes részein.

    Hátránya: amennyire a performance szemlélet elsajátítása előnyére válik minden marketing szakembernek, annyira lesz hátrány, ha valaki benne ragad. A performance ugyanis csak annyival jobb a funnel-szemléletnél, hogy számszerűleg foglalkozik a churn mértékével és okaival.

    Ugyanúgy a lineáris marketing szemléletek egyike, ugyanúgy nem kezd semmit az egyes szinteken történt churn-nel, nem tudja leképezni a bonyolultabb attribúciós modelleket, így B2B-ben és professzionális szolgáltatások marketingjében nagyon félre visz, de e-commerce-ben is láthatatlanná tesz egy csomó lehetőséget.

    További nagyon veszélyes tulajdonsága, hogy egyáltalán nem foglalkozik az optimalizáció költségével, így

    a performance szemléletű vezetők ugyanabból akarnak egyre többet és többet kicsikarni, elképesztő erőforrásokat fordítva marginális hatású optimalizációs tevékenységekre.

    Kombináld ezt a személetet egy hatalmas egóval és olyan marketinget kapsz, amit 2-3 év alatt teljesen meg lehet semmisíteni, ha a versenytársnál egy fokkal felvilágosultabb Kolléga ül.

    Több ilyen sztorit láttam, havi millió dolláros nagyságrendű költésekkel is!

    A nagy magyar retail-ek és brick & mortar-ok között, illetve a hazai egészségügyi és pénzügyi szolgáltatók között is van több olyan vállalat, ahol ezt a szemléletet alkalmazzák – ez ugye egy oligopol piacon szó szerint napi szintű életveszély és csak idő kérdése, hogy mikor lesz rossz vége…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#f7f7f7″ section_id=”hourglass”][vc_column][vc_column_text]

    Hourglass

    Az online marketing szemléletek ritkaságszámba menő példánya: a homokóra szemlélet lényegében egy tölcsér; az alján tükrözve. Abból a felismerésből fakad, hogy a konverzióval nincs vége a marketingnek – és valóban nincs is. Magyarországon elvétve látni, tőlünk nyugatra senior Kollégáknál lehet látni.

    Ami jó benne: üzleti szempontból sokkal fejlettebb az előzőeknél, érdemben kiterjeszti a martech eszközök használatát és az adatgyűjtést a konverzió utáni eseményekre. Foglalkozik az ügyfélértékkel, a visszatérő vásárlókkal. Átmenetet képez az inbound-ba.

    Hátránya: még mindig lineáris modell – miközben a valóság egyáltalán nem az. Az hourglass továbbra sem ad választ arra, hogy mi van azokkal, akik végigértek a homokórán, szemléltetés szempontjából pedig rosszabb, mint a funnel, hiszen a tölcsér azért tölcsér, mert az egyes szintjei a vásárlói elköteleződés folyamatában képviselt számosságot jelzik; nyilván ugyanez a számosság a funnel-t tovább gondolva már nem igaz.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row section_id=”inbound”][vc_column][vc_column_text]

    Inbound (Flywheel)

    A HubSpot nevű cégnek köszönhető szemlélet, ami a vásárlók bevonzására épít (lényegében az interruption marketinggel szemben határozza meg magát). Nagyon fejlett, értékközvetítésre és szolgáltatásra alapuló szemlélet, mely ráadásul nem lineáris, hanem ciklikus. Bevonzani próbálja a vásárlót – vagy B2B-ben a megrendelőt -, nem ráerőltetni magát.

    Ami jó benne: amikor sikerül felépíteni, akkor az egyik legprofitábilisabb marketing szemlélet. Folyamatosan csökkentő ügyfélszerzési költség, magas LTV és gyorsuló növekedés jellemzi. Márkaépítés szempontjából az egyik leggyorsabb és legolcsóbb szemlélet. Nem zavar senkit, értéket közvetít, brutálisan növeli a vásárlói elköteleződést, épít a marketing összes létező csatornájára. Jövőálló, modern, bölcs marketing szemlélet.

