[vc_row section_id=”bevezetes”][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:83px” css=”.vc_custom_1502450690158{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Bevezetés” heading=”h3″ subtitle=”TARTALOMJEGYZÉK ÉS” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][vc_column_text]
[lwptoc depth=”1″ hierarchical=”1″ title=”TARTALOMJEGYZÉK” toggle=”0″ width=”full”]
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Nagyon sok hasznos és haszontalan cikk vagy videó kering a neten arról, hogy hogyan is tudunk egy WordPress weboldalt minél gyorsabbá, és ezáltal annál felhasználóbarátabbá is tenni. Mi most megpróbálunk segíteni eligazodni ebben az útvesztőben, ezért összegyűjtöttük a valóban hatékony, és érezhető javulással kecsegtető megoldásokat. Azt viszont fontos hozzátenni, hogy van, amiből nem lehet várat építeni, tehát itt is nagyon sok múlik azon, hogy milyen minőségű az adott weboldal – milyen sablonból, milyen pluginokkal, és milyen fejlesztő rakta össze.
Bevezetés – A sebesség, mint eladásösztönző!
Mint arra egyre több kutatás rávilágít, a gyorsan betöltődő weboldalak jelentősen növelik a látogatók elköteleződését és megtartását, ezek következményeként pedig az értékesítésben is érezhető javulást eredményeznek. Az azonnali szerver-válasz és a villámgyors oldal-betöltődési sebesség nagyobb konverziós arányt eredményez, a betöltés sebességének minden másodpercenkénti késleltetése viszont jelentős, százalékpontokban kifejezhető lemorzsolódáshoz vezethet.
Nem meglepő, hogy a betöltődési sebesség az egyik legmeghatározóbb faktor egy jól konvertáló weboldal esetében – arról nem is beszélve, hogy a sebesség hatással van az organikus forgalomra is, mivel a gyors oldalakat a találati listán előbbre, a lassúakat pedig hátrébb sorolja a Google és a Bing is.[/vc_column_text][impeka_title heading_tag=”div” heading=”h5″ align=”center” title=”Egyetlen másodperccel hosszabb betöltési idő” margin_bottom=”10px”]Egyetlen másodperccel hosszabb betöltődési idő hatása:[/impeka_title][impeka_empty_space][impeka_progress_bar bar_style=”style-2″ values=”16|VÁSÁRLÓI ELÉGEDETTSÉG CSÖKKENÉS,11|VISSZAESÉS AZ OLDALMEGTEKINTÉSEKBEN,7|KONVERZIÓS ARÁNY CSÖKKENÉS” color=”primary-4″ bar_line_style=”round”][impeka_empty_space][vc_column_text]
És mi újság a WordPress-szel ezen a téren?
Nos, mivel manapság a weboldalak több, mint 32%-a WordPress alapon fut, számtalan plugin és egyéb megoldás próbál segítségünkre lenni a sebesség-optimalizálásban. Most ezekből mutatunk egy hasznos kis csokorra valót, hogy valóban lehetőséged legyen a weboldalad felgyorsítására.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” section_id=”joszerver” bg_color=”#f4f4f4″ margin_bottom=”0″ rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”0.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546869803603{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Egy jó szerver” heading=”h3″ subtitle=”Alap, de a legfontosabb:” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy megfelelően kiválasztott tárhelyszolgáltatón mennyi minden múlik! És mégis, mennyien beleesnek abba a hibába, hogy olcsó (- értsd: minőségileg is olcsó) tárhelyszolgáltatást választanak. Igaz, nagy a választék, de ezen a ponton megéri nem csak a pénztárca alapján dönteni. Az igényeknek megfelelően két nagyobb tárhelyszolgáltatás-kategóriát tudunk elkülöníteni, értelemszerűen a kisebbtől a nagyobb forgalmú webhelyek igényei felé haladva.
Osztott tárhelyek
Ezek a legnépszerűbb szolgáltatások, és valljuk be, egy átlagos honlap számára általában maximálisan elegendők is. Persze ez sok kompromisszummal is jár, ezek közül a leggyakrabban előforduló galiba az időszakos belassulás. Aki ilyen tárhelyet választ, az előbb-utóbb tapasztalni fogja ezt. Hogy miért?
