blog.7digits-dev.eu

Tag: stratégia

  • Hogyan égess el sok pénzt marketinggel?

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Amikor egy kisebb vállalkozásnak, vagy akár egy régóta a piacon lévő nagyobb vállalatnak nincs elég forrása online marketingre, az nyilván komoly akadálya a növekedésnek. Arról marketing alapismeretek címén már írtunk, hogy hogyan csinálj marketinget kevés pénzből, létezik azonban az ellentétes probléma is. Van a piacon néhány olyan vállalat, mely – bár számottevő büdzsét költ el marketingre – olyan retardált marketing hibák mértani sorozatát képes előállítani, hogy minden online marketing költése a végén jobb esetben tiszta veszteség, rosszabb esetben komolyan árt a saját brandjének.

    A józan paraszti ésszel is csapnivalónak tűnő menedzsmentdöntések legsötétebb bugyrai láttán önkéntelenül is eszébe jut az embernek, hogy vállalaton belül valakinek esetleg pont ez az érdeke – más magyarázat egyszerűen nem kínálkozik az amatőr döntések e szintjére… Mindeddig a 7Blogon nagyon mostohán bántunk azokkal a kollégákkal, akik egyszerűen csak minden eredmény nélkül akarnak (vagy kénytelenek) pénzt költeni – mostantól azonban felhagyunk ezzel a kirekesztő gyakorlattal.

    Ezúttal nem kísérlem meg a logika szűrőjén keresztül megérteni az első látásra is ostoba vezetői döntések sorozatát, inkább igyekszem eddigi tapasztalataink alapján tippekkel szolgálni azoknak, akiknek azt az embert próbáló feladatot dobta a gép, hogy lehetőség szerint a siker leghalványabb reménye nélkül kell elkölteniük egy aggasztóan nagy összegű online marketing büdzsét – méghozzá határidőre… Íme a legdrágább hibák a profi ligából, avagy így égesd a pénzt feleslegesen:

    Klasszikus online marketing hibák

    Rendelj lájkokat

    Stratégia: Ok, ez már tényleg ritka klasszikus, de épp ezért ne hagyjuk ki! Egy csomó, a szakmai továbbképzését a századfordulóval egyetemben lezáró vezető hiszi még mindig azt, hogy a Facebook oldal lájkolóinak száma bármennyire is értelmes minőségi indikátora az online marketingnek.

    Kivitelezés: Keress egy ilyesmire kétségbeesett helyzetében még vevő harmadik világbeli ügynökséget, és fizess nekik rengeteg pénzt 20 ezer Facebook lájkért. Ebből lehetőség szerint 19 ezer indiai legyen, 900 a nyereményjáték miatt jöjjön, a maradék 100 meg lehet a kolléga.

    Bónusz tipp: Ne kérj be árat, mert akkor 100 dollárt sem fogsz tudni elkölteni – sokkal eredményesebb, ha előre közlöd a büdzsét: maximum 20 000 dollárod van az egészre… Nem fognak vitatkozni, ráadásul aznap igazi multis megmondóembernek is érezheted magad. Hízott az egód, feleslegesen égett a pénz – mi kell még?

    Keress sikerdíjas ügynökséget

    Stratégia: Ha pénzt kell égetni, nem szégyen visszatérni akár az 5-10 éve lejárt lemezekhez sem. Igaz, hogy itthon már a legkezdőbb döntéshozók is megértették, hogy miért nem dolgoznak ügynökségek sikerdíjas konstrukcióban, azért egy próbát megér a dolog.

    Kivitelezés: Készülj fel rá, hogy sokáig kell keresned, de ha találsz egy sikerdíjas konstrukciót bevállaló ügynökséget, az biztos jele annak, hogy a társaság a legalapvetőbb üzleti összefüggéseket sem ismeri. Bár a sikerdíjjal látszólag pont a pénzt nem tudod elégetni, a valóságban elég hátradőlnöd és páholyból figyelni, ahogy az amatőrök tükörselyem jó szándékkal és sok-sok munkával széttrollkodják a vállalatot alattad.

    Bónusz tipp: Kösd össze ezt a technikát az alább található mikromenedzsment módszerrel és egy egész amatőr cirkusz lesz a jutalmad; kapkodás, káosz, ad-hoc ötletelések, hónapok alatt kiégő kollégák, összeveszések, dráma és persze nulla eredmény!

    Marketing hibák hirdetéssel

    Hirdess egy vacak oldalra

    Stratégia: Mindegy, hogy a tartalom, a UX vagy a befogadhatóság rossz egy oldalon, az eredmény ugyanaz: a látogatók pillanatok alatt otthagyják az oldalt – ebben pedig komoly pénzégetési potenciál rejlik!

    Kivitelezés: Keresd meg a retek weboldalad legrosszabbul konvertáló landing oldalát – még izgalmasabb, ha nincs méréstechnikád, mert akkor mehet találomra is… Kezdj el hirdetni rá, de “ami a csövön kifér” jelleggel! Pár hét múlva elégedetten konstatálhatod, hogy a hirdetésre szánt büdzsé minden látható eredmény nélkül lepörgött. Utána fizess az ügynökségnek egy hasonló összeget egy hosszú riportért, amiben rengeteg corporate bullshit közepette mesebeli hatékonysággal kimosdatnak téged a nyilvánvalóan retardált döntés következményeiből.

    Bónusz tipp: Ha nincs igazán retek oldalad, akkor bármelyiket gyorsan és hatékonyan le tudod húzni sok irreleváns AdSense hirdetés megjelenítésével. Elég 1-2 pénisznagyobbító vagy örökélet-ingyensör hirdetés, és garantáltan elnavigál még az a látogatód is, aki amúgy tényleg a kontakt űrlapot kereste. (Ha azt hiszed, ez nem konkrét példa volt a magyar valóságból, akkor nagyon tévedsz…)

    Célozz mindenkire keresőmarketinggel

    Stratégia: A szaknyelven Shut up Google and Take My Money-nak is hívott technika már igen szofisztikált pénzégetési módszer, és elsősorban nagy, kompetitív piacokon működik, ahol a hirdetési költségek magasak.

    Kivitelezés: Hirdesd rá a weboldalad nyitóoldalát Google Ads-ben minden létező kulcsszóra. A PPC-s kollégáknak add ki, hogy hajnali fél 4-kor is első akarsz lenni minden keresésre, még akkor is, ha Tanzániából keresnek rád – ahová amúgy nem is tudsz szállítani. Mindegy, mit keresnek a nyomorultak, téged találnak meg és kész! Kellően nagy piacon úgy fog füstölni a pénz, hogy ahhoz képest a Snoop Dogg turnébusza alpesi levegő lesz…

    Célozz mindenkire Facebookon

    Stratégia: Az előző technika facebookos változata, ahol a display jelleg és a platform emelkedő hirdetési árai miatt még könnyebb dolgod lesz. Elsősorban kétségbeesett év végi pénzégetésre ajánlott!

    Kivitelezés: Ugyanúgy landing oldal és 18-65 korosztályban Tanzániától Bangladesig célzás mindenkire, akinek két füle van és nem szatyor! Mivel kattintásra hajtasz, evidens, hogy valami tök más kampánycélt érdemes beállítanod, például elérést.

    Bónusz tipp: A Facebook hirdetéskezelőjében van egy Accelerated Delivery opció, amit kifejezetten az agresszív költésre talált ki a kék óriás. A hatás minden várakozásodat felül fogja múlni: akár több millió forintot elégethetsz óránként. Nem elírás: óránként! Ez a marketing hibák közül az egyik legköltségesebb!

    Marketing hibák tartalommal

    Gyártass drága tartalmakat, de ne hirdess rá

    Stratégia: Ha nincs kedved hirdetni, akkor ez lesz a Te pályád; gyártass le sok-sok cornerstone cikket, majd “felejts el” ráhirdetni.

    Kivitelezés: A folyamatos minőségi tartalom a legdrágább és leghatékonyabb marketingeszköz, amit azonban kiválóan használhatsz eredmények nélküli pénzégetésre is, ha nem biztosítod, hogy a célcsoportodat el is érjék ezek a tartalmak.

    Bónusz tipp: Egy dolog húzhatja keresztül a számításodat, mégpedig az, ha az ügynökség odafigyel a tartalmak on-page SEO-jára, mert ez esetben alattomosan kezdenek majd odaszivárogni az organikus látogatók a cikkeidre. A megoldás egy sima noindex beállítás az oldalakon – a főnökeid soha nem jönnek rá, és garantáltan egyetlen látogatód sem lesz organikus forrásból, bármit optimalizálgat az az aljas kis ügynökség…

    Írj egy középszerű blogot

    Stratégia: A marketing hibák előző technikájának feljavított változata, mely trójai falóként középtávon is képes ártani. A céges blog – amennyiben jól csinálják – a teljes marketing tölcsérben részt vesz, a branding szíve és a konverzió lelke. Értelemszerűen, ha középszerűre sikerült, akkor ugyanezen okok miatt a marketing tölcsér teljes egészét (plusz a brandinget is) képes tönkretenni.

    Kivitelezés: Zaklasd a szövegírói gyakorlattal nem rendelkező legifjabb, legtapasztalatlanabb kollégákat, hogy generáljanak tartalmakat a céges blogra – bárminemű tartalommarketing stratégia nélkül! Ne aggódj, ez is egy szakma – teljesen ki van zárva, hogy jót fognak csinálni. Az igazán unalmas, középszerű, hosszú és bonyolult darabokra hirdess rá – garantáltan nem lesz eredmény.

    Bónusz tipp: Közvetlenül ugyan sokkal kevesebb pénzt égetsz vele, mint az ügynökségi tartalmakkal, ugyanakkor az online marketing hibák közül ez az, amit simán ráfoghatsz a kollégákra, hiszen betű szerint azt csináltatod velük, amit a tartalommarketing cikkek és könyvek leírnak – épp csak a minőséget relativizálod. Ha az ifjú kollégákat a felmondásig szekáltad a tartalomgenerálással, akkor a következő konferencián azt is elsírhatod, hogy munkaerőválság van, és a mai pályakezdők egytől egyig elkényeztetett, hálátlan kis nyikhajok! Az előadásod végén garantált a vastaps!

    Videótartalmak átgondolatlanul

    Stratégia: Írott tartalmakkal is lehet szépen pénzt égetni, de az a gyenge kezdők játszótere; a profik a sokkal drágább – és sokkal gyakrabban kudarcra ítélt – mozgóképes tartalmakkal égetik a büdzsét.

    Kivitelezés: Az nyilvánvaló, hogy olyan scriptet kell kitalálnod, amihez egzotikus helyszínek és statiszták tömegei mellett komoly technológia is kell – de a hatékony pénzégetésnek nem ez valódi titka. A marketing hibák között az igazi pénzégető mesterfogás, ha olyanra csináltatod a videót, ami a majdan választott disztribúciós csatornának egyáltalán nem felel meg; például Facebookon tolod a 20 perces image filmedet, szigorúan hideg közönségnek, munkaidőben…

    Bónusz tipp: A videó legelején legyenek rém idegesítően rázkódó GoPro-s akciófelvételek, vagy sok prezis ki-be zoom, az ügynökségednek meg add ki, hogy csak hétköznap ebéd után tolhatja a disztribúciót – évtizedes online marketing bölcsesség tudniillik, hogy a frissen meghánytatott célcsoport kisebb valószínűséggel vásárol…

    Marketing hibák fejlesztéssel és technológiával

    Vegyél fel 10 fejlesztőt, akik hegesztik az oldaladat

    Stratégia: Nincs annál szebb, mint amikor egy totál máshoz értő vállalat belső fejlesztésbe fog – fejlesztési tapasztalat és megfelelően képzett fejlesztési vezető (ráadásul projektmenedzser) nélkül.

    Kivitelezés: Vegyél fel 10 belsős fejlesztőt, közvetlenül a CEO alá – aki amúgy havi 15 napot külföldön tölt, a többit meg meetingeken -, és beszéld rá, hogy neki kell menedzselnie a weblap fejlesztését! Bármilyen rendszert is javasolnak a fejlesztők, hasonlíttasd össze velük az opciókat egy-egy 20 oldalas tanulmányban, majd hozd meg azt a döntést, hogy mindenből sajátot kell fejleszteni. Tartalomkezelőt, e-mail-marketing szoftvert, webshopot – ha igazán tökös vagy, akkor a szerver operációs rendszerét is!

    Bónusz tipp: Egyetlen dologra kell még figyelned: online marketingest a közelébe se engedj a fejlesztőknek, mert ha kijavítják a marketing hibák mindegyikét, akkor a végén még konvertálni fog az a weboldal… Ezzel a módszerrel tízmilliókat tudsz elégetni havonta, és ha véletlenül kész lesz az egész, gyere el hozzánk, hogy közölhessük veled a jó hírt: marketing szempontból fos az egész, és kezdheted újra nulláról.

    Fejlessz mobil applikációt

    Stratégia: Elsősorban azoknak ajánlott, akik azért az eredmény látszatával szeretnének kevéssé tetten érhető marketing hibák mellett pénzt égetni.

    Kivitelezés: Csináltass egy mobil appot, lehetőleg háromszor teljesen újratervezve az egészet a fejlesztés legutolsó szakaszában. Amikor kész, hirdess rá, de mintha nem lenne holnap! Fontos, hogy UX-es ne lássa, különben elkezdik letöltögetni, meg használni.

    Bónusz tipp: Csak olyan funkciókat rakass bele, amit amúgy a weboldalon sokkal kényelmesebben meg tudnak tenni a látogatók, és feltétlenül írd elő a fejlesztőknek, hogy nemcsak lassúnak és csúnyának kell lennie, de lehetőleg legyen benne 8-10 kőkemény bug is, ami úgy felidegesíti a célcsoportodat, hogy egy életre leszoknak arról, hogy nálad vásároljanak!

    Idegesítsd az embereket nem reszponzív oldallal

    Stratégia: Szép-szép, ha ég a marketing büdzsé, de azért közben ne felejtsünk el középtávon is ártani a cégednek!

    Kivitelezés: A marketing hibák közül ez az, ami még egyszerű is – elég egy apró változtatás a weboldaladon: tedd teljesen használhatatlanná mobil eszközökről. Ne látsszon a fél oldal mobilról, essen szét, legyen csúnya vagy egyszerűen csak olvashatatlan – a lehetőségek végtelenek (a legtöbb cégnél ez amúgy itthon alapból adott). Túl sok marketing büdzsét ugyan közvetlenül nem éget el, cserébe közvetetten konkrétan le tudja felezni az online-ból származó bevételeket (a látogatások több mint fele ugyanis ma már mobilról jön).

    Bónusz tipp: A főnökeidnek mutogathatod desktopon a tipp-topp weboldalt, és gőzük sem lesz, hogy mitől esnek a bevételek…

    Állj neki a SEO-nak 3 hónap runway-jel

    Stratégia: Ha már nagy a baj, és ég a lábad alatt a talaj, akkor ezzel a módszerrel tudsz egy kicsit alásegíteni majdani utódod pénzégetésének – ne légy önző, gondolj a kollégákra is!

    Kivitelezés: Költs havi pár milliót SEO-ra, de szigorúan csak három hónapig, mert ha tovább csinálnád, még véletlenül lenne eredménye. A SEO-szakértők tartalomjavaslatait instant iktasd a süllyesztőbe, és hívd fel a figyelmüket, hogy ne dumáljanak bele más területébe, csak melózzanak szép csendben a pénzükért!

    Bónusz tipp: Ha minden ármánykodásod ellenére is eredményt érnek el a buzgómócsing kis SEO-sok, akkor egyszerűen rakd át a weboldaladat valami igazán retek, olcsó tárhelyszolgáltatóhoz, amelyik garantálja a 20 másodpercnél nem gyorsabb oldalletöltést – onnantól szinte mindegy, mit csinálnak…

    A marketing hibák legászabbika

    Startégia: Vannak olyan B2B iparágak, ahol akármit csinálsz, a vásárlók csak jönnek és jönnek a weboldalon keresztül. A megállíthatatlan lead generálás és a növekvő bevételek végére a B2B marketing hibák aduászával, egy megfelelően elkészített űrlappal tehetsz véglegesen pontot…

    Kivitelezés: Egy középszürke alapon halványszürke betűkkel (9-es betűméret!) szerkesztett űrlapra lesz szükséged, olyanra, ami hosszabb, mint a Gyűrűk Ura. Mindent kérdezz meg benne, a látogató anyukájának a telefonszámát is!

    Bónusz tipp: Az utolsó kérdés lehetőleg legyen a “Kérlek pötyögd be az Anyám Tyúkját bináris kódban, hogy biztosak lehessünk benne, hogy nem vagy robot…” mező – a nullára zuhant lead mennyiségért itt és most pénzvisszafizetési garanciát vállalok Neked!

    E-mail marketing hibák

    Fordíts rengeteg időt nem konvertáló e-mail-marketingre

    Stratégia: Első látásra az alapvetően ingyenes e-mail-marketing csatorna felesleges pénzégetésre tökéletesen alkalmatlan – de csak első látásra – közvetetten ugyanis remekül égethető vele a zseton…

    Kivitelezés: Nem kell mást tenned, mint mindenféle tesztelés, szegmentáció és perszonalizáció nélkül kitolni a középszerű e-maileket. Lehetőleg addig küldözgesd a heti hírleveleket, amíg egyetlen feliratkozód sem marad, hiszen akkor majd vehetsz e-mail-listákat drága pénzért.

    Bónusz tipp: Ha mégis olvasgatják az emailjeidet, akkor egyszerűen csak tegyél bele minden információt képekben – a legtöbb fiókban azonnal spam-be kerül, de ahol nem, ott az email kliens nagy valószínűséggel amúgy is tiltani fogja a képek megjelenítését, így lényegében üres emaileket fogsz küldözgetni.

    Spameld szét azt is, aki amúgy vásárolt tőled

    Stratégia: Ha valaki olyan retardált volt, hogy bevételt generált neked, miközben te lángszóróval próbálod pusztítani a fizetőeszközt, akkor nincs mit tenni: ezektől a kellemetlen egyénektől meg kell szabadulnod – méghozzá az online marketing hibák egyik legrégebbikével.

    Kivitelezés: Ha vásároltak tőled valamit, akkor kezdd el küldeni azokat a rémesen marketingszagú, sablon e-maileket, amiket mindenki annyira utál. Addig told, amíg le nem iratkoznak, sőt, az igazán bátrak utána sem hagyják abba, mert valljuk be, ezt a technikát azért csak egy jó kis NAIH-büntetés koronázhatja meg. Ennek a technikának a hazai ásza az a cég, amelyik férfi keresztnévvel rendelkező ügyfeleinek is minden évben Boldog Nőnapot kíván – nem vicc, én magam is kapom minden évben!

    Vegyél e-mail-listát

    Stratégia: Ha a NAIH-büntetés csak nem jön, akkor nincs mit tenni – nagyságrendekkel szélesebb tömegek alatt kell csapágyasra járatnod a sz*pórollert!

    Kivitelezés: Az ordas marketing hibák egyik legegyszerűbbike, hogy jó olcsón veszel valami nagy-nagy e-mail-listát, majd a “Teszek a GDPR-ra” felkiáltással elkezdesz nekik marketingüzeneteket küldözgetni. Pénzt közvetlenül ugyan nem fogsz vele égetni, de a NAIH-ejnye-bejnye mértéke megnyugtató mértékben megvágja majd a kasszádat!

    Bónusz tipp: Az emailekben lévő leiratkozás linket irányítsd egy speciális landingre, ahol az “Itt pattogj, Paraszt” főcím után belinkeled a NAIH bejelentő oldalát – ez a fajta közvetlen, nyíltan flegma kommunikáció bárkiből képes kihozni a dühtől fuldokló trollt… A “Paraszt” kis p-betűvel talán még sértőbb, de ezt már tényleg érdemes A/B-tesztelni…

    Menedzsment alapú marketing hibák

    Mikromenedzselj, vagy mikromenedzseltess másokat

    Stratégia: Az online marketing dilemmák örökös császára az a kérdés, hogy a CEO-nak tetszik-e az új weboldal színe… A magyar ego és a mikromenedzselési szokások hazai kombinációja pedig számodra a mennyország kapujának kulcsát őrzi!

    Kivitelezés: Minden online szakmai döntést delegálj olyan döntéshozóhoz, aki garantáltan nem ért hozzá. A technikai jellegű kérdések tekintetében ezt sajnos időnként még be is látják a menedzserek, így inkább design, UX és szöveges részek terén próbálkozz, az olyan, mint a foci, a politika vagy az orvoslás: mindenki úgy érzi, hogy ért hozzá. Rövid távon ugyan nem égetsz el sok pénzt, de középtávon biztos lehetsz benne, hogy minden marketing tevékenységed kudarcba fullad majd, ráadásul semmi sem lesz kész határidőre.

    Bónusz tipp: Az ügynökséged 10+ éves UX tapasztalattal rendelkező középvezetőjét a közelébe se engedd a főnöknek, még a végén rájön a főnök, hogy annyi köze van a dizájnhoz, mint agymosásnak a nagymosáshoz. A tökéletes megoldás, ha elküldesz neki egy UX marketing hibák című cikket, mert ha egyet elolvasott, akkor már fel sem merül benne, hogy nem ért hozzá…

    Kezdj egyszerre 27 dologgal

    Stratégia: Remek pénzégetési lehetőség, különösen a kis büdzsével rendelkező cégeknek – és még egyszerű is.

    Kivitelezés: A marketing hibák között szaknyelven csak Ajtóstul a házba technikának nevezett dolog alapja, hogy bűntudatot generálsz a menedzsmentben, amiért a cég online aktivitása oly gyalázatos. Amikor nekibuzdulnak, hogy “hajrá, online marketing”, akkor simán csak keress egy középszerű ügynökséget, és kérj tőlük mindent egyszerre: Facebook hirdetések, Google Ads, LinkedIn, SEO, tartalommarketing, automatizáció, egyedi fejlesztések, chatbot – és persze 25 image film Ausztráliában forgatva.

    Bónusz tipp: Két dologra figyelj: 1. ne legyen méréstechnikád, mert az alapján egy csomó mindent lehet javítgatni! 2. stratégiát nehogy írjanak neked, különben később kiderül, hogy nem lelkes és szorgalmas voltál, hanem egy dilettáns, kapkodó amatőr.