    Hátránya: a tartalom alapú marketing szemléletek legnagyobb hátránya, hogy drága felépíteni, ráadásul nem azonnal kezd termelni – kell neki 9-12 hónap; néha ennél több is. A másik hátránya, hogy a lendkerékből kiesőkkel nem kezd semmit. Az inbound harmadik nagy hátránya, hogy mivel sokba kerül, itthon nagyon sokan próbálják leegyszerűsíteni – így tud több lépcsőben top-funnel-é visszaminősülni, ha nem hozzértő csinálja.

    A “sima” inbound másik hátránya, hogy nagy ticket-size B2B-ben rendszerint nem a döntéshozó találja meg a tartalmakat. Ettől persze a lead még beérkezik, csak a sales folyamat során a nagy értékű deal-eknél a lead nem lesz annyira felmelegítve, ezt továbbra is a sales feladat lesz megoldani.

    Végül – hogy ez előny, vagy hátrány, mindenki ítélje meg maga – az inbound akkor működik igazán jól, ha a többi vállalati részleg is igazodik hozzá: sales, support, operations. Az inbound ezeket is képes gyorsabb digitalizációra késztetni, de könnyen bele is törhet a bicskája, ha egy szem CMO erőlteti az egészet.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#f7f7f7″ section_id=”abm”][vc_column][vc_column_text]

    ABM

    Az inbound marketing szemléletek egy oldalága,

    kifejezetten a high-ticket B2B vállalatokra kitalálva.

    Annyiban különbözik az inbound-tól, hogy speciális eszközök kellenek hozzá, illetve a tartalomgyártás nem folyamatos, hanem sokszor előre, személyre szabottan történik.

    Ami jó benne: elképesztő relevancia, pontosság és célozhatóság; nem csoda, hiszen gyakorlatilag konkrét személyekre szabottan készülnek tartalmak. Nagyon hatékonyan építi a márkaértéket, gyorsan generál eredményeket. B2B-ben nincs ennél hatékonyabb marketing!

    Hátránya: Megfizethetetlnül drágává teszi a masszív tartalommennyiség előre legyártása és a speciális eszközigénye, amivel célba is lehet juttatni a tartalmat. Néhány nagyvállalat kivételével senkinek sem opció.

    Magyarországon egyetlen egy valódi ABM-et folytató vállalatot sem láttam még, ami nem meglepő: nálunk a tartalom-alapú marketing szemléletek is szinte mindig ellenzékben vannak. Nyugati piacokon dolgozó cégeknek, vagy külföldi piacra lépő nagy, elképesztően tőkeerős hazai cégnél lehet létjogosultsága – már amennyiben a CMO egyáltalán hallott róla.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row section_id=”cogwheel”][vc_column][vc_column_text css=””]

    Cogwheel

    Ezt a módszertant a 7digits alkalmazza házon belül – ebben a formájában nem fogod megtalálni sehol. Lényegében ugyanolyan, mint az inbound flywheel-je, azzal a különbséggel, hogy a lendkerékből kiáramló piaci szegmenssel is foglalkozik.

    Ami jó benne: kiküszöböli a flywheel kevés hibáinak egyikét, megtartva az összes előnyét. Ciklikusan vásárló piac modellezésére is ideális – ellentétben a flywheel-el.

    Hátránya: Ugyanaz, mint a flywheel-nél: mivel tartalom alapú, drága és nem azonnal indul be. Saját ügyfeleknél épp ezért gondosan kiválasztott, szigorúan szegmentált interruption eszközökkel szoktuk kombinálni. (Az interruption megteremti a korai eredményeket és a piaci szegmensek felderítésére kiváló, míg a módosított inbound olcsón hozza a középtávú eredményeket.)

    Mikor melyiket

    A fenti marketing szemléletek általában a menedzsment (CEO, CMO és head of Sales) és a cégnek dolgozó marketing ügynökség stratégáinak képzettségétől függenek – és ezek a vezetők a legritkább esetben választják ki a szemléletet tudatosan.