Azért mert a szolgáltatók az osztott tárhelyeket túlzsúfolják, de legalábbis igyekszenek kimaxolni a kapacitásukat.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy adott esetben több száz másik weboldal is ott csücsül a miénk mellett – és hát ugyanazokat az erőforrásokat használják, amit a mi honlapunk is szeretne. Ha viszont ezek az erőforrások épp foglaltak, akkor az oldalunk belassul, extrémebb esetben 500-as hibaüzenetet dob, még rosszabb esetben leáll (a szerverrel együtt). De a szerver valamelyik másik weboldalán lévő súlyos probléma is átgyűrűzhet a mienkre osztott szerver esetén, bár ez azért valóban ritka eset, tényleg csak nagyon gagyi szolgáltatóknál szokott előfordulni.
Mikor ajánlott: kis forgalmú weboldalak esetén, akkor is ideiglenesen
VPS tárhelyek
A tárhelyszolgáltatások második nagyobb csoportját az ún. VPS (Virtual Private Server) szolgáltatások alkotják. Ehhez már kicsit több szerverkezelési és fejlesztői tapasztalatra van szükség, hiszen itt már szabad kezet kapnak az ügyfelek a hardware-ek felett, de még mindig fontosabb szempont a költséghatékonyság a teljesítménynél. A saját virtuális számítógépre általában tetszőleges Linux operációs rendszer telepíthető root adminisztrátori hozzáféréssel. Mivel itt az ügyfél kezeli a szervert, hozzáértő kezekben nagyszerű választás lehet, de a megfelelő hozzáértés hiányában nem érdemes rákölteni, hiszen ilyenkor a telepítéseket, a konfigurálásokat és a karbantartást is magunknak kell megoldani.
Mikor ajánlott: nagyobb forgalmú és/vagy egyéni szerverkonfigurációt igénylő weboldalak esetén
+2 tárhelytípus
Említést érdemel még az előbbieken felül két tárhelytípus:
- Amikor saját szerver üzemeltetésére adjuk a fejünket, ez azonban magasfokú szakértelmet, minőségi hardware-eket, és probléma esetén gyors rendelkezésre állást követel a tulajtól, tehát magáncélú felhasználás esetén nem elterjedt megoldás.
- Illetve egyre nagyobb teret nyernek a Managed Hosting szolgáltatások, amik borsos (osztott tárhelyekhez képest akár 8-10-szeres) felár ellenében teljes szervermenedzsmentet kínálnak a honlapnak. Ebbe beletartozik a teljes backend szerver beállítás, magas rendelkezésre állású és széleskörű segítséget nyújtó ügyfélszolgálat, automatikus biztonsági mentések és egykattintásos telepítőkörnyezetek. Vastag pénztárcával megáldott teljesen kezdőknek is ajánlott.
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”color” section_id=”szerver-helye” margin_bottom=”0″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”01.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546870575928{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Földrajzi elhelyezkedése” heading=”h3″ subtitle=”A szerver” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Bár nem különíthető teljesen el az előzőtől, mégis érdemes külön pontot szentelni ennek, hiszen hasonlóan fontos szerepet tölt be weboldalunk betöltődési sebességében a kiszolgáló szerverek földrajzi közelsége (vagy éppen távolsága). Mindenekelőtt tehát határozzuk meg, hogy weboldalunk látogatóinak legnagyobb része milyen országból/régióból fogja megtekinteni az oldalunkat, és lehetőleg olyan tárhelyszolgáltatót válasszunk, aminek a szerverei a régióban vagy legalábbis annak közelében találhatóak. A szerverek földrajzi elhelyezkedése ugyanis nagyon fontos szerepet játszik a hálózati késleltetés (azaz mennyi időbe telik egy adatcsomagnak eljutni az egyik pontból a másikba) és a TTFB (Time to First Byte – azaz, hogy mennyi ideig kell várnia a böngészőnek az első beérkező bájtocskára) szempontjából. A lényeg pedig, hogy ezek olyan mutatószámok, amik annál jobbak, minél kisebbek.
Pro Tipp: A helyes helyszín meghatározásában sokat segíthet a Google Analytics, adott esetben a Search Console is, vagy eCommerce esetén a vásárlók lakhelyének meghatározása.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” section_id=”php” bg_color=”#f4f4f4″ margin_bottom=”0″ rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”02.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546870987467{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”PHP 7.x” heading=”h3″ subtitle=”Legalább” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Bár lehet, hogy meglepő sokak számára, de a PHP 7.x verziói hatalmas, sokszor másodprecekben mérhető javulást hozhatnak a weboldal betöltődési sebességében. A PHP 5.6-ot a PHP 7.2-vel összehasonlítva közel 3-szoros sebességnövekedést ért el az utóbbi, ami szemmel látható különbséget jelent a gyakorlatban. És az új PHP verziók nemcsak gyorsabbak, hanem sokkal biztonságosabbak is a régebbi verzióknál, tehát a modernebb verziók használata nem csak ajánlott, hanem szinte kötelező, ha jó teljesítményű weboldalt szeretnénk üzemeltetni.