    Vegyél fel belső marketingest – egy csavarral

    Stratégia: Az egészen pontos megfogalmazás az, hogy vegyél fel marketingest, és várj el tőle mindent! Elsőre ugyan nem éget el több pénzt, mint egyetlen plusz fizetés, de türelem: potenciálisan a céget is bedöntheted vele, úgyhogy nézzük is meg, hogyan kell csinálni.

    Kivitelezés: E stratégia titka, hogy már az álláshirdetést úgy fogalmazd meg, hogy az ideális jelöltnek az online marketing minden egyes területéhez kelljen értenie: SEO, tartalmak, social, automatizáció, chat, PPC, pszichológia, UX design – és minden más. Ezután nincs más dolgod, mint beleírni a hirdetésbe egy kezdő marketing asszisztens fizetését, és láss csodát, csupa olyan jelentkeződ lesz, akik semmihez sem értenek igazán, de minden területen szuperhősnek hiszik magukat, ezért az ég egy adta világon mindenbe beleszólnak, amit az ügynökséged csinál – a költséges marketing hibák mindegyikét elkövetve egy idő után.

    Bónusz tipp: Az egész úgy igazán zseniális, ha Te alapvetően offline-ban vagy profi, mert ugyan ki róhatná fel neked később, hogy nem a megfelelő embert vetted fel, ha egyszer Te sem értesz az online-hoz? Mintha a beosztottjai teljesítményéért valaha is a főnökük lett volna a felelős Magyarországon… 🤷‍♂️

    Dolgozz egyszerre hét ügynökséggel

    Stratégia: Rendkívül szofisztikált pénzégetési módszer, mert rengeteget tudsz költeni, ugyanakkor olyannyira lelassítod a folyamatokat, hogy szinte soha semmi nem készül el határidőre.

    Kivitelezés: Bízz meg egyszerre hét ügynökséget, de mindegyiket csak egyetlen apró részfeladattal. Kizárt, hogy a kommunikációt képesek legyenek összehangolni, így kínjukban jó eséllyel egymás torkának esnek, Te pedig nézheted páholyból az Ordas marketing hibák című szappanoperát!

    Bónusz tipp: A hirdetéseket kezelő ügynökség Excelben riportoljon, mert azt bármikor át tudod írni, ha esetleg mégis valós teljesítményt kérnek rajtad számon – a hirdetéskezelőbe úgysem néznek bele a főnökeid – úgyhogy hajrá Excel!

    Pénzmáglya külföldi piacra lépéssel

    Stratégia: Ha a büdzséd mérete alapján lokalizáltabb piacokon akár sikeres marketinget is folytathatnál, akkor bármikor előveheted a branding + nagy, kompetitív piac kombót.

    Kivitelezés: A külföldi piacralépéshez keress 8-10 nagy méretű, erősen versenyző nemzetközi piacot (USA, Kína, UK, Németország és az Emirátusok mindenképpen legyenek közöttük). Kezdj el ezeken egyszerre dolgozni – lehetőleg branding kampányokkal, ugyanis azok mindig a legdrágábbak, ráadásul még középtávon is nehezen mérhetőek – nemhogy 1-2 év távlatában. Bármennyid is van, garantáltan el tudod égetni, hiszen ahelyett, hogy egy piacon követnéd el az elkerülhetetlen kezdeti hibákat, ezt egyszerre 8-10 helyen tudod megcsinálni.

    Bónusz tipp: Az amúgy is drága tartalommarketing 8-10 nyelvre fordításával még jobban fel tudod pörgetni a bankók hamvasztását – ezt semmiképp ne hagyd ki!

    Marketing hibák és ami mögötte van

    Mint talán a fentiekből kiderült, ezer és egy módja van annak, hogy egy vállalat feleslegesen dobjon ki pénzt az ablakon “online marketing” címszó alatt. Amikor az eredmények végül csak nem jönnek, akkor persze lehet hibáztatni a marketingest, az ügynökséget, a tartalomgyártásra képtelen kollégákat, vagy tetszés szerint épp azt, aki szembejön – persze a valóság ennél sokkal egyszerűbb…

    Az online üzletfejlesztés már itthon is – pláne kompetitív külföldi piacokon – egy nagyon nehéz dolog, amit csak és kizárólag okosan menedzselt, profi és nem utolsó sorban türelmes, a realitásokat ismerő és elfogadó csapatok tudnak megugrani (általában ügynökségi és belső erőforrások gondosan menedzselt együttműködésének keretében).

    Vezetői oldalról ezért az első lépés belátni, hogy nincs olyan eszköz, személy, ügynökség, módszer, vagy stratégia, ami ezt a nehéz feladatot könnyen, olcsón és gyorsan ki tudja pipálni. Épp ezért érdemes kellő alázattal és türelemmel hozzáállni, összerakni azt az ütős csapatot, és megpróbálni hosszú távon megtartani őket, nem elkövetve a fenti marketing hibák valamelyikét…

    UPDATE 2021: Ha tetszett a cikk stílusa, akkor a weboldal fejlesztés városi legendái imádni fogod… 😉

    Ha ismersz valakit, akinél fején találja a szöget az irónia, akkor kérlek, ne habozz megosztani vele ezt a cikket – a kommenteknek pedig még ennél is jobban örülünk! 🙂

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Piacmeghatározás a realitás talaján – Az arany fogkrém meséje

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Létezik egy visszatérő tévedés – elsősorban a vállalkozói pályán kevésbé tapasztalt kollégák között – a piac meghatározása során, mely különösen a kisebb, innovatív vállalkozásokra jellemző, de néha azért látni a középvállalatoknál is. Kolléga mondjuk egy innovatív fogkrémet készül piacra dobni, benne aranydarabkákkal, mert az jót tesz a fogaknak. Más gyártók ezt még nem találták ki, Ő az első, aki ilyet csinálna, szabadalom van, engedélyek rendben, szakmailag kísérletekkel alá van támasztva a dolog – tehát az újdonságot most ne kérdőjelezzük meg; mondjuk, hogy minden szempontból valid a dolog.

    Akár saját előrelátóan prudens buzgósága, akár egy reménybeli befektető által támasztott üzleti tervezési kényszer miatt elkerülhetetlen a piac meghatározása, így Kolléga büszkén veti papírra (Excelbe) a majdani siker megkérdőjelezhetetlen bizonyítékát:

    Piac = mindenki, akinek foga van, tehát a Föld populációjának 80%-a…

    Innen már semmi akadálya annak, hogy öt év múlva a teljes fogkrémpiac 50%-át a sajátjának vizionálja, nem elmulasztva hozzátenni, hogy Ő konzervatívan tervez, így

    “ha csak a piac 1%-a lesz a miénk”

    5 éven belül, akkor is olajtankerekkel kell majd hordani az üzemanyagot a motoros kaszába…

    Csahogy nem lesz – nemhogy a piac 1%-a, hanem a 0,0000001%-a sem. Semennyi – annak ellenére, hogy az innováció amúgy életképes lenne, a piac meghatározása hibás lesz és az ebből levezethető marketingstratégiai hibák miatt eredménytelenül fog elégni az összes pénz.

    De miért?

    Például azért, mert az arany fogkrém 20%-kal drágább, mint a piacon lévő termékek, így nem mindenki tudja majd megfizetni. Azok közül, akik meg tudnák sem mindenki akarja majd megfizetni. Aztán azért sem, mert sokan hozzászoktak egyik-másik ismert gyártó fogkrémjéhez, és elégedettek a hófehér, hollywoodi mosolyukkal és kész. És azért sem, mert a nagy retail láncoknál nem lesz kapható (ilyenkor jön az ellenérv, hogy de akkor majd online fogjuk eladni – mintha az ingyen lenne…).

    Legfőképpen azonban azért nem lesz meghódítva az a bizonyos 1%, mert hallani sem fog az arany fogkrémről – ezt matematikailag fogom bebizonyítani alább…

    Egy szó mint száz, a piac meghatározása a fenti leegyszerűsítő módszerrel nem csak teljesen tévútra viszi a kezdő vállalkozókat, hanem egyenesen toxikusak az egész üzleti entitásra nézve, mert nem vesznek figyelembe olyan tényezőket, amik a mindennapokban igenis befolyásolják az üzleti eredményességet, és elviszik a fókuszt arról a niche-ről, ahonnan amúgy elindulhatna a dolog a siker irányába.

    Valóban olyan fontos a piac meghatározása?

    A piac mérete azért alapvető kérdés, mert gyakorlatilag minden más üzleti döntés ettől függ majd, bármely gazdasági társaságnál. Ha például elég nagy a magyar piac, akkor nem kell külföldi piacra lépésben gondolkodni. Ha azonban a növekedés itthon korlátos, akkor eleve úgy kell felépíteni a céget, a csapatot, a weboldalt, a marketinget, a számlázást, a logisztikát és minden mást, hogy régiós vagy éppen globális üzletmenetben tudjon gondolkodni a cég.

    Piac a valóságban

    Írtam már erről annak idején a Startupdate-en, de nézzük meg ezt mélyebben! A fenti példánál maradva a piacot érdemes több körben meghatározni. A piac meghatározása során először a teljes piac méretét nézzük meg, ezt hívjuk TAM-nak (Total Available Market). Ezek azok a vásárlók – egyelőre geolokációs korlátozás nélkül – akik számára a jelenleg fogyasztott termékkel szemben reális alternatívaként szóba jöhetne az arany fogkrémünk, mert szükségük van rá. Nem biztos, hogy meg tudja fizetni, nem biztos, hogy hall róla, eléri, stb., de szüksége van rá. Mint fentebb már említettem, e vásárlói kör legnagyobb része nem is fog hallani róla; pláne nem fogja tudni megvásárolni – sima logisztikai problémák miatt.

    A piac következő szintje a SAM (Servicable Available Market), akiket egyáltalán ki tudnánk szolgálni. Kezdetben képtelenek vagyunk 150 konténer arany fogkrémet gyártani, így egyszerűen nem tudjuk eladni annak, akinek nem jut… Ausztráliába szállítani pedig egyelőre drága lenne ilyen kis mennyiségben, úgyhogy nem csak mennyiségi, hanem területi korláttal is számolnunk kell.

    Ezt követi a valódi piac meghatározása, azaz a SOM (Servicable Obtainable Market). Ezek azok, akiket a jelenlegi üzleti modellünk alapján meg tudunk célozni. Például, ha az átlagos ügyfélszerzési költségünk 1 dollár (tök mindegy, hogy milyen csatornán), a marketingbüdzsé pedig 20.000 dollár, akkor ha a fene fenét eszik, sem lehet elsőkörös ügyfélből húszezernél több. Persze, az ügyfél visszatérhet, újra vásárolhat, de azt sokkal inkább a hosszútávú ügyfélértékben szoktuk mérni, nem pedig az akvizíciós költségre diszkontáljuk vissza.

    Bizony, a kőkemény realitás az, hogy a marketingre fordítható büdzsé és az ügyfélszerzési költség fogja meghatározni az elérhető piac, azaz a SOM méretét – nem pont így szokott történni a piac meghatározása, pedig ez a reális megközelítés. Ha mondjuk hirdeted a termékedet, páran rád találnak online, és megjelent egy cikk is rólad a Heti Fogkrémkörkép című elitmagazinban, akkor van három csatornád, amire meg lehet határozni az ügyfélszerzési költséget (ezt az angol Customer Acquisition Cost terminológia alapján szaknyelven csak CAC-nak hívjuk). Hirdetés, organikus csatorna és PR – működő méréstechnika birtokában mindegyik csatornára külön meg lehet mondani, hogy mennyi a CAC.

    Egyes iskolák szerint a TAM felett van még PAM is, akit mélyebben érdekel, itt találja meg, hogy mi is ez. Az egyes szegmensek viszonya így néz ki:

    piac meghatározása ábra

    Egy javaslat a piacmeghatározás módszerére

    Amit a piac meghatározása során elsőként érdemes meghatározni, az nem is a teljes piac, hanem az ügyfélszerzési költség, méghozzá azért, mert ennek segítségével sokkal pontosabban meg fogod tudni határozni a valódi piacodat is, csak nem felülről, hanem alulról. A teljes marketingbüdzsé ügyfél-akvizícióra fordítható részét elosztva az ügyfélszerzési költséggel fogja megadni, hogy mekkora az a bizonyos SOM (Serviceable Obtainable Market), vagyis a kiszolgálható piac.

    Példa: havi marketingbüdzsé working (azaz akvizícióra fordítható része) = 500.000 Ft. Ügyfélszerzési költség = 1000 Ft. Abszolút nyilvánvaló, hogy ezen az adott csatornán legfeljebb 500 ügyfelet lehet szerezni havonta és a valós piac meghatározása szempontjából ez az egyik leglényegesebb tényező!

    A teljes piac ennél persze sokkalta nagyobb szokott lenni, de ez téged nem kell, hogy érdekeljen – úgysem éred el azokat az embereket. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a jó piacmeghatározás kulcsa az, hogy nem cseszed el az idődet teoretikus jövendőmondásra az “Excel mindent elbír” alapon (előre öt évre), meg A Fogkrém Király HVG címlapról történő alaptalan álmodozásra, hanem alámerülsz a vérmocskos realitásba, és azzal foglalkozol, ami majd valódi pénzt is hoz a konyhára (holnaptól).

    A piac meghatározása során józan paraszti ésszel belátható, hogy ha 500 forintért tudok egy ügyfelet megszerezni, és van összesen 500 ezer forintom ügyfél-akvizícióra, akkor semmiképp nem lehet ezernél több vásárlóm. Ha Józsi meg Pisti rátukmálja egy-egy haverjára is, akkor esetleg kijöhet 1002, vagy akár 1062 is, de akkor sem jöhet ki hatvanezer, pláne nem száz-, ötszáz- vagy nyolcszázezer vásárló.

    Azoknak, akik a fentiek hallatán crowdfundingban, közösségi média marketingben, SEO-ban, vagy MLM-ben kezdenek gondolkodni, bátorkodom rávilágítani, hogy

    ezek is csak csatornák!

    Mint minden csatornának, ezeknek is van saját CAC-juk (ügyfélszerzési költségük). Az összes csatorna közül pedig azt az egyet érdemes használni, amelynek a legalacsonyabb a CAC-mutatója; legalábbis mindaddig, amíg az adott csatornán elérhető vásárlók köre ki nem merül. Egyszer ki fog merülni, amit abból lehet majd látni, hogy a CAC elkezd megnőni, mígnem egy szép napon olyan magas lesz, hogy egy másik csatornán már alacsonyabb ügyfélszerzési költséggel lehet majd növekedni – értelemszerűen akkor érdemes (legalább részben) átállni az új csatornára, vagy optimalizálni a régi csatorna ügyfélszerzési költségén.

    Csak hogy ne legyen ennyire egyszerű

    A helyzetet ma az online marketingben még az bonyolítja, hogy az egyes csatornák egymásra is hatnak, tehát például egy konverzióra megfelelően optimalizált oldal csökkentheti mind az organikus forgalom ügyfélszerzési költségét, mind a hirdetési csatornák akvizíciós költségét – ebben a cikkben ennél mélyebben nem megyek bele ebbe, akit érdekel, szívesen levezetem matematikailag, hogy miért van ez így.

    Nem véletlenül mondjuk el minden ügyfélnek a 7 Digits-nél, hogy az ügyfél-akvizíciós költség az az üzleti mutató, ami a piac meghatározása szempontjából kritikus és az egyik első feladat kell, hogy legyen minden vállalkozásnál minden marketingtevékenység esetében. Amíg ezt nem tudod, addig vakon repülsz, és képtelen leszel olyan egyszerű kérdésekre tényekkel alátámasztott választ adni, hogy például

    Megérné-e megduplázni a hirdetési költséget?

    Lehet persze a piac meghatározása címén excelekbe írogatni merész számokat, csakhogy azok a számok attól nem fognak valóra válni, hogy belevésted őket az egyik cellába. B2B-ben pedig a helyzetet még az is bonyolítja, hogy az ügyfélszerzés költségét az értékesítő csapat hatékonysága is jelentősen befolyásolja. Nem mindegy, például, hogy 2-3 farmer típusú értékesítő legenerálja neked azt az  2-3 milliárdos árbevételt, vagy ugyanzért 8-10 vadász sales rohangál…

    Amikor megvan a CAC

    Amikor a piac meghatározása során megvan az ügyfél-akvizíciós költség (tegyük fel most egy pillanatra, hogy a profitábilis tartományban van), akkor jön a marketing két nagy kérdése:

    1. Mennyire lehet az ügyfél-akvizíciós költséget leszorítani idővel?
    2. Mennyi pénzt tudsz összetarhálni majomszerű fürgeséggel, hogy az egészet ügyfél-akvizícióra költsd?

    Csak ezzel a két módszerrel lehet ugyanis növelni a vásárlók/ügyfelek számát egy adott csatornán: vagy változatlan büdzsével olcsóbban szerzed őket, vagy többet költesz, és akkor többen lesznek.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column css=”.vc_custom_1568816970162{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 24px !important;background-color: #ededed !important;border-left-color: #afafaf !important;border-left-style: solid !important;border-right-color: #afafaf !important;border-right-style: solid !important;border-top-color: #afafaf !important;border-top-style: solid !important;border-bottom-color: #afafaf !important;border-bottom-style: solid !important;}”][impeka_slogan title=”Bónusz kérdés Profiknak” btn_text=”” button2_text=””]Ha profitábilis az üzletmenet, vagyis minden újabb vásárlón pénzt keresel, akkor melyikkel érdemes foglalkozni? Az ügyfél-akvizíciós költség csökkentésével, vagy a büdzsé növelésével?[/impeka_slogan][vc_tta_accordion active_section=”5645234523534111100″ collapsible_all=”true”][vc_tta_section tab_id=”1568816666218-38127d4b-9534″ title=”A válaszhoz kattints ide”][vc_column_text]

    Mivel többet költeni akár holnaptól is lehet, a CAC-ot leszorítani viszont időbe telik, a jó megoldás az, ha mind a kettővel foglalkozol. A költés emelése rövidtávon eredményez több vevőt, a CAC módszeres leszorítása pedig középtávon.

    Ha csak a marketingest korbácsolod, hogy ugyan produkáljon már feleakkora CAC-ot, mert te nem vagy elég tökös/szerencsés/ravasz/szorgalmas ahhoz, hogy több pénzt szerezz, akkor is vásárlókat veszítesz. Ha jó földesúr módjára all-in-t tolsz a pénzeddel, és érdekelje a piac meghatározása meg a CAC azt, akinek nincsen pénze halastavat fűteni Szibériában, akkor is vásárlókat fogsz bukni – csak később derül majd ki.

    [/vc_column_text][/vc_tta_section][/vc_tta_accordion][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Piac meghatározása a valóságban

    Azzal eleve baj van, ha egy vállalkozó/CEO/marketinges/ügynökség a piacot egy pillanatképnek tekinti – ugyanis nem az. Mások is innoválnak, válságok, divatok, őrületek jönnek-mennek, csatornák merülnek le, míg más csatornák profitábilisba fordulnak, így a piac a valóságban egy naponta változó valami, amit naponta meg kell hódítani.

    Létezik ugyan ez a branding nevű nagyon nehéz dolog, amit ha egy vállalkozás jól csinál, akkor idővel könnyebben ad majd el, mint mások, mert a hitelessége magasabb lesz másokénál. A branding azonban az egyik leghosszabb távú, legdrágább és egyben a legnehezebben mérhető marketingterület, így ezzel jobb úgy számolni, hogy a teljes üzleti tevékenység (marketing, ügyfélszolgálat, PR, logisztika stb.) profi működésének eredőjeként úgyis elindul egy organikus, pozitív branding hatás – a többivel meg majd foglalkozunk évek múlva, amikor már nem lesz jobb dolgunk.

    Ha a piac meghatározása előtt állsz, javaslom, hogy se statisztikák elemezgetésével, se hasraütéses álmodozással ne foglalkozz! Helyette mérd ki pár csatorna ügyfél-akvizíciós költségét, majd oszd el ezt azzal a legnagyobb összeggel, amit még ha remegő térddel is, de rá mersz szánni ügyfélszerzésre. Ez a szám lesz a valódi piacod – a többi csak szemfényvesztés, vagy olyan, legfeljebb középtávon jelentőséggel bíró mutató, amivel később még lesz időd foglalkozni –, feltéve, hogy túléled a következő pár hónapot, amikor a marketing az ügyfélszerzés érdekében elkezdi máglyán égetni a pénzt – amennyiben a számok helyett a megérzéseidre támaszkodtál, akkor talán épp egy alapjaiban hibás stratégia alapján…

    Az vagy, amit megosztasz alapon nyomd meg, kérlek, az alábbi social gombok egyikét, hátha másnak is hasznos a piac meghatározása – amúgy is ránk férnek itthon a felvilágosult vezetők. Kérdések, dilemmák, kifelejtett részletek jöhetnek kommentben.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Mosógép Marketing

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Az online marketing egyik legnagyobb előnye a mérhetősége, ennek azonban van egy rejtett veszélye is, amit saját – ügynökségi – bőrömön is megtapasztaltam már. A stratégiai szemlélettel kevésbé megáldott, vagy túlzottan magyaros döntéshozók szemében a mérhetőség száraz számokká silányítja a marketinggel elérhető leendő ügyfeleket, diplomata-útlevelet adva az online marketing hibák egyik leglátványosabbikának, valahogy így:

    Amikor a marketing tevékenység eredményes – ügyféloldalról nézve túlzottan eredményes -, akkor egy vállalatvezető, vagy marketingvezető leküzdhetetlen mikromenedzselési kényszerében nekiáll buzgón ki-be kapcsolgatni az online marketinget, mint egy mosógépet. Túl sok a meló? Minden hirdetés leáll, három hónapig marketing téren mályvaszín méla kuss legyen, mondván, hogy

    “Úgysem tudunk több ügyfelet kiszolgálni…” 😳

    (Konkrét, a 7 Digits-nél többször megtörtént példáról beszélek.)

    Másik véglet: a nagy hajtás véget ért, növekedés belassult. Bár még szégyenlősen, de szabad szemmel látható mértékben folydogál a szar a palacsintából… Mosógép marketing reakció: főkapcsoló fel, (legolcsóbb) ügynökség megkeres, holnapra kell minden. Küldjük meg a hirdetéseket, és ész nélkül gyártsunk tartalmakat – az sem baj, ha középszerű… Csakhogy a marketing

    nem így működik.