    Attól függően alkalmazzák egyiket-másikat, hogy az adott vállalatnál a piacszerzés szempontjából kinek van döntő szava.

    Hiába akar például a CMO, vagy az ügynökség inbound-ot, ha a tulajdonos csak a PPC eredményeit nézi; az uralkodó szemlélet ilyenkor Performance lesz.

    Az sem feltétlenül hiba, ha a szemlélet is fejlődik és változik az idővel: ha egy kisebb cég mondjuk funnel-alapon modellezi az ügyfélszerzését, de a hirdetésekkel tudatosan vált a performance személetre, majd ahogy nő, egy profibb ügynökség behozza a képbe az inbound szemléletet.

    Nyilván minél fejlettebb szemlélettel csinálják a marketinget és minél profibb kivitelezés társul az adott szemlélet mellé, annál gyorsabb és látványosabb lesz az eredmény is.

    Tennivaló

    Amennyiben szakmabeliként, vagy döntéshozóként érdekel a marketing magasiskolája, érdemes az marketing szemléletek mindegyikével tisztában lenned – már csak azért is, hogy felismerd, hogy a konkurencia milyen szemlélettel dolgozik. Mindegyik szemlélettel szemben léteznek ugyanis bevált stratégiák, amivel úgy lehet a versenytársak torkának ugani, hogy észre sem veszik – hacsak nem ül odaát is egy valódi marketing szakember, aki épp arra figyel, hogy Te melyik szemlélettel próbálsz érvényesülni… 😉

    Kérdések, vélemények, Dunning-Krueger főnökről panaszkodások jöhetnek kommentben, ha pedig megosztod, vagy elküldöd valakinek, azt hálásan megköszönöm![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Védjegybejelentési stratégiák

    [vc_row rc_bg_type=”color” header_feature=”yes” bg_color=”#f4f4f4″ rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/3″ css=”.vc_custom_1589384406220{padding-top: 3% !important;padding-right: 2% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 2% !important;}”][vc_single_image image=”35867″ alignment=”center” style=”vc_box_shadow_border_circle” onclick=”custom_link” link=”https://www.rsm.hu/szakertoink/kalocsai-zsolt”][/vc_column][vc_column width=”2/3″ vertical_content_position=”middle” css=”.vc_custom_1589384399414{padding-top: 3% !important;padding-right: 2% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 2% !important;}”][impeka_callout title=”Dr. Kocsomba Nelli” title_color=”black” heading_tag=”h2″ heading=”h4″ btn_text=””]Ügyvéd, Iparjogvédelmi szakértő[/impeka_callout][vc_column_text]Elérhetőség: KNIP.hu[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Amikor ügyfeleimben felmerül az igény, hogy akár egy vállalkozás nevére, akár egy termékre vagy egy jól kitalált szlogenre védjegyoltalmat szerezzenek, legtöbbször az a kép él bennük, hogy benyújtom az illetékes hivatalhoz a kérelmet és majd küldöm a védjegyokiratot. Aztán felteszem a következő kérdéseket: 

    • Milyen típusú védjegyet szeretne? Szó, ábra, kombinált?
    • Mely országokban szeretne oltalmat szerezni?
    • Védjegykutatás végeztek-e?

    Ezt követően általában csend van a vonal másik oldalán…

    Rosszabb esetben úgy kerül hozzám egy védjegybejelentés, hogy ellene egy korábbi védjegy jogosultja felszólalást nyújtott be. Ne adj’ Isten, a védjegyjogosult egyszer bejelentett egy védjegyet, amit soha nem használt, most meg valaki törölni akarja.

    A védjegybejelentés tulajdonképpen az utolsó lépés egy folyamatban, amelyet kreativitásnak, precíz tervezésnek és körültekintésnek kell megelőznie.

    A valóság azonban gyakran nem így néz ki: az esetek nagyobb részében akkor kérjük a védjegybejelentést, amikor a termék már jó ideje piacon van, vagy a vállalat régóta tevékeny a szektorban. Ilyenkor már úgy keres meg az ügyfél, hogy a versenytárs hasonló névvel kezdett el forgalmazni terméket.

