blog.7digits-dev.eu

Category: Vállalkozás

  • Tébolyfalva fő attrakciója, a ROAS

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Nagyon sok olyan vezetőhöz volt szerencsém, aki olyan csőlátással van rácuppanva a ROAS-ra, mint kényszeres NAV-ellenőr a furcsán kerekített számlákra. De csak a ROAS-ra – és semmi más performance marketing mutatóra! E-kereskedelemben talán még elterjedtebb ez a ROAS-téboly, nevezetesen az, hogy

    a ROAS-t profitmutatóként kezeli a vezető.

    Nagyjából tudja, hogy 30% az árrése, oszt-szoroz-hasra csap és elmegy az ügynökséghez, hogy neki 10-es ROAS-tól jó…

    Meglepetés: ez egy égig érő ostobaság!

    Ha érdekel annyi mikroökonómia, hogy ne hozz öngyilkos marketing döntéseket, akkor az alábbiakban részletesen elmagyarázom, hogyan értelmezd a ROAS-t és számos konkrét példán keresztül bemutatom a leggyakoribb melléfogásokat, hogy felismerd és el tudd kerülni őket.

    Mi a probléma a ROAS-fétissel?

    Az a probléma, hogy a ROAS valójában nem nyereséget mér,

    hanem kizárólag azt, hogy az adott reklámköltéshez mennyi azonnali árbevételt tudunk hozzárendelni.

    A Kedves Vezető gondolkodása első ránézésre logikusnak tűnik: Ha 1 millió forint hirdetési költésből mondjuk 7 millió forint bevétel keletkezik, akkor az 7-es ROAS, vagyis minden hirdetésre költött forintra jön 7 forint plusz árbevétel. 7 millióból a 30% elsődleges árréssel lesz 2,1 millió forint, ha leszámoljuk belőle a csomagolást, az overhead-et, a shop költségét, stb., még akkor is marad mondjuk 1,5 millió. Ez nagyjából a pénz másfélszerezése havonta (!) – mintha Google részvényt vettél volna 2004 októberében.

    Csakhogy…

    Ez legtöbbször totális önbecsapás

    A probléma ott kezdődik, hogy a Return on Ad Spending értéke nem tud semmit a bruttó árrésről. Sem a logisztikai költségekről, a visszaküldésekről, az utánvét költségéről, (speciális esetben) a marketplace fee-ről, a fulfillmentről, a CRM/CDP adatairól, az ügyfélszolgálat fenntartási költségéről, vagy akár a készletfinanszírozásról.

    Márpedig a profit – vagy a masszív veszteség – ezek után keletkezik. Ezért válik a ROAS nagyon könnyen vanity metrikává: jól mutat a riportban, könnyű vele fejben számolva megítélni az ügynökség, vagy a belső marketinges teljesítményét,

    csakhogy egyúttal elképesztően ostoba, rossz döntésekhez vezethet.

    Ilyen megtérülés, olyan megtérülés

    Szálazzuk szét kicsit profibban ezt a ROAS kérdést, mielőtt ezredszerre is meg kell hallgatnom a “nem mondom meg a unit economics számait, csak csináljatok nekem 10-es ROAS-t” agymenést. (Ha szeretnéd, hogy ajánlat nélkül lepasszoljunk egy kisebb ügynökségnek, ezt a mondatot kell felmondanod a Kollégáimnak…).

    Szóval vegyük át, hogy milyen ROAS-ok is léteznek marketing-műveltebb körökben, mert hogy nem csak egyféle van…

    Revenue ROAS

    Ha nem különböztetik meg sehogy, akkor a “ROAS” kifejezés mindig árbevételre vonatoztatott megtérülést jelent. Ez a klasszikus ROAS, amivel a klasszikus performance szemléletű marketingesek is számoltak még 10-12 éve és használatban van ma is. Nem a mutatóval van baj, hanem azzal, ha rosszul értelmezik.

    A “sima”, vagy szaknyelven revenue ROAS képlete a következő:

    ROAS = Árbevétel / Hirdetési költés

    Ez azt méri, hogy 1 forint hirdetési költés hány forint árbevételt generált. A Revenue-re vetített megtérülés a Meta hirdetési platformján, a Google Ads-ben, a marketplace dashboardokon és nagyjából szinte minden agency riportban is az alap KPI. Nagyon is fontos KPI, mert operatív kampányoptimalizálásra kiválóan használható – vállalatirányítási döntésekre azonban nem!

    Egy 80%-os bruttó árréssel hasító DTC beauty brand és egy 8%-os marginon túlélő elektronikai kereskedő ugyanazzal a 4-es megtérüléssel teljesen más pénzügyi helyzetben van. Az előbbi agresszíven skálázhat. Az utóbbi gyakorlatilag épp a vesztébe rohan.

    Margin ROAS

    Ez az, amit valójában nézni kellene egy vállalatvezetőnek. A senior (C-szintű) döntéshozatalban a valódi kérdés ugyanis nem az, hogy mennyi revenue jött vissza, hanem az, hogy mennyi contribution margin-t termel egy marketing tevékenység. Pont erre vezették be a Margin ROAS fogalmát:

    Margin ROAS = Elsődleges árrés / Hirdetési költés

    Ha még pontosabban szeretnéd, akkor íme:

    Margin ROAS = [Árbevétel − COGS − Fulfillment − Visszáru − Változó költségek] / Hirdetési költség

    A legtöbb modern e-commerce finance framework is pontosan ezt hangsúlyozza: a Return on Ad Spend önmagában nem profitabilitási mutató, ezért contribution margin nélkül félrevezető.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Első példa: A 4-es Return on Ad Spend, ami valójában veszteség

    Egy webshop havi 10 millió forintot költ Meta hirdetésekre, a riport szerint a revenue ROAS 4.0. Ez azt jelenti, hogy 40 millió forint árbevétel keletkezett. A vezetőség elégedett, a CMO további büdzsét kér, a CFO viszont számol:

    A termékek átlagos bruttó árrése egészséges 35%. Ez azt jelenti, hogy a 40 millióból a gross profit mindössze 14 millió forint. Ez a CM1 (Contribution Margin 1), vagy más néven “Fedezet 1” összege. Ebből még lejön fulfillment, csomagolás, utánvét, visszaküldések, ügyfélszolgálat, payment gateway költség és az operáció. Tegyük fel, hogy ezek összesen további 6 millió forintot visznek el, tehát marad 8 millió Forint. A marketing költés ugye 10 millió volt, vagyis a kampány contribution szinten mínusz 2 millió forint.

    A revenue ROAS 4-es, de a profit negatív. Ez az egyik leggyakoribb e-commerce illúzió, látjuk minden áldott héten többször is, csak sokszor a 7Digits az első, ahol valaki utána is számol ennek…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Break-even ROAS

    Ez az a mutató, amit minden CEO-nak tudnia kellene.

    A jó ROAS ugyanis nem iparági benchmark, hanem margin kérdése. NINCS elfogadható megtérülési benchmark. Azért nincs, mert a margintól (és még jó pár más dologtól függ)!

    Ezzel együtt (vagy inkább éppen ezért) az egyik legcélravezetőbb vezetői mutató a break-even ROAS.

    Break-even ROAS = Árbevétel / [Árbevétel − COGS − Fulfillment − Visszáru − Változó költségek]

    vagy egyszerűbben megfogalmazva

    Break-even ROAS = 1 / Margin %

    Ha egy cég valódi (CM2) contribution marginje 25%, akkor a break-even ROAS = 4.0. Vagyis a 400%-os megtérülés nem jó, hanem pont nullszaldó. Az EasyApps és több Shopify-alapú benchmark is ugyanezt a logikát használja: a break-even ROAS mindig a margin-struktúrától függ, nem pedig egy univerzális iparági számtól. Ha Shopify-t használsz, akkor ezen a linken találsz egy remek kalkulátort, érdemes eljátszani vele.

    Ezért veszélyes a „nekünk 3-as ROAS már jó” típusú gondolkodás. Amíg nincs meg – legalább termékcsoportokra lebontva – a contribution margin, a visszaküldési arány, az upsell arány, az LTV, stb., addig nem tudjuk, hogy a 3-as ROAS mire jó.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Második példa: A kampány, amit túl korán leállítanak

    Egy prémium DTC brand új ügyfélszerzésre futtat kampányt a Facebook-on. Az első rendelésen a revenue ROAS csak 1,8. A menedzsment bepánikol, jön a mikormenedzsment ösztön: azonnal leállítani! Ügynökség leszarja a contribution margint meg a többi unit economics mutatót és leállítják.

    Pedig az átlagos repeat purchase rate magas, az ügyfél 12 hónapon belül átlagosan még 3 alkalommal önként és dalolva újra vásárol; ami ugye a nulla ügyfélszerzési költség okán már sokkal magasabb margin-t termel. Az első rendelés valóban veszteséges ugyan, de mivel az LTV kiemelkedő, az egész performance vastagon pozitív hozamú lenne – ha nem állították volna le a közgazdaságtanilag félművelt döntéshozók.

    Itt a first-order ROAS a félrevezető. A helyes kérdés azonban nem az, hogy az első rendelés profitábilis-e, hanem az, hogy mennyi a payback period, és mennyi idő alatt térül meg a CAC. Ha nincs tőke a cégben, akkor megfontolandó a kampány leállítása, vagy visszavágása és más, alacsonyabb CAC-al bíró célcsoport felkutatása. Ha azonban a cég tőkerős, akkor olyan profitot hagy az asztalon, amit minimális taktikai nyugalommal és némi agymunkával automatán bekaszálhatott volna!

    Jegyezd meg egy életre, ha a hirdetések megtérüléséről van szó: a „jó Return on Ad Spend” mindig a teljes üzleti modell kontextusában értelmezhető, nem pedig önmagában.

    Sok-sok növekedési lehetőséget pedig nem a rossz kampány öl meg, hanem az alulképzett döntéshozók rossz értelmezése.

    Az emberi hülyeség kerül igazán sokba, nem pedig a profi marketingre költött pénz![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Blended vs Platform ROAS

    Nézzük a következő ROAS metrikát, mert ez is egy nagyon fontos pontja a megtérülés számításának. A blended ROAS az a pont, ahol a legtöbb CMO és agency vitatkozik és általában mindkettő – részben – téved. A platform ROAS azt mutatja, amit a Meta vagy a Google saját attribúciós logikája alapján magának tulajdonít. Ezzel szemben a blended megtérülés a teljes vállalati valóság.

    Blended ROAS = Total Revenue / Total Marketing Spend

    Az AMP benchmarkjai szerint például apparel kategóriában a blended ROAS gyakran 4,5 körül mozog, míg egyes kategóriákban ennél jóval magasabb lehet. A blended ROAS azért nagyon fontos mutató, mert nem engedi, hogy a platformok saját magukat túlértékeljék (ami valljuk be, sokszor előfordul). Ha a Meta szerint 6-os a ROAS, Google szerint 5-ös, TikTok szerint 4-es, de a teljes blended csak 2,8 — akkor valaki téved.

    Magyar CEO-k szokása ilyenkor lebűnözőzni a hirdetési platformokat, pedig nem tudatos hazudozásról van szó, hanem az attribúció helytelen beállításáról.

    A ló másik oldala

    A hirdetési megtérülés-fétis témáját nem engedhetjük el úgy, hogy nem ejtünk szót a ló másik felére esett döntéshozókról, vagyis arról a helyzetről, amikor a ROAS éppen brutálisan magas (tegyük most fel, hogy egészséges, 30% körüli CM2 mellett). Nézzünk egy példát erre:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Harmadik példa: A magas return, ami visszafogja a növekedést

    A ROAS-fétis nem más, mint a Return on Ad Spending mutató meg nem értéséből fakadó eszemeten költésges hiba, amikor egyre magasabb és magasabb megtérülésre törekszik a cégvezető – anélkül, hogy tisztában lenne a contribution margin és az opportunity cost fogalmaival. Nézzük meg ezt egy példán keresztül:

    Egy webshop kizárólag brand searchre és remarketingre költ. A Google Ads ROAS 11. CMO fellélegezhet, a tulajdonos boldog, PPC-s freelancer a mennybe megy: „Ez működik.”

    Valójában a cég nem növekszik, csak a már meglévő keresletet aratja le. Nincs új ügyfélszerzés, nincs új piac, nincs skálázódás. Opportunity cost formájában a cég több pénzt veszít havota, mint amennyit a tulajdonos életében egyben látott.

    A túl magas megtérülés ugyanis gyakran nem a siker, hanem az alul-invesztált marketing tünete. És opportunity cost formájában, szinte láthattalanul sarcolja  céget nap, mint nap.

    A kérdés nem az, hogy lehet-e 10-es ROAS-t csinálni, vagy nem, hanem az, hogy a 10-es megtérüléshez való ragaszkodás mennyibe kerül az asztalon hagyott margin formájában. Sok esetet láttam, ahol a 3,2-es blended ROAS sokszorosan több profitot termelt, mint a 9-es platform ROAS.

    Ugyanis a magasabb volumen + alacsonyabb Return on Ad Spend sokszor több nyereséget és magasabb árbevételt is csinál, mégpedig úgy, hogy behozza azt az ügyfelet is, aki bár drágább, mint a 11-es ROAS-al hozható vásárló, de magas LTV-je, vagy akár csak a magas CM2 révén még mindig bőven megéri, azaz profitot termel a cégnek.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Milyen mutatókkal együtt kell nézni a megtérülést?

    A fentieket figyelmesen végigolvasva talán már mindenkinek leesett, hogy a Return on Ad Spend önmagában nem döntési mutató. Amennyiben a contribution margin, a teljes CAC és az LTV is benne van a képletben, úgy már jobb a helyzet, de az igazán jó hirdetősdihez a PPc stratégiát irányító személynek ismernie kell a unit ecomics összes mutatóját.

    A ROAS csak egy input, egy szám. Gazdaságilag értelmezni a contribution margin-nel, a CAC-kal, az LTV-vel, a payback perioddal, a repeat purchase rate-tel, a refund rate-tel, a gross margin trenddel és a cash conversion cycle-lel együtt kell! Ha ezek közül bármelyik romlik, a jó ROAS is lehet rossz hír.

    Ezért a valódi kérdés nem az, hogy jó-e a ROAS, hanem az, hogy jobb lett-e tőle a vállalat profittermelő képessége és a hosszú távú növekedési potenciálja.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Negyedik példa: amikor a ROAS konkrétan félrevisz

    Magánklinika hirdet nagy értékű elektív műtétekre, amik értelemszerűen műtéti konzultációval indulnak. A ROAS borzasztó, mondjuk 1,0 körüli érték – mert az Analytics-ben a 35 000 forintos első vizit lett beállítva konverziós értéknek. Igen ám, de az első vizitek 25%-a egy 2,5 millió forintos műtéthez vezet, amivel nem hogy negatív a kampány, hanem kocsi-ló, minden mehetne rá – már amennyiben van szabad kapacitása a Doktor Úrnak…

    A ROAS azért borzasztó, mert valószínűleg hatalmas verseny van ezen a piacon; ahogy amúgy minden piacon, ahol komoly nyereséggel lehet pénzt csinálni. Egy ilyen helyzetben a konkrét költségstruktúra és a többi KPI ismerete kulcskérdés, mert akár 0,2-es ROAS-ig is lehet skálázni a kampányt, ha a határhasznon még pozitív.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    A valódi KPI

    …nem a ROAS, hanem a nyereséges, fenntartható és hosszú távon skálázható növekedés. A ROAS nem barát, nem ellenség, sőt, még csak nem is főszereplő. Kampány szinten hasznos mutató, amennyiben más mutatókkal együtt, kontextusában értelmezik. CMO, CEO, vagy board-szinten azonban nagyon veszélyes. A CMO feladata – értelmes vezetést feltételezve – nem az, hogy magas hirdetési megtérülést prezentáljon, hanem az, hogy nyereséges növekedési csatornákat építsen. És bizony nagyon sokszor előfordul, hogy ez a tevékenyésg alacsonyabb ROAS-sal, ugyanakkor sokkal jobb EBITDA-val jár együtt.

    Márpedig a ROAS és az EBITDA közül mindig az utóbbi nyer!

    Ha van egy hirdetési megtérülésre rákattant ismerősöd, főnököd, akkor kérlek küldd el neki ezt a cikket – Ő is jól jár vele és talán nekem sem kell annyit fognom a fejemet, mielőtt újra és újra elmagyarázom ezt webshop tulajdonosoknak! Köszönet a megosztásért előre is![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type="container-width" rc_heading_color="primary-1" equal_column_height="equal" bg_type="bg_color" fadeout_row="fadeout_row_value" rc_font_color="#FFFFFF" bg_color_value="#203042"][vc_column width="1/3"][vc_single_image image="40597" img_size="full" alignment="center" style="vc_box_rounded" onclick="custom_link" img_link_target="_blank" css_animation="fadeInDownBig" css="" link="https://blog.7digits-dev.eu/5-e-kereskedelmi-problema/%22][/vc_column][vc_column width="2/3" vertical_content_position="middle" rc_heading_color="primary-1" heading_color="primary-1" css=".vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}" font_color="#ffffff" rc_font_color="#ffffff" grve_css="{“desktop“:{“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1778489728215“}}"][impeka_slogan title="5 tipikus e-kereskedelmi probléma CMO-szintű kezelése" heading_tag="h4" title_color="primary-1" subtitle_color="white" text_color="white" btn_text="Elolvasom →" btn_link="url:https%3A%2F%2F7blog.hu%2F5-e-kereskedelmi-problema%2F|target:_blank" btn2_text="" animation="fade-in-down-big" animation_delay="100" animation_duration="fast"]Ha érdekelnek még hasonló unit economics összefüggések, akkor ebben a cikkünkben találsz 5 tipikus e-commerce helyzetet, amit CMO-szintű részletességgel elemzünk.[/impeka_slogan][/vc_column][/vc_row]

  • 5 tipikus e-kereskedelmi probléma CMO-szintű kezelése

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A magyar e-kereskedelmi piacon lényegében előbb-utóbb mindenki ugyanazokkal a problémákkal lesz kénytelen szembenézni – ezt a fajta ciklikusságot és az ismétlődő mintákat nagyon jól látjuk a 7Digits-nél.

    Mégpedig ezért…

    A hazai piac ugyanis nagyon sajátos dinamikával működik: kicsi, árérzékeny, gyorsan telítődik és rendkívüli mértékben performance-vezérelt. Ezek a tényezők olyan visszatérő stratégiai helyzeteket hoznak létre, amelyek nem pusztán operatív kihívások, hanem komoly CMO-szintű döntési dilemmák. Bár a higgadt CMO stratégiai döntések helyett legtöbbször a pánik a zsigeri válasz ezekre a helyzetekre, nézzük meg, hogy hogyan lehetne ezeket a tipikus eseteket nyugati szintű profizmussal felismerni és kezelni.

    Megugrandó feladat

    Az alábbi öt e-kereskedelmi szcenárió nemcsak gyakori, hanem kritikus pont is egy-egy webes értékesítésre épülő cég életében: itt dől el, hogy a cég képes-e skálázódni és strukturálisan megerősödni, avagy marginális marad, örök “magyar KKV” létre lesz kárhoztatva. (További opcióként: egy vérzivatarosabb időszakban egyenesen beláll a földbe…)

    Bár a 7Blogon immár megszokhattad, hogy újdonságokkal és ravasz kis hack-ekkel operálunk, ezúttal a stratégiai marketing gondolkodást és a pénzügyi, vállalatirányítási skill-eket szeretnénk kidomborítani. Épp azt a tudást, ami a legértékesebb – és amire általában egyetlen vezető sem kíváncsi…

    Az 5 tipikus e-commerce szcenárió

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    1. Árverseny-dominancia új belépő miatt

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775497962460{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #ECECEC !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #484848 !important;}”]Kiinduló helyzet: Egy új belépő vagy tőkereje miatt agresszívan viselkedő versenytárs extrém alacsony árakkal kezd piacot szerezni – gyakran negatív unit economics mellett. Az árösszehasonlító szolgáltatások (price comparison engine-ek) miatt ez azonnal lefelé húzza a teljes piac általánosan érzékelt árszínvonalát, miközben a meglévő szereplők úgynevezett margin compression alá kerülnek.[/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775498324500{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 11px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #203042 !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #203042 !important;}”]

    Tipikus számok: ROAS stabil vagy enyhén csökken (pl. 5.5 → 4.8), miközben a contribution margin drasztikusan romlik (pl. 28% → 18%). AOV stagnál, conversion rate enyhén nőhet is (ár miatt), viszont az average selling price (ASP) csökken. A látogatói forgalom gyakran nő, mert a vásárlók aktívabbak lesznek, de a profit nem követi a magasabb látogató számot.

    Unit economics: CAC látszólag kontroll alatt van, de a contribution margin after marketing (CM2) nullához közelít vagy negatívvá válik. Gyakran megjelenik az a jelenség, hogy a profitábilis növekedés átcsap úgynevezett “vanity revenue growth“-ba.

