blog.7digits-dev.eu

Category: Vállalkozás

  • Cégnév Választás Marketing Szemszögből

    [vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]Ez a cikk 7 éve jelent meg a Startupdate Blogon – ráfért a frissítés, ugyanakkor a témája ma is aktuális, mert a branding első lépését jelentő cégnév választás azóta csak még nehezebb lett. Íme egy átdolgozott és felfrissített cégnév választó útmutató olyan induló vállalkozások tulajdonosainak, akik épp a vállalkozás elnevezésén töprengenek:[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Egy profi weboldalt összehozni nehéz. Egy landing oldalon meggyőzni az ügyfelet még nehezebb. Egy jó szlogen, vagy egy one-liner egyenesen kínszenvedés, hiszen annyi mindent kellene összefoglalni néhány szóban. Van még lejjebb? Persze: amit csinálsz, azt fogalmazd meg egyetlen szóban – és a domain legyen szabad…

    Hát: sok szerencsét, meg jó szórakozást!

    Sokadik vállalkozásomnál szembesültem a branding és úgy általában a cégnév választás jelentőségével és annak idején annyira nem voltunk képesek egy ütős nevet kitalálni a terméknek és a cégnek, hogy egy idő után az alapító társammal egymás között elkezdtük a projektet Sudár Jegenyefaként emlegetni, mert valahogy csak hívni kellett. 3 hónappal azután, hogy találtunk egy – szerintünk – zseniális nevet, első amerikai tanácsadónk rávilágított a tényre, hogy az általunk kreált szóösszetételről a „valakit átverni” kifejezés jut először az anyanyelvi amerikai eszébe…

    …és az egész névkitalálósdi kezdődött a legelejéről. Gyűlöltem az egész feladatot és csak túl akartam lenni rajta – ugyanakkor számos, az alábbiakban tárgyalt aspektus miatt a kapkodás egyáltalán nem tűnt jó ötletnek…

    Miért fontos a megfontolt cégnév választás?

    A céged neve lesz az, ami minden egyes bemutatkozás, ügyfél meeting, befektetői találkozó, stb. alkalmával először kimondasz, amire a felhasználóid, vagy a vásárlóid rákeresnek, ami ott virít a honlapodon, az app-od tetején, a one-pager-eden, a PR cikkeken, amit rólad írnak, és csak idő kérdése, mikor jut eszedbe, hogy brand-elt pólokra is szükséged lenne…

    Egyszerűen nem teheted meg, hogy legyintesz egy jó név biztosította versenyelőnyre sem – induló vállalkozásként nem vagy abban a helyzetben. Nomen est omen, a jó névválasztáson csaták végkimenetele dőlhet el. Sokan esnek abba a csapdába, hogy keresnek valami betűszót meg egy kifogást mellé, ami valami ilyesmi szokott lenni:

    • minden jó név foglalt a domain brokerek által
    • az ügyfeleink úgysem foglalkoznak a névvel
    • naponta jön létre 10 új cég valami „eredeti” elnevezéssel
    • ha jó a szolgáltatás, majd bevezetjük a piacra, akármi is a neve
    • leragadtunk, kimerültünk, kiégtünk. A jól hangzó cégnevek mind foglaltak; nincs erre több időnk
    • most bevezetjük ezzel a névvel, aztán majd rebrand-elünk…

    Megéri a vesződést?

    A cégnév választás az a tevékenység, ahol nagyon rossz ötlet elhinni a saját kifogásaidat. A jó cégnév minden vállalkozásnak fontos, de azért árnyaljuk kicsit a helyzetet: általánosságban elmondható, hogy egy B2C vállalkozás esetében fontosabb a jó név kiválasztása, mert B2C-ben a márkanév megismertetésére rengeteg pénz fog elmenni branding kampányok formájában.

    Ugyanakkor egy B2B biznisz esetében az ügyfeleket sokkal inkább érdekli maga a termék, vagy szolgáltatás, és kevésbé törődnek a konkrét névvel. Ez nem azt jelenti, hogy B2B-ben megengedhetsz magadnak egy rossz nevet, de egy átlagosat talán már könnyebben.

    A név közérthetősége és a tevékenység, vagy a termék egyszerű azonosíthatósága a célpiactól is függ. A túlságosan szakmai, vagy „geeky” szavakat sokan nem értik, és az esetlen szóvicceket is csak az adott niche szereplői jegyzik meg, de ha biztos, hogy ez a közönséged, akkor nem feltétlenül rossz választás az ilyen jellegű név. Az egyik legrosszabb dolog azonban az, ha magyarázni kell a nevet – ez először vicces, ötvenedik alkalommal simán unalmas, de az ötszázadik esetnél egyszerűen legszívesebben visszautaznál az időben és agyba-főbe vernéd korábbi önmagadat…

    Branding előrelátóan

    Nem vagyok kreatív zseni, nem állítom, hogy tudom a tutit – ráadásul minden termék és piac kombinációja más megközelítést igényel. Csak azt fogom leírni, hogy én magam a múltban hol rontottam el a cégnév választás során, hogyan csinálnám ma, és mire figyelnék oda, mit tartanék a névválasztás tekintetében fontosnak és mit nem. Én három fázisra osztanám a névválasztás poklát: ötletelésre, tesztelésre és megszerzésre.

    Ötletelés fázisa

    Széles merítés

    Menj fel az angel.co-ra és írj ki magadnak kábé ötvenet az ötletes nevek közül – azokat, amik a hangzásuk alapján tetszenek neked. Vizsgáld meg, hogyan képezték az adott szót, mi benne a különleges, miért hangzik jól számodra. Ha ez megvan, akkor írd le a saját vállalkozásod összefoglalóját, a célpiacát, a versenyelőnyt biztosító mondást (USP-t), a termék, vagy szolgáltatás által elért eredményt, mindent, ami valahogy is kapcsolódik a kezdeményezésedhez. Végül menj fel a Thesaurus.com-ra és keresd meg a leírt szavak szinonímáit is, és azokat is írd le ugyanoda.

    A cégnév választás költsége

    Ha ezt kipipáltad, akkor határozd meg milyen forrásaid vannak a domain-re. Könnyen lehet, hogy olyan domain-t találsz, amiből a .com ugyan már foglalt, de megvehető. Vannak olyan iparágak, ahol a bizalom és a szavahihetőség olyannyira fontos, hogy nem elég a .net, vagy a .ly, vagy a .co végződés. Az indulástól számított néhány hónapon belül nagyon fontos lesz a keresőoptimalizálás által elérhető forgalom, és nem engedheted meg azt a luxust, hogy a .com-os végződést a konkurenciád szerezze meg.

    Ha találsz valamit elérhető áron, még akkor se vedd meg, legfeljebb ha olyan mázlista voltál, hogy a kiválasztott domain szabad .com-ostul és pár ezer forintért befoglalhatod. Készülj fel rá, hogy a cégnév választás során akár több domain-t is meg kell majd venned, úgyhogy lehetőleg ne üres zsebbel állj neki.

    B2B-ben esetenként lemondhatsz a .com végződésről, de azt tudd, hogy minél később próbálod megszerezni, minél ismertebb vagy, annál nehezebb lesz.

    Cégnév választás máshogyan

    Remek domain neveket találhatsz például a Namecore-on vagy a Sedo-n. Be lehet próbálkozni egy-egy aukcióval is és licitálni a kívánt névre, ha az nem több ezer dollár. Az is gyorsíthat a branding folyamatán, ha eleve a domain névből indulsz ki, és a fent említett oldalakat ötletszerzésre használod.

    Tesztelés fázisa

    Rögtön két tesztet is javasolnék a kiválasztott név életképességének ellenőrzéséhez:

    Bar-teszt

    A cégnév választás rostáján fennmarad nevekkel kapcsolatban a „bar test” az első, amit érdemes megcsinálni. A bar teszt lényege, hogy ha valaki a füledbe ordítja az adott nevet egy fülsüketítően hangos bárban, vagy szórakozóhelyen, akkor a taxiba ülve még emlékszel rá és be tudod írni helyesen az okostelefonodon a böngésző címsorába. Például a szörnyen innovatív és ultradesignos füldugónak szánt HearShield.com rögtön megbukik ezen a teszten: ahogy kimondják, lehet „hereshield”, „earshield”, „hirshyield”, meg még ki tudja hány dolog.

    Bármilyen név, ami hallás után nem írható le egyértelműen, az rossz. Ide tartoznak az egybetűs módosítások is, melyek kezdetben nagyon mentek (például tumblr.com), de elterjedtségük miatt egyre kevésbé hatásosak. A fentiekből következik, hogy minél rövidebb nevet sikerül találnod a cégnév választás idegőrlő tevékenysége közepette, annál jobb helyzetben vagy. Az orderhealthyfoodonlineandliveforever.com-ot a vásárlóid nem biztos, hogy szívesen gépelik majd be a böngésző címsorába…

    Trademark teszt

    Ha megvan a kívánt név és szabad, vagy olcsón megszerezhető hozzá egy értelmes domain, akkor a következő lépés írni egy levelet egy a célpiacodon működő ügyvédnek és megkérni, hogy nézzen utána, nincs-e már hasonló név márkavédjeggyel védve.

    A cégnév választás ezen lépése is bele fog kerülni némi pénzbe, de nem lesz vészes, egy-két óránál többet nem fog számlázni az ügyvédi iroda – azért lehetőleg ne valami nemzetközi nagyágyút találj meg erre a  feladatra…

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

    Cégnév generátor

    Rengeteg online cégnév generátor létezik, egyszerűtől az egészen komplexig. Amennyiben egy kis inspirációra lenne szükséged cégnév ötletek tekintetében, javaslom, ezeket sasold meg:

    Business name generator (BNG)

    Ha igazán ötletes cégnevek érdekelnek, itt érdemes kezdened. A BNG leveszi a válladról a kreatív munka nagy részét, ráadásul számos domain végződésre gombnyomásra ellenőrizheted a kiválasztott cégnevet. Hátránya, hogy kénytelen leszel elviselni némi hirdetést.

    Anadea Business name Guide

    Akár iparág specifikusan is választhatsz neveket és nem csak cégnevet, hanem applikáció, vagy weboldal elnevezéseket is generálhatsz vele. Nem túl szofisztikáltak az eredmények, de amennyiben ötperces megoldásra vágysz, ez lesz a Te oldalad!

    Namelix

    Cégnév választás mestreséges Intelligencia által. Véleményem szerint jelenleg ez a legjobb cégnév generátor a piacon. Márkához kapcsolódó kulcsszavak is megadhatóak, sok beállítási lehetőség van, de még éppen nem túl bonyolult. Azonnal logó formájában is mutatja a neveket és remek ötleteket nyújt.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Egyéb megfontolások

    Azon is hasznos elgondolkodni, hogy a választott név mennyire releváns a cég tevékenységét illetően: például a whatsthatbug.com tökéletes egy szoftver-tesztelő applikációnak, de már nem annyira jó név egy étteremnek… Kerüld az olyan neveket is, amik más vállalatok neveire hasonlítanak, különösen ha az adott létező brand ugyanabban a szegmensben aktív, amiben a te céged tervezi megváltani a világot. A „dontbuySAP.com” például viszonylag rövid életű domain lesz, de legalább az ügyvédeid nagyot kaszálnak majd rajta(d)…

    Megszerzés fázisa

    Ha a márkavédjegy elérhető, és a domain is szabad, akkor jön a cégnév választás költségintenzív része: foglald be a kiválasztott domaint a márkanév levédése mellett, ellenkező esetben minden egyes nappal a rebranding rettenetesen utálatos kötelezettségét kockáztatod. Védjegy előbb-utóbb muszáj lesz, ha nagyon pénz szűkében vagy, akkor is legalább az elsődleges célpiacodra szerezd meg a védjegyet, különben kezdődhet az egész cégnév választási procedúra előről.

    [totalpoll id=”27171″]

    Pár konkrét tanács

    A cégnév választás során a kreált szavak jók lehetnek – amennyiben kifejezik a tevékenységed jellegét – és esetleg egy hasonló hangzású, de teljesen eltérő összetett szóra hasonlítanak, mint például a ma már cégként nem működő cardpool.com. A carpool ugye Amerikában a belső sáv, amit azok használhatnak, akik többen utaznak egy autóban – mindenki ismeri a szót, benne van a köztudatban. A cardpool pedig egy olyan oldal volt, ahol ajándékkártyákkal lehetett kereskedni; a név pontosan leírja a tevékenységet, mindössze két szótag, és egy mindenki által érthető szójáték is egyben.

    Ha kreált, tehát korábban nem létező szót választasz márkanévnek, akkor a legfontosabb a rövidség, mert az ismeretlen szavak csak akkor jegyezhetőek meg könnyen, ha rövidek. Ilyen név például az Etsy.com vagy digg.com. Használhatsz olyan nevet is, mint például az Accounting101.com – azonnal lejön, hogy mit várhatsz a név mögött lévő vállalkozástól.

    A cégnév választás egy borzasztóan nehéz dolog, ráadásul meg kell találnod az egyensúlyt a véget nem érő ötletelés és a később önmagát megbosszuló hanyagság között. Én azt javaslom, ne nyugodj bele egy közepes névbe, mert később ez sokszorosan megbosszulja magát. Évekig, esetleg évtizedekig fogsz az adott név alatt élni, dolgozni, előadni, tárgyalni, így borítékolható, hogy sok tízezerszer fogod kimondani a nevet, ami mellett végül letetted a voksodat…

    Sok sikert a cégnév választás kreatív munkájához; nem irígylek senkit, aki épp ott tart, de hát business as usual. Ha úgy látod, hasznosak lehetnek valakinek a cikkben található tippek, ne habozz elküldeni neki a megosztás gombok valamelyikével! Kommentek is bátorítva, mint mindig![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • A vállalkozások mostohagyereke – az LTV összefüggései

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    A legtöbb kis- és középvállalkozás – legyen szó akár B2C vagy B2B területről – a kezdeti lelkesedés egy-két hónapját követően általában hosszú hónapokra, évekre vagy szerencsétlen esetben akár évtizedekre is ott reked az ügyfélszerzés mókuskerekében, amiben óriási szerepe van egy, a hazai pályán különösen mostohán kezelt mutatónak, a hosszútávú ügyfélérték mutatójának (Customer Lifetime Value, nemzetközi rövidítéssel CLV, vagy LTV).

    Ez a mutató – ahogyan azt alább majd részletesen le is fogom vezetni – egy vállalkozás növekedésének egyik legmeghatározóbb tényezője. Mégis elvétve látni, hogy egyáltalán mérik, pláne fehér holló ritkaságszámba menő jelenség, amikor a menedzsment tudatosan úgy alkotja meg a stratégiáját, hogy abban az ügyfélérték növelésére konkrét taktikák szerepeljenek.

    Mi is az az LTV igazából?

    Ha nem vagy képben a hosszú távú ügyfélérték fogalmával vagy a kiszámításának módjával, akkor mindenképp olvasd el ezt a kicsit szárazabb szekciót is. Ha azonban pontosan érted, mi a hosszútávú ügyfélérték, és hogyan tudod kiszámolni, akkor nyugodtan ugord át.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tta_accordion active_section=”445578″ collapsible_all=”true”][vc_tta_section i_icon_fontawesome=”fas fa-calculator” add_icon=”true” title=”Az LTV kiszámítása” tab_id=”1580287383995-90b7b197-f188″][vc_column_text]

    Az LTV kiszámítása

    A konkrét LTV képletektől most megkíméllek, mert egyrészt ezen a linken találsz egy ügyfélérték-kalkulátort, másrészt itt megtalálod az összes képletet, ha a matek érdekel. Sokkal fontosabb, hogy megemlítsek néhány olyan üzleti összefüggést, ami lényeges az LTV kiszámításakor:

    1. Az LTV épp annyit ér, amennyire reális a mögötte álló feltételezések sokasága. Amennyiben megváltoztatsz egy feltételezést, drasztikusan változhat az LTV is. Épp ezért nagyon lényeges, hogy a feltételezések mögött adatok álljanak és nem a jól bevált hasraütés…
    2. Az LTV képletében használt metrikák egymást is befolyásolják: az árak növekedése például vagy magasabb lemorzsolódáshoz vezet, vagy nem – a kérdés, hogy milyen árszintig számolhatunk ugyanolyan mértékű lemorzsolódással, és honnantól kell figyelembe venni a magasabb churn rate-et.
    3. Az LTV nem számol a versenytársak fejlődésével, ami alapvetően változtathatja meg a piacot, mondjuk egy új üzleti modell elterjedése révén (lásd. SaaS szoftverértékesítési modell). Épp ezért az LTV-t időről időre felül kell vizsgálni!

    [/vc_column_text][/vc_tta_section][/vc_tta_accordion][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    LTV az elején

    Egy vállalkozás elindításakor általában azért lesz mostohagyerek az LTV, mert valóban nem fontos – azaz egészen pontosan még nem annyira fontos. Bárki, aki épített már vállalkozást, saját bőrén tapasztalta, hogy mennyire nehéz az elején korlátozott anyagi és emberi erőforrásokkal egyszerre ügyfeleket szerezni és kiszolgálni azokat, akik valahogy mégis beesnek, közben csapatot és brandet építeni és persze mindezt finanszírozni…

    Egy vállalkozás építésének legelején a korlátozott erőforrásokat kell maximalizálni az ügyfélszerzés – tehát a gyors növekedés – érdekében, ami például marketing szaknyelvre lefordítva annyit jelent, hogy le kell nyomni az ügyfélszerzési költséget a béka feneke alá, találni kell a növekedés beindítását szolgáló marketing csatornát, kitesztelni a piaci szegmenseket, stb.

    Csakhogy…

    A béka hátsója alá nyomott ügyfélszerzési költséggel csak a teljes piac legjobban reagáló első szegmensét lehet megszerezni (az úgynevezett early adoptereket), és a tetejébe ezek az ügyfelek a legritkább esetben jó minőségűek (értsd: nem elég fizetőképesek és nem biztos, hogy sokáig maradnak). Ezért valahogy útközben alkalmassá is kellene tenni a vállalkozást arra, hogy a drágábban megszerezhető, de minőségibb ügyfeleket vagy vásárlókat is meg tudjuk szerezni.

    Itt jön képbe az LTV, ugyanis ha egy vásárló egy év alatt átlagosan mondjuk 5 M Ft-ot költ nálunk, amin  – az egyszerűség kedvéért – 30%-os árréssel számolunk, akkor másfél milla fedezet marad az ügyleten, ami még nem is profit, hiszen még ki kell fizetni belőle a működés egyéb költségeit. Bontsuk most ezeket az egyéb költségeket két részre: az összes marketing költséget tartalmazó ügyfélszerzési költségre és a minden egyebet tartalmazó operációra.

    Könnyen belátható, hogy amennyiben e két költségelem több, mint a fedezet (jelen esetben az 1,5 milliós árrés), akkor máris az “abból élünk, hogy vasárnap zárva tartunk” helyzetnél vagyunk, de egyenlőség esetén sem generálunk egy árva forint profitot sem. Ekkor jön általában a magyar éleselméjűség: nyomjuk le az ügyfélszerzési költséget, és akkor majd lesz profit… (Facepalm!)

    Ilyenkor a cserekereskedelem szofisztikált szintjén megrekedt magyar vezetői (földesúri) felkészültség a legelképesztőbb mega-giga-retardált döntéseket képes megszülni (a teljesség igénye nélkül):

    A kedves Vezető bölcs döntése

    Az én szerény véleményem

    Váltsunk csatornát

    Nehogy véletlenül az eddig jól bevált, optimalizált, kitanult csatornákon menj tovább, hiszen abban mi az izgalom? Egyszer élünk, de akkor nagyon – szerencsejátékozzunk inkább más csatornákkal, hadd kezdjen mindent elölről a marketing az ismeretlenség homályából…

    Költsünk kevesebbet hirdetésre

    Mer’ attól nyilván jobb lesz, ha eddig 20 ügyfél jött havonta, most meg csak 10 fog. Igaz, hogy spóroltál 10 egységnyi ügyfélszerzési költséget, de elveszítettél 10 egységnyi árbevételt is – üdv a vállalkozások temetőjében, válassz magadnak egy nyugati fekvésű parcellát…

    Rúgjunk ki embereket, vágjuk meg a bónuszokat, csökkentsünk fizetést

    Gratulálok, miután sikerült felállítani egy működő rendszert, nyilván túl unalmas lenne az élet, ha nem lenne valaki, aki ezt darabokra trollkodja. Mivel ez nagyon jó játék, ki másnak lenne joga hozzá, mint az alulképzettségét temérdek egóval kompenzáló menedzsmentnek?
    Ne fizessünk a beszállítóknak Nincs is zseniálisabb ötlet, mint a végre-valahára skálázhatóvá tett üzletet a bemeneti oldalon tönkretenni – megbízható üzleti partnerből úgyis annyi van Magyarországon, mint varangy a mocsárban…

    Árat emelni persze nem mer a vezetés, mert szentül hiszi, hogy a legalacsonyabb ár nyer a piacon, még akkor is, ha konkrétan épp magasabb árral verik laposra a konkurensei hétfőtől péntekig, hétről hétre, évről évre. A hülye döntések újabb és újabb mutálódása közepette általában két dolog nem jut eszébe a menedzsmentnek:

    csökkenteni az operáció költségeit és megnövelni az LTV értékét…

    Az LTV a növekedés titka

    Az ügyfélérték növelése ugyanis azt jelenti, hogy az ügyfelektől/vásárlóktól származó további árbevételre már nem kell elkölteni az ügyfélszerzési költséget, mert a vásárló magától visszajön, mivel annyira lerakta a haját örömében a terméktől/szolgáltatástól, hogy esze ágában sincs máshonnan vásárolni. Sőt, nem csak az ügyfélszerzési költséget nem kell rá elkölteni, hanem az ügyfélszerzésre fordított időt sem kell ráfordítani. Jön magától és kész!

    Ha ezt sikerül megugrani, akkor a konkurenciával összehasonlítva Nálad azonos ügyfélszerzési költség mellett magasabb LTV áll, azaz a versenytársakkal szemben Neked megéri azokra az ügyfelekre is ráhajtani, akiket csak drágábban lehet megszerezni, mivel közép- vagy hosszútávon Neked ez kifizetődik, míg a versenytársaknak nettó veszteséget generálna a piac ezen részének megtorpedózása.

    Még egyszerűbben kifejezve: létrejön egy saját, privát piaci szegmensed, amin senki más nem rúg labdába, csak Te, mivel a Te magas LTV-dből származó hosszútávú bevétel a magasabb költségű ügyfélszerzést is lehetővé teszi, míg a versenytársaknak ugyanez már veszteséges lenne.

    Low LTV típusú bizniszek

    Vannak persze olyan iparágak, ahol az LTV vagy egyenlő az első vásárlás összegével, vagy teljesen kiszámíthatatlan. Ha mondjuk csempékkel kereskedsz, hiába ejted szeretetteljes ámulatba a vásárlóidat, csak azért nem fogják évente felújítani a fürdőszobájukat, hogy lezarándokolhassanak az üzletedbe jópofizni. Autót sem veszünk havonta, ha kedvesebb a sales-es, és ebbe a low-LTV körbe tartozik még egy csomó iparág. Ilyenkor vajon van értelme a hosszútávú ügyfélértékre fókuszálni?

    Abszolút van – méghozzá azért, mert egy-két áttétellel ugyan, de a termék, vagy szolgáltatás minőségére alapított magas LTV ilyenkor is jelen van a vállalkozás sikerét meghatározó tényezők között. Az autókereskedődnél szervizeltetni fogod az autódat, a csempe üzletet, a profi orvost és a megbízható kivitelezőt továbbajánlod majd, stb.

    Az LTV növelésének módszerei

    Ahhoz, hogy egy vásárló maradjon vagy visszatérjen, mindenekelőtt minőségi szolgáltatásra és kiszolgálásra van szüksége. Ha nem elégedett, vagy úgy érzi, hogy átverik, hihasználják, nem értik meg, stb., akkor le fog lépni, és ezzel csökkenti az átlagos ügyfélértékedet, Te pedig visszacsúszol az olcsó ügyfelek megszerzésének ördögi spiráljába. Tehát amikor nagy üzleti guruk a minőségi szolgáltatás, a profi kiszolgálás és a kiváló minőségű termék témakörében papolnak, akkor pont a fenti gondolatmenet miatt teszik ezt.

    A második lépéshez már stratégiai szintű elhatározás kell: az ügyfélérték növelhető jobb minőségű ügyfelekkel, support szerződések vagy keretszerződések megkötésével, csomagajánlatokkal, upsell és cross-sell stratégiával, vagy akár affiliate-típusú ajánlási rendszer létrehozásával – a lehetőségek tárháza szinte végtelen, ezeket a mindenkori marketing simán lefordítja az eszközök, a csatornák és az üzenetek, illetve – kellő szofisztikáltság esetén – az adatok nyelvére is.

    Azt, hogy ez mennyire ritka hozzáállás, jól mutatja, hogy a 7Digits eddig egyetlen megkeresést sem kapott kifejezetten azzal a kéréssel, hogy “kérlek, segítsetek megnövelni az LTV-nket!”. Bár az igaz, hogy sok ügyfél a marketing adatainak ismeretében már felismerte az ügyfélérték jelentőségét és ma már erre a mutatóra is fókuszál.

    Marketing vonatkozások

    Az ügyfélérték növelése a legtöbb vállalatnál két divízió határterületi feladata: az egyik a marketing, a másik az ügyfélszolgálat. Az ügyfélszolgálatnak nincs más dolga, mint meghallgatni a vásárló esetleges problémáját vagy kérdését, és megnyugtatóan kezelni azt. (Ha nincs ügyfélszolgálat, ezt a funkciót akkor is betölti valaki, ha más nem, akkor a tulajdonos, a sales-es, vagy egy account manager.)

    A marketing feladata az LTV növelésében az upsell és a support jellegű bevételek marketing eszközökkel történő növelése, melyre például a marketing automatizáció kiváló technikai megoldást kínál. Példának okáért vegyünk egy klímatechnikai céget lakossági ügyfelekkel. A garancia feltételéül szabott éves karbantartás leegyeztetésére figyelmeztető email megy minden ügyfélnek automatikusan. Hányan csinálják? Nyista, senki… LTV központú gondolkodás versus magyar valóság: ha nem jut eszedbe a klímád szülinapja, akkor buktad a garanciát… Ez rossz Neked és rossz a cégnek is, mert bevételtől esik el.

    Babaruhákkal kereskedő webshop: a gyerekkocsi megvásárlásától számított x időn belül megy automatikus email, hogy a kocsit használt áron a cég visszavásárolja (ha már visszamész az üzletbe, úgyis veszel valamit). B2B példa: ügynökség csinál egy weboldalt, átadás után megy a karbantartási szerződésről az auto email. Hogy legyen egy low-LTV példa is: csempeüzlet automata e-mailje a vásárlás után harminc nappal, hogy felraktad-e, tetszik-e, küldj be egy képet, ajánld másnak…

    Nem véletlen, hogy sok nyugati vállalatnál a marketing alá került a customer support, hiszen egységesen magas ügyfélélményt csak azonos technológiai felkészültséggel tudnak nyújtani, arról nem is beszélve, hogy vállalaton belül részben azonos feladatuk is van: az LTV növelése és az ügyfélélmény emelése.

    [totalpoll id=”26811″]

    Tanulság

    Ha gyorsan növekvő, biztos alapokon álló vállalatot szeretnél építeni, akkor – a kezdeti pár hónaptól eltekintve – fél szemmel mindig a hosszú távú ügyfélértéket figyeld és optimalizáld. Az LTV optimalizálására állítsd rá a folyamatokat, a marketinget és ezt hangsúlyozd a kollégáidnak is, mert azt, aki egyszer vásárolt, kutatások szerint 25-30-szor könnyebb rávenni arra, hogy újra vásároljon. Közben pedig reménykedj, hogy a versenytársaid nem teszik ugyanezt, mert ha Nálad sikeresebben csinálják, akkor előbb-utóbb elhúznak melletted. De legalább mostantól érteni fogod, hogy hogyan csinálták. 😉

    Kérlek, ha fény gyúlt a fejedben a fentieket olvasva, akkor nyomj egy megosztást, vagy küldd el valakinek, akinek hasznára lehet! Hálásan köszönöm előre is![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Vállalkozás építés középtávon – A Fókusz jelentősége

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    A 7Digits életútja során számos kiváló feltörekvő vállalkozót, üzletembert és szakembert ismertem meg, akiket nagyra tartok és szakmailag nagyon magas szintet ütnek meg a hazai piacon vállalkozás építés terén. Pontosan emiatt hamar sikereket tudnak elérni és magyar mércével is szemmel látható árbevételeket tudnak generálni.

    A biznisz zakatol, az alapítók fürdenek a szakmai elismerésben, az ázsiójuk szépen emelkedik és minden afelé mutatna, hogy 5 év múlva egy több milliárdos árbevételű középvállalattá növik ki magukat, ezzel is gyarapítva az amúgy zsugorodó részét a KKV-k felső harmadának. De aztán valami megváltozik a vállalkozás építés során. A lelkesedés alább hagy, a cég növekedése megtörik és egy olyan jelenség üti fel a fejét, melyet egyre gyakrabban vélek felfedezni kis hazánk vállalkozói között.

    Ez pedig a FÓKUSZ HIÁNYA.

    Fókusz, vagyis az idő, az energia és sok esetben a pénz allokállása valamire, amit csinálnak.

    Tipikus példa, hogy egy affinis vállalkozójelölt elindít egy céget, melybe sikerül jó embereket felvenni, tisztelettel bánik az ügyfelekkel, jó terméket, vagy szolgáltatást kínál és a marketingje sem utolsó. Szépen 1-2 év alatt felnöveszti a céget évi 100-200 milliós árbevételre, melyből él mint Marci hevesen. Az alkalmazottak fizetése szépen emelkedik, év végén prémium osztás van és akad pénz beruházásra is, melyből versenyelőnyt tud kovácsolni. Igazi nyerő üzleti stratégia.

    Majd valami elpattan, megváltozik a vállalkozás építés során. Elkezd csökkenni a lelkesedés, vagy csupán nem hisz már abban, hogy az a cég tovább növelhető és belefog valami teljesen másba a cége továbbfejlesztése helyett. Beleveti magát a saját márkájának az építésébe, elkezd influencer jelöltként bohóckodni a közösségi médiában, vagy épp belevág egy tök másik területbe, melynek semmi köze a meglévő cégéhez. Bárhogy is legyen, de a fókuszt elvesztve mással kezd el foglalkozni, mely következtében a figyelem hiánya az addig szorgalmasan épített cégén keményen csattan.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row heading_color=”light” bg_type=”color” padding_top=”20px” padding_bottom=”20px” font_color=”#ffffff”][vc_column css=”.vc_custom_1567712054725{padding-top: 30px !important;padding-right: 30px !important;padding-bottom: 30px !important;padding-left: 30px !important;background-color: #1a1a1a !important;}”][vc_column_text]

    A 7Digits-nél volt ilyen?

    Őszintén? Igen, többször felmerült a gondolata annak, hogy új céget indítunk és olyan vállalkozást csinálunk, ahol tudjuk a saját marketing gépezetünket használni. Akartunk már indítani kisállat kiegészítő webáruházat, divatmárkát és turmixgép webshopot is. Valamint több témában más blogokat a 7Blog sikerén felbuzdulva. De előbb, vagy utóbb mindig rájöttünk arra, hogy a 7Digits még nem tart ott, ahol mi nyugodt szívvel kiadnánk az irányítást másnak és még bőven van hova fejlődni, valamint növekedni.

    Volt amikor Péter, volt amikor én voltam kritikusabb és húztuk vissza egymást a földre, mely döntések így utólag nagyon jónak bizonyultak – a vállalkozás építés már csak ilyen…

    Ahogy látod, ez a cikk nem arról szól, hogy akinek nincs fókusza, az a hülye – mi meg mindig okosak vagyunk… Külön ki akartam emelni, hogy mi ugyanúgy többször majdnem beleestünk ebbe a hibába. Azonban erre már egy jó ideje tudatosan odafigyelünk és továbbra is az ügynökségen van a fő fókusz.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Mi történik ilyenkor?

    Mivel nincs meg a fókusz, ezt elsőként a munkavállalók érzik meg és elkezd alábbhagyni a lelkesedésük. Ez természetesen kihat a munkájuk minőségére, az ügyfelekkel való kommunikációs stílusukra és ezáltal az ügyfél megtartó erőre is. Emiatt a lojalitásuk elkezd csökkenni, majd szépen elkezdenek elszállingózni más “lelkesebb” és kitartóbb cég irányába.

    Az ügyfelek is kezdik megérezni, hiszen ha nincs fókusz egy bizniszen, akkor nincsenek fejlesztések, újítások és progresszív haladás, ami miatt anno ehhez a céghez igazoltak és ami meggyőzte őket. Emiatt a lojalitásuk elkezd csökkenni, majd szépen elkezdenek elszállingózni más “lelkesebb” és kitartóbb szolgáltató irányába.

    Az árbevétel az első két pont hatására elkezd csökkeni és egy idő után rájön a vállalkozónk, hogy valamit tennie kell, hogy a lejtmenetnek gátat szabjon. Így elkezdi a “szükséges” mennyiségű erőforrást allokálni az első cégére, mely ettől jó esetben csak vegetálni fog, de fejlődni aligha. Közben a másik projekt is megakad és könnyen azon kapja magát, hogy van két kicsi vállalkozása, melyeknek az időigénye túlmutat azon, ami neki 24 órába belefér. Miért? Mert még egyik sem nőtt akkorára, hogy esetleg delegálni tudja a vezetést és felvegyen egy menedzsmentet. Az egy seggel két lovat jelenség ékes példája a cég építés során.

    A fókusz vesztés lehetséges okai fontossági sorrendben:

    • Kapzsiság, mivel sokan elhiszik, hogy nekik aztán megy fókusz nélkül több cég is gőzerővel.
    • A tévhit abban, hogy itthon nem lehet ekkora cégeket építeni.
    • A környezet lebeszélő hatásának ereje.
    • A kitartás hiánya, mert ha 2 év alatt nem sikerült, akkor biztosan 5 év alatt sem fog.
    • Szimplán ilyen típus, nem tud egy dolgot sokáig csinálni, mert megunja.
    • Ez neki megfelel, ő így boldog.

    Ha az utolsó pontról van szó, akkor nincs gond. Ha valaki úgy boldog, hogy több kisebb projektje van, akkor nem szabad mást csinálni. Élvezze így az életet, mert ez a legfontosabb.

    Vállalkozás építés fókuszáltan

    A lehetséges megoldások:

    1. A legkézenfekvőbb az, hogy minden mást amit csinál abbahagy és elkezd a fő területére fókuszálni. Ha még ez ideiglenesen az eddig más területeken felépített bevételek kiesésével is jár rövidtávon, már középtávon érezni lehet a stratégia váltás jótékony hatását a vállalkozás építés során. 🤞🏻
    2. Elkezdi a többi (mellék) tevékenységét leépíteni fokozatosan. Ez tud működni, de tud veszélyes is lenni, mert könnyen eshet abba a csapdába, hogy egy kis részét megtartja “azért jön belőle némi bevétel” alapon. Ezzel ott lesz ahol a part szakad, hosszútávon komoly opportunity cost-ot fog ezért fizetni. 🤦🏻‍♂️
    3. Elkezd újra fókuszálni, de ismét valami miatt meggondolja magát és csinálja ugyanazt, amit eddig.
    4. Jót mosolyog a cikkemen és csinál mindent tovább, ahogy eddig. 🤷🏻‍♂️

    [totalpoll id=”25970″]

    Ha csak néhány vállalkozót ejtettem gondolkodóba a cikkemmel, már megérte. Őszintén szeretném, ha minél több nagy cég nőne ki erről a piacról. De azt látom, hogy ennek az egyik legfőbb gátja a FÓKUSZ hiánya.

    Ha egyetértesz, akkor komment, ha nagyon nem, akkor is. Ha csak szimplán tetszett, akkor küldd el valakinek, akinek hasznos lehet a cég építés során, mert nagyon-nagyon sokan esnek bele a fókuszvesztés hibájába.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Mosógép Marketing

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Az online marketing egyik legnagyobb előnye a mérhetősége, ennek azonban van egy rejtett veszélye is, amit saját – ügynökségi – bőrömön is megtapasztaltam már. A stratégiai szemlélettel kevésbé megáldott, vagy túlzottan magyaros döntéshozók szemében a mérhetőség száraz számokká silányítja a marketinggel elérhető leendő ügyfeleket, diplomata-útlevelet adva az online marketing hibák egyik leglátványosabbikának, valahogy így:

    Amikor a marketing tevékenység eredményes – ügyféloldalról nézve túlzottan eredményes -, akkor egy vállalatvezető, vagy marketingvezető leküzdhetetlen mikromenedzselési kényszerében nekiáll buzgón ki-be kapcsolgatni az online marketinget, mint egy mosógépet. Túl sok a meló? Minden hirdetés leáll, három hónapig marketing téren mályvaszín méla kuss legyen, mondván, hogy

    “Úgysem tudunk több ügyfelet kiszolgálni…” 😳

    (Konkrét, a 7 Digits-nél többször megtörtént példáról beszélek.)

    Másik véglet: a nagy hajtás véget ért, növekedés belassult. Bár még szégyenlősen, de szabad szemmel látható mértékben folydogál a szar a palacsintából… Mosógép marketing reakció: főkapcsoló fel, (legolcsóbb) ügynökség megkeres, holnapra kell minden. Küldjük meg a hirdetéseket, és ész nélkül gyártsunk tartalmakat – az sem baj, ha középszerű… Csakhogy a marketing

    nem így működik.

    Az online marketing hibák hatása

    A valóságban a mosógép marketing attitűddel nemhogy nem spórolsz, hanem japános hatékonysággal szét is trollkodod az előző hónapok munkáját és nehezen elért eredményeit. Soha nem szabad elfelejteni, hogy az online marketing számai mögött emberek vannak. Mind B2C-ben, mind B2B-ben: problémákkal, napi kihívásokkal, termék-, vagy szolgáltatásigényükkel a piacodat alkotó vásárlók, ügyfelek, fogyasztók. Nem pedig lélek nélküli matematikai képletek eredményei.

    Az még nem tartozik az online marketing hibák közé, ha mondjuk egy webshop eltérő súllyal, eltérő kommunikációs fókusszal és eltérő büdzsékkel dolgozik mondjuk júliusban és a Black Friday előtt egy héttel. Amennyiben teszi ezt koherens kommunikációval és egyformán magas színvonalon. Az azonban már nagyon nem OK – és a biznisznek sem tesz jót -, ha egy éven keresztül csendben van, hogy aztán a Black Friday-en próbálja megcsinálni a rövid távú szerencséjét évről évre. És itt el is érkeztünk a lényeghez…

    A tévhit legmélyebb bugyrai

    Ahhoz, hogy a mosógép marketinget és a hozzá hasonló lúzer online marketing hibák sorát képes legyél elkerülni, sokkal mélyebb változásra van szükség annál, mint hogy megtanítják ezt neked egy valamirevaló üzleti képzésen, vagy végigolvasod ezt a cikket a 7blogon.

    Az egész mögött ugyanis az az ultrarövid távú gondolkodás rejlik, ami kompletten az egész magyar – és úgy általában az improduktív péniszméregetésen túllépni képtelen balkáni – üzleti szférát jellemzi. (Tisztelet a kivételnek.)

    Azt az üzleti világot, amiben azonnal kell minden, mert nem lehet tudni, hogy a következő hónapban pozícióban lesz-e még a haver, meglesz-e még a képzett és tapasztalt alkalmazott, lesznek-e még uniós pályázatok, vagy nem jön-e épp egy válság. Azonnal, mindent – ez a szabály! Ha ugyanis nincs meg azonnal a nagy kocsi, drága öltöny, stb., akkor – így érvelnek sokan – kiesel a jólétedet megalapozó kapcsolati körből, ahová végre felkapaszkodtál (legalábbis azt hiszed). Vagy egyszerűen csak nem tűnsz sikeresnek, és nem vesznek komolyan (ilyen és ehhez hasonló hátborzongató magyarázatokat szoktam hallani az online marketing hibák legordítóbb fajtáira)…

    Ha bármennyire is kételkedsz a balkáni attitűd kőkemény valóságában, nézd csak meg, hány luxusautó áll a legolcsóbb panelrengetegek parkolóiban! Mi ez, ha nem a rövid távú gondolkodás iskolapéldája? Vagy nézd meg, hány felső vezető húzza az igát dolgozói részvényopciók nélkül, inkább a magasabb fizetést választva. Ugyanaz: rövid távú gondolkodás. Sokmilliárdos forgalmú cégeket látok hónapról hónapra, melyeket még mindig kockás füzetben menedzselnek.

    A tulajdonos inkább kivette a pénzt családi házra, kocsira, nyaralásra, drága öltönyre, vagy épp panorámás irodára. A növekedést segítő operáció innovációjára, a munkavállalók képzésére, vagy épp egy vállalatirányítási rendszerre így már persze nem futotta. Rövid távú gondolkodás jön szembe minden sarkon, és – bár a balkánon ez az attitűd mindig is erősebb volt – ez sajnos még a legfejlettebb piacokon is jellemző.

    Online marketing hibák startupoknál

    A mosógép marketing mögött rejlő kvázi örökletes üzleti jellemhiba természetesen a legifjabb generációt és a startupokat sem kerüli el. Csak ott már egy-egy befektetést követően azonnal megkezdődhet a pénz elköltése az egó fizikai alkatrészeire. Meg sem kell várni, amíg sikeres lesz a cég. Öt éves befektetői kitérőm után biztosan állíthatom, hogy azok az emberek vitték/viszik sikerre a cégüket, akik sok millió dolláros befektetést követően is innovációra és marketingre költöttek. Nem drága céges autóparkra, túlárazott irodára, vagy bármi más ego-mankóra.

    De maradjunk a marketingnél

    Privát üzleti tárgyalásokon és nyilvános előadásaim során sem mulasztom el egyszer sem elmondani, hogy ameddig nem vagy kész rá, hogy hosszú éveken keresztül told a pénzt a vállalkozásod közép- és hosszú távú eredményeit megalapozó online marketingbe, addig

    neki se kezdj!

    A marketing – igen, az online marketing is – a piacoddal történő kapcsolatépítésről szól. Márpedig az emberi kapcsolatok legundorítóbbika, amikor csak akkor jut eszedbe a másik, amikor épp akarsz tőle valamit. Vagy üres a kassza, vagy unatkozol, vagy éppen aktuálisan a segítségére szorulsz. Ezt úgy hívják, hogy féktelen önzés, és van minősített formája is, ami már egyenesen személyiségzavar.

    A saját érdekeid szerint ki-be kapcsolgatott mosógép marketing csak a felszínen tűnik átgondolt taktikai lépésnek. Valójában nem más, mint a leplezetlen önzésed online marketing hibák formájában valósággá vált manifesztációja; fűszerezve némi majdazténtudom mikromenedzsmenttel. És nem, a mosógép marketing akkor sem logikus, ha tele vagy melóval, és akkor sem, ha nem tudnál több ügyfelet kezelni, mert amikor ilyen helyzetek állnak elő, azok épp a növekedés ritka lehetőségének félénk virágai, amit nem kellene széttrollkodnod.

    Mert miről is szól a marketing?

    Amikor mi, online marketingesek optimalizáljuk a hirdetéseket, finomhangoljuk a landing oldalakat a magasabb konverzió érdekében, vagy összerakunk egy e-mail-automatizmust, akkor nem az történik, hogy mocskos kis pszichológiai trükkök tucatjaival húzunk be boldog-boldogtalant neked, hogy vegyen tőled valami szart, hanem az történik, hogy

    nem költjük el a forrásaidat olyanokra, akik ezt egyelőre csak kénytelen-kelletlen (értsd: drágán) tennék meg!

    Ehelyett megpróbáljuk olcsón elnyerni a piac irántad érdeklődő – egyelőre kisebbik – részének a figyelmét, majd a szimpátiáját, majd az elköteleződését, és végül a vásárlásban mérhető bizalmát. Amit persze a személyre szabott, figyelmes kommunikáció, és az online közvetíthető empátia minden eszközével igyekszünk megtartani. Növelve ezzel egyrészt a branded értékét, másrészt közvetlenül is fölturbózva a monetárisan is értelmezhető hosszú távú ügyfélértéket a vállalatod számára; közben kínosan ügyelve arra, hogy ezt a törékeny egyensúlyt ne zavarja meg a szokásos online marketing hibák egyike sem.

    Ha ebben a folyamatban egyszer csak úgy döntesz, hogy nem tudsz több ügyfelet bevállalni, nincs több terméked, nem vagy képes felvenni több munkaerőt, stb., és ezért látszólag tök logikusan lecsapod a főkapcsolót a teljes marketingen, akkor pont a féktelen önzés tankönyvi esetét valósítod meg. 10 leadet akartál év végéig, de a marketing 25-öt hozott a második negyedév végére. Értem, hogy kínlódás az élet, és azokat az érveket is hallom, hogy a matek meg a HR-nyomorod, meg a könyvelés szintjén jelenleg nincs szükséged többre…

    Csakhogy az üzlet nem csak arról szól, hogy neked mire van szükséged. Legalábbis rövid távon semmiképp.

    A piacodnak a fenti helyzetben például igenis szüksége van rád. Ilyenkor szerény véleményem szerint majomszerű fürgeséggel keresd meg a Frigyládánál is titokzatosabb módon elveszített tökeidet, és oldd meg, hogy ki tudd szolgálni a piacodat! Ennek lesz a jutalma a gyorsan épülő márka, a növekvő ügyfélérték és ezáltal a növekedés. Elvileg azért ülsz abban a székben, ahonnan a parancsokat osztogatják, mert te vagy képes legjobban kezelni az ilyen nehéz helyzeteket.

    Online marketing hibák helyett

    Ha nincs elég embered, akkor állítsd át a marketinget hiringra és employer brandingre. Vagy emelj árat, csinálj várólistát, szigoríts a szerződéses feltételeiden. Extrém esetben az sem a világ vége, ha az új leadjeid 100%-a lelép a magas árak miatt. Mert jobb azt konstatálni, hogy nem tudnak megfizetni, mint azt, hogy az egész korábbi kommunikációd egyedül a saját érdekeidet szolgálta, vagy hogy nem ugyanazt a bánásmódot kapják, amikor sok melód van, mint akkor, amikor kevés.

    Nyilván ez az attitűd a számok szintjén rövid távon nem lehet kifizetődő, de ha közép- és hosszú távra tekintesz, akkor már igenis az! Mert legalább nem hagytad cserben a piacodat, nem fordultál el tőlük a pillanatnyi érdekeid szélkakasaként, nem hagytad abba az új tartalmak publikálását azon a céges blogon, amit annyira szerettek olvasni, és nem tűntél el a közösségi médiából csak azért, mert most épp elég munkád van.

    20 év múlva

    A mosógép marketing és a hasonló, kézi vezérelt online marketing hibák arra talán jók, hogy gyorsan felfuttass egy céget, és meglegyen neked is a nagy autó, a családi ház, és posztolhasd te is az évi két “fehérhomokos” szelfit Instára. De itt vége is van a megnyerhető dolgok listájának. A mosógép marketinggel és a mögötte álló önzéssel először megáll majd a növekedésed (mert a vásárlóid talán épp a versenytársadtól kapják meg a konzisztens kommunikációt).

    Aztán összeszűkül a profitrátád (mert amikor visszakapcsolod a marketinget, akkor csodák csodájára már csak drágábban tudsz ügyfeleket szerezni, miközben ráadásul a Lojalitás-hurok nálad nem lesz meg). Majd otthagynak a kulcsembereid (mert nem növekedtél, így nekik nincs karriermodelljük). Végül pedig tönkremész, és kezdhetsz mindent elölről a legprimitívebb online marketing hibák miatt, amit elkövettél…  Ez persze nyilvánvaló igazságtalanság, hiszen te olyan keményen hoztad nap mint nap a mikromenedzselt kis döntéseidet, méghozzá “adatvezérelten”. Épp csak az embereket felejtve ki a képletből…

    Útravaló

    Azoknak, akik – ha nehezen is – képesek hosszú távon gondolkodni:

    Invesztálj a vállalatodba folyamatosan: a marketingbe, a kollégák véget nem érő képzésébe, a hatékonyság akár drága eszközökkel történő növelésébe, sok-sok hónapnyi cash tartalékba, innovációba, brandingbe. Közben pedig messze kerüld el az olyan online marketing hibák körét, mint a Mosógép-marketing.

    Igen, ha jövőre jön a válság, akkor még évekig nem tudod megvenni azt a mercit, és még évekig lesztek szűkösen a kisebbik irodában. Viszont nemcsak hogy túl fogod élni, hanem megerősödve jössz majd ki belőle. Akkor pedig vehetsz mergát magadnak, az asszonynak meg az öt kulcsemberednek is, és a vállalatod is felnő az eggyel komolyabb ligához.

    Azoknak, akik képtelenek elengedni a mosógép marketinget:

    1. Legalább annyi eszed legyen, hogy ne vegyél fel hitelt!

    2. Mentsd el ezt a cikket, folytasd nyugodtan a mosógép marketinget, és amikor tönkrementél, olvasd újra. Hátha kapsz az élettől még egy esélyt, hogy megértsd: a marketing nem más, mint egy párbeszéd a piacoddal. Ha ki-be kapcsolgatod a pillanatnyi érdekeid szerint, az ugyanolyan, mint ha faképnél hagynád a beszélgetőpartneredet azzal a felkiáltással, hogy “Bocs, de most érkezett egy nálad is tehetősebb arc, úgyhogy biztos megérted, hogy most át kell helyeznem a nyelvemet egy a tiédnél is fontosabb ánusznyílásba”…

    A Világ kicsi, az élet hosszú, a marketinged pedig nem (a pillanatnyi igényeid szerint ki-be kapcsolgatható) mosógép, hanem egy attitűd. Befektetés a piacoddal történő kommunikációba. Ha mikromenedzselt online marketing hibák sorozata révén feláldozod a hosszú távú érdekeidet a carpe diem elv mentén, akkor idővel végérvényesen és helyrehozhatatlanul el fog fogyni a hitelességed. És vele együtt a legjobb minőségű vevők megszerzésének és megtartásának esélye is. Komment plíz, ha tetszett, és komment akkor is, ha máshogy látod!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Az 5 startup fázis forgatókönyve

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    (Legutóbbi frissítés: 2021 Március.) Egy startup vállalkozás indítása után az ötlettől a világhírig rögös út vezet, melyet a startup cégek körüli szereplők (vállalkozók, befektetők, tanácsadók, mentorok, már piacon lévő szereplők, stb.) négy-öt fő fázisra szoktak osztani. Ne gondoljatok éles határvonalakra, még egy gyors sikersztorinál is egyik nap olyan, mint a másik, és a ritka ünneplésre okot adó percek új kihívásokat, megváltozott helyzeteket és természetesen újabb átdogozott napokat hoznak.

    Az alábbiakban azt szeretném megosztani veletek, hogy nagyjából milyen kihívásokkal fogtok szembesülni egy startup vállalkozás egyes fázisaihoz tartozó hetekben-hónapokban-években. Az egyes szakaszok végén megadok egy hozzávetőleges cégértékelést, itt a hozzávetőleges szónak nagy jelentősége van.

    Ha Magyarországon történik a cégértékelés, inkább a skálák alsó végét vegyétek figyelembe, Amerikában inkább a közepét, és persze az aktuális piaci helyzettől is sok minden függ. Ha hardcore sorozatvállalkozó vagy, és Brad Felddel bulizol együtt, és éppen 15 éve nem volt dot-com válság, és süt a nap, és nincs fiscal cliff, és growth marketing félisten vagy és … akkor esetleg a skála teteje sem lehetetlen. Jöjjön egy ábra (szubjektív, mint ez az egész szakaszolósdi), aztán a részletes elemzés:

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Pre-seed fázis – Egy startup vállalkozás indítása

    Nem fordítom le a szót, mert nemcsak Amerikában, hanem világszerte így azonosítják ezt a szakaszt – ha valahogyan el kellene neveznem, én a sz@rból-várat periódusnak hívnám – attól tartok, hogy e nómenklatúra a startup cégek között nem fog elterjedni. Kipattan az ötlet, nagy a rábuzdulás, az ötletgazda szerencsés esetben társalapító(ka)t talál, és elkezdődik a kockás-papíros kidolgozás. Ne szépítsük – ez még semmi!

    Egy ötlet önmagában semmit sem ér, cserébe nagyon olcsón, gyorsan és kockázatmentesen lehet ebben a fázisban értéket teremteni, mivel az ötlet kidolgozása, finomítgatása, a kezdeti branding és a csapat összerakása szinte semmibe nem kerül, dokumentumokat gyártani olcsón is lehet – szóval itt legfeljebb az idődet pazarolod. Sokan meg is állnak ezen a szinten, mert álmodozni jó, és egy startup vállalkozás indítása (majdnem) ingyen van.

    Amit csinálj:

    • Írd le az ötletet, és nézze meg a csapat minél több oldalról. Finomítsátok, elemezzétek, modellezzétek a lehetséges reakciókat.
    • Nézz utána a konkurenciának, de alaposan. Ha már van ezer ilyen, az egyfelől jó, mert létezik a piac. Ugyanakkor felmerül a piacra lépés költsége, amit a vesrenytársaid már kifizettek, te azonban még nem. Ha viszont egyáltalán nincs konkurencia, valószínűleg baromság az egész ötlet.
    • Szerezz minél több visszajelzést, hogy az ötlet jó-e (ebben a  szakaszban teheted meg a legolcsóbban)
    • Startup vállalkozások általában társ-alapítókkal szökkennek szárba. Építsd a csapatot! Nem érthetsz mindenhez, a csapatba kell technológiai és üzleti arc is. A magyar cégek rendre felülértékelik a technológiai oldalt és alulértékelik az üzleti részt.
    • Találd meg a core-funkciót, vagyis a megoldásod lényegét (ez lesz a megvalósítás fókusza).
    • Menj startup versenyekre! A legolcsóbb, leggyorsabb visszajelzési lehetőség, ráadásul rengeteget tanulhatsz belőle.
    • Tudd, hogy alkalmas vagy-e kockázati tőke befektetésre (ezt leginkább a piacod mérete dönti el)

    Amit ne csinálj:

    • Ne rejtőzködj, mert egy olyan pókerjátszmában vagy, ahol hamarosan nagy valószínűség szerint all-in leszel. Ha rejtőzködsz, elkerülheti a figyelmedet egy fontos visszajelzés, egy erős konkurens, és rengeteg időt és pénzt fogsz veszíteni, a csalódásról nem is beszélve.
    • Ne foglalkozz üzleti tervezéssel. Ebben a fázisban startup cégek számára ez ablakon kidobott értékes napokat jelent.
    • Ne költs el minden pénzt a termékre – az üzlet visz előre, nem a termék! A végtelen termék-fókuszba bukik bele a legtöbb startup vállalkozás!

    Cégérték: 100-500 ezer dollár (papíron)

    Startupdate Blog (illetve 7Blog) használat: Olvasgatsz és böngészed az idegen szavak jelentését.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”23738″ img_size=”full” alignment=”center”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

    Az üzleti terv agyréme

    Bár ezereszer meg lett magyarázva, le lett vezetve, oda-vissza ronygosra lett indokolva, hogy miért nem szükséges üzleti tervet csinálni pre-seed fázisban, valahogy a magyar kockázati tőkebefektetők banki oldalról érkezett része még mindig képtelen ezt megérteni.

    Amennyiben olyan befektetővel találkozol, aki pre-seed fázisban egy tessék-lássék költségtervnél mélyebb tervezést kér tőled, akkor azonnal menekülj! Komolyan mondom, akármennyi pénzt ajánl, akármennyire méltóságos nagyúr az illető: me-ne-külj, mégpedig ezért:

    Egy korai fázisú startup vállalkozás egyetlen valódi asset-je az alapítók ideje. Teljesen mindegy, miket tervezgetsz pre-seed fázisban, azaz a product-market fit előtt, az

    NEM. ÚGY. FOG. TÖRTÉNNI!!!

    Ha az idődet sokismeretlenes egyenletek megoldásával töltöd, akkor nem marad időd dolgozni, terméket, piacot validálni üzletet fejleszteni, csapatot építeni, stb. Egy darab sokismeretlenes egyenletről a középiskola óta mindenki tudja, hogy az megoldhatatlan. Teljesen felesleges tervezgetni, cserébe rettenetesen időrabló.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Startup cégek seed fázisa

    Ez a megvalósítás kezdete, a valódi startup vállalkozás indítása. Ráuntál a „brainstorming mindhalálig” játékra, remélhetőleg gyorsan. A seed fázisban már pénzt fogsz költeni, jellemzően MVP-re (Minimum Viable Product, azaz Prototípus). Ha okos voltál az előző hónapokban, itt már tudod, hogy az ötleted valószínűleg jó, és akkor nyugodtabban állsz neki prototípust gyártani.

    Ha ostoba majdazténtudom voltál, és titkolóztál, akkor tolod be a pénzt meg az időt anélkül, hogy a leghalványabb fogalmad lenne róla, hogy egyáltalán érdemes-e? Ótvar érzés, de magadnak köszönheted. A seed fázisban a termékre (azaz egészen pontosan a termék MVP-jére) kell koncentrálni, és felkészülni a növekedési fázisra.

    Találkozz befektetőkkel, de még ne reménykedj befektetésben, inkább a kapcsolatépítésre koncentrálj. Ha mégis megtalál egy accelerator, akkor egy fontos dilemmát kell megoldanod.

    Ebben a fázisban kell mindent megtanulnod a startup vállalkozás összefüggéseiről. Egy rossz elevator pitch már nem bocsánatos bűn, egy hibásan értelmezett befektetési megállapodás később forint százmilliókba és a cégedbe kerülhet. Előbb-utóbb döntened kell a főállású vállalkozósdiról is, tehát ez a fázis a Rubicon – ha képes vagy átlépni, már komolyan fognak venni, az már igazi startup vállalkozás.

    Amit csinálj:

    • A csapat üzleti oldala koncentráljon a pitch összerakására.
    • A piacodat mélyen ismerned, a számaidat nagyjából tudnod kell, tehát egyoldalas számításokat már csinálhatsz
    • A biznisz mágus kezdje el kidolgozni a piacra lépés stratégiáját, legyen marketing és sales terv (nem kell könyvet írni róla, 20 jól alátámasztott, adatokkal megalapozott oldal sokkal jobb, mint 400 oldal corporate bullshit).
    • Néhány kezdeti ügyfélnél ott kell lennie a termékednek. Adhatod olcsón, de be kell bizonyítanod, hogy használják, szeretik, akarják – azaz hogy piacképes vagy.
    • Keress tanácsadókat. Ilyenkor már megszerezheted őket, de talán még tisztán részesedésért. egy jó tanácsadó egy startup vállalkozás számára aranyat ér.

    Amit ne csinálj:

    • Továbbra se titkolózz, mert egy startup vállalkozás indítása során ennek a paranoid magatartásnak soha nincs értelme.
    • Ne lelkesülj be túlzottan, mert a startup cégek ebben a fázisban éveking – vagy tovább is – bent ragadhatnak, és a pénzt már viszi a cég, tehát nettó veszteségben vagy. Gyorsíts rajta, ahogy csak tudsz, ha csak nincs nagy szerencséd, saját pénzből tolod a bizniszt, ha nagy szerencséd van, majd később rájössz, mennyibe került ez a kis kényelem valójában
    • A részletes üzleti tervre még magasról teszünk (a seed fázis vége felé már nekiállhatsz, sőt kénytelen is leszel megcsinálni). De az elején business first, aztán product second!
    • Kerüld a 7 korai fázisú start főbűnt is, nagy részüket már seed-ben el tudod követni.

    Cégérték: 500 ezer – 3 millió dollár (még mindig csak papíron)

    7Blog használat: Kézikönyvszerűen használod a 7blog-ot, gyakran kérdezel, és ha valamit nem találsz meg, sűrűn emlegeted a nevemet.

    Korai fázis

    Azért korai fázis, mert már formális startup vállalkozás működik az irányításod alatt és bár már két évet végigszenvedtél seed-ben és preseed-ben, a piacon lévő nagy múltú cégek mellett azonban zöldfülű újonc vagy. Ez talán a legkeményebb szakasz. A kiadásaid meglepően gyorsan nőnek – cégalapítás, alkalmazottak, ügyvéd, könyvelő, marketing költségek, kommunikáció, iroda, stb. – de a bevétel rendszerint még messze nem annyi, hogy fedezze is ezeket a költségeket – a saját tartalékaidat viszont az előző két fázis felemésztette.

    Ebben a fázisban már mindent kell csinálnod, amit egy startup vállalkozás csinál: sikeres értékesítés, okos marketing, ráadásul nagy valószínűséggel csapatot is kell vezetned, tehát menedzsment képességeket is növesztened kell. És persze a tőke: Ha nem találsz befektetőt, a legjobb esetben is talpon maradsz és vért fogsz izzadni, hogy növekedni tudj. Ez a fázis az üzleti feladatokról szól: marketingről, optimalizálásról, upsell-ről, LTV növeléséről, csapatépítésről, sales-ről.

    Ha előrelátó voltál, néhány kockázati tőkebefektető már egyre nagyobb étvággyal és jó ideje figyeli a cégedet. Ha seed fázisban megcsináltad a házi feladatot, akkor most learathatod a gyümölcsét, és talán találsz kockázati tőkést is.

    Ha itt kezdesz el keresgélni, megint csak értékes időt veszítesz, pedig ennek a fázisnak a végére komoly vagyont érő vállalatot lehet építeni. Üdv a startup vállalkozások profi ligájában, itt már nem babra megy a játék – de a játékosok is kőkemények lesznek, azt garantálom.

    Amit csinálj:

    • egyszerű: szerezz minél több ügyfelet. Már nincs „használjátok, odaadom jófejségből” – bevételt kell termelned. Semmiben nem különbözöl a piacon lévő egyéb vállalkozásoktól (csak abban, hogy nincs zsetonod), egy öldöklő versenyben kell megállnod a helyedet.
    • bővíts lassan, rúgj ki gyorsan – se pénzed, se időd alkalmatlan emberekkel dolgozni. A kapitalizmus táplálékláncának csúcsára vágytál, megkaptad – cégtulajdonos vagy. Ne szívtelen legyél, hanem határozott a többi csapattag érdekében.
    • menedzseld a saját pszichédet: nehéz döntéseket kell hoznod minden egyes nap
    • figyelj oda a cash-flow-ra. Ha bedőlsz, a kollégák családtagjaival együtt több száz embert ránthatsz magaddal.
    • Egy jó online marketing ügynökség segítse a munkádat – attól, hogy startup vállalkozás, meg nagy növekedés, még nem értesz mindenhez.

    Amit ne csinálj:

    • ne viselkedj úgy, mintha egy startup vállalkozás indítása miatt legalábbis berosálnál az izgalomtól. Nem lehetsz ugyanaz a lelkes hülyegyerek, mint az első fázisban! Egyik mérföldkövet kell teljesítened a másik után, és az első komoly lelki megpróbáltatást okozó harcok egy-egy fontos ügyfélért idővel napi rutinná válnak. Ez a kitartás fázisa, nem a seed!
    • ne becsüld alá a tanulás fontosságát: ötletgazdának és CEO-nak (Chief Executive Offcer, a cég első embere) lenni nagyon nehéz dolog
    • ne járkálj túl sokat konferenciákra és előadásokra – vezetned kell a csapatodat. Ez a legfontosabb feladatod.
    • ne hagyd abba a befektető-keresést. Pont a cash-flow fenntartása miatt egy startup vállalkozás számára a befektető állandóan kell.
    • ne kényeztesd el magad zsíros fizetéssel – igen, ki vagy éhezve rá, de ez még nem most jön – a cash-flow fontosabb.

    Cégérték: 3-10 Millió millió dollár

    7 Blog használat: megkérlek, hogy mint híres magyar startup csillag, írj egy vendég-posztot. Megírod, mert még egy magyar backlinknek is nagyon örülsz.

    Startup cégek növekedési fázisa

    Az átmenet a korai fázisból a növekedésibe szinte észrevétlen. Az ügyfelek – jó esetben – jönnek, a létszám bővül, újabb befektetési kör, terjeszkedés, sikerek és továbbra is eszetlen sok munka. Kiszállni nem tudsz, ez már nem a te álmaidról szól, hanem sok-sok ember hosszú távú boldogulásáról.

    Ebben a fázisban a részesedésed igen nagy valószínűséggel 25-30 % körülire olvad, és foglalkoznod kell a cég „belpolitikájával” is. Az igazgatótanácsodat folyamatosan jól kell tartanod – nem libamájas szendvicsre gondolok a board meetingeken, hanem a növekedést igazoló számokra, eredményekre.

    Szóba kerülhetnek az első akvizíciók (megveszed a konkurenciát kilóra), a terjeszkedés lesz továbbra is az elsődleges szempont, csak az eszközök változhatnak – részben. A jó hír, hogy sok okos emberrel tudod magad körülvenni, a rossz, hogy megannyi érdek között kell szlalomoznod. Az érzelmi döntéseknek nincs helye, racionalitás, előrelátás, kényszerű kompromisszumok – a startup vállalkozás indítása már régen volt, de a megnyugvás még nem most jön.

    Amit csinálj:

    • szerezd meg az iparág legjobbjait, és motiváld őket bőkezűen. Nagyon közel a várva várt exit, most nem ronthatod el. A sikernek itt már sokan részesei akarnak lenni, és te nem feledkezhetsz meg azokról, akik a kezdetektől melletted álltak, ugyanakkor szükséged van a legnagyobb koponyákra is.
    • készülj az exitre, tudd a lehetőségeidet, vedd fel a kapcsolatot azokkal, akik felvásárolhatnak egy-két év múlva.
    • tanuld meg delegálni a döntéseket. Az egyik legtipikusabb magyar hiba, hogy az alapító képtelen kiszállni a napi rutinból, és beledumál mindenbe – jellemzően fél információk alapján. Mikromenedzsment delux – cégek tízezreit tette már tönkre.

    Amit ne csinálj:

    • Ne maradj örökre korai fázisú startup vállalkozás. Ebben a fázisban már nem fogod tudni minden alkalmazottad nevét, ezt dolgozd fel.
    • Ne légy kapzsi – a részesedésed egyre csökken, de a befolyásod, mint alapító, egyre nagyobb lesz. Ne akard megtartani az egészet. Ha nem engedsz fel a robogó vonatra másokat, nem lesz, aki tolja a szerelvényt, ha véletlenül megállni látszik…
    • Ne ragaszkodj a sikeres megmondóember státuszhoz – ez legfeljebb az egódat hízlalja, a céged értékét nem. Vedd körül magadat okosabb emberekkel.

    Cégértékelés: 10-100 millió dollár

    7 Blog használat: Megkérlek, hogy írj még egy vendégposztot, de már nem lesz rá időd. Küldesz egy videóüzenetet, és táskás szemekkel, őszülő hajjal köszönsz mindent, amit itt olvastál – főleg startup vállalkozás és online marketing témákban.

    Kései, vagy exit fázis

    Megveszik a cégedet, kaszálsz, gazdag vagy. Erről többet nem mondanék, mert ahhoz, hogy ide elérkezz, most szépen vissza kell menned ahhoz a részhez, ahol épp a startupoddal tartasz, megszívlelni a tanácsokat, és napi 16 órát dolgozni rajta. Kit érdekel az exit hat hét év múlva? Egy startup vállalkozás indítása után neked a jövő hetet, hónapot kell túlélned. A startup lényege az, hogy csináld, az igazi vállalkozó pedig néha a Dreamer (az álmodó ember), néha  a Planner (a tervező ember), de egyúttal mindig Doer (azaz Megvalósító). Sok sikert hozzá!

    A cikk eredetileg a Startupdate Blogon jelent meg 2013-ban.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Online marketing karrier – 11 dolog, amit tehetsz érte

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    A marketing világa épp eléggé képlékeny ahhoz, hogy egy pár éves tapasztalattal rendelkező ifjú kolléga, vagy egy pályakezdő könnyen bent ragadjon egy olyan karrier lépcsőben, amiből egyébként volna számára továbblépés. Sok más fiatal kollégának pedig az egész online marketing karrier csak álom marad, ha az első egy-két munkahelyén eltanult attitűd, ritmus és a jövőkép nem megfelelő.

    Ha nem is tartozol azon szerencsések közé, akiket egy-egy iparági guru idejekorán felkarolt, kitanított, és tolt előre a ranglétrán, akkor is tehetsz azért, hogy gyorsan felívelő online marketing karriered legyen. Íme 11 dolog, amivel begyújthatod a rakétát a marketing karriereden:

    1. T-típusú tudás

    A pályája elején, mondjuk marketing asszisztensként rengeteg különböző területen kell az embernek helyt állnia, és mindenhez érteni kell valamennyire – egy online marketinges feladatai ma elképesztően szerteágazóak lehetnek. Amíg azonban nincs egy szűk terület, amiben te vagy a legjobb a cégnél, addig ne akarj új dolgokat kipróbálni, ha nem muszáj. A valóság az, hogy a legtöbb vezető csak akkor mer ellenőrzés nélkül delegálni feladatokat, ha tudja, hogy a beosztottja azon a területen még nála is gyakorlottabb és tapasztaltabb. Márpedig a delegálhatóság a marketing karrier egyik sarokköve.

    Szűk, jól definiálható területet válassz (például Facebook hirdetés menedzsment, vagy Adwords menedzsment, vagy email marketing és automatizáció), mert azon gyorsabban eléred a fekete öves szintet, mintha elhatározod, hogy mondjuk a legjobb social mediás akarsz lenni – amihez a készségek sokkal szélesebb skálája kell. Az sem mellékes, hogy csak olyan terület lesz jó választás, amit a munkahelyeden a gyakorlatban is alkalmazhatsz nap mint nap – az már csak hab a tortán, ha nemzetközi szinten is kipróbálhatod a marketing karrier építséét. Ha valamiben nagyon jó vagy, akkor sem történik veled tragédia, ha úgy hozza a sors, hogy megszűnik az állásod és freelancer-ként kell boldogulnod.

    A T-típusú tudás lényege, hogy sok mindenhez konyítasz, de egyetlen szűk területen nagyon mély a tudásod. Valahogy így:

    online marketing karrier T-típusú tudásgörbéjének szemléltetése

    2. Think business

    Bármennyire is úgy tűnik hogy a munkád egyelőre csak egy fogaskerék a nagy gépezetben, ha gyors marketing karrier a vágyálmod, akkor nagyon mélyen értened kell a munkaadód üzleti érdekeit (kivéve, ha régimódi multinál dolgozol, mert ott a gondolkodásra nem mindig van igénye a vállalatnak). Amíg nincs meg az összkép, addig hiába dolgozol kitűnően a saját területedre fókuszálva, el fogod szalasztani azokat a pillanatokat, amikor valamit megújíthatnál, mert nem leszel biztos abban, hogy egy újítás hogyan fog hatni az összképre. Ha csak teheted, böngészd a vállalati analitikákat és próbálj meg üzleti szempontból fontos összefüggésekre rábukkanni – már amennyire engedik ezt neked.

    3. Tanulj meg prezentálni

    A prezentáció mestersége tanulható képesség, és mielőbb rászánod magadat, annál fényesebb marketing karrier áll előtted! Vannak marketingesek, akik egész karrierjüket úgy töltik el, hogy 12-es betűmérettel csordultig írt slide-okkal, a mindenkori közönségük és a kivetítő közt esetlenül forgolódva fahangon elmondott prezentációkkal teszik tönkre mások dolgos hétköznapjait.

    Azt akarod, hogy a karriered filmbe illő sztori legyen? Akkor biztosítsd a vörös szőnyeges élményt a főnökeidnek, a munkatársaidnak és az ügyfeleknek is – minden egyes megnyilvánulásoddal. Még egyszer: ehhez nem kell sztárnak születni – a jó prezentációhoz csak ismerni kell egy-két összefüggést az emberi agy működéséről – ez egy tanulható képesség és tényleg a marketing karrier alapjai közé tartozik!

    4. Legyél proaktív

    Ha érted a vállalatod céljait, akkor rövid időn belül meglátod majd, hogy hol vannak lemaradások, ami marketinggel – vagy a marketing által elérhető technológiákkal és adatokkal támogatva – kezelhető lenne. Ha közben hallgattál rám és már profi vagy egy területen, ráadásul prezentálni is megtanultál, akkor készen állsz rá, hogy előállj a saját ötleteddel. A döntéshozók értékelik a proaktivitást, főleg ha az adatokkal és mások (például az értékesítők) tapasztalatával is alá van támasztva.

    Lehetőleg ne olyan ötlettel állj elő, ami a marketing büdzsé háromszorozását igényelné. Amikor előadod az ötletedet mondjuk 2 percben, akkor 10 másodpercet szánj az ötletre és 1 perc 50 másodpercet az üzleti hatás, a kockázatok és a költségek elemzésére.

    5. Bandázz az értékesítőkkel

    A marketing Magyarországon túl gyakran veszíti el eredeti szerepét – az értékesítés támogatását. Ha a B2B marketing vizein evezel, akkor szánj időt arra, hogy rendszeresen beszélsz az értékesítőkkel – hiszen neked tulajdonképpen ők az ügyfeleid. A vevőkkel az értékesítők találkoznak, náluk vannak azok a tapasztalatok, melyek alapját képezhetik az igazán nagyot szóló marketing újításoknak a cégnél.

    Más szóval nézegetheted a számokat napestig, ha közben nulla kvalitatív visszajelzésed van egy-egy marketing kampány értékesítési hatásáról. Ha gyors online marketing karrier a vágyad, akkor értened kell az értékesítők lelkének minden rezdülését.

    6. Tanulj meg fénysebességgel kommunikálni

    Egy vezető úgy működik, hogy száz dolgot kell kezelnie minden nap – értelemszerűen nincs fél órája egyetlen emailre, vagy rutin dolgok megbeszélésére. Vezetőként nincs annál hervasztóbb, mint amikor az online marketing munkatárs kontrollálatlan, felesleges adatokkal felhigított szófosásából kell nap, mint nap kihámozni a lényeget.

    A felfelé ívelő online marketing karrier sajátossága, hogy elégedett főnököket kell magad mögött tudnod, akik értékesnek tartják a munkádat; ez teljesen elképzelhetetlen anélkül, hogy alkalmazkodnál a kommunikációs szokásaikhoz. Ezért felejtsd el a bullshitet és kommunikálj lényegretörően és hatékonyan – mind írásban, mind szóban.

    7. Dokumentáld a sikereidet

    Sosem lehet tudni, hogy mikor adódik egy lehetőség kiállni egy konferencián előadni, írni egy vendégcikket egy szakmai blogra, vagy részt venni egy kerekasztal-beszélgetésen pár kollégával, vagy írni egy esettanulmányt. Az online térnyerésével a marketing egyre inkább az adatokról és az adatelemzési képességről szól, ezért dokumentáld a sikereidet egy alátámaszthatóságon alapuló marketing karrier érdekében!

    Tuti, hogy nem lesz már hozzáférésed ahhoz az accounthoz, amiben olyan nagyot domborítottál, vagy nem lesz elérhető az a weboldal, ahol lehozták egy cikkedet. A megfelelő pillanatban a dokumentáció mindössze egy screenshot – készülj fel ezekkel a jövőre, mert nincs marketing karrier személyes branding nélkül.

    8. Publikálj – méghozzá így

    Amellett, hogy bármilyen publikáció ismertséget hoz neked, az írás az egyik legjobb gyakorlat arra is, hogy rendszerezd a gondolataidat. Mint az életben mindent, az írást is gyakorolni kell, bele kell jönni és meg kell találnod a saját hangodat. A tanácsom az, hogy inkább írj évente egy zseniális cikket, mint öt viszonylag jót.

    A zseniális cikkek egyik sajátossága, hogy pár óra alatt megírod, majd 30-40 napon keresztül szerkeszted, módosítod, optimalizálod őket. A zseniális cikkek másik sajátossága, hogy bárki örömmel és büszkén lehozza – amennyiben témába vág az adott médium számára. (Megjegyzés: megint csak nem egységesek a munkaadók abban, hogy mennyire támogatják ebben az ifjú kollégákat. Mielőtt nekiállsz, feltétlenül kérdezd meg, hogy szokás-e az ilyesmi a munkahelyeden.)

    9. Marketing karrier pszichológiával

    Az online marketing ma nagyjából úgy írható le, hogy mindenki tud 95%-ot – a verseny a maradék 5% területén van. Az egész pályafutásodat meg fogja határozni az a versenyelőny, amit pár marketing-pszichológiai fogás elsajátításával megszerezhetsz. Akár hirdetés-kezeléssel, akár SEO-val, akár marketing automatizációval foglalkozol, a pszichológiai ismeretek hozzá fognak segíteni a jobb konverziós számok eléréséhez.

    [totalpoll id=”23500″]

    10. Szerezz minősítéseket

    Megszámlálhatatlan mennyiségű online kurzus van a világhálón az online marketing minden szegletéről. A nagy nevű, és horror pénzbe kerülő oktatások mellett a Google, a Hubspot és sok más hiteles cég is kínál jó minőségű ingyenes kurzusokat, amikkel mind az ismereteidet, mind a “piaci értékedet” magasabb szintre emelheted. A nagy analitikai platformok ismerete például ma már alapkövetelmény – nem árt, ha van róluk valami minősítésed is.

    Az analitikai alapokat megugorva menj tovább a saját kiválasztott területeden néhány ingyenes tanfolyam elvégzésével és a hozzájuk tartozó minősítés megszerzésével, aztán lépj tovább a már fizetős, de még viszonylag olcsó kurzusokra. Az egyik legjobb ilyen forrás a Fiverr Learn, kattints az alábbi képre és nézz körül a még megfizethető, cserébe atom profi képzéseik között:

     

    Ha ezekkel megvagy, akkor a munkaadód – ha van benne egy csepp előrelátás – minden valószínűség szerint meg fogja finanszírozni neked a drága mesterkurzusokat.

    11. Segíts másokat

    Főleg nagyvállalati környezetben futhatsz bele olyan közösségekbe, ahol az egymás hátbaszúrása című nemzeti sportunkat olthatatlan lelkesedéssel és kitartó hagyománytisztelettel ápolják. Semmiképp ne állj be a sorba, mert – és most jön a legfontosabb tanács – a sikeres marketing ma csapatmunka és a fényes marketing karrier a kollégáidtól nagyon komoly részben függ! Amikor a csapat egyik tagja megbotlik, az gyakran az egész csapat teljesítményét lehúzza. Ezért segíts a kollégáidnak, támogasd, tanítsd őket, ha szükséges – amúgy a top marketing ügynökségek is elsőként a kollaboráció készségét nézik egy új jelöltben – az együttműködés az a szentség, amit soha, senki nem sérthet meg! A 7Digits történetében nem egyszer előfordult, hogy térítésmentesen kiképeztük az ügyfélnél dolgozó marketing asszisztenst, csak hogy jobb csapatot alkossunk közösen.

    És mi van, ha ezzel kilógsz a sorból a munkahelyeden? Ha az összes többi tanácsomat betartod, akkor a marketing karrier lehetőségek maguktól fognak megtalálni és – ha a jelenlegi munkahelyeden nem léptetnek feljebb a ranglétrán, vagy nem kapod meg a megérdemelt megbecsülést – előbb-utóbb kikötsz majd egy olyan munkahelyen, ahol beérnek az erőfeszítéseid.

    A karrier jelentése ugyanis nem az, hogy egységnyivel több pénzt keresel és több embernek dirigálsz, mint a volt évfolyamtársaid, hanem az, hogy minden tekintetben elégedett ember vagy, aki értelmes, hasznos, mások által méltó módon elismert munkát végez – idővel kiteljesítve a benne rejlő tehetség összes aspektusát.

    Addig is sok sikert és kitartást – ki tudja, talán egyszer még találkozunk egy állás-interjún. 😉 Kérdések, vélemények jöhetnek kommentben!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Variációk az életveszélyes drag along jog eseteire

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Újabb újabb kisemmizős csapdára szeretném felhívni a tisztelt (befektetőkre áhítozó) publikum figyelmét, jelesül a limit nélküli drag along jog veszélyeire. Fakadjon bár rosszhiszeműségből, avagy figyelmetlenségből, sok magyar term sheet-ben megtalálható ez a paragrafus, ezért érdemes belemenni kicsit az elemzésébe. (A szövegben felváltva fogom használni az angol drag-along kötőjeles formáját és a magyar “drag along jog” formát – remélem, nem lesz zavaró senkinek.)

    Mi az a drag along jog?

    Ezt már megbeszéltük korábban ebben a cikkben, röviden annyi a lényege, hogy a drag-along jog tulajdonosa kényszerítheti a többi tulajdonost arra, hogy a „kényszerítő” féllel azonos feltételekkel szálljon ki a cégből, azaz adja el a részesedését. A drag along jog itthon is és Amerikában is természetes elem a term sheet-ekben, de vannak bizonyos korlátozások, ami nélkül a drag-along életveszély.

    A drag along jog eredeti célja hogy az alapítók kapzsisága ne akadályozhasson meg egy ésszerű és jóhiszemű felvásárlást. Az valahol természetes, hogy ha a befektető betett mondjuk 500 ezer dodót, és három év múlva jön egy ajánlat a cégre 50 millió dollárra (és ez az érték szakértők szerint is közel van a reálishoz), akkor 100-szoros megtérüléssel szívesen kiszállna. Magyar befektető mindenképpen, mert ha Jeremie, vagy más EU-s forrásból finanszírozott alapja van, akkor bizonyos idő után ki kell szállnia.

    És ezzel nincs is baj, pontosan a magas megtérülésért fektet be a kockatőke. A drag along jog azonban kiválóan használható arra is, hogy egy felvásárlásnál az alapítók ne kapjanak semmit, és minden a befektetőé legyen – sőt, még felvásárlás nélkül is megy ez, ha nagyon Darwin-díjas módon szerződnek a vállalkozók.

    Változatok kisemmizésre

    Sima drag-along

    Mert ugye mit mond ki a sima drag along jog? Ha a befektető gondol egyet, eladhatja az egész céget szőröstül-bőröstül mondjuk egyezer magyar forintért az Ő Drága Jó Nagymamájának, és az Alapítók kötelesek ugyanúgy értékesíteni a részesedésüket Nagyinak. Bármikor. Egy unalmas szerda délelőtt is.

    Hiába voltak többségben (mondjuk 60 %-kal), ezzel épp csak annyit érnek el, hogy kemény 600 forint üti a markukat 400 helyett, onnantól pedig Nagyi dirigál. Bíróságon meg lehet ugyan támadni, de az évekig tart és úgysem bírod majd ügyvédi költségekkel, cérnával meg idővel. Na, mármost, a Nagymamák tulajdonsága, hogy élnek-halnak a kis unokájukért, még akkor is, ha az egy minden hájjal megkent, rosszhiszeműen üzletelő hiéna befektető.

    Azon érdemes morfondírozni, hogy egy Nagyi, akinek a szíve csordultig van telve szeretettel Kicsi Befektető Unokája iránt, vajon 100%-os tulajdonosként mi a pék náthás lapátját csinál újdonsült startupjával? Elméletileg elképzelhető, hogy kötögetés helyett startup rendezvényeken zsizseg napestig és menedzsel, vitázik, harcol, fejleszt, igazgat és milliárdos startupot épít, de hangyányit valószínűbb, hogy – csodák csodája – idővel visszakerül a befektető érdekeltségébe a kicsi cégetek – nélkületek.

    Vagy tényleg eladják – nélkületek. Nem ragozom, jó? Ne légy barom, ne írd alá. Pont.

    Itt jegyezném meg, hogy aki kockatőkére hajt, annak el kell felejtenie annak mérlegelését, hogy átvágják-e majd a befektetői, vagy sem. Nincs olyan, hogy “szerződés szerint átvágnak”. Olyan van, hogy rosszul szerződtél. Nem szabad olyan kiskaput hagyni, hogy kisemmizhessenek. Mindegy, milyen szélesen mosolyog. Az idők változnak. Az emberek változnak. Az érdekek változnak. A jól megkötött szerződés – nagyjából és kultúrált jogrendszerekben – állandó.

    Drag along jog szerződésszegéssel

    Az alapítókat csak mérsékelten retardáltnak néző egyel szofisztikáltabb megoldás, hogy a befektetőnek csak akkor van lehetősége a drag along jog intézményét érvényesíteni, ha a menedzsment (ez ugye általában egyenlő az alapítókkal) súlyos szerződésszegést követ el. Ilyen szerződésszegésnek minősül, ha egyetlen milestone is késik, ha nem jönnek a bevételi elvárások, ha fúj a szél, ha esik az eső, ha süt nap és különösen, ha esetleg úgy alakulna, hogy forog a Föld…

    A jóhiszemű alapító úgy gondolja, hogy úgysem áll szándékában súlyos szerződésszegést elkövetni, így hát aláírja ezeket a feltételeket, anélkül, hogy mindegyiket egyenként szépen végiggondolná. Az eredmény ugyanaz, Nagyinak lesz egy ígéretes startupja – Neked meg lesz drágán vett tapasztalatod. Game over.

    A súlyos szerződésszegés pontjai között tételesen listázni kell, hogy mi minősül súlyos szerződésszegésnek, és célszerű ezt értékhatárhoz is kötni. Értelemszerűen egy startupnál az árbevétel elmaradása nem súlyos szerződésszegés, hanem egy helyzet – mondjuk két pivot következtében. Egy ilyen helyzetnek lehet következménye a menedzsmentre nézve – ez bizonyos feltételek mellett el is fogadható -, de nem léptethet életbe olyan jogot, ami az Alapítók, mint tulajdonosok kisemmizését teszi lehetővé – legalábbis Kultúrföldjén semmiképpen nem.

    Szofisztikált kisemmizés

    Ügyesebb befektetők hagyják, hogy az alapítók kikössenek egy minimum összeget, ami alatt nem él a drag-along. Látod a papíron, hogy 8 millió ajró – „te Jó isten, a világon nincs annyi pénz, bármikor eladom érte a szerveimet is, drag-along rendben, haladjunk”…

    Aztán ha jobban megpiszkáljuk, kiderül, hogy a befektető a szabolcsi uzsorakamat tízszeresét határozta meg éves megtérülési preferenciaként – trükkösen csavarva ezzel egyet az amúgy normálisan fix összegű, vagy a befektetett összeg szorzataként meghatározott likvidációs elsőbbségen – oly módon, hogy az mindig nőjön. És ha kiszámolsz egy 5 éves minimum megtérülést mondjuk 35 %-os éves elvárással – amire neki elsőbbsége van -, akkor szépen kiderül, hogy a befektetésének 1 + 4,5-szerese, azaz 5,5-szörös szorzó alatt meghatározott eladási árnál egy nyomorult büdös petákot sem kapsz.

    Ilyet még a dot-com válság alatt sem írtak alá Amerikában!!! Amelyik befektetőnek öt évre nem jó 100 % profit – ami 1x-es liquidation preference-t jelent, a lehetséges – akár sok tíz- vagy százszoros – upside lehetőségével, annak a realitás-érzéke egy komolyabb hardver upgrade-re szorul. Ne spórolj a számolással, a matek ebben az iparban életmentő képesség!

    Megoldások

    Először is, az excel a barátod: a drag along jogot mindig a liquidation preference-szel együtt vizsgáld meg. Játsszátok le a csapattal szépen előre, hogy mi van ha…, és mi van, ha nem… És mi van egy exitnél első évben, másodikban, harmadikban, stb. Egy többszörös liquidation preference eleve piros jelzés minden megfontolt alapítónak, így ha drag-along-ot láttok, azonnal menjetek vissza az exit-preferenciákhoz.

    Érdemes meghatározni egy minimum összeget, mondjuk a premoney néhányszorosát, ameddig a drag along jog nem is illeti meg a befektetőt – ez kivédi a Nagymamás trükköt. Az összeg a liquidation preference-től függjön, szépen ki lehet számolni hogy az adott határértéken a megadott preferenciákkal mennyit kapnának az alapítók. Ez a mennyiért-típusú védelem.

    A második fék a drag-alongra a szavazati arány. Ha a menedzsment kizárólagos – IT vagy FB által felülbírálhatatlan – joga dönteni egy cégeladásról, akkor is vastag többséghez kell kötni a drag-along-ot. (Befektető akarata nélkül ugye a menedzsment nem tud eladni, mert erre a befektetőknek mindig vétójoga van, ami abszolút normális.) Amerikában általában 85-90 %-os konszenzust várnak el a vevők, ez simán működő arány itthon is. Amennyiben a menedzsment mindenféle mondvacsinált ótvar rossz dumával elmozdítható, akkor érdemes alapítói vétót kikötni a részesedések eladására, vagy máshogyan védekezni a befektető egyoldalú cégeladási joga ellen. Ez a döntés-típusú védelem.

    Harmadik megoldásként semmi nem tiltja, hogy egy a befektetők által az exitnél gyakorolt drag along jog esetére az Alapítók kikössenek egy minimum összeget, amit meg kell kapniuk, különben nincs drag-along jog – Amerikában ez kifejezetten szokás, és lehetetlenné teszi az Alapítók teljes kisemmizését. Ez egy sima fék a term sheet-ben a józan észnek megfelelően, és ez a mennyit-kapunk-típusú védelem.

    Csak okosan

    A drag along jogot nem szabad és nem is kell teljesen kiirtani a befektetési szerződésekből. Ugyanis ha egyetlen százalék is ott marad egy elküldött alkalmazott kezében, de a vevőt csak a 100 % érdekli egyben, akkor ennek az egy embernek a vétója meghiúsíthat egy sok millió dolláros eladást – ezt egy bosszúszomjas alkalmazott általában jelentős mennyiségű pénz kizsarolása formájában használja ki. A legjobb megoldás, ha az említett 85-90 %-nyi részesedés szavazatát határozza meg a társaság elégséges feltételként egy eladásnál.

    Az elhanyagolt drag along jog azonban könnyen oda vezethet, hogy hosszú évek kemény munkája után semmid sem marad a korábban oly hőn áhított exit eljövetelekor. Szomorú egy helyzet. De csak magadat okolhatod érte, ha a term sheet drag-along részének tárgyalásakor gyenge vagy figyelmetlen voltál. Nemrég egy fiatal vállalkozó azt kérdezte tőlem, hogy OK, rosszak a feltételek, de mit csináljon, ha mindegyik ilyen?

    Egyrészt nem minden magyar term sheet ilyen átrázós, másrészt szerintem a válasz egyértelmű: ne írd alá egyiket sem! Dolgozz még a vállalkozásodon, vagy menj el egy accelerator-ba. Ugyanis megélni is rossz, ha kisemmiznek, újrakezdeni sem egyszerű – hidd el, tapasztalatból mondom – de a legszörnyűbb pillanat, amikor rádöbbensz, hogy sikerre vitted az ötletedet, de az eszeden túljártak, így más fogja learatni a babérokat…
    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Drag-along jog a term sheetben

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Mai témánk kivételesen olyan bekezdés, amely Magyarországon is gyakran benne van a befektetési alapok szerződésében (és hála Istennek még csak le sem fordítják az elnevezést valami ügyetlen magyar kifejezésre), így ez a poszt most nem a szép jövőről, hanem a véresen komoly és testközeli élményekkel kecsegtető jelenről szól. Következik a drag-along jog – előre szólok, hogy hosszú lesz…

     [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column vertical_content_position=”middle” rc_heading_color=”primary-1″ rc_bg_type=”color” heading_color=”primary-1″ css=”.vc_custom_1636234731627{border-top-width: 1px !important;border-bottom-width: 1px !important;padding-top: 4% !important;padding-right: 4% !important;padding-bottom: 4% !important;padding-left: 4% !important;background-color: #1f3043 !important;border-top-color: #dd3333 !important;border-bottom-color: #dd3333 !important;border-radius: 4px !important;}” font_color=”#ffffff” rc_font_color=”#ffffff” rc_bg_color=”#203042″ grve_css=”{“desktop“:{“border-top“:1,“border-right“:1,“border-bottom“:1,“border-left“:1,“border-top-left-radius“:“4px“,“border-top-right-radius“:“4px“,“border-bottom-right-radius“:“4px“,“border-bottom-left-radius“:“4px“,“padding-top“:“3%“,“padding-right“:“3%“,“padding-bottom“:“3%“,“padding-left“:“3%“,“border-color“:“#203042“,“border-style“:“solid“,“class“:“grve-wpb-1641856477031“}}”][vc_column_text]

    A drag-along jog jelentése

    A drag-along jog (ha mégis lefordítanák), akkor eladatási jogot jelentene. Az angol kifejezés a “húzni magával” szavakkal lenne lefordítható, így ha valakinek mindenképpen magyaríthatnékja van, akkor a drag-along jog jelentése szó szerint: magával húzási jog.

    Alább majd kontextusában is megvizsgáljuk, hogy milyen csapdákat rejt, de a jelentése lényegében az, hogy

    a befektető kikényszerítheti az alapítók üzletrészének eladását abban az esetben, ha Ő maga is megszabadulna a cégtől, de a vevő azt csak egyben hajlandó megvenni.

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

    A drag-along jog története

    Történt a dot-com lufi kipukkadása után, hogy sokan nagyon pesszimisták voltak (ha még nem láttátok az Augusztus című filmet, akkor az pont erről szól.)  Mivel sokat keseregtek napközben, nem nagyon maradt idejük vállalkozásokat venni vagy beléjük fektetni munkaidőben, így hát ezek a vállalkozások szép lassan kifutottak a pénzből. A bankok is abból éltek, hogy vasárnap zárva tartottak, így onnan sem volt zseton, úgyhogy ha mégis megvettek egy-egy céget, az általában mélyen a befektetők preferenciája ( Liquidation Preference ) alatt történt.

    Igen ám, de egy ilyen válságos-remegős-rosszkedvű felvásárlásnál a többszörös Liquidation Preference miatt az alapító-vállalkozó Common Stock tulajdonosok nem kaptak semmit, így inkább azt mondták, hogy tolják tovább a szekeret, akár fizu nélkül is, de – magától értetődő módon – a semmiért nem adják el a cégüket. (Ugye, én szóltam, hogy nem írunk alá többszörös liquidation preference-t…)

    A VC (befektető, a Venture Capitalist kifejezés rövidítése) örült volna minden ilyen felvásárlási ajánlatnak, hogy kármenthet, az alapítók viszont ellenálltak, mert nem akarták, hogy levegyék őket, mint a riadt majmot – és ekkor született meg az a paragrafus, ami kimondja, hogy ha a Preferred Stock el akarja adni a részvényeit, és a vevőt csak az egész érdekli szőröstül-bőröstül, akkor a Common Stock tulajdonosok kötelező érvénnyel nem gördítenek akadályt a deal elé. Vagyis visznek mindent, mint a piros hetes, a többszörös Liquidation Preference miatt pedig a teljes vételár a VC-t illeti. Erre mondják, hogy from Hero to Zero!

    Összefüggések

    Last week is the time you should have either bought or sold, depending on what you didn’t do.

    Elmondhatjuk – ez meseszép lesz, figyeljetek -, hogy ami a Vesting a Board of Directors-nak, az a Liquidation Preference a Drag-along Rights-nak. Vagyis a probléma kulcsa nem maga a Drag-along Rights, hanem egy rossz és előnytelen Liquidation Preference.

    Mert ugye ha van egy non-participating Liquidation Preference, akkor mindenki kap annyit, amennyit a részvényei alapján a teljes vételárból kapnia kell, ha esetleg becsöngetnek a Facebook-nak a New York-i tőzsdén (meg 20-30 másik tech cégnek). Ha viszont többszörös Liquidation Preference van, akkor a drag-along jog révén a vállalkozó semmit nem kap, aztán gondolkodhat rajta, hogyan esett el a jég a nagymamán.

    Érzelmi faktorok

    És hogy ez mennyire fair? Szerintem nem érdemes fair vagy nem fair dolgokról beszélni az üzletben, csak érdekekről és ellenérdekeltségről. Aki pénzt veszít egy befektetésen, az morálisan sokszor nem érzi, hogy fairnek kellene lennie és adni valamit a vállalkozóknak is, hiszen Ő maga pont a vállalkozók miatt veszített pénzt.

    Érdemes tudni, hogy tech vállalkozások felvásárlói általában minimum 85%-os konszenzust várnak el egy felvásárlás során, és Delaware-ben, ahol ugye az ilyen cégeket alapítani szokás, kötelező érvénnyel a szavazati többség számít egy eladásnál (majority of all shares on an as converted basis), tehát a teljes részvényállomány szavazati többsége – vagyis a VC kisebbségben nem képes érvényesíteni a Drag-along jogokat.

    Az élet mindig megbonyolítja

    A történet akkor válik igazán mexikói-szappanoperássá, amikor a common stock tulajdonosok (vagyis az Alapítók) sem értenek egyet. Ilyenkor – ha okosan szerződtek, akkor a Drag-along jogok azt kötik ki, hogy a common 51 %-ának szavazatával lehet csak nyélbe ütni a deal-t, azaz a Preferred (vagyis a VC-k) addig nem is szavaz(nak), amíg a common stock 51%-a nem támogatja az eladást.

    Amennyiben 51%-nyi common szavazat támogatja  az üzletet, akkor a maradék 49% “kényszerítődik” – ez a Drag-along -, és a tutira eladáspárti VC-k szavazatával megvalósul a felvásárlás. Az ilyen Drag-along jogot érdemes aláírnotok, mert ez annyira korrekt, hogy ilyet alig látni Magyarországon. Persze mi általában az egész term sheet-et tekintve olyan elmaradottak vagyunk, hogy nálunk néha még a szivárvány is fekete-fehér.

    Figyeld a kezemet, csalok

    Revenue is vanity. Margin is sanity. Cash is king.

    Persze aki eddig nagyon figyelt, az felteheti a kérdést, hogy OK, de mi van, ha ilyen helyzetben a VC-k konverziót kérnek a Preferred Stock-ra, és akkor már nekik is van Common-juk, amivel szavazhatnak… Hát, akkor a céget ugyan eladják a fejed felől, de legalább kisebb lesz a Liquidation Preference (mert kevesebb Preferred marad), és lehet, hogy még többszörös preferenciáknál is kapsz valami cash-t.

    A tanácsom az, hogy sima Drag-along jogot, ahol a VC egymaga dönthet egy eladásról, ne írjunk alá még egyszeres Liquidation Preference-nél sem. Legalábbis alkudjunk bele fékeket, mondjuk egy minimum cash összeget, amit a Common részvényeseinek mindenképpen meg kell kapniuk, vagy egy értelmes eladási árat, ami alatt nem játszik a Drag-along jog. Magyarországon ez a legtöbb alap retardált EU-szabályozása miatt komoly fejtörést okoz a jóhiszemű befektetőknek is (nagy EU-rajongó vagyok, de a kockázati tőkét valami olyan idiót szabályozta az EU-részéről, aki életében nem látott élő vállalkozót. A VC-ket és a startupokat is komolyan terhelő EU-s szabályok az egyik oka annak, hogy az EU soha nem lesz versenyképes az organikus piaci alapon fejlődő amerikai kockázati tőkével).

    Összefoglalás

    Összefoglalásul azt mondanám, hogy okosan a Drag-along-gal, de még inkább a Liquidation Preference-szel, mert ott van a kutya elásva, és lehetőleg a következő dot-com lufi is várjon még egy kicsit. Ne feledjétek: Bármit mondanak a VC-k, minden term sheet-nek minden eleméről lehet tárgyalni. Ha meg nem, hát “just stand up and travel new land“, csak hogy megint inspiráljalak Benneteket egy kis zenével. ; )

    Ha érdekel, hogyan bukhatsz el mindent egy rosszul strukturált drag-along joggal, akkor ezt a cikket olvasd el.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Antidilution – Hígulás elleni védelem

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Következik az utolsó Economic term, az antidilution (hígulás elleni védelem), és ezzel ki is végeztük a term sheet-ek Economics részét, aki végigolvasta, többet tud, mint jó néhány kezdő VC. Az Antidilution Jellemzően elhanyagolt kis bekezdés, mert lényegében csak rossz időkre vonatkozik, a befektetés idején pedig nagy az eufória.

    Ugyanakkor nem érdemes átsiklani rajta, nagyon be lehet vele kopogtatni a lóf**szért. Az utolsó számolgatós term következik, öveket becsatolni, durvább lesz mint egy emelt szintű matek érettségi másnaposan, lemerült számológéppel. Aki csak böngészget startup témában, az ugorhat az utsó bekezdéshez, a részleteket majd az ügyvédek elmagyarázzák odakint.

    Az antidilution magyarázata

    A hardcore arcoknak pedig, akik maradtak: A könnyebb érthetőség kedvéért tegyük fel, hogy a Round A, vagyis az első smart money befektetési kör előtt állunk, életünk első igazi kockázati tőkéje készül ráugrani a bankszámlánkra, mondjuk 1 millió dollár. Az anti-dilution provision benne van a szerződésben, és akkor lép életbe, amikor a cég a jövőben kénytelen olyan részvényárfolyamon tőkét bevonni, amely alacsonyabb a Round A befektetők – azaz mostani befektetőink – által kapott részvényárfolyamnál.

    Ez ugye köznapi nyelven azt jelenti, hogy nem megy a szekér. Most adnak mondjuk részvényenként 1 dollárt, később meg már csak 50 centet. Tehát kevés voltál, mint erdőtűzhöz a vízipisztoly, de azért a cég még ér valamit, és lenne, aki betenne zsozsót, hogy újra talpra álljon – esetleg nélküled, de ez részvényesi szempontból még mindig jobb a teljes megsemmisülésnél.

    Egy ilyen helyzetben senki nem boldog, de az új befektetővel (Round B) előtted felsejlik egy új remény a munkád eredményének megőrzésére, a Round A befektetők pedig ugyancsak mentik ami menthető – így belementek abba, hogy más tegyen bele pénzt. Igen ám, de a Round A befektetőid fognak a legkevésbé örülni, hiszen nem elég, hogy bukdácsolsz, ők még nyilván dupla áron is vásároltak be, mint egy évvel később a Round B befektető. Na ezért van az, hogy kikötik az antidilution-t, azaz védik magukat az ilyen helyzetektől azzal, hogy a Te részvénymennyiséged kárára gyakorlatilag újraárazzák a saját részvényeiket.

    Variációk a védelemre

    Az antidilution-nek sok perverz formája van, de a leggyakoribbak a weighted average antidilution (súlyozott átlag) és a ratchet-based antidilution. A ratchet-based forma az igazán gonosz. Azt jelenti, hogy amennyiben a vállalat tőkét von be egy alacsonyabb részvényenkénti áron, mint az előző kör(ök) árfolyama, akkor az előző kör(ök) részvényárfolyamai is ezen az új áron számítódnak, azaz – mivel a cash már nemcsak hogy bent van a cégben a Round A-ből, hanem el is költötted – nyilván ugyanazért a pénzért a befektető több részvényt kap… na kinek a kárára? – Igen, kitaláltad, a Tiédre.

    Egy ratchet-based forma technikailag azt jelenti, hogy eladsz egyetlen részvényt 50 centért, akkor a Round A 1 dolláros árfolyamon megszerzett 1 millió részvénye rögtön 2 millió darab részvénnyé változik, tehát az összeg ugyanaz, de az árfolyam feleződik tehát kétszer annyi lesz a  részesedése a Round A befektetőknek. Ugye, hogy velejéig gonosz? Emlékeztetőül:

     befektetés = árfolyam x részvényszám

    A másik típus, a weighted average antidilution a gyakoribb és a kevésbé genyó. Itt is újraárazódik a Round A részvénycsomagja, de figyelemmel arra, hogy mennyi új részvény került kiadásra. A matek a következő:

    Új részvényárfolyam = Régi részvényárfolyam x (JCS + FCS) / (JCS + TCS)

    Brrr… én szóltam, hogy undorító lesz. Gyújtsunk fényt:

    A JCS a Jelenlegi Common Stock részvények száma.

    A FCS a Feltételes Common Stock, azaz amennyit a vevő (Round B) kapna, ha nem lett volna egy down-round, azaz a Series B befektetése / a Series A árfolyama

    A TCS a Tényleges Common Stock, azaz amennyi darab részvényt a Series B vevő ténylegesen kapott.

     …és még nincs vége

    Ugye látszik, hogy a szorzat második (a csúnya bonyolult) fele egy egynél kisebb szám lesz, tehát az új részvényárfolyam is kisebb lesz a régi részvényárfolyamnál. Mivel a betett lóvé adott, kisebb részvényárfolyam több darab részvényt jelent. Na, matekból ennyi (a félénkebbeket csak azért ijesztettem el az elején, mert a vállalkozósdi úgyis csak kötélidegzetűeknek való.

    Még egy kicsit muszáj bonyolítanunk, de ez már nem fog annyira fájni: a weighted average formán belül is van úgynevezett broad-based és narrow-based weighted average antidilution. A kettő közt az a különbség, hogy a JCS, azaz a jelenlegi common stock-ot hogyan értelmezzük. A broad-based forma gyakorlatilag a JCS-be beleszámítja a jelenlegi összes részvényt, legyen az alapítói common stock, employee pool, vagy preferred stock (utóbbi egy úgy-mintha konvertálódna alapon). A narrow-based formában csak és kizárólag az alapítói common stock szerepel a JCS helyén, az egyéb részvények nem. Amennyiben lehetséges, a term sheet-ben pontosan meg kell határozni, hogy mi számít a JCS-be (ott általában Common Stock Outstanding-nek, CSO-nak hívják).

    Hogyan hat ez más rendelkezésekre?

    Ha jobban belegondolunk, az antidilution befolyásolja a kontroll kérdését is is, hiszen életbe lépése esetén a részvények aránya változik, azaz változik maga a szavazati arány is (hacsak nem volt egyéb, erre vonatkozó kikötés). Mivel az alapítók főleg ezt a kontrollvesztést akarják elkerülni, olykor inkább lemondanak egy alacsonyabb részvényárfolyamú tőkebevonásról, és más finanszírozási forrást keresnek (banki hitel, bridege loan), minthogy feladják a kontrollt. Okos befektető ezért sem igyekszik ostobán egyoldalú antidilution-t kikötni, sőt, a Series A általában csak azért köti ki, mert tudja, hogy a Series B is kérni fogja.

    Ha full-ratchet-et aláírsz, annyi eszed van, mint egy marék szárított lepkének. Ugyanakkor nem biztos, hogy megszívod, mert ha nem lesz down-valuation, akkor ugye az egész antidilution nem játszik szerepet. De simán belefuthatsz egy olyan helyzetbe, hogy a második körnél derül ki, hogy az első körös befektetőd túlértékelte a céget. (Los Angeles-i befektetőknél, vagy konjunktúra idején gyakori dolog.)

    Ilyenkor technikailag down-roundnak fog minősülni egy józanabb VC teljesen normális piaci ajánlata, pedig éppen mindenki happy. Aztán jön egy krach, mondjuk bedől a Groupon, ahogyan azt előre megjósoltam, és jöhet még egy down-round: na itt akár az egész céget elveszítheted, vége, kész, kisemmiztek (matematikailag a részvényeid száma a nullához konvergál). A full-ratchet olyan időkben volt divat, mint a dot-com válság, értelmes befektető ma már nem is nagyon próbálkozik vele.

    Egy sima broad-based average antidilution mindenkinek megfelel. És még ekkor is érdemes bizonyos biztonsági szelepeket építeni a szabályok közé, de ezt már tényleg az ügyvédeidre hagyom, különben reklamálni fognak, hogy miattam nem tudnak 800 dollárt számlázni neked óránként és éheznek családostul. Azt pedig nem viselné el a lelkiismeretem… 😉

    Aki ennél is többet akar tudni az antidilution-ről, annak ajánlom egy kiváló VC, Fred Destin írását a venturehacks-en. (Itt számokkal is szerepel a kisemmizős példa.) Hamarosan jönnek a control terms bekezdései, és ezeknek már magyar vonatkozásai is lesznek, úgyhogy lehet velük VC-ket itthon is ámulatba ejteni (vagy felhúzni, ahogy Justin Bieber és Beethoven tették egymással. A szöveget olvassátok alatta, halálos!

    [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

  • Két Tech Startup Naplója

    [vc_row][vc_column][vc_column_text]

    Ez a cikk 4 évvel ezelőtt jelent meg a Startupdate Blogon, de a mondanivalója ma is aktuális: a legtöbb magyar startup  alapítóit ugyanis még mindig három dolog tartja vissza a sikertől: az egó, a kapzsiság és az empátia hiánya…

    A Startupdate-en már sok veszélyre felhívtam a figyelmet és sok-sok technikát közzétettem, mégis a magyar startup cégek tekintetében ugyanazok a hibák köszönnek vissza állandóan. Az alábbiakban két fiktív naplót találtok – egy magyar startup és egy amerikai mentalitású vállalkozás 35 hónapjáról.

    Két képzeletbeli tech startup, melyek ugyanazt csinálták és ugyanarról álmodtak, csak épp más mentalitással kezdtek hozzá. Talán így, időbeli sorrendbe rakva a párhuzamok megvilágítanak néhány összefüggést. A szöveg tele van túlzásokkal és sarkításokkal, a jó-rossz karikatúra megvilágosító szándékú használata okán ezt nézzétek el nekem, plíz. Ja, és lehetetlenül hosszú is, de ha csak egyetlen vállalkozónak is leesik tőle, hogy mit csinál rosszul, én már örülök.

    Magyar statup – Amerikai startup

    1. hónap
    Van egy ötletünk. User count = 0 Észrevettünk egy problémát. User count = 0
    Titokban elkezdtünk dolgozni rajta, ötletelünk, és nem mondjuk el senkinek, nehogy lenyúlja valamelyik gyökér. Bármit firkálunk, elzárjuk a pincébe. User count = 0 Azonnal elmondtuk mindenkinek, aki csak szembe jött. Rengeteget tanultunk, kezdjük érteni a piacunkat. User count = 0
    2. hónap
    Hetek óta az üzleti terven pörgünk, a marketing stratégiához bevettünk egy tanácsadót, mert ahhoz mi nem értünk. Csak az ATL stratégia 50 oldal, atom-penge a faszi! Tuti lesz, nagy lét fogunk csinálni! User count = 0 Elkezdtük megfogalmazni a kulcs- üzenetet 5-6 némileg eltérő mondatban. 10-10 dodós hirdetésekkel teszteljük, melyik a legjobb. Három hete a pitch-et gyúrjuk. Tuti lesz, sok ember problémáját fogjuk megoldani! User count = 0
    Bevettünk a csapatba egy fejlesztőt és épp ügyvédet keresünk, aki megírja az NDA-t, hogy befektetőhöz mehessünk. User count = 0 Bevettünk a csapatba egy growth hacker-t. Írtunk egy egy oldalas papírt az IP-ról egy sör mellett. User count = 0
    3. hónap
    Elmentünk a magyar startup világ összes gurujához, mindegyik azt mondta, hogy jó az ötletünk (csak validáljuk). Most őszintén: mi a francnak, ha mindenki szerint jó ötlet? Reméljük, egyikük sem nyúlja le a sztorinkat… Mos’ már frankón kell egy NDA! User count = 0 Vettünk 400 darab jéghideg mini ásványvizet, és kimentünk vele az autópályra, a legnagyobb dugóban – kocsiról kocsira jártunk, vizet adtunk bárkinek, aki megválaszolta 2 kérdésünket. 350 visszajelzés 40 perc alatt, ekkor jött egy fakabát – kidumáltuk. Ötlet validálva! (10-en kérték, hogy írjunk nekik, ha elindulunk.) User count = 10
    4. hónap
    Találtunk egy ügyvédet, van NDA-nk, így már tuti nem nyúlják le az ötletünket (hacsak nem az ügyvéd… de vele is aláiratjuk)! Senki nem csinál még hasonlót se, nincs konkurenciánk, kaszálni fogunk! User count = 0 Utánanéztünk a konkurenciának: jelenleg 12 startup dolgozik pont ugyan ezen az ötleten Bangladesh-től Berlinen keresztül Bostonig – megvannak a versenytársak, ez azt jelenti, hogy létezik a piac és jó helyen kotorászunk! User count = 10
    Voltunk egy Jeremie befektetőnél, aláírta az NDA-t. 3 hétre rá megint leültünk, mert addigra talált egy szakértőt, aki azt mondta, hogy van egy Los Angeles-i startup, aki pont ezen dolgozik. Rágugliztunk, ezek a majmok szabadidejükben az autópályán betyárkodnak… De magyar startup nem rosál be…! User count = 0 Landing page – 2 nap és egy 40 dolláros Codecanyon template. Összekötve Mailchimp-pel (free), ismerősöknek kiküldve. Megkerestük a versenytársakat egytől-egyig, egy visszaírt, hogy már pivot-olt. Skype-oltunk vele, felbecsülhetetlen tudás birtokában vagyunk. Mínusz 2 évnyi szívás! User count = 87
    5. hónap
    Franc a versenytársba, mi jobbak leszünk! Kitaláltunk 15 új feature-t, ami nekik nincs! Végetek van, gyökerek, lenyomunk titeket, mint vak a poharat! User count = 0 Az ismerősök hozták az ismerőseiket, egyre több email címünk van. VIP + Social Hack-et alkalmazunk, Google Alerts-el figyeljük a veresnytársakat (ingyenes). Láttunk egy ígéretes magyar csapatot is – talán összedolgozhatnánk… User count = 137
    Elkezdtük tervezni a terméket. Mellette befektetőkhöz mászkálunk, mint minden magyar startup. Írtunk egy 5 és fél oldalas one-pager-t… User count = 0 Kiküldtük az első hírlevelet, és kitoltunk egy FB kampányt 20 dollárérét. Feliratkoztak 570-en. User count = 570
    6. hónap
    Mi már terméket fejlesztünk! Amint lesz befektető 1 millió dollárra, otthagyjuk az állásunkat. Addig nem lehet, mert a gyereknek ennie kell. User count = 0 Felmondtunk. 6 hónapnyi tartalékunk van, összehúzzuk magunkat, mert a gyereknek ennie kell. User count = 701
    Munka mellett is terméket fejlesztünk. Felvettünk még egy programozót, és alakul a weboldal is. Először egy kisebb projektet indítunk el, nem a fő ötletet, abból gyorsan lesz sok cash. Minden befektetővel tárgyalunk.  User count = 0 Összesen 380 dollárból A/B tesztekkel folytatott mini-hirdetésekkel megtaláltuk az early adoptereket. Az egyik fejlesztőt elküldtük két growth hacker tanfolyamra 600 dollárért – mától Ő a CMO! Fogy a cash rendesen. User count = 1707
    7. hónap
    Terméket fejlesztünk, közben három hónapja befektetőkhöz mászkálunk. Mindössze egy millió dollár kell, alig vennénk ki fizut, a nagy része termékfejlesztésre meg marketingre kell – miért mond mindenki NEM-et? User count = 0 Jövő hónapban LAUNCH – egyetlen funkció működik, ocsmányabb, mint Smeagol, és több bug van benne, mint a Starship Troopers-ben. Elmentünk 3 startup versenyre egyet megnyertünk. Elhajtottunk 2 befektetőt. Még korai lenne. User count = 2591
    8. hónap
    Rémálom az egész magyar startup világ. Mindenkinek tetszik, de senki nem fektet be (és nem hívnak vissza). Van aki beletenne 100 ezer dollárt, de hát abból meddig jutnánk el? Különben is, az egy millió dolláros premoney-nál mi többet érünk… User count = 0 Kint van a public beta, ömlenek a visszajelzések. 30 nap alatt 527-szer hazudtuk, hogy „Nem, ez nem bug, ez feature!” Feltűnt egy seed alap, a 99Exits Capital, nagyon ismerik a szegmensünket. Zseniális tanácsokat kaptunk az iparág legjobbjaitól – sokkal tisztábban látunk. Befektetés még korai. User count = 4973
    9. hónap
    Van Facebook oldalunk! 231 lájk! Az utolsó pár százezer forintunkból megcsináltatunk egy világklasszis honlapot. 112 féle üzleti modellünk van, akkor is pénzt keresünk, ha süt a nap, és akkor is, ha esik! Találtunk egy tanácsadót, aki beszél angolul; leszerződtettük! User count = 0 Az üzleti modellről 3 hetet vitatkoztunk, és 2970 ügyfelet kérdeztünk meg róla, a végén maradtunk egyetlen egynél a megszerzett adatok alapján. Találtunk egy tanácsadót, akinek már volt 3 exit-je. User count = 6210
    10. hónap
    Még mindig befektetőt keresünk. Kész a honlapunk, 3 hónap volt mert nulláról fejlesztettük – de megérte, annyira szép! A mini-projekt megbukott, a Nagy Ötlettel házalunk. Találtunk 3 Jeremie alapot, az egyik 51 %-ot akart, a másik kettő 110-et… User count = 0 Alig maradt cash-ünk. A 99Exits-el rendszeresen beszélünk, megvan a kémia, velük szeretnénk dolgozni. Reméljük, befektetnek. User count = 9571
    11. hónap
    Megmenekültünk! A SellYourSoul Capital Jeremie alap betol 1 millió dollárt 1,5 millió dolláros cégértéken és nem is kér többséget, csak a drag-along-ot variálta meg kicsit, meg valami nem létező igazgatótanácsban van többsége, de az úgysem ül össze soha! Megúsztuk egyetlen ingatlan-fedezettel, pedig hármat akartak… Az azért bizarr volt, hogy a vérünkkel kellett aláírni – de nem baj, mi vagyunk a másfél MILLIÓ dollárt érő magyar startup!!! User count = 0 Boldogan igent mondtunk 120 ezer dollárra 850 ezres cégértéken a 99Exits-nek. Nagyon fair feltételeket kaptunk. Volt másik ajánlat, 500 ezer dollárt tolt volna be, de magas volt az értékelés, és elég necces a term sheet – ráadásul nem is ismerjük őket annyira. Mindössze 12 %-ot hígultunk, a 99Exits rengeteget segít! User count = 18941
    A befektető elvitte a cég 40 %-át, de visszaad 10-et, HA egy éven belül megvesznek minket 100 millió dollárért ÉS demokratikus választásokat tartanak Észak-Koreában, ÉS ezen Kozsó elindul a nemzeti konzervatívok színeiben ÉS legalább kétharmaddal nyer. User count = 0 Egy hét alatt lezongoráztuk a befektetést, 10 %-ot higultunk. Irtunk egy API-t, Az IFTTT révén 3 másik platformmal integrálódtunk. User count = 30402
    12. hónap
    Megjött a cash, vettünk 10 Macbook-ot és azonnal bejegyeztettünk 18 szabadalmat Amerikában 100 ezer dollárért – Most kezdődik a diadalmenet! User count = 0 Szabadalmakkal nem foglalkozunk, a növekedésre koncentrálunk. Egy hónapja égetjük a 70k-t – Most kezdődik a neheze! User count = 41720
    Megírtuk az amerikaiaknak, hogy mi vagyunk a gazdag magyar startup, minden szabadalom a miénk, lehet eltakarodni a piacról, különben Alaszkáig szóló pert akasztunk a nyakukba. User count = 0 Kaptunk egy levelet egy magyar startup alapítóitól,  hogy beperelnek. Elnézést kértünk tőlük a szabadalom-bitorlásért, majd két vonalat arrébb tettünk és egy gombot átneveztünk – így már nem sértjük a szabadalmukat… User count = 62121
    13. hónap
    Az amerikaiak nem vesznek komolyan minket.  Beszéltünk ügyvéddel, de nem tudunk perelni, mert 300 ezer dollár retainer-t kér – egy kis magyar startup számára drága buli ez a patent-trollkodás… Jobb híján terméket fejlesztünk. User count = 0 Szegmentáljuk a piacot, és teszteljük a rész-piacokat. Megállapodtunk egy másik startuppal, hirdetjük egymást a hírlevelekben. User count = 73815
    Heti egy napot a befektetőknek készülő report-tal töltünk. Gyorsabban gyártunk papírt, mint bárki más… és terméket fejlesztünk. User count = 0 Heti egy napot a befektetőink társaságában töltünk. Gyorsabban terjeszkedünk, mint bárki más. User count = 75210
    14. hónap
    Terméket fejlesztünk, közben irodát nézünk, és felvettünk egy PR-ost, egy titkárnőt, marketingest, SEO-szakértőt, sales vezetőt, sales asszisztenst, bullshit-menedzsert, pénzügyi vezetőt, COO-t, életmód tanácsadót, takarítónőt és egy félállású masszőrt (Senior Vice President of Well-being), mert az inspiráló munkahelyi környezet fontos! User count = 0 Átköltüztünk a garázsunkból egy co-working irodába, a díjakat a sárga földig alkudtuk le. Ez legalább már nem a föld alatt van és besüt a nap is. Az inspiráló munkahelyi környezet azért fontos… User count = 86550
    15. hónap
    Most még teméket fejlesztünk, de a lóvénk 50 %-át marketingre fogjuk költeni! Vajon vegyünk fel még egy marketingest, vagy annak a fizuját költsük inkább óriásplakátra?… User count = 0 Optimalizáljuk a landing page-et, már 3,1 %-os konverzió növekedésnél tartunk! Clicky-t használunk, Buzzsumo-t és Voilá Norbert-et. Egy lelkes gyakornokkal SEO-zunk ahogy a csövön kifér. User count = 108 ezer
    A marketingesek szerint nem jó a honlap, mert hiába szép, nincsenek benne mikro-elköteleződések. Ezért felvettünk egy designer-t és bármi is az a mikro-izé, abból is veszünk pár tucatot. Terméket fejlesztünk. User count = 0 Összeraktunk egy growth engine-t twitter alapokra totál ingyen. Eszetlenül megy. Van tízezer email címünk, Mailchimp-ről Drip fizetős accountra váltunk. User count = 124 ezer
    A designer fantasztikus terveket csinált, alakul az új honlap. Megbíztunk egy piackutató céget, akik alig 20 ezer dodóért megmondják, hogy kinek lehetne eladni ezt a sza… az innovatív termékünket. User count = 0 10 growth hack-et próbáltunk ki, de csak kettő működött: szegmentálással a hírlevél click rate-je 5%-kal nagyobb, és FB post-ban a hosszú szöveg jobban hasít. User count = 131 ezer
    16. hónap
    Felvettünk egy csomó fejlesztőt, így végre tudunk igazán fasza terméket csinálni. Rengeteg új ötletünk van, 617 új feature-t fejlesztünk – a konkurencia lefossa majd a bokáját, hogy miket tud egy kis magyar startup… User count = 0 Többé-kevésbé kész van 2 új funkció, amiért a user-ek könyörögtek. Kitoljuk az early adopterek-nek, imádkozunk. User count = 167 ezer
    17. hónap
    Terméket fejlesztünk. User count = 0 Ömlenek a visszajelzések. 15-en elátkoztak minket, annyi a bug. 50-en felháborodtak; küldtünk nekik céges pólót. 2500 bíztatást kaptunk és 450 bug reportot – lényegében ingyen tesztelnek nekünk. User count = 172 ezer
    18. hónap
    Terméket fejlesztünk. (és ebben a hónapban csináltunk egy Pinterest account-ot is. Magyar startup lévén még tanulgatjuk ezt az önként megosztósdit…) User count = 0 A hírlevelet szét-optimalizáltuk, 0,9 %-os konverzió növekedés! Írjuk a céges blogot, stabil közösségünk van. Bug-ot javítunk, user-t szelídítünk, Twitter-re koncentrálunk. User count = 195 ezer
    19. hónap
    Terméket fejlesztünk. User count = 0 Megtalált minket egy második körös befektető. 600 ezer dollár 4 milliós cégértéken. A term sheet jó, a VC-k legendásak, csak rohadt lassúak: három hétig tartott, mire  aláírtuk. User count = 202 ezer
    Terméket fejlesztünk. Lassan kész a private béta, szervezünk egy partit Monacóban, és bejelentjük a magyar startup sajtónak. User count = 0 Az ügyfelek 79 %-a egy plusz feature-t akar. Kihirdettük, hogy ha kapunk 1000 tweet-et a céges hashtag-gel rá, akkor lefejlesztjük – 4 nap alatt összejött, és újabb 12 ezer user a „melléktermék”. User count = 234 ezer
    20. hónap
    Sajtótájékoztató óriási siker volt, 8 megyei lap is írt rólunk, plusz a Bulvárceleb Magazin. És a Gőzölgő Bullshit Nonprofit Zrt. éves kiadványában is szerepelni fogunk (jövőre jön ki), mint a legígéretsebb magyar startup. User count = 145 A blogdash-en találtunk két bloggert, akik írnak rólunk, de csak mert vezettük a céges blogot, így látják a sztorit. 40 dolár és 3 napi munka volt. Az eredmény: 8000 fölé nőtt a daily unique – de a konverzió még mindig pocsék. User count = 275 ezer
    Terméket fejlesztünk. Elkezdtük a public beta fejlesztését. Felvettünk még 5 embert, és most már nagyon fejlesztünk, és beszéltünk 50 magyar ügyféllel is, mert először itt validálunk, aztán ha megvan a tuti, akkor megyünk Amerikába. User count = 195 Konverziót optimalizálunk éjjel-nappal! Mixpanel, Analytics, korcsoport-tesztelés, MVT, Voodoo Mágia – mindegy, csak menjen feljebb! User count = 281 ezer
    21. hónap
    Terméket fejlesztünk. Egyszerre fogunk kijönni weben, iPhone-on, Android-on, Blackberry-n, vonalas telefonon  és CASIO zsebszámológépen. Hattttttalmas durranás lesz! User count = 210 Egyelőre csak iPhone-on működünk, mert méréseink szerint ott vannak az ügyfeleink. A Techhive-on felháborodott cikk jelent meg, hogy miért nem vagyunk androidon is? 32 ezer új user azonnal! User count = 317 ezer
    22. hónap
    Most nem fejlesztünk, mivel szarul állunk, de a befektető megértő: új üzleti tervet kért, azt csináljuk 4 hete 5 tanácsadóval 6 ezer dollárért a hétfő kivételével 8 órában. User count = 202 (8 leiratkozó) A feature-ök többsége a mérések szerint nem kell senkinek. Összesen kettőt használnak. A mérési eredmények birtokában egy lehelletnyit pivotolunk. Lelassult a növekedési ütemünk is… User count = 360 ezer
    23. hónap
    Terméket fejlesztünk. Holnap kitoljuk a public beta-t! Istenem, de izgulunk. Magyar startup rulez! User count = 202 Pivot sikeres, új részpiacokat tesztelünk. Istenem, de izgulunk. User count = 385 ezer
    24. hónap
    Az iPhone-os app-ot kivéve a termékünk nem kell senkinek, ezért újrafejlesztjük webre,  Androidra, Blackberry-re, Windos Phone-ra és zsebszámológépekre, sőt, ezen túl gázkazánokon és analóg mosogépeken is fog futni. User count = 372 Megkezdtük az influencer-marketinget az Ambassador-ral. Három klikket spóroltunk egy UX egyszerűsítéssel a felhasználói felületen. User count = 401 ezer
    Újrafejlesztés elindult, közben iPhone-on 10-szeres növekedés egyetlen hónap alatt – most először nem ismerjük az összes user-t név szerint!!! 2000 felhasználónk van, ebből 41 fizetős: mi-énk-lesz-a-vi-lág! User count = 2000 Összeült a válságstáb: alig több, mint 400 ezer felhasználónk van, és mindössze 20 ezer fizet – ez így nem mehet tovább, valamit tennünk kell, hogy jobban növekedjünk… User count = 417 ezer
    25. hónap
    Megtoltuk a marketinget: a befektető bemutatta egy haverját, aki már 100 ezer dollárért összedobott nekünk egy rakás banner-t. 10 ezer dodó FB hirdetésen, másik 10 rugó Google-ön és tarolunk: már 15000 lájkunk van fácsén… 15 EZER, öcsém 15! – Vágod?! Magyar startup for President! User count = 2000 A pénzből még futja PR cégre és mivel a konverziónk optimális, teszünk vele egy próbát: havi 5 ezer dollárra alkudtuk le. Új tagline-okat és színkombinációkat is A/B tesztelünk. User count = 481 ezer
    26. hónap
    Kisebb lett a csapat, mert 2 alapító elment (csak a cég részvényeinek fele van náluk… Nem is lett volna butaság ez a vesting, vazze… Viszont a marketing a király! Tripláztuk a felhasználók számát! Most már csak kell 580 millió dollár marketingre (plusz áfa, plusz amit visszaviszünk a befektetőnek cash-ben) és megvagyunk!   User count = 6009 A PR közepesen megy, de az egyik késő este felvett ökörködős videónkat több, mint kétezren retweet-elték, és ez eljutott a Mashable-höz, amiből lett egy cikk. Szépen megy az automata drip marketing és a YouTube kampányunk is. Az ügyfélszerzési költség felett 80% profit marad. User count = 678 ezer
    27. hónap
    Mindenki az amerikai megoldást használja. Pedig a miénkben 100-szor annyi feature van! Letöltöttük az app-jukat és nézegetjük; sík egyszerű, nem értjük, mit eszik rajta mindenki… (ja, és persze rohadjanak meg, ellopták egy szegény magyar startup ötletét!). User count = 6700 Prémium feature-ökkel növeljük a fizetős felhasználók számát. Elindítottunk egy referral programot és egy affiliate programot, optimalizáljuk a customer support-ot (már nem hazudunk). User count =  701 ezer
    28. hónap
    Fogytán a cash-ünk. Próbálunk egy második kört bevonni, bár akkor alig marad 5 %-unk a cégben… User count = 6840 Beütött a PR, amit 3 hónapja kezdtünk: a Techcrunch-on vagyunk! User count = 885 ezer
    29. hónap
    Amerikába megyünk, szerzünk befektetést. Magyar startup mindig nyerő! User count = 7375 Képviselet New Yorkban, a vállalati ügyfelekre koncentrálunk, létrehoztunk egy Enterprise Plan-t és átcsoportosítottunk b2b marketingre egy kisebb team-et. User count = 1,1 millió
    30. hónap
    Hazajöttünk. Azt mondták „Interesting magyar startup” és egy árva vasat sem adtak; állítólag szar a term sheet, nincs traction, magas az értékelés és kint minden máshogy működik. Pedig mi validáltunk a magyar piacon… User count = 8315 Beindult a vállalati értékesítés egy új termékverzióval. Minden mobil- platformon megjelentünk. Az SMB-k csőstül regisztrálnak! 10 főre növeltük a growth hacker csapatot! User count = 1,4 millió
    31. hónap
    Elfogyott a cash-ünk, elküldtük a dolgozók felét, a másik fele ingyen tolja mellékállásban. Pont most, amikor mi lettünk a legígéretesebb magyar startup 10 ezer felhasználóval! És 500 már fizetős! Könyörgöm, ne a siker kapujában bukjunk el! User count = 9200 Iszonyatos növekedést produkál az Android verzió. Kaptunk is egy felvásárlási ajánlatot 15 millió dollárra. Csábító, de ennél több van bennünk – nemet mondtunk. User count = 2,1 millió
    32. hónap
    Elkezdtünk sales-elni, eladtuk a cuccot az egyik mobilszolgáltatónak ingyen, barterban dolgozunk a kormánynak és átléptük a magyar startup világban teljesen egyedülálló 10 ezer user-t, talán a SellYourSoul Capital még tesz be zsetont… User count = 10007 Bővítjük a csapatot, és végre van egy kis időnk normális üzleti tervet írni. Profitáblisak vagyunk, többen ajánlottak egy 5 millió dolláros kört. User count = 2.7 millió
    33. hónap
    Nincs ügyfélszolgálat, mennek el a vevők. Mindenki az amerikaiak szoftverét használja. Az irodában állandóan kénkő-szag terjeng… User count = 10002 Nagy kérdés a jövő: vagy bevonunk 10 millió dollárt, vagy kiszállunk. Több vevő is lenne a cégre. User count = 3.1 millió
    34. hónap
    A befektető kihúzta a céget alólunk a limit nélküli drag-along jogával. Beszéltünk ügyvéddel, szerinte perelhetünk, de egy magyar startup számára ez nem reális esély. Nem perelünk – ennyi is épp elég nekünk! User count = 9996 Döntöttünk, eladtuk. 35 millióról indult a tárgyalás, de inkább kialkudtuk az azonnali teljes vestinget. A végső felvásárlási ár 32 millió dollár lett – ennyi is épp elég nekünk! User count = 3.3 Millió
    35. hónap
    Már csak mi vagyunk, egy szegény magyar startup alapítói… Pakolunk ki az irodából. Eléggé magunk alatt vagyunk. Számítógépre rá sem akarunk nézni! User count = 9990 Adózás után 8 millió dollár fejenként. Elmentünk Hawaii-ra fél évre. Számítógépre rá sem akarunk nézni. User count = 3.7 Millió

     

    Aki eddig végigolvasta, annak full riszpekt, remélem a túlzások ellenére lejött a fő üzenet – ha igen, ha nem, mondjátok el kommentben…[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]