    A következő összefoglalóban így két részre fogom bontani a védjegybejelentési stratégiát: az a) pont arra vonatkozik, ha a védjegybejelentés még a kezdeti lépés a b) pont pedig ha már jó ideje használatban van az adott megjelölés. 

    Mi legyen a tárgya védjegybejelentésnek?

    Piacra lépés előtt

    Ideális esetben (ez körülbelül az esetek 10%-a), akkor keres meg az ügyfél, amikor a terméket piacra kívánja dobni, vagy például a vállalkozást megalapította. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy a jól felépített brand esetében a cégnév, domain és a védjegy megegyezik. Mégis elmarad a védjegy regisztrációja, pedig sok jogvitát meg lehet előzni ezzel a lépéssel, amely ráadásul egy vállalkozás költségvetésében nem is túl jelentős kiadás.

    Azt tapasztalom, hogy még mindig az ábra, név, esetleg név+ábra aranyháromszögben mozog a kreatívok fantáziája, ami a védjegybejelentés tárgyát illeti. Másik tipikus hiba, hogy valami nagyon egyszerű, általános kifejezést, szlogent szeretne a vállalkozás védjegyeztetni. Csakhogy…

    …a kifejezések, nevek, jelek, amelyek túl általánosak, ki vannak zárva az oltalomból.

    Ugyanakkor már léteznek rendkívül érdekes, egyedi védjegyek, például:

    profession.hu – mozgásvédjegy (indítsd el az alábbi videóta megtekintéshez):

    https://vimeo.com/816481340[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]pozícióvédjegy (Asics):

    Asics pozíció védjegy egy stilizált cipőn az Asics márka jellegzetes vonalaival

    mintavédjegy (Gucci):[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”37323″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Praxisomban az elmúlt években egyre gyakrabban találkozom azzal a jelenséggel, hogy a kreatívok olyan logókat terveznek meg, amelyek kísértetiesen hasonlítanak valamely korábbi védjegyre. Ez sokszor egyáltalán nem tudatos ’másolás’, hanem annak az eredménye, hogy ennyire beleivódnak az emlékezetünkbe a gyakran látott védjegyek – mégis, a védjegybejelentés során ez okozhat problémákat…

    Míg régebben az offline média volt a domináns, ennek megfelelően főleg ezen a felületen valamint magán a termékeken találkozhattunk védjegyekkel, manapság az online médiában mindenhol védjegyek jönnek szembe, amelyekről sokszor nem is tudjuk, hogy azok. A következő ábrát használta egy szervező karácsonyi programjával összefüggésben.

    Talán szakmai ártalom lenne, hogy nekem a Disney ikonikus logója jutott eszembe?

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”37326″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center”][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”37327″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Biztos vagyok benne, hogy aki a karácsonyi program ábráját tervezte, nem tudatosan másolta a Disney logóját. Akárcsak az Instagram esetében – ahol ’visual sameness’-nek nevezik az ismétlődő, ugyanolyan motívumú fotókat – a védjegyek világában is eljött a kísértetiesen hasonlító megjelölések kora. 

    Ha a brand már ’befutott

    …akkor a kezünk viszonylag meg van kötve. Ilyenkor azt fogjuk védjegyoltalom alá helyezni, amivel a fogyasztók már huzamosabb ideje találkoztak. 

    Mivel kapcsolatban használjuk a védjegyet?

    A következő az ún. árujegyzék meghatározása, amely ténylegesen a legnehezebb része talán a védjegybejelentésnek. Az árujegyzék határozza meg, hogy az adott megjelölés mely termékekre vagy szolgáltatásokra nézve élvez oltalmat. Itt is óriási változás következett be az elmúlt tíz évben. 2011 előtt a bejelentők többsége az ún. fejezetcímeket használta, vagyis az adott áruosztály címét adta meg.