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=””]Így állj neki a megoldásnak: A klasszikus hiba az, amikor a vállalat taktikai árcsökkentéssel reagál, ami egy lefelé tartó spirált indít el. Ehelyett a fókuszt az értékalapú versenyre kell áthelyezni. Ez három rétegben működik:

    Az első réteg a customer segmentation és CLV-alapú differenciálás.

    Ugyanis nem minden ügyfél egyformán árérzékeny!

    RFM modellek és prediktív CLV segítségével azonosíthatók azok a szegmensek, ahol az ár elasticity alacsonyabb, és ahol magasabb margin tartható. Az árazásnak ilyenkor dinamikusnak kell lennie, nem pedig egységesnek.

    A második réteg az érzékelt érték növelése. A Csomagajánlatok, az exkluzív termékek, vagy a plusz szolgáltatások (pl. gyorsabb szállítás, garancia, customer support SLA, ajándék termék, stb.) mind olyan eszközök, amelyekkel az ár összehasonlíthatósága csökkenthető. A McKinsey kutatásai szerint a vásárlók jelentős része hajlandó prémiumot fizetni, ha a teljes élmény differenciált.

    A harmadik az úgynevezett brand moat építése. Az ár-vezérelt verseny definíció szerint nem védhető hosszú távon, mert senki nem képes végtelen ideig veszteséget termelni. A márka szerepe itt nem „nice to have”, hanem egy margin-védelmi eszköz. Az erős márkaérték és márkaismertség a Bain & Company kutatásai szerint csökkenti az árrézékenységet és növeli a direkt forgalom, az organikus forgalom és az e-mail forgalom arányát is.

    Ebben a helyzetben szükséges CMO skill-ek: árazási stratégia pontos értése és az ahhoz kapcsolódó technológiák ismerete. Versenyelemzés, márkapozicionálás, ügyfél-élettartamérték (LTV) számítás és különösen az LTV optimalizáció lehetőségeinek ismerete. Nem árt még a performance marketing finomhangolási képessége és elengedhetetlen a unit economics tűpontos ismerete.

    De nézzünk egy vidámabb lehetőséget… Mi van, ha épp a növekedés okozza a nehéz döntési helyzetet?[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#F7F7F7″][vc_column][vc_column_text css=””]

    2. Piaci plafon elérése és nemzetközi terjeszkedési kényszer

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775422032227{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #ECECEC !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #484848 !important;}”]Kiinduló helyzet: A vállalat eléri a hazai TAM (Total Available Market) plafonját, a növekedés üteme lelassul, miközben a marketing és az operációs költségek tovább emelkednek. Az egységnyi növekedés egyre drágább, így a skálázódás egyetlen reális útja a cross-border expanzió, vagyis a külföldi piacra lépés.[/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775422261293{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 11px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #203042 !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #203042 !important;}”]

    Tipikus számok: Látogatói forgalom stagnál (pl. 30–40k monthly unique), miközben a költés növelése nem hoz arányosan több bevételnövekedést. A ROAS csökkenő trendben van (pl. 6 → 4 → 3.5), miközben a brand search volumen nem növekszik. A visszatérő vásárlók aránya magas (pl. 45–55%), de az új ügyfélszerzés egyszerűen kínszenvedés.

    Unit economics: CAC folyamatosan nő, miközben az LTV nem változik érdemben. Az LTV/CAC arány romlik (pl. 4:1 → 2.5:1). A marginal CAC (az utolsó ügyfélszerzésre elköltött költség egység) extrém módon emelkedik.

    Ez egy klasszikus saturation curve, ami azt jelenti, hogy a rendszer elérte a hazai keresleti plafont.

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=””]Így állj neki a megoldásnak: Ha menni kell, hát menni kell! De nem mindegy, hogy hogyan… A nemzetközi terjeszkedés leggyakoribb hibája a „copy-paste” stratégia. A valóságban minden piac külön mikrogazdaság; eltérő CAC-struktúrával, eltérő fogyasztói viselkedéssel és prioritásokkal, a hazaitól sokszor számottevően különböző kultúrával és versenydinamikával. Az első lépés a piac kiválasztása. Nem GDP vagy populáció alapján kell dönteni, hanem category-level demand, versenytárs-sűrűség és logisztikai megvalósíthatóság alapján.

    A BCG szerint a sikeres expanziók 70%-a pilot piacokon validált modellekre épül (BCG, Cross-Border E-commerce Playbook). És még akkor is, ha a döntés bölcs és megalapozott, akkor is számtalan nehézséget kell megugrania a cégnek ahhoz, hogy a külföldi piacralépésből siker legyen, ne pedig keserű hazakullogás.

    Külföldi piacra lépésnél elengedhetetlen a lokalizáció. Nem fordítás – Lokalizáció! A kifejezés nem csak nyelvi fordítást jelent, hanem fizetési metódusok, logisztikai szolgáltatók, árazási pszichológia és kommunikációs szokások hozzáigazítását a külföldi piachoz. A fordítás és a lokalizáció különbségének legszebb példája talán az a szálloda volt a 7Digits életében, amelyik meghirdette a március 15-ei hosszú hétvégét az osztrák vendégeknek… és csodálkozott, hogy nem jöttek. Pedig még az idő is szép volt. 🤷‍♂️

    A Shopify és a Deloitte kutatásai azt mutatták, hogy a lokalizált checkout akár 20-30%-kal is javíthatja a konverziót. Vannak persze olyan webshop motorok, mint a Shopify, ahol ez a profi lokalizáció sokkal könnyebb és vannak olyanok is, akik ennél jóval nehezebb helyzetben vannak. Lemondani róla, vagy fordításnak tekinteni azonban orbitális hiba.

    De haladjunk is tovább: A külföldi piacralépésnél a legfontosabb talán a piacralépés szekvenálása. Paid-first belépés helyett gyakran hatékonyabb a marketplace seeding + performance hybrid modell, ahol a brand awareness és a demand generation párhuzamosan épül. Ezerszer láttunk már paid-first metódussal külföldi piacra lépő magyar céget – szinte mindig ugyanaz a vége: nem bírják tőkével annyi ideig, amennyi a márkaismertséghez kell. Ne kövesd el ezt a hibát!

    A külföldi piacralépés praktikáival amúgy könyvtárakat lehetne megtölteni, de ettől most eltekintünk.

    Ebben a helyzetben szükséges CMO skill-ek: piaci validáció, nemzetközi marketing stratégia kialakítása, budegting, lokalizáció menedzselése, go-to-market tervezés, cross-border e-commerce operáció megtervezése, komoly analitikai ismeretek.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    3. Marketingcsatornák telítődése és növekvő CAC (a marketing átokzsák)

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775499681543{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #ECECEC !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #484848 !important;}”]Kiinduló helyzet: Az elsődleges performance csatornák CPM-je és CPC-je folyamatosan emelkedik, miközben a konverziós arány stagnál. A CAC/LTV arány romlik, és a skálázás egyre kevésbé hatékony. Mintha valaki elrejtett volna egy átokzsákot a cégnél: Mindent ugyanúgy csinálsz, mint amikor sikert sikerre halmoztál és mégsem működik semmi.[/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775424089657{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 11px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #203042 !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #203042 !important;}”]

    Tipikus számok: Mind a CPM, mind a CPC folyamatosan nő (YoY +20-40%), miközben a konverziós arány makacsul stagnál vagy akár enyhén csökken. A ROAS romlik, de a látogatói forgalom még növelhető. Frequency nő (pl. 2.5 → 4+), ami úgynevezett “creative fatigue”-ra utal.

    Unit economics: A CAC nő, de nem lineárisan a költéssel, hanem ahhoz képest is gyorsuló ütemben. A fizetett forgalomtereléssel megszerzett árbevétel túl magas (pl. 70–80%), ami egyébként sebezhetővé is teszi a céget.

    Kulcs jel: ugyanazzal a kreatívval és funnel-lel egyre többet kell fizetni ugyanazért az eredményért.

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=””]Így állj neki a megoldásnak: Ez a probléma valójában nem csatorna-, hanem modellprobléma.

    A tisztán akvizíció-vezérelt növekedés egyszerűen csak limitált és ezt előbb-utóbb minden e-kereskedő megtapasztalja!

    Ha ez nem így lenne, akkor bárki egy rakás zsetonnal végtelen számú olyan webshopot építhetne magának, amibe hó elején bedob egymilliárdot, és a hó végén kijön belőle másfél.

    Megoldás: A megoldás első lépése az attribúció teljes újragondolása. A korábban elfogadott közelítésnek tekinthető last-click modell ezen a ponton már torz képet ad, így tovább kell lépni belőle. El kell kezdeni előre modellezni a marketing mixet és ideje elindítani az inkrementális teszteket is, különben a büdzsé allokációja is hibás lesz.

    A Google és a Nielsen közös kutatásai szerint a vállalatok akár 20-30%-kal is túlbecsülik egyik, vagy másik csatorna hatását az árbevételre. Amikor a performance telítődik, akkor ez a jelenség konkrét növekedési problémává avanzsál, és ha nem léped meg a megfelelő lépéseket, akkor pillanatok alatt cash-flow probléma is lesz belőle…

    A második lépés a teljes funnel integrációja. A performance szemléletet fel kell váltania egy modernebb szemléletnek, és tetszik, vagy sem: ideje feltenni a zsetont a brandingre is.

    A brand költés ugyanis hosszú távon csökkenti a CAC-ot azáltal, hogy növeli a baseline demandet.

    Les Binet és Peter Field klasszikus kutatásai (IPA Databank) egyértelműen kimutatják a brand és performance optimális arányát. A baj csak az, hogy mivel a brand hosszú távú, a performance budget pedig rövid távú előnyöket generál, hiába mondjuk el ezerszer még a marketing átokzsák kialakulása előtt, hogy “lehet oda fáradni a branding kasszához is”, ezt nulla, de tényleg nulla esetben hallja meg a döntéshozó.

    A harmadik lépés az átokzsák semlegesítésében a retention engine kiépítése. Email marketing automatizáció, SMS, push, loyalty programok, subscription modellek – ezek nem „kiegészítő csatornák” – ahogy a magyar döntéshozók többsége hiszi -, hanem margin multiplikátorok. A Bain szerint 5% retention növekedés akár 25-95%-kal növelheti a profitot.

    A negyedik lépés a kreatív tesztelés, mint növekedési motor. A legtöbb szervezet aluloptimalizálja a hirdetési kreatívokat, pedig a platform algoritmusok ezt értékelik a legnagyobb mértékben. A kretaív tesztelés sebessége ezért kritikus metrika.

    Itt szeretném beszúrni, hogy amikor a Drága Ügyféljelölt értetlenkedik, hogy miért dupla akkora a PPC ajánlat, mint Józsié a szomszédból, akkor vigyázó szemét mindenki a kreatív tesztelésre vesse… Józsi ezt ugye pont nem csinálja!

    Ebben a helyzetben szükséges CMO skill-ek: attribution modellezés, marketing mix optimalizáció, first-party adatstratégia, retention marketing, kreatív tesztelés, CRO, ügynökségi kiválasztás és ügynökség-menedzsment. Szükség esetén martech stack frissítése, vagy akár migrációja.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#F7F7F7″][vc_column][vc_column_text css=””]

    4. Technológiai zsákutcába kényszerítve

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775458372755{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #ECECEC !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #484848 !important;}”]Kiinduló helyzet: A webshop motor – legyen az legacy Shoprenter, UNAS vagy egy évek alatt toldozott-foldozott egyedi fejlesztés – már nem képes kiszolgálni a növekedési igényeket. A rendszer merev, lassú, kompromisszumokkal, vagy egyáltalán nem integrálható és minden fejlesztés aránytalanul sok időt és pénzt igényel, ami folyamatosan lassítja a a marketing munkát.

    Miközben a marketingvezető elavult technológiára van rákényszerítve, természetesen minden üzleti kudarcért minden körülmények között a marketing a hibás.

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775458422052{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 11px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #203042 !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #203042 !important;}”]

    A legfontosabb jel itt nem egyetlen KPI romlása, hanem egy szemmel láthatóan lassuló növekedési pálya.

    Tipikus számok: Konverziós ráta tartósan alacsonyabb a benchmarknál (pl. 1.5–2% az iparági 2.5–3.5% helyett), miközben a látogatói forgalom minősége nem indokolja ezt. Oldalbetöltési idő magas magas (3–5+ másodperc), ami közvetlenül korrelál a konverzióval. A/B-tesztek száma alacsony, vagy egyáltalán nincs folyamatos tesztelés. Add-to-cart rate alacsony, a checkout több sebből vérzik, mint egy átlag statiszta a Rambo 3-ban. Gyakori jel az is, hogy a funnel egyes részei „black box”-ként működnek, azaz nincs megfelelő mérhetőség checkout vagy kosár szinten.

    Unit economics: A CAC magasabb, mint amit a traffic minősége indokolna, mert a konverziós elégtelenség „elviszi” a hatékonyságot. Az LTV nem feltétlen romlik, de nem is skálázódik, mert a rendszer nem támogatja a retention mechanizmusokat (pl. Klaviyo, perszonalizáció, fejlett AI funkciók).

    Kulcs mintázat: a marketing költés növelése nem hoz arányos árbevétel növekedést, mert a rendszer nem képes hatékonyan konvertálni a meglévő keresletet.

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=””]

    Ez a megoldás: Ez a helyzet ritkán jelenik meg explicit problémaként, inkább egyre fájdalmasabb „súrlódásként” jelentkezik a szervezet működésében. A CMO szempontjából azonban ez nem IT kérdés, hanem növekedési korlát.

    Az első lépés a korlát azonosítása a növekedési rendszerben. A technológiai debt tipikusan ott jelentkezik, ahol a marketing már nem tud gyorsan iterálni: landing page-ek lassan készülnek el, A/B tesztek limitáltak, tracking fragmentált, marketing automatizáció integrációja hiányos, vagy irreálisan drága. Ez közvetlenül csökkenti a tesztelés sebességét, ami a modern growth marketing egyik legfontosabb motorja.

    A technológia megújításán kívül itt nem nagyon van más opció.

    A monolit rendszerek helyett manapság egyre inkább a rugalmas headless, vagy composable architektúrák dominálnak, ahol a frontend, a backend és a különböző szolgáltatások (search, checkout, recommendation engine, loyalty, review menedzsment, stb.) szétválaszthatók. A WooCommerce, a Shopify, a Shopify Plus, a BigCommerce, SalesForce, vagy az Adobe Commerce lehetővé teszi, hogy a marketing ne legyen „foglya” a core rendszernek. A Gartner szerint a composable commerce-re áttérő vállalatok gyorsabban reagálnak a piaci változásokra és hatékonyabban skáláznak.

    Amennyiben a webshop motor cseréje nem lehetséges, akkor a time-to-market mint kritikus KPI kezelése lehet alternatíva. Nem az a kérdés, hogy „jobb lesz-e a rendszer”, hanem hogy mennyivel gyorsabban lehet kampányokat, új funnel-eket, landing oldalakat, új piacokat, több user journey-t, A/B-teszteket, vagy akár új pricing logikát implementálni.

    Egy technológiai upgrade ROI-ja gyakran nem közvetlen árbevételben, hanem a növekedési sebesség megtöbbszörözésén keresztül jelenik meg.

    A negyedik lehetőség a data layer konszolidáció. Legacy rendszerekben az adatbázis gyakran inkonzisztens: A GA, Facebook, Klaviyo és backend adatok nem egyeznek. Ez torz attribúcióhoz és rossz döntésekhez vezet. Egy modern martech stack-ben a first-party adatstratégia és a tiszta adatmodell alapfeltétel. Ha nem lehet webshop motort cserélni, legalább az adat réteget próbáld konszolidálni.

    A McKinsey és a Shopify Enterprise riportjai is hangsúlyozzák, hogy a technológiai rugalmasság ma már közvetlen versenyelőny az e-kereskedelemben – nem csupán IT kérdés.

    Ebben a helyzetben szükséges CMO skill-ek: Customer experience menedzsment, martech stratégia, adatarchitektúra szemlélet, cross-functional leadership, experimentációs kultúra építése, ügynökség menedzsment, migráció menedzselése, SEO és AEO (a korlátozott lehetőségek között ezek általában elavult motorokon is működnek).

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    5. Márkaépítés hiánya és túlzott performance-függőség

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775460802299{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #ECECEC !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #484848 !important;}”]Kiinduló helyzet: Szintén nagyon gyakori magyar helyzet – főleg kisebb szereplőknél, de láttam már havi 1 millió dolláros (!) költés mellett is. A vállalat növekedése teljes mértékben fizetett forgalomterelésre épül. A márkaismertség alacsony, a direct és az organikus forgalom is minimális, az ügyfélszerzés folyamatos “újrabefektetést” igényel. Elérkezik egy növekedési plató, ahonnan csak veszteségesen lehetne többet költeni marketingre. A tulajdonos apátiában vagy kapkod, vagy megy a blame game, és a marketingvezetők és az ügynökségek szavatossági ideje akár néhány hétre szűkül.[/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1775461153835{border-top-width: 1px !important;border-right-width: 11px !important;border-bottom-width: 1px !important;border-left-width: 1px !important;padding-top: 3% !important;padding-right: 3% !important;padding-bottom: 3% !important;padding-left: 3% !important;background-color: #203042 !important;border-left-style: tele !important;border-right-style: tele !important;border-top-style: tele !important;border-bottom-style: tele !important;border-radius: 4px !important;border-color: #203042 !important;}”]

    Tipikus számok: Direct traffic abnormálisan alacsony (pl. <20%), branded search volume stagnál. ROAS rövid távon stabil (pl. 4–5), de nem javul az Istennek sem. Új vásárlók aránya magas, a visszatérőké extrém alacsony. Marketing automatizáció benchmarkjai a béka segge alatt, a megnyitási arányok akár egyszámjegyűek is lehetnek. Nem szükségképpen, de sokszor a domain authority is nagyon kicsi a forgalomhoz képest.

    Unit economics: LTV alacsony vagy stagnál, miközben CAC nem csökken semmilyen marketingaktivitásra. Az LTV/CAC arány nem javul idővel, ami azt jelzi, hogy nincs „learning effect” vagy brand leverage.

    Kulcs jel: Minden növekedés fizetett forgalomhoz kötött, nincs semmilyen multiplikátor.

    [/vc_column_text][impeka_empty_space][vc_column_text css=””]Ezt kell tenned: A magyar piacon a kisebb szereplőknél ez a leggyakoribb és egyben a legkritikusabb strukturális probléma. Az első lépés a brand mint growth asset újradefiniálása.

    A brand – ebben a kontextusban – nem költség, hanem CAC-redukciós eszköz, mert az erős márka növeli a konverziós arányt és csökkenti a fizetett forgalomtól való függést.

    A megoldás második lépése az úgynevezett “mental availability” építése. Byron Sharp (Ehrenberg-Bass Institute) kutatásai szerint a vásárlási döntések jelentős része automatikus. A márka feladata, hogy jelen legyen ezekben a vásárlási szituációkban. (Bár a kutatás már több, mint 25 éves, olyannyira aktuális ma is, hogy később a B2B szektorra is kiterjesztették. Ha mélyebben érdekel a téma, ajánlom Sharp vonatkozó könyvét.)

    A harmadik lépés már gyakorlati: egy integrált médiamix kialakítása. A brand és a performance nem egymás alternatívái, hanem kiegészítik egymást. Másképpen megfogalmazva: a top-of-funnel befektetés növeli a tölcsér alsóbb rétegeinek hatékonyságát.

    Végül, a negyedik lehetőség egy megkülönböztethető brand asset készlet fejlesztése. Nem elég kommunikálni, felismerhetővé kell válni. Színek, tone of voice, vizuális rendszer – ezek mind konverziós faktorok is egyben. A Deloitte és a Kantar kutatásai szerint azok a márkák, amelyek kiegyensúlyozottan invesztálnak brandbe és performance marketingbe, hosszú távon jelentősen jobb ROI-t érnek el.

    Ebben a helyzetben szükséges CMO skill-ek: márkastratégia, márkaépítés, vizuális és verbális identitás menedzsment (Brand Identity), ügyfélélmény-tervezés (Customer Experience / CX Design), storytelling, integrált kampánytervezés, médiamix balanszírozás, hosszú távú ROI szemlélet, ügynökségi erőforrások menedzsmentje, inbound marketing és tartalomstratégia.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Záró gondolatok

    Remélem, tudtál némi ötletet meríteni a fenti öt, tipikusan magyar e-kereskedelmi probléma elemzéséből. Ha még egyikkel sem találkoztál, de a magyar piacon dolgozol az e-kereskedelemben, akkor biztosíthatlak, hogy ezek valamelyike szembe fog jönni.

    A magyar e-kereskedelmi piac ugyanis nem „kisebb verziója” a nemzetközinek, hanem egy saját logikával működő rendszer. Ezek a helyzetek nem kivételek, hanem ciklikusan vissza-visszatérő minták. A különbséget nem az jelenti, hogy egy cég találkozik-e velük, hanem az, hogy milyen stratégiai mélységben képes reagálni rájuk.