    Az online marketing hibák hatása

    A valóságban a mosógép marketing attitűddel nemhogy nem spórolsz, hanem japános hatékonysággal szét is trollkodod az előző hónapok munkáját és nehezen elért eredményeit. Soha nem szabad elfelejteni, hogy az online marketing számai mögött emberek vannak. Mind B2C-ben, mind B2B-ben: problémákkal, napi kihívásokkal, termék-, vagy szolgáltatásigényükkel a piacodat alkotó vásárlók, ügyfelek, fogyasztók. Nem pedig lélek nélküli matematikai képletek eredményei.

    Az még nem tartozik az online marketing hibák közé, ha mondjuk egy webshop eltérő súllyal, eltérő kommunikációs fókusszal és eltérő büdzsékkel dolgozik mondjuk júliusban és a Black Friday előtt egy héttel. Amennyiben teszi ezt koherens kommunikációval és egyformán magas színvonalon. Az azonban már nagyon nem OK – és a biznisznek sem tesz jót -, ha egy éven keresztül csendben van, hogy aztán a Black Friday-en próbálja megcsinálni a rövid távú szerencséjét évről évre. És itt el is érkeztünk a lényeghez…

    A tévhit legmélyebb bugyrai

    Ahhoz, hogy a mosógép marketinget és a hozzá hasonló lúzer online marketing hibák sorát képes legyél elkerülni, sokkal mélyebb változásra van szükség annál, mint hogy megtanítják ezt neked egy valamirevaló üzleti képzésen, vagy végigolvasod ezt a cikket a 7blogon.

    Az egész mögött ugyanis az az ultrarövid távú gondolkodás rejlik, ami kompletten az egész magyar – és úgy általában az improduktív péniszméregetésen túllépni képtelen balkáni – üzleti szférát jellemzi. (Tisztelet a kivételnek.)

    Azt az üzleti világot, amiben azonnal kell minden, mert nem lehet tudni, hogy a következő hónapban pozícióban lesz-e még a haver, meglesz-e még a képzett és tapasztalt alkalmazott, lesznek-e még uniós pályázatok, vagy nem jön-e épp egy válság. Azonnal, mindent – ez a szabály! Ha ugyanis nincs meg azonnal a nagy kocsi, drága öltöny, stb., akkor – így érvelnek sokan – kiesel a jólétedet megalapozó kapcsolati körből, ahová végre felkapaszkodtál (legalábbis azt hiszed). Vagy egyszerűen csak nem tűnsz sikeresnek, és nem vesznek komolyan (ilyen és ehhez hasonló hátborzongató magyarázatokat szoktam hallani az online marketing hibák legordítóbb fajtáira)…

    Ha bármennyire is kételkedsz a balkáni attitűd kőkemény valóságában, nézd csak meg, hány luxusautó áll a legolcsóbb panelrengetegek parkolóiban! Mi ez, ha nem a rövid távú gondolkodás iskolapéldája? Vagy nézd meg, hány felső vezető húzza az igát dolgozói részvényopciók nélkül, inkább a magasabb fizetést választva. Ugyanaz: rövid távú gondolkodás. Sokmilliárdos forgalmú cégeket látok hónapról hónapra, melyeket még mindig kockás füzetben menedzselnek.

    A tulajdonos inkább kivette a pénzt családi házra, kocsira, nyaralásra, drága öltönyre, vagy épp panorámás irodára. A növekedést segítő operáció innovációjára, a munkavállalók képzésére, vagy épp egy vállalatirányítási rendszerre így már persze nem futotta. Rövid távú gondolkodás jön szembe minden sarkon, és – bár a balkánon ez az attitűd mindig is erősebb volt – ez sajnos még a legfejlettebb piacokon is jellemző.

    Online marketing hibák startupoknál

    A mosógép marketing mögött rejlő kvázi örökletes üzleti jellemhiba természetesen a legifjabb generációt és a startupokat sem kerüli el. Csak ott már egy-egy befektetést követően azonnal megkezdődhet a pénz elköltése az egó fizikai alkatrészeire. Meg sem kell várni, amíg sikeres lesz a cég. Öt éves befektetői kitérőm után biztosan állíthatom, hogy azok az emberek vitték/viszik sikerre a cégüket, akik sok millió dolláros befektetést követően is innovációra és marketingre költöttek. Nem drága céges autóparkra, túlárazott irodára, vagy bármi más ego-mankóra.

    De maradjunk a marketingnél

    Privát üzleti tárgyalásokon és nyilvános előadásaim során sem mulasztom el egyszer sem elmondani, hogy ameddig nem vagy kész rá, hogy hosszú éveken keresztül told a pénzt a vállalkozásod közép- és hosszú távú eredményeit megalapozó online marketingbe, addig

    neki se kezdj!

    A marketing – igen, az online marketing is – a piacoddal történő kapcsolatépítésről szól. Márpedig az emberi kapcsolatok legundorítóbbika, amikor csak akkor jut eszedbe a másik, amikor épp akarsz tőle valamit. Vagy üres a kassza, vagy unatkozol, vagy éppen aktuálisan a segítségére szorulsz. Ezt úgy hívják, hogy féktelen önzés, és van minősített formája is, ami már egyenesen személyiségzavar.

    A saját érdekeid szerint ki-be kapcsolgatott mosógép marketing csak a felszínen tűnik átgondolt taktikai lépésnek. Valójában nem más, mint a leplezetlen önzésed online marketing hibák formájában valósággá vált manifesztációja; fűszerezve némi majdazténtudom mikromenedzsmenttel. És nem, a mosógép marketing akkor sem logikus, ha tele vagy melóval, és akkor sem, ha nem tudnál több ügyfelet kezelni, mert amikor ilyen helyzetek állnak elő, azok épp a növekedés ritka lehetőségének félénk virágai, amit nem kellene széttrollkodnod.

    Mert miről is szól a marketing?

    Amikor mi, online marketingesek optimalizáljuk a hirdetéseket, finomhangoljuk a landing oldalakat a magasabb konverzió érdekében, vagy összerakunk egy e-mail-automatizmust, akkor nem az történik, hogy mocskos kis pszichológiai trükkök tucatjaival húzunk be boldog-boldogtalant neked, hogy vegyen tőled valami szart, hanem az történik, hogy

    nem költjük el a forrásaidat olyanokra, akik ezt egyelőre csak kénytelen-kelletlen (értsd: drágán) tennék meg!

    Ehelyett megpróbáljuk olcsón elnyerni a piac irántad érdeklődő – egyelőre kisebbik – részének a figyelmét, majd a szimpátiáját, majd az elköteleződését, és végül a vásárlásban mérhető bizalmát. Amit persze a személyre szabott, figyelmes kommunikáció, és az online közvetíthető empátia minden eszközével igyekszünk megtartani. Növelve ezzel egyrészt a branded értékét, másrészt közvetlenül is fölturbózva a monetárisan is értelmezhető hosszú távú ügyfélértéket a vállalatod számára; közben kínosan ügyelve arra, hogy ezt a törékeny egyensúlyt ne zavarja meg a szokásos online marketing hibák egyike sem.

    Ha ebben a folyamatban egyszer csak úgy döntesz, hogy nem tudsz több ügyfelet bevállalni, nincs több terméked, nem vagy képes felvenni több munkaerőt, stb., és ezért látszólag tök logikusan lecsapod a főkapcsolót a teljes marketingen, akkor pont a féktelen önzés tankönyvi esetét valósítod meg. 10 leadet akartál év végéig, de a marketing 25-öt hozott a második negyedév végére. Értem, hogy kínlódás az élet, és azokat az érveket is hallom, hogy a matek meg a HR-nyomorod, meg a könyvelés szintjén jelenleg nincs szükséged többre…

    Csakhogy az üzlet nem csak arról szól, hogy neked mire van szükséged. Legalábbis rövid távon semmiképp.

    A piacodnak a fenti helyzetben például igenis szüksége van rád. Ilyenkor szerény véleményem szerint majomszerű fürgeséggel keresd meg a Frigyládánál is titokzatosabb módon elveszített tökeidet, és oldd meg, hogy ki tudd szolgálni a piacodat! Ennek lesz a jutalma a gyorsan épülő márka, a növekvő ügyfélérték és ezáltal a növekedés. Elvileg azért ülsz abban a székben, ahonnan a parancsokat osztogatják, mert te vagy képes legjobban kezelni az ilyen nehéz helyzeteket.

    Online marketing hibák helyett

    Ha nincs elég embered, akkor állítsd át a marketinget hiringra és employer brandingre. Vagy emelj árat, csinálj várólistát, szigoríts a szerződéses feltételeiden. Extrém esetben az sem a világ vége, ha az új leadjeid 100%-a lelép a magas árak miatt. Mert jobb azt konstatálni, hogy nem tudnak megfizetni, mint azt, hogy az egész korábbi kommunikációd egyedül a saját érdekeidet szolgálta, vagy hogy nem ugyanazt a bánásmódot kapják, amikor sok melód van, mint akkor, amikor kevés.

    Nyilván ez az attitűd a számok szintjén rövid távon nem lehet kifizetődő, de ha közép- és hosszú távra tekintesz, akkor már igenis az! Mert legalább nem hagytad cserben a piacodat, nem fordultál el tőlük a pillanatnyi érdekeid szélkakasaként, nem hagytad abba az új tartalmak publikálását azon a céges blogon, amit annyira szerettek olvasni, és nem tűntél el a közösségi médiából csak azért, mert most épp elég munkád van.

    20 év múlva

    A mosógép marketing és a hasonló, kézi vezérelt online marketing hibák arra talán jók, hogy gyorsan felfuttass egy céget, és meglegyen neked is a nagy autó, a családi ház, és posztolhasd te is az évi két “fehérhomokos” szelfit Instára. De itt vége is van a megnyerhető dolgok listájának. A mosógép marketinggel és a mögötte álló önzéssel először megáll majd a növekedésed (mert a vásárlóid talán épp a versenytársadtól kapják meg a konzisztens kommunikációt).

    Aztán összeszűkül a profitrátád (mert amikor visszakapcsolod a marketinget, akkor csodák csodájára már csak drágábban tudsz ügyfeleket szerezni, miközben ráadásul a Lojalitás-hurok nálad nem lesz meg). Majd otthagynak a kulcsembereid (mert nem növekedtél, így nekik nincs karriermodelljük). Végül pedig tönkremész, és kezdhetsz mindent elölről a legprimitívebb online marketing hibák miatt, amit elkövettél…  Ez persze nyilvánvaló igazságtalanság, hiszen te olyan keményen hoztad nap mint nap a mikromenedzselt kis döntéseidet, méghozzá “adatvezérelten”. Épp csak az embereket felejtve ki a képletből…

    Útravaló

    Azoknak, akik – ha nehezen is – képesek hosszú távon gondolkodni:

    Invesztálj a vállalatodba folyamatosan: a marketingbe, a kollégák véget nem érő képzésébe, a hatékonyság akár drága eszközökkel történő növelésébe, sok-sok hónapnyi cash tartalékba, innovációba, brandingbe. Közben pedig messze kerüld el az olyan online marketing hibák körét, mint a Mosógép-marketing.

    Igen, ha jövőre jön a válság, akkor még évekig nem tudod megvenni azt a mercit, és még évekig lesztek szűkösen a kisebbik irodában. Viszont nemcsak hogy túl fogod élni, hanem megerősödve jössz majd ki belőle. Akkor pedig vehetsz mergát magadnak, az asszonynak meg az öt kulcsemberednek is, és a vállalatod is felnő az eggyel komolyabb ligához.

    Azoknak, akik képtelenek elengedni a mosógép marketinget:

    1. Legalább annyi eszed legyen, hogy ne vegyél fel hitelt!

    2. Mentsd el ezt a cikket, folytasd nyugodtan a mosógép marketinget, és amikor tönkrementél, olvasd újra. Hátha kapsz az élettől még egy esélyt, hogy megértsd: a marketing nem más, mint egy párbeszéd a piacoddal. Ha ki-be kapcsolgatod a pillanatnyi érdekeid szerint, az ugyanolyan, mint ha faképnél hagynád a beszélgetőpartneredet azzal a felkiáltással, hogy “Bocs, de most érkezett egy nálad is tehetősebb arc, úgyhogy biztos megérted, hogy most át kell helyeznem a nyelvemet egy a tiédnél is fontosabb ánusznyílásba”…

    A Világ kicsi, az élet hosszú, a marketinged pedig nem (a pillanatnyi igényeid szerint ki-be kapcsolgatható) mosógép, hanem egy attitűd. Befektetés a piacoddal történő kommunikációba. Ha mikromenedzselt online marketing hibák sorozata révén feláldozod a hosszú távú érdekeidet a carpe diem elv mentén, akkor idővel végérvényesen és helyrehozhatatlanul el fog fogyni a hitelességed. És vele együtt a legjobb minőségű vevők megszerzésének és megtartásának esélye is. Komment plíz, ha tetszett, és komment akkor is, ha máshogy látod!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Megéri a Google Ads? – Két szakértőnk ízekre szedi a kérdést

    [vc_row section_type=”fullwidth” margin_bottom=”32px”][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782157516“}}”][vc_custom_heading text=”01.” font_container=”tag:div|font_size:90|text_align:left|color:%23cb8e24″][impeka_slogan title=”BEVEZETÉS” heading=”h3″ text_style=”subtitle” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””]A szerzőkről[/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782146798“}}”][vc_column_text]

    Google Ads — pénznyerő, vagy pénznyelő? Attól függ, hogy…

    Ma már minden magára valamit is adó cég — legalább — elgondolkodott a Google hirdetések használatán. De a rendszer nagyon komplex, és általában a legegyszerűbbnek tűnő kérdésekre is csak többszörösen összetett, feltételes módoktól hemzsegő válaszokat lehet adni.

    A 7 Digits két senior kampánymenedzser szakértője segít a végére járni az alapkérdéseknek, ami minden Google hirdetéssel szemező céget érdekel.

    [/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782164261“}}”][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type=”fullwidth” rc_bg_type=”color” heading_color=”light” font_color=”#ffffff” bg_color=”#e8e8e8″ section_id=”szakertok” rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column font_color=”#000000″][vc_row_inner][vc_column_inner width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782111452“}}”][vc_column_text]

    [lwptoc depth=”1″ title=”Tartalomjegyzék” toggle=”0″ itemsFontSize=”80%” colorScheme=”light” backgroundColor=”#f7f7f7″ skipHeadingText=”Érdekel*”]

    [/vc_column_text][/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1/2″ css=”.vc_custom_1541364294784{padding-top: 30px !important;padding-right: 30px !important;padding-bottom: 30px !important;padding-left: 30px !important;}” grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782118304“}}”][vc_column_text]Schillinger Zsuzsi – Senior PPC kampánymenedzser és stratéga

    Zsuzsi több, mint 6 éve épít Google Ads kampányokat, és ez alatt az idő alatt nagyjából 1 milliárd forintot menedzselt megtérülően. Szerinte minél többet tudsz, annál jobban látod, milyen keveset tudsz – az Adwords-ben is.

    Hernádi Máté – Senior PPC kampánymenedzser és Analytics guru

    Máté 5 éve menedzsel Google Ads kampányokat, és ez alatt mindent látott a kicsitől a legnagyobbakig. Szenvedélye a mérés. Brit tudósok rettegnek tőle, mert mindig elvárja a szignifikanciát.

    [/vc_column_text][/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782125385“}}”][/vc_column_inner][/vc_row_inner][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type=”fullwidth”][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782083078“}}”][vc_custom_heading text=”02.” font_container=”tag:div|font_size:90|text_align:left|color:%23cb8e24″][impeka_slogan title=”GOOGLE ADS ALAPKÉRDÉSEK” heading=”h3″ text_style=”subtitle” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””]Melyekkel tisztában kell lenned[/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782089443“}}”][vc_column_text]

    Mi a Google Ads (Adwords)?

    Egy kattintásalapú hirdetési rendszer, amivel a Google keresőben jelenhetnek meg a hirdetéseid. Csak a kattintásokért kell fizetned, és teljes kontrollod van afelett, hogy milyen platformon, a Föld mely pontján és mikor jelenjenek meg a hirdetéseid. Ráadásul azt is eldöntheted, mi az a maximum, amit egy kattintásért hajlandó vagy kifizetni.

    Mire jó a Google Ads?

    Máté: Keresési megjelenést tudsz vele elérni anélkül, hogy rengeteg időt fektetnél a SEO-ba. Magyarán akkor is lehetsz egy találati lista legelején, ha a Google keresőmotorja amúgy a 40. oldalra rangsorolna.

    Zsuzsi: Pontosan. Definíció szerint a Google Ads a Google hirdetéskezelő szolgáltatása, amivel találatként megjelenhetsz a keresőben, a GMail-ben, a YouTube-on vagy a Google partnerhálózatán. Azaz pénzért cserébe bérbe veheted a Google felületét, használhatod az algoritmusát és közönséginformációit.

    Azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy ma kevés olyan fontos (és nagy) közönség van, mint a Google közönsége; kevés cégnek van annyi információja, mint a Google-nek, és kevés olyan fejlett technológia van, mint a Google technológiája.

    M: Főleg hogy a Google piaci részesedése elég nagy, olyan 95% körül van. Az Edge óta talán lejjebb ment, de akkor is 85%. Tehát aki internetezik, annak 85%-át eléred.

    Azért az nem rossz!

    Működik-e a cégeknek a Google Ads?

    Zs: A keresési hirdetésekben minden más hirdetéstípushoz képest hatalmas pluszként jelenik meg, hogy azokat is el tudjuk érni, akik már biztosan tudják, hogy vásárolni szeretnének. Például ha valaki beírja, hogy “olcsó TV vásárlás online”, az az esetek 98%-ában biztosan tudja, hogy a közeljövőben TV-t szeretne vásárolni. Egy óriásplakát, vagy TV reklám ehhez képest sörétes lövés.

    M: Én is ezt a kontrollt szeretem a legjobban, hogy a keresésekből kiderül, ki hol tart a vásárlási folyamatban, és aszerint tudjuk őket megszólítani. Tapasztalataim szerint majdnem mindenkinek tud működni a Google Ads, akinek van egy értelmezhető, jó weboldala. Éppen a nagyfokú kontrollnak köszönhetően. Valami nem működik? Ne használd.

    Na de tényleg mindig működik a Google Ads?

    Zs: Dehogyis. Vannak esetek, amikor működhetne, de az értékesítési csatorna többi része nem stimmel. Egyrészt kell, hogy legyen keresési forgalom. Ha nincs keresés, nincs mire hirdetni. Ezekben az esetekben jobban működhet a Facebook vagy egy Display kampány. Másrészt nem árt, ha a weboldal jól konvertálja a ráterelt forgalmat. Lyukas edénybe felesleges vizet tölteni.

    M: Jól mondod. Igényteremtésre nem alkalmas a keresőmarketing. És persze jeget exportálni az Északi-sarkra a Google hirdetéseken keresztül sem lehet.

    Zs: Hát ez már nem a Google Ads hibája.

    M: Igen. De ha rendben van az üzleti modell, meg lehet találni a jó kombinációt.

    És NEKEM működni fog a Google Ads?

    Zs: Kérdezek valami mást: ott áll valaki az utcán, és kérdezgeti, hogy „lehet itt valahol kapni akármit? Te éppen ezt árulod. Vajon érdemes odamenni hozzá, és válaszolni a kérdésére?

    Általában erre a válasz az, hogy „persze, még szép”.

    Én csak azt tudom, hogy valaki épp most is rákeres a termékedre, a szolgáltatásodra, vagy egy hozzá kapcsolódó problémára. Miért ne próbálnád meg?

    M: Persze van, amikor a valóság mégsem alakul ennyire tökéletesen. A Google Ads használata mindig úgy kezdődik, hogy tesztelünk. Meg kell ismerni, hogyan reagál a közönség, milyen kulcsszavakra keresnek és hogy abból mit lehet kihozni.

    Persze a tesztelésnek is megvannak a maga fortélyai… Kezdőként ez nagyon nehéz.

    Mi van azzal, aki már próbálta a Google Ads-et, de nem vált be?

    Zs: Huhh, ennek sok oka lehet, és nem jelenti azt, hogy később ne működhetne.

    Sokan beleesnek abba a hibába, hogy beletesznek valami minimális pénzt, majd azt mondják, hogy „ez nálam nem működik”.

    M: Nem tudják, hogy meddig kell tesztelni, nem állítanak fel hipotéziseket és nem várják ki a megfelelő mennyiségű adatot, hogy hiteles következtetéseket lehessen levonni. Aztán amikor a végén nem működik, akkor leírják az egész rendszert. Ez hiba!

    A Google Ads már nem egy új felület. Az elmúlt 10 év alatt kinőtte magát egy szakma, és mára elegendő tudás és best practice gyűlt össze ahhoz, hogy ne kelljen vakon tesztelni. Ezt vagy meg kell tanulni, vagy alkalmazni kell valakit, aki már megtanulta. Mindenképp költség. De csak így lehetünk benne biztosak, hogy valóban nem működik a Google Ads.

    B2B vállalkozásom van. Nekem szerintem nem fog működni.

    M: A cégek nem keresnek, de az emberek igen. És ki dolgozik a B2B cégeknél? (Még) általában emberek. Ha a keresés egy B2B problémára vonatkozik, és neked van rá egy jó válaszod (legyen az egy szakmádhoz kapcsolódó információ, egy szolgáltatás vagy termék), akkor létrejöhet egy kapcsolat.

    Zs: Egyetértek. Sokan azt gondolják a keresőmarketingtől, hogy csak akkor van értelme csinálni, ha azonnal, a kattintás után 10 percen belül le is záródik az eladás. Ez nem igaz. A keresőhirdetéseknek amúgy külön kiemelt szerepe van az online B2B marketing eszköztárában.

    A Google Ads-től sem várhatsz sokkal többet, mint bármilyen más kapcsolatfelvételtől. Ha hosszú a sales folyamatod, Adwords hirdetés miatt sem lesz rövidebb. De a kapcsolatot is fel kell valahogy venni, nem? Minél több értékes lead halad előre az értékesítési csatornában, annál jobb. A Google Ads képes az első kapcsolatfelvételt jó pillanatban, releváns módon és automatizáltan megtenni.

