blog.7digits-dev.eu

Blog

Facebook Kampánycélok – ha többre vágysz, mint a “post boost”

[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Ha fel tudsz sorolni legalább 5 darabot a Facebook kampánycélok közül a “Traffic” (korábban “Website Click”) és a “Conversions” célokon kívül, akkor ez a cikk már nem neked szól. Ha többet gondolkodtál, mint 10 másodperc és a Facebook hirdetéstől szebb jövőt remélsz, akkor neked szól!

Alapvetően a Facebook kampánycélok három kategóriába sorolhatók, ezeken belül pedig összesen 11 db célnak megfelelő kampányt tudunk beállítani. Sorba vesszük mindet, hogy a végére kristálytiszta legyen, melyik cél milyen típusú kampányhoz illik igazán.

1. Ismertség

Márkaismertség

A legegyszerűbben úgy tudnám elmondani a márkaismertséget növelő kampánycél lényegét, hogy olyan mint a TV reklám, csak ez a Facebookon van és mérhető. A cél, hogy nagy tömegeket érjünk el, viszonylag olcsón (ezer megjelenést tekintve – CPM) és a célcsoporton belül mindenkinek égjen bele a retinájába a cégünk logója és az üzenet, amit közvetítünk. A cél, hogy a márkát több nap után is vissza tudják idézni az emberek. (Ezt nevezik hivatalosan “Ad recall lift” mérőszámnak, mely azt méri, hogy vajon 2 nap elteltével is emlékeznének-e a célcsoport tagjai a márkádra.)

Pro Tipp: Kutatások és számos, a tudatalatti márkaépítéssel foglalkozó írás szerint, ha valamit 7-szer, vagy annál többször látunk, akkor azt megjegyezzük. Így érdemes a hirdetési gyakoriságot felengedni 5-7 közé. (Ami azt jelenti, hogy egy ember átlagban legalább ennyiszer találkozik a kreatívunkkal.)

Elérés

Míg a “brand awareness” kampánynál nem tudod befolyásolni, hogy egy embernek a hirdetésed napi egyszer, vagy hetente kétszer jelenjen meg, a Facebook kampánycélok között van egy olyan, aminél ez lehetséges: ez pedig az Elérés. Pontosabban csak ennél van ilyenre lehetőség. Így elkerülheted, hogy a felhasználót felidegeld a kampányoddal. Gondolj bele, hogy te is elrejted azokat a hirdetéseket, melyek már 3 napja üldöznek és napi ötször az arcodba másznak ilyen, vagy olyan felületeken.

(Egy kampány elérési beállítása – példa)

2. Megfontolás

Forgalom

A Facebook kampánycélok közül ez a leggyakoribb. Lényege, hogy a jónépet elnavigálod egy külső landing page-re, ahol arra akarod rávenni, hogy vásároljon, iratkozzon fel a hírleveledre, vagy ossza meg a cikkeidet a cég blogján. Persze, ez sosem fog megtörténni, ha rögtön lepattan az oldaladról, melynek megelőzésére ajánlom ezt a visszapattanási arányról szóló írást. Feltehetőleg ezt a kampánycélt fogod a leggyakrabban használni, ha egyszerű fizetett forgalmat akarsz a weboldaladra terelni.

Aktivitás

Ez az egyedüli kampánycél, amelyen belül további 3 kategória közül választhatsz.

Az első nem más, mint a poszt “boost”, csak jóval tágabb célzási lehetőségeid vannak, mint ha a rajongói oldalon csinálnád a poszt alatt. Itt ugyanúgy tudsz célozni, mint a “Traffic” cél esetében, de nem hirdetést hozol létre, hanem behúzol egy általad már létrehozott posztot és azt futtatod meg. A mérőszámaid a “Page engagement” és a “Post engagement” lesznek, melyek arra utalnak, hogy hányan léptek valamilyen interakcióba a posztoddal.

A második lehetőség révén like-okat tudsz gyűjteni a Facebook oldaladra. Itt a hirdetés tulajdonképpen az oldaladat fogja behúzni és egy nagy „Like Page” gombot fog elhelyezni mellé. A hirdetéskezelőben pontosan látni fogod, hogy hány Page Like gyűlt össze a hirdetésből, és egy like mennyibe került.

A harmadik lehetőséggel pedig az oldalad által létrehozott eseményeket tudod promózni, és így érdeklődőket tudsz gyűjteni a meghirdetett happeningekre. Ebben az esetben az „Event responses” lesz a legfontosabb mutatód.

Alkalmazástelepítések

Ezt értelemszerűen akkor kell használni, ha appot szeretnél letöltetni a piacoddal. Be kell hozzá állítani pár dolgot – csak ezután lesz lehetőséged az alkalmazásodat promózni. Érdemes beállítani különböző szűkítéssel remarketing listákat, melyekre utána hatékonyan fogsz tudni hirdetni.

Pro Tipp: Kösd be a Facebook SDK-t az appodba, hogy teljes képet kapj az appon belüli júzer tevékenységről a Facebook dashboard-on és vissza tudj célozni egyes “app event”-ekre. Vagyis azokra az interakciókra, melyeket a júzerek már appon belül hajtottak végre. (Pl. tudsz külön hirdetést célozni a top felhasználóidra, vagy azokra, akik már fizettek az appon belül.)

Videómegtekintések

Ez a Facebook kampánycélok közül a videóidat hivatott eljuttatni a célcsoportjaidnak. Az analitika elemzése során érdemes azt figyelni, hogy a videót hány százalékban nézték meg és hol voltak a nagyobb lemorzsolódások. Ezekből tudsz tanulni és akár egy újravágott videóval le tudod tesztelni, hogy tovább nézik-e, mint az előző változatot.

(Videó analitikai nézet – példa)

Trendelemzés: Ha most azt gondolod, hogy 2017-ben már minden a videóról szól, akkor tévedsz. A videós hirdetések csupán a teljes költés 35%-át teszik ki világszinten. Majd csekkoljuk le ezt a kérdést 2020-ban. Az USA-ban például idén több videós tartalom kerül fel a netre 30 nap alatt, mint amennyi anyagot a 3 legnagyobb TV csatorna az elmúlt 30 év során gyártott (!). Ennek tudatában javaslom, hogy aki csak teheti, minél előbb szálljon fel erre a mozgóképes hullámvasútra, mert amikor már mindenki videóban, Facebook és Instagram Live-on fog kommunikálni a piacával, akkor sokkal nehezebb lesz kitűnni.

Pro tipp: Használj feliratokat a videóidban! Amikor ugyanis megjelenik az idővonalunkon egy videó, akkor annak nincsen hangja… Ha van felirat, akkor a népek kevesebb agymunkával is vágják, hogy miről van szó és utána nagyobb eséllyel kattintanak rá a videódra – mivel fizetsz a megjelenésért, ez ugye nem hátrány…

Érdeklődő keresése

A Facebook kampánycélok közül ez az egyik olyan, ami a lead generálásról szól, ugyanis ezzel a kampánycéllal akár landing page nélkül is gyűjthetsz különféle adatokat a piacodról (vagy -tól). Email cím, telefonszám, cégnév – bármi. A 7Digits-nél olyan kampányokban szoktuk alkalmazni, amikor meg akarjuk spórolni egy landing page fejlesztését. (Gyosrtesztelés, kis költségvetés, vagy sürgősség miatt.) Pro landing oldal helyett egy jól megszövegezett lead hirdetéssel szert tudunk tenni a hőn áhított email címekre. Előnye még, hogy rendkívül gyorsan betöltődik, így a sebesség miatt biztosan nem fognak lemorzsolódni a felhasználók.

(A hirdetésre kattintás után rögtön megjelenik Facebookon belül egy “lead” kártya, amin pár fontos infó van (jobbra) – szerkesztési nézet(balra))

(Majd, ha rákattint a CTA-ra, akkor meg tudja adni az email címét (jobbra)- szerkesztés nézet(balra))

Üzenetek

Az üzenetek kampány során arra tudod buzdítani a célcsoportod tagjait, hogy vegyék fel veled a kapcsolatot Messengeren, küldjenek a céged számára üzenetet. Ezt különböző aktivitás-generáló kampányok során érdemes bevetned, vagy ha esetleg egy kisebb kutatást szeretnél végezni. Ami nagy előnye ennek a kampánycélnak, hogy később szponzorált üzeneteket tudsz küldeni egyedi akciókról, kedvezményekről kifejezetten azoknak, akikkel korábban már váltottál üzenetet Messengeren keresztül, tehát direkt elérést biztosít számodra ez a lehetőség.

3. Konverzió

Konverziók

A konverzió alapú kampányok a képzettebb online szakemberek hirdetési fiókjaiban szoktak sűrűbben előfordulni. A Facebook kampánycélok konverzió-alapú verziójával vissza tudjuk mérni a tényleges vásárlásokat és mind mi, mind pedig a Facebook belső algoritmusa a konvertálókhoz hasonló emberekre kezdi el optimalizálni az adott kampányt. Több esetben viszont érdemes fenntartásokkal kezelni a bejövő adatokat.