    A CMO-k Top 1%-a pedig nem problémákat kezel, hanem rendszereket épít, amelyek ezekre a helyzetekre eleve fel vannak készítve.

    Ha CMO-ként dolgozol, vagy akár a későbbiekben szerepel egy e-commerce CMO pozíció a karrier céljaid között, akkor mentsd el ezt a cikket a böngésződben a könyvjelzők közé – garantálom, hogy szükséged lesz rá! Megosztásokat megköszönöm, have a nice revenue![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Marketing trendbook: ez körvonalazódik 2026-ban

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]A világ folyamatosan változik és ez különösen igaz a digitális marketingre. Már 2025 is számos olyan változást hozott, amellyel ha nem tartottál lépést, akkor bizony csúnyán lemaradhattál, 2026-ban pedig még fontosabb marketing trendek jöhetnek. Ha röviden kellene összefoglalni, hogy mi várható az évben: videók és AI. Ha bővebben érdekel, akkor pedig olvass tovább, és ismerd meg a 2026-os marketing trendbookot!

    Elő a kamerákkal!

    Marketing trendbookunk első fejezetében kezdjünk a videókkal, ezeknek ugyanis tovább növekszik a jelentősége 2026-ban. Ma már a legtöbben – főként a fiatalok – szívesebben néznek videókat, mint olvasnak, emiatt (is) felértékelődik a videók szerepe. A short form videóknak (pl. TikTok, Reels, YouTube shorts) eddig is jelentős szerepe volt a brandingben, idén ez pedig tovább nő, így érdemes nagy figyelmet fordítani ezekre a tartalmakra. 

    A videós forma a konverziót is növelheti, ennek érdekében fontos a magas minőségű, információkkal ellátott videós tartalmak készítése és publikálása. Ezeknél a tartalmaknál a minőség a kulcs, inkább legyen kevesebb, de kiemelkedő, mert ez az, ami megfoghatja a leendő fogyasztókat. Mutatunk egy példát: [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][impeka_video video_link=”https://www.youtube.com/watch?v=G8zQ-1Meo1E”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ezek a gyakran egyben szórakoztató és informatív tartalmak tehát a brandingben és a konverziónövelésben is jelentős szerepet játszhatnak, úgyhogy ha eddig azt hitted, megúszhatod a TikTokon vagy YouTube-on való szereplést, akkor tévedtél. Neked is ott a helyed a kamera előtt, persze csak akkor, ha növekedni szeretnél. 

    A short form videók témája és platformja jelentősen függhet iparágtól és célcsoportról, de egy-egy informatív, igényes tartalom vagy szakmai podcast akár B2B-ben is kiválóan működhet.

    A videók a keresőmotoroknál is előkelő helyen lehetnek, ha megfelelően van feliratozva és/vagy informatív a videó leírása. Fontos a releváns, megfelelő kulcsszavak használata, valamint érdemes a hosszabb videókat, különösen a podcasteket fejezetekre bontani, ezeket a fejezeteket pedig a témára utaló címmel ellátni. 

    Közösségi média = keresőmotor? 

    Bizony-bizony. Elsősorban a fiatalok körében a különféle közösségi platformok ma már keresőmotorként is szolgálnak. A GenZ ugyanis ahelyett, hogy a Google vagy társai segítségét kérnék, gyakran inkább a TikTok vagy az Instagram keresőjét használva próbálnak új információt találni. (Vagy az AI asszisztensek segítségével, de erről majd később). 

    Ennek köszönhetően felértékelődnek a socialben található információk és kulcsszavak. Fontos tehát, hogy posztoláskor a videóban elhangzottak, a leírás és a hashtagek is konzisztensek legyenek a tartalommal, és olyan kulcsszavakat tartalmazzanak, amire az adott témában nagy eséllyel kereshetnek rá. 

    Ez elsősorban a helyek (úticélok, éttermek, kávézók, stb.) valamint a különféle tippek, how to jellegű tartalmak (receptek, sminkelési útmutató, DIY, stb.) esetében lehet kiemelkedően fontos, ezek azok, amelyekre nagyrészt a közösségi oldalakon keresnek. 

    Network effekt és kollaborációk 

    A marketing trendbook következő részében, nézzük a kollaborációkat. B2B-ben (is) jelentősen megnő az együttműködések szerepe két (vagy több) cég között. Ezek a kollaborációk kiváló lehetőséget jelentenek arra, hogy egyik cég belépjen a vele együttműködő vállalat célpiacára, ezáltal növelje vásárlóinak számát. Ez értelemszerűen két nem konkuráló cég esetén lehet jövedelmező. 

    Például két ügyfelünk, a REKAVAGO és a NoraBeauty együttműködése nagyon jól sült el, a beauty és a fashion kiválóan kiegészíti egymást, a prémium sminkek tökéletesen működtek együtt a dizájner cipőkkel és táskákkal. A két vállalat egy e-mail-kampány keretein belül egymás célközönségének adott kedvezményes kuponkódot, amellyel növelni tudták forgalmukat. 

    Ha pedig szigorúan a B2B-t nézzük, a Stripe és a Shopify kollaborációja is jó példa. A Stripe bejelentése értelmében a Shopify felhasználók hamarosan képesek lesznek arra, hogy digitális érmében (USDC) fogadjanak fizetést a Shopify felületén keresztül. 

    Bízunk benne, hogy a hasonló kollaborációkból sokat fogunk látni 2026-ban. 

    Mesterséges intelligencia…

    …avagy a 2026-os marketing trendbook legfontosabb fejezete! Nem, nem kell aggódni továbbra sem veszi el a munkánkat, csupán megváltoztatja azt. Nézzük, hogyan:

    1. Zéró klikk infláció

    Bizonyára hallottál már a Zéró-klikk inflációról, amely lényegében azt jelenti, hogy az organikus elérés szeptemberben drasztikusan lecsökkent “hála” annak a mesterséges intelligencia által készített összefoglalónak, amely a keresőoldalak legelején található, és szinte biztosan tartalmazza azt az információt, amit éppen keresel.  [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40491″ img_size=”medium” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ennek következményeként az organikus forgalom csökkenése mellett megemelkedtek a PPC költségek is, hiszen az AI összefoglaló alatt elsőként továbbra is a fizetett hirdetések jelennek meg, csak már nem az oldal tetején. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=”” padding_bottom_multiplier=””][vc_column][impeka_blog mode=”small” excerpt_length=”20″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Olvass tovább” order_by=”title” posts_per_page=”1″ display_style=”” link_type=”quick-view” show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40263″ el_id=”1770115241733-00446f16-8f42″][/vc_column][/vc_row][vc_row padding_top_multiplier=””][vc_column][vc_column_text css=””]A zéró klikk infláció jelenségét kivédeni nem igazán lehet, reagálni rá annál inkább, erre több módszer is van, de a legegyszerűbb talán, ha megpróbálunk bekerülni abba a kis összefoglalóba, a következő részben mutatjuk is, hogyan. 

    2. A 3 fontos EO: SEO, AEO, GEO

    Korábban mindig a SEO volt a fókuszban, minden blogcikket és cornerstone-t a keresőmotorokra optimalizáltunk, ez azonban most megváltozik. A SEO mellett már a GEO (Generative Engine Optimization) és az AEO, vagyis Answear Engine Optimization is nagy jelentőséggel bír. Mindkettőnek van köze a fent említett AI összefoglalókhoz, azonban míg az AEO-nak az a célja, hogy egy konkrét kérdésre a te válaszod jelenjen meg, a GEO esetében pedig az AI válasz forrásává válás a cél. 

    Ahhoz, hogy megfelelően meg tudd különböztetni a kettőt, íme egy-egy súgókérdés: 

    AEO: „Melyik oldal válaszolja meg legjobban ezt a konkrét kérdést?”

    GEO: „Kinek a magyarázata a legalkalmasabb, hogy ebből összerakjak egy teljes választ?”

    Így már érted, ugye? 

    Mindkettőnek célja az AI válaszába való bekerülés, ennek érdekében pedig első lépésként érdemes nyomon követni az AI összefoglalókban megjelenteket, erre számos platform alkalmas, például a Google Search Console is. 

    A tartalmakban érdemes rövid fejezeteket alkalmazni, ezeket pedig a témát jelző címmel ellátni annak érdekében, hogy az AI megtalálja, amit keresnie kell. Segíthetnek továbbá a vizuális tartalmak is, például képek, grafikonok, videók vagy GIF-ek.   

    3. AI úttörés backenden és frontenden

    A mesterséges intelligencia a marketingmunka számos részében jelentős szerepet vállal, ez alól már nem jelent kivételt a fejlesztés sem. A frontend mellett idén már backenden is jelentős szerepe lesz az AI-nak, elsősorban az adatok elemzése és felhasználása tekintetében. 

    A mesterséges intelligencia emellett összeköti a rendszereket, valamint segíthet a hibák megtalálásában, sőt, gyakran a javításában is, ezáltal jelentősen megkönnyíti a munkát. 

    A backend oldalon az AI egyre inkább marketingoperációs kontrolltoronyként működik: figyeli az adatminőséget (eventek, UTM-ek, feedek), anomáliát jelez és okokat keres (pl. checkout hiba, készlethiány, 404-es oldal stb.), majd szabályok mentén be is avatkozhat (pl. kampányok szüneteltetése, budget visszafogása, out-of-stock termékek kizárása). Ennek hatása az, hogy kevesebb pénz folyik el, gyorsabb a reakcióidő, és stabilabb a mérés.

    4. AI generált tartalmak

    Fokozatos ellepik az internetet a mesterséges intelligencia által készített tartalmak, így ezek sem maradhatnak ki a marketing trendbookból. Ameddig ezekkel nem a megtévesztés a cél, hanem csupán a grafikusok által készített kreatívok helyett használjuk, és ami még fontosabb: igényesek (tehát például a képeken mindenkinek megfelelő számú ujja és karja van), addig teljesen rendben van. Azonban amikor már megtévesztő, félrevezeti a közönséget, az már semmiképp nem oké. 

    Különösen a képeknél és videóknál fontos, hogy tartalomfogyasztóként felismerjük, mikor látunk valódi és mikor AI generált tartalmat! A közösségi platformok ezeket sok esetben jelzik, de azért nem árt résen lenni, különben könnyedén átverhetnek. 

    Ahogy nő az AI generált tartalmak száma, úgy nő a felismerés és az ingerküszöb. Ma már szerencsére könnyebben felismerjük a nem valódi tartalmakat. Egy kutatás alapján az emberek 62%-ban képesek felismerni a mesterséges intelligencia által generált képeket; míg a szövegek esetében egy német felmérés során ez 57% volt. 

    Ez azt jelenti, hogy bár az ingerküszöb változik, még mindig megtévesztőek lehetnek a mesterséges intelligenciával generált tartalmak. Érdemes óvatosan, transzparensen használni az AI-t.

    Dos and Don’ts

    Nézzük meg, hogy mi az, amit magaddal vihetsz az eddigiekből. Ezeket csináld, illetve ne csináld 2026-ban:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#1c6f0a” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#1c6f0a“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441551202“}}”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    DO

     

    igényes, informatív a brandhez kapcsolódó short form videók vagy hosszabb, beszélőfejes videók, podcastek

    AEO és GEO megismerése, optimalizálás

    AI trendek követése

    branding

    óvatos, átlátható AI használat[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#d41e26″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#d41e26“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441149640“}}” rc_font_color=”#ffffff”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    DON’T

     

    nem brandazonos TikTok trendek erőltetése 

    gagyi minőségű videók orrba-szájba posztolása

    SEO teljes elhanyagolása

    PPC költés ész nélküli emelése

    AI AI hátán

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Útravaló a marketing trendbookhoz

    A marketing megint megváltozik egy kicsit 2026-ban, a mesterséges intelligencia hatása pedig továbbra is brutális, sok esetben átírja az eddigi gyakorlatokat, játékszabályokat. Ahogy a termékek commodity-vé válnak, úgy lesz egyre inkább a marketing a termék, hiszen már elengedhetetlen a szórakoztatás, a sztori és a szolgáltatások, amelyek mind jelentősen hozzájárulhatnak a vásárlási élmény növeléséhez.  [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • CRM Trilógia 3. rész – CRM rendszer bevezetése, azaz melyiket válaszd?

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Röviden: A CRM rendszer bevezetése vezetői stratégiai döntés, nem csupán egy szoftver beszerzése. Ne funkciólistákat hasonlítgass, hanem indulj ki az üzleti céljaidból és folyamataidból. Először az üzleti logikát tisztázd, és arra keress rendszert, ne fordítva. Gyakori dilemmák: egy “egy dobozos” all-in-one megoldást vagy best-of-breed specializált rendszerek kombinációját válaszd?

    Ágazati sajátosságok mennyire számítanak a CRM-nél?

    Az alapszabály:

    Üzleti cél ➔ működési modell ➔ folyamatok ➔ Rendszer funkciók.

    A CRM rendszer bevezetése során kerüld a tipikus rossz kérdéseket („Mit tud a rendszer?”), és tedd fel a jó kérdéseket („Milyen döntést vagy folyamatot kell támogatnia?”). A végén nem az a győztes, aki a “legerősebb” szoftvert veszi, hanem aki olyat választ, amit a csapata tényleg használni fog és ami illeszkedik a cég működésébe.

    „Nem az a fontos, mit tud a CRM, hanem hogy az üzletednek mire van szüksége – a legjobb rendszer az, amelyiket valóban használni fogjátok.”

    Előbb az üzleti igény, utána a rendszer

    …ez a startégiai szemlélet! Egy CRM rendszer bevezetése ne úgy induljon, hogy megnézed a Gartner meg Forrester riportokat a top termékekről és bogarászod, melyiknek hány funkciója van. Először a saját házad táján nézz körül! Határozd meg, mit vársz az új CRM-től üzleti szempontból.

    Fogalmazz meg 2-3 konkrét célt (pl. “pontosabb sales előrejelzés havi szinten”, “ügyfélelégedettség javítása azáltal, hogy minden interakció nyomon követhető”, stb.).

    Gondold át, ehhez milyen működési modell és folyamatok kellenek. Például, ha a cél a gyorsabb ajánlatadás, akkor az eljárás lehet az, hogy sablon ajánlatokból dolgoztok, amiket a CRM-ből két kattintással ki lehet küldeni – ehhez a CRM rendszer bevezetése során olyan szoftvert kell választani, ami támogatja az ajánlatkészítést. Hasznos lehet egy visszafelé tervezés:

    Üzleti cél ➔ Működési követelmények ➔ Folyamatok ➔ Rendszer funkciók.

    (Igen, tudom, hogy másodszor emelem, ki. Ha tehetném, még vagy tízszer kiemelném pirossal, félkövérrel, aláhúzva!)

    De menjünk tovább: hadd mutassam meg, hogyan néz ki ez a lánc a valóságban. Íme egy példa:

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Példa

    Üzleti cél: Növelni a meglévő ügyfelek cross sales arányát (kereszt-sales értékesítését) minimum 20%-kal.

    Működési modell következmény: Az ügyfélmenedzsereknek rendszeresen látniuk kell, mik a vevő korábbi vásárlásai, és személyre szabott ajánlatokat kell tudniuk tenni – lehetőleg automatán.

    Folyamatok: Bevezetünk egy negyedéves ügyféláttekintő meetinget minden Top50 vevőre, ahol a CRM riportok alapján azonosítjuk a keresztértékesítési lehetőségeket. Az értékesítő rögzíti az ajánlási ötleteket és nyomon követi a státuszt.

    Szükséges rendszerfunkciók: Olyan CRM, ami tárolja a vásárlási előzményeket (integrálva a számlázással), tud kampányt/ajánlatot kezelni az adott ügyfélhez rendelve, és riportálja a keresztsales lehetőségek pipeline-ját.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Ha ezt végiggondolod, kirajzolódik, milyen típusú CRM-rendszerre van szükséged.

    Lehet, hogy egy egyszerűbb, sales fókuszú CRM rendszer bevezetése is elég, ha főleg az értékesítési pipeline követése a cél. Vagy, ha integrált ügyfélképet akarsz a marketingtől szervizig, vagy automatizálni akarsz, akkor egy modulárisabb, szélesebb tudású platform kell.

    A lényeg: ne a csilivili funkciók halmazából indulj ki, hanem a saját üzleted logikájából. Ezzel elkerülöd, hogy olyan rendszert vegyél meg, amit aztán “kinő” a cég vagy épp ellenkezőleg, alig használt extrákkal lesz tele és így természetszerűleg túlárazott lesz.

    Egy másik fontos vezetői döntés, hogy milyen architektúra-stratégiát kövess: “best-of-breed” vs. “all-in-one”. Az előbbi azt jelenti, hogy minden részfeladatra a legjobb specialistát választod (külön rendszert a marketingnek, értékesítésnek, ügyfélszolgálatnak, és ezeket összekötöd).

    Az utóbbi egy nagy, egyben integrált szoftvert (vagy egy vendor összes modulját) jelenti, ami “mindent tud egyben” – ilyen például a HubSpot, vagy a SalesForce. Mindkét megközelítésnek vannak előnyei és kompromisszumai:

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Best-of-breed, azaz specializált megoldások

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#1c6f0a” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#1c6f0a“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441551202“}}”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    Pro

    Minden területre nagyon erős, szakosodott eszközöd lesz. Például lehet, hogy a sales csapat imádja a kiválasztott CRM-et, a marketing pedig a saját automatizációs szoftverét, mert mindkettő a maga nemében piacvezető.

    Egyszerűsíti és hatékonyabbá teszi a munkájukat és nem kényszerülnek felesleges és a hatékonyságukat csökkentő alkalmazkodásra.

    Az sem mellékes, hogy egy best-of-breed CRM rendszer bevezetése rugalmasabbá tesz: ha az egyik eszköz nem válik be, lecserélheted anélkül, hogy az egész platformot kukáznád.

    [/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#a4031f” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#a4031f“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711442774045“}}” rc_font_color=”#ffffff”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    Kontra

    A CRM rendszer bevezetése során az integráció lesz a mumus. A külön rendszerek között szinkronban tartani az adatokat, összehangolni a folyamatokat – ez rejtett költség és rejtett komplexitás.

    Sokan alábecsülik az ún. “integrációs adót”: több rendszer esetén a frissítések összehangolása, az adatkonzisztencia biztosítása, hibakeresés nagyon sok erőforrást felemészthet.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Ha ilyen rendszert vezetsz be, akkor esélyes, hogy CEO-ként azt látod majd, hogy az IT egyik tűzoltásból a másikba rohan, mert “a CRM meg az ügyfélszolgálati rendszer között megint elakadt valami szinkron”.

    Szélsőséges esetben az integrációs gondok miatti leállások az ügyfelekre is hatással lehetnek (pl. kimarad egy rendelés vagy duplikáltan jelenik meg). Tehát csak akkor menj a best-of-breed útra, ha van kellő IT kapacitásod/kompetenciád az integráció menedzselésére és valóban indokolja valami, hogy külön rendszerek kellenek.

    Az integrációra vannak ugyan olyan megoldások, mint a 7Digits által kizárólagosan képviselt Alumio iPaaS, amivel a működési biztonság ugyan megteremthető, de a költségek ettől még jelentkeznek.

    All-in-one (egységes platform)

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#1c6f0a” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#1c6f0a“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441551202“}}”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    Pro

    A CRM rendszer bevezetése után minden egy kézben, natívan integrálva. A különböző modulok (marketing, sales, support) ugyanarra az adatbázisra épülnek, elvileg kevesebb adat-silos probléma.

    Egységes felhasználói felület: a dolgozóknak nem kell 5 különböző programot megtanulniuk. Az üzemeltetés egyszerűbb lehet, kevesebb a kompatibilitási kérdés.

    [/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#a4031f” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#a4031f“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711442774045“}}” rc_font_color=”#ffffff”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    Kontra

    Lehet, hogy bizonyos részei a suite-nak gyengébbek, mintha külön vennél specialistát. Például egy “mindentudó” CRM csomag email marketing modulja lehet, hogy nem olyan fejlett, mint egy külön erre szakosodott szoftveré.

    Előfordulhat, hogy fizetsz a csomagban olyan funkciókért is, amiket nem használsz ki. És persze erős a vendor lock-in: ha egyszer bevezettél egy óriási integrált rendszert, váltani nehéz, mert minden üzleti folyamatod arra épül rá.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Hogyan dönts?

    A CRM rendszer bevezetése során mérlegeld a cégméretet és a feladat komplexitását. Kisebb vagy kevésbé komplex működésű cégeknél tipikusan az all-in-one egyszerűbb és költséghatékonyabb (nem kell külön IT hadsereg az összebarkácsolásához). Nagyobb, speciális igényű szervezeteknél megérheti best-of-breed modulokat integrálni, ha ezzel versenyelőnyre tesznek szert (pl. egy e-kereskedelmi cégnél egy kimondottan arra fejlesztett ajánlórendszer nagyon sokat dobhat az eladásokon, még ha plusz integrációs teher, akkor is).