A WordPress „lelke” PHP-ben készült, nem beszélve a hozzá készült sablonokról és pluginekről, ami a PHP-t az egyik legfontosabb nyelvvé teszi WordPress használók számára.
Sok tárhelyszolgáltató még mindig kínál tárhelyet PHP 5.6-tal (vagy még régebbi verziókkal), ezeket azonban 2019-ben már messze érdemes elkerülni, hiszen ezen verziók támogatása vagy már meg is szűnt, vagy hamarosan meg fog szűnni. Annál is inkább, mert a PHP töretlenül fejlődik, pár hete már meg is jelent a PHP 7.3, ami még a 7.2-höz képest is jelentős gyorsulást ígér![/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”color” section_id=”wp-beallitasok” margin_bottom=”0″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”03.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546871112967{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”WordPress beállítások” heading=”h3″ subtitle=”Megfelelő” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Az előző pontokban végigmentünk az optimális szerver tulajdonságain, ami megfelelő környezetet biztosít a WordPressünk számára. Itt azonban nem áll meg a tudomány, a WordPress-t ugyanis be is kell állítani ahhoz, hogy igazán gyors lehessen. Nézzük is meg, mik azok a tényezők, amik a WP lassulását okozhatják:
A beépített WordPress frissítéskezelő
Ha a WordPress adminjába belépve jelentős lassulást tapasztalunk, akkor azt sok esetben a rendszer részét képező frissítéskezelő folyamatos lekérései eredményezik (viszont nem kizárólagosan, tehát előtte mindenképp ellenőrizzük a hálózat és a szerver leterheltségét, illetve PHP verzióját is). Ha az utóbbiak rendben vannak, akkor nagy eséllyel megállapíthatjuk, hogy WP frissítéskezelője fut túl sokat a háttérben.
A probléma eredete abban keresendő, hogy a frissítéskezelő külső GET lekérésekkel dolgozik. Ha ezek a lekérések csak időszakosak, akkor általában nem is szokott gondot okozni, ha viszont a lekérés valamiért gyakoribb (vagy adott esetben állandóvá válik), az a WordPress admin felületét akár használhatatlanná (vagy legalábbis idegőrlően lassúvá) is teheti. Szóval ha be van lassulva a WP vezérlőpult, érdemes tenni egy próbát az automatikus frissítések kikapcsolásával – erre számtalan plugin is lehetőséget biztosít. Ilyenkor azonban nekünk kell manuálisan ellenőrizni az egyes frissítéseket, hiszen egy-egy frissítés a funkcióbővítések mellett számtalan esetben biztonsági réseket foltoz be.
Hetekre-hónapokra frissítetlenül hagyni az oldalunkat nagyon rövidlátó magatartás; amennyiben beüt a baj, a kiesés, a hitelesség elvesztése és a sürgős javíttatás miatti számla jóval magasabb lesz, mint egy rendes üzemeltetés kiszámítható költsége.
Egyidejűleg megjelenített bejegyzések számának korlátozása
Bár kézenfekvőnek tűnhet, mégis sokan esnek ebbe a hibába. Főleg nagyobb oldalaknál lehet ez probléma, ahol már sok bejegyzéssel (vagy egyéb bejegyzéstípussal) van tele az oldal. Ilyenkor, ha – a példa kedvéért vegyünk egy blog gyűjtőoldalt – több száz bejegyzés kilistázódik egyszerre thumbnail-képestül-mindenestül, az még egy komolyabb szervert is meg tud izzasztani. Szerencsére ez nagyon könnyen elkerülhető:
A megoldás (megfelelő magyar szó hiányában) a pagination, ami azt jelenti, hogy beállíthatjuk az egyszerre egy oldalon/lapon/fülön megjelenő bejegyzések számát. Egyszerre tehát elég mondjuk (beállítástól függően) öt bejegyzést megjeleníteni, és ha a felhasználó kíváncsi többre, akkor kattintás után újabb öt bejegyzést láthat. Ennek – ha úgy tetszik – egy még továbbfejlesztett verziója a végtelen görgetés (infinite scrolling), ami leveszi a felhasználóról a továbbkattintás terhét, és ha továbbgörget az első öt bejegyzésen, akkor automatikusan betöltődik a következő öt, és így tovább. Tehát láthatjuk, hogy ilyenkor sem egyszerre tölt be az összes bejegyzés, így jelentősen megkönnyíthetjük a szerverünk dolgát.