Előfordul olyan, hogy a mi analitikáinkban 10 vásárlást mutat a Facebook, de valójában az ügyfélnél csak 6 valósult meg. Ez pl. abban az esetben lehetséges, amikor az ügyfélnél a vásárlás során nem rögtön vonja le a vásárlótól a pénzt a rendszer, hanem a vásárlás gomb megnyomása és a tényleges fizetés között még vannak lépések. Pl. egy utazási iroda esetén a szálláshely visszaigazolása. Ilyen esetekben javasolt az offline eseménykövetés – erről hamarosan külön cikkben fogunk megemlékezni.

Pro tipp: A Facebook kampánycélok közül ez az, ahol elengedhetetlen, hogy a Facebook pixel a megfelelő helyen legyen, valamint be legyen kötve az ún. “purchase standard event” az oldaladba. Ha magadnak szereted csinálni, itt találsz leírást a bekötés mikéntjéről.

Termékkatalógus

Ez a Facebook kampánycélok e-commerce optimalizált fajtája – azoknak ideális, akiknek webáruházuk van és azon egy rakat termék található. Különböző szabályokat tudsz ugyanis felállítani, melyek mentén aztán egy előre feltöltött termékkatalógusból szelektálva a Facebook mindig a megfelelő terméket mutatja majd a népnek. Beállíthatsz olyat is, hogy az adott felhasználónak azt a terméket mutassa a Facebook, melyet már a webshopodban a kosárba tett, de végül nem vásárolta meg. Mutogathatsz kiegészítő terméket is olyanoknak, akik már megvásároltak valamit. Ez lényegében egy automatizált kampánygépezet, mely – ha jól van beállítva – eszméletlen hatékony tud lenni.

(Különböző remarketing beállítások – példa)

Bolt látogatások

Ezt abban az esetben célszerű használni, ha vannak offline lokációid. Például van egy 4 üzletből álló ruhabolt hálózatod a városban. Ebben az esetben itt lokációra szabott egyedi ajánlatokat tudsz létrehozni, valamint össze tudod kötni az online aktivitásodat az offline vásárlóiddal. Ez lehetőséget ad arra, hogy megtudd, az offline vásárlásaid hány százaléka köszönhető az online hirdetéseidnek – és ugye ez többnyire elég lényeges info!

Facebook kampánycélok madártávlatból

A Facebook kampánycélok igen eltérőek lehetnek, de egy dolog közös bennük: A céged engagement szintjét, márkaismertségét és az árbevételt hivatottak növelni. Ezt leginkább egy jól megtervezett stratégia mentén, folyamatos adatelemzéssel és optimalizációval lehet megtenni olyan kampányok keretében, melyek – bár kiaknázzák a social media lehetőségeit – nem állnak meg annak határainál. Az ilyen komplex kampányokhoz egy csapatnyi hozzáértő arc és eszement sok meló szükségeltetik, de aki mégis ad-hoc próbálkozna, az gondolja át a fenti lehetőségeket, hátha behúzza a tutit, vagy csak simán javít az eddigi eredményein. Sok sikert hozzá, és toljátok a kommenteket plíz!

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

March 12, 2017
2×15 Érv Pro és Kontra Céges Blog Témában
[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Csak februárban öt blog témájú megkeresést kaptunk a 7Digits-nél – ezek alapján a céges blog készítés lett az új Marketing Megváltó. Aki ismer, tudja, hogy utálom ismételni önmagamat, így összekapartam magamban az érveket és az ellenérveket, hogy bárki, aki céges tartalommarketingen lamentál, képben legyen – engem meg ne kínozzon a saját hangom. Spoiler: a cikk csak a mérlegelést segíti – a döntést neked kell meghozni. (Tetejébe’ rém hosszú is, mert öregszem!)

Céges Blog Pro-k
1. Forgalomnövekedés
A céges bloggal nyomuló vállalkozások átlagosan 55%-kal több forgalomhoz jutnak az oldalaikon. Magasabb forgalomnál pedig nem meglepő módon többször csenget a kassza is.
1. A vásárlóid már ott vannak
Az emberek a neten töltött idő közel negyedét blogokon és közösségi site-okon töltik el. A vásárlók 90%-a pedig hasznosnak találja a márkák saját tartalmait – annak ellenére, hogy tudják: ezek nem épp érdektől mentes atom-független vélemények.
1. Megmutathatod a cucc legjavát
Egy tévés spot pár másodpercében, vagy egy print hirdetés néhány sorában elég terhelt próbálkozás elmagyarázni, hogy igazából mitől jobb, szebb, trendibb, egészségesebb, vagy hosszabb merevedést biztosító csodaszer a te vackod, mint a versenytársaké. Egy blogon cserébe ütközésig sztorizgathatsz ezekről…
1. Céges blog lead generálásra
A tartalommarketingre fókuszáló kollégák átlagosan 67%-kal több lead-et generálnak. Ahol blog van, ott a sales is megy, mint a lemming. Nem véletlen, hogy Amerikában a marketingvezetők zöme idén blog készítés útján tervez komolyabban rágyúrni a tartalommarketingre.
1. Hitelesség
Ha nem csak értesz valamihez, de képes vagy egy témát mélyebben is megbogarászni és a véleményedet nem félsz kitenni a nyilvánosság próbájának sem, az hitelességet eredményez. A nevedet (márkádat) összekötik az adott témával, és az arctalan termékek és szolgáltatások mögött megjelenik a szaktudás. Az AdEspresso vagy a Buffer blogja például nem hagy kétséget afelől, hogy a kollégák nagyon vágják a témát. A blog készítés a márkaépítés egyik legolcsóbb módja.
1. Kétoldalú kommunikáció
A hagyományos marketing a vásárlóknak beszél. A tartalom-marketing a vásárlókkal. Rád bízom, melyikből remélsz több információt és aranyat érő visszajelzéseket – az engagement-ről nem beszélve…
1. Adatok
Apropó matek: egy adatkényszeres marketingarc számára általában véve is brutál értékesek azok a számok, amiket egy céges blog látogatói szolgáltatnak az interakcióikkal, a szöveges kommentjeikkel – vagy épp a szemmozgásukkal. Ez a blog készítés egyik behozhatatlan előnye: ha nincs, ilyen matekra más módon rá nem teszed a kezedet!
1. Közösség építés
Feltétlenül várd meg fél lábon, hogy a vevőid rajongó áhítattal körbenyalják a logódat nap, mint nap, csak mert penge a termék – és pár kupontól meg egy elme-roggyant FB-játéktól se remélj örök szerelmet. A céges blogok ellenben frankó alkalmat teremtenek arra, hogy a vásárlók igazából be tudjanak sasolni a brand mögé – oda, ahol a brand mögött álló vízió van, ami mellé már szívesen odaállnak.
1. Organikus forgalom
Amikor egy ideje már tolod a szekeret, akkor egyszer csak azt fogod látni, hogy az organic forgalom beröffen, és a keresők (nem fizetett) találatai között egyre előkelőbb helyre mászol fel. Így az emberek egyre többször találnak rád – zsír ingyen. És ugye a legjobb marketing az ingyen marketing. Ez talán a blog készítés egyik legnagyobb előnye: abban a világban, ahol a vásárlói szempárok figyelmének minden másodpercéért egyre többet és többet vagy kénytelen fizetni, ott az ingyenes forgalom egyre fontosabb lesz.
1. Kis ország, kis verseny
Magyarországon az apró piac miatt korlátos egy céges blogba fektetett zsé megtérülése – épp ezért kisebb a verseny is: Itt egy cég sem fog évi több millió dollárt elszórni profi stáb által földönkívüli technológiával felvett videósorozatokra meg aranyáron dolgozó szupersztár szövegírókra. Ha rászánod magad egy komoly stratégia mentén írt blogra, vagy vlogra, akkor majdnem biztos, hogy nyerni fogsz vele – ha üres niche-ben jól tolod, akkor megkockáztatom, hogy piacvezető, de minimum a piacot meghatározó véleményvezér lehetsz.
1. 24/7 elérhető
Ellentétben a fizetett hirdetésekkel, a céges blog felületén megtalálható saját tartalom állandóan elérhető, akár évek múlva is. A TV-s spotjaidra és a print hirdetéseidre már a kutya sem fog emlékezni, amikor a halkan zümmögő szervereiden csendben meglapuló aduász tartalmad még mindig szorgosan generálja neked a forgalmat a nap 24 órájában.
1. Lojalitást épít
Az amerikai marketinges kollégák 57%-a akar többet költeni idén loyalty programokra – sokak szerint 2017-ben a vásárlói lojalitás megszerzése lesz a legfontosabb kérdés. A lojalitással ugyanis nő a vállalkozás termékeinek LTV-je (customer lifetime value), ami közvetlenül emelheti az árbevételt. Na és mi a legfrankóbb eszköz a lojalitás megszerzésére? Bizony, a csitti-fitti tartalom!
1. Márkanagykövetek
Valószínűleg senki nem fog bekocogni az irodádba, hogy “Helló, jöttem márkanagykövetnek” – ha valaki mégis, arra rögvest ráhívnád a diliházat. Egy blog azonban alkalmat teremt a kétoldalú kommunikációra a márkád és a vásárlóid között, és előbb-utóbb lesz pár lelkes márkanagyköveted, ami felbecsülhetetlen. Az amerikaiak átlagban évente 26-szor ajánlanak termékeket ismerőseiknek… Mit jelentene a cégednek akár csak pár tucat ilyen lelkes arc? Az ingyenes forgalom után talán ez a másik legerősebb érv a céges blog mellett: a márkaépítést ugyanis más eszközökkel csak évtizedes ávlatban lehet végrehajtani – jellemzően elképesztő mennyiségű pénzt elégetve.
1. Az email lehetőség
Ha korábban szorgosan összetarháltad a látogatók email címeit, akkor ezen a csatornán elérheted a vásárlóidat – teszed ezt ipari lézer precizitású célzással, villámgyorsan, akármikor és teljesen ingyen; gyűjtögetni pedig legjobban pro tartalommal lehet. (És nem, a közértben tolt múlt századi termékpornó keretében papíron megadott emailek azért nem pont ilyenek, mert én olyankor például mindig valamelyik Startupdate-es házitroll email címét adom meg…)
1. Felhasználói tartalmak
Egy patikamérlegen kiegyensúlyozott corporate weboldal nem az a hely, ahol a vásárlóid által készített amatőr tartalmakat meg tudod osztani. Egy céges blogba azonban simán belefér az ilyesmi. Az ilyen tartalmak végtelen lehetőségeket rejtenek magukban különleges, egyedi kampányok kiötlésére.
1. Ha nem csinálod, valaki más fogja
A tartalommarketing – főleg olyan telítetlen piacon, mint Magyarország – annak a lehetőségét rejti magában, hogy hosszú évekre betárazd magadnak a piacvezető szerepet. A játék arról szól, hogy aki elsőnek lép, nyer, de csak akkor, ha minőséget tud összekalapálni – különben ülj le, egyes! Egy jó időben létrehozott, sokak által kedvelt tartalommal éveken át ott tudsz maradni a google organikus találatainak első helyén – keress csak rá arra, hogy “growth hacking technikák”…