    Ma ezt egyrészt már nem fogadják el a védjegyhivatalok, másrészt pedig egy túl tágan megfogalmazott árujegyzékkel nagy eséllyel ütköznénk korábbi hasonló védjeggyel.

    A laikus által megfogalmazott árujegyzék esetében a védjegy nem tölti be a funkcióját: hiszen egy esetleges bitorlás esetén kevesebb eséllyel lépünk fel a bitorló ellen. Fontos hangsúlyozni, hogy az árujegyzék nem olyan, mint a TEÁOR számok, tehát nem bővíthető a későbbiek során. Nézzünk itt is néhány példát: 

    Első példa

    A védjegyjogosult virágküldéssel foglalkozik. Képviselője rossz áruosztályt adott meg, amelybe az élő növények és állatok vannak sorolva. Ez az osztály nem megfelelő, a megoldás az lett, hogy be kellett nyújtanunk egy teljesen új védjegybejelentést.

    Második példa

    A védjegyjogosult antik bútorok kereskedelmével foglalkozik. A hibásan összeállított árujegyzékben mindent felsoroltak (asztalok, terítők, függönyök stb.), csak épp a kereskedelmet nem… 

    Az árujegyzék meghatározásánál nincsen lényeges különbség a már piacon lévő és a piacra lépő brand között. Ebben az esetben mindig megkérdezem az ügyfelet mivel foglalkozik most és milyen tervei vannak a következő öt évben. Ahogy korábban kifejtettem…

    …az árujegyzék később nem bővíthető, tehát előre kell gondolkodni!

    A már használt megjelölés esetében elsősorban az ügyféltől kapott információra hagyatkozom, átnézem a weboldalát és itt is elsősorban a távlati tervekről kérdezem. 

    Hol használjuk a védjegyet?

    A védjegyek területi hatályúak, tehát azon a területen élveznek oltalmat, ahol a védjegybejelentés történik. Az ügyfelek által gyakran vágyott ’világvédjegy’ pedig nem létezik! A következő lehetőségek között lehet választani: 

    • Magyar (nemzeti) védjegy: eljárási díj 60.000 Ft-tól,
    • Európai uniós védjegy: eljárási díj 850 eurótól,
    • Nemzetközi védjegy: a nemzetközi védjegy önmagában nem létezik. Mindig szükség van egy ún. alapvédjegyre, amelyből kiindulva tudunk a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél a szervezet tagországaiban oltalmat igényelni. Előnye, hogy piacra lépéstől függően mindig lehet később is további országokban igényelni az oltalmat. Hátránya, hogy itt már magasabb költségekkel kell számolni: ha például van egy magyar, egy osztályt lefedő alapvédjegyünk és elsőként az USA és az Európai Unió területére szeretnénk kiterjeszteni, az már kétezer svájci frank eljárási díjjal jár. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ilyenkor a magyar jogi képviselő mellett amerikai jogi képviselőt is igénybe kell venni! 

    A piacok meghatározásánál is csupán annyi különbség van a már piacon lévő termék vagy szolgáltatás és az ezt megelőző védjegybejelentés előtt, hogy közösen átgondoljuk az ügyféllel, hol van most jelen és milyen, körülbelül öt évet átfogó tervek vannak még az asztalfiókban.

    Védjegykutatás

    A tévhitekkel ellentétben a védjegykutatás nem azt jelenti, hogy a keresőmotorba beírom a szót, jelmondatot és ha nincs találat, akkor zöld az út. Védjegy adatbázisokban kutatunk hasonló kifejezések, ábrák után. Ez egy fáradtságos, kreatív és szakértelmet igénylő munka: különböző betűkombinációkat adunk meg, ellenőrizzük adott esetben a védjegy korábbi használatát, esetleg azt, hogy a korábbi hasonló védjegy jogosultja versenytársnak tekinthető-e. És ugye teljesen más stratégiát folytatunk az előbb említett két esetben is:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row columns_gap=”15″ equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1680862120561“}}”][vc_column_text]

    Piacra lépés előtt

    Ilyenkor mindig javaslom a védjegykutatást a későbbi jogviták megakadályozása érdekében. Európai uniós védjegy esetében kevés kivételtől eltekintve elengedhetetlen, hiszen nem csak a korábbi uniós védjegyekkel, hanem a tagállamok nemzeti védjegyeivel is ütközhet védjegybejelentésünk.