Erre is létezik számtalan plugin, sőt, a jobb minőségű prémium sablonok is rendelkeznek hasonló beállítási lehetőségekkel.
A HTTP lekérések minimalizálása
A weboldalunk minden eleme HTTP lekérést generál (képek, scriptek, CSS stíluslapok, videók, beágyazások, stb.), azaz minél több eleme van az oldaladunknak, annál tovább fog tartani a betöltés. Nincs azonban minden veszve, csak érdemes betartani az alábbi cikkünkben is említett pontokat a HTTP lekérések minimalizálására és a weboldal betöltődési idejének gyorsítására:
- Hagyj el minden felesleges elemet az oldaladról. Ha valami tényleg haszontalan és nem jelent értéket, akkor kukába vele
- Használj CSS-t képek helyett, amikor csak lehet
- Kombináld egybe a stíluslapokat, amikor lehetséges
- Csökkentsd le a felesleges scriptek számát az oldaladon
Ebben sokat segíthet a Gonzales plugin, ami arról híres, hogy oldalanként gyomlálhatóak ki vele a feleslegesen betöltődő kódrészletek egy alsó tagozatosok által is átlátható grafikus felületen.
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” section_id=”sablon” bg_color=”#f4f4f4″ margin_bottom=”0″ rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”04.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546872948416{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Minőségi sablon” heading=”h3″ subtitle=”Prémium” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Az egyik legfontosabb. Pont. Egy jó sablon egy jó weboldal biztos alapja. Lehet persze jó sablonnal is rossz honlapot készíteni, fordítva viszont sajnos nem szokott működni a dolog; nagyon fontos tehát a körültekintő témaválasztás. Itt érdemes megemlíteni, hogy sok sablonnak van ingyenes verziója is, azonban aki már dolgozott ingyenes és fizetős sablonnal is, az nagy valószínűséggel érteni fogja, hogy
ha honlapot szeretnénk, ne ezen a ~60$-on akarjunk spórolni!
Ez persze nem jelenti egyből azt, hogy nem is létezhet jó ingyenes sablon, ahogy azt sem, hogy minden prémium sablon automatikusan jó.
Akkor most mi van?
Ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra legmegfelelőbb sablont, két választási lehetőséget érdemes fontolóra venni*:
- vagy olyan sablont választunk, ami kizárólag azzal a funkcionalitással rendelkezik, amire szükségünk van
- vagy egy olyan sablont, ami kellően sokoldalú és funkciógazdag, de a számunkra haszontalan funkciókat ki tudjuk benne kapcsolni (így nem eszi feleslegesen az erőforrásokat)
*természetesen a jó kódminőség és a gyorsaság alap, másmilyen sablont ne is nézzünk
Amiket érdemes kikapcsolni, mert sokat lassíthatnak a honlapon, ha nincs rá szükségünk:
- felesleges ikonkészletek meghívása
- felesleges betűtípusok meghívása
- felesleges scriptek meghívása (pl: képgalériák, videónézegetők, sliderek, parallax effektek) « Lásd: HTTP lekérések minimalizálása
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”color” section_id=”plugin” margin_bottom=”0″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”05.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546873141813{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Megválogatott pluginek” heading=”h3″ subtitle=”Prémium” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Szintén nagyon fontos a megfelelő pluginválasztás, de még minőségi pluginokból sem érdemes túl sokat használni egyszerre, hiszen a túl sok plugin egész egyszerűen belassítja a WordPresst. A recept tehát ez esetben is egyszerű: ha lehetséges, ne használjunk sok plugint egyszerre, és amiket használunk, azok legyenek magas minőségűek. A magas minőséget nehéz mérni, de támpontot adhatnak a következők:
- saját tapasztalat
- mások tapasztalata (értékelés, vélemények, tesztek, support fórumok)
- frissítések gyakorisága (biztonsági)
- frissítések gyakorisága (funkcióbővítő)
- Support/fejlesztő elérhetősége, gyorsasága, segítőkészsége
- a plugin ára (ha fizetős)