Céges Blog Kontrák
1. Fél szívvel nem lehet
A középszerű rosszabb, mint a semmi – legalábbis blog készítés tekintetében; hogy miért, arról részletesen írtunk ebben a cikkünkben. Ha ugyanis nincs blogod, akkor elvileg akár minőségi is lehetne – ha lenne. Ha viszont van, de lehorgonyzott félúton a vérciki és az ultragáz között, akkor a gazdája önként kiállítja magáról az “ennyit tudok” bizonyítványt. Ha elkezdi, de nem folytatja, akkor a “nincs mit mondanom”, vagy a “nem vagyok kitartó” bizonyítványt – egyik sem jó karma. Ha egy cég a tartalommarketing mellett teszi le a garast, akkor arra kell készülnie, hogy tolni kell orrvérzésig, méghozzá tükörselyem minőségben és évekig.
1. Melós a dolog
Négy dologra fog elmenni az idő(d), nagyjából egyenlő mértékben: a tartalom generálása, a szerkesztés, a technikai dolgok (SEO, beállítások, képek, hirdetések) és a kommentek kezelése. Az utóbbi megspórolható, ha középszürke alapon halványszürke betűkkel blogolsz 8-as betűméretben, serif font-tal, bekezdések nélkül, lehetőleg 1200-as szélességben (és bónuszként az oldalad alulról szagolja a reszponzív kialakítást)… Ekkor ugyanis a tartalmaidon töltött időt hatékonyan redukálod az alá a minimum alá, ahol az emberek még egyáltalán elérnek a komment mezőig…
1. Céges Blog költségek
Ha azt akarod, hogy olvassák a céges blogot, akkor nincs mese, hirdetni kell a tartalmat. FB-on, LinkedIn-en, YouTube-on, AdWords-ön keresztül, ez pedig – főleg hosszú távon – elég drága dolog. Én a Startupdate-en 30-60 dollár között tettem heti egy postra egy boost-ot, átlag 52 dollárra jött ki a heti költség. Ez 52 héttel számolva 2704 dollár évente – mondjuk három teljes éven át 8,000 dollár felett vagyunk.

Témával, pluginokkal, hosting-gal, jogtisztán megvásárolt képekkel együtt olyan 12-13000 dollár lenne a számla – és akkor még nem számoltam a rengeteg technikai segítséget, amit Varga Attilától és a csapatától kaptam teljesen ingyen. Ha azt is ki kellett volna fizetnem, akkor inkább 6 millió forint körül lenne a vége – és az enyém jórészt egyszemélyes blog volt…
1. Nincs gyors győzelem
Egy használható méretű email listához több száz oldalnyi minőségi tartalmat kell elkövetni. A Google sem fogja hanyatt vágni magát az első cikkedtől, a céges blog organikus forgalma is fokozatosan épül fel. Az elején a látogatók ugyancsak nem fogják egymást halomra mészárolni az első komment jogáért – mint minden kapcsolatot, ezt is építeni kell, hogy erős legyen. Big win lehet, de a quick win fája nem pont a tartalommarketing éghajlatán honos.
1. Hozzáértők kellenek
A marketingesek 60%-ának saját bevallása szerint problémát jelent minőségi “engaging” tartalmakat kiizzadni magából, pláne hosszú távon. Csináltathatsz ugyan tartalmat erre szakosodott profikkal, de az ideális helyzet, ha a céges blog készítés mögött több olyan írástudó áll, aki profinak számít az adott márka termékeit illetően, messze átlagon felüli írásbeli kommunikációs képességekkel rendelkezik és időt tud szakítani az írásra – akár éveken keresztül. Ja, és az sem horror, ha kedve is van hozzá. Good luck and have fun, hogy ilyeneket találj…
1. Optimalizáció
A minőségi tartalom még messze nem minden – több százezer oldalnyi anyag van a neten csak arról, hogy a tartalmon túl milyen technikai fogásokkal lehet növelni az engagement-et, csökkenteni a bounce rate-et, stb. Címválasztási best practice, optimális font-készlet, sortávolság, oldalsávok felépítése, bekezdések, szín-választás, tördelés, grafikai elemek, CTA-k – sorolhatnám napestig. Persze legyinthetsz, hogy nem kell túzásba vinni, de ajánlanám figyelmedbe a mondást, hogy