    M: Még ennél is jobb a helyzet. Sokszor tapasztaljuk, hogy a sales csapatot is tehermentesíteni lehet Google hirdetésekkel. Online, automatikusan el lehet intézni azokat a feladatokat, amiket egy értékesítő az első néhány hétben vagy hónapban elvégezne, és eljuttatni az érdeklődőt egy olyan pontra, ahol már egy felkészült lead-et vesz át az értékesítő.

    Oké, de az én cégem akkor is más, mint az átlag.  Nekem nem fog menni.

    Zs: Más a céged? Hála az égnek! Reméljük is, hogy az üzleted egyedi, mivel ez azt jelenti, hogy meg tudod találni azt a szegmentációt, azt az üzenetet, amivel profitálni tudsz a Google Ads-ben.

    [/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782098194“}}”][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” heading_color=”dark” bg_color=”#ededed” rc_bg_color=”#f7f7f7″][vc_column width=”1/4″][impeka_slogan title=”ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK ÖSSZEGZÉSE” heading=”h3″ text_style=”subtitle” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]

    Ha éppen a keresőhirdetések használatán gondolkodsz, egyrészt egy megismerésre váró rejtélyekkel teli zsákbamacska előtt állsz, amelyben viszont nagy eséllyel jó megtérülésű, kontrollálható, stabil forgalom rejlik. ?

    Ha megteheted, hogy teszel vele egy próbát, semmiképp ne hagyd ki!

    Ha teljesen kezdő vagy, akkor mindenképpen keress egy profit. Persze, meg tudod tanulni Te is. Házat is megtanulhatnál egyedül építeni, csak sokba kerülne. Google Ads-ben is annyi a kockázat, annyi a kihagyható lehetőség, annyira sok múlhat egy-egy beállításon, hogy kell hozzá a pro szempár.

    [/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type=”fullwidth”][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782300277“}}”][vc_custom_heading text=”03.” font_container=”tag:div|font_size:90|text_align:left|color:%23cb8e24″][impeka_slogan title=”GOOGLE ADS RÉSZLETESEN” heading=”h3″ text_style=”subtitle” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””]Amiket nem hagyhatunk szó nélkül[/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782309499“}}”][vc_column_text]

    Mi az a PPC egyébként? Ugyanaz, mint a Google Ads?

    M: Ez a “pay per click” rövidítése, ami azt jelenti, hogy kattintás alapon fizetsz a hirdetésért (tehát a megjelenésért nem kell fizetni).

    Több rendszer is van, amely pay per click alapon működik, tehát ez egy hirdetési típus, nem a Google Ads az egyetlen. A PPC rendszer alternatívája lehet például a megjelenési alapú rendszer (itt értelemszerűen a megjelenések után fizetsz), vagy a viszonteladói típusú rendszer, ahol eladásonként fizetsz.

    A PPC-ben az a legjobb, hogy szigorúan csak az után fizetsz, hogy az érdeklődő kattintás megtörtént. Már csak meg kell találni azokat a kattintásokat, amiért érdemes fizetni!

    Csak a kereső oldalon lehet hirdetni a Google Ads-ben?

    Zs: Nem, valójában 2 nagyon eltérő világa van a Google Ads-nek. Általában a Search/Kereső kampányokról beszélünk, mivel ez az elsődleges, és a legtöbben itt találják meg a számításukat.

    A másik világ, a display kampányok világa olyan, mint Alíz Csodaországa. Felületek, formák, célzási módok abszolút kavalkádja.

    M: Lehet hirdetni például a Google-óriáshoz tartozó felületeken, a GMail-ben, vagy a YouTube-on. Ráadásul a Google hatalmas hálózatot épített ki partner weboldalakból, akik szintén megjelenítenek hirdetéseket. Így – kis túlzással – az Ads rendszerén keresztül szinte bárhol az interneten tudsz magadnak hirdetési felületet vásárolni.

    Mennyibe kerül a Google Ads?

    Zs: Hálás tulajdonsága az Adwords-nek, hogy nincs költési minimum. Annyit költesz, amennyit akarsz, be tudsz állítani költési keretet. Már ha akarsz…

    M: … hiszen igazából az a cél, hogy egy profitábilis hirdetési csatornát alakíts ki, ahol minden kattintás mérhetően megtérül, és ezért nem kell limitálnod a költésedet.

    Zs: Így van. Van egy természetes limit is, ugyanis egy idő után nincs több releváns, megfelelően szűk keresés, amit egy ponton túl tágabb keresések megcélzásával sem szerencsés körbelőni, mert drágul az újabb vásárlás megszerzésének költsége, ez pedig előbb-utóbb veszteséges folyamatot eredményez.

    Mennyit költ a versenytársam a Google Ads-re?

    M: Nem tudom. És ez jó!

    A Google — mindenki üzletének érdekében — titokban tartja a valós költési adatokat. Ez szerencsére azt jelenti, hogy a te költésedet sem fogja megtudni más. Ha mégis kémkednél, akkor kezdd a Spyfu eszközével. Néha pontatlan, de nagyságrendekben jól becsül.

    Hogyan kezdjünk el a Google Ads-ben hirdetni?

    Zs: A Google Ads-ben való hirdetés technikai minimuma nagyon egyszerű. Szükség van minimum egy darab kulcsszóra, minimum egy darab hirdetésre és egy bankszámlaszámra (pénzzel 😉 ).

    M: Attól függ, hogy mennyire ért hozzá az ember. Érdemes a Google ingyenesen elérhető tananyagait elsajátítani, Google képzésekre elmenni, fórumokat, blogokat olvasni, vagy végighallgatni 1-2 fizetős kurzust.

    Zs: Természetesen mindig ott a lehetőség megbízni egy profit. Belsőst, szabadúszót, ügynökséget…

    Mitől függ egy kattintás ára?

    Zs: Aukciós rendszerben hirdetünk. Egyszerűen fogalmazva megadhatod, hogy az adott keresés mennyit ér neked, és annál többet nem fogsz fizetni.

    Ha jól van beállítva a kampányod, és a keresők számára hasznos tartalmat adsz, azt a Google még olcsóbb kattintásokkal jutalmazza.

    M: Minden egyes keresésnél lefut egy aukció. Ezt úgy kell elképzelni, mint a tőzsdén: egyszer csak keletkezik egy keresés az egyik oldalon, a másik oldalon pedig az összes iparági szereplő, aki erre célozni akar, ajánlatot tesz. Ezek az ajánlatok versenyeznek egymással, és a nyertesek megjelennek.

    Zs: Ezt most elképzeltem a való életben…

    M: És persze minél magasabb a pozíció, annál többet kell fizetni. Na meg ott van a minőségi mutató is.

    Zs: A minőségi mutatót úgy a legkönnyebb elképzelni, mint egy kedvezményt. 10/10-es vagy? Kapsz 50% engedményt! De ha 1/10-es, 300%-kal magasabb árat kell fizetned. Óvakodjatok az alacsony minőségi mutatótoktól! ?

    És mitől függ a minőségi mutató? Akar a fene 300%-kal többet fizetni.

    Zs: Három faktorunk van.

    M: Az első a hirdetés szövege – szorosan össze kell függenie a keresési kifejezéssel.

    A második a landing page minősége és tartalma. A Google elvárja, hogy az oldal gyorsan töltsön be. Feltétel a jó tartalom, és a megfelelő kulcsszó sűrűség. Ezek alapján a Google Ads megpróbálja kitalálni, hogy milyen felhasználói élmény érheti a keresőt a te oldaladon.

    A harmadik pedig a relatív átkattintási arány. Nem elég jó átkattintási eredményt elérni, de jobbnak kell lennie, mint amit mások hirdetése elérne abban a pozícióban, arra a keresésre.

    Zs: Összegezve: Mind a hirdetés, mind a landing oldal a kulcsszóról szóljanak. Ne legyenek technikai hibák a landing oldalon. A hirdetésekkel pedig addig kísérletezz hirdetésekkel, amíg az átkattintási arányt növelni tudod.

    Mi az a kulcsszó?

    M: A kulcsszavak olyan kifejezések, amire célozni akarod a hirdetésed. Keresési kifejezésnek pedig azt a kifejezést nevezzük, amire kerestek. a magyarok például ezekre a szavakra kerestek legtöbbször 2020-ban.

    Meg tudod például adni, hogy minden keresésre jelenjen meg a hirdetésed, amiben szerepel, hogy „google hirdetés”. A „google hirdetés” a kulcsszó, a „google hirdetés árak” egy erre megjelenő keresési kifejezés.

    Zs: Hogy mi mire jelenhet meg, azt az egyezési típusok határozzák meg.

    [google hirdetés] – pontos egyezés – csak akkor jelenik meg, ha pontosan erre keresnek. Se előtte, se mögötte nem lehet semmi. Ez például erre a keresésre jelenik meg: google hirdetés

    „google hirdetés” – kifejezés egyezés – előtte, utána lehet más, de ennek a kifejezésnek benne kell lennie. Ez például erre a keresésre jelenik meg: google hirdetés készítése

    +google +hirdetés – módosított általános egyezés – előtte, utána, közötte lehet bármi, de a plusszos szavaknak mind benne kell lennie a keresésben. Ez például erre a keresésre jelenik meg: google ads hirdetés

    google hirdetés – általános egyezés – bármi ilyesmire megjelenhetnek a hirdetések. A Google elhagyhat szavakat, szinonimákat kereshet, hozzátehet, elvehet… Ez például erre a keresésre is megjelenik: kereső reklám

    Mi a hirdetésrelevancia? Hogy teszem relevánssá a hirdetésemet?

    Zs: Az első szempont a szemantikai relevancia: ha maga a kulcsszó szerepel a hirdetésben, akkor azt a Google nagy valószínűséggel relevánsnak fogja értékelni

    Emellett ott van a pszichológiai relevanciai is: a hirdetés szövegezése kapcsolódjon a kereső szándékához.

    Mitől lesznek az eredmények „jók”? Egyáltalán milyen eredményeket látok?

    M: A Google Ads rengeteg metrikát bocsájt a rendelkezésedre, hogy minden szempontból ki tudd elemezni az eredményeidet. Megjelenések, kattintás, költség, kattintásonkénti költség, átlagos pozíció, és még kb. 200 metrika érhető el a Google Ads-ben.

    Tudni fogod, hogy egy adott kulcsszavadra vagy egy adott hirdetésedre mennyit költöttél, ennyi költésből hány konverzió lett. Ez alapján lehet dönteni, hogy ez neked megéri, nem éri meg, vagy éppen határeset. Határesetekben érdemes még egy kis plusz energiát beletolni, így könnyen átlendíthetjük a küszöbön, amelyen túl már megéri.

    Konverzió? Tehát tudom mérni a lead-eket vagy az eladást?

    Zs: Igen, tudod. Be tudod állítani, hogy egy elvárt cselekvést konverzióként érzékeljen a Google Ads rendszere, és azt megjelenítse a megfelelő kulcsszóhoz és hirdetéshez társítva.

    M: Az eladásokhoz konkrét vásárlási értéket lehet csatolni és így megtérülést mérni, illetve lead-ek esetében, hogyha meghatározható a lead-nek az értéke, akkor azt is meg lehet jeleníteni és ki lehet számolni a megtérülést.

    Zs: Superpower! ?

    Mi a legfontosabb dolog az optimalizálásban?

    M: Hát ez egy kiváló kérdés.

    Egy jól felépített kampánynál a legfontosabb optimalizálni való mindig a költés. Mikor, mire, mennyit költ az ember, ezt az ajánlatok és ajánlatmódosítók pontos figyelésével lehet kontrollálni.

    Zs: A Google Ads kampánymenedzserek mind kialakítják ezen felül a saját kis rutinjukat, amivel az állandó javulásról gondoskodnak. Nekem és Máténak is különböző rutinunk van. Sok tapasztalat kell, mire ez kialakul.

    Mennyit kell tudnom ahhoz, hogy egy Google Ads kampányt kezeljek?

    Zs: A Google Ads egy sokéves eszköz és az elmúlt évek alatt rengeteget bonyolódott, rengeteg tudás és best practise gyűlt össze. Ráadásul a verseny is egyre nagyobb, egyre több szereplő számára elérhető a tudás.

    A legjobb Google Ads stratégia, ha több tudást halmozol fel (vagy veszel meg), mint a konkurenciád. Az ész veri a nyers erőt.

    M: Jól mondod, akkor lenne elég az alap technikai tudás, ha a versenytársak is pont ennyi információval rendelkeznének. De miután ilyen régi a rendszer, a konkurenciád könnyen rendelkezhet nagyobb tapasztalattal, több tudással. Így kevesebb pénzből jobb pozíciót, vagy nagyobb megtérülést tud elérni. És ha sok a piaci szereplő a te iparágadban, akkor előfordulhat, hogy az aggregált tapasztalatuk egyre magasabb belépési küszöböt hoz létre, amivel a te tapasztalatlanságod nem tudja felvenni a versenyt.

    Tehát kell egy szakember?

    Zs: Mondhatjuk úgyis, hogy valahogy mindenképp meg kell fizetni a tanulópénzt. Vagy meg kell fizetni a tudást, hogy jók legyenek az eredmények, vagy ez eleinte elvesztegetett költéssel, tanulásba fektetett energiával, idővel és pénzzel fog járni.

    Ebből a legdrágább mindenképp az elvesztegetett pénz, a másik kettő idő és szándék kérdése. Tény, hogy a cégvezető magának menedzselné a legjobban a Google Ads kampányát. De melyik cégvezetőnek van erre 2 éve?

    M: Tegyük hozzá, hogy ha megbízol egy szakértőt, akkor is lesz elvesztegetett költség. Csak nem mindegy, mennyi. Egy hozzáértő minimális teszteléssel be tudja indítani a kampányodat. (3-4 hónap alatt egy profi bele tud tanulni az ügyfél fiókjába és iparágába.)

    [/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782316507“}}”][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type=”fullwidth”][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782327727“}}”][vc_custom_heading text=”04.” font_container=”tag:div|font_size:90|text_align:left|color:%23cb8e24″][impeka_slogan title=”ÜGYNÖKSÉG, VAGY BELSŐ EMBER” heading=”h3″ text_style=”subtitle” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””]Amiket nem hagyhatunk szó nélkül[/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782333933“}}”][vc_column_text]

    Ügynökség vagy belsős PPC menedzser?

    Zs: Attól függ… Vagy ezt nem szabad mondani?

    A belsős PPC szakembert ki kell választani, felügyelni kell. Erre ritkán van tudás és erőforrás cégen belül. Nehezen skálázható. A belsős PPC szakember az ideális választás, ha a cégben akarsz szakértelmet és csapatot kiépíteni, és erre van bőven befektetnivaló erőforrásod (egy jó szakember nem lesz olcsó, sok jó szakember pedig pláne).

    M: A belsős kampánymenedzser előnye, hogy teljesen fókuszált és ismeri a cég dolgait. Egész munkaidejében ott van és az egész idejét (nagyjából) a cég kampánymenedzselésére tudja fordítani.

    Zs: Ha egy átlagos cégről beszélünk, akkor csak heti 5-10 órányi kampánymenedzsment munkát kell ellátni. Erre nem hatékony belsős embert alkalmazni, esetleg szabadúszót.

    M: Az ügynökség előnye az, hogy el tudja osztani a kampánymenedzserei munkaidejét észszerűen, és maga gondoskodik az alkalmazottak képzéséről. Illetve egy ügynökségi munkatársnak sokkal több fiókra lehet rálátása, folyamatosan érintkezik más szakemberekkel, tehát többféle, szélesebb tapasztalata van.

    [totalpoll is=”21863″]

    Mennyire kell értenem a Google Ads működését, ha kiadom a feladatot?

    M: Ha már azt tudod, amit most elmondtunk, elég jól képben vagy.

    Nyilván érdemes egy alap tanfolyamot elvégezni, de ha az alapvető működés megvan, akkor már megérted azt, hogy mi folyik a fiókodban.

    Zs: A mérésbe, metrikákba érdemes beleásni magad, hogy egy jelentést tudj jól értelmezni, és a megfelelő kérdéseket fel tudd tenni.

    Csak még egy kérdés: Most akkor megéri a Google Ads vagy nem?

    Zs, M: Az attól függ…

    [/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“5%“,“padding-left“:“5%“,“class“:“grve-wpb-1644782343110“}}”][/vc_column][/vc_row]

  • Tartalommarketing Stratégia a “Valami”-n Túl

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Vajon hány olyan vállalat van itthon, ahol tartalommarketing stratégia híján az utóbbi pár évben elhangzott a

    “Mindenképpen menjen ki valami a héten…”

    utasítás? Valószínűleg majdnem minden olyan esetben, amikor a marketing tevékenység végzésének látszata iránti szándék felülírja nem csak a struktúra iránti igényt, hanem a józan észt is. A szándék mögött az a gondolat van, hogy “hátha látja valaki” – persze a valóságban nem látja senki, és ha látná, az sem változtatna érdemben az üzletfejlesztésen, mivel a Valami – lévén nincs stratégiailag meghatározott célja – sosem érheti el a stratégiailag meghatározott célját.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]Amennyiben nem vagy kíváncsi ennek a rettentően gyakori és pustító hibának a logikájára, mindössze egy tartalommarketing stratégia minta miatt keveredtél erre az oldalra, akkor azt az alább gombra kattintva megtalálod:[/vc_column_text][impeka_empty_space][impeka_button align=”center” btn_text=”Tartalomstratégia Minta” btn_hover_color_gradient=”primary-3″ btn_size=”large” btn_shape=”round” btn_link=”url:https%3A%2F%2Fwww.7academy.hu%2Fcourses%2Ftartalomstrategia-letoltheto-minta|target:_blank” btn_icon_type=”icon-library” btn_icon_library=”simplelineicons” btn_icon_simplelineicons=”smp-icon-cloud-download”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Szóval tartalommarketing stratégia nincs, helyette ad hoc, mikromenedzselt, kézi vezérléses utasítás kiadva a marketinggel megátkozott kollégának, hogy ha lehet, a következő 35 percben nyúljon a kreatív szövegírás eszközéhez és tegyen ki Valamit! Így hát Valami mindenképpen kimegy a héten, akkor is, ha ennek az ég egy adta világon semmi értelme nincsen. Mindjárt megmutatom, miért és mennyire káros is ez a gondolkodás és hogy mit kellene csinálni helyette.

    A Valami életútja tartalommarketing stratégia híján

    Mielőtt rátérünk a tartalommarketing stratégia összeállítására, időzzünk még ennél a Valami-témánál pár percet és nézzük meg, mi történik a Valamivel a marketing konkrétumokkal leírható szintjén, azaz a rideg valóságban…

    Hirdetési forgalom off

    Mivel a Valami-ről általában még a készítői is érzik, hogy az nem egy sztár tartalom, csak egy csütörtök este sebtiben kirakott középszerű Valami, aminek mindenképpen ki kellett mennie a héten, ezért nem hirdetik, mert annyira azért messze nem büszkék rá. Fizetett forgalmat így a Valami nem kap. Jobban is teszik amúgy, hogy nem költenek  a hirdetésre, mert ha hirdetnék, akkor alacsony hatékonysággal, nagyon drágán (magas CPC-vel) lehetne csak látogatókat hozni az oldalra, mivel a Valami általában semmiről sem szól, így senkit sem érdekel.

    A weben böngésző emberek azonban minőségi tartalmakhoz vannak szokva; érdekes, szórakoztató, vagy éppen valódi tudást közvetítő tartalmakhoz – ezért a Valami nem hozza lázba őket. A Valaminek sem célja, sem meghatározott célcsoportja nincsen, így egyiknek sem tud megfelelni.

    Organikus forgalom is off

    Ha egy profi hirdetési stratégia mentén oda is kerülnek látogatók a Valamire, akkor is gyorsan elnavigálnak róla. Emiatt alacsony time on site érték mellett magas lesz a visszapattanási arány az oldalon és nulla közeli lesz a közösségi megosztások száma – ez a google bot-jainak olyan, mintha rózsazsín villogó neonbetűkkel kiírnád az adott oldalra, hogy

    “Tudom, hogy egy összehányt vacak, de parancsra tettem… Nehogy foglalkozzatok vele!”

    Így a crawler robotok bevésik rá a fekete pontot, ezért a keresőóriás nem is jeleníti meg a keresések találati listáján – így az organikus forgalomtól is elbúcsúzhat a Valami. Se fizetett forgalom, se organikus – eddig kettőből semmi!

    Közösségi forgalom sem lesz

    Hiába osztják meg a készítők a Valamit a cég Facebook oldalán, ahol van 3,000 követő, ennek alig 0,8 %-a fogja látni, ami összesen 24 ember. Az a 24, aki látja, sem fog rákattintani, így nem fogja megosztani sem, ezért közösségi oldalakról származó forgalom sem lesz. Mivel eddig három forgalmi forrásból senki nem látta a Valamit, így ajánlani sem tudják az emberek másoknak, és tapasztalatból mondom, hogy a legtöbb Valami gazdája valahogy az email marketingért sem szokta összetörni magát, tehát ez a forgalmi forrás is kiesett. Tehát referral és email forrásokból is nulla lesz a forgalom.

    Lefelé tartó spirál

    Amikor a tartalommarketing stratégia kimerül abban, hogy ha esik, ha fúj, minden héten új Valami kell, akkor általában az előző Valami szinte azonnal elfelejtődik: Csak úgy lesz ott magában az oldalon éveken keresztül, 404-essé kopott linkjeivel és közben nem hoz egy árva fillért sem a konyhára. Nullát. Semmit. Nagy, büdös Zérót! De legalább nem árt senkinek, nem igaz? Sajnos nem…

    Ha elég sok elárvult, vacak tartalmad lesz az oldalon (lehetőleg jó sok technikai SEO hibával), akkor a Google is beárazza a tevékenységedet; és vele együtt a weboldalad domain-jét is. Pont az ilyen mostohán tartott domain-ekkel szoktak még a szakemberek is megszenvedni, amikor végre elindul valami értelmezhető minőségű tartalomgyártás.

    Tartalommarketing stratégia – a helyes út

    A tartalommarketing stratégia nulladik lépéseként hadd éljek egy faék egyszerűségű javaslattal (tetszeni fog!): Ha nem tudod, hogy mit miért csinálsz, vagy saját magad is érzed, hogy vacak az a tartalom, akkor egyszerűen csak

    Ne csináld!