Szóval, akárcsak a sablonoknál, itt is rengeteget számít a kód minősége, és a megfelelően gyors működés. Mivel viszont az elérhető pluginok száma nagyjából a végtelent karcolja, sokszor tényleg nehéz a választás. Ha pedig specifikus problémára keresünk megoldást, nem biztos, hogy van egyből megfelelő (értsd: elég jó) megoldás. Egyszerűbb igényekhez azonban érdemes átnézni ezt a gyűjtést, van köztük pár nagyon hasznos okosság.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” section_id=”cache” bg_color=”#f4f4f4″ margin_bottom=”0″ rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”06.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546873319023{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Cache beállítások” heading=”h3″ subtitle=”Tökéletes” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Ha az eddigiekkel megvagyunk (jó szerver, jó beállítások, prémium sablon és pluginek), akkor nagy esélye van az oldalunknak a gyors működésre. Viszont a sornak még nincs vége, ugyanis egy megfelelően beállított cache (gyorsítótár) még tovább tudja gyorsítani az oldalt. Fontos kiemelni, hogy „megfelelően beállított”, mivel egy rosszul beállított cache többet tud ártani, mint használni (sokat lassíthat, vagy adott esetben el is szállhat tőle az oldal). Ha viszont hozzáértő kezek állítják be a cache-elést, akkor ez az egyik legegyszerűbb megoldás a WordPressünk gyorsítására! De ne szaladjunk ennyire előre…
Mi az cache?
Ha megpróbáljuk röviden és érthetően leírni a folyamatot, akkor ez a következőképpen néz ki:
Minden egyes weboldal meglátogatása a WordPress-ünkben egy lekérdezés a szerverünk felé. A szerver feldolgozza ezeket a lekéréseket (beleértve az adatbázis-lekérdezéseket is), majd a feldolgozás után egy végső változatot küld a böngészőnknek, amit az meg tud jeleníteni. Ez az eredmény a weboldal, amit látunk minden fájllal és egyéb összetevőjével együtt. Valószínűleg már mindenki kikövetkeztette ebből, hogy minél nagyobb és összetettebb egy weboldal, annál több időbe telik a szervernek a lekérések feldolgozása – és ezáltal a végleges weboldal felhasználóhoz történő eljuttatása is.
És ez az a pont, amikor képbe kerül a cache, és megoldja a problémánkat! A gyorsítótárazás ugyanis nem csinál mást, mint hogy eltárol néhány fájlt a lemezen (vagy a memóriában, konfigurációtól függően) a felhasználó gépén. Tehát eltárolódik az a tartalom, ami már egyszer legenerálódott a múltban, ezáltal az újra-létrehozáshoz szükséges idő a töredékére csökkenhet. Az eredmény magáért beszél: az egyes weblapok sokkal gyorsabban töltődnek be közvetlenül a gyorsítótárból, ez pedig a korábban kifejtett marketing előnyökön túl elsőrangú élményt biztosít.
És hogyan tudom ezt használni a gyakorlatban?
Alapvetően két irányból is megközelíthetjük a dolgot:
Szerver-szintű cache
Szolgáltatója válogatja, hogy elérhető-e vagy sem, ha azonban igen, akkor ez az egyik legegyszerűbb módja a cache-elésnek. Bekapcsoljuk, és jó esetben működik. Éppen ezért erre a cikkben nem is térnék ki részletesebben, sokkal érdekesebb ugyanis, ha megnézzük mi van akkor, ha nem működik a szerver-szintű cachelés, vagy a szolgáltatónk egyaltalán nem is biztosít rá lehetőséget.
Cache beállítása plugin segítségével
Ha szolgáltatói szinten nem biztosított a gyorsítótárazás, akkor sem kell lemondanunk a cache-ről, hiszen WordPress rendszerre természetesen cache pluginból is annyi van, mint égen a csillag. Itt is nagyon fontos tehát a körültekintő választás és a még körültekintőbb beállítás. Általánosságokat itt sem nagyon lehet mondani, hiszen választástól függően minden cache plugin beállítása más és más. Abban viszont tudunk segíteni, hogy mutassunk pár jól működő, általunk is tesztelt és használt, azaz bevált cache plugint a teljesség igénye nélkül. Íme:
Kezes, jól testreszabható és nagyon nagy tudású cache plugin. Rendelkezik teljes értékű ingyenes verzióval is, azonban a teljesértékű és mindenre kiterjedő funkcionalitást csak a fizetős verzió biztosítja (pl.: képoptimalizáló, de erről majd később).