Az online marketing olyan mint a szex – mindenki meg van győződve róla, hogy jól csinálja
1. Outbound linkek
Van egy extra dilemma is a céges blogoknál: ha hitelességre gyúrsz, és kedveskedni akarsz a Google botjainak is, akkor kellenek outbound linkek az érintett témákkal releváns külső írásokra – ezzel viszont lehetőséget adsz a látogatónak, hogy elnavigáljon a céges oldalról. Pénzért hozod, ingyen küldöd – mindezt éveken keresztül; ez a fajta céges blog készítés pont olyan biznisz modellnek hangzik, amit könnyű lesz beadni a főnökeidnek…
1. Kihat a szervezeti kultúrádra is
A tartalmakat nem csak írni, hanem tervezni, szerkeszteni és ellenőrizni is kell. Egy átlagos cég nincs felkészülve arra, hogy szerkesztőséget csináljon a sokszor csak pár fős marketing osztályból. Blog készítés előtt érdemes ezen egy hangyányit molyolni…
1. Management buy-in
Sok cégnél a menedzsment a tartalom-marketingből csak az előnyöket hallja meg. Aztán amikor költeni kell, embert kell találni, szervezetet menedzselni, meg PR-ost újraéleszteni, akkor komoly esély van rá, hogy kihátrálnak a döntéshozók – sz@rban hagyva azokat, akik az arcukat tolták a front page-en. Remegő kezű menedzsmentnek a céges blog vadnyugat – bele sem szabad kezdenie.
1. Technikai stáb kell mögé
Méghozzá elég széles kompetencia-spektrummal. Ha például retek lassú a blog, az duplán fáj: egyrészt az emberek gyorsabban elunják, és csak magasabb hirdetési költséggel lehet rá forgalmat tarhálni, másrészt SEO szempontjából is rossz. Az optimalizálásnak is vannak olyan részei, amihez IT-s szakember kell, a lelkes amatőr abban a mélységben már életveszélyes – de sorolhatnám ezeket akármeddig. Lényeg, hogy kell egy telefonszám, aminek a végén egy nyugodt hang csípőből tolja a helyes választ…
1. Policy-probléma
Főleg többek által vezetett céges blognál muszáj lezsírozni, hogy mit lehet és mit nem. Ha a tartalom-policy túlságosan lájtos, akkor félő, hogy egy magamfajta egy amúgy szépen ívelt mondatot a “fos” kifejezéssel kerekít – saját megítélése szerint – tökéletesre, és ha ettől még népszerű is lesz a vásárlók között, akkor giga-dilemma van. Ellenben ha a policy keményebb, mint Tarzan sarka, akkor unalmas, szürke, bájologva szerencsétlenkedő írások születnek, mert a szerzők paráznak beletenni a tökösebbik énjüket.
1. A blog készítés jogi problémái
Céges blog csak saját domain-en frankó, már csak a szerzői jogi kérdések miatt is. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést (süti-policy, adatkezelési agyrém, stb.) mindenképpen saját jogásszal vagy tapasztalt ügyvéddel kell biztosítani, és ez szervezést, pénzt, időt igényel.
1. Céges blog nemzetköziben
18,7 Millió ember blogol a világon. 12 millió közösségi blogokon, a többiek saját felületen – a blog készítés nem új stratégia. Ha nagy piacra akarsz betörni ezzel a módszerrel, akkor komolyan fogsz izzadni, hogy kiverekedj magadnak némi ismertséget. Egyes szerzők már 2014-ben fenntarthatatlan stratégiának ítélték a tartalom-marketinget – más kérdés, hogy még ma is ez az egyik leghatékonyabb eszköz – de csak azoknak, akik jól csinálják.
1. Ingyenes tartalmak
A tartalommarketinghez az ingyenesen letölthető case study-k, elemzések, white paper-ek hozzátartoznak. Értsd: ezentúl gyárthatsz komoly tanulmányokat csak úgy, és ha email címeken túl mégis kérnél értük bármit, akkor rossz fej leszel és aznap éjjel lehullanak a troll-nevelde láncai… A blog készítés része az úgynevezett mid-funnel tartalmak elkészítése is. Amennyiben ezt kihagyod a képletből, akkor egy úgynevezett acquisition-heavy marketinged lesz, ami folyamatos tartalomkészítési nyomás mellett nagyon kevés árbevételt termel – ezt érdemes elkerülni, mert mindig vesztes stratégia.
1. Pandora szelencéje
Egy céges blogot lazán betalál majd néhány hollófejű sivatagi róka, vagy fentebb említett Hivatásos Boldogtalan Kretén – ettől pedig némely corporate PR-os hajlamos rögvest ledobni a szíjat. Pedig amikor az ügyfél veri a tüzet, az Nagy Lehetőség: ilyenkor a cég nyilvánosan bizonyíthatja, hogyan bánik a problémás ügyfelekkel – és ha sikerül udvariasan, kifogástalan precizitással levezetni a drámát, az nem egy ember, hanem az egész közösség előtt teszi hitelessé az adott márkát. Erre szokták mondani Amerikában, hogy a PR az a Public Relations rövidítése, nem pedig a Press Release-é… Ha azonban a te cégednél ennél rizsporosabb, K-Európa-pozitív vezérhangyát dobott a gép, akkor a trollos nap szerintem neked inkább home office legyen…

Összefoglalás

Nincs recept rá, hogy milyen iparágban és mekkora cégnek éri meg belevágni a céges blog készítés fájába – B2B-ben szinte kötelező, de B2C-ben is el tud sülni zseniálisan. Ez amolyan dupla vagy semmi: ha elég naftát tolsz bele, azzal a legtöbb elsőnek mozduló brand – főleg telítetlen niche-ben vagy olyan kis piacon, mint a hazai – állva hagyhatja a konkurenciát.

Ha azonban a dolog idővel szétcsúszik, ha rossz a tartalom menedzsmentje, recseg a policy, megriad a góré, vagy egyszerűen csak középszerűre csúszik ki az egész, akkor nem az NB2-be mész vissza, hanem a kispályára (füvet locsolni). Ha úgy döntesz, hogy tolod, akkor nagy levegő, vissza kettő, padlógáz és ne sajnáld rá az erőforrásokat: csináld kitartóan és minőség tekintetében ne legyen pardon! Ha kíváncsi vagy a jó céges blog 100 titkára, olvasd el a nagy tartalommarketing cikkünket! A cikkek végén pedig mindig szögezd le, hogy: Kommentet bent tartani nem ér!

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
March 5, 2017
Tippek, Hogy a Szöveged Kiemelkedjen az Átlagból

[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Miről szól egy érdekes marketing szöveg? Elsőre talán meglepőnek találod a választ, de Bármiről szólhat! Azt ugyanis, hogy egy reklámszöveg érdekes-e, vagy sem, nem az dönti el, hogy egy fülhallgatót akarsz-e eladni, vagy egy világ körüli utat!

A leendő vásárlód pupillája egy dologtól tágul: attól, hogy a szöveg Neki és Róla szól. A Saját — esetleg még nem is tudatosult — problémájával találja szemben magát, amelyet az Ő hangján mutatsz be. A megoldást pedig Te adod! Összeszedtem néhány pontban, hogy hogyan tudsz a célcsoportod szívéhez közel kerülni:

Kereslet-kínálat

Vegyünk rögtön egy (némiképp leegyszerűsített) példát! Mondjuk, hogy megszűnt a vízellátás, te pedig egy pohár csapvizet szeretnél eladni. Azt gondolod, nincs nehéz dolgod, hiszen vízre minden embernek szüksége van. Ha te vagy és te is maradsz az egyetlen a piacon, aki vizet árul, akkor (amellett, hogy gyanúsan kedvező a helyzeted), igazad is van — elmondod, hogy nálad van a víz, a vásárlók pedig özönlenek hozzád.

Ha ez igaz rád, nem is kell tovább olvasnod, bármilyen marketing szöveg megteszi. De többnyire nem ez a helyzet. Ha csupán egyetlen versenytársad is akad, aki sokkal meggyőzőbben reklámoz, akkor lehúzhatod a rolót. Első tanács: ha piacot akarsz nyerni, jobbnak kell lenned a jelenlegi szereplőknél.

Meg kell ismerned azt, akihez írsz

Ahhoz, hogy meggyőző, érdekes és vicces legyél (vagy mindhárom egyszerre), ismerned kell azokat, akikhez írsz. Ha még nem volt időd, vagy pénzed körültekintően tesztelni, hogy egész pontosan milyen marketing szöveg vonzza őket úgy, mint turistát egy árnyas sörkert egy fülledt nyári estén, akkor első körben szükség van egy kis online kutatásra és az empatikus képességeidre!

Minél specifikusabb célcsoportokra tudod osztani a víz iránt érdeklődőket (mindenki), annál specifikusabb tartalmat tudsz összehozni, következésképpen annál nagyobb esélyed van magad alá gyűrni a konkurens cégeket. Az online marketing a legkifinomultabb módszereket kínálja a célcsoportok minél pontosabb megismerésére. Az, hogy valójában milyen hamar és mennyire hatékonyan tudod feltérképezni a célcsoportodat, leginkább a valóban hozzáértő tesztelésen múlik.

A marketing szöveg az nem a termékről szól…

Sokszor látom, hogy bizonyos termékeket úgy próbálnak eladni, hogy felsorolják azok tulajdonságait. Ez valószínűleg a legproblémásabb, legkevésbé hatásos módszer, amit csak választhatsz (ezt hívják feature-driven kommunikációnak). Az embereket a legritkább esetekben lehet ugyanis adatokkal meggyőzni (a lenyűgözés más kérdés).

Az igazi meggyőzés vágyat generál, vagyis érzelmeken alapul. A vásárlódat pedig a benefit-driven kommunikációval tudod megszólítani: neki miért lesz jobb, ha megveszi a termékedet: “8 Megapixeles kamera” – ez feature-driven. “Kristálytiszta fotók” – ez pedig benefit-driven. “802.11 n WIFI” – feature. “Villámgyors letöltés” – benefit.

…hanem az üzenetről…

A felsorolásos módszernek csak egy alternatívája az életérzés közvetítés (ami egyébként – jól meghatározható okokból – inkább a nagy brandek sajátossága és kiváltsága). De annyi lehetőség és lehetséges kombináció áll még a rendelkezésedre, hogy most baromira nem fogom felsorolni őket. Nyilván nem is tudnám, hiszen ezeket a módszereket legtöbbször a helyzetre adott, a termék és a célcsoport ismeretére épülő kreatív válasz adja meg a marketing szöveg írás során.

[adning id=”28750″]

Ha például a terméked valamilyen szempontból egyedi, különleges értéket képvisel, vagy az összes versenytárs közül kimagaslik, akkor erre az egy tulajdonságra helyezd a hangsúlyt (USP), lehetőleg a célcsoportod szemszögéből megközelítve. A sztori, amelyet felépítesz, mindig legyen összhangban minden a marketing szöveg minden elemével, ami értelemszerűen később születik — az egyoldalas PR-cikktől az egysoros szlogenig.

…és a vásárlóról!