    A lényeg, hogy légy tisztában az “egyben vs. több darabból” döntés trade-offjaival – nincs univerzálisan jó válasz, az üzleti stratégiádhoz illeszd a technológiai stratégiát.

    Iparági szempontok: mennyire számít a specializáció?

    Sok CRM-szállító hirdeti magát úgy, hogy az ő terméke “kifejezetten XY iparágnak készült megoldás”. Valóban vannak iparág-specifikus CRM-ek (pl. ingatlan, gyógyszeripar, pénzügyi szolgáltatások terén), amelyek előre definiált mezőkkel, folyamatokkal jönnek az adott szektor igényeire szabva. A kérdés az, szükséged van-e erre?

    Általánosságban a CRM alapfunkciói 80%-ban közösek minden iparágban: …ügyfél- és kontaktkezelés, lehetőségkezelés, aktivitások nyomon követése, jelentéskészítés stb. Egy jó általános CRM-rendszert* sokszor könnyen testre lehet szabni bármilyen iparágra . A specializált CRM előnye, hogy némely speciális folyamatot dobozból tud (pl. egy gyógyszergyártó CRM kezeli az orvos-látogatások sajátos követelményeit, vagy egy ingatlanos CRM-ben van modul a listing-ek kezelésére).

    Hátránya viszont, hogy drágább lehet és esetleg lemarad az általánosabb rendszerek innovációjától. Gyakran kevesebb erőforrás jut a fejlesztésére, kevesebb integráció érhető el hozzá, és a szűk piaci fókusz miatt a vendor esetleges eltűnése is kockázat . Sőt, sokszor az iparági-fókuszú CRM rendszer bevezetése tele van olyan extrákkal is, amit végül nem használsz ki – viszont fizetsz érte .

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Javaslat

    Ha a te iparágadban vannak nagyon egyedi, máshol nem létező igények (pl. szigorú compliance beépítése az értékesítési folyamatba, vagy speciális adatok kezelése, amire egy generikus CRM nincs felkészítve), akkor mérlegeld egy iparági megoldás előnyeit.

    De ha alapvetően “általános” ügyfélkezelési folyamatokról van szó, akkor ne zárd ki a mainstream CRM-eket – nagy eséllyel testre szabhatóak úgy, hogy 100%-ban megfeleljenek a te saját szektorodnak és az abból fakadó speciális igényeknek.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Gyakori okos kompromisszum: egy nagy, bevált platform (pl. Salesforce, Microsoft Dynamics) iparági sablonokkal vagy kiegészítőkkel. Így megkapod a nagy ökoszisztéma előnyeit, de be tudod illeszteni az iparági sajátosságokat is.

    A jó kérdések a CRM rendszer bevezetése során: fókusz a használaton és az üzleti döntéseken

    A CRM-választás során kerüld a “rossz kérdéseket”. Például: „Mit tud ez a rendszer? Melyiknek van több funkciója, modulja? Hány integrációja van out-of-the-box?”.

    Ezek helyett tedd fel a jó kérdéseket: „A mi működésünkben mi a kritikus? Milyen döntést kell támogatnia a rendszernek nap mint nap? Milyen mutatókon látom majd, hogy jól megy az üzlet, és tudja ezt a CRM rendszer bevezetése szolgáltatni?”.

    Ahelyett, hogy beleesel a feature-mátrixok bűvöletébe, képzeld el a konkrét use case-eket a saját cégednél. Például:

    “Az értékesítési vezető szeretne heti pipeline review meetinget tartani – mit kell ehhez látnia a CRM-ben?”

    Ha a válasz mondjuk az, hogy “Látnia kell, hogy az egyes sales-esek nyitott ügyletei hol tartanak, mi volt az utolsó interakció, mi a next step, és mi csúszik”, akkor olyan rendszert keress, amiben ez könnyen áttekinthető (jó dashboardok, naplózott aktivitások, emlékeztetők).

    Egy másik példa: “A marketing vezető szeretné mérni, melyik kampány hozza a legtöbb minőségi leadet, ami végül üzlet lesz.” Ehhez olyan CRM+marketing automatizáció kombó kell, ami tudja követni a lead útját a kampánytól a lezárt üzletig (tracking, forrás attributálás, stb.). Ha egy rendszer ezt nem tudja, hiába jó másban, neked nem lesz megfelelő.

    A “milyen döntést támogat?” kérdés ráirányít a lényegre!

    Amikor erre fókuszálsz, lehet, hogy kiderül: nem is kell túlbonyolított rendszer. Lehet, hogy egy SMB szegmensben mozgó cégnek egy viszonylag egyszerű, könnyen használható CRM többet ér, mint a nagyvállalati monstrum – mert az egyszerűbb rendszerben valóban benne lesznek az adatok és használni fogják, míg a komplexet esetleg ignorálnák a kollégák.

    A CEO-idézetek, amiket érdemes megjegyezni: „A rendszer csak annyira jó, amennyire használják” – vagyis a bevezetés sikere múlik a használati arányon. Egy statisztika szerint a vállalatok kevesebb mint 40%-ánál éri el a CRM-felhasználás a 90%-os szintet a felhasználók körében.

    Tehát a legdrágább, legjobbnak kikiáltott CRM is lehet bukás, ha a csapat nem veszi át, nem használja, vagy egyenesen szabotálja a szoftver használatát.

    Ezzel szemben egy szerényebb képességű, de a CRM rendszer bevezetése után lelkesen használt rendszer aranyat ér. A másik mondás:

    „Garbage in, garbage out.”

    Azaz a CRM csak annyira ad jó insightokat, amennyire jó (pontos, teljes) adatot visznek bele. Ezért olyan rendszert keress, amit a felhasználók szívesen töltenek, mert a napi munkájukhoz is ad értéket. Például egy mobilappon is jól használható CRM területi értékesítőknek nagy könnyebbség lehet – és így be fogják vinni az adatot időben.

    Összefoglalás – Gondolkodj, mielőtt kattintasz

    A megfelelő CRM kiválasztása idő- és energia-befektetést kíván tőled vezetőként is. Összegezve a háromrészes blogsorozat tanulságait:

    A CRM rendszer bevezetése során ne technológiai-mágikus megoldást keress a szervezeti probémákra. Előbb tedd rendbe a stratégiát, folyamatot, csapatot – utána támogasd meg a megfelelő eszközzel. A CRM nem ok, hanem okozat a fejlett működésben.

    A CRM-bevezetések kudarcai túlnyomórészt emberi és vezetői okokra vezethetők vissza, nem a szoftver hibájára. Vond le a tanulságot mások bukásaiból: bevonás, fókusz, változáskezelés, egyszerűség. Ne engedd, hogy egy CRM-projekt “elmenjen melletted” – vállalj aktív szponzor szerepet benne.

    Választásnál a stratégia vezéreljen, ne a feature-lista. Üzleti céljaidhoz és modellédhez passzoló rendszert keress. Kérdezd meg: “Ez a rendszer segít nekem abban, hogy jobban vezessem a cégemet az ügyfélkapcsolatok terén?”. Ha igen, nyert ügy; ha csak egy újabb fancy szoftver lenne, amit tólunk várnánk, akkor nem éri meg.

    Tekints a CRM-döntésre úgy, mint az ügyfélkapcsolati filozófiád tükörképére!

    Amit választasz, az leképezi, hogyan kívánsz bánni az ügyfelekkel és hogyan hozol döntéseket adat alapon. Érdemes tehát nagyon tudatosan, a megfelelő tanácsadókat bevonva meghozni ezt a döntést.

    Lehet, hogy nem könnyű az út, de a befektetett gondolkodás sokszorosan megtérül, amikor egy év múlva azt látod, hogy a csapatod valóban használja a CRM-et és az üzleti mutatók felfelé indulnak.

    Végső soron nem az a cél, hogy legyen egy új rendszeretek – hanem az, hogy egy vevőközpontúbb, adatalapúbb, összeszedettebb cég legyetek, ami jobb minőségű, perszonalizáltabb szolgáltatást nyújt az ügyfeleinek.

    A jó CRM következmény, nem ok. Eszköz, nem cél.

    Ezzel a szemlélettel vágj bele, és hosszú távon biztosan megtérül a döntésed! Amennyiben érdekelnek a CRM Trilógiához felhasznált források, az alábbiakban összegyűjtöttem őket neked. Jó olvasgatást és bölcs döntést kívánok a saját CRM projektedhez! Ha pedig kíváncsi vagy további sales tech újdonságokra, látogasd meg a Magora Advisors blogját!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ vertical_content_position=”middle” text_align=”center” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” tablet_text_align=”center” tablet_sm_text_align=”center” mobile_text_align=”center” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#000000″ rc_bg_color=”#F7F7F7″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#a5a5a5“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1767699800806“}}”][impeka_blog image_load_mode=”native-lazyload” image_prio=”yes” image_width=”wide” excerpt_length_large=”0″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Tovább” title_heading=”h6″ posts_per_page=”1″ show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40335″ el_id=”1767700484985-bbd11319-a511″][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#F7F7F7″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#a5a5a5“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1767699749228“}}”][impeka_blog image_load_mode=”native-lazyload” image_prio=”yes” image_width=”wide” excerpt_length_large=”0″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Tovább” title_heading=”h6″ posts_per_page=”1″ show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40342″ el_id=”1767699947077-5f4ec0ae-ecae”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#6F6E6E” rc_bg_color=”#F7F7F7″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1767088741074“}}”][vc_column_text css=””]

    Források

    Harvard Business Review – Why CRM Projects Fail and How to Make Them More Successful (2018) – a CRM-projektek ~1/3-a megbukik; a kudarc definíciójától függően 18%–69% közötti arányokat is találtak, és sok esetben a várt üzleti növekedés elmarad.

    McKinsey & University of Oxford – Delivering large-scale IT projects on time, on budget, and on value – az IT projektek 66%-a túlköltekezik, 33%-uk túl későn készül el, és 17%-uk katasztrofális kudarc (a cég létét fenyegető).

    Vantage Point – Why 70% of CRM Projects Fail – a sikertelen CRM rendszer bevezetése >60%-a emberi (pl. alacsony használat, change management hiány), ~30%-a folyamatbeli ok; csak 6-10% múlik technikai hibán.

    Outsource Accelerator – “We need a CRM” – a CRM nem ezüstgolyó: önmagában a bekapcsolása és a licencek kifizetése nem fogja megoldani a problémákat.

    CPM Group CEO Briefing – 6 Reasons: Why 70% of CRM Rollouts Fail – “A CRM rollout is not an IT implementation. It is a transformation of how your company sells, forecasts, manages customers, and makes decisions.” (a CRM rendszer bevezetése a cég működésének átalakítása, nem puszta IT-projekt).

    Hey DAN (2025) – Why CRM Adoption Fails – a CRM-ek 50-63%-a nem hozza az elvárt értéket, több felmérés szerint fő ok a gyenge felhasználói adoptáció; a problémát végső soron az okozza, hogy az emberek nem használják a rendszert.

    Hey DAN – CRM vendors pack their platforms with features… more features don’t translate to better adoption — often the opposite. – több funkció nem egyenlő jobb használattal, sőt gyakran rontja az elfogadást a túl bonyolult rendszer.

    Standish Group (CHAOS report összefoglaló) – a sikertelen szoftverprojektek top okai között: hiányzó felhasználói input, hiányos követelmények; a rossz projektmenedzsment önmagában ritkán ok, inkább az üzleti igények tisztázatlansága.

    York IE – How to Choose a CRM – “A great CRM can’t fix messy sales processes and your system is only as good as the data that goes into it.” (egy szuper CRM rendszer bevezetése sem javítja meg a kusza értékesítési folyamatokat; a rendszer csak annyira jó, amennyire az adatok, amiket betáplálnak).

    Marks Group – Generic vs. Industry-specific CRM – a legjobb általános CRM rendszerek is testre szabhatók bármilyen iparágra; attól, hogy nem egy szektor-specifikus szoftver, még kialakítható benne az iparági logika.

    Marks Group – Disadvantages of industry-focused CRM – az iparági CRM-ek gyakran drágábbak, kevesebb támogatással; sok bennük a kihasználatlan extra funkció, amit megfizetsz, miközben egy generikus rendszer + testreszabás is tudná ugyanazt.

    Bizowie – The Integration Tax – a “best-of-breed” több rendszer integrálásának rejtett költségei vannak: az integráció menedzselése, hibajavítás, verziókövetés jelentős erőforrást emészthet fel, amit egy egységes platformnál megspórolsz.

    Hey DAN – CRM Adoption stats – a vállalatok kevesebb mint 40%-ánál éri el a CRM-felhasználás a 90%-ot; 83% (!) a felsővezetőknek küzd a felhasználói ellenállással és folyamatosan noszogatja a staffot a CRM rendszer bevezetése utáni használatra.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • CRM Trilógia 2. rész – Hol bukik el a CRM-bevezetés valójában?

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]Röviden: A CRM-projektek gyakran nem hozzák az eredményt, sőt idő- és költségkeret túllépéssel küzdenek. Ennek okai jellemzően nem technikai bakik, hanem emberi és folyamatbeli tényezők. Kutatások szerint a CRM szoftver bevezetésének kb. egyharmada formálisan is megbukik , és ennél is több fut túl a tervezett időn/költségen.

    Ráadásul létezik egy “fat tail” jelenség: a projektek egy kis része brutálisan félremegy – akár a cég létét veszélyeztető mértékű kudarc lesz a vége. Hol csúsznak el ezek a kezdeményezések?

    A kudarcokból kirajzolódik néhány tipikus hiba: a végfelhasználók kihagyása, rossz scope és kapkodó priorizálás, a projekt IT-beruházássá silányítása üzleti transzformáció helyett, és a funkciók halmozása a valódi használati értékkel bíró feature-ök rovására.

    „A CRM-bevezetés nem a technológián bukik el – a projekt sorsát mindig az emberek és a folyamatok határozzák meg.”

    Elszálló projektek és fat tail kockázatok

    Számtalan nagy horderejű IT-projekt (beleértve a CRM szoftvereket) híresült el arról, hogy túllépi a keretet. Egy átfogó McKinsey-Oxford elemzés szerint az IT-projektek 66%-a túllépi a költségvetését, egyharmaduk túlcsúszik a határidőn, és mintegy 17%-uk annyira balul sül el, hogy a cég létét is veszélybe sodorja .

    Ez utóbbi a “fat tail” – kevés projekt, de aránytalanul nagy kár…

    A CRM szoftver bevezetések világában is találunk hajmeresztő eseteket: éveket és vagyonokat felemésztő implementációk, amiket végül sosem használnak érdemben. De még ha nem is katasztrófális a bukás, a “csendes kudarc” sem ritka: a rendszer látszólag működik, csak épp a csapat nem használja, visszatérnek az Excelhez, a drága CRM meg üres adatbázisként áll, miközben a cég jobb híján havonta fizeti a licensz díjakat a semmire…

    Egy Harvard Business Review által idézett felmérés szerint átlagosan minden harmadik CRM-projekt kudarcot vall a hagyományos mércék szerint. Azonban, ha megkérdezik a vezetőket, hogy a CRM segíti-e üzleti növekedésüket, a válaszok alapján akár 90% is lehet azon projektek aránya, amelyek nem hozzák a remélt üzleti hasznot.

    Magyarán sok bevezetés papíron befejezettnek és sikeresnek tűnhet (lefutott a projekt, használatba vették a szoftvert), de az üzleti cél – például az értékesítés növelése – elmarad.

    Miért? Nézzük a tipikus okokat:

    Miért fut zátonyra a CRM? – A fő okok

    Számos kutatás és gyakorlati tapasztalat ugyanarra a néhány gyökérokra mutat. A Vantage Point 400+ bevezetést vizsgáló adatai szerint a CRM-projektek kudarcának több mint 60%-a közvetlenül “emberi tényezőkre” vezethető vissza, további ~30%-a pedig folyamatbeli hiányosságokra.

    Mindössze a projektek ~6-10%-ánál mondható el, hogy maga a technológia (pl. a szoftver hibái) okozták a problémát . Ennek fényében nem meglepő, hogy a legtöbb CRM-fiaskó mögött nem az IT-részleg bénázása áll, hanem üzleti oldalról csúszik el valami. Lássuk a leggyakoribb buktatókat; CEO-szemmel is érthetően:

    Felhasználók bevonásának hiánya

    Az egyik legnagyobb rizikó, ha a végfelhasználók kimaradnak a projekt elejéről. A Standish Group legendás CHAOS riportjai óta tudjuk, hogy a felhasználói input hiánya végzetes lehet egy projekt számára . Ha a CRM-rendszert az értékesítők, ügyfélszolgálatosok, marketingesek nélkülük választják és tervezik meg, számíts rá, hogy idegen testként fogják kezelni.

    Elköteleződés nélkül nincs adaptáció

    …azaz, “ha senki sem érzi magáénak, senki sem törődik vele” tartja a mondás. Kutatások szerint a CRM-projektek sikertelenségének első számú oka a gyenge felhasználói adoptáció . Hiába működik technikailag a rendszer, ha a sales csapat nem viszi be az adatokat, a CRM szoftverből nyert kimutatások falsok lesznek, a vezetés pedig jogosan kérdezi: mi értelme az egésznek?

    A tanulság: vond be a kulcsembereket már a célok és követelmények meghatározásába, és kommunikáld világosan, nekik miben lesz jobb az élet a CRM-mel. Enélkül a projekt indulásakor csak passzív ellenállással vagy nyílt fúrással szembesülsz.

    Rossz scope, egyszerre túl sok változás

    Sok CRM-projekt ott siklik ki, hogy túlvállalja magát. A vezetők mindent bele akarnak tenni a rendszerbe egyszerre – “ha már veszünk egy CRM-et, tudjon is mindent” alapon. Ennek eredménye a csúszó határidő és az elszálló büdzsé. A McKinsey-Oxford elemzés kimutatta, hogy…

    Minél hosszabb egy projekt időtávja, annál valószínűbb a túlköltés és késés – minden plusz év 15%-kal növeli a költségtúllépés esélyét.

    Magyarul a gigantikus, évekig húzódó “big bang” CRM szoftver bevezetések szinte törvényszerűen bajba kerülnek. Gyakori hiba az is, hogy a projekt rossz sorrendet választ: pl. előbb próbál meg egy komplex marketing automatizmust bevezetni, holott még az alap értékesítési folyamat sincs stabilan a rendszerben.

    A helyes megközelítés

    …a fokozatosság: priorizálj könyörtelenül! Először azokat a folyamatokat tedd a CRM-be, amelyek a legnagyobb üzleti értéket adják (pl. sales funnel nyomon követése), és bizonyítsd be a hasznát kicsiben. A “svájci bicska” szemlélet – mindent egyszerre – helyett a lépésenkénti bővítés csökkenti a kudarc esélyét.

    CRM mint “IT-projekt” szemlélet

    Talán a legfontosabb ok, hogy sok helyen a CRM-projektet tisztán IT-implementációnak tekintik, nem pedig üzleti transzformációnak. Hallani kéne a vészcsengőt, ha egy vezérigazgató úgy gondolja: „megveszem a szoftvert, az IT meg majd bevezeti”. Ahogy az egyik szakértő fogalmazott: „A CRM szoftver bevezetés nem IT-implementáció. Ez annak az átalakítása, hogyan ad el a cég, hogyan kezel ügyfelet, hogyan hoz döntéseket” .

    Ha ez kimarad a tudatból, a projekt elszigetelődik a valódi üzlettől. Az IT csapat magára marad a bevezetéssel, a folyamatokat nem igazítják a rendszerhez (vagy fordítva), a változásmenedzsment elmarad. Ennek eredménye egy technikailag lehet, hogy működő CRM szoftver, ami viszont nem illeszkedik a cég operating modeljébe.

    A sikeres cégek ehelyett úgy fogják fel a CRM-et, mint alkalmat az üzleti működés újragondolására: a projektet üzleti oldalról vezetik, az IT csak partner. Bevonnak minden érintett területet, és a CRM-et beágyazzák a vállalat stratégiájába, folyamataiba. Ha te, mint CEO, nem látsz rá a CRM-projektre és nem kérsz rendszeresen számon üzleti eredményeket, akkor valószínűleg rossz úton jártok.

    Túl sok funkció, túl kevés haszon

    Paradox módon az is a bukás receptje, ha a bevezetéskor a rendszer túl sokat tud. Egy túlbonyolított CRM szoftver – tele száz meg száz űrlappal, kitöltendő mezővel és bonyolult workflow-kkal – megbénítja a felhasználókat. A frontvonalbeli csapat ilyenkor úgy érzi, a CRM csak extra adminisztratív terhet rak rájuk a tényleges munka helyett.