Az egyik legnépszerűbb, ingyenes, és nagyon részletesen beállítható pluginról van szó. Az optimális beállítás sok időt vesz igénybe, de megéri a szöszölést.
Szintén nagyon népszerű, de fizetős megoldás. Egyszerű adminisztrációs felület és gyors beállítás jellemzi – kezdők is tudják használni.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”color” section_id=”adatbazis” margin_bottom=”0″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”07.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546873511762{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Tiszta adatbázis” heading=”h3″ subtitle=”Optimalizált és” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Az oldalunk sebességének szempontjából igencsak meghatározó lehet az adatbázis mérete és tisztasága. Egy teleszemetelt adatbázis ugyanis durván be tudja lassítani a WordPresst, ehhez pedig túl aktívan nem is kell tennünk semmit, elég ha hagyjuk, hogy teleszemetelődjön magától (pl. oldal/bejegyzés változatokkal). De hogyan kerülhetjük el mindezt?
Adatbázis optimalizáló plugin használata
Az egyik legnépszerűbb (és ingyenes) megoldás a WP-Optimize használata. Ez felhasználóbarát módon segít kitisztítani az adatbázisunkat, de mindenképp körültekintően használjuk, mert biztonsági mentés nélkül visszafordíthatatlan károkat is okozhatunk vele. Természetesen sok másik megoldás is létezik, vannak fizetős pluginek is (részben) ezzel a funkcionalitással, szóval aki erre adja a fejét, érdemes jól körülnéznie!
Manuális adatbázis-optimalizálás
Természetesen azokat a teendőket, amiket az előbb említett plugin elvégez, megtehetjük mi magunk is, ha tudjuk, mit csinálunk. Érdemes lehet:
- üríteni a lomtárakat,
- törölni a spam hozzászólásokat,
- törölni a régi bejegyzés- és oldalváltozatokat,
- limitálni a menteni kívánt változatok mennyiségét,
- vagy ha nincs rá szükség, kikapcsolni a változatokat,
- megtisztítani a wp_options táblát (ez csak hozzáértőknek ajánlott),
- különösen ajánlott az átmeneti rekordokat (transients) megtisztítani (bár ezek általában lejárati idővel rendelkeznek és idővel eltűnnek, a valóságban sokszor ez nem mindig történik meg magától, és manuálisan kell megsegíteni a folyamatot),
- a WordPress Sessions tisztítása,
- és végül, de nem utolsó sorban érdemes kikapcsolni azokat a nem használt funkciókat, amik használják az adatbázist (pl.: népszerű/kapcsolódó poszt widgetek, amik szinte mindig sitewide lekérdezésekkel rendelkeznek; olyan képoptimalizáló bővítmények, amik nem külső szervert használnak az optimalizálásra).
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” section_id=”kepek” bg_color=”#f4f4f4″ margin_bottom=”0″ rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”08.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546873670451{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Webre optimalizált képek” heading=”h3″ subtitle=”Megfelelő méretű,” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]És el is jutottunk a legtöbb weboldal fizikai (tárolókapacitásban mért) méretét leginkább meghatározó weboldal-összetevőnkhöz: a képekhez. A legtöbb weboldal méretének több, mint 50%-át teszik ki a képek, még megfelelően optimalizált képek esetében is (optimizálatlanul ez az arány bőven 90% fölé is csúszhat). Vitán felül álló tény tehát, hogy egy weboldalra szánt képet feltöltés előtt optimalizálni KELL! A nagy méretű képek ugyanis hihetetlen módon képesek belassítani oldalt.
Gondoljunk csak bele, hogy manapság egy nagyobb felbontású, akár mobillal készített kép is simán elérheti a 4-5MB-ot. Ha egy jól optimalizált weboldal óhajtott méretét 1-2MB-nak vesszük, akkor könnyen belátható, hogy akár már egyetlen optimalizálatlan képpel megháromszorozható a betöltődési sebesség. Ezt tehát igyekezzünk minden esetben elkerülni, ha akarunk még látogatókat az oldalunkon! De hogyan lehetséges jól optimalzálni a képeket? Itt is két „iskola” létezik alapvetően, de a legjobb, ha egyszerre alkalmazzuk a kettőt:
Kézi optimalizálás
A képek formázásának elsődleges célja a legalacsonyabb fájlméret és az elfogadható minőség közötti egyensúly megtalálása. Erre nincsenek konkrét szabályok, bízni kell magunkban vagy a grafikus szakemberben. Minden valamire való képszerkesztő programban lehetőségünk van webre optimalizáltan kimenteni a képeket, azonban nagyon oda kell figyelni a megfelelő fájlformátum használatára, valamint a tömörítés fajtájára és mértékére (veszteséges/veszteségmentes).