Nagyon egyszerűen: ha tudod, hogy a 40-es korosztály nő tagjainak egyik fő problémája a szépségük megőrzése, akkor a víz hidratáló, ráncokat megelőző hatását hirdesd, esetleg emelj ki egyetlen összetevőt, amelynek a víz ezt a fiatalító hatást köszönheti!

Ha tudod, hogy a nyugdíjas korosztályból minden másfeledik ember vérhígítót szed, hogy ne kapjon stroke-ot, akkor a megfelelő vízbevitel vérhígító hatására helyezd a hangsúlyt! Ha tudod, hogy szombatonként minden második huszonéves szétcsapja magát, akkor áruld el nekik, hogy a víz az egyik legjobb szer a másnaposság megelőzésére és enyhítésére! Mindezt tedd minél kreatívabban, hiszen a kreatív megoldások remekül kiemelnek a versenytársak közül!

Marketing szöveg egyetlen emberhez

“Ha mindenkihez írsz, valójában senkihez sem írsz” – tartja a szövegírók egyik legfontosabb mondása. Ezt még egy kicsit megspékelve, én egyenesen azt tanácsolom, képzeld azt, hogy pusztán egyetlen emberhez írsz! Amikor sikerült specifikálnod egy megfelelően szűk célcsoportot, képzeld el az ideális vásárlódat (buyer persona), és neki írd a szöveget!

Adj neki nevet, képzeld el, hogy milyen egy átlagos napja, milyen a valóság, amelyben él. Képzeld el, hogy miről beszélget a barátaival, mi veri ki nála a biztosítékot és miért rajongana úgy, mint olasz maffia a szesztilalomért.

Hogy néz ki az a pillanat, amikor leül a számítógép elé, vagy nyomkodja a telefonját, és megjelenik előtte a hirdetésed? Más marketing szöveget működik egy, a kisbabájával otthon lévő anyuka esetében — akit speciális ingerek érnek és legtöbbször annyira fáradt, hogy már a Facebook és a Google szavakat sem tudja rendesen betűzni —, mint egy pörgős munkanap közepén lévő menedzsernél, akinek éppen csak 2 perce van kicsit böngészni neten.

Egy jó marketing szöveg lehetőleg minden körülményt figyelembe vesz. A megfelelő időben, megfelelőképpen megfogalmazva, a megfelelő vizuális tartalommal kiegészítve kell megjelennie. Ha ez együtt van, nyertél!

Tehát

Minél jobban ismered a közönséget, annál jobban megtalálod a releváns problémákat, a megfelelő szavakat és megfogalmazásokat, na meg a kellő terjedelmet. Következésképpen lesz egy szöveged, ami képes hatni! Ha kíváncsi vagy rá, hogyan tudsz a jó szövegek köré egy jól konvertáló blogot is építeni, ez a tartalommarketing kisokos lesz segítségedre!

Ha hasznosnak találtad a cikket, kérlek oszd meg, hogy másnak is jó napja legyen! Cserébe ezennel meghívunk a szövegírás online technikáiról és pszichológiai fogásairól írt 100% ingyenes email kurzusunkra!

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

February 27, 2017
A Bounce Rate Sötét Árnya
[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Azoknak, akik még nem fújják kívülről az online marketing szlenget, a bounce rate magyarul (BR, visszafordulási arány) azt a százalékát jelenti egy oldal látogatóinak, akik
1. odakerülnek az oldalra, majd
2. interakció nélkül elnavigálnak az oldalról.
Másképpen fogalmazva a bounce rate jelentése az egy oldalas látogatások (single page session-ök) aránya az oldalmegtekintések között. Jön, szétnéz, továbbáll. Az értékét a Google Analytics-ben oldalakra lebontva megtalálod az alábbi menüpontban:

Azoknak a vállalkozóknak, akik félkarú rablók helyett az AdWords-ben próbálnak hozzáértés nélkül nem sokkal reményteljesebb szerencsét, a magas visszafordulási arány ugye oltári gebasz, hiszen egy 70+ %-os bounce rate (fizetett hirdetésekről látogatott oldalon és alacsony Time on Site mellett) azt jelenti, hogy a hirdetésre költött zsetonnak pontosan a 70%-a megy a levesbe. Mielőtt belemennénk, mit lehet ezzel kezdeni, előbb jöjjenek azok a speciális esetek, amikor nincs is olyan nagy gáz.

A No para esetei

Mielőtt bárki kényszeresen rettegni kezdene a magas BR-től, nézze meg, hogy minden oldalán van-e tracking kód – elég könnyű úgy single page session-öket csinálni, hogy az Analytics azt hiszi, csak ez az egy árva oldalad van.

Ha egyoldalas site-od van – minden kornak megvan a maga hülye divatja – akkor ellenőrizd, hogy az event-ek be vannak-e rendesen állítva. Különben ugye a látogatások hány százaléka lesz egyoldalas megtekintés az egyoldalas site-odon? Igen, az összes!

Blogoknál sem katasztrófa. Ha nem adsz el semmit, csak kiírod magadból a nyáladzva terjedő hülyeség gerjesztette bullshit-allergiádat, vagy szimplán szórakoztatod a tisztelt publikumot, csak mert megvan hozzá a tehetséged, akkor no para; User rátalál a blogra, elolvassa a cikket, jól mulat, tanul belőle, aztán szépen keres másik műsort – ahogy az alábbi Google Analytics is látszik (a 7Blog néhány cikke 2020 január és május között):

Nem probléma olyan oldalaknál sem, ahol mondjuk tutorial-ok vannak. A látogató rákattintott egy hírlevél linkre. Megérkezett az oldalra, végignézte/olvasta az adott fejtágítást, vigyorgott, mint borz a répára, azt’ továbbállt. Mondjuk egy FB share-t kiizzadhatott volna magából, de ha nem, akkor sincs vége a világnak.

Ugyanilyenek a jó minőségű support fórumok: Nem találok valamit WP-ben, rákeresek, és kattintok a WP support fórumára, ahol három bővített mondatban egy profi elmagyarázza, amit zokogva keresgélek egy órája: borz, répa, böngésző becsuk – technikailag, ez is bounce-nak számít! Rossz ez a fórumnak? Tudnak tőle aludni, hidd el.

Amikor viszont üdvös lenne lépni

Ha azonban egy webshop-od van, vagy online B2B csatornád (céges blog, jófejségből-feltett-adócsaló kalkulátor, ökörködős gamer vlog), akkor probléma a magas bounce. Ilyenkor azok, akik az oldaladra tévednek, pont semmit nem vesznek tőled, nem adják meg az email címüket, nem kommentelnek, nem hintik az igét rólad és nem kattintanak a hirdetéseidre – szóval no engagement.

Ha a látogatóért fizettél is, fogd fel úgy, hogy arra a zsére – a saját hibádból – pont levettek, mint a riadt majmot! A BR csökkentésével a te esetedben kőkemény forintokat lehet spórolni – vagy ugyanolyan költés mellett látványosan növelni a bevételt, ha úgy tetszik. (Ha a bounce rate PPC-ből jövő forgalomnál magas, akkor érdemes megnézni, hogy a hirdetés szövege kontextusban van-e a landing oldallal.)

Tennivalók

Ha a fentebb vázolt helyzeteket átgondolva úgy látod, hogy épp a magas bounce rate miatt van csapágyasra járatva alattad a szopó-roller, akkor így juthatsz egy boldogabb lelkiállapotba:

Ne átlagolj

Soha ne nézegess a webshopodra vagy a domain-edre átlagolt bounce rate-et, mert az ugye pont olyan, mint hogy éves átlagban minden nap 4 perc Karácsony van… Nézd meg egyes oldalakra külön-külön, és azokon dolgozz, amik a legmagasabb BR-t nyögik.

Mobil vs Desktop

Bontsd szét a mobilról érkezők és a desktopról jövők BR-jét. Ha jelentősen magasabb a mobil BR, akkor elképzelhető, hogy tetű lassú az oldal, vagy nem reszponzív (mobilra optimalizált). Utóbbi esetben ne csodálkozz, ha elmenekülnek az oldaladról – te is ezt tennéd amikor a 3 pixeles betűkre gúvadó szemeidből a fájdalom első könnycsepjei rácsorognának a kijelzőre.

Time on site

Nehezebb a helyzet, ha a sebesség jó, az oldalad pedig szebben mutat mind mobilon mind desktopon, mint politikuson a galambszürke Armani. Ilyenkor érdemes ránézni a time on site adatra. Ha magas, akkor valószínűleg csak egy CTA (Call-to-Action) hiányzik az oldal aljáról (mondjuk egy Örök Élet Titka Gomb, kapcsolódó cikkek, vagy bármi, amivel az oldal végeztével folytatni lehet, azaz engagement-et lehet elérni). Ha alacsony az oldalon töltött idő, akkor annak ellenére menekülnek róla az emberek, hogy befogadhatósági probléma nincs vele; ezt hívják úgy, hogy a tartalom – minőségét, egyediségét, hitelességét illetően – retek.