    Egy friss elemzés rámutatott: a CRM-szállítók igyekeznek minél több funkciót belezsúfolni a termékükbe, de attól a felhasználás nem lesz jobb – sőt, gyakran épp az ellenkezője történik . A túlkomplikált rendszer ellenállást vált ki; az emberek visszatérnek a saját Exceljeikhez, mert a CRM-ben való munka “túl macerás”.

    Ezért fontos az “KISS” elv alkalmazása (Keep It Simple, Stupid!):

    A kezdeti bevezetésnél inkább kevesebb modult, mezőt, automatizmust vezess be, de az legyen hasznos és a felhasználók által jól megértett és valóban használt funkció.

    A fancy extrák ráérnek később, ha már az alapok mennek. Ne feledd: nem az a cél, hogy minél több funkciót használjatok ki a rendszerből, hanem hogy a kritikus üzleti folyamataitokat támogassa és könnyítse.

    A “kevesebb néha több” itt duplán igaz.

    A fenti okok mind azt szemléltetik, hogy a CRM-projekt sorsa nem a szoftver kiválasztásán múlik. Hiába veszed meg a piac legdrágább vagy “legjobb” CRM-platformját, ha rosszul vezeted be, ha rossz az üzleti tanácsadó, akkor nem lesz eredmény. Az ördög a részletekben (és a change managementben) rejlik.

    A jó hír: ha tudod, hol bukhat el egy CRM szoftver bevezetése, akkor tudod, hol kell jobban odafigyelned. A 3. (záró) részben arról lesz szó, hogyan válassz CRM szoftvert okosan, és milyen szempontok alapján ne dönts. Ezzel biztosíthatod, hogy elkerüld a fent taglalt buktatókat, és a CRM valóban azt adja, amit ígér.

    (Folytatás a 3. részben: milyen CRM-megoldást válassz, és hogyan közelíts a döntéshez, hogy a rendszer a céged sikerét szolgálja.)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_section][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ vertical_content_position=”middle” text_align=”center” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” tablet_text_align=”center” tablet_sm_text_align=”center” mobile_text_align=”center” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#000000″ rc_bg_color=”#F7F7F7″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#a5a5a5“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1767699800806“}}”][impeka_blog image_load_mode=”native-lazyload” image_prio=”yes” image_width=”wide” excerpt_length_large=”0″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Tovább” title_heading=”h6″ posts_per_page=”1″ show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40335″ el_id=”1767699947077-5f4ec0ae-ecae”][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#F7F7F7″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#a5a5a5“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1767699749228“}}”][impeka_blog image_load_mode=”native-lazyload” image_prio=”yes” image_width=”wide” excerpt_length_large=”0″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Tovább” title_heading=”h6″ posts_per_page=”1″ show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40344″ el_id=”1767700484985-bbd11319-a511″][/vc_column][/vc_row][/vc_section]

  • CRM Trilógia 1. rész – Szükséged van egyáltalán CRM-re?

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Röviden: nem biztos, méghozzá ezért: A CRM-rendszer bevezetése nem gyógyír minden üzleti bajra. Gyakori vezérigazgatói tévhit, hogy „kell egy rendszer, és majd rend lesz”, de a valóságban egy technológiai eszköz önmagában nem fog rendet tenni. A legtöbb Client Reltionship Management-projekt kudarcát nem az IT okozza, hanem vezetési és működési hiányosságok.

    Így állj neki

    Mielőtt belevágsz, érdemes megvizsgálni a következő kulcskérdést: valóban a CRM hiánya az üzleti problémák gyökere, vagy másra van szükség?

    A CRM nem csodafegyver – ha káosz van a cégben, egy szoftver nem fogja helyetted rendbe tenni.

    Nem minden bajra a CRM a válasz

    Tipikus helyzet, hogy egy növekvő cégben a növekedés okozta “fájdalmak” vélt megoldásának szándékával valaki feltalálni véli a spanyol viaszt és így szól:

    Szükségünk van egy CRM-re!

    Növekedési fájdalmak alatt  az elkavarodó ügyféladatokat, széteső, nem standardizált sales folyamatokat, átláthatatlan és menedzselhetetlen értékesítést értünk. Ilyenkor csábító a gondolat, hogy egy új rendszer majd varázsütésre megold minden problémát. A valóság ezzel szemben az, hogy

    a CRM önmagában nem oldja meg az alapvető üzleti és szervezeti problémákat.

    Ahogy egy szakmai cikk találóan megfogalmazta: a vállalatok dollármilliárdokat költenek Client Relationship Management-szoftverekre, de a bevezetések többségét követően a várt eredmények elmaradnak – nem azért, mert a technológia rossz, hanem azért, mert a vállalatok rossz megközelítéssel vágnak bele.

    Sok cég a „megfelelő” szoftver kiválasztásába fektet rengeteg energiát, miközben elhanyagolja azokat a tényezőket, amik a siker valódi kulcsai: az emberek és a folyamatok. Ez nem szoftverprobléma, hanem stratégiai hiba.

    A tünetek

    Milyen üzleti tünetek utalnak arra, hogy a gond nem technológiai jellegű? Például: ha az értékesítők eddig sem vezettek rendesen nyilvántartást, egy új rendszer puszta bevezetése nem fogja rászoktatni őket a fegyelemre és az adminisztrációra. Ellenkezőleg: nyűgként fogják megélni és ott torpedózzák majd meg, ahol csak tudják.

    Ha a vevői adatok szétszórtak és nincs belső felelősség meghatározva az adatrendre vonatkozóan, akkor egy CRM-be is csak rossz adat kerül majd. Ha hiányzik az egységes értékesítési folyamat vagy ügyfélkezelési stratégia, azt előbb kézzel kell kitisztázni. Egy szoftver ugyanis önmagában nem alakítja ki a céges működési rendet.

    Sőt, ha az alapvető üzleti probléma nem az ügyfélkapcsolatok kezelése (hanem például a termék versenyképessége vagy a marketing stratégia hiánya), akkor egy CRM-rendszer bevezetése elviszi a fókuszt a valódi megoldandó feladatról. Fontos felismerni: a CRM egy eszköz a már kidolgozott üzleti folyamatok támogatására, nem pedig pótléka a hiányzó folyamatoknak vagy adminisztrációs fegyelemnek.

    Mikor ne vezess be CRM-et?

    A CRM bevezetése szempontjából rendkívül kifizetődő, ha vezetőként elhatározod, hogy legalább a saját környezetdben nem ülsz fel egy, magát elég makacsan tartó mítosznak, ami nem más, mint a következő tévhit:

    A CRM megoldja az alulteljesítő értékesítést

    Ha veszünk egy drága CRM-et, attól majd automatikusan nő az eladás és nő az ügyfél-elégedettség.

    Sajnos ennek az ellenkezője is kisülhet a CRM projektből. Az adatok azt mutatják, hogy a CRM-projektek kb. 70%-a nem hozza az elvárt üzleti eredményeket, és ezeknek elenyésző hányada róható fel magának a szoftvernek – a kudarcok túlnyomó részét a bevezetés módja és az emberek ellenállása okozza. Emiatt vannak olyan helyzetek, amikor a legjobb döntés nem belekezdeni a CRM bevezetésbe. Ezek közé tartoznak különösen, de nem kizárólag az alábbiak:

    Nincs világos üzleti cél vagy probléma meghatározva

    Ha csak homályos ígéret, hogy “rend lesz” vagy “több bevétel”, de ha nincs konkrétan megfogalmazva, hogy milyen üzleti döntést, folyamatot akarunk javítani, akkor a CRM bevezetése céltalan lesz. Ne vezess be rendszert pusztán divatból vagy mert “másoknál is van” – előbb definiáld a problémát és ha arra a jó válasz a CRM, csak akkor kezdj bele.

    Hiányzik a vezetői és felhasználói elkötelezettség

    Ha a felsővezetés nem áll teljes mellszélességgel a változás mögött, vagy ha az értékesítők nincsenek bevonva az előkészítésbe, akkor különösen nagy az esély a bukásra. Egy CRM csak akkor ér valamit, ha használják is – kényszerből, a cél megértése nélkül, vagy a megoldás teljes kontextusának megértése hiányában nem fogják használni (erre a helyzetre majd külön is visszatérünk a trilógia 2. részében).

    Nincsenek kialakított folyamatok

    A mondás szerint: “automate mess = mess squared”.

    Vagyis ha automatizálod a káoszt, akkor az eredmény káosz a négyzeten lesz. Ha egy rosszul definiált, kaotikus folyamatot kezdesz el automatizálni egy CRM-ben, az csak nagyobb káoszt fog okozni. Előbb tedd rendbe manuálisan a lead-kezelési, értékesítési folyamataidat; ha ez megvan, utána támogathatja sikeresen bármilyen rendszer ezeket a folyamatokat. Egy hibás folyamatot automatizálva csak gyorsabban – és automatikusan – kezdesz hibákat termelni.

    A probléma valójában nem technológiai

    Gyakran előfordul, hogy az ügyfélkezelési gondok mögött szervezeti vagy kompetenciahiány áll. Például ha az értékesítők nincsenek megfelelően betanítva, vagy a különböző részlegek között hiányzik az együttműködés, azt nem egy szoftver fogja megoldani. Ilyenkor előbb szervezeti intézkedésekre, képzésre, motivációs rendszerre lehet szükség ahelyett, hogy technológiához nyúlnál.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]

    Magyar szokások

    A hiányzó folyamatokat és az egyéb működési anomáliákat sok cég igyekszik úgy megoldani, hogy a CRM bevezetés projektjének kereteibe igyekszik beleszuszakolni azt a tanácsadó, sales training, coaching és szervezetfejlesztési munkát, amit valójában a rendszer bevezetése előtt kell(ene) megcsinálni.

    Ez még önmagában nem baj – ha megfelelő idő és forrás is rendelkezésre áll erre a nulladik fázisra -, az viszont már probléma, ha a cég azon versenyezteti a szállítókat, hogy ki tudja olcsóbban és gyorsabban megcsinálni azokat a feladatokat, amikről nemhogy a szállítónak, de jellemző módon az ügyfélnek sincs fogalma a bevezetést megelőzően…

    Amit nagyon pontosan kell értened, ha Client Relationship Management bevezetésben gondolkodsz, hogy ez a játék maximálisan a Te bőrödre megy; az implementációt végző cégek 90%-a ugyanis simán lefelezi az ajánlatát a folyamataid rendberakására, ha ez az ára annak, hogy bevezethesse a rendszert.

    Ezért kulcskérdés a bevezetésnél, hogy ne az olcsó megoldást és ne a simulékony szállítót keresd! Azt keresd, akinek van tapasztalata sales team-ek felépítésében, aki mer rávilágítani a szervezeti problémáidra, meri kritizálni a sales folyamataidat és rászánja az időt a káoszod rendberakására, mielőtt a CRM bevezetés megkezdődik.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Egy CRM bevezetése tehát akkor időszerű, ha már pontosan látod, mit és miért akarsz vele megoldani, és a szervezeted készen áll a befogadására. Ha ezek hiányoznak, jobb no-go döntést hozni és előbb a házi feladatot elvégezni. E sorok szerzője több tucat CRM bevezetésben vett részt és nem tudja eléggé aláhúzni ennek a tanácsnak a fontosságát, ezért álljon itt vizuálisan is még egyszer:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#1c6f0a” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#1c6f0a“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711441551202“}}”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    Időszerű a CRM bevezetés

    + Ha pontosan szervezett belső folyamatok mellett szeretnéd növelni az értékesítés hatékonyságát.

    + Ha világos üzleti célt tudsz megfogalmazni, például: ügyfélmegtartás növelése, cross-sell arány javítása, zárási arány javítása, stb.

    + Ha emelni szeretnéd a partnereid számára nyújtott ügyfélélményt.

    + Ha olyan fejlett online marketing eszközeid vannak, melyek a CRM integráció révén automatizálni tudja a sales tevékenységek egy részét.

    + Ha inbound marketinget csinálsz és nagy számú lead-et kezelsz.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_heading_color=”white” rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#a4031f” grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“4%“,“padding-right“:“4%“,“padding-bottom“:“4%“,“padding-left“:“4%“,“border-color“:“#a4031f“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1711442774045“}}” rc_font_color=”#ffffff”][impeka_icon icon_library=”simplelineicons” icon_simplelineicons=”smp-icon-check” icon_color=”white”][vc_column_text css=””]

    Nem biztos, hogy CRM kell neked

    – Ha hiányoznak a belső folyamatok.

    – Ha nem tudod megfogalmazni az üzleti problémát (tanácsadó segítségével sem).

    – Ha nem tiszták a pipeline-ok.

    – Ha nem rendelkezel elegendő forrással egy minőségi Client Relationship Management bevezetés megtervezéséhez ÉS implementációjához ÉS a megfelelő oktatáshoz.

    – Ha a felhasználók nem állnak készen a váltásra és / vagy nem segíti, hanem megnehezíti a munkájukat.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Kérdések a CEO számára a “go/no-go” döntéshez

    Amikor a CRM-projekt indításáról kell döntened, tegyél fel magadnak és a csapatodnak néhány kemény kérdést (a CRM tanácsadók is ezt csinálják):

    Mi a konkrét üzleti probléma vagy cél, amire a CRM-től megoldást várunk?

    Például: csökkenő ügyfélmegtartás javítása, értékesítési ciklus rövidítése, átláthatóbb forecast kialakítása, magasabb zárási arány, több upsell, stb.)

    Biztosan technológiai a probléma?

    …avagy mélyebben gyökerezik: például hiányzik egy egységes értékesítési módszertan, ösztönzési rendszer vagy együttműködési kultúra? Ne a tünetet (káosz az adatokban) kezeld CRM-mel, ha a tünetek kiváltó oka a fegyelmezetlenség vagy egy rossz folyamat.

    Megvan a vezetői szintű szponzoráció és erőforrás a változás menedzselésére?

    A CRM bevezetése változást hoz a napi munkába. Készen állsz támogatni a csapatot tréninggel, példát mutatva a használatban, és számon kérni a használatot? Vállalod, hogy üzleti projektként kezeled, nem csupán IT-telepítésként? Vállalod, hogy felmondasz a renitens értékesítőknek, akik lázítanak a rendszer használata ellen?

    A felhasználók készen állnak a váltásra?

    Végeztünk igényfelmérést az end-userekkel (értékesítők, ügyfélszolgálat stb.)? Megoldott a bevonódásuk a tervezésbe? Ha a frontvonali emberek nem értik, miért lesz ez jó nekik, masszív ellenállásra számíthatsz a részükről. Késlelteni, akasztani fogják a projektet, ahol csak tudják. Nem azért mert gonoszak, hanem mert ez áll érdekükben…

    Mik a bevezetés sikerének mérőszámai?

    Előre gondold át, honnan fogod tudni 6-12 hónap múlva, hogy sikeres volt a Client Relationship Management rendszer bevezetése, vagy sem. Ha nincs világos KPI (pl. CRM-használati arány, értékesítők aktivitása, ügyfél-elégedettség változása, zárási arány változása), akkor utólag nehéz megítélni, mit értél el. Ha még azt is meg kell mondani, hogy megérte-e a CRM bevezetése, akkor pedig már végképp vakarhatod a fejedet.

    Összefoglalás

    Ha a fenti kérdésekre nem tudsz megnyugtató választ adni, érdemes elhalasztani a CRM-projektet. Lehet, hogy előbb belső folyamat- és szervezetfejlesztésre van szükség, ezzel ugyanis sok pénzt és csalódást fogsz megspórolni. Ne feledd:

    Egy CRM-bevezetés sikerét 90%-ban az határozza meg, ami a képernyőn kívül történik.

    Az első rész tanulsága tehát: gondold át, valóban a CRM hiányától szenvedsz-e, vagy inkább a vállalati működésben kell rendet tenned?

    (Folytatás holnap: a 2. részben: megnézzük, hol szoktak elbukni a CRM-projektek – és mit tanulhatunk ezekből.)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row equal_column_height=”equal”][vc_column width=”1/2″ vertical_content_position=”middle” text_align=”center” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” tablet_text_align=”center” tablet_sm_text_align=”center” mobile_text_align=”center” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#000000″ rc_bg_color=”#F7F7F7″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#a5a5a5“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1767699800806“}}”][impeka_blog image_load_mode=”native-lazyload” image_prio=”yes” image_width=”wide” excerpt_length_large=”0″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Tovább” title_heading=”h6″ posts_per_page=”1″ show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40342″ el_id=”1767699947077-5f4ec0ae-ecae”][/vc_column][vc_column width=”1/2″ rc_bg_type=”color” rc_bg_color=”#F7F7F7″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#a5a5a5“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1767699749228“}}”][impeka_blog image_load_mode=”native-lazyload” image_prio=”yes” image_width=”wide” excerpt_length_large=”0″ excerpt_more=”yes” excerpt_more_text=”Tovább” title_heading=”h6″ posts_per_page=”1″ show_date=”no” show_comments=”no” show_like=”no” show_categories=”no” include_posts=”40344″ el_id=”1767700484985-bbd11319-a511″][/vc_column][/vc_row]

  • A Zéró-klikk infláció – 33 Kérdés és válasz

    [vc_row section_type=”fullwidth” header_feature=”yes” margin_bottom=”0″ section_id=”start”][vc_column width=”1/4″ column_sticky=”yes” grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“9%“,“class“:“grve-wpb-1764110272704“}}” column_sticky_offset=”12″][vc_custom_heading text=”01.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:83px” css=”.vc_custom_1764110243955{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”BEVEZETŐ” subtitle=”ZÉRÓ-KLIKK INFLÁCIÓ” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488726440“}}”][vc_column_text css=””][/vc_column_text][vc_column_text css=””]Aki számottevő organikus forgalommal rendelkezik, az idén szeptember 8. és 11. között biztosan a szívéhez kapott. Ekkortájt kezdett ugyanis bukórepülésbe szinte minden hazai weboldal organikus forgalma. Kicsiket és havi több százezres forgalmú oldalakat egyaránt érintett a bezuhanás, és megannyi weboldal-tulajdonos értetlenül bámulta, ahogy sok-sok évnyi munkával és temérdek ráfordítással felépített ingyenes látogatói forgalmuk jelentős része egyszerűen leolvad.

    Csak hogy érzékeltessem a probléma volumenét, néhány komoly magyar, vagy Magyarországon is jelenlévő nemzetközi brand és weboldal organikus forgalma az elmúlt 6 hónapban:[/vc_column_text][impeka_empty_space][ultimate_carousel slide_to_scroll=”single” slides_on_desk=”1″ slides_on_tabs=”1″ slides_on_mob=”1″ arrow_style=”circle-bg” arrow_bg_color=”#DD3333″ arrow_color=”#FFFFFF” arrow_size=”30″ next_icon=”ultsl-arrow-right3″ prev_icon=”ultsl-arrow-left3″ dots=”off”][vc_single_image image=”40276″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” css=”” title=”Az Index.hu organikus forgalma”][vc_single_image image=”40292″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” css=”” title=”Az OTP Bank organikus forgalma”][vc_single_image image=”40273″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” css=”” title=”Az Apple organikus forgalma”][vc_single_image image=”40275″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” css=”” title=”Az IKEA organikus forgalma”][vc_single_image image=”40278″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” css=”” title=”A Kifli.hu organikus forgalma”][vc_single_image image=”40279″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” css=”” title=”A Praktiker organikus forgalma”][vc_single_image image=”40277″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” css=”” title=”A BMW organikus forgalma”][vc_single_image image=”40291″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” css=”” title=”A MediaMarkt organikus forgalma”][/ultimate_carousel][vc_column_text css=””]Ebben a cikkben a 7Blogon már jól ismert kérdés-válasz formátumban próbáljuk körüljárni a zéró-klikk keresések jelentőségét és annak inflációt gerjesztő következményét, a zéró klikk inflációt. Zéró klikk probléma, infláció, megoldási lehetőségek és a leggyakoribb kérdések – íme:[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488733978“}}”][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type=”fullwidth” rc_bg_type=”color” header_feature=”yes” margin_bottom=”0″ section_id=”start” rc_bg_color=”#F7F7F7″][vc_column width=”1/4″ column_sticky=”yes” grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“9%“,“class“:“grve-wpb-1764110272704“}}” column_sticky_offset=”12″][vc_custom_heading text=”02.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:83px” css=”.vc_custom_1764537716286{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”A PROBLÉMA MAGYARÁZATA” subtitle=”MITŐL ESIK A FORGALMAM?” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488726440“}}”][vc_column_text css=””]1. Mi a ménkű történt az organikus forgalmammal?

    Röviden: az AI történt.

    2. És bővebben?

    Mondom bővebben: minden figyelmes guglizó ismeri már az AI-összefoglalót a találati lista tetején. Bizonyos – főleg információs jellegű keresésekre – a Google egy AI által összeállított komplex választ ad. Ha például azt kérdezem, hogy “hogyan kell epret ültetni?”, akkor a válasz valahogy így néz ki:

    AI-alapú összefoglaló a Google keresőjében a hogyan kell epret ültetni keresésre

    3. Jó, de ilyet eddig is láttam!

    Igen, csakhogy eddig mondjuk 15%-ban jelentek meg, ezután pedig már 45%-ban fognak. A Google a jobb felhasználói élmény érdekében szeptember elején átállított egy potmétert, és simán feltekerte az AI-összefoglalók megjelenítését a keresőkifejezésekre.