Ökölszabályként azonban elmondható, hogy szerencsés, ha egy kép a mentés után sem több 300 kB-nál.
Képoptimalizálás plugin segítségével
Természetesen a WordPress ahol tud segít, tehát ezen a téren is rengeteg plugin közül válogathatunk. Az egyik legjobb (fizetős) megoldás a cache-résznél is említett Swift Performance plugin prémium verziója, ami nagyon hatékonyan, külső szolgáltatás használatával tömöríti a feltöltött képeinket (akár feltöltés után egyből, a háttérben is).
Létezik persze ingyenes megoldás is, a TinyPNG 500 tömörített kép/hó-ig hasonlóan színvonalas munkát végez, így ha valaki eddig nem használt ilyet, de megnézné ingyenesen, hogy mennyit gyorsul optimalizált képekkel a weboldala, érdemes tenni vele egy próbát![/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”color” section_id=”cdn” margin_bottom=”0″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”09.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1546873854893{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”CDN használata” heading=”h3″ subtitle=”Opcionálisan” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Ha az összes eddigi pontot betartottuk, de még mindig nem elég gyors a weboldalunk, akkor minden jel szerint ott valami sokkal nagyobb gubanc van, úgyhogy gyorsan forduljunk szakemberhez. Az azonban szinte biztos, hogy nem a CDN lesz a megoldás a problémánkra!
A CDN (Content Delivery Network) ugyanis – bár nagyon hangzatos –, csak akkor éri meg az egyszeri felhasználónak, ha:
- vagy jelentős forgalma érkezik földrajzilag diverzifikált helyszínekről (a világ különböző pontjain lévő országokból)
- vagy állandóan/időszakosan hatalmas terhelés éri az oldalt (egyszerre rengeteg látogató)
- vagy ha pl. egy webáruháznál több tízezres termékportfólióval rendelkezik
- vagy az előbbiek egyszerre.
Ha viszont a weboldalunk látogatóinak túlnyomó része a hazai piacról érkezik és nem számítunk hirtelen jelentősen megugró forgalomra sem (pl. egy egyszerű céges weboldalnál), az esetben a CDN jó eséllyel csak ablakon kidobott pénz, gyakorlati haszna nem lesz érezhető.
De miért, mit csinál pontosan a CDN?
Ha röviden össze szeretnénk foglalni, a CDN lényegében nem más, mint egy olyan, több szerverből álló hálózat, amin minden adat minden szerveren megtalálható. Mivel pedig ezek a szerverek eltérő földrajzi helyszínen (sok esetben eltérő kontinensen) találhatóak, azért sokkal gyorsabb elérést biztosítanak a felhasználóinknak, ezáltal szinte bárhonnan gyorsabban tölthet be a weboldalunk.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” heading_color=”light” section_id=”teszt” margin_bottom=”0″ bg_color=”#232323″ font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/4″][impeka_slogan title=”Weboldal tesztelése” heading=”h3″ subtitle=”Mindent megcsináltam,” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]A cikkben eddig azzal foglalkoztunk, hogy hogyan növeljük a weboldal sebességét. Most nézzünk meg, hogy mit sikerült elérni a gyakorlatban! Összegyűjtöttük a (szerintünk) legfontosabb online mérőeszközöket, amikkel skálázhatóvá tehetjük a weboldalunk sebességét, illetve az esetleges javítani és fejlesztenivalókról is információkat kaphatunk – a lista nem teljes, de már csak ezeket az eszközöket használva is teljes képet kaphatunk a weboldalunk sebességéről.
Összességében elmondható, hogy ezeknél az eszközöknél a legszerencsésebb a minél nagyobb helyiértékű és minél zöldebb színű eredmény! 🙂
Nehéz felállítani egy sorrendet, de talán érdemes a Google dedikált eszközével kezdeni a sort, hiszen legtöbb esetben mégiscsalk a Google robotjainak akarjuk megfeleltetni az oldalunkat az előkelő helyezés érdekében.
Az eszköz által adott pontszám 0 és 100 pont közötti értéket vehet fel. Minél magasabb a kapott pont, annál jobb, a 85 (vagy annál magasabb) pontszám pedig egy jól teljesítő és gyors weboldalt jelöl.
A Google tapasztalatai szerint a látogatóink fele elhagyja az oldalunkat, ha nincs mobilra optimalizálva. Ezért adták ki a Mobile Website Speed Testing Tool névre keresztelt szolgáltatásukat, ami a PageSpeed Insights mérésein alapul, de a nevéhez hűen alapvetően mobil-orientáltan közelíti meg a weboldal sebesség-kérdést.
Pro tipp: ennél az eszköznél a 100 pont elérése lényegében lehetetlen, mert a WP beállításai, a sablon, pluginek és külső szkriptek miatt az az oldal sem fog maximális értéket kapni, amelyik tökéletesen rendben van. Ez tehát határozottan nem a fejlesztő hibája, a minél magasabb pontszámra azonban ilyenkor is lehet törekedni 🙂
Igen, a Google Analytics is képes mérni egy webhely sebességét. Ha tehát telepítve van az oldalon a mérőkód (és aki bármilyen szinten is hasznot akar húzni a weboldalából üzletileg, annak telepítve van), akkor nincs más hátra, mint az irányítópulton belül a Viselkedés menüpontra kattinva előcsalogatni a Webhelysebesség fület, ahol hosszútávú adatokból kinyerve láthatjuk többek között az oldalunk átlagolt betöltődési sebességét (illetve ezer másik, hasznos adatot), így talán a pillantnyi szerver-leterheltségtől leginkább független képet ennek az eszköznek a használatával kaphatjuk.
A Pingdom egyike a legnagyobb webhely-felügyeleti szolgáltatásoknak, de a legismertebb szolgáltatása az ingyenes weboldal sebességmérő eszköze.
Szintén 0 és 100 pont között mér, az itt kapott érték azonban 12 különálló egységre bontható – amikre szintén egyéni értékeket kap az oldalunk. A szolgáltatás nagy előnye, hogy tárolja az egyes oldalakon végrehajtott összes teszt eredményét, ezáltal később össze is lehet hasonlítani weboldalunk sebességének változását.
A GTmetrix szintén nagyon és méltán népszerű weboldal sebességelemző eszköz. A használata ennek az egyik legegyszerűbb, kezdők is hamar el tudják sajátítani.
Az eszköz egyik leghasznosabb tulajdonsága, hogy átfogó elemzést biztosít a Google PageSpeed Insights és a YSlow eredményeinek összefoglalásával. Ebben az oldal tetején felsorolva láthatjuk a teljes betöltődési időt, az oldal méretét és a lekérések számát is. Az eszköz egy vízesés-diagramban is megjeleníti a lekérések listáját, így könnyedén azonosíthatóak a problémás területek.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”color” section_id=”osszefoglalas” margin_bottom=”0″][vc_column width=”1/4″][vc_custom_heading text=”10.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:90px” css=”.vc_custom_1547482710241{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”Összefoglalás” heading=”h3″ btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Szerencsésen túljutottál a Nagy Sebesség Útmutatón. Gratulálunk, és köszönjük, hogy elolvastad! Reméljük, hogy legalább néhány tanács a gyakorlatban is hasznosítható lesz számodra, és gyorsítani tudsz a weboldalad betöltődési sebességén!
Ha meg esetleg még maradtak kétségek benned afelől, hogy mennyire fontos egy weboldal sebessége a felhasználói élmény szempontjából, akkor igyekszünk azokat nagyon gyorsan eloszlatni. A gyors betöltődés ugyanis az online piacok legfontosabb kulcstényezője (feltételezve azt az alapvetést, hogy nem egy gány oldal töltődik be gyorsan, mert az hiába gyors). Az online megjelenés elsősorban az ügyfelek kényelmét kell, hogy szolgálja, mindezt a megfelelő információkkal, termékekkel vagy szolgáltatásokkal, a megfelelő időben, a megfelelő helyen, és természetesen a megfelelő ügyfeleknek.
Ezek közül egyik sem lehetséges akkor, ha a weboldal sebessége nincs összhangban az egyébként kommunikálni kívánt minőséggel, és a potenciális ügyfelek idő előtt elkattintanak, mert megunják a várakozást.
A sebesség tehát nemcsak fontos, hanem egyre fontosabb, mert – bár önmagában látszólag nem képes új ügyfeleket hozni -, a hiánya már rövid távon is képes elriasztani a látogatóidat.
A cikk elkészítésében nagy segítséget nyújtott többek között a Kinsta tudásbázisa és hasznos cikkei.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row]