    Bármilyen meglepő is ez, mégis jobb, ha hónapokig nem kerül ki Valami az oldalra, mert akkor van pár hónapod gondolkodni az igazán ütős tartalmon, vagy megtanulni, hogy hogyan kellene csinálni, vagy ellopni mások ötleteit, vagy felvenni olyat, aki ért hozzá – nagyjából mindegy, csak oldd meg valahogy.

    Bizony, a tartalommarketing a gyakorlatban eljutott oda, hogy a Semmi néha sokkal jobb, mint a Valami… Persze, valamelyik  kompetitív kulcsszavadra optimalizált, LSI kulcsszavakkal teletűzdelt, on-page SEO szempontjából fehér izzásig optimalizált, minőségi, szórakoztató cornerstone, vagy egy profi lead mágnes tökéletes UX-szel jobb lenne, mint a semmi, de – ahogyan fent láthattad is – a semmi is jobb, mint a Valami.

    A Valami összepetákolása arra ugyan jó, hogy a főnököd, a CEO, vagy a tuladjonos számára úgy tűnjön, hogy történik valami a marketing területén. Ha ezen múlik az állásod, akkor persze egy ideig csinálnod kell, de ha valóban ezen múlik az állásod, akkor már ma kezdj el másik munkahelyet keresni, mert akkor nem csak a marketing siralmas a cégnél, hanem a menedzsment is…

    Kifogás-űzők

    Ilyenkor szokták azt mondani, hogy

    “A mi cégünk kicsi/elfoglalt/nem ért hozzá, mi nem tudunk heti egy magas minőségű tartalmat összehozni, és kifizetni sem tudjuk, mert nem akkora a büdzsé.”

    Szuper. Akkor hozzatok össze 10 hetente egy ütős tartalmat! Vajon 10-szer lassabban fogtok tőle fejlődni, mint azok, akik hetente kitolnak egy royal flush minőségű tartalmat? Hát persze, természetesen! Mennyire igazságtalan volna, ha nem így lenne, nem igaz? De még mindig előre fogsz tőle menni – míg a Valamivel csak konkrétan rontod a megítélésedet mind az emberek, mind az organikus forgalom szempontjából kulcsszerepet játszó crawler bot-ok szemében.

    A nagy titok

    A “nem tudjuk kifizetni” kifogáshoz pedig hadd áruljak el egy titkot: leszámítva a legismertebb nemzetközi brand-ek egy szűk csoportját, mindenkinek korlátos a marketing büdzséje. Annak a magyar kisvállalkozásnak, amelyiknek havi ezer dollárjából kell ötezret csinálnia, annak épp olyan fejtörést okoz a hatékony marketing, mint annak a Las Vegas-i szállodának, amelyik havi egymillió dollárt költhet, de ötmilliónak kell csörögnie a kasszában a hó végén. Ahogy mondani szokták:

    Mindenki a saját szintjén nyomorog…

    A szálloda azonban egy dolgot biztos nem fog csinálni: nem fogja arra buzdítani a kollégákat, hogy csak a látszat kedvéért dolgozzanak – az ugyanis, aminek nulla a hozama, az mindegy, hogy olcsó volt, vagy drága, az akkor is nullát termel és így természetszerűleg minden ráfordított idő és forint színtiszta veszteség.

    Tartalommarketing stratégia öt lépésben

    Miután egyszer s mindenkorra lemondtál a “Valami menjen ki”-attitűdről, akár el is kezdhetsz egy tartalommarketing stratégia mentén gondolkodni:

    1. Először is tervezd meg, hogy milyen célcsoportnak, mit és főleg miért kommunikálsz. Csinálj egy kulcsszó listát a Google Kulcsszótervezőjével, vagy az Ubersuggest nevű eszközzel (mindkettő ingyenes). Próbáld kitalálni, hogy az, aki az adott kulcsszóra keres, az mit (azaz milyen tartalmat) akar megtalálni.

    2. Második lépésben keresd meg a magas keresési számú, kompetitív, drága kulcsszavakat – ezekre kell majd a nagy cornerstone tartalmakat gyártanod. Írd ki melléjük az LSI kulcsszavaikat ezekkel az eszközökkel – ezekre a kevésbé kompetitív, alacsonyabb keresési számú kulcsszavakra elég lesz rövidebb, 1200 szó körüli cikkeket írnod (bár azt érdemes észben tartani, hogy az 1800+ szót tartalmazó írásokat a statisztika szerint többen linkelik.)

    3. Harmadik lépésben próbáld meghatározni, hogy milyen tartalom tartozik a funnel tetejéhez, vagyis mit kommunikálsz azoknak, akik épp most találkoztak veled. Minél általánosabb egy kulcsszó, annál feljebb kell pozícionálnod a marketing tölcsérben. A funnel közepén általában lead mágnesek és specifikus, long tail kulcsszavakra optimalizált cikkek lesznek, az alján pedig az ügyfeleket, vagy vásárlókat végleg megnyerni hivatott landing oldalak vannak.

    4. Negyedik lépésben írj főcímeket a kulcsszavak mellé. Itt kicsit csalhatsz a Buzzsumo nevű eszközzel – ez megmutatja, hogy az adott kulcsszóra milyen tartalom kapta a legtöbb közösségi megosztást (havi előfizetéssel $99). Írhatod ugyanazt, vagy valami hasonlót. Az is egy működő technika, hogy simán rákeresel a kulcsszóra és megnézed a találati listát: a Google nagy biztonsággal megmutatja neked, hogy milyen tartalmakat látott érdemesnek arra, hogy a keresési lista elején jelenítse meg őket.

    5. Végül, az ötödik lépésben rendelj reális határidőket a tartalmakhoz. Olyan határidőket, amikbe minőségi, fényesre optimalizált tartalmak is beleférnek, nem csak valami középszerű szötty. Ha ezzel is megvagy, máris van egy kezdetleges tartalommarketing stratégia a kezedben. Nem olyan, mintha egy rakás profi csinálta volna, de legalább előre visz és az időd nem a Valamikre megy majd el.

    [totalpoll id=”24881″]

    Egy utolsó gondolat

    Ha pedig Valami nélkül te azért még mindig rosszul alszol a hétvégén (mert nem bírod elengedni azt a hiú reményt, hogy hátha a Valami is hoz neked ügyfeleket), akkor gondolj arra, hogy álmatlan pillanataidban legalább lesz időd azon merengeni, hogy milyen minőségi tartalmat akar a célcsoportod és hogyan tudod ezeket a tartalmakat megadni számukra. Egyvalamiről biztosan tudom, hogy nem érdekli őket: a pozíciód megtartása, vagy a vállalkozásod túlélése érdekében csütörtök este a weboldaladra jobb híján kitett Valami…

    Akár egyetértesz, akár vitatkoznál, a komment mezőt pont neked takarítottuk hófehérre! Ha pedig gondolatokat ébresztenél másokban a cikkel, akkor a megosztás gombokat sem tettük túl messzire…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • 11+2 bizonyított Adwords hirdetés stratégia – Harry Potter példákkal

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Jó lenne, ha nagyot szólna az új Adwords hirdetés az első pillanattól, és még ennél is fontosabb, hogy stabilan tudja hozni az eredményeket hosszú távon – na, ez jó stratégia nélkül pont nem fog menni…

    Próbálj meg első helyre kerülni? Remarketingelj? Mit használj? Pontos kulcsszavakat? Széles kulcsszavakat? Sokat vagy keveset? Szegmentációt? Felfedező kampányokat? Az Excelben villog a kurzor, keresed a legjobb megközelítést…

    Meggyőző nemzetközi szakértőktől is elhangzik néha, hogy létezik Az. Egyetlen. Módszer, ami megváltja majd a kampányodat, ami mindenre jó, ami átlátható, ami segít értelmezni a számokat, amitől kezelni tudod az egyezési típusokat és kigyógyít a reumádból is.

    Én is így kezdtem régen, de aztán rájöttem valamire

    Mégpedig arra, hogy nincs egyetlen, mindenkire ráhúzható, tökéletes stratégia. Hiába trendi a SKAG (Single Keyword Ad Groups), ha nincsenek bevált kifejezések a célcsoport fejében. Lehetne sok kattintást elhozni az első helyről, de minek, ha limitált a költségkereted. Vagy épp fordítva: lehet, hogy olcsóbb a 3. pozíció, de egy SOS szolgáltatásnál már olyan, mintha láthatatlan lennél. Van olyan fiók, ahol pontos kulcsszó nem is kerül a kampányba az első 2 hónapban, máshol meg a kifejezésegyezés a legtágabb, amit használni szabad.

    6 év, 1 Milliárd forint feletti költés és kb. 200 fiók tapasztalatai alapján összegyűjtöttem azt a 11 kampányépítési stratégiát, amikkel a leggyakrabban találkoztam.

    Fontossági, alkalmazhatósági sorrend nincs – mindenkinek más fog működni. Íme 11 hirdetési stratégia és az, hogy milyen típusú cégeknek működhet; kezdőknek, középhaladóknak és PPC ügynökségek érdeklődő ügyfeleinek:

    11 bevált Adwords hirdetés stratégia

    Dobby Adwords Hirdetés

    1. Dobby hirdetési stratégia

    Mindegy, hogyan és mikor találkoztok először. De ha egyszer megvan a célszemély, következetesen újra és újra megjelensz az életében, hogy megmentsd önmagától. Árnyékként követed, ha kell, és figyelmezteted a veszélyekre. Hiszen te úgyis tudod, hogy szüksége van rád. Csak bele ne haljon – vagy meg ne utáljon szegény!

    Kinek jó? Az erős remarketing tevékenységből azok profitálhatnak legtöbbet, akiknek tényleg nem az első találkozás a fontos, mert úgysem vásárolnának még a vevők. Edukációval, a szakértői pozíció kiépítésével, bátorítással, a kapcsolat erősítésével viszont csodákat lehet tenni.

    Példák: B2B szolgáltatás/termék, iparági újdonság, love brandek, hotelek és szállások.

    Weasley Adwords Hirdetés

    2. Weasley hirdetési stratégia

    Felületes szemlélőnek a kampányaid teljesen ugyanúgy néznek ki. Alaposabb vizsgálat után azonban kiderül, hogy bár hasonlítanak, mégis apró eltérések vannak köztük. Szegmentáció!

    Kinek jó? Az alaposan szegmentált struktúrában sokszor hirdetéscsoportokat, vagy egész kampányokat duplikálunk valamilyen elgondolás alapján. Gyakori, hogy az egyezési típusok elválasztására másoljuk le a kampányokat, hogy a költés és az ajánlatok fölött több kontrollunk legyen. Ez bárkinek jó lehet, ha a statisztika azt mutatja, a pontos kulcsszavak más elbánást érdemelnek.

    Még gyakoribb hogy lokáció, életkor vagy nem szerint ugyanazokra a kulcsszavakra különböző hirdetésszövegeket szeretnénk megjeleníteni, vagy más landing oldalra szeretnénk vinni a látogatót. Ilyenkor is megoldás lehet, ha a kampányok alapvetően ugyanazok, csak a hirdetések és a szegmentálni kívánt célzás változik.

    Példa: (üzlet)láncok, ékszerüzletek, szórakozóhelyek, esküvőszervezés, hotel láncok, virágboltok, kiszállással végzett szolgáltatások.

    Tonks Adwords Hirdetés

    3. Tonks hirdetési stratégia

    Úgy változol, ahogy a szezonok diktálják. Évszakhoz, ünnephez, hangulathoz igazítod a hirdetéseket, az ajánlatokat, de akár még a kulcsszavakat is. Nincs két hét, amikor egyformán futna a kampányod, és ez így van jól.

    Kinek jó? Ha egy hirdetőnek a szezonalitás fontos szempont, akár az egész fiókstruktúrát is alá kell rendelni ennek. Így jöhet létre egy olyan fiók, ahol a négy évszakra 4 kampányszett van, különböző kulcsszavakkal, és akár hetente-kéthetente változó Adwords hirdetés szettekkel. Van, ahol a Black Friday külön kulcsszószettet és bid stratégiát igényel, ezért érdemes új kampányt létrehozni rá, és teljesen elválasztani a “normál” hirdetési teljesítménytől.

    Példák: elektronikai webshopok, ruházat, wellness, életmóddal kapcsolatos szolgáltatások.

    Malfoy Adwords Hirdetés

    4. Draco Malfoy hirdetési stratégia

    Még az eredmények sem számítanak igazán, feltéve, ha legyőzöd a legfőbb konkurenciádat. Kedvenc eszközöd az aukcióstatisztika. Természetesen az egyetlen elfogadható eredmény az, ha a legnagyobb konkurenciád mögötted jelenik meg.

    Kinek jó? Néha a két legnagyobb piaci szereplő ádáz versenye még hasznot is hoz, mivel a közös részesedésüket növeli az egész piacon. Ilyen a Coca Cola és a Pepsi, de jó példa a híres Vodafone-os reakció a T-Mobile leállására is.

    Lehet presztízskérdés is, döntést befolyásoló tényező, hogy kivel találkozik előbb az ügyfél, és lehet, hogy csak egy bizonyos konkurenciát kell megelőzni, hogy meglegyen az üzlet. Természetesen tesztelni, tesztelni, tesztelni kell.

    Példák: utazási irodák, biztosítók, ügyvédek, ügynökségek, lakberendezők stb.

    Hermione Adwords Hirdetés

    5. Hermione hirdetési stratégia

    Határozottan magasabb érzelmi szinten állsz, mint egy kiskanál. Gondos vagy és körültekintő. Figyelembe veszed a megszólítottak érzelmi hőmérsékletét, társadalmi helyzetét, pszichológiai profilját és a sales funnel pozícióját is. Lehet, hogy senki nem igazodik el azon, amit csinálsz, de talán csak azért van így, mert te vagy a legokosabb boszorkány – akarom mondani kampánymenedzser mind közül.

    Kinek jó? Van, ahol jobban befolyásolja az eredményeket a pszichológiai profil elkészítése, mint maga a kampánymenedzsment. Sokan profitálhatnak az érzelmi hőmérséklet alapú kampányszervezésből. Ha az Adwords hirdetés szövegeit az ügyfél szükségleteire célzod, a CTA-t a lead hőmérsékletre optimalizálod, az jobb CTR-t, több kattintást és jobb konverziós arányt hoz. A legtöbbet azok a cégek profitálhatnak ebből, ahol nagy a verseny, és valami különlegest kell felmutatni.

    Példák: ruházati boltok, gyógyszergyártók, sportszer gyártók, életmód szolgáltatók (fitnesz, fodrászat, kozmetikus, stb.), szoftverek, termékek.

    Tekergők Adwords Hirdetés6. Tekergők hirdetési stratégia

    Ha a nyílt út nem járható, olyat kell találnod, amit rajtad kívül senki nem ismer. Te vagy a trükkök nagymestere (de csak semmi black hat megoldás), és nálad hamarabb senki nem kezdi el alkalmazni az újdonságokat. Hamarabb használsz 2000 longtail kulcsszót, mint 10 általánost. Ott jársz, ahol mások még álmukban sem mernek.

    Kinek jó? Erre a stratégiára legtöbbször a Dávid és Góliát helyzetekben van szükség, amikor egy kicsi cég áll egy nagy konkurenciával szemben, és így nem engedheti meg magának, hogy a nagyok meccsébe beszálljon. Valami megoldás mégis kell, hogy hirdetni tudjon. Ilyenkor jönnek számításba a nagyon longtail (akár 3-5 szó hosszú, nagyon specifikus) kulcsszavak, vagy azok az Adwords hirdetés megoldások, amik több kreativitást és rugalmasságot igényelnek (videó hirdetés, Gmail hirdetés, újdonságok).

    Példák: nagy márkák kis konkurenciái, lokális cégek, kis ruhamárkák, kis elektronikai márkák, egyedi hotelek, egyedi fitnesztermek.

    Gróp Adwords Hirdetés

    7. Gróp hirdetési stratégia

    Én igazán nem akarok udvariatlan lenni, de te aztán tényleg erőből mész. Cél az első hely, mehetnek a magas bidek, nem számít, csak ott legyél.

    Kinek jó? Ritka eset, amikor tényleg csak az első pozíció a megfelelő, de lehet ilyen. SOS szolgáltatások esetében elképzelhető jelenet, hogy a felhasználó végez egy keresést, és már hívja is rögtön az első telefonszámot, amit meglát. Esetleg még az is lehet, hogy egyes piacokon presztízskérdés elsőnek lenni, akivel az ügyfél találkozik, vagy csak nagy előnyre lehet ezzel szert tenni. Azért a számokra figyelj!

    Példák: autómentő, lakatos, csőtörés, akut problémákat kezelő szerelők, jogi képviselet.

    Piton Adwords Hirdetés

    8. Piton/Ginny hirdetési stratégia

    Beleszerettél valamibe még egészen a legelején, és azt soha, de soha nem fogod elengedni. A jelszó: ami működik, azt nem kell megjavítani.

    Kinek jó? Van olyan fiók, ahol egy régi, szakmailag rossznak tűnő kampánystruktúra hozza a konverziókat. Láttam már olyat, hogy egy szakmailag szörnyű, de stabilan teljesítő fiók úgy meg lett javítva, hogy onnantól kétszer annyiba került az ügyfélszerzés.

    A számok hajthatatlanok, és néha ellentmondanak minden szakmai ismeretnek és felkészültségnek, de még a józan észnek is. Ezért ha régi, jól működő kampányokkal találkozunk, érdemes duplikációkon kísérletezni.

    Példák: gyógyszermárkák, márkaneveket futtató hirdetések, régi kampányok.

    Dumbledore Adwords Hirdetés

    9. Dumbledore hirdetési stratégia

    Előtted mindenki egyenlő: bármi futhat nálad, amíg be nem bizonyítja, hogy rosszul teljesít. Akkor viszont lelkiismeret-furdalás nélkül leállítod.

    Kinek jó? Ha sok terméked van és nagyobb büdzséd, jó stratégia lehet mindenre egyszerre hirdetni, és abból szép fokozatosan leállítani azt, ami nem működik. Ez biztosítja, hogy semmi nem maradt ki, minden kapott egy esélyt. Persze a tesztelés jellege miatt ez a megoldás elég drága.

    Példák: nagy márkák, nemzetközi cégek, nagy kosárértékű cégek, autómárkák, B2B cégek.

    Lockhart Adwords Hirdetés

    10. Lockhart hirdetési stratégia

    Nem az számít, hogy mire célzol, vagy hol futnak az Adwords hirdetések. A lényeg az, hogy legyen gyönyörű! És ha Facebook-kampányt futtatsz, akkor legyen mellé sok-sok lájkod.

    Kinek jó? Ahol nem okosnak kell lenni, hanem szépnek, ott a szöveges hirdetések nem szoktak működni. Egy jó Banner/Gmail/YouTube hirdetés jóval olcsóbb konverziókat hozhat, ezért az egész kampánystruktúrát ez határozza meg.

    Példa: fogyasztási cikkek, ruházat, designer termékek, háztartási cikkek, élelmiszerek, éttermek.

    Kentaur Adwords Hirdetés

    11. Kentaur hirdetési stratégia

    Mielőtt céloznál, konzultálsz. Ha nem is a csillagokkal, akkor a Google kulcsszótervezőjével. (A magyar piacon úgyis nagyjából annyira megbízható a kulcsszótervező, mint a csillagok: A nagy mozgásokat meg tudja jósolni, de a „jelentéktelen” longtail kulcsszavakhoz cseppet sem ért.) Mindenesetre, ha megvan a nagy égi útmutatás, következetesen célzol és találsz. Pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen.

    Kinek jó? Ha a költségkeret alacsony, de az ügyféligények sokfélék, a különböző kulcsszókutató szolgáltatások jó kiindulási pontot biztosítanak a kampányépítéshez. Akkor a leghasznosabb, ha sok rokon értelmű szóval és sok attribútummal lesz dolgunk a kampánykezelés során. A három altípus:

    1. Szinonimák: Egy hotel esetében már maga a keresés tárgyára is sok a szinonima (hotel, szállás, nyaralás, szálloda, hétvége), az attribútumok száma pedig szinte végtelen (wellness, kutyával, 4 csillagos, gyerekbarát).

    2. Termékek: Egy webshop esetében sokszor nem lehet minden terméket megcélozni. A kulcsszókutatás segíthet megtalálni azokat a termékeket/kifejezéseket, amire jó megtérülés várható.

    3. Problémák: Egyes szolgáltatásoknál nem a szolgáltatás nevére, hanem a problémára keresnek az ügyfelek. Pl. egy számítógépszerelő több ezer problémát is lefedhet (“lassú a gépem”, “laptop ventillátor csere”, “olcsó laptop szerelés”, “zajos a számítógépem”, “laptop takarítás”). Ezeket a problémákat még a hirdetés megkezdése előtt fel kell térképezni, és kiválasztani a legjobbakat.

    Példa: webshopok, összehasonlító oldalak, szervizek, szerelők.

    +2: Black hat & White hat Stratégiák

    Voldemort Adwords Hirdetés

    Voldemort hirdetési stratégia

    Nincs kegyelem, csak a túlélés a fontos. Nem riadsz vissza semmilyen módszertől. De ugye nem kezdesz black hat módszerekhez nyúlni? Több domain név, hogy többszörösen ott lehess az első találatok között? Clickbait hirdetésszövegek? Hazug állítások? Lekattintgatni az ellenfelek hirdetéseit, hátha kilépnek a versenyből? Kémeket alkalmazni, hogy megtudd,  mire készülnek?

    Kinek jó?

    “Tudd meg, épp az tesz téged sebezhetővé, hogy nem fogod fel: Sokkal rosszabb dolgok is vannak, mint a halál.” – Dumbledore

    Minden hirdető számára vannak jogi és etikai követelmények, amelyeknek az áthágása pillanatnyi előnyökkel járhat. Én a fair play-ben hiszek. A túlélés (és akár az üzleti túlélés) mindannyiunk számára fontos. A black hat módszerek viszont előbb vagy utóbb biztosan visszaütnek. A Google szigorúan veszi a szabályok betartását, és egy jogi vagy etikai vétség kiderülésének akár végleges kitiltás is lehet a következménye.

    Harry Potter Adwords Hirdetés

    Harry Potter hirdetési stratégia

    Évek múlva (amikor majd konferenciákon mesélsz a sikereidről) úgy fognak emlegetni, hogy „a kis túlélő”. Ezt pedig a folyamatos alkalmazkodási képességednek, a rugalmasságodnak, a kitartó próbálkozásnak és a figyelmességednek köszönheted. Nem számít, hogyan változik a piaci helyzet, te megtalálod a megfelelő reakciót.