Tartalom

Azok az oldalak, amelyek túl buzgón próbálnak valamit rád sózni rendszerint magasabb bounce rate-tel kénytelenek szembesülni. Egy Buy Now gomb közvetlenül a fejléc alatt például pont azt üzeni, hogy a weboldal tulaját a pénzeden kívül semmi nem érdekli belőled és még arra sem veszi a fáradtságot, hogy féktelen kapzsiságát vállalható köntösbe csomagolja. Lehet, hogy nem ez a valóság, de akkor is ez jön le. Különösen igaz ez landing oldalakra. Ilyenkor elő kell venni a felhasználói élmény vizsgálatára létrehozott, erősen korlátozott mértékben elérhető céleszközt – a józan észt – és logikailag könnyebben befogadhatóvá tenni a tartalmat, megadni neki a sztori-jelleget.

Divat és design

Vannak a web-design-ban is divatok, és mivel egy látogató a legritkább esetben veszíti el böngészési szüzességét pont a te oldaladon, tanácsos ezeket valamennyire lekövetni és objektív módon hozzáállni az oldalad vizuális élmény-faktorához.

Bounce Rate Pszicho

Ha még ennél is tovább akarsz menni a BR feljavításában, akkor érdemes egy kicsit elmélyedni a marketing pszichológiában: az olyan motivációs faktorok, mint a hiány elve, a viszonosság elve, a társadalmi bizonyíték, stb. a site-on tartják a látogatót. Ezeknek megvannak az online alkalmazható formái – de ez már tényleg egy következő cikk. Akit mélyebben érdekel, az olvassa el ezt a könyvet.

Alfa és Omega

Végül a legfontosabb: tesztelj! Egészen apró változtatásokkal drasztikusan lehet csökkenteni a bounce rate-et. Érdemes minden kis változtatás után kivárni, esetleg egy kicsit ráhirdetni az oldalra, majd elemezni az adatokat. Azt érdemes fejben tartanod, hogy az emberek alapvetően nem működnek máshogy online sem, mint a való életben – kicsit türelmetlenebbek és nyersebbek, de ugyanazt akarják: hasznos információt, szórakoztató tartalmat minél kevesebb középszerű defektes bullshit meg kétségbeesetten villódzó ótvar hirdetés árán – méghozzá gyorsan és ingyen.

Összefoglalva

Nincs “ideális” bounce rate, és nem érdemes ezt az adatot önmagában nézni, vagy hiúsági kérdést csinálni belőle. Egy magas BR nagyon alacsony time on site számmal karöltve jelentheti azt, hogy az oldalad egy pénztemető-szutyadék, de még ilyenkor is érdemes árnyalni a képet az adott oldal célja és természete szerint. Azonban nem nézni a bounce rate-et – főleg, ha valamivel seftelsz is az oldalon (vagy az oldal révén) – az nagyon nem frankó, ha pedig hirdetésre is költesz, akkor szó szerint felesleges pénzégetés.

Aki mostantól nézegetné, az megteheti a Google Analyticsben, vagy még egyszerűbben ennek a kis Chrome Plugin-nak a telepítésével real-time-ban. Önmagában attól, hogy magas, még nem kell berosálni. Akkor kell aggódni, amikor egy oldal nem hozza a tőle elvárt számokat: bevételt, hirdetés megtérülését, ügyfél retention-t, email címeket – bármit, ami a célja lenne. Végül is pénzből élünk, nem like-okból meg alacsony bounce rate-ből…

Aki ennek ellenére nem alszik jól a magas bounce rate miatt, az nyomjon egy megosztást és ha van érdeklődés, hamarosan írok egy komplett listát, azokról a konkrét technikákról, amikkel néhány oldalon sikerült drasztikusan lecsökkentenünk a visszapattanók arányát és beelőzni a versenytársakat.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
February 21, 2017
A Marketing Szövegíró 8 Trükkje

[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Marketing szövegíró szeretnél lenni? Vagy csak alkalmanént írnál pár ütős sort a saját vállalkozásod épülésére? Összeszedtem a legnagyobb szakemberek legjobb tanácsait, felturbózva a saját gyakorlati tapasztalataimmal. Íme, ezt mondják a profik:”Írj tömören, mert az emberek nem olvasnak!” – “Írj hosszabban, mert a Google ezt kajálja”

»Összpontosíts a kulcsszavakra! – “Ne foglalkozz a kulcsszavakkal, összpontosíts a tartalomra”

»Ragaszkodj a beváltakhoz! ” – Kísérletezz, légy kreatív”

»Legyél vicces!…De ne túl vicces… Légy játékos… Ne játssz a szavakkal! Figyelj a nyelvtanra… A grammatikai. Szabályok. Áthágása. Növelheti. A. Szöveg. Hatékonyságát! Ah, de most komolyan…

De van egy jó hírem

Bár igaz, hogy a(z online) marketing-célú írás csimborasszója még a tapasztalt és hozzáértő marketing szövegíró szakembereket is képes megosztani, a látszólagos ellentmondások könnyen feloldhatóak, ha észben tartasz néhány, még ezeknél is alapvetőbb dolgot! Íme:

Ne bullshitelj — Tudd, Miről Írsz!

A szövegírás aranyszabálya, hogy mindig tudd megfogalmazni egyetlen mondatban, hogy milyen információt akarsz átadni az olvasódnak! Ez a mondat, mindig lebegjen a szemed előtt, miközben a szövegedet írod! Nem azt akarod szemléltetni, hogy Tokió érintésével is el lehet jutni Pestről Budára, Te csak a legrövidebb hidat akarod megépíteni — mindig egy relatíve (a témához és műfajhoz mérten) időt kímélő és nulla exit ponttal rendelkező utat kell felépítened. Ha mégis a Föld megkerülését választod, akkor viszont olyan csodálatos utat kell mutatnod, amilyet még nem látott a világ — ez igényel némi rutint és időt, de van, akinek 10-20 év után már sikerül is (pl. Umberto Eco).

Egy marketing szövegíró érti, hogy miért ír

Persze, erre rögtön rávágod: eladás! És igazad is van – ez a közvetett cél. Ugyanakkor írás közben mindig a soron következő lépésre összpontosíts. Az előző pontban alkalmazott kevéssé vicces, ám rendkívül szemléletes hidas hasonlattal szólva, Buda és Pest közé építed a legrövidebb hidat, nem az Északi- és Déli-sarkokat akarod összekötni vele. Elképzelhető, hogy valakinél beválik még a hard selling, még akkor is, ha derült égből villámcsapásként jön, és egy bélyeget sem tudna teleírni azzal, amit a cégedről tud – de általában nem ez a helyzet. Előbb ismerkedés, a bizalmi alap megalapozása folyik, amelynek jobb, ha tiszteletben tartod az egyes fázisait — minden marketing szövegíró számára elsődleges cél kell, hogy legyen az adott szövegnek a marketing tölcsérben betöltött közvetlen célja.

Egy marketing szövegíró tudja, hogy kihez ír

Ne aggódj, nem csak egyetlen jó megoldás van! Azonban nem minden megoldás jó. Épp ezért mindig gondolkozz kicsit a közönségedről, mielőtt egy mondatot is írnál nekik! Ha nagyon távoliak számodra, csinálj kutatásokat: nézz utána, mi érdekli őket, hogyan gondolkodnak, milyen fő problémák és motivációk jellemzik az életüket! egyetlen marketing szövegíró sem lehet annyira öntelt, hogy azt hiszi, minden célcsoportot tökéletesen ismer. Alapos kutatás nélkül mindig fennáll az esélye annak, hogy a célcsoport értelmezési tartománya miatt totálisan félresiklik az egyébként atomjól megírt üzeneted is.

Értékteremtés – a marketing szövegíró első prioritása

A bizalmi alap legfontosabb építőköve az értékes tartalom. Persze, időigényesebb, mint a gagyi, nyomulós szöveg. Ugyanakkor egyre több cég példája bizonyítja, hogy hosszú távon ez a legcélravezetőbb modell. A minőségi és hasznos tartalom kezdetben bizalmat, később lojalitást, még később márkanagyköveteket épít. Így talán kicsit tovább tart megírnod egy valóban jó szöveget, és kicsit később jutsz el az első eladásokig, ugyanakkor hidd el: ha egyszer megismertek és megszerettek, a jutalmad nem marad el!