    Az 1-3. pontban megadott válaszok alapján adjuk meg a védjegykutatás kritériumait: megjelölés, terület, árujegyzék. A védjegykutatás eredménye alapján tudunk további döntéseket meghozni: korábbi ötlet elvetése vagy kiegészítése, árujegyzék leszűkítése a lehető legjobban stb.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4“,“border-top-right-radius“:“4“,“border-bottom-right-radius“:“4“,“border-bottom-left-radius“:“4“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#203042“,“class“:“grve-wpb-1680862134993“}}”][vc_column_text]

    Ha a vállalkozás már régóta

    …használja az adott megjelölést, a lehetőségek sajnos sokkal jobban behatároltak. Elképzelhető, hogy a brandváltás nagy költséggel járna, ezért az ügyfél legtöbbször azt kéri, próbáljuk meg kutatás nélkül beadni a védjegybejelentést.

    Ilyen esetekben szoktam javasolni, hogy először magyar védjegyet nyújtsunk be, ami egyfajta előszűrőként működik. Magyar védjegy esetében a piac sajátossága is indokolhatja a döntést: a magyar piac relatíve kicsit, a versenytársak általában tudomással bírnak a többi piaci szereplőről.

    Bár azt sajnos nem tudjuk kizárni, hogy a korábbi EU-s védjegyek jogosultjai felszólalást nyújtsanak be, számos egyéb stratégia áll még így is rendelkezésünkre, hogy csökkentsük a felszólalás esélyét: rendkívül precíz árujegyzék meghatározása, ha esetleg felszólalás érkezik, akkor ún. co-existence agreement nyújthat megoldást.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Ahogy a fenti összefoglalóból kiderül, a védjegy megszerzése jóval több, mint egy kérelem. Az átgondolt, szakértő által előkészített védjegybejelentés egyszeri kiadás és számos előnnyel jár. Először is növeli a cég értékét, amely vonzó lehet a befektetők számára. Továbbá a védjegyjogosult felléphet a versenytársak ellen, amelyek a védjegyéhez hasonló megjelölést használnak.

    Egy utolsó tanács

    Végezetül pedig külön szeretnék kitérni arra, hogy sajnos a védjegyek világát sem kerülik el a csalók és a kóklerek. Mivel jelenleg a védjegyeljárásban nem kötelező a jogi képviselő, ezért több cég is úgy hirdeti magát, hogy ’védjegyeztetéssel’ foglalkoznak. Közös jellemzőjük, hogy intenzív online hirdetési kampányt folytatnak. Másik jellemző, hogy nem ők nyújtják be a védjegybejelentést, hanem az ügyfél.

    Nem egy elrontott ügy került így hozzám, az ügyfelet konkrét anyagi kár is érte. Ellenőrizzük a hirdető, jogi képviselő oldalát és hozzá értő ügyvédi irodához vagy szabadalmi ügyvivőhöz forduljunk.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#7f0000″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#7f0000“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1680862574329“}}”][vc_column_text]A másik jelenség, az olyan cégek által küldött csekkek, amelyek lehalásszák a védjegybejelentők adatait és kérik, hogy fizessen be több ezer eurót annak érdekében, hogy bizonyos adatbázisokban feltüntessék a védjegyet.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Ilyenre nincsen szükség, hiszen a védjegyhivatalok közhiteles, nyilvános és megbízható nyilvántartással rendelkeznek!

    Ha tetszett a cikk, kérlek, küldd el valakinek, akinek hasznára lehet a fenti összefoglaló, vagy bízd a szerencsére és nyomd meg az alábbi megosztás gombok valamelyikét! Kérdésekre és kommentekre örömmel válaszolok![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]