    Lehet, hogy agyonszabályozza a kormányzat a hirdetési piacod, vagy rossz sajtót kapsz egy irigy konkurencia miatt, téged véd a feddhetetlen lelkiismereted. És előbb-utóbb helyrehozod a kárt, sőt, előnyt kovácsolsz a hátrányaidból.

    Kinek jó? Mindenkinek, természetesen. Adwordsben nem lehet pihenni, mindig alkalmazkodni kell. Változnak a hirdetési formák, a szabályozások, a felület, a lehetőségek, az akadályok. Közben változhat a célközönség igénye és az üzleti háttér is. A rugalmasság és a kitartás a hosszú távú siker kulcsai.

    És a többiek?

    Aki kimaradt, az se maradt le. Ha magadra ismertél, vagy épp egész mást használsz, írd meg kommentben! Addig is, Mordon professzor szavaival élve: “Lankadatlan éberség!” 😉

    (Az illusztrációkat készítette: Vidra Réka, 7 Digits)

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Üzleti stratégia – a menetiránnyal szemben

    Üzleti stratégia – a menetiránnyal szemben

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Közel 25 év vállalkozási tapasztalattal a hátam mögött sikerült a tavalyi évben is valami újat tanulnom. Ez most kevésbé marketingről fog szólni, inkább vállalkozásról és az üzleti stratégia nehéz döntéseiről…

    A sztori

    Amikor tavaly év elején a 7Digits-et elkezdtük Zsoltival és két másik kollégával, szinte naponta volt déja-vu érzésem a b2b szektorban eltöltött több, mint 15 évem problémáiból: másnapra kikönyörgött ajánlatokat több hét értelmetlen várakozás és a nukleáris tél néma csendje követte. Véget nem érő folyamatos alkudozás olyan ügyfelekkel, akiknek kimutathatóan 15-20 szoros ROI-t csináltunk. Hezitálás, türelmetlenség, kapkodás – megannyi értelmetlen, káros menedzsment döntés és persze mellé a megszokott magyar fizetési fegyelem: hónapos késések, bújkálás, magyarázkodás; a fojtogató langyos mocsár, amit mindannyian jól ismerünk…

    Nagyjából két hónap után jött el egy átgondolkodott éjszaka, amikor megfogalmazódott bennem az igény, hogy saját magam kísérleti nyula legyek és leteszteljek a gyakorlatban egy régi sejtést, ami valahogy így hangzik:

    Egy b2b vállalkozás sikerének valódi kulcsa az ügyfél-portfólió minősége

    Merész állítás, nem tagadom, de mindjárt kifejtem alább – úgyhogy pár perc nyitottságot kérek még a gondolatra!

    A dilemma

    A nagy dilemma egy potenciális ügyféllel szerződés, vagy nem-szerződés kapcsán mindig az, hogy amikor az ajtón nem pont az álom-ügyfél lép be, akkor

    A) az előre látható problémákat benyelve elvállaljuk – kiaknázva a szabad kapacitásokat és ezzel változatlan költségek mellett növelve az árbevételt, vagy

    B) mondjunk nemet, hátha másnap érkezik egy jobb minőségű ügyfél?

    Ugynez a kérdés pepitában: Adsz-e teret az alkudozásnak, amikor túl sok szabad kapacitásod van, hogy legalább a költségeid fedezve legyenek, vagy ragaszkodsz az árszínvonaladhoz – ami a növekedésedet hivatott megalapozni -, kockáztatva, hogy akár hónapokig is befelé kell talicskázni a pénzt a cégbe? (2017 elején járunk, a 7Digits-nek nem volt befektetése, nem volt tartaléka és én sem tettem pénzt a cégbe – még valakitől megkapnám 20 év múlva, hogy nekem könnyű volt…)

    A döntés

    Megannyi vállalkozás után úgy döntöttem – és hál’ Istennek, ehhez Zsolti személyében támogató társra találtam -, hogy végleg leteszem a voksomat ebben a kérdésben: ha az ügyfél-minőség nem kielégítő, akkor passzolunk, még akkor is, ha közben a kollégák annyira unatkoznak, hogy csörgősipkában kell szórakoztatnom őket napestig!

    És ettől a perctől fogva – néha fogcsikorgatva, néha saját magunkkal, néha egymással vitázva, olykor remegő kézzel, de végül is szilárdan kitartva képviseltük azt az elvet, hogy mind a magyar, mind az amerikai piacon csak és kizárólag öt csillagos ügyfelekkel vagyunk hajlandóak együtt dolgozni!

    Minősítés

    Az ötcsillagos ügyfél alatt nem azt értem, hogy a RedBull-on, a Nike-on és a Mercedes-en kívül nem állunk szóba mással – ellenkezőleg: a magas ügyfél-minőséget mindössze két paraméter alapján határoztuk meg:

    1. tehetséges, tapasztalt, a saját egóját kordában tartani képes és az együttműködés képességével rendelkező menedzsment és
    2. a saját szintjén megbízhatóan fizetőképes, fizetni hajlandó és legalább rövid távú pénzügyi tervezésre alkalmas ügyfél.

    Az elsőt azért tartottam fontosnak, mert képtelenség megnyerni az adatvezérelt online marketingnek olyanokat, akik vagy életükben nem hallottak marketingről, funnel-ről, konverzióról, vagy eleve szereztek pár negatív tapasztalatot – többnyire a saját hibájukból és ettől marketing-laposföld hívők lettek.

    A második feltétel már egyértelműbb volt: Korábbi tapasztalatom alapján tudtam, hogy a hazai fizetési morálból következik egy paranoid adminisztráció, illetve az annak hiányában elkerülhetetlen pénzbehajtási rituálék, amik az idő negyedét-harmadát is képesek kitenni egy b2b vállalkozásnál, így egyszerűen választanunk kellett: vagy adminisztrálunk és pénzbehajtunk, vagy a szerződött ügyfelekre fordítunk 25-30%-kal több energiát. Ez egy high-end szolgáltatónál rengeteget számít, 30%-kal több idő jelenti a különbséget az “ühüm”-eredmény és az “Istenkirályok vagytok”-eredmény között.

    Akkor kis cégek kizárva?

    Ellenkezőleg! Pont, hogy nem foglalkoztunk az ügyfél-mérettel, azaz nem zártuk ki az induló vállalkozásokat, ugyanakkor nem “estünk hasra” a nagy brand-ek előtt sem; nem tekintettünk automatikusan minőségi ügyfélnek egyetlen céget sem pusztán csak azért, mert neves, ismert brand – ehelyett ugyanúgy nagyítóval néztük meg a nagyvállalat menedzsereit, mint egy kisvállalkozás tulajdonosát:

    Jófajta hazai majdazténtudom földesúr? Passz! Van MBA-je, de nem érti a ROI fogalmát? Kuka! Ezer százalékos ROI-t akar 30 nap alatt? Dupla passz és halálfejes kuka!

    Mivel time and material alapon dolgozunk, amúgy is mindegy, hogy egy 100 millió forintos, vagy egy 100 millió dolláros cég az ügyfél, az árképzésünk ugyanaz; azonos munkára azonos ajánlatot kap a két partner, tehát pénzügyileg mindegy, hogy Big Brand Zrt., vagy Kukutyin Bt., mindegy, hogy Amerika, vagy hazai pálya – csak az emberre fókuszáltunk, akivel együtt kell majd dolgozni – semmi másra!

    Szűrés

    Emberi oldal

    Az első paramétert a személyes tapasztalattal, a tárgyalások során igyekeztünk szűrni, mégpedig elsősorban nem a lexikális menedszment tudásra, iskolára, végzettségre, hanem az emberi kvalitásokra és az üzleti készségek fejlettségére koncentrálva.

    Kooperációs készség, empátia, innovációs hajlam, tanulni vágyás, kíváncsiság, partneri hozzáállás, döntésképesség = +1 pont.

    Kommunikációs problémák, értetlenség, önzés, majdazténtudom, stb. = – 5 pont.

    Agresszió, kapzsiság, fölényeskedés = – 100 pont.

    Pénzügyi oldal

    A második, pénzügyi feltételt az amerikai piacon teljesen megszokott, Magyarországon inkább fehér holló gyakoriságú üzleti modellünkkel biztosítottuk:

    az ügynökségi havidíj 100%-os előre fizetését, illetve a projektek 50%-100%-os előrefizetését kérjük minden ügyféltől, melyet mind a mai napig betartunk.

    Azzal, hogy amerikai szolgáltatói mintára kikötöttük az előre fizetést, rögtön kivettük a rendszerből a pénzbehajtás tevékenységét. De nem álltunk meg itt…

    Százasszög-egyszerűségű szerződéstechnikát és félautomata adminisztrációt vezettünk be annak érdekében, hogy 100%-ban azzal foglalkozhassunk, amivel a legjobban szeretünk, és amihez igazán értünk: az ügyfeleink vállalkozásainak építésével.

    A megérzéseimmel szöges ellentétben amúgy a józan eszem nyilván azt szajkózta, hogy itthon ezzel a modellel annyi esélyünk sem lesz a túlélésre, mint hóembernek a Balaton Sound-on… és marad nekünk az amerikai piac, ahol ugyanúgy vért izzadunk majd az eredményekért, mint számos kinti kollégánk…

    Csakhogy néha kifizetődik, ha nem a józan eszedre hallgatsz…

    Variációk passzolásra

    Dupla passz: Amikor gőgös földesurak találtak meg bármiféle fizetési hajlandóság nélkül, meg sikerdíjas ajánlatokkal, akkor az ilyen ügyfélnél gyakran már az első telefonbeszélgetés huszadik percét követően pókerarccal megnyomtuk a “Good luck and have fun” gombot – ez volt a könnyű eset.

    Jó emberek pénz nélkül: Ahol a menedzsment stimmelt, de akár a tőkeháttér hiánya, akár vállalati policy-k miatt az előrefizetés kizárt volt, ott nehéz szívvel passzoltuk a megállapodást, de megtettük. Meglepő módon ebből a csoportból több emberrel azóta is jó viszonyt ápolunk, esetenként még együtt is működtünk más területeken – néha a karma sem bal lábbal kel.

    Kitömött földesúr: amikor a fizetési hajlandóság és -képesség megvolt ugyan, a menedzsmentet azonban nem tartottuk elég érettnek az együttműködésre, azok voltak az igazán kemény döntések – főleg a határesetekben! Küldtünk el például tisztességesen fizető ügyfelet azért, mert nem bírta ki, hogy ne piszkáljon bele a hirdetési fiókba. Aki vállalkozott valaha Magyarországon, az tudja, hogy pusztán a fenti okok miatt megválni egy tőkeerős, precízen és főleg előre fizető ügyféltől  azért nem annyira könnyű döntés… Az üzleti stratégia azonban megszületett, csak következetesen alkalmazni kellett a mindennapokban.

    A stratégia ára

    Veszítettünk ezzel potenciális ügyfeleket? Amerikai piacon egyet sem, itthon azonban több, mint két tucat ügyfelet buktunk, vagy irányítottunk át más ügynökségekhez.

    Amikor már látszott, hogy működik a stratégiánk, és pár hónapra előre tele voltunk projektekkel, stabil volt a cashflow, onnantól a kitömött földesuraknak már egyszerű volt nemet mondani.

    Ahol azonban pénzügyi okok miatt nem tudtunk megállapodni amúgy kitűnő emberekkel, azokat érzelmileg is nehezen engedtük el. Ugyanakkor meg kellett szoknunk, hogy ha nem akarunk minden csatát megvívni, akkor azokra fókuszálhatunk, amiket biztosan meg is tudunk nyerni – azaz a meglévő Ügyfeleinkre.

    Az új üzleti stratégia eredménye

    Mindenekelőtt – legnagyobb meglepetésemre – nem haltunk éhen. Ugyanakkor ennek az üzleti stratégiának több váratlan pozitív hozadéka is lett – és itt kezd éredekes lenni a sztori…

    Pozitív hatás #1

    Korábban előfordult velem szolgáltató cégben, hogy nagyobb projektek esetén az ügyfél saját maga halogatta egy milestone teljesítését, abból a megfontolásból, hogy ezzel a cash flow-ját javítani tudja. Az előre fizetéses konstrukcióval azonban az ügynökség és az ügyfél érdekei azonos irányba kerültek, mindkét fél a gyors megvalósításban és a mielőbbi hozam-generálásban lett érdekelt – azaz ezzel a konstrukcióval sokkal jobban lehet haladni!

    Pozitív hatás #2

    A másik váratlan hozadéka ennek az üzleti stratégiának a fókusz átkerülése volt a minőségre: Az áraink és a fizetési modellünk kombinációja lehet az oka annak, hogy az ügyfelek szinte 100%-a “magáévá tette” a minőséget, mint top prioritást. Fizetés előtt ez szinte sosem történt meg, ugyanis a kiadások prudens megfontolása minden vállalkozó és felelős menedzser saját magával szemben támasztott jogos igénye – magyarul egy nagyobb projekt során a megvalósítás alatt is bizonytalankodtak. Amikor azonban az Ügyfél már a pénzével is szavazott, onnantól csak és kizárólag arra koncentrált, amire mi magunk is: a legjobbat kihozni a projektből, a lehető legmagasabb hozamot elérni a befektetett pénzre. A közös munka hatékonyság-növekedését tekintve itt nem százalékokról beszélek, hanem szorzókról!

    Pozitív hatás #3

    Harmadik előnyként a gyorsabb haladást és az Ügyféllel közös minőségi fókuszt szinte hatványra emelte az, hogy csak tapasztalt, profi üzletembereket engedtünk át a szűrőn: nem kellett századszor elmagyarázni, hogy nem lájk-számra játszunk, vagy hogy a marketing egy befektetés, amit ROI-n mérünk. Azok az Ügyfelek, akiknek nem adatvezérelt marketing volt a jele az óvodában, azok általában még a stratégiai tervezés egy részét is átengedték, akik pedig mélyebben benne voltak a témában, azokkal közösen okosabbak voltunk, mint külön-külön.

    Pozitív hatás #4

    Az ötcsillagos Ügyfelek a kollégákat is motiválták: eredményeket lehetett felmutatni, amit az Ügyfél értékelt. Minél jobban értékelte, annál lelkesebben álltak neki a következő feladatnak. A prémium Ügyfelek köré könnyebb jó csapatot építeni, a jó csapat miatt pedig az új pozíciókra rengeteg jelentkezést kaptunk – ki ne akarna top ügyfelekkel és profi kollégákkal együtt dolgozni?

    Mivel sok jelentkező volt, a legjobbakat vehettük fel, így még jobb eredményeket tudtunk szállítani. Mivel nem kellett a növekedés cash-flow-ját finanszírozni, drága szoftver-eszközökbe fektethettünk, amivel még jobb eredményeket, még magasabb megtérülést értünk el – a kör bezárult, az új üzleti stratégia a működés minden szeletét felfelé húzta. Az egész csapatot mind a mai napig motiválja, hogy értelmes dolgokon dolgoznak olyan ügyfeleknek, akik értékelik az eredményeket és reálisan tekintenek a jövőben elvégzendő munkákra és a várható eredményekre.

    Summa

    Egyetlen döntés – az ügyfélportfólió minőségének magasan tartása – 9 hónap alatt megváltoztatta a 7Digits teljes dinamikáját, 4 főről az anyanyelvi lektorokkal együtt 17 főre növelte a létszámot és nagy mértékben hozzájárult mind a saját, mind az Ügyfeleink növekedéséhez.

    Soha, semmilyen körülmények között nem lehet megmagyarázni egyetlen ügyfélnek sem, hogy a hülye döntései, a hezitálása, a bátortalansága, vagy a hozzá nem értése miatt nem működik jobban a cége – ezért a 7Digits-nél ezeket az ügyfeleket eleve kihagytuk a képletből. Ha pedig állandóan alkudozni, pénzbehajtani, taktikázni kell a saját vállalkozásod érdekében, akkor épp csak arra nem marad idő, amire az ügyfeled szerződött: a minőségi szolgáltatás biztosítására.

    Egy online marketing ügynökség életében bőven nincs lezárva egy deal csak azért, mert az Ügyfél kifizette az első lépcsőt – sőt, csak ekkor kezdődik a neheze. Az adatvezérelt marketingnek van ugyanis egy ügyfél-szempontból kényelmes, szolgáltatói szempontból azonban rém kellemetlen tulajdonsága:

    Pár kattintással feketén-fehéren mérhető, hogy az ügynökség milyen megtérülést tett le az asztalra.

    Ez éppen elég kemény feladat önmagában is – ha a képlet még földesurakkal, negatív cash-flow-ban fuldokló vállalkozókkal, pénzbehajtósdival, vagy kézivezérléstől nyögő üzenő-emberekkel bonyolódik, annak hogyan lehetne jó vége? Ha b2b-ben vagy, javaslom, hogy gondold át a fentieket egy magányos pillanatban… mi sem haltunk bele, sőt… 😉

    Ha volt hasonló tapasztalatod, vagy maradt benned kérdés, örömmel veszem, ha megírod kommentben!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • 75 kérdés-válasz az online B2B marketinghez

    75 kérdés-válasz az online B2B marketinghez

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Jellemzően egyetlen bizonytalanságra lehet visszavezetni azokat a kérdéseket, melyek körhintaként jönnek fel újra és újra az online b2b marketing stratégia háza táján:

    “Vajon megtérül-e valaha egy komolyabb online marketingre szánt kiadás egy b2b vállalkozásnak?

    Ez a dilemma és a belőle levezethető kockázatkerülés van az összes marketing-elfajzás mögött: marketing-tagadás, sikerdíjas marketing felvetése, szignifikáns eredményt hozni nekifutásból is esélytelen PPC költés, weboldal optimalizálásának halogatása, budget vagdosás kéthetente, beleszerelmesedés csatornákba b2b marketing stratégia nélkül, stb…

    Sok mindent már érintettünk korábban az alább leírtakból, például a leggyakoribb B2B marketing hibákat, vagy a nyerő B2B Google Ads stratégiát – ezeket azonban rendszerben látni nem is olyan könnyű, ezért összegyűjtöttük, hogy miket szoktak kérdezni tőlünk b2b marketing stratégia ügyben. Íme, 75 kérdés – és válasz – ügyfél szempontból, amit b2b ügyfelekkel majdnem mindig át szoktunk beszélni – remélem, lesz, akinek segít egy fényesebb jövő megtervezésében:

    A leggyakoribb kérdések a b2b marketing stratégia körül

    1. Milyen b2b terméket lehet eladni online marketinggel és mit nem?

    Amit el lehet adni offline, azt el lehet adni online is – ugyanazok a vásárlók vannak a két világban, ugyanazon szándékkal, érdekekkel és problémákkal. A különbség csak annyi, hogy az online minden lépésében mérhető, míg az offline nagyrészt nem az.

    1. B2B-ben a sales ad el, nem a marketing – vagy ez nem így van?

    B2b-ben néhány kivételtől eltekintve – mint például a kis értékű SaaS b2b termékek, vagy a b2b2c modellben értékesített, erős brand-el bíró asset-jellegű termékek – mindig kell a sales – csakhogy az még nem elég. Kell a marketing is, mégpedig pontosan azért, hogy a sales munkáját adatokkal, lead-generálással és lead-nurturinggel támogassa.

    1. Nem elég, ha lead-et generál a marketing?

    De nem ám, mert a sales ilyenkor kénytelen végigszenvedni az egész sales ciklust. Írtunk erről a problémáról és a megoldásáról egy egész cikket korábban.

    1. És az miért van, hogy sok nagyarcú marketing “guru” még a lead generálást sem tudja megugrani?

    Az esetek egy részében azért, mert b2c módszerekkel próbálnak lead-eket generálni, amivel annyi esélyük van, mint mozgássérült póknak az erdőtűzben. Az esetek másik részében pedig azért, mert – bár értenek hozzá – ha őszintén megmondanák az ügyfélnek, hogy mennyibe kerül kiépíteni a profi lead gen gépezetet, akkor nem kapnák meg a szerződést.

    1. És akkor mit csinálnak?

    Elkezdik a folyamatot egy őszinte és bullshit-mentes b2b marketing stratégia nélkül, és reménykednek, hogy az ügyfélnek lesz elég bölcsessége értékelni a részeredményeket is, és elég tőkéje kivárni a folyamat végét, amikor már jól konvertáló digitális tulajdonra lehet építeni a marketinget. És persze ott van a szerencse lehetősége is…

    1. Miért olyan költséges a b2b marketing a b2c-hez képest?

    Igazából mindkettő költséges, csak egy ecommerce store-t lehet apránként skálázni, míg b2b-ben kicsiben kezdeni rettenetesen nehéz.

    1. Miért, mi a fő különbség?

    B2c-ben a célcsoport targetálása, és a hirdetések optimalizálása a nagy feladat. A landing oldalak optimalizálása (LPO) már akkor kerül szóba, amikor a hirdetések termelni kezdenek – de ekkorra a hirdetések hozama miatt már megvan a marketingbe vetett bizalom. B2b-ben a nehéz rész a cég hitelességének felépítése, amit egy több lépcsős inbound marketingen keresztül lehet legjobban megvalósítani – ezzel a módszerrel azonban elég sok a kiadás, mielőtt az első eredmények megérkeznének.

    1. Akkor b2b-ben nem is érdemes hirdetni?

    Dehogynem – csak más céllal kell nekiállni, és el kell fogadni, hogy ha mondjuk retek az oldal, akkor előfordulhat, hogy a legjobb hirdetésekből sem lesz egy árva lead sem. Lépésről lépésre kell optimalizálni a folyamatot, ahol a hirdetés csak az első lépés. Pont ezért kell azzal kezdeni, hogy összeáll egy rendes b2b marketing stratégia, amiben például rögzítve vannak a mérési pontok.

    1. Milyen lenne a tökéletes b2b marketing?

    Egy jól átgondolt b2b marketing stratégia mentén a sales ciklust pontosan leképező minőségi tartalmak egy SEO szempontból és pszichológiai értelemben is szénné optimalizált oldalon, külön konverziós oldalakkal, kitesztelt retargetinggel és email marketinggel, plusz a sales által használt CRM rendszerbe bekötött viselkedés-alapú chat és call-tracking megoldással – minden egyes lépésében mérve és folyamatosan tesztelve a folyamatot és megfelelően szegmentálva a lead-eket.