Ne kapkodd el

Egy marketing szövegíró hagyjon rá időt, hogy felébredhessen benne a kreativitás alvó oroszlánja, és gyenge zebraként gyűrhesse maga alá az előtte álló feladatot! Vegyünk egy egyszerűnek tűnő dolgot: szlogen, vagy cím írása. Ezek a legrövidebb szövegírói munkák közé tartoznak, de ne dőlj be a mennyiségi indikátornak! Minél rövidebb egy szöveg, annál kevesebb (és paradoxnak tűnő módon annál több) esélyed van a kívánt hatást kiváltani! A legmenőbb, legnagyobb márkáknak dolgozó reklám szövegírók saját bevallásuk szerint első körben gátlástalanul leírnak minden hülyeséget, ami csak eszükbe jut. A végeredmény 90+%-a kuka. Na és? A maradék 10% viszont valóban epic szöveg, amelyekből vígan lehet válogatni. Így született a KFC “It’s Finger Licking Good” szlogenje a “The Best Chicken Wings In The World”, vagy hasonló klisék helyett.

Ez Nem Nyelvtan Óra

Hejtelenül irni márpedig zavarró. Egy vérbeli marketing szövegíró számára ugyanakkor vannak bizonyos szabályáthágások, amelyek olykor, bizonyos célközönségeknél egész egyszerűen jobban ütnek. Ha képben vagy a Facebook ad-ek világával, nézed az Instát és a Youtube-ot, akkor mindig látni fogod az aktuális trendeket, és el kell döntened, hogy kit, mikor, miért és hogyan szólítasz meg. Például a szétszabdalt, “és”, “de”, “hogy”, “mert” kezdetű mondatok naná, hogy grammatikailag nem szabályosak. De kit érdekel, ha egyszer nyomatékosíthatsz velük? Nem nyelvtan-nácik olvassák a szövegeidet, hanem olyan emberek, akikre valahogyan hatnod kell (azért maradj a jóízlés határain belül)!

Ne csak írj — Olvass Sokat!

A marketing szövegíró számára a műveltség létfontosságú! És ez nem csak olvasást jelent – persze, azt is! De nézz filmeket, Youtube, Facebook, Instagram tartalmakat, olvass szépirodalmat, szakirodalmat, magazinokat. Bármikor szembe találhatod magad valami igazán inspiráló gondolattal, megfogalmazással, képi tartalommal! Mindenkinek máshogy működnek az agytekervényei, sosem tudod, mi lesz az, ami elindít benned valami agyzúzóan frankó ötletet, vagy ami a legjobbkor villan majd be az egyik munkád során. A legünnepeltebb szépírók és költők, vagy akár reklám szövegírók, akiket ma úgy ismerünk, mint valami hihetetlenül egyedi stílus/műfaj megalapítói, mind ugyanúgy kezdték és folytatták: rengeteget olvastak.

A marketing szövegíró kurázsija

Végül, de korántsem utolsó sorban: ha van egy igazán jó ötleted, aminek megvalósításával úgy érzed, megváltoztatod majd a Föld forgási irányát (vagy legalábbis nemzedékek fogják kórusban zabálni a szövegedet), akkor egyszerűen csak “Fuck The Rules”. Persze ahhoz, hogy ideáig eljuss, több, mint valószínű, hogy szerezned kell némi rutint. És az is igaz, hogy nehezebb igazán egyedi ötletet kigondolni (megvalósítani méginkább), mint a legtöbben gondolnák. De nem lehetetlen. Szóval legyen ez a végső célod. De addig is; tartsd be a fentieket és közelebb jutsz ahhoz, hogy az emberek igazán megértsék, amit mondani akarsz nekik.

Ha szeretnél beletanulni a szövegírás műhelytitkaiba, akkor a 7 Digits ingyenes, egy hetes szövegírás kurzusa nagyon fog tetszeni. Ha az is érdekel, hogyan juttasd el a műveidet az emberekhez az online térben, akkor itt van 100 tanács a tartalommarketing technikai oldaláról, avagy a módszer, hogy neked legyen a legolvasottabb blogod! Kommentek welcome, megosztások pláne!

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

February 8, 2017
Hogyan Lehetsz Népszerű A Közösségi Médiában?

[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Rengeteget emlegetjük, sokan mégsem tudják pontosan, hogy mi is az az “engagement” és miért is olyan fontos ez a kifejezés a közösségi média dzsungelében.

Az “engagement” szót bevonódás-nak lehetne lefordítani magyarra – de ne erőltessük. Főként akkor használjuk, amikor valamilyen tartalom alatt, fölött, mögött lévő aktivitásról, reakcióról beszélünk. Az engagement-be tartozik a Facebook lájk, a Linkedin megosztás, a Twitter retweet, a Yelp review megírása, vagy egy komment.

Tipikus jelenség, hogy egy cég tartalommenedzsmentbe kezd Facebookon (népiesen posztol, mint a vadmalac), de a posztok alatti kommentek, megosztások és reakciók száma a legtöbb esetben konvergál a nullához – magyarán szólva kutyát nem érdekli, min feszülnek éppen. Persze ez nem tántorítja el a céget attól, hogy folytassa ezt az egyébként teljesen felesleges, időrabló, haszontalan tevékenységet – de legalább nekik olyan, mintha dolgoznának.

Ha meg akarjuk érteni a közösségi média engagement mögött húzódó misztikus erőket, akkor 2 dologra kell fókuszálni: A matekra és a marketing pszichológiára.

Matek

A hüvelkyujj szabályok szerint a lájkoló bázisod 2-5%-a fogja látni a posztjaidat (ez az organikus elérés) és az átlagos engagement szint pedig 6% körüli. Tehát ha van 10 ezer lájkolód, akkor 200-500 embernek az idővonalán fog megjelenni a posztod. Ezeknek átlagosan a 6%-a, ha valamilyen reakcióba lép vele, ami 12-30 reakciót/lájkot/kommentet jelent – ez minősül átlagosnak.

De mi van ha többet szeretnél? Akkor két dolgot tehetsz. Az egyik, hogy megboostolod minden posztodat (azaz hirdetsz), így akár pár ezer forintos posztonkénti költéssel el tudod érni az egész közönségedet és az engagement emelkedhet. A másik megoldás, hogy olyan tartalmat teszel eléjük, melyben benne van a virális faktor és jó eséllyel elkezdik megosztani, mellyel további organikus elérést fogsz tudni generálni. Jah, virális faktor, mi? És mégis hogyan? Itt jön képbe az:

Engagement trükkök

Mielőtt belevágnánk a tartalom mágikus összetételébe fontos tisztázni, hogy embert próbáló feladat olyan tartalmat gyártani, mely átüti az egyre dagadó digitális apátia ingerküszöbét és elkezdenek az emberek véleményt nyilvánítani reakciók, megosztások, vagy kommentek formájában. Mégis, vannak olyan technikák, melyekkel rendesen alá lehet fűteni a hozzászólás-vágynak.

Érzelmek

Az első ilyen, hogy érzelmet váltasz ki az olvasó közönségből. Az érzelmeinkért és a hosszútávú memóriánkért felelős szervünk az agyunkban rendesen össze van huzalozva, így ha valami érzelmeket generál, akkor arra később jobban emlékszünk, az adott pillanatban pedig hajlamosabbak vagyunk reagálni az ingerre. Amíg világ a világ, egy cuki kiskutyás kép mindig több lájkot fog kapni, mint a hír a hatékonyságnöveő B2B szoftvered új feature-éről, amivel épp kijöttél az appod 2.0-ás verziójában. Viszont mi van akkor, ha egy olyan képpel együtt teszed ki a hírt, amin egy kódoló kutya van? Ha már az előbb kutyát említettem. Sejted, hogy mire akarok kilyukadni?

A közösségi média valutája: hitelesség

A második technikához az olvasók fejével kell gondolkodni. Olyan tartalmat rakj eléjük, melyet ha megosztanak, akkor okosnak, tájékozottnak, vagy egyszerűen csak cool-nak fognak tűnni az ismerőseik szemében. Most őszintén, nem ezért osztunk meg valamit? A megosztás egy véleményformáló eszköz – de egyben vélemény is. És mit számítana a véleményed, ha azt nem mások előtt nyilatkoztatod ki? Ehhez persze ismerni kell a saját (lájkoló) közönségedet, hogy őket mi foglalkoztatja.

Pro tipp: Ajánlom az Audience Insights-ot, mely a Facebook belső eszköze közönség profilozásra. A hirdetéskezelőben találod meg, melyben a “People connected to your page” opciót kell választani és ha beállítod az oldaladat, akkor megkapod, hogy a közönséged milyen koreloszlású, milyen demográfiai és geográfiai jellemzőkkel bír és miket lájkolnak még a te oldaladon kívül – minek találgatni, ha el lehet olvasni?

Egy vicces tartalom a legtöbb esetben működik. Nyilván nem lehet minden nap vicceset posztolni, de havonta pár alkalommal belefér. Az sosem árt, ha nem egy karótnyelt corporate képe marad meg az emberekben a céges profilodról, hanem néha derülhetnek a posztjaidon. Igazán profi pedig akkor vagy, ha a humort bele tudod csempészni abba, amivel foglalkozol. Egy, a szakterületeddel kapcsolatos humoros poszt garantáltan növelni fogja a céged ázsióját és az autoritásodat.