    4. És akkor az eddigi előkelő pozícióimat most buktam?

    A pozíciók a legtöbb weboldalnál nem változtak – épp csak mivel az AI megadja a keresésre a tökéletes választ, a látogatónak felesleges átkattintania a weboldalra, ami vérrel-verejtékkel létrehozta azt a tartalmat, hirdette, linkeket épített rá, közösségi médiában tolta…

    5. De ez szemétség!

    A tartalomgyártók szempontjából az, és neve is van: ez az úgynevezett “zero click keresés” jelensége, ami azt jelenti, hogy a keresők AI találatának teljeskörűsége miatt a válasz megvan a böngészőben, így nem kell kattintani, vagyis ugrik az organikus forgalom.

    6. De miért csinálta ezt a Google?

    Kénytelen volt, ugyanis a ChatGPT-t használó amerikaiak mintegy 60%-a alapvetően információszerzésre is az AI-t használja, nem a Google keresőjét. Lépést kellett tartani a korral és legalább valami hasonló találati élményt adni a látogatóknak, mint amit a ChatGPT.

    Gondolj csak bele, a “Hogyan kell újraindítani egy routert?”, vagy a “Mit jelent angolul az, hogy get along?” kérdésekre az AI chat sokkal jobb minőségű, összetettebb választ ad, nem pedig egy halom linket, ahol aztán vagy azt találod, amit keresel, vagy nem. A Google-nek lépnie kellett és lépett is.

    7. És honnan tudja az AI, hogy hogyan kell epret ültetni?

    Ja, azt leszedte azokról a weboldalakról, amik eddig az organikus forgalom reményében létrehozták ezeket a tartalmakat. És – megint csak az organikus forgalom reményében – erre engedélyt is adtak a Google-nek.

    8. Hát rohadjanak meg! Vissza lehet vonni ezt az engedélyt?

    Vissza, de nem tanácsolom. Ha noindex-re állítod az oldaladat, akkor semmit, de semmit nem fog onnan felhozni a Google, és a teljes organikus forgalmad nullára apad egyik napról a másikra. Ez nettó ostobaság, és hidd el, hacsak nem Nobel-díjas tudós vagy egy teljesen új felfedezéssel, akkor biztosra mondom neked, hogy simán felszedi a Google botja ezt az infót máshonnan is.

    9. Legalább hivatkozza az AI a forrásoldalakat?

    Igen, hivatkozza, csak a legtöbb keresési szándéknál annyira jó az AI összefoglaló, hogy egyszerűen nincs szükség az átkattintásra. A felhasználók pedig nem is kattintanak. Ezért esik be az organikus forgalom.

    10. De akkor legalább legyünk ott a hivatkozások között! Ez megoldható?

    Igen, az AI-optimalizált SEO praktikákról hamarosan lesz egy elég részletes útmutató itt a 7Blog-on, ha a footerben feliratkozol, elküldjük neked is, ingyen.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488733978“}}”][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type=”fullwidth” header_feature=”yes” margin_bottom=”0″ section_id=”start”][vc_column width=”1/4″ column_sticky=”yes” grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“9%“,“class“:“grve-wpb-1764110272704“}}” column_sticky_offset=”12″][vc_custom_heading text=”03.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:83px” css=”.vc_custom_1764537740642{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK” subtitle=”MIELŐTT KÉTSÉGBE ESEL” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488726440“}}”][vc_column_text css=””]11. És akkor most hogyan pótoljam a kieső forgalmat?

    Erre is több lehetőség van, de egyik sem fog tetszeni. A legegyszerűbb nyilván fizetett forrásból pótolni a forgalmat. A legtöbb, üzletileg is jól működő weboldal nagyjából 25-35%-ban organikus, és ugyanilyen arányban fizetett forgalomból szerzi a látogatóit.

    Ha az organikus forrás a harmadára esik, a fizetett forgalom kétharmados növelésével ezt rövid távon lehet ellensúlyozni. Csakhogy ez sem megy egyik napról a másikra, és nem biztos, hogy mindenkinek megéri ennyivel többet költeni az ügyfélszerzésre.

    12. Hogy fizessek mostantól 65%-kal többet hirdetésekre? Nem marad nyereségem…

    Az egyetlen jó hír, hogy ha neked nem marad, akkor valószínűleg a versenytársaknak sem marad, így mindenki ugyanazzal a problémával szembesül. Többet hirdetni a brute force megoldás. Azért vannak más utak is…

    13. És mi az a másik út, milyen lehetőség van még?

    A komplexebb, e-mail-kapu mögé rejtett, úgynevezett mid-funnel tartalmakat az AI (egyelőre) nem nagyon tudja felszedegetni, és nem is feltétlenül akarja, mert ezek nem információs célú keresésekre készültek, hanem a marketingtölcsér alsóbb, mélyebb elköteleződést feltételező szakaszaira.

    Eddig is a mid-funnel hozta a pénzt azoknak, akik befektettek ebbe, ezután még hangsúlyosabb lesz a mid-funnel. E-bookok, kvízek, kalkulátorok, interaktív vásárlási útmutatók, e-mail-kurzusok, tananyagok, oktatóvideók, interaktív videók, checklisták, white paper tartalmak, különböző egyszerű online toolok, egyszerűbb analitikai eszközök, esettanulmányok, stb.

    14. És ezek mire jók?

    Ezekkel lehet sok-sok e-mail-címet begyűjteni, aztán e-mailben kommunikálni a célcsoportoddal. Mind a mai napig az e-mail-marketing a legprofitábilisabb marketingcsatorna online.

    15. OK, majd mondom a kollégáknak. Ezeken kívül van még bármi ellenszere ennek az AI-átverésnek?

    Igen, van: sokkal komolyabban kell venni a brandinget (márkaépítést), mint eddig.

    16. Miért, mi köze a márkaértéknek a zéró-klikk keresésekhez?

    Branded keresésekre viszonylag nehéz más AI-generálta választ adni, mint az adott márka tartalmait. Ha valaki arra keres, hogy “Nike futócipő”, akkor a Nike futóknak szánt oldala, vagy a Nike futócipőket forgalmazó egyik partnere lehet a kevés releváns találat egyike. A branding a márkához ragaszkodás révén direkt forgalmat is generál, és emeli a hosszú távú ügyfélértéket is.

    17. De pont itt olvastam a 7Blogon, hogy a branding a legdrágább, a leghosszabb távú és a legnehezebben mérhető marketingtaktika.

    Tökéletesen pontosan emlékszel, így van. A branding nagyon drága, hosszú távú, és nagyon nehéz mérni.

    18. Jó, akkor ez sem tetszik. Még több hirdetgetésre nincs lóvém, az e-mailben nem hiszek, a branding meg amúgy is hosszú. Hogyan pótolhatom még az organikus forgalmat?

    Léteznek még komplex, egyedi AI megoldások, amiket a 7Digits egyedileg épít meg az ügyfeleinek, és elsősorban social media interakciók révén termelnek ingyenes forgalmat. De ezeket csak olyan ügyfeleknek építjük, akiknek jól ismerjük a működését, és a megfelelő martech-kel is rendelkeznek. Átlag cégeknek átlag online fejlettséggel ez nem járható út.

    19. Bármi más? Konkrétan bezuhant a forgalmam.

    Sajnos a fentieken kívül más megoldás nem létezik a kiesett forgalom pótlására. És a 2025 szeptemberi húzása a Google-nek csak a kezdet. Lesz még ilyen bezuhanás, nem is egy. Az organikus forgalomra építeni most nagyon rossz ötlet.

    20. Akkor most a SEO megy a levesbe?

    Ahogy Papp Gábor írta nagyon szellemesen:

    “Nem, a SEO még nem halott, de azt már tudjuk, hogy ki ölte meg.”

    Szóval nem teljesen veszítette el a SEO a jelentőségét, mert egyrészt nem minden keresés információs jellegű, és a funnel közepén-alján még mindig nagyon fontos a keresőkből érkező forgalom. Bár azt is meg kell jegyeznem, hogy a tölcsér ezen szakaszain már évekkel ezelőtt is más forgalmi forrásokra építettünk, nem a SEO-ra. Másrészt az AI-ra is léteznek SEO praktikák, így én egyelőre nem temetném a keresőoptimalizálást;

    ugyanakkor középtávon a SEO jelentősége mindenképpen csökkenni fog.

    21. Jó, de ha a Google így odaver mindenkinek az organikus forgalom eltüntetésével, akkor ez az összes gazdasági szereplőt negatívan fogja érinteni, nem?

    Pontosan így van. Épp a várható jövőről fog szólni alább a negyedik rész…[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488733978“}}”][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type=”fullwidth” rc_bg_type=”color” header_feature=”yes” margin_bottom=”0″ section_id=”start” rc_bg_color=”#F7F7F7″][vc_column width=”1/4″ column_sticky=”yes” grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“9%“,“class“:“grve-wpb-1764110272704“}}” column_sticky_offset=”12″][vc_custom_heading text=”04.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:83px” css=”.vc_custom_1764537753585{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”MAKROGAZDASÁGI HATÁSOK” subtitle=”ÉREZHETŐ” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488726440“}}”][vc_column_text css=””]22. Ott tartottunk, hogy ez rendesen odaver mindenkinek, nemde?

    Oda bizony, jellemzően azért, mert főleg a nagyobb retail üzletláncok és e-kereskedelmi cégek, a nagyobb szolgáltatók és a B2B-piac jelentősebb szereplői is azonnali látogatói forgalomkiesést fognak látni. Ezt a kiesést rövid távon csak hirdetésekkel tudják pótolni. És fogják is, ugyanis a részvényes nem egy türelmes “állat”.

    23. Akkor most mindenki megtolja a hirdetést?

    Akinek van rá lehetősége, az meg bizony, és mivel a profitja nem csökkenhet – ha esze is van, akkor – árat is fog emelni. És ezzel együtt ennek az egész organikus forgalom csökkenésnek lesz egy inflációs hatása. Ezt hívjuk mi házon belül

    Zéró-klikk inflációnak.

    Azért zéró klikk, mert – ahogyan fentebb már említettem – zéró-klikk keresésnek nevezik azokat a kereséseket, ahol a kereső személy kattintás nélkül megkapja a választ az AI összefoglalók révén. (Nem tévesztendő össze a Zero click exploit-tal, ami egy malware.)

    24. Ez nagyon rosszul hangzik. Ez valóban kimutatható lesz az inflációban?

    Nézd, ha az egész piac elveszíti az ingyenes organikus forgalmának a felét, akkor ezt valahogyan pótolni kell. Az egy nagyon olcsó forgalmi forrás volt, hogy mondjuk a Praktiker megírta az “Akkus fúró csavarozó – milyet válasszak?” című cikket, gyártott hozzá jó drágán profi videót is, majd odatette a kapcsolódó termékeit, és csak figyelte, ahogy az emberek a cikkből átmennek, és úgy veszik az akkus fúrót, mintha nem lenne holnap.

    Most ugyanezen látogatók figyelméért többet fog fizetni a Praktiker, vagy ha nem, hát fizet a versenytársa. Hirdetéssel, mid-funnel tartalmakon keresztül, vagy brandinggel, de drágábban szerzi meg a “szempárokat”, amik egy pillanatra rá figyelnek. Igen, áremelkedést fog okozni ez a jelenség, és szerintem a zero-klikk infláció hatása mérhető lesz.

    25. Mekkora lesz ez az inflációs hatás?

    Ha egyáltalán lesz rá mód, hogy ezt külön mérjék az inflációs tényezőkön belül, akkor majd a statisztikusok megmondják. Én egy gyors számítást csináltam rá, de ez nem az én szakmám, lehet, hogy tévedek, és korai is lenne előrejelzésekbe bocsátkozni. Érezhető lesz az árakon, az biztos.

    A mértékének a reális megítéléséhez először látni kellene, hogy az amúgy is ismert CPC-infláció mennyire ugrik meg az előző évekhez képest, és hogy hogyan kompenzálnak a nagyok. Utána lehet vitatkozni azon, hogy az amúgy is évek óta mérhető CPC-infláció mekkora részét okozza a zero-klikk infláció.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488733978“}}”][/vc_column][/vc_row][vc_row section_type=”fullwidth” header_feature=”yes” margin_bottom=”0″ section_id=”start”][vc_column width=”1/4″ column_sticky=”yes” grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“9%“,“class“:“grve-wpb-1764110272704“}}” column_sticky_offset=”12″][vc_custom_heading text=”05.” font_container=”tag:div|font_size:80|text_align:left|color:%23d1d1d1|line_height:83px” css=”.vc_custom_1764537766584{margin-bottom: 18px !important;}”][impeka_slogan title=”A JÖVŐ ZENÉJE” subtitle=”SZÉP ÚJ VILÁG” btn_text=”” btn2_text=”” button2_text=””][/impeka_slogan][/vc_column][vc_column width=”1/2″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488726440“}}”][vc_column_text css=””]26. Merre fog menni így az online marketing? Mit érdemes csinálni?

    Régóta mondogatom, hogy megérjük még azt, amikor a legkisebb cégek fognak a mérésre alkalmatlan, alacsony hatékonyságú top-funnel óriásplakátokon hirdetni, és a nagy, sikeres cégek majdnem a teljes büdzséjüket online költik el (talán minimális display költés mellett).

    Most nagyon gyorsan felértékelődik minden, aminek – akár csak másodlagosan is – branding hatása van. Ugyanakkor ugyanilyen gyorsan nullára fog esni a hatékonysága és a hozama is mindennek, ami középszerű. Ez a folyamat nem ma kezdődött, már évek óta tart, de most elképesztően fel fog gyorsulni. Át fog rendeződni a piac az AI miatt.

    27. Mennyire rendezi ez át a piacot?

    Jelentősen és elég gyorsan. Akinek most van felszabadítható forrása, az hirdetésekkel és marketing automatizációba terelt mid-funnel-lel el tudja kapni azt a forgalmat, ami korábban organikus forgalom formájában kirobbanthatatlanul a versenytársaié volt. Komoly piaci átrendeződés jöhet és akik gyorsan ébrednek és azonnal cselekszenek, azok nagyot nyerhetnek.

    28. Igen, de ez drága lesz…

    Nincs drága, vagy olcsó marketing, csak profitáblis és veszteséges van.

    29. Vannak, akik nagyon sötéten látják az AI-alapú jövőt. Van ennek alapja?

    Ilyen Terminátor-jelleggel szerintem nincsen. Olyan aspektusból azonban nagyon sötét forgatókönyvek is jöhetnek, ha például belegondolunk, hogy mi lenne, ha mondjuk az OpenAI kitalálná, hogy natív hirdetésekkel lehet felturbózni a ChatGPT válaszait, azaz pénzért mást fog mondani az AI… Ma ilyen még nincs, de a diskurzus már megkezdődött erről…

    30. Mire költsem a 2026-os marketingbüdzsét? Gondolom ne SEO-ra…

    Azért ezt így nem mondanám. Az organikus forgalom csökkenése egyelőre csak a top-funnel tartalmak forgalmát érinti, azokra van több AI-válasz. A linképítés például segít az AI Overview-ba kerülni, így linképítéssel, termék- és kategóriaoldalak SEO-jával, technikai SEO-val továbbra is érdemes foglalkozni. A blogposztokat azonban – hacsak nincs egy hatalmas e-mail-adatbázisod és hűséges olvasóid – ne nagyon erőltesd…

    A kérdésre amúgy csak az előzmények és a jelenlegi körülményeid ismeretében lehet jól válaszolni, de nagy átlagban három dologra fókuszálj: a legmodernebb szoftvertechnológiákra, nagyon alaposan átgondolt mid-funnel engine-ekre és az AI-hoz kapcsolódó tudástranszferre. Legyen az bármilyen formába csomagolva (profi, tapasztalt CMO alkalmazása, normális ügynökség megbízása, stb.). Ez utóbbiban a magyar döntéshozók sajnos nagyobbik része nagyon gyenge…

    31. Mi köze az AI-nak a döntéshozókhoz?

    Az online marketing megjelenése óta a magyar döntéshozók nagy többsége (tisztelet a kivételnek) három attitűd mentén áll az online marketinghez. Ha éppen nem tagadja az egészet, mint egy laposföld-hívő… Az egyik az “ússzuk meg okosba’ ” attitűd, a másik a nem létező kiskapuk notórius keresgélése, a harmadik a top-funnel fókusz (esetleg a performance szemlélet).

    Dróton rángatott ügynökségek, alulfizetett marketingesek, alsógatyák gyakoriságával váltogatott CMO-k, nevetséges büdzsék és a többi anomália. Természetesen Magyarországról beszélek, és akinek nem inge…

    Az AI azonban egy olyan versenyelőny lesz az időben ébredő döntéshozók eszköztárában, amit a versenytársaknak nagyon-nagyon nehéz lesz akár tagadni, akár halogatni. Akik nem ébrednek fel maguktól, azoknak a kegyetlen gazdasági szükségszerűség jeges vizes vödre lesz az ébresztő!

    Sok vállalat elvolt CRM nélkül, marketingautomatizáció, vagy akár normális weboldal nélkül. Ennek hamarosan vége van, az AI-t nem lehet majd elmismásolni, mert mind a termelésben, mind az üzletfejlesztésben sokszoros előnyhöz juttatja majd azokat, akik alkalmazzák.

    32. Hogyan vezessek be AI-megoldásokat a saját cégemnél?

    Át kell tekinteni a folyamatokat (legyen szó belső folyamatokról vagy üzletfejlesztési rutinokról), és azokat kell hatékonyabbá és jobb minőségűvé tenni egyedi AI-megoldásokkal. Már ma is sok olyan üzletfejlesztési folyamat van, amit az AI jobban csinál, mint az ember. Ezekbe kell befektetni. És nem, nincs rá dobozos megoldás havi 2900 Ft-ért. Nem is lesz, nem szabad elhinned. Ez egy tudás- és tapasztalatalapú sztori lesz, amiben azért van némi irónia…

    33. Milyen irónia?

    Ki hitte volna, hogy egy napon maga a Mesterséges Intelligencia fogja felértékelni és kikényszeríteni az emberi intelligencia megbecsülését a marketingben?

    [/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/4″ grve_css=”{“desktop“:{“padding-right“:“6%“,“padding-left“:“6%“,“class“:“grve-wpb-1646488733978“}}”][/vc_column][/vc_row]

  • Ügynökség-károsultak kézikönyve

    [vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Rendszeresen jön hozzánk ügynökség-károsult ügyféljelölt azzal, hogy korábban megégette magát más ügynökséggel, csalódott, bizalmatlan, nem hisz az online-ban, stb. Kifejezetten ügynökség-károsultak részére készítettük ezt az összefoglalót, így ha korábban nem voltak negatív tapasztalataid, akkor azt javaslom, ugorj át egy reménykeltőbb cikkünkre. Ha azonban érzed még a keserű pirula utóízét, akkor íme néhány gondolat a “kókler marketingesekről”…

    Kedves Csalódott Döntéshozó!

    Mindenekelőtt nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk számtalan negatív élményedet az online marketinggel és az ügynökségekkel kapcsolatban – hálás vagyok az őszinte, egyenes beszédért! Engedd meg kérlek, hogy röviden reagáljak a negatív élményeidre, miszerint:

    Rossz tapasztalataid voltak ügynökségekkel, nálad minden ügynökség mínuszból indul, mindenki kókler, a marketing egy bullshit és te egymagad jobban csináltad, mint az utóbbi 1-2-5 ügynökséged együttvéve…

    Néhány szeretetteljes gondolat

    Vállald a felelősséget

    Újfent jelezve őszinte együttérzésemet, amiért nem voltak jó tapasztalataid, ha jól emlékszem, én nem voltam ott, amikor úgy döntöttél, hogy XY tegnap-szárba-szökkent-ügynökséggel fogsz dolgozni. Olcsók voltak és lelkesek – te meg balek módon belehittél. Ez a te döntésed volt, így a játék kedvéért fogadjuk el, hogy ez a te felelősséged is (nagyjából 100%-ban).

    Az én felelősségem pedig – mivel a szar döntésed pillanatában még csak nem is ismertelek -, legyen mondjuk… nulla.

    Igazából nem is nulla, hanem mínusz, mert én és a Kollégáim vettük a fáradtságot, hogy a 7Blogon publikált 200+ cikk, 3 e-mail kurzus, 10+ letölthető okatási anyag, e-book és közel 400 szótárbejegyzés keretében újra és újra és tök ingyen elmagyarázzuk neked, hogyan tudod profitábilisan csinálni a marketinget (spoiler: NEM a tegnap szárba szökkent lelkes próbálkozókkal, hanem surprise: profikkal, akik értik a dolgukat). Te azonban nem néztél utána, vagy ha igen, akkor majd az te tudtad.

    Úgyhogy szerintem a döntésedért és az ebből fakadó kudarcért 110%-ban Te vagy a felelős, én pedig még 0%-ban sem vagyok az!

    Pontosan mit vársz?

    Amikor eljössz egy marketing ügynökséghez és közlöd, hogy az előző egy-kettő-sok ügynökséggel nem tudtál együtt dolgozni, vagy elmeséled, hogy mindenki kókler, vagy hogy te nem hiszel a marketingben, akkor pontosan miért mondod ezt? Alapvetően ugye két oka lehetett a kudarcodnak:

    1) Kiválasztottál egy olcsó, nevenincs, juniorokból álló marketing ügynökséget, amelyik nem volt elég felkészült a munka elvégzésre, mert nem ért a szakmához. A lúzer mérnök tervezte ház összedől, a szar orvos félrekezel, a kutyaütő szakács szarul főz, a dilettáns marketinges égeti a pénzedet és tönkreteszi a cégedet – axióma, nem újdonság, általános népi bölcsesség, ne húzzuk már az időt azzal, hogy erről merengünk, kérlek.

    2) Nem a szakmai felkészültségükkel volt baj, hanem rájuk erőltetted az irreális elvárásaidat, türelmetlen voltál, túl kicsi volt a marketing budget, hiába mondták, hogy mit kellene csinálni, nem azt választottad, vagy eleve rossz marketing szemlélet alapján nézed a mozit – magyarul azért lettél ügynökség-károsult, mert eleve alkalmatlan vagy az együttműködésre…

    Mit szűr le egy profi a sikertelen múltadból?

    Az első esetben

    …biztosan tudom, hogy ajánlatot sem érdemes adnunk neked, mert a 7Digits szorzókkal drágább, mint a wannabe junior freelancer-eket mellékállásban futtatgató láthatatlan kis “ügynökség”, aki a saját kis szűk területén próbál rád sózni valami szart; ahelyett, hogy beleállna abba, amit valóban csinálnod kell. Mi és a többi nagy ügynökség ezzel ellentétben közép- és nagyvállalatok teljes digitális jelenlétét visszük hosszú éveken keresztül – profitábilisan.

    Profikat alkalmazunk bejelentett főállásban, külföldön képezzük őket és drága szoftver-eszközöket teszünk alájuk (na, ezért nem kapsz nálunk kétfilléres ajánlatot, de legalább akikkel leszerződünk, azoknál a marketingre költött büdzsének többszöröse jön vissza.)

    Full-stack ügynökség vagyunk, ami azt jelenti, hogy az online marketing teljes palettáján nyújtunk szolgáltatásokat. Azért nem vagyunk rákényszerülve, hogy olyasmit adjunk el neked, amire nincs szükséged, mert el tudunk adni olyat is, amire szükséged van.

    A második esetben

    …kifejezetten rossz minőségű ügyfélnek számítasz, mert irreális vagy, nem partnerként kezeled az ügynökséget – ami a siker egyik legalapvetőbb záloga -, hanem olcsó pénzen vett feloldozást remélsz egy saját magad által megoldhatatlanná tett egyenlet megoldhatatlanságáért, ami lényegében az

    Örökzöld marketing blame game …

    Az egyik legjobb nevű és legkeresettebb ügynökségként szerinted akármennyi pénzért rá fogsz tudni venni minket arra, hogy velünk is eljátszd? Mivel pénzünk sok van, jó hírnevünk azonban csak egy – nyilván nem fog sikerülni és megint csak passzolunk és passzolni fognak más hasonló profi csapatok is.

    A marketing-tagadás derivatívái

    Nagyon kérlek, ha felkeresel minket, kímélj meg attól a mondattól is, hogy “Elköltöttem X millió forintot, semmi eredménye, így már nem nagyon van kedvem annyit költeni…” – ezt is hallottam már.

    A Google-t nem érdekli a kedved, vagy hogy mennyit költöttél hibásan, rossz kreatívval, pocsék célzással, vagy átgondolatlanul.

    NINCS olyan gomb a Google Ads hirdetéskezelőjében, hogy “ügynökség-károsult vagyok, kérek 50% kedvezményt”.

    Attól, hogy hülyeséget csináltál, egy jó ügynökség nem fog olcsóbb ajánlatot adni. Pontosan ugyanazt fogja javasolni, amit akkor javasolt volna, mielőtt kidobtad az ablakon azt az X milliót egy ócsón-okosba-társaságnál.

    Egy részvény sem lesz olcsóbb azért, mert egy másikon buktál. Házat sem építhetsz olcsóbban csak azért, mert az előző rád omlott. Nem kapsz olcsóbban autót sem, ha az előzővel átvert egy nepper. A Spar sem fizeti vissza a steak árát, ha otthon szénné égetted, mert a well-done az nálad 12 perc 280 fokon oldalanként – a világ nem így működik.

    A saját hibáid nem változtatják meg a piac összefüggéseit a marketingben sem, így nem nem lesz olcsóbb csak azért, mert az előző ügynökséggel benézted és most már fogyóban a zseton…

    Hogyan lesz valakiből ügynökség-károsult?

    Döntéshozói hiányosságok

    Az online marketing szakma itthon a legtöbb cégvezető számára fekete doboz. Úgy kell megvennie (kénytelen ezt tenni) egy szolgáltatást, hogy fogalma sincs arról, hogy ez a szolgáltatás mennyit hoz a konyhára, lesz-e megtérülése, mennyi plusz munkát igényel a belső csapat részéről, működik-e, stb. – mivel nem ért hozzá.

    Kénytelen azokra az ígéretekre – jobb esetben számításokra – hagyatkozni, amit az ügynökség ígér. Ha van felkészült CMO házon belül, akkor egy fokkal jobb a helyzet a stratégia-alkotásban, vagy az ajánlatok értelmezésében, de csak egy fokkal, ugyanis…

    A CMO helyzet

    A 10+ év online tapasztalattal bíró profi CMO-k vagy nagyvállalatoknak dolgoznak, vagy külföldre, mert azt az 50-60 hazai szakembert, aki nemzetközileg is jónak számít, itthon még középvállalati szinten sem tudják megfizetni – pláne nem egy ügynökség-károsult.

    A minap tettem említést egy Top10-be simán kvalifikáló CMO-nak egy hazai nagyvállalati álláslehetőségről. Megkérdezte a mennyit, mondom nettó 1.3 millió + ezmegaz. A válasza az volt, hogy ennek tanácsadással jelenleg a dupláját keresi. Van 2 diplomája, tucatnyi online marketing végzettsége, 20+ év tapasztalata, közel-anyanyelvi nyelvtudása – ezért egy külföldi cégnél remote-ban megkapja a 6-7000 Eurót.

    Aki elmegy havi 1,200 euróért hozzád, az jó eséllyel sokkal tapasztalatlanabb; ettől még nem feltétlenül fogalmatlan, sőt: vannak a fiatalok között is tehetséges szakemberek, de az érdekérvényesítő, meggyőző képességük és a harctéri tapasztalatuk akkor sem tart még ott, mint egy ismert, 10-15+ év tapasztalattal bíró CMO-nak. És ami a legrosszabb:

    Nem mernek neked ellent mondani!

    Szóval adott egy a szakmához nem értő döntéshozó, egy neki ellentmondani nem képes, jó esetben is alulfizetett CMO alapértelmezetten megnyirbált felelősségi körökkel és egy átlátszóra higított ügynökségi piac. Marginális tőketartalék és büdzsék mellett a jó magyar rövidlátó földesúri kapzsiság, hogy pénz, pénz, és még több pénz de holnaptól és azonnal és mind az enyém; mindenki más örüljön, hogy szóba állok vele.

    Őszintén, ebből a helyzetből hogyan sülhetne ki bármi jó dolog? Leginkább sehogy!

    Átfogalmazás

    Most, hogy tisztáztuk az ügynökség-károsult jelenséget és annak minden zsákutcáját, kanyarodjunk rá a megoldásra. Kezdjük mindjárt a te hozzáállásoddal…

    Először is, hadd segítsek átfogalmazni a “Rossz tapasztalataim vannak az ügynökségekkel” mondatot…

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text css=””]”A múltban sajnos elfordult, hogy hozzá nem értőként rossz döntést hoztam és sajnos mind magamnak, mind egy másik ügynökségnek ártottam, de vállalom a felelősséget a döntéseimért és szeretném jobban csinálni.

    Kész vagyok hallgatni a szakemberekre már a budgeting és a startégia megalkotása során is és szeretnék egy megbízható szakmai partnert az online marketingem folyamatos, fenntartható és profitot termelő menedzselésére és minden részletre kiterjedően. Azt is pontosan értem, hogy a marketing egy középtávú befektetés.”[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Na, így már sokkal jobb. Most akkor ugorjunk át arra a kérdésre, hogy sajnos egy ügynökség-károsult számára a sebek nyalogatása sem opció…

    Mert marketing nélkül nem megy…

    Nem bizony; ha máshogyan nem, hát opportunity cost formájában elképesztő bukásokat eredményez a halogatott, vagy rosszul kivitelezett marketing.

    A megoldás (szerintem)

    Miután a múlt keserű pirulájáról beláttad, hogy magadnak kotyvasztottad, szerintem a következő háromból kötelező érvénnyel válassz ki egyet:

    1) Legyél atom profi az online marketingben saját jogon: 10-15 év tapasztalattal, tartalomfejlesztési, performance és komoly martech gyakorlattal. Ismerd meg az iparágad marketing taktikáit, akár a B2B marketing, akár az e-commerce a te világod és sok-sok idő, próbálgatás, kudarc és siker árán válj te magad is full-stack marketingessé. Ha ez nem megy, akkor…

    2) Vegyél fel egy profi CMO-t, adj neki egy reális célt és egy reális budget-et és HAGYD BÉKÉN, hogy tudjon dolgozni azokkal az ügynökségi és belső erőforrásokkal, amikkel jónak látja. Ennél a megoldásnál mindössze három dologra lesz szükséged: pénzre, türelemre és arra, hogy minden körülmények között ellenálj a késztetésnek, hogy megszakértsd a marketinget (design-t, copy-t, martech eszközöket, hirdetési stratégiát, AI-t és úgy általában a teljes marketing stratégiát és a konkrét taktikákat is beleértve!)

    3) Csináld a marketinget egy neves ügynökséggel, akár kicsiben elkezdve, óvatosan, de kitartóan növekedve és HALLGASS a hozzáértőkre!

    Ha az utóbbit választod, akkor pedig véletlenül se add elő az ügynökség-károsultat, mert a rossz döntéseid az asztal másik oldalán árcsökkentő empátia, ijedtség, vagy mások hibái miatt történő sűrű bocsánatkérések helyett komoly red flag-eket fognak felvetni, amik akár az elérésedet is korlátozhatják az ügynökségi piac prémium szegmenséhez!

    Ha felelősségvállalás helyett mégis szeretnél róla beszélgetni valakivel, javaslok egy jó pszichológust.Ha lenyelted a békát és őszinte szándékod, hogy másodjára (vagy sokadjára) jobban csináld, akkor nyugodtan keress meg minket, vagy bármelyik másik profi ügynökséget. Ha pedig a korábbi sebek egyelőre harcképtelenné tettek, akkor javaslom, készítsd fel magadat a jövőre egy kis fejtágítással.

    Ha esetleg a fentieket annak ellenére is elolvastad, hogy nem tettek földönfutóvá a korábbi marketing kalandjaid, akkor pedig küldd el kérlek a cikket olyan ügynökség-károsult Kollégának, aki még mindig hátra tekintgetve nyalogatja a sebeit – amit vállalkozóként megértek, de marketing szakemberként teljesen értelmetlennek tartok.  Hadd nézzen végre előre és legalább az opportunity cost formájában ne bukjon többet, mint amennyi pénzt már eddig is elégetett![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Konverzió vs Branding

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]Ha van olyan szeglete a digitális marketingnek, ahol a legtöbb vállalatvezetőnek – és sokszor még a CMO-nak is – őskáosz van a fejében, akkor az a branding és a konverziós kampányok területe. Nem az elmélet; az még megvan. A gyakorlati megvalósítás az, ahol a gondok kezdődnek.

    Egészen meglepő, hogy mindkét szélsőségnek vannak megrögzött zászlóvivői, miközben kiegyensúlyozott, startégiailag is megalapozott módon összerakott hirdetési portfóliót nagyon ritkán látni. De miért is jelent ez problémát? A PPC-s majd intézi a hirdetést, nem?

    De nem ám!

    Mielőtt rátérnénk a branding és a konverziós kampányok közötti egyensúly kérdéskörére, jöjjön egy kis ismétlés arról, hogy melyik mit is jelent. Amennyiben veterán digitális marketing pro vagy, ezt nyugodtan lapozd át, az igazi szakmai nyalánkságok utána következnek. Amennyiben nem tiszta a konverziós és a branding kampányok közötti különbség, akkor kattints és nyílik le az alapozás:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_tta_accordion active_section=”345″ collapsible_all=”true”][vc_tta_section title=”Konverzió vs Branding alapok” tab_id=”1751278225030-8f4fd82e-c778″][vc_column_text css=””]

    Mi az a branding-célú marketingkampány?

    A branding kampányokat arra tervezték, hogy növeljék a márkaismertséget és a márkaérték, illetve a termékek felismerhetőségét. Ahelyett, hogy izomból nyomnánk az eladást (amit valljuk be, nagyon nehezen áll meg a legtöbb webshop tulajdonos és CMO), a branding kampányok esetében inkább arra fókuszálunk, hogy edukálják a célközönséget a márkáról és a termékről.

    Az ilyen típusú marketing kulcsa a márkaismeret és az edukáció, közelebbről pedig a márka azonosítása a USP-vel (Unique Selling Proposition, azaz egyedi versenyelőny). A vásárlási döntések bonyolult mechanizmusa rengeteg pszichológiai pro és kontra érvből áll. A termék megbízhatósága, a tartóssága, az ár-érték arány, az ügyfélszolgálat minősége mind-mind befolyásolják a vásárlási hajlandóságot. Amennyiben ismert és elismert márkával találkozol, az értékek egy bizonyos köre magától értetődő lesz számodra.

    Egy Mercedes-től tudod, hogy mit várhatsz: német minőség, presztízs, kényelem. Nem minden modelltől várhatsz sportos vezetési élményt, ahogy szinte egyetlen Mergától sem fogsz olcsó fenntartást sem elvárni. Tudod, hogy drágább, mint a Renault-k és az Opelek, cserébe elvárod, hogy ne hagyjon az út szélén és ne legyen full műanyagból.

    Ezzel szemben ha a BMW-d az út szélén hagy, hát Istenem, az is egyfajta kaland. Belátod, hogy sűrűbben kell a szervízt látogatnod, mint Anyádékat, de cserébe az a motor, az a hang, meg ahogy belefekszik a kanyarba… WOW.

    Ez a két márka évtizedek óta építi ezt a márkaimidzset magáról branding hirdetések ezreivel. Ez a branding: egy imidzs, amit építesz, ápolsz, csiszolsz évtizedeken keresztül azért, hogy megkülönböztesd magad a többiektől. A USP-k, amiket a branding során meghatározol, a piacod számára fontosabbak lesznek, mint azok a hiányosságaid, amikben a konkurencia jobb nálad.

    Mi az a konverziós kampány?

    A konverziós kampányok konkrét célok elérésére irányulnak. Ahelyett, hogy általánosságban a márka értékeire és azok felismerhetőgére fókuszálnának, ezek a konkrét termékek, vagy szolgáltatások megvásárlásának ösztönzésére fókuszálnak. A konverziós kampányoknál az a fő cél, hogy a közönségedet egy adott cselekvésre ösztönözd. Ha ez vásárlás, azt hard konverziónak hívjuk. Ha bármi más, a vásárlást megelőző elköteleződés, akkor soft konverzióról beszélünk.

    A konverzió így lehet például egy termék vagy szolgáltatás megvásárlása, egy e-book, vagy más tartalom letöltése, feliratkozás egy e-mail listára, egy kalkulátor használata, egy konfigurátor kitöltése, egy poszt, egy akciós ajánlat, vagy egy landing oldal megosztása, stb. Bármilyen hard, vagy soft konverzió, ami mérhető.

    A konverziós kampányok mindig egyértelmű felhívást tartalmaznak, sikerességüket pedig a kitűzött cél elérésének függvényében határozzuk meg, ez a szám a konverziós arány.[/vc_column_text][/vc_tta_section][/vc_tta_accordion][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    A hazai rögvalóság a két véglet

    Sajnos itthon azt látni, hogy a két véglet a jellemző: vagy vallásos performance szemlélet és a brandinghez úgy áll a kolléga, mintha a cég tanúvédelmi programban venne részt. A másik véglet a dinoszaurusz mentalitás: ha kimondod, hogy “GA4”, akkor a teljes marketing team keresztet vet, évekig halogatják a legalapvetőbb digitális döntéseket is, de azért a PR cikkek, az óriásplakát, a semmitmondó social media szerencsétlenkedés meg a konkrét cselekvésbe véletlenül sem torkolló brainstorming azért mindig megy. Mindkettőre láttunk példát bőven az elmúlt évek során…

    Márpedig a két véglet mindegyikével baj van, méghozzá ezért:

    Konverziós kampányhívők

    A pénzt ugye a konverziós kampányok hozzák a konyhára; ilyen, vagy olyan attribúciós modell alapján, de végső soron a forgalmat ezekkel tudod felpörgetni. A pénz szagától nekibuzdulva esnek sokan abba a hibába, hogy akkor nyomjuk csak ezt… Miért is ne lehetne csak ezeket futtatni?

    Azért, mert túl drága lesz a buli, ráadásul nem skálázható! Ahogy fentebb említettem, a konverzió az egy rakás pro és kontra pszicho folyamat a vásárló fejében.

    Ha passzolod a branding kampányokat, akkor a konverziós kampányaid alól nagyon gyorsan kimerül a piac.

    Ezt onnan fogod látni, hogy esik be a ROAS és gyorsabban megnő a CAC, mint hogy a kampányod pozitív (és pláne skálázhatóan pozitív) hozamú lehetne. Ennek tipikus példája, amikor itthon jól teljesítő, több milliárdos webshopok kiteszik a lábukat a külföldi piacra és akkora bukógalambot tolnak, hogy a fal adja a másikat. (A következtetés pedig mindig szigorúan az, hogy az adott piac egy fos. Nyilván: ha nem tudsz úszni, akkor mindig a víz a hülye!)

    És persze a dinoszauruszok

    A másik végletet a digitális világról már lemaradt old school CMO-k szokták összehozni. Ők még abban szocialzálódtak, hogy csak branding kampány van. Mert ugye óriásplakáton, meg PR-cikkekben viszonylag nehéz (meg értelmetlen is) konverziós célokra lőni. (Ennek ellenére csinálják.) Analyticshez nem értenek, megoldás: leszarják – marad a branding. 🤷‍♂️

    Na ezzel a mentalitással meg az a baj, hogy baromira nem csinál pénzt. Egyrészt nem lehet felpörgeti az értékesítést, mert a branding főleg hosszútávú eszköz, így az eredmény marginális lesz, a marketing büdzsé meg olyan, mint egy TikTok trend: tegnap még volt volt, ma meg már nincs…  Harmadrészt az egész cég digitális kinézete ilyen 80-as évekbeli formát fog ölteni, amihez képest a Fabulon meg a Videoton TV űrtechnikának látszik.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Akkor hogyan kellene csinálni?

    Úgy, ahogy a profik csinálják: meghatározod 12-18 hónapra előre a célokat és ahhoz rendeled hozzá az eszközöket. Lesz benne konverziós kampány és branding is; az arányt, a csatornákat és az üzeneteket pedig mérésekkel támasztod alá. Az eredményeket ugyancsak visszaméred és a következő ciklusban ezekhez igazítod a terveket, a célokat és a budgetinget is.

    Amennyiben nem ismert széles körben a márkád, vagy új terméket vezetsz be a piacra, esetleg lenyomtál egy akvizíciót, vagy új piacra lépsz, akkor ennek meg kell tervezned a branding hátterét. Ilyenkor hangsúlyosabb lesz a branding, mert a konverziós kampányokat még nem fogod tudni hatékonyan futtatni. Ha nem foglalkozol a brandinggel, akkor a konverziós kampányaid vagy eleve bukták lesznek, vagy nagyon gyorsan eléred a teljesítőképességük határait és onnan nincs tovább.

    Amennyiben viszont a branding már halad, a USP-d működik, a közösségi felületeid aktívak, vannak jól menő tartalmaid, akkor rá lehet menni a konverziós célokra: konverziós-célú hirdetések, CRO, marketing automatizációs kampányok, új, szegmentált landing oldalak, akciók, flash sale-ek, rendezvények, promóciók, stb. A lehetőségek sora végtelen; de csak akkor, ha a hiányzó branding nem teszi lehetetlenné a pénzcsinálást!

    És mi a helyzet B2B-ben?

    Az onlne B2B marketingben a branding vs konverziós budget kérdés némileg eltér az e-kereskedelemben használt standardoktól. B2B-ben valamivel kevesebbet (ami soha, de soha nem nulla!) kell költeni brandingre. Induló cégeknél a 60-40 a márkaépítés javára jó kiindulási pont, régóta a piacon lévő ismert brand-ek lemehetnek akár 20-80-ig a konverzió javára.

    Egy ismert márka egészen egyszerűen agresszívabb és profitábilisabb akvizíciót tesz lehetővé, amit simán kihasználhatnak a kisebb versenytársak kárára… de itthon a legtöbbször nem teszik. Míg a B2B digitális hirdetések piaca az USA-ban 18,34 Mrd dollár,évi 14,9 %-os éves növekedéssel, addig a Világ többi része összesen költ nagyjából ugyanennyit B2B-ben…

    Ez a fajta B2B branding apátia óriási lehetőség (lenne) az európai B2B vállalatok számára, a valóság azonban az, hogy az eleve harmada-negyede marketing büdzsék mellett sokszor B2B-ben a márkaépítésre már egyáltalán nem költenek a vállalatok.

    Amit még B2B-ben itthon nagyon gyakran lehet látni, hogy a márkaépítés jeligével meghirdetett kampányokra azért csak rákerül egy “Vedd meg azonnal, paraszt” CTA, mer’ ugye ha már hirdetünk, akkor legalább jöjjön vissza… A valóság azonban az, hogy a branding és a konverziós kampányok összekeverése, vagy egy lendülettel megkísérelt megvalósítása a legrosszabb ötlet: egyik célt sem fogja elérni, cserébe az elköteleződés mindkét szintjén hiteltelen lesz a célközönségnek! A tanácsom ezzel kapcsolatban az, hogy mindössze négy tisztességes út létezik: vagy branding kampányt csinálsz, vagy konverziós kampányt, vagy egyiket sem és várod a csodát, vagy irány a ChatGPT és “Kérlek fogalmazz nekem egy felmondólevelet…”. Ugyanis, ha lenne a marketingeseknek eskütétel, azt is azzal kezdeném, hogy Primum non nocere!

    A megfelelő arányok

    Azt, hogy mikor mennyi menjen el branding-re és konverziós kampányokra, elég komplex módon, sok paraméter alapján szokták meghatározni a profi CMO-k. FMCG-ben elterjedt a Binet és Field szabály, mint benchmark, ami 60%-ot branding-re, 40%-ot konverziós kampányokra javasol; csakhogy ez csak FMCG-re és kifejezetten érett cégekre igaz, ráaádásul a 90-es évek végétől 2010-ig tartó kutatáson alapult, amikor a TikTok marketing még nem is létezett…

    A mai digitális környezetben – főleg kisebb, 20M USD alatti árbevételű cégeknek – jellemzően inkább a 70-30, vagy akár a 80-20 arány működik a performance javára (e-commerce-ben), mert egyszerűen nem jut több márkaépítésre. De ismétlem, ez nagyban függ a piactól, a márka érettségétől, a versenytársaktól, stb. Példának okáért a teljesség igénye nélkül íme pár mutató, ami alapján finomhangolhatod a branding és a konverziós kampányok büdzséjének arányát:

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”40011″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”img_link_large” img_link_target=”_blank” css=””][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=””]

    Mindkettőt csinálni kell

    A branding és konverziós kampányok tehát együtt működnek a legjobban. A két típusú kampány eltérő célokat szolgál, eltérő üzenetekkel működik jól, eltérő csatornákon és más-más metrikákat szem előtt tartva kell csinálni őket, mégis egymásra épülnek. A branding építi a márkát, piacot teremt és edukál, a konverzió pedig mozgósít, árbevételt generál és CAC-ot optimalizál.

    Tapasztalt CMO-knak ugyan mindezt nem kell külön mondani, de a maradék 99.9%-nak meg sajnos muszáj: nem választhatsz önkényesen, hogy branding, vagy konverziós kampányokat futtatsz! (Legalábbis ha fontos számodra a cég sikere, akkor nem!) Ahhoz, hogy hosszú távon profitábilis marketinget folytass, mind a kettőre egyszerre van szükséged. Az arányuk és az időzítésük nyilván nem mindegy, de mindkettőnek megvan a szerepe a marketing mixben.

    Ha ismersz ebben a témában horrorsztorit, akkor oszd meg velünk kommentben. Ha nem, akkor beérjük a cikk megosztásával is! 😉[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Az egyedi webshop készítés és az apoptózis

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]Messziről fogom kezdeni ezt a cikket, cserébe ígérem, hogy aki valaha is gondolt egyedi fejlesztésű webshopra vagy weboldalra, annak sorsfordító lesz az itt leírtak mögött álló történet és annak 10+ éves marketing tapasztalat alapján történő adaptációja. Íme, ezt gondold át az egyedi webshop készítés előtt:

    Apoptózis

    Még orvosi egyetemi tanulmányaim első évében hozott össze a sors a Semmelweis Egyetem egy zseniális professzorával, a Széchenyi-díjas Dr. Kéri Györggyel, aki kutatói kiválósága mellett nagyszerű ember és tanár is volt.

    Kéri professzornak a tudomány szeretetétől fűtött, a biokémiát egy krimi kirakós játékává transzmutáló kiscsoportos szeánszai a daganatterápiát egy akkor még teljesen új megközelítésbe helyezték: pusztítás, vagdosás és a szervezet egészséges sejtjeinek is ártó mérgek helyett Kéri György a rákos sejtekkel történő kommunikációra (szakszóval a jelátviteli terápiára) koncentrált. Találmánya, a TT232 – programozott sejthalált (apoptózist) előidéző hatóanyaga – 90%-os hatékonysággal pusztította el az emlőrák és más tumorok sejtjeit – miközben az egészséges sejteknek nem ártott.

    Míg az egészséges sejtek adatokat fogadnak, küldenek és parancsokat teljesítenek egész életükben, addig a rákos sejtben mindez megszűnik. A rákos sejt ugyanis – ahogyan azt a professzor egy laikus számára is érthető módon magyarázta nekünk – “elfelejt” kommunikálni a szervezet többi sejtjével.

    Az egészséges sejtek olyan mértékben rendelik alá magukat a teljes szervezet egészségének, hogy amikor egy egészséges testi sejtünk elöregszik, vagy már nem tölti be a funkcióját, akkor egy úgynevezett citotoxikus T-sejt meglátogatja, és így szól hozzá a biokémia nyelvén:

    Köszönjük a szolgálatodat, de most a szervezet egészének érdekében arra kell kérjelek, hogy öld meg magad…

    És az egészséges, de már nem jól funkcionáló testi sejt így is tesz; ezt hívják apoptózisnak, vagyis programozott sejthalálnak, melynek során a sejt önszántából elenyészik a szervezet egészének további működése érdekében. Ezzel szemben a rákos sejt eldobja a sejtfelszíni receptorait (amin keresztül kommunikálni lehetne vele), befogja a fülét, becsukja a szemét, nem kommunikál, és nem hallgat senkire és semmire, ehelyett összesen két dologra fókuszál: zabál és szaporodik!

    Márpedig ugye mindenki tisztában van vele, hogy a rák “zabál-szaporodik-nem kommunikál”-jellegű viselkedésnek terápia nélkül mi a vége?

    A teljes szervezet pusztulása!

    De hogy jön ez az egyedi webshop készítés témájához?

    Úgy, hogy nekünk, digitális marketing szakembereknek is kulcskérdés a szoftver, de alapvetően azért az ügyfeleink pénzügyi értelemben vett növekedése, piacszerzése, profitabilitásuk erősítése, márkaértékük építése a feladatunk és a felelősségünk – azaz a szervezet egészének érdekképviselete. Igaz, a munkánkat csak a végletekig optimalizált és integrált, azaz tökéletesen együttműködő szoftverekkel tudjuk jól végezni – épp ezért rendelkezik a 7Digits is kiterjedt, az ügyfelek számára is elérhető 100+ elemű software stackkel, partnerségi megállapodásokkal, jól képzett front-end és back-end fejlesztőkkel, iPaaS megoldásokkal.

    A fejlesztésből élőkkel ellentétben azonban a szoftver nálunk csak az eszköze a munkának, nem pedig a célja.

    Amikor aztán egy ügyfélnél olyan egyedi fejlesztésű webshoppal vagy weboldalakkal (vagy bármilyen más, üzletileg lényeges szoftvereszközzel) találkozunk, ami nem integrálható a mindennapi munkánk során alkalmazott eszközökkel (analitikai megoldásokkal, CRM-rendszerekkel, marketing automatizációval, review applikációkkal, számlázási és fizetési rendszerekkel, logisztikai megoldásokkal, formokkal, foglalási megoldásokkal, CDP-vel, stb.), akkor mi, marketingesek nem tudjuk elvégezni a munkánkat, azaz nem tudjuk biztosítani a szervezet fennmaradását és fejlődését.

    Számos fejlesztőcégtől jön majd a hideg-meleg erre a cikkre, ezért nagyon pontosan szeretnék fogalmazni:

    NEM az egyedi fejlesztésű szoftverekkel van bajom, hanem a semmi mással nem integrálható, egyedi fejlesztésű vackokkal!

    A probléma az, hogy az “egyedi fejlesztésű webshop” motorok 99%-ára igaz, hogy nincs kellően mély integrációjuk még a Top10 marketing automatizációs rendszerhez – és más szoftverekhez – sem. Volt szerencsénk olyan sok milliárdos forgalmú ügyfélhez, akinél a saját fejlesztőinek 90 napig (!) tartott bekötni az oldalába a GA4-et, mert…

    az egyedi fejlesztésű szarja nem volt felkészülve erre a Google Analytics nevű mocskos, nyugatoskodó, kapitalista szeszélyre…

    Magyarországon az elmúlt évtizedekben nagyon sok olyan “egyedi fejlesztésű”-nek cimkézett webáruház keretrendszer szökkent szárba, ami valójában ugyanolyan előre elkészített blokkokból építkezik, mint amilyennek üzleti értelemben a Shopify App store-ja, vagy a WooCommerce pluginjai tekinthetőek, csak épp nem egy sok százezres fejlesztői közösség, egy New York-i tőzsdén jegyzett multinacionális vállalat 30 ezer programozója, vagy maga a nemzetközi piac több százezer ügyfele ellenőrzi, hanem Geek Sanyi és barátai adják el azzal a szándékkal, hogy az alap funkcionalitás olcsó és “egyedi” kialakítása után minden egyes fejlesztési igénynél levegyék az ügyfelet, mint a riadt majmot újabb 20-50-150, vagy ki tudja hány újabb fejlesztési órára.

    De tegyük fel, hogy Sanyi egy Szent, aki sosem tenne ilyet – épp csak neki és a hat másik mesterlövésznek még nem volt ideje, tőkéje és szakmai ismerete lefejleszteni 500 integrációt.

    Az ügyfél szempontjából az eredmény ugyanaz: totális függés Sanyiéktól.

    Ezek a szoftverek a legtöbb esteben pontosan azért nem integrálódnak semmivel, mert ha integrálódnának, akkor Sanyiék – gondolják ők – elveszítenék a kontrollt és ezzel együtt az ügyfelet.

    Őket a fejlesztésért fizetik, ezért a fejlesztés érdekli őket, nem az ügyfeleik üzleti teljesítménye.

    A diagnózis

    Sanyiék mindent meg tudnak ugyan csinálni, csak azt felejtik el megemlíteni, hogy ami a Shopify App Store-ban egy havi 9 dolláros app, az náluk 150 óra fejlesztés lesz, amit minden évben után kell majd húzni 30 órában. Akkor számoljunk: havi 9 dollár TCO-ja 3 évre 127 510 forint, és 10 perc alatt működőképes, de ha van rajta 2 óra fejlesztői munka, még akkor is 200 rugó alatt maradsz.

    Sanyiék megoldása a látszólag olcsó, 12 000 Ft-os fejlesztői óradíjjal 3 év alatt 2 520 000 forintodba fog fájni + áfa… És a nyakamat rá, hogy amikor már bent vagy a csőben és ráköltöttél tízmilliókat, akkor a fejlesztési óradíj már rég nem 12 rugó lesz…

    A nagyobbik veszteséged azonban az opportunity cost: amíg Sanyiék hegesztenek, addig mi, marketingesek nem tudunk automatizációs rendszert integrálni. Áll a bolt, fizeted az opportunity costot. Aztán Sanyiék belengetik, hogy fejlesztenek egy pont ugyanolyan automatizációs rendszert is, mint amit a Klaviyo-nak sikerült az utóbbi 13 évben 1540 alkalmazottal, és benne lesz mindaz a tudás, biztonság és robusztus működési képesség, amit a Klaviyo 150 ezer fizető ügyfél kiszolgálása révén elért, de ezt az ökörséget azért talán már a legnagyobb majdazténtudom döntéshozók sem nyalják be.

    Szóval az lesz, hogy várod tőlünk, marketingesektől a csodát, miközben nincs automatizációnk, nincsenek CDP-ből kinyerhető dinamikus egyedi közönségeink, amivel a hirdetéseket tudnánk finomhangolni. Bármit matatnánk az oldalon – hogy jobb legyen a konverzió – ki vagyunk szolgáltatva Sanyiék jókedvének és időbeosztásának, és persze bármilyen SEO-jellegű észrevételünk lenne, azzal megint irány Sanyi.

    Bár elvileg van review rendszer, de nem tudjuk összekötni az automatizációkkal, így ostoba lesz, mint a parasztcsizma talpa. Bár elvben van közösségi média integráció, shoppable videó funkciót már nem lehet integrálni, hiába van rá eszközöm. A shopból nem mennek át a vásárlási adatok az automatizációba, az ERP-ből nem megy át a készlet változása a shopba, a wishlist funkcióra nem tudunk e-mail-szekvenciát építeni. AI-alapú kereső, automata tudásbázist építő chat, ügyfélérték-predikció, viselkedés-alapú upsell, kiszállítás tracking, stb. – ezeket is felejtsd el,

    szóval bármi, amivel pénzt tudnánk neked termelni, az vagy nincs, vagy elvben van, de valójában balkáni szar.

    Mi lesz a vége?

    A mással nem kommunikáló szoftvernek ugyanaz lesz a vége, ami a rákos szervezetnek; ellehetetleníti a marketinget, az üzletfejlesztést, majd a belső munkafolyamatokat, lehetetlenné teszi az összekötést mindennel, miközben egyre több területre terjed át, egyre többet zabál meg a pénzedből és az idődből is. A kódok sora egyre csak hízik, növekszik, és közben megállás nélkül zabálja fel az erőforrásaidat! Ha időben elkapják a dolgot – és már eléggé fáj neked is ahhoz, hogy változtass -, akkor talán még van esély kivágni, de az sem lesz vidámpark – ezt garantálom.

    Ha pedig túl sokáig hezitálsz – és hidd el, tucatnyi ilyen történetet tudnék mesélni – akkor szép lassan leskálázódsz; egészen addig a pontig, amikor már ha akarnád sem tudnád megfizetni az innovatívabb szoftvereket. Ha nem hiszel nekem, javaslom kérdezd meg a saját Sanyidat, hogy hol találod a teljes adatbázis export gombot az egyedi fejlesztésű store-odban, ami lehetővé teszi a gyors váltást valamilyen nagy, nemzetközi webshop motorra?… Nem lesz ilyen gomb!

    Van létjogosultsága az egyedi webshop készítésnek?

    Igen, van. Olyan, gigantikus árbevételű nemzetközi webshopoknál, ahol ha kitalálom, hogy a kosárba rakás gomb megnyomásakor a gomb felirata animáltan ússzon át egy “Excellent choice” feliratba a mobil appban, mert ez csökkenti a buyer’s remorse jelenségét, és ezáltal 0,02%-os konverzióemelést jelent, akkor a belső 100+ fős fejlesztői gárda két hetes határidővel ezt lehozza, és a 0,02% konverzióemelkedés révén az eddigi 2%-hoz képest az ügyfél nyeresége nem 100 millió dollár, hanem immár 101 millió lesz. Náluk ez megéri, nekik valóban egyedi fejlesztésű store kell!

    Mindenki másnak viszont

    A leggyakoribb érv, amiért a magyar döntéshozók az egyedi webshop készítés (vagy egyedi weboldal készítés) mellett döntenek, az az, hogy

    “A mi működésünk speciális, erre nem húzható rá egyetlen dobozos megoldás sem!”

    Hadd áruljak el egy titkot: minden cég működése egyedi és speciális!

    A “dobozos” megoldások nem azt jelentik, hogy ezeket nem lehet testre szabni, speciális workflow-val ellátni, tetszőleges pluginokkal és applikációkkal kiegészíteni, vagy akár egyedi appokat írni hozzájuk.

    A dobozos pont azt jelenti, hogy nem fizettetik ki veled az olyan standard funkciókat, mint például a számlázás, a készletkezelés, a checkout, a tömeges módosítás lehetősége, a meta fieldek, az import és az export, a riportok, a százával rendelkezésre álló integrációk, a chat, az AI-alapú LTV-mérés, stb. mert a gyártó tudja, hogy ezekre mindenkinek szüksége van – vagy lesz előbb-utóbb.

    A “dobozos”, vagy hosztolt megoldásoktól való félelem abból fakad, hogy az első freelancer, akihez elrohantál, az nem tudott nemet mondani a demo kérésedre, pedig pontosan azt kellett volna tennie mindaddig, amíg fel nem méri az üzleti folyamataidat, az igényeidet és a működésedet. Amikor ez megvan, akkor csinálhatott volna demót neked azokkal a kulcsfunkciókkal, amelyekre valóban szükséged van.

    Az előkészítetlen demójából azonban laikusként azt szűrted le, hogy ez, vagy az a funkció az adott motoron nem megvalósítható, és a végén kikötöttél az egyedi webshop készítés agyréme mellett…

    Epilógus

    Bár Kéri Professzor szenvedélye, innovációi és munkássága az egész daganatterápiás gondolkodásra hatással volt, a TT232-ről végül a klinikai vizsgálatok során kiderült, hogy a vérnyomásra gyakorolt súlyos mellékhatásai miatt nem alkalmas a forgalomba hozatalra, így kezdeti ígéretessége ellenére nem lett belőle gyógyszer.

    Hasonlóképpen, sajnos nekünk sincs olyan “gyógyszerünk”, amivel egy egyedi webshop készítés zászlaja alatt több éve tákolgatott, semmivel nem integrálódó egyedi rákos burjánzásnál elő tudjuk idézni az apoptózist, és egy csapásra modern, jól integrálható, profi marketingre kész webshoppá alakítjuk a teljes szoftverkörnyezetedet.

    Amennyiben belemész a komoly, sok százas integrációs portfólióval nem rendelkező, egyedileg petákolt szoftverek alkalmazásába a cégednél, úgy súlyos tízmilliókat és értékes éveket fogsz elveszíteni, mire felismered, hogy

    az ilyen szoftver valójában maga a rák az üzlet szervezetén:

    öncélú, nem együttműködő, szaporodni és az erőforrásaidat megzabálni hivatott kódsorok egyre burjánzó halmaza, ami nem veszi figyelembe a szervezet egészének legelemibb érdekét: a profit generálást. Nem azért, mert egyedi, hanem azért, mert integrációk hiányában nem illeszthető bele egy modern szoftverkörnyezetbe. Ha ekkor jössz el hozzánk, vagy bármely más komoly ügynökséghez, akkor legfeljebb kivágni lehet a rákot. A vállalkozásod meg vagy túléli a műtétet, vagy nem…

    Az integrációkat hírből sem ismerő, vagy – ami még rosszabb – azokat etikátlan módon behazudó szoftverek lecserélése, vagy megtartása egyformán rossz és fájdalmas döntés, tehát kimondhatjuk, hogy ez a ráknak egy olyan agresszív fajtája, amit szinte alig lehet kezelni.

    Megelőzni azonban mindössze egyetlen kérdésbe kerül…

    Amikor legközelebb olyan gondolatod támad, hogy neked sem a Woo, sem a Shopify, sem az AdobeCommerce, sem a Salesforce Commerce, sem a BigCommerce, sem a többi nagy player terméke nem elég jó, és 50 fős cégként is csak az egyedi webshop készítés a Te utad, akkor a szerződés előtt tedd fel kérlek a szállítónak a következő kérdést:

    Melyik az a 150 legfontosabb marketing szoftver, amivel ez a webshop motor natívan integrálódik?

    Ha pedig egy szoftvergyártó, vagy -forgalmazó integrációk hiányában bezárni készülne téged a saját világába, akkor jusson eszedbe Kéri professzor magyarázata arról, hogy mi is az a rák a jelátvitel szemszögéből nézve… Kommentek welcome – akkor is, ha tetszett, és akkor is, ha ellenvetésed lenne![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]