    1. És mi ebben a legdrágább?

    A kimagasló minőségű tartalom. Kulcsszókutatás alapján felállított b2b marketing stratégia mentén, adott kulcsszavakra kihegyezve, érdekesen, szórakoztatóan, tartalmasan megírva, tele mikro-elköteleződési lehetőséggel. A 7Blognak van olyan cikke, amit 29-szer írtam át, vagy szerkesztettem. Ezen felül az optimalizáció sem olcsó, mert rengeteg időbe kerül.

    1. Van olyan számítás, ami szerint megéri egyetlen cikkre százezreket költeni?

    B2b-ben 3-4 lépcsőben tűzforró lead-eket lehet generálni itthon. Legyen mondjuk ez a funnel 3 cikk és 1 konverziós oldal. Ha mindegyik 1 millió forintba kerülne – és ennyibe azért messze nem kerül -, akkor is negyedévente egyetlen lead-del a legtöbb b2b-nek megtérülne.

    1. Akkor miért nem ezt csinálja mindenki?

    Amerikában a b2b szektorban pontosan ezt csinálja mindenki. Itthon ott csinálják, ahol a menedzsment nem privatizáción hízott földesurakból áll ÉS ezek a managerek kellően innovatívak (értsd: nem rettegnek az online-tól) ÉS van rá budget ÉS a marketingnek van tapasztalata inbound-ban ÉS rendelkezésre áll a méréstechnika ÉS nem valami agyonszabályozott multiról van szó, ahol páran azért kapják a fizetésüket, hogy ne gondolkodjanak. Ugye belátható, hogy nem túl sok cég maradt?

    1. Baró marketing és dől a lé? Ennyi?

    Nem, a lead-ek zárására alkalmas sales is kell – ezt b2b-ben nemigen lehet megspórolni. Az a sales, amelyik marketing nélkül is összehozta az üzletet, mint lottóötös a rokonságot, az minőségi marketinggel megtámogatva meg fog táltosodni. Amelyik nem tudott zárni marketing nélkül, annál kérdés, hogy mi miatt nem tudott? Vacak lead-ekkel töltötte a drága idejét, vagy csak simán béna…

    1. Mivel célszerű kezdeni a b2b marketinget?

    Két út van, előnyök és hátrányok alább:

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal” column_gap=”10″][vc_column width=”1/2″ rc_bg_type=”color” css=”.vc_custom_1512935851724{padding-top: 12px !important;padding-right: 12px !important;padding-bottom: 12px !important;padding-left: 12px !important;background-color: #f2f2f2 !important;}” rc_bg_color=”#f2f2f2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-top“:“2%“,“padding-right“:“2%“,“padding-bottom“:“2%“,“padding-left“:“2%“,“class“:“grve-wpb-1642543776679“}}”][vc_column_text]

    Weboldallal kezdünk

    [/vc_column_text][impeka_icon_box icon_size=”extra-small” icon_fontawesome=”fa fa-plus-circle” icon_color=”primary-3″]Nem dobunk ki hirdetések útján pénzt a rosszul konvertáló oldalakra[/impeka_icon_box][impeka_icon_box icon_size=”extra-small” icon_fontawesome=”fa fa-minus-circle” icon_color=”red”]Sok-sok weboldalra költött forint után derül csak ki, hogy a marketing érti-e a dolgát[/impeka_icon_box][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_bg_type=”color” css=”.vc_custom_1512935931597{padding-top: 12px !important;padding-right: 12px !important;padding-bottom: 12px !important;padding-left: 12px !important;background-color: #dddddd !important;}” rc_bg_color=”#dddddd” grve_css=”{“desktop“:{“padding-top“:“2%“,“padding-right“:“2%“,“padding-bottom“:“2%“,“padding-left“:“2%“,“class“:“grve-wpb-1642543806559“}}”][vc_column_text]

    Hirdetéssel kezdünk

    [/vc_column_text][impeka_icon_box icon_size=”extra-small” icon_fontawesome=”fa fa-plus-circle” icon_color=”primary-3″]Gyorsan kiderül, mit tud a marketing, mert a lead-ek száma nőni fog[/impeka_icon_box][impeka_icon_box icon_size=”extra-small” icon_fontawesome=”fa fa-minus-circle” icon_color=”red”]Egy lyukas vödörbe öntjük a pénzt, mert a vacak oldalon nem konvertálnak a hirdetésekből behozott lead-ek – ráadásul a nyomi oldallal kiállítjuk a cégről a szegénységi bizonyítványt[/impeka_icon_box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    1. Ennyire fontos a weboldal?

    Mivel ott történik a látogató-lead konverzió, épp csak annyira fontos, mint a lead-ek egy B2B vállalkozásnak.

    1. És nem elég, ha jó néz ki?

    Dehogynem – pont annyira, mint amikor házastársat választasz…

    1. Mire kell figyelni egy B2B weboldalnál?

    Alapvetően három dologra: az első pixelre, az utolsóra, és az összes többire a kettő között…

    1. Az én B2B termékemet lehetetlen elmagyarázni weboldalon, akkor mi van?

    Az, hogy tévedsz! El lehet azt magyarázni, legfeljebb neked eddig nem sikerült. A B2B vásárlók közel 60%-a nem akarja látni a sales-esedet, helyette online akarja összetarhálni az információt. A “nem lehet elmagyarázni online” tévhit a nem kiforrott customer journey-re vezethető vissza. Ha megvan a vásárlói életút, akkor mindent el lehet magyarázni online, sőt, ott a mérés miatt még adatokat is lehet szerezni és célzottan arról mesélni, ami az ügyfelet érdekli.

    1. Hogyan segít a salesnek a kifejezetten B2B.központú online marketing?

    Generálja, rangsorolja és automatikusan “felmelegíti” a lead-eket a sales funnel-ben – ezt hívjuk lead nurturing-nek.

    1. És ez hogy működik technológiailag?

    A bejövő lead-eket a viselkedésük alapján szegmentáljuk, majd retragetinggel, emaillel és esetleg chat-megoldásokkal átsegítjük a sales ciklus egy előrehaladottabb fázisába az alapján, amit az oldalon töltött ideje alapján megtudunk róla – egészen a konverziók egyikéig. Mindezt automatikusan, emberi beavatkozás nélkül.

    1. És ez nem veszi el a sales munkáját?

    Ellenkezőleg: jobb minőségű lead-eket fognak kapni és gyorsabban fogják sikerrel zárni ezeket, ezért több lead-del tudnak foglalkozni és magasabb lesz a zárási arányuk. A marketing nem váltja ki a sales-t, csak hatékonyabbá teszi.

    1. Én próbáltam az online marketinget a B2B cégemnél és siralmas eredménye volt.

    Az élet nehéz. Írd fel otthon a WC ajtóra belülről, hogy “Csak azért, mert nem tudok úszni, még nem biztos, hogy a víz a hülye”, aztán ha végre rájöttél, hogy hol rontottad el, akkor próbáld újra!

    1. OK, nem értek hozzá – hogyan lehetne kicsiben, olcsón kipróbálni egy ügynökséget?

    Szánd rá az időt, és beszélj az ügyfeleivel. Ne egyel, hanem többel. Hosszan és alaposan. A B2B marketing drága és időigényes, úgyhogy pont annyira lehet kicsiben kipróbálni, mint a magánrepülőt!

    1. És ha stratégiát akarnak íratni velem csilliárdért?

    Akkor valószínűleg nem ma kezdték! Online B2B marketing stratégia nélkül hosszú távon is sikeres marketinget nem lehet folytatni.

    1. Lehet az a B2B marketing stratégia nálunk, hogy mostantól háromszor annyi bevételt akarok?

    Az nem stratégia, hanem cél! A B2B marketing stratégia arról szól, hogy hogyan lesz háromszor annyi a bevételed, mikorra, mekkora budget-ból, milyen ROI-val, és milyen kockázatok mellett, és ezzel milyen taktikák lehetnek összhangban.

    1. Akkor pár beszélgetés a marketing ügynökséggel – hogy ihletet kapjanak – és a B2B marketing stratégia meg is van ingyen?

    Ihlet az amatőröknek kell. A profik beérik az előleggel.

    1. És mennyibe kerül egy B2B marketing stratégia?

    Egy nagyon egyszerű, high level B2B marketing stratégia 15-20 óra ráfordítással megvan; óradíjak a két krajcártól a csillagos égig változhatnak.

    1. Egyáltalán, van jó online B2B marketinges Magyarországon?

    Igen, sok-sok kiváló kolléga van itthon számottevő tapasztalattal. A problémát inkább az okozza, hogy az online marketing is kezd akkora lenni, hogy mindenki csak egy-egy területhez ért, ráadásul elválnak a stratégák és a taktikusok – márpedig sikeres online marketinghez a funnel minden részéhez egyszerre kell érteni.

    1. Mi van, ha inkább egy fillért sem költök marketingre, csak a sales-t tolom?

    Ha nem érted a marketing szerepét egy vállalat életében, akkor keress egy igazán jó üzleti képzést, ahol ezt megtanítják neked – nem akarok senkit megbántani, de bizonyos alapokkal muszáj tisztában lenni ahhoz, hogy az ember elkaristoljon az üzleti világban. Asztrofizikáról sem vitatkozunk laposföld-hívőkkel.

    1. És mi van, ha olyan B2B cégem van, ahol csak 10-20 ügyfelem van itthon? Akkor is kell marketing?

    Pénzügyileg nincs különbség aközött, hogy 10-20 ügyfél nem vásárol tőled, vagy 1-2 ezer nem vásárol tőled. A nagyon nagy deal-ekre szakosodott cégeknél is kell marketing, csak a kevés, nagy értékű ügyfélhez kell igazítani a B2B marketing stratégia minden taktikáját, a csatornákat és a kommunikáció egészét.

    1. Branding, arculat, többlépcsős online konverziós tölcsér, email marketing, hirdetések… Mindenki mást akar nekem eladni!

    Na, pont ezért kell B2B marketing stratégia, budget, meg hozzáértő menedzsment…

    1. De nem olcsóbb akkor megbízni egy PR-ost?

    Az online PR egy csodálatos eszköz, fontos szerepe van a marketing mixben. Ugyanakkor lead nurturing-re például pont annyira alkalmas, mint a pillanatragasztó fogmosásra.

    1. Miért van az, hogy évek óta keresek normális marketingest, de nem találok?

    Valószínűleg azért, mert “normális” alatt mindenhez értő marketing szuperhőst értesz, akit akkor sem tudnál megfizetni, ha létezne – de ne aggódj, nem létezik. A világ elit-marketingesei is csapatokkal dolgoznak.

    1. Zseniális a marketingesem, egyedül megcsinál mindent – mégsem haladunk. Miért?

    Zseniális a sebészem, egyedül altatott, megműtött, asszisztált magának, CT-t csinált és közben elemezte az EKG-mat – mégsem maradtam életben… (De legalább egyedül Ő boncolt, nem valami rühes idegen…)

    1. Már így is milliókat költök marketingre!

    Ha elárulod, hogy mekkora ROI-val (Return on Investment, vagyis Megtérülés a Befektetésen), akkor kitalálom, hogy panaszkodsz, vagy dicsekszel… Mindegy mennyit költesz – a marketing egy befektetési forma, amit a megtérülésén mérünk!

    1. Apropó ROI! Mennyi lenne az ideális?

    2.5-3.5 körül ne cseszegess senkit. 4 körül költs többet, 2 alatt szervezz át valamit, vagy várj türelmesen, ha a tendencia amúgy javulófélben van.

    1. Mikor gondolkodjak ügynökségben és mikor saját marketingesben?

    A legjobb a kettő együtt: egy darab saját marketinges soha nem lesz egyformán profi minden területen, azonban jól ismeri a cég értékeit, a terméket, a kollégákat – gyorsabban el tud érni dolgokat. Egy online marketing ügynökség egyel messzebb áll a cégtől – még ha napi kapcsolatban is vannak, cserébe 10-20-30 szakembert is képes felvonultatni, akik a saját szűk területükön vérprofik.

    1. És ha egy startup vagyok nulla tőkével?

    Akkor jobb, ha gyorsan nekiesel egyedül, mint süket a csengőnek! A marketing egy befektetés, tőke nélkül pedig nem lehet befektetni.

    1. De ugye az hülyeség, ha egy ügynökség B2B-ben a Facebook-on akar nekem hirdetni?

    Ha lead gen-t akar csinálni a Facebook-on, akkor valószínűleg van jobb opció, de ha lead nurturing-re használná, mondjuk retargeting-en keresztül, akkor sanszos, hogy eredményes lesz a dolog. A Facebook egy csatorna, rengeteg mindenre lehet használni, ami irányban van az adott cégnél érvényben lévő B2B marketing stratégia által kijelölt iránnyal.

    1. Lehet B2B-ben úgy értékesíteni, hogy a teljes sales folyamat online van?

    Minél kisebb értékű a termék, vagy szolgáltatás, annál inkább lehet – mondjuk SaaS szoftvereknél ez tökéletesen működik. Nagy értékű komplex deal-eknél általában csak egy pontig lehet automatikusan melegíteni a lead-eket, zárnia már az élőerős sales-nek kell.

    1. Hogyan kell mérni a B2B marketinget?

    Buzgón! Viccet félretéve: ROI-n kell mérni, és ha nem megfelelő a ROI, akkor megnézni, hogy a marketing funnel melyik részén akad a dolog, és azon javítani.

    1. Hol van az a pont, ahol nem érdemes többet költeni B2B online marketingre?

    Az ügyfélszerzési költség (CAC) egy ponton túl óhatatlanul nőni kezd – a B2B marketing stratégia része kell, hogy legyen az a CAC küszöb-érték, ami fölött már nem érdemes többet költeni. Bár ilyenkor az LTV (Hosszútávú ügyfélérték) növelésével újra lehet marketing szempontból pozitív hozamú piacot nyerni, mondjuk a retention növelésével, úgyhogy nehéz erre a kérdésre egyetemleges választ adni.

    1. Apropó CAC – képes a marketing csökkenteni egy ügyfél megszerzési költségét?

    Igen, pontosan ez lenne a marketing egyik elsőrendű feladata B2B-ben!

    1. Mi van, ha elköltök egy rakás pénzt B2B marketingre, és nulla lesz az eredménye?

    Akkor – amennyiben tiéd volt a döntés joga – vállalod a felelősséget a rossz döntésedért, ahogy illik, majd levonod a személyi konzekvenciákat, érintsen az akár belső embert, akár ügynökséget, akár saját magadat. A lényeges kérdés ilyenkor még az, hogy adtál-e elég időt a B2B marketing stratégia megvalósulásának?

    1. Mi főleg szakmai kiállításokon adunk el. Akkor nekünk miért kellene online marketing?

    Mert ha a kiállításodon zárnád a korábban megszerzett és okos marketinggel gondosan dédelgetett lead-eket ahelyett, hogy a sales funnel első lépcsőjével – a közepesen kínos, órdítóan nyilvánvaló érdekközpontú bájcsevejjel – szerencsétlenkedsz, akkor talán többször csörögne a kassza…

    1. Van olyan B2B szegmens, ahol tényleg nem működik az online marketing?

    Igen, van: Ha olyan szakmai közönséged van, akik még soha, de tényleg soha nem hallottak az okostelefonról, a számítógépről és úgy általában az internetről, akkor bátran skippeld az online marketinget!

    1. A csoda-ügynökségem három hónapja kezdte az online marketingemet, egy vagyonba kerül, lead meg egy szál se. Keressek másikat?

    Az asszony már három hónapja terhes, egy vagyonba kerül, gyerek meg egy szál se. Keressek másikat?

    b2b marketing stratégia hülyeségére rácsodálkozó nagy, kék szemű csecsemő

    1. Valójában mennyi idő kellene egy profitábilis B2B marketing stratégia végrehajtásához?

    6-9 hónap, plusz a sales ciklus hossza. Közben is termelni fog lead-eket, csak nem lesz még tökéletes a funnel.

    1. És mi a helyzet a SEO-val? Érdemes B2B-ben alkalmazni?

    A legjobb SEO ma a jó minőségű tartalommal kezdődik. Mivel a tartalom a B2B marketing stratégia lelke, érdemes az organikus látogatói forgalmat különböző SEO technikákkal emelni, azaz érdemes a tartalmat a keresőkre optimalizálni. Ha időben elkezdődik, ennek középtávon már lesz mérhető hatása.

    1. Ha jó a SEO, és minden kulcsszóra kiemelt helyen vagyok, akkor is foglalkozzak a weboldallal?

    A weboldallal akkor foglalkozz, ha nem jó a konverzió. Mindegy, milyen forrásból érkezik a forgalom.

    1. Milyen konverzió tekinthető jónak B2B-ben?

    Egy SaaS-nak Amerikában 7% körüli a látogatóból-lead konverziója. Ennek 36%-a sales qualified lead, melynek kicsit több, mint negyedét zárják. Tehát 1000 látogatóból nagyjából 7 megkötött deal lesz átlagosan.

    1. Ez elég siralmas arány. Mi ebben a pláne?

    A pláne az a 993 arc, aki ugyan semmit sem vett, de cserébe nem is rabolta a sales-esek drága idejét egy árva percig sem! Ha nincs marketing, akkor ezeknek egyenként kellett volna elmantrázni az élet nagy dolgait, lehetőleg még azelőtt, hogy az értékesítők tehetségesebbik fele nomrális b2b marketing stratégia hiányában és következményeként felmondott volna.

    1. És Adwords-el érdemes mókolni?

    Az Adwords egy csatorna, lead generálásra, lead nurturing-re és még sok más dologra is lehet használni b2b-ben. Majdnem minden B2B marketing stratégiához illeszthető olyan taktika, aminek része az AdWords hirdetés, tehát a válasz igen, használd az Adwords-öt, de leginkább használd arra, amire a B2B marketing stratégia szerint éppen szükséged van.

    1. De az AdWords az én kulcsszavaimra méregdrága.

    …ami azt jelenti, hogy egy versenytársadnak még olyan sokat is megéri fizetni, más szóval hatékonyabb, mint te. Nincs olyan, hogy drága kulcsszó! Egy versenytársadnak megéri, profitot csinál belőle, azért kerül ennyibe. Ha te nem csinálsz profitot, akkor nem a kulcsszó drága, hanem te maradtál alul egy hatékonysági versenyben, mert vagy az általad követett b2b marketing stratégia gyengébb, vagy a megvalósítás.

    1. Nincs meghatározott marketing budget-ünk – ez probléma?

    Az új munkahelyeden nem mondják meg, mennyi lesz a fizetésed, amiből a családodat el kell tartanod – ez probléma?

    1. De ha mondok egy budget-et, azt a marketingesem, vagy az ügynökség csontra elkölti…

    Naná, hogy elkölti: ha tud belőle egy 3-as ROI-t csinálni, akkor költse csak el szaporán, te meg dörzsöld a tenyeredet! Pont ez a fajta előre kiszámolósdi a b2b marketing stratégia lényege.

    1. És ha nem tud?

    Ha nem tud, akkor válj meg tőle és akkor annak örülj, hogy megváltál egy alulteljesítő szereplőtől a vállalkozásodban – cserébe gyorsan keress egy másik ügynökséget, aki hozamot termel a marketing befektetésedre.

    1. És mennyi lenne az ideális B2B marketing stratégia szerinti budget?

    Annyi, amennyiből még a 3 körüli ROI kihozható.

    Az Egyesült Államokban a 25 millió dollár árbevételt el nem érő, terméket értékesítő B2B-k az árbevétel 10.6%-át, a szolgáltatást értékesítők az árbevétel 10.1%-át költötték marketingre átlagban 2014-ben.

    A legtöbb b2b marketing stratégia szerint a 10% tűnik a mágikus számnak, de a Salesforce például az árbevételének 53%-át sales-re és marketingre fordítja – nem is maradt garázscég…

    1. Atyaisten! Hogyan lehet ennyit értelmesen elkölteni?

    A marketing büdzsét tradícionálisan “working” és “non-working” részre osztják. Az elsőbe (online esetében) a hirdetési költségek és az optimalizálás tartozik, a másodikba minden más. Fejlett marketingnél a megfelelő arány általában 2/3 – 1/3 a working javára. Amelyik cég most kezdené, ott akár fordítva is lehet. Ebből a szempontból minden b2b marketing stratégia egyedi, nincs általános recept, muszáj részletekbe menően kimatekolni a dolgot.

    1. Az én vállalkozásomban C-level vezetőket kell megszólítanom, ott nem működik az online marketing…

    Persze, mert a C-level-ek nem is normális emberek, hanem igazából gyíkemberek, akik telepatikusan böngésznek a gyíkneten. Nincsenek LinkedIn-en, Facebook-on, Instán, és soha nem is keresnek semmit a Google-ben – ha kell valami, szólnak a titkárnőnek (a gyíkasszonynak). Rendezvényekre sem járnak, mert ezek amúgy közvetlenül kommunikálnak a Pápával, Elvis-szel (aki nem is halt meg) és a Kentucky Fried Chicken Ezredesével – mert ugye az amúgy lapos világot igazából ez a triumvirátus irányítja a háttérből…

    1. Most frankón, 9 hónap a sales ciklusom, és 5-6 döntéshozót kell meggyőznöm hozzá. Hogy a jó életbe csináljam ezt online?

    Majomszerű fürgeséggel – mert ez nem két perc lesz! A fenti helyzet szakembereknek csak egy újabb megoldandó feladat. Personák, személyre szabott tartalom, marketing automatizáció, ABM (account-based marketing), viselkedés-alapú szegmentáció, retargeting, lead nurturing. Sok ilyet csináltunk mi is, és tuti, hogy más ügynökségek is. Az igaz, hogy komoly feladat, de egyáltalán nem lehetetlen!

    1. Az ötödik ügynökségtől hallgatom meg, hogy a működő B2B marketing stratégia alapja a jó tartalom…

    Kiváló kollégákkal hozott össze a sors, gratulálok – figyelj oda arra, amit mondanak…

    1. Igen, de nekünk nincs semmilyen tartalmunk, se időnk, hogy ezzel vesződjünk.

    Ha az irodád koszos, három választásod van: 1. elviseled, 2. kitakarítod 3. bőkezűen megfizetsz valakit, aki megoldja a problémát helyetted – na, a tartalom-generálásnál is pont ez a három választásod van!

    1. Tutira működik ez a tartalom dolog?

    Akkor működik ha elsőrangú a tartalom. Igazából nem nagyon vannak opcióid: tartalom nélkül a B2B marketingben annyi esélyed van, mint háromlábú sünnek a hatsávos autópályán. A vevőid ugyanis soha nem a termékedet veszik meg, hanem a megközelítésedet a problémájuk megoldásához, valamint a hitelességedet.

    1. De mit lehet elérni blogposztok irogatásával, mire jó ez?

    A véleményvezér státusz (thought leadership) megszerzésére, lead gen-re és lead nurturing-re is jó. Márpedig a véleményvezérség az előfeltétele annak, hogy az ügyfeleid megbízzanak benned, megkeressenek téged, és a segítségedet kérjék a problémájuk megoldásában, majd amikor meglátják az ajánlatodat, akkor elhiggyék, hogy képes leszel megoldani azt a problémát. Ráadásul B2B-ben ma már ugyanolyan vásárlási élményt várnak el a vevők, mint B2C-ben, és ezt az élményt online is igénylik.

    1. Jó, de nincs ötletünk. Milyen tartalmat hegesszünk?

    Esettanulmányok, white paper-ek, iparági összehasonlítások, how-to animációs videók, kalkulátorok, oktató anyagok, szakmai interjúk, iparági elemzések, bemutatkozó videók, releváns humoros tartalmak, termékbemutató videók, infografikák, e-book-ok, kurzusok, webinar felvételek, demók, versenyek felvételei, konferencia megjelenések, cheat sheet-ek, checklist-ek, round-up posztok, kutatások, podcast-ok, magyarázó képregények, diagramok, live stream videók, esemény összefoglalók – hogy csak a leggyakoribbakat említsem…

    1. Írtunk király tartalmakat, írattunk profival is, még egy videónk is van – miért nem történik semmi?

    Az alábbiakból egy vagy több ok miatt: 1. Rosszul céloztátok a hirdetéseket, ezért nem találta el a célcsoportot 2. nincsenek meg a technológiai, vagy pszichológiai kellékek az engagement-hez (magyarul retek a weboldal) 3. nincs következő lépcső, nem lett megtervezve a funnel 4. középszerű a tartalom 5. hibás a mérésetek, ezért nem tudjátok optimalizálni a funnel-t.

    1. Ha már költünk, lehet tudni, mi a legjobb marketing befektetés B2B-ben?

    Attól függ, hol tartunk. Ha semmi marketing nem volt korábban, vagyis az elején vagytok, akkor általában egy jó B2B marketing stratégia, a weboldal és a tartalom. Ha ezek megvannak, akkor valószínűleg a profi PPC, az optimalizáció és harmadikként az automatizáció a legjobb befektetések – persze minden helyzet egyedi.

    1. Hogy a jó életbe lehet automatizálni a marketinget? Ehhez kreativitás kell, nem?

    Inkább adatelemzés. Először kell egy pontos méréstechnika, aztán szükség van elegendő forgalmi adatra, végül értelmezni kell ezeket az adatokat és az eredmények alapján beállítani email, chat és hirdetési automatizmusokat.

    1. Hogyan tudok márkaismertséget építeni B2B-ben?

    Magas minőségű tartalmakon keresztül konzisztens módon kommunikálsz egy-két olyan értéket, amire a márkádat építed. Teszed ezt hosszú távon, precíz célzással, örökzöld tartalmakkal, egy jó B2B marketing stratégia mentén, idővel megszerezve az ismertség mellett az elsőséget is a piacon.

    1. És honnan tudom, hogy jól működik a marketing?

    Ha jó a méréstechnika, akkor látni fogod, hogy melyik része működik, és melyik kevésbé. Ha ügyes a sales team, akkor a marketingre költött pénz látszani fog az árbevétel növekedésén is, bár ehhez már hónapok kellenek. Ha hosszú a sales ciklusod, akkor lehet, hogy egy év is eltelik, mire növekvő árbevételt látsz. A türelem és a kitartás fontos erények az online marketingben.

    1. Mik a legjobb KPI-ok B2B marketingben?

    Elsődleges és másodlagos konverziók aránya, lead-ek átlagos megszerzési költsége, SQL / MQL arány. De ha jól akarod csinálni, akkor az egész funnel minden elemét mérned kell, ez pedig nem csak technológiai hozzáértést, hanem az üzleti folyamatok pontos és mélyreható ismeretét is feltételezi.

    1. Honnan vegyek jó minőségű email listát egy B2B email kampányhoz?

    Ne vegyél listát, normális b2b marketing stratégia ilyesmit meg sem említ! Szűrd le a célszemélyeket LinkedIn-en, scrape-eld le az adatokat, majd szerezd meg az email címeiket Norberttől.

    1. És utána toljam fel őket Mailchimpbe és mehet a cold emailezés?

    A világért sem! A cold email-ezéshez – ha már ezt az idejétmúlt, alacsony hatékonyságú interruption marketing eszközt bírtad kitalálni a B2B marketing stratégia központi elemének – külön célszoftverek kellenek, mint például ez itt.

    1. És ha senki nem válaszol?

    Egyel ezelőtt mondtam, hogy ez legtöbbször lúzer technika – manapság sokkal szofisztikáltabban és hatékonyabban is lehet lead-eket generálni B2B-ben.

    1. És mi ez a szofisztikált pro technika?

    Call tracking, chat marketing, személyre szabott marketing (ABM), néhány jól eltalált pszichológiai alapú growth hack, automatikus A/B tesztelés – de ezek is csak a fentebb említett tartalmakra tudnak épülni, vagyis attól, hogy van call tracking-ed, még nem lesznek lead-jeid; sikeres B2B marketing stratégia alapja mindig a tartalom-PPC-lead nurturing triumvirátus.

    [totalpoll id=”17998″]

    Összefoglalás

    Az online marketing B2B-ben egy sokismeretlenes egyenlet. Ha megérted ezt, és van türelmed okos menedzsmenttel, sok melóval, és rengeteg teszteléssel lecsökkenteni az ismeretlenek számát egyre, akkor lesz, aki megoldja, sőt újra felállítja és újra megoldja neked az egyenletet – az eredmény pedig az árbevétel komoly növekedése lesz.

    A rossz hír az, hogy ha ezt nem érted meg, akkor is fizetni fogod a marketinget – ha máshogy nem, opportunity cost révén az elveszített ügyfelek és elmaradt árbevétel formájában.

    Magyarországon általánosságban gyerekcipőben jár az online marketing, ez egy Lehetőség: nagyon könnyű pár tízezer dollár befektetéssel piacvezetővé válni úgy, hogy a jobb sorsra érdemes értékesítőknek se kelljen reménytelen lead-ek után kajtatniuk, hanem azokkal tudjanak foglalkozni, akik képesek és hajlandóak is szerződni. Nem boszorkányság ez, csak sok munka, türelmes adatelemzés és egy kis pszichológia!

    Sok erőt hozzá, hogy legyen bátorságod belevágni és kitartást, hogy legyen türelmed végigvinni! Megosztások buzgón bátorítva és sok hasonló cikkel meghálálva. Ha még többet szeretnél megtanulni erről a témáról, akkor javaslom az ingyenes b2b marketing oktatásunkat, vagy annak teljes online B2B marketing kivonatát egyben…

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”middle-content” bg_type=”color” heading_color=”light” font_color=”#bdbdbd” bg_color=”#f4f4f4″ margin_bottom=”0px” section_id=”nexform”][vc_column][vc_empty_space height=”60″][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_raw_html]JTNDZGl2JTIwZGF0YS1wYXBlcmZvcm0taWQlM0QlMjJ0bHN4cG5mayUyMiUzRSUzQyUyRmRpdiUzRSUzQ3NjcmlwdCUzRSUyOGZ1bmN0aW9uJTI4JTI5JTIwJTdCdmFyJTIwc2NyaXB0JTIwJTNEJTIwZG9jdW1lbnQuY3JlYXRlRWxlbWVudCUyOCUyN3NjcmlwdCUyNyUyOSUzQiUyMHNjcmlwdC5zcmMlMjAlM0QlMjAlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnBhcGVyZm9ybS5jbyUyRl9fZW1iZWQlMjIlM0IlMjBkb2N1bWVudC5ib2R5LmFwcGVuZENoaWxkJTI4c2NyaXB0JTI5JTNCJTIwJTdEJTI5JTI4JTI5JTNDJTJGc2NyaXB0JTNF[/vc_raw_html][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_empty_space height=”60″][/vc_column][/vc_row]

  • B2B Marketing taktikák és stratégiák

    B2B Marketing taktikák és stratégiák

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Meg sem tudom számolni, hány alkalommal hallottam, hogy “nálunk a marketing taktikák központja a SEO“, vagy hogy “a marketing stratégia az, hogy több bevételünk legyen (kötelező kísérőelemként egy majdazténtudom mosollyal)”. Ugyancsak nem kevés blogposztot találni a “Top 10 közösségi média stratégia” címmel is – alatta tíz taktikával. Néha a legjobb marketinges kollégák is összekeverik a célt, a stratégiát, a taktikákat és a csatornákat – pláne az online marketingben. Úgyhogy tegyünk is rendet a fejekben…

    Analógia

    A Cél, Stratégia és Taktika szavak a katonai szaknyelvből jönnek, és több ezer évesek – nem marketing-találmányok:

    A marketing stratégia annak meghatározása, hogy hogyan érjük el a kitűzött üzleti célt. A marketing taktikák pedig a stratégia végrehajtására irányuló akciók.

    Egy példa erejéig még a katonai analógiánál maradva valahogy így néz ki a dolog:

    A cél: visszavonulásra kényszeríteni a csúnya, gonosz, hódító ellenséges haderőt.

    A választott stratégia: mivel védekezünk, a stratégiánk legyen mondjuk a Felperzselt föld stratégia.

    A taktikák: a civil lakosság evakuálása, az élelem tartósítása és elszállítása, a kutak megmérgezése, az ellenség helyzetének nyomon követése felderítéssel, az ellenség előrenyomulásának lassítása kis létszámú gerilla egységekkel, stb. – nincs katonai múltam, de talán a lényeg átment mindenkinek.

    Az üzleti életben

    Kezdjük a céllal, mert ez a legegyszerűbb: Az üzleti világban a cél általában a profit növelése. Van persze olyan, hogy a cél a vállalat felkészítése egy eladásra, az operáció racionalizálása, de most ne bonyolítsuk; magasabb profit és kész! Az ehhez vezető marketing stratégia minden cégnél más és más, de mindig egy felismerésen és a felismerésből fakadó változtatás(ok)on alapul.

    A választott stratégia határozza meg a marketing taktikák sorát, végül a marketing taktikák a csatornákat. A “tartalommarketing” nem stratégia, hanem a marketing taktikák egyike – de abból b2b-ben a legjobb! A retargeting egy másik fontos b2b taktika, a csatornája pedig lehet Google Display, Facebook, vagy LinkedIn. A Facebook-szavazás ugyancsak nem stratégia, hanem taktika – ráadásul b2c és amúgy is antiknak számít. A TV-hirdetés az taktika, ellenben az, hogy melyik termékről szóljon az a TV hirdetés – az már stratégia.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

    Mi az a B2B?

    A B2B a Business to Business kifejezés rövidítése és azt jelenti, hogy egy vállalkozás más vállalkzásoknak értékesít, nem pedig magánembereknek. A B2B sajátosságai közé tartozik többek között az üzletek magasabb értéke, a hosszabb, több szereplős döntéshozatali mechanizmusok és az árak másodrendűsége olyan egyéb tényezők mellett, mint a garanciák, minőségi megfontolások, fizetési feltételek és a nyújtott plusz szolgáltatások. A marketing stratégia B2B-ben pont ezért speciális.

    A B2B kisebb értéket képviselő beszerzései jobban hasonlítanak a B2C (Business to Consumer) szektor egyszerűbb, gyorsabb működéséhez, ahol a vásárlás sokkal inkább érzelmi alapú, míg az igazán nagy értékű B2B deal-ek sokszor a nagy kormányzati megbízások lassúságával és komplexitásával bírnak.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    A “Ha-akkor” módszer

    Annak eldöntésében, hogy mi a stratégia és mik a marketing taktikák, sokat segíthet a Ha-akkor módszer. Egyszerre több tucat ügyfél online marketingjén dolgozva én magam is sokszor ezt használom. Mondjuk, hogy egy b2b szoftvercéged van. Indíts egy feltételezést mondjuk azzal, hogy

    Ha [a megoldásaink implementálási sebességében megelőznénk az összes konkurensünket], akkor…

    …és kezdj el számolni, hogy ez hogyan hatna az üzleti cél – azaz a magasabb profit – megvalósulására. Amennyiben az jön ki, hogy az ügyfelek azt sem vennék észre, ha egy évtizedet csúsznál a bevezetéssel, akkor dobd el ezt a stratégiát és keress másikat.

    Ha azonban úgy látod, hogy az ügyfelek kapával-kaszával vonulnak fel az irodád ablakai alatt, ha nem kapják meg a terméket tegnapra, akkor uccu neki: csökkentsd a termék implementációs idejét, vagy kínálj gyorsabb bevezetést plusz pénzért. Mindkettő működő stratégia lehet, és mindkettőhöz passzolnak olyan marketing taktikák, melyekkel eléred a célt – a magasabb profitot. A Ha-akkor módszerrel lazán el tudod választani a stratégiát a marketing taktikák sorától, mert ugye azt a mondatot a saját vállalatod üzleti szempontjai szerint nehéz értelmesen befejezni, hogy

    Ha google hirdetéseket használnánk, akkor…

    OK, ezek szerint a “google hirdetés” az biztos nem stratégia, hanem a rendelkezésre álló marketing taktikák egyike, esetleg csatorna (amúgy az utóbbi).

    marketing taktikák és stratégiák összehasonlítása

    Kérdés-ember, válasz-ember

    A sikeres marketing stratégiának van egy emberi oldala is: fontos kérdés ugyanis, hogy kik a stratégiai gondolkodók és kik a taktikusok a saját vállalatodnál. Egyik típus sem több, jobb, vagy értékesebb, mint a másik, a jó b2b online marketing felépítéséhez mindkét típusra nagyon nagy szükséged van, méghozzá ezért:

    A stratégák sokszor teszik fel a fenti “Mi lenne, ha” kérdést, olvasnak a sorok között, megérzéseik vannak, ha azonban túlsúlyba kerülnek, akkor csak a papírok fognak gyűlni, az ügyfelek nem. Mert mindig csak tervezgetnek, ellenben soha nem fogják meg a lapát nyelét, vagyis nem csinálnak semmit. Ők a Kérdés-emberek.

    Ezzel szemben a taktikusok inkább Válasz-emberek, ők ugyanis az implementációban jók; a stratégia alapján végiggondolják a részletkérdéseket, iterálnak, tesztelnek, kreatívokat raknak össze – már ha van előttük stratégia. Ha ugyanis a Válasz-emberek kerülnek túlsúlyba, akkor rengeteg mesébe illő dolgot fognak csinálni – csak épp a nagy többségét totál feleslegesen, két kézzel szórva az értékes erőforrásokat!

    Gondolom nem kell részleteznem, hogy mindkét fent említett szélsőséges helyzet fináléjában ordas nagy buktát nézhet végig élőben a mélyen tisztelt publikum…

    A hazai valóság

    Amerikai ügyfeleinkkel szemben itthon a legritkább esetben találkozunk a megfelelően felépített és frissített marketing stratégia díszpéldányaival, de ez még mindig sokkal jobb, mint az az ál-stratégia, ami nem több, mint

    kézzel válogatott online marketing taktikák bullshit-celofánba csomagolt listája.

    Utóbbi esetben ugyanis még azért is meg kell dolgozni, hogy ne tekintse az ügyfél stratégiának az ál-stratégiáját…

    Mivel a b2b online marketing megfelelő stratégia nélkül is épp elég lassú, ezért a legtöbb esetben muszáj meghatározni, hogy merre van az előre. Ha ugyanis egy alkalmazott marketinges, vagy leszerződött ügynökség nem képes számokkal alátámasztani a stratégiába illeszkedő marketing taktikák eredményességét, akkor rövid időn belül viszketni kezd valahol a menedzsmentnek és elkerülhetetlenül megérkeznek a gyanakvás setét fellegei. Márpedig stratégia nélkül milyen eredményről lehet megmondani, hogy az a Célt szolgálja-e, vagy sem?

    Egy jó marketing stratégia ismérvei

    A fentiek miatt akár már egy pár hónapos marketing kampány-aktivitásra is érdemes stratégiát alkotni, ha mást nem, egy pár óra agymunka nyomán összeálló 10 soros Word dokumentumot. Nem a kinézet, vagy a terjedelem a lényeg, hanem a Cél, a Stratégia és a Taktikák összhangja.

    Ha pedig még mindig nem ment el a kedved a stratégia-alkotástól, akkor íme néhány tipp – ezeket tartsd szem előtt, amikor marketing stratégiát csinálsz:

    Felismerés

    A működő marketing stratégia legtöbbször egy felismerésből ered. Ezt a felismerést online marketinggel ma pár hónap alatt meg lehet szerezni – az ügyfelek a viselkedésükkel b2b-ben is bőven elég adatot szolgáltatnak ahhoz, hogy több feltételezés tesztelésével jussunk el a megfelelő felismerésig. Lehet persze adatelemzés nélkül is vízionálgatni, ha valakinek a számszerű tények figyelmen kívül hagyásáig hízott az egója, ez azonban rendszerint a költségesebbik módszer…

    Ilyen felismerés volt például a 7Digitsnél, hogy a magyar nyelven elérhető online b2b marketing tartalom ritka, mint a fehér holló, vagy hogy a digitális marketingben itthon a viselkedés-alapú lead-nurturing-gel kevesen foglalkoznak. Alkottunk is rá stratégiát nyomban, amihez kiválóan passzolt egy rakás taktika: viselkedés-alapú szegmentáció, többlépcsős tartalommarketing, stb.

    Másik példa: Az Arm & Hammer amerikai szódabikarbóna gyártó cég részéről az volt a sorsdöntő felismerés, hogy bár az otthon sütés egyre kevésbé divat, a szódabikarbónát egy csomó más dologra még használják az emberek. A stratégia az lett, hogy “adjunk ötletet az embereknek, hogy mire is jó még a szódabikarbóna”. Ebből következett többek között az az online taktika, hogy létrehoztak egy fórumot, ahol egymásnak adhatnak ötletet a vásárlók szódabikarbóna ügyben. Meg is fordult rögvest a halódó vállalat szerencséje és szépen kimásztak a gödörből, amit az eredeti, otthon kenyeret sütögető piacuk elöregedése okozott…

    Márkaspecifikus sajátosságok

    Egy ütős marketing stratégia mindenek előtt egy adott márkára és a márkához elválaszthatatlanul kapcsolódó történetre épül. Például a Seat-nak hiba olyan stratégiát alkotnia, ami az európai tradíciókra épülő luxust helyezi előtérbe, mert ebben a Mercedes úgy el fogja verni, mint szódás a lovát.

    Hogy b2b példát is mondjak, szűnni nem akaró harsány röhögés kísérné az SAP olcsóságra, vagy villámgyors bevezetésre épített stratégiáját. Míg a skálázhatóság, vagy a magas szintű, centralizált kontroll jó választás lehet a cégnek a történeti háttere alapján.

    Versenytársak ismerete

    A valóban működő marketing stratégia soha nem hagyja figyelmen kívül a versenytársakat, ugyanis más és más marketing taktikák alkalmazásához kell folyamodni annak függvényében, hogy mennyire erős a verseny. Telítetlen piacon könnyen előfordulhat, hogy a választott stratégiád a versenytársaid számára (szinte) behozhatatlan előnyre épül – X dologban te vagy jobb, Y dologban pedig a versenytársad.  Ilyenkor olyan marketing taktikák elegyét célszerű alkalmaznod, amivel végleg bebiztosítod, magadnak X-et, lehetőleg gyorsabban, mint ahogy a másik bebiztosítja magának Y-t.

    Ha azonban mondjuk a verseny erős, az erőforrások nagyjából hasonlóak, vagy nálad erősebbek, akkor megérheti olyan marketing taktikák alkalmazása is, amivel célzottan a versenytársad ügyfeleire utazol – az ehhez passzoló marketing taktikák sora szinte végtelen minden növekedés központú adatvezérelt marketing szakember eszköztárában.

    Amit még érdemes szem előtt tartani, az a marketing stratégia egyedisége. Ha ugyanis a stratégiád bármelyik versenytársadra is megállná a helyét, akkor nem elég specifikus – és ilyen formán nem ér annyit, mint egy önálló, valóban testre szabott stratégia. (Míg a marketing taktikák ugye nagyjából ugyanazok mindenhol, legfeljebb a kivitelezés minősége különbözik.)

    Tényleg muszáj az a marketing stratégia?

    Sajnos igen, méghozzá ezért: Addig általában mindenki eljut fejben, hogy nosza, növeljük a bevételt meg a profitot. Stratégia nélkül azonban az online marketing kimerül egy örök sikertelenségre kárhoztatott lead generálásban, de ennél tovább soha nem képes lépni a vállalat, mivel fogalma sincs, hogy merre menjen tovább, mennyit költhet rá és milyen módon definiálhatja a sikert, vagy épp a kudarcot, pláne hogyan mérheti a részeredményeket.

    [totalpoll id=”17529″]

    Egy marketing stratégia nem attól jó, hogy rajta van egy Big Four logó, és kilóra, vagy bullshit/cm²-re sem érdemes mérni. Egyetlen A4-es lap is megteszi, ha a rajta található felismerésre épített stratégiával összhangba kerül a cél és a marketing taktikák arzenálja. És igen, a stratégiai gondolkodás nehéz és sokszor költséges is a vele eltöltött idő és a rászabadított szürkeállomány szorzata okán. Marketing stratégia nélkül azonban az üzleti életben csatát talán lehet nyerni, háborút azonban nem – márpedig a nagy üzletek valahogy mindig jobban emlékeztetnek egy véres csatára, mint egy ábrándos tavaszi piknikre…

    Őszintén remélem, hogy a fentiek segítenek tisztábban látni és még több profitot termelni. Most, hogy a stratégiát letudtuk, hamarosan folytatjuk egy rakás b2b online marketing taktikával! Ha pedig még nem volt elég, akkor itt találsz 75 választ a b2b marketing háza tájáról.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]