Adj Értéket

Gondold végig, hogy azoknak, akik követik a céges faladat mi lehet olyan, ami megkönnyíti az életüket? Vagy akár csak egy apró problémájukat megoldja. Lehet ez egy hasznos információ, vagy egy olyan digitális tartalom, termék, mely időt spórol nekik. Az értékadás mindig egy nyerő taktika, mert a viszonosság elve alapján az emberek szeretnek cserébe adni valamit, mely jó eséllyel fog testet ölteni egy megosztásban, vagy reakcióban.

Közösségi média engagement

Érdemes minden hét, vagy hónap elején előre átgondolni, hogy mi lesz a tartalom-stratégiád, és azt is, hogy mivel tudsz kiváltani minél nagyobb aktivitást a közönségedben. Ugyanis az engagement szinted befolyásolni fogja azokat, akik először találkoznak majd az oldaladdal és azt fogják elsőre megnézni, hogy a posztjaid alatt milyen az aktivitás. Hamarosan közreadunk egy esettanulmányt arról, hogyan lett virális egy egyszerű FB posztunk az Újvilágban a világ egyik legerősebben versengő iparágában. Addig is sok engagement-et!

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

February 7, 2017
Vesting Újratöltve

[vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

A szerzőről

Ennek a cikknek az eredetije a Startupdate Blogon jelent meg 2013-ban, szerzője Dr. Bajorfi Ákos, tranzakciós ügyvéd, tőkepiaci szakjogász. Szakterülete a vállalat-átvilágítás, -felvásárlás és a kockázati tőkebefektetés. Vállalat-újjáépítési szakértő címét (LL.M. corp. restruc.) a heidelbergi egyetemen szerezte. A Noerr & Társai Iroda tagja.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]E blog olvasói már álmukból felkeltve is tudják, hogy vesting nélkül a kockázati tőke nem oszt ki egy fillért sem, bármennyire is lenyűgöző az alapítók által prezentált üzleti terv. A magyar jogi környezetben azonban kicsit meg kell variálni a dolgokat – erről szól a reverse vesting intézménye. Az amerikai kockázati tőkebefektetések logikájából ismert vesting ugye védi a befektetőt attól, hogy a key employee-k (azok a „kulcsemberek”, akiknek a tudására épül a cég: eleinte maguk az alapítók, később ide tartoznak a vezető menedzserek is) nem hagyják el idő előtt hajót, és kezdenek inkább másba. Hiszen ha valaki mégis lelép, akkor neki a nagy semmi vagy csupán a megszerezhető részvényeinek időarányos része jár.

Igen ám, csakhogy Magyarországon a fokozatos részvényopció-osztogatás annyira bürokratikus, bonyolult és adózás szempontjából is negatív lenne a vesting alanyára nézve hogy a hazai jogi környezetben máshogy kell megoldani a dolgokat. Erre szolgál a vestingnek egy másik fajtája, amely a fenti folyamatot (a fokozatos részvényszerzést) megfordítja, az együttműködés kezdetén biztosítja az alapítónak az összes részvényt, de ebből visszavesz a befektető (illetve a cég), ha idő előtt búcsút intenének egymásnak. Emiatt a fordított szemlélet miatt is hívják ezt a megoldást reverse vestingnek.

Mi dönti el, melyiket alkalmazzák a felek?

Az első érv prózai: az adó. Nem meglepő módon az USA-ban is fizetni kell jövedelemadót, mégpedig nem is keveset. Emiatt nem mindegy, hogy mikor szerez az ember részvényt. Ha fut a szekér és a részvény értéke nő, a vesting időszak végére akár sokszorosát is érheti az 1$-os részvény, így ha ekkor kapod, nagy lesz a jövedelmed, és ennek megfelelően az adód is. Ám ha a befektetés elején szerzed meg a részvényt, amikor az még keveset ér, akkor az adód is kisebb.

A valóságban nem is az adó mértéke a gond, hanem az, hogy mikor kell adót fizetned. Az adófizetést nem lehet megúszni, de arra van lehetőség, hogy akkor fizess adót, amikor valóban származik is jövedelmed a részvényekből. Éppen ezért a reverse vesting esetén is a leggyakrabban nem részvényt, hanem részvény-opciót kapnak a Kollégák.

A másik érv: ha az alapító már tett pénzt a projektbe, akkor legyenek részvényei is, ne csak várománya. A hard cash nagy úr, ezt minden befektető elismeri. Még vesting alá tartozó távozási szituációban sem tisztességes, ha az alapító megy, de a zsé, amit beletett, marad. Ezt mindenki el akarja kerülni és erre a reverse vesting is lehetőséget biztosít – már ha számolsz időben.

És végül egy harmadik: Ahogyan fent is említettük, amennyiben a startup és a befektető is magyar, akkor kifejezetten csak a reverse vesting intézménye jöhet szóba, mert a sima vesting csak és kizárólag magyar jogi környezetben nem megoldható (vagy csak horrorisztikus adminisztráció árán). Ez tehát az egyik megoldás a vestingre, amennyiben kockázati tőkealapok alapok fektetnek a startupodba.

A bűvös leaver klauzulák

Itthon egy startup tipikusan ezen reverse vesting megoldással találkozik, bár általában nem önmagában, hanem

úgynevezett good leaver/bad leaver klauzulákba belegyúrva.

Az elnevezésből sejteni lehet, ez sem épp egy hungarikum, hanem a jól bevált angolszász megoldás átvétele. De mit is jelentenek ezek a fogalmak?

Mint fentebb rögzítettük, a reverse vesting lényege, hogy a felek a történet elején kiosztják az összes részvényt (vagy itthon gyakran üzletrészt, de ez a konstrukciónk szempontjából mindegy). Ezzel párhuzamosan azonban a cég (vagy a befektető) vételi jogot is alapít az alapítók részvényeire, hogy így legyen a társaságban maradásuk biztosítva. Ha ugyanis lelépnek, a vételi jog – általában automatikusan – beélesedik és a társaságnak búcsút intő alapító már meg is szabadult a részvényei jókora hányadától.

Okkal merül fel a kérdés, hogy mennyit kap a távozó alapító – nevezzük egyszerűen leavernek – a részvényeiért? Na, az attól függ…

Vesting, de szofisztikáltabban

Van egyrészt az időfaktor: Hasonlóan a vestinghez a reverse vesting is időarányos, tehát ha pl. emberünk 48 részvényt kapott induláskor és 4 éves a vesting-időszak (ún. four-year vesting cycle), akkor minden hónapban 1 részvénnyel kevesebbet terhel a vételi jog. Vagyis ha a leaver két és fél év után távozik, akkor

48-30=18 részvényt köteles eladni.

Másrészt ott az ár: Az ár függ attól, hogy milyen körülmények között is távozik a leaver. Ezen szempontból ő lehet good leaver vagy bad leaver. (Létezik egy intermediate leaver fokozat is, de ebbe most ne menjünk bele.)

A búcsú miértje

Good leaver az, akinek a távozása nem felróható: pl. baleset éri és emiatt nem tud tovább dolgozni. De idetartozik az is, akitől a társaság megválik ugyan, viszont nem azért, mert nagy hibát követett el, csak valami okból kiderül, hogy az ő személyes közreműködése nem is olyan fontos (megköszönik a munkáját, de arra a továbbiakban nem tartanak igényt).

Bad leaver ezzel szemben mindenki más, aki kiszáll: pl. aki önszántából megy el és kezd valami másba (pl. átpártol egy multihoz), vagy akit azért küldenek el, mert valamilyen rendkívül súlyos hibát követett el (tipikusan olyat, amiért bármely munkahelyen azonnali hatályú felmondás járna). Érzi mindenki, hogy a két szituáció nem ugyanaz – így természetesen a részesedését járó pénz sem kell, hogy egyforma legyen.

A good leaver megkapja az átvett részvényeinek aktuális piaci értékét, a bad leavernek viszont csak aprópénz jár: névérték vagy annál is „jelképesebb” összeg.

Ne ezen vitatkozz

Startup vállalkozóként a vesting (legyen szó akár a normal, akár a reverse vesting formáról) és a good leaver / bad leaver clause is rémisztően hangzik, de ez nem (csupán) a befektetőt védi, hanem magát a céget és az alapítókat is. Hiszen egy lelépő key employee nem csupán a befektetővel szúr ki, hanem egyúttal mindenkivel, aki még hisz benne és tolná a boltot.

Ha valaki idejekorán elhagyja a hajót, akkor a többieknek többet kell lapátolni a sikerért, így mégiscsak az a fair megoldás, ha a leaver kevesebb munkáért kevesebb részesedést kap. Ráadásul a cég a visszavett részvényeket nem csupán az alapítók között oszthatja ki, hanem felvehet a leaver helyett egy új, lelkesebb munkaerőt, akinek ezen részvényeket motiváló erőként fel tudja ajánlani. Természetesen az azokra vonatkozó reverse vesting szabályokkal együtt![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

April 